32011L0016[1]

A Tanács 2011/16/EU irányelve ( 2011. február 15. ) az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről

A TANÁCS 2011/16/EU IRÁNYELVE

(2011. február 15.)

az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

(1) Ez az irányelv megállapítja azokat a szabályokat és eljárásokat, amelyek alapján a tagállamok a 2. cikkben említett adókra vonatkozó tagállami jogszabályok kezelése és végrehajtása szempontjából előreláthatólag releváns információk cseréje céljából együttműködnek egymással.

(2) Ez az irányelv megállapítja továbbá az (1) bekezdésben említett információk elektronikus úton történő cseréjére vonatkozó rendelkezéseket, valamint azokat a szabályokat és eljárásokat, amelyek alapján a tagállamok és a Bizottság együttműködnek a koordinációval és értékeléssel kapcsolatos kérdésekben.

(3) Ez az irányelv nem érinti a kölcsönös bűnügyi jogsegélyre vonatkozó szabályok alkalmazását a tagállamokban. Nem érinti továbbá a tagállamoknak az egyéb jogi eszközökből, így egyebek között a két- vagy többoldalú megállapodásokból fakadó, szélesebb körű közigazgatási együttműködési kötelezettségeinek teljesítését sem.

2. cikk

Hatály

(1) Ezt az irányelvet alkalmazni kell minden, a tagállamok által vagy nevében, vagy a tagállamok területi vagy közigazgatási alegységei - beleértve az önkormányzatokat is - által vagy nevében kivetett, bármilyen típusú adóra.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve ezen irányelvet nem kell alkalmazni a hozzáadottérték-adóra és a vámokra, valamint a tagállamok közötti közigazgatási együttműködésről szóló egyéb uniós jogszabályok által szabályozott jövedéki adókra. Ezen irányelvet nem kell alkalmazni továbbá a tagállamnak, vagy a tagállam egyik alegységének, illetve a közjogi szociális biztonsági intézményeknek fizetendő kötelező társadalombiztosítási járulékokra.

(3) Az (1) bekezdésben említett adók semmilyen esetben sem értelmezhetők úgy, hogy magukban foglalják az alábbiakat:

a) a díjak, például a hatóságok által kibocsátott igazolások és egyéb okmányok díjai; vagy

b) a szerződéses jellegű díjak, például a közüzemi díjak.

(4) Ezt az irányelvet az (1) bekezdésben említett, azon a területen kivetett adókra kell alkalmazni, amelyre az Európai Unióról szóló szerződés 52. cikke értelmében vonatkozik.

3. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában:

1. egy tagállam "hatáskörrel rendelkező hatósága": a tagállam által kijelölt hatóság. Ezen irányelv alkalmazásában a központi kapcsolattartó iroda, a kapcsolattartó szerv és az illetékes tisztviselő is a 4. cikknek megfelelően elhatalmazott, hatáskörrel rendelkező hatóságnak minősül;

2. "központi kapcsolattartó iroda": az a kijelölt hivatal, amely elsődlegesen felelős a közigazgatási együttműködés területén a többi tagállammal való kapcsolattartásért;

3. "kapcsolattartó szerv": a központi kapcsolattartó irodán kívüli bármely más hivatal, amelyet arra jelöltek ki, hogy ezen irányelv alapján közvetlenül információt cseréljen;

4. "illetékes tisztviselő": minden olyan tisztviselő, aki a felhatalmazása alapján az ezen irányelv szerinti történő közvetlen információcserére jogosult;

5. "megkereső hatóság": egy tagállam központi kapcsolattartó irodája vagy egyik kapcsolattartó szerve, illetve illetékes tisztviselője, aki a hatáskörrel rendelkező hatóság nevében segítségnyújtás iránti megkeresést küld;

6. "megkeresett hatóság": egy tagállam központi kapcsolattartó irodája vagy egyik kapcsolattartó szerve, illetve az illetékes tisztviselője, aki a hatáskörrel rendelkező hatóság nevében a segítségnyújtás iránti megkeresést fogadja;

7. "közigazgatási vizsgálat": feladataik ellátása során a tagállamok által végzett minden olyan ellenőrzés, vizsgálat és egyéb intézkedés, amelynek célja az adójogszabályok megfelelő alkalmazásának biztosítása;

8. "megkeresésre történő információcsere": egy adott esetben a megkereső tagállam által a megkeresett tagállamhoz intézett megkeresésen alapuló információcsere;

9. "automatikus csere":

a) a 8. cikk (1) bekezdése, valamint a 8a-8ac. cikk alkalmazásában előre meghatározott információk előzetes megkeresés nélküli, rendszeres, előre meghatározott időközönként történő közlése egy másik tagállammal. A 8. cikk (1) bekezdésének alkalmazásában rendelkezésre álló információkon az információt közlő tagállam adónyilvántartásában található, az említett tagállam információgyűjtésre és -kezelésre szolgáló eljárásaival összhangban visszakereshető információkat kell érteni;

b) a 8. cikk (3a) bekezdésének alkalmazásában más tagállambeli illetőségű személyekre vonatkozó, előre meghatározott információk előzetes megkeresés nélküli, szisztematikus, előre meghatározott időközönként történő közlése az adott személy illetősége szerinti tagállammal;

c) a 8. cikk (1) és (3a) bekezdése, valamint a 8a-8ac. cikk kivételével ezen irányelv minden egyéb rendelkezésének alkalmazásában az első albekezdés a) és b) alpontjában meghatározott szerinti, előre meghatározott információk rendszeres közlése.

A 8. cikk (3a) bekezdésében, a 8. cikk (7a) bekezdésében, a 21. cikk (2) bekezdésében és a IV. mellékletben minden nagy kezdőbetűvel írt fogalom jelentése megegyezik az I. mellékletben foglalt megfelelő fogalommeghatározással. A 25. cikk (3) és (4) bekezdésében minden nagy kezdőbetűvel írt fogalom jelentése megegyezik az I. vagy V. mellékletben foglalt megfelelő fogalommeghatározással. A 8aa. cikkben és a III. mellékletben minden nagy kezdőbetűvel írt fogalom jelentése megegyezik a III. mellékletben foglalt megfelelő fogalommeghatározással. A 8ac. cikkben és az V. mellékletben minden nagy kezdőbetűvel írt fogalom jelentése megegyezik az V. mellékletben foglalt megfelelő fogalommeghatározással.

10. "spontán csere": az információ bármely időpontban történő, előzetes megkeresés nélküli nem rendszeres közlése egy másik tagállammal;

11. "személy":

a) természetes személy;

b) jogi személy;

c) amennyiben hatályos jogszabályok úgy rendelkeznek, a jogi személyiség nélküli jogképes személyegyesülés (társulás); vagy

d) bármely egyéb, bármilyen jellegű és formájú, jogi személyiséggel rendelkező vagy nem rendelkező, jogi konstrukció, amely olyan eszközöket birtokol vagy kezel, amelyekre - beleértve az azokból származó jövedelmet is -, az ezen irányelv hatálya alá tartozó adók bármelyikét kivetik;

12. "elektronikus úton": adatok elektronikus berendezések segítségével történő feldolgozása, a digitális tömörítést is beleértve, és tárolása vezetékes vagy rádión keresztül történő továbbítás, optikai technológiák vagy más elektromágneses megoldás alkalmazásával;

13. "CCN-hálózat": a közös kommunikációs hálózaton (CCN) alapuló, a hatáskörrel rendelkező hatóságok között a vám- és adóügy területén a teljes körű elektronikus információtovábbításhoz az Unió által kifejlesztett közös felület;

14. "határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapítás": bármely, így például adóellenőrzés keretében kibocsátott, módosított vagy meghosszabbított megállapodás, közlemény vagy más, hasonló hatású eszköz vagy intézkedés, amely teljesíti az alábbi feltételeket:

a) kibocsátására, módosítására vagy meghosszabbítására valamely tagállam kormánya vagy adóhatósága, vagy valamely tagállam területi vagy közigazgatási alegységei, többek között a helyi hatóságok által vagy nevében került sor, tekintet nélkül arra, hogy a tényleges felhasználására sor kerül-e;

b) kibocsátására, módosítására vagy meghosszabbítására konkrét személynek vagy személyeknek címezve került sor, és e személy vagy személyek jogosultak ezen adómegállapításra hivatkozni;

c) tartalmát illetően az adott tagállamra vagy annak területi vagy közigazgatási alegységeire - ideértve a helyi hatóságokat is -vonatkozó nemzeti adójogszabályok igazgatásával vagy végrehajtásával kapcsolatos jogi vagy közigazgatási rendelkezés értelmezésére vagy alkalmazására vonatkozik;

d) határokon átnyúló ügyletre vagy arra a kérdésre vonatkozik, hogy egy, adott személy által más államban folytatott tevékenység állandó telephely létrehozását jelenti-e; valamint

e) olyan más állambeli ügyleteket vagy tevékenységeket megelőzően keletkezett, amely ügyletek vagy tevékenységek állandó telephely létrejöttét eredményezhetik, vagy azt megelőzően, hogy az ilyen ügylet, ügyletsorozat vagy tevékenység időszakára vonatkozóan adóbevallást nyújtanának be.

A határokon átnyúló ügylet egyebek mellett vonatkozhat befektetésre, áruk, szolgáltatások vagy finanszírozás nyújtására, vagy tárgyi eszközök vagy immateriális javak használatára, és abban a határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapítás címzettjének nem kell közvetlenül részt vennie;

15. "előzetes ármegállapítás": adóellenőrzés keretében kibocsátott, módosított vagy meghosszabbított megállapodás, közlemény vagy bármely más, hasonló hatású eszköz vagy intézkedés, amely teljesíti az alábbi feltételeket:

a) kibocsátására, módosítására vagy meghosszabbítására egy vagy több tagállam kormánya vagy adóhatósága, vagy területi vagy közigazgatási alegységei, többek között a helyi hatóságok által vagy nevében került sor, tekintet nélkül arra, hogy a tényleges felhasználására sor kerül-e;

b) kibocsátására, módosítására vagy meghosszabbítására konkrét személynek vagy személyeknek címezve került sor, és e személy vagy személyek jogosultak ezen ármegállapításra hivatkozni; és

c) kapcsolt vállalkozások közötti határokon átnyúló ügyletek megvalósulását megelőzően meghatározza a megfelelő kritériumokat ezen ügyletek transzferárképzésére vonatkozóan, vagy a nyereség egy állandó telephelyhez való hozzárendeléséről rendelkezik.

Vállalkozások akkor minősülnek kapcsolt vállalkozásnak, ha egy vállalkozás egy másik irányításában, ellenőrzésében vagy tőkéjében közvetve vagy közvetlenül részt vesz, vagy ha a vállalkozások irányításában, ellenőrzésében vagy tőkéjében közvetve vagy közvetlenül azonos személyek vesznek részt. A transzferárak azok az árak, amelyeken valamely vállalkozás fizikai termékeket, immateriális javakat vagy szolgáltatásokat ad át vagy nyújt kapcsolt vállalkozásai számára; a "transzferárazás" ennek megfelelően értendő;

16. A 14. pont alkalmazásában a "határokon átnyúló ügylet" olyan ügylet vagy ügyletsorozat, amelynek esetében:

a) az ügyletben vagy ügyletsorozatban részes felek nem mindannyian rendelkeznek adózási szempontból illetőséggel abban a tagállamban, amelyik a határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapítást kiadta, módosította vagy meghosszabbította;

b) az ügyletben vagy ügyletsorozatban részes felek valamelyike adózási szempontból egyidejűleg egynél több államban rendelkezik illetőséggel;

c) az ügyletben vagy ügyletsorozatban részes felek egyike állandó telephelyen keresztül más államban folytat tevékenységet, és az ügylet vagy ügyletsorozat az állandó telephely tevékenységének egészét vagy részét képezi. A határokon átnyúló ügylet vagy ügyletsorozat fogalmába beleértendők egy adott személy azon intézkedései is, amelyeket más államban, állandó telephelyen keresztül folytatott üzleti tevékenységéhez kapcsolódóan tesz; vagy

d) az ilyen ügyletek vagy ügyletsorozatok határokon átnyúló hatást fejtenek ki.

A 15. pont alkalmazásában a "határokon átnyúló ügylet" olyan ügylet vagy ügyletsorozat, amelyben a részt vevő kapcsolt vállalkozások nem mindegyike rendelkezik adózási szempontból ugyanazon állam területén illetőséggel, vagy olyan ügylet vagy ügyletsorozat, amely határokon átnyúló hatást fejt ki;

17. A 15. és a 16. pont alkalmazásában a "vállalkozás" fogalma bármely formában végzett gazdasági tevékenységet magában foglal;

18. "határokon átnyúló konstrukció": vagy egynél több tagállamra, vagy egy tagállamra és egy harmadik országra vonatkozó olyan konstrukció, amely esetében a következő feltételek közül legalább egy teljesül:

a) a konstrukció nem minden résztvevője ugyanabban az adójogrendszerben (államban, illetve területen) rendelkezik adóügyi illetőséggel;

b) a konstrukció egy vagy több résztvevője egyidejűleg egynél több adójogrendszerben (államban, illetve területen) rendelkezik adóügyi illetőséggel;

c) a konstrukció egy vagy több résztvevője másik adójogrendszerben (államban, illetve területen) folytat üzleti tevékenységet az ott található állandó telephelyén keresztül, és a konstrukció ezen állandó telephely üzleti tevékenységének egészét vagy részét képezi;

d) a konstrukció egy vagy több résztvevője másik adójogrendszerben (államban, illetve területen) folytat tevékenységet anélkül, hogy ott adóügyi illetőséggel rendelkezne vagy állandó telephelyet hozna létre;

e) az ilyen konstrukció hatással lehet az automatikus információcserére, illetve a tényleges tulajdonosok azonosítására.

Ezen cikk 18-25. pontja, a 8ab. cikk és a IV. melléklet alkalmazásában a konstrukció magában foglalja a konstrukciósorozatot is. Egy konstrukció több lépésből vagy részből is állhat;

19. "adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukció": minden olyan határokon átnyúló konstrukció, amely a IV. mellékletben meghatározott ismertetőjegyek legalább egyikével rendelkezik;

20. "ismertetőjegy": határokon átnyúló konstrukciónak a IV. mellékletben felsorolt olyan jellemzője vagy eleme, amely adókikerülés esetleges kockázatára utal;

21. "adótervezésben közreműködő": olyan személy, aki/amely kidolgozza, forgalmazza, megszervezi vagy végrehajtás céljából elérhetővé teszi az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukciókat, illetve irányítja a végrehajtásukat.

Továbbá olyan személy, akinek/amelynek a releváns tényeket és körülményeket figyelembe véve, valamint a rendelkezésre álló információk és az ilyen szolgáltatásnyújtáshoz szükséges megfelelő szakértelem és ismeretek alapján tudomása van vagy akitől/amelytől észszerűen elvárható, hogy tudomása legyen arról, hogy vállalta, hogy közvetlenül vagy más személyeken keresztül támogatást vagy segítséget nyújt, illetve tanácsot ad az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukciók kidolgozásához, forgalmazásához, megszervezéséhez, végrehajtás céljából történő elérhetővé tételéhez vagy a végrehajtásuk irányításához. Bármely személynek jogában áll bizonyítékot szolgáltatnia arról, hogy a szóban forgó személynek nem volt tudomása vagy a szóban forgó személytől észszerűen nem volt elvárható, hogy tudomása legyen arról, hogy adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukcióban vesz részt. Az említett személy e célból hivatkozhat minden releváns tényre és körülményre, a rendelkezésre álló információkra, valamint a megfelelő szakértelmére és ismereteire. Ahhoz, hogy egy személy adótervezésben közreműködő legyen, legalább a következő kiegészítő feltételek egyikének kell megfelelnie:

a) valamely tagállamban adóügyi illetőséggel rendelkezik;

b) valamely tagállamban állandó telephellyel rendelkezik, amelyen keresztül a konstrukcióval kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtja;

c) valamely tagállamban bejegyezték vagy valamely tagállam jogának hatálya alá tartozik;

d) valamely tagállamban szerepel valamely jogi, adózási vagy tanácsadói szolgáltatásokkal kapcsolatos szakmai szövetség nyilvántartásában;

22. "érintett adózó": olyan személy, aki/amely számára adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukciót tesznek elérhetővé végrehajtás céljából, vagy aki/amely kész adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukciót végrehajtani vagy végrehajtotta ilyen konstrukció első lépését;

23. a 8ab. cikk alkalmazásában "kapcsolt vállalkozás": olyan személy, aki/amely egy másik személlyel legalább az egyik alábbi módon kapcsolatban áll:

a) a személy úgy vesz részt egy másik személy irányításában, hogy helyzete révén a másik személyre jelentős befolyást gyakorol;

b) a személy egy olyan holding révén vesz részt egy másik személy feletti ellenőrzésben, amely holding a szavazati jogok 25 %-ánál többel rendelkezik;

c) a személy közvetve vagy közvetlenül a tőke több mint 25 %-át kitevő tulajdonjog révén részesedéssel rendelkezik egy másik személy tőkéjében;

d) a személy egy másik személy nyereségéből 25 %-os vagy annál nagyobb nyereségrészesedésre jogosult.

Ha több személy vesz részt az a)-d) pontban említettek szerint ugyanazon személy irányításában, ellenőrzésében, vagy ugyanazon személy tőkéjében rendelkezik részesedéssel, illetve jogosult ugyanazon személy nyereségéből nyereségrészesedésre, valamennyi érintett személyt kapcsolt vállalkozásnak kell tekinteni. Ha ugyanazon személyek vesznek részt az a)-d) pontban említettek szerint egynél több személy irányításában, ellenőrzésében, egynél több személy tőkéjében rendelkeznek részesedéssel, illetve egynél több személy nyereségéből jogosultak nyereségrészesedésre, valamennyi érintett személyt kapcsolt vállalkozásnak kell tekinteni. E pont alkalmazásában az a személy, aki/amely egy másik személlyel együtt jár el egy szervezet szavazati joga vagy tőkerészesedése tekintetében, úgy tekintendő, hogy részesedéssel rendelkezik a másik személy által birtokolt, az említett szervezetbeli valamennyi szavazati jog, illetve tőkerészesedés tekintetében. Közvetett részvétel esetében a c) pont követelményeinek való megfelelést az egymást követő szinteken található részesedés arányának szorzata alapján lehet megállapítani. A szavazati jogok több mint 50 %-ával rendelkező személy úgy tekintendő, mintha a szavazati jogok 100 %-ával rendelkezne. Valamely magánszemélyt, annak házastársát vagy egyenes ági felmenőit vagy leszármazottait egyetlen személyként kell kezelni;

24. "piacképes konstrukció": olyan határokon átnyúló konstrukció, amelyet úgy dolgoztak ki, forgalmaznak, tesznek végrehajtás céljából elérhetővé vagy amely végrehajtásra kész anélkül, hogy jelentősebb mértékben személyre kellene szabni;

25. "személyre szabott konstrukció": olyan határokon átnyúló konstrukció, amely nem piacképes konstrukció;

26. "közös ellenőrzés": olyan közigazgatási vizsgálat, amelyet két vagy több tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai közösen végeznek el egy vagy több olyan személyhez kapcsolódóan, aki(k)hez az említett tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságainak közös vagy egymást kiegészítő érdeke fűződik;

27. "adatvédelmi incidens": a biztonság olyan sérülése, amely az információ - ezen belül, de nem kizárólag a továbbított, tárolt vagy más módon kezelt személyes adatok - megsemmisítését, elvesztését, megváltoztatását, az azokhoz való indokolatlan vagy jogosulatlan hozzáférést, valamint indokolatlan vagy jogosulatlan közlésüket vagy felhasználásukat eredményezi, szándékos jogellenes cselekmény, gondatlanság vagy véletlen folytán. Az adatvédelmi incidens érintheti az adatok bizalmas jellegét, hozzáférhetőségét és sértetlenségét.

4. cikk

Szervezet

(1) 2011. március 11-től minden tagállam megnevezi az ezen irányelv alkalmazása céljából hatáskörrel rendelkező hatóságát a Bizottság számára, és annak bármely változásáról késedelem nélkül tájékoztatja a Bizottságot.

A Bizottság ezen információt hozzáférhetővé teszi a többi tagállam számára, és a tagállamok hatóságainak jegyzékét közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(2) A hatáskörrel rendelkező hatóság egyetlen központi kapcsolattartó irodát jelöl ki. A hatáskörrel rendelkező hatóság feladata a Bizottság és a többi tagállam erről való tájékoztatása.

A központi kapcsolattartó iroda a Bizottsággal való kapcsolattartásért felelős hivatalnak is kijelölhető. A hatáskörrel rendelkező hatóság feladata a Bizottság erről való tájékoztatása.

(3) Minden tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága kapcsolattartó szerveket jelölhet ki, amelyek hatáskörét a nemzeti jogszabályoknak vagy politikának megfelelően határozzák meg. A központi kapcsolattartó iroda felelős azért, hogy a kapcsolattartó szervek jegyzéke naprakész legyen, és azt a többi érintett tagállam központi kapcsolattartó irodája és a Bizottság rendelkezésére bocsássa.

(4) Minden tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága illetékes tisztviselőket jelölhet ki. A központi kapcsolattartó iroda felelős azért, hogy az illetékes tisztviselők jegyzéke naprakész legyen, és azt a többi érintett tagállam központi kapcsolattartó irodája és a Bizottság rendelkezésére bocsássa.

(5) Azon tisztviselők, akik ezen irányelv értelmében közigazgatási együttműködésben vesznek részt, minden esetben e tekintetben illetékes tisztviselőnek minősülnek, a hatáskörrel rendelkező hatóságok által megállapított szabályokkal összhangban.

(6) Amennyiben egy kapcsolattartó szerv vagy illetékes tisztviselő együttműködésre vonatkozó megkeresést vagy egy ilyen megkeresésre adott választ küld vagy kap, úgy a tagállama által meghatározott eljárásoknak megfelelően tájékoztatja tagállamának központi kapcsolattartó irodáját.

(7) Amennyiben egy kapcsolattartó szerv vagy illetékes tisztviselő - az adott tagállam nemzeti jogszabályainak vagy politikájának megfelelően meghatározott - hatáskörén kívüli intézkedést igénylő, együttműködésre vonatkozó megkeresést kap, úgy a megkeresést haladéktalanul továbbítja tagállama központi kapcsolattartó irodájának, és erről értesíti a megkereső hatóságot. Ilyen esetben a 7. cikkben megállapított határidő az azt követő napon kezdődik, hogy az együttműködésre vonatkozó megkeresést a központi kapcsolattartó irodának továbbították.

II. FEJEZET

INFORMÁCIÓCSERE

I. SZAKASZ

Megkeresésre történő információcsere

5. cikk

A megkeresésre történő információcserére vonatkozó eljárás

A megkeresett hatóság a megkereső hatóság kérésére az 1. cikk (1) bekezdésében említett minden olyan információt közöl a megkereső hatósággal, amely a birtokában van, vagy amelyet közigazgatási vizsgálatok eredményeként megszerez.

5a. cikk

Előrelátható relevancia

(1) Az 5. cikkben említett megkeresés szempontjából a kért információt előreláthatólag relevánsnak kell tekinteni, ha a megkereső hatóság a megkeresés benyújtásának időpontjában úgy ítéli meg, hogy nemzeti jogának megfelelően észszerűen lehetséges, hogy a kért információ egy vagy több, nevesített vagy más módon azonosított adózó adózási ügyében releváns és a vizsgálat céljából igazolható lesz.

(2) A kért információk előrelátható relevanciájának bizonyítása céljából a megkereső hatóság köteles a megkeresett hatóság rendelkezésére bocsátani legalább a következő információkat:

a) a megkeresés alapjául szolgáló adóügyi cél, valamint

b) a nemzeti jog alkalmazása vagy végrehajtása céljából kért információk pontos meghatározása.

(3) Amennyiben egy, az 5. cikkben említett megkeresés egyénileg nem azonosítható adózók csoportjára vonatkozik, a megkereső hatóságnak legalább a következő információkat kell a megkeresett hatóság rendelkezésére bocsátania:

a) a csoport részletes leírása;

b) az alkalmazandó jog és azon tények ismertetése, amelyek alapján indokoltan feltételezhető, hogy a csoportba tartozó adózók nem feleltek meg az alkalmazandó jognak;

c) annak ismertetése, hogy a kért információ hogyan segítené annak megállapítását, hogy a csoportba tartozó adózók megfeleltek-e az alkalmazandó jognak; továbbá

d) adott esetben az azon harmadik fél bevonásával kapcsolatos tények és körülmények, amely tevékenyen hozzájárult ahhoz, hogy a csoportba tartozó adózók esetlegesen nem feleltek meg az alkalmazandó jognak.

6. cikk

Közigazgatási vizsgálatok

(1) A megkeresett hatóság intézkedik az 5. cikkben említett információk megszerzéséhez szükséges bármely közigazgatási vizsgálat elvégzéséről.

(2) Az 5. cikkben említett megkeresés tartalmazhat közigazgatási vizsgálatra vonatkozó indokolt kérést. Amennyiben a megkeresett hatóság úgy véli, hogy nincs szükség közigazgatási vizsgálatra, ennek indokait haladéktalanul közölnie kell a megkereső hatósággal.

(3) A kért információ megszerzése, illetve a kért közigazgatási vizsgálat lefolytatása céljából a megkeresett hatóság ugyanazon eljárások szerint jár el, mintha az eljárást a saját kezdeményezésére vagy saját tagállama valamely más hatóságának megkeresésére folytatná le.

(4) Ha a megkereső hatóság kifejezetten kéri, a megkeresett hatóságnak eredeti dokumentumokat kell átadnia, feltéve, hogy ez nem ellentétes a megkeresett hatóság tagállamában hatályos rendelkezésekkel.

7. cikk

Határidők

(1) A megkeresett hatóságnak a lehető leggyorsabban, de legkésőbb a megkeresés kézhezvételétől számított három hónapon belül rendelkezésre kell bocsátania az 5. cikkben említett információt. Ha azonban a megkeresett hatóság nem tud a vonatkozó határidőn belül válaszolni a megkeresésre, ennek okáról azonnal - de minden esetben a megkeresés kézhezvételétől számított három hónapon belül - tájékoztatnia kell a megkereső hatóságot, valamint közölnie kell válaszának várható időpontját. A határidő nem lehet hosszabb, mint a megkeresés kézhezvételétől számított hat hónap.

Ha azonban az említett információ már a megkeresett hatóság birtokában van, akkor az információt az említett időponttól számított két hónapon belül kell továbbítani.

(2) Bizonyos különleges esetekben a megkeresett és a megkereső hatóság az (1) bekezdésben előírt határidőktől eltérő határidőkben is megállapodhat.

(3) A megkeresett hatóság azonnal, de legkésőbb a kézhezvétel után hét munkanappal - ha lehetséges, elektronikus úton - visszaigazolja a megkereső hatóságnak a megkeresés kézhezvételét.

(4) A megkeresett hatóság a kézhezvételtől számított egy hónapon belül értesíti a megkereső hatóságot a kérés esetleges hiányosságairól és bármely további háttér-információ iránti igényéről. Ilyen esetben az (1) bekezdésben megállapított határidők a szükséges kiegészítő információknak a megkeresett hatóság általi kézhezvételét követő napon kezdődnek.

(6) Ha a megkeresett hatóság nincs a kért információ birtokában, és nem tud válaszolni az információkérésre, vagy a 17. cikkben foglalt indokok alapján megtagadja a válaszadást, annak okairól azonnal, de minden esetben a megkeresés kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatja a megkereső hatóságot.

II. SZAKASZ

Kötelező automatikus információcsere

8. cikk

A kötelező automatikus információcsere hatálya és feltételei

(1) Minden tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának automatikus információcsere keretében közölnie kell bármely másik tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságával - az információt közlő tagállam nemzeti jogszabályai szerinti értelmezésben vett - következő konkrét jövedelem- és tőkekategóriákra vonatkozóan az adott másik tagállamban illetőséggel rendelkező személyekről rendelkezésre álló valamennyi információt:

a) munkaviszonyból származó jövedelem;

b) a vezető tisztségviselők tiszteletdíja;

c) olyan életbiztosítási termékek, amelyekre nem vonatkoznak az információcserével és egyéb, hasonló intézkedésekkel kapcsolatos egyéb uniós jogi eszközök;

d) nyugdíjak;

e) ingatlan tulajdonjoga és ingatlanból származó jövedelem;

f) jogdíjak.

A 2024. január 1-jével vagy azt követően kezdődő adómegállapítási időszakok esetében a tagállamok arra törekednek, hogy az első albekezdésben említett információközlés tartalmazza az illetőség szerinti tagállam által az illetőséggel rendelkező személyek számára kiadott Adóazonosító számot.

A tagállamok évente tájékoztatják a Bizottságot az első albekezdésben felsorolt legalább két jövedelem- és tőkekategóriáról, amelyek vonatkozásában információt közölnek a más tagállamban illetőséggel rendelkező személyekről.

(2) 2024. január 1. előtt a tagállamok az (1) bekezdés első albekezdésében felsoroltak közül legalább négy olyan kategóriáról tájékoztatják a Bizottságot, amelyek vonatkozásában az egyes tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságainak automatikus csere útján bármely más tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságával információt kell közölniük az említett másik tagállamban illetőséggel rendelkező személyekkel kapcsolatban. Az ilyen információnak a 2025. január 1-jével vagy azt követően kezdődő adómegállapítási időszakokra kell vonatkoznia.

(3) Egy tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága bármely más tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága számára jelezheti, ha az (1) bekezdésben felsoroltak közül egy vagy több jövedelem- és tőkekategóriáról nem kíván információt kapni. Erről tájékoztatnia kell a Bizottságot is.

(3a) Minden tagállam megteszi a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézményei megfeleljenek az I. és II. mellékletben foglalt adatszolgáltatási és átvilágítási szabályoknak, továbbá ahhoz, hogy az I. melléklet IX. szakaszával összhangban biztosítsák e szabályok tényleges alkalmazását és betartását.

Az I. és II. mellékletben foglalt, alkalmazandó adatszolgáltatási és átvilágítási szabályoknak megfelelően minden tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága automatikus információcsere keretében, a (6) bekezdés b) pontjában megállapított határidőn belül az alábbi információkat szolgáltatja bármely más tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága számára a 2016. január 1-jével kezdődő adómegállapítási időszakok tekintetében, az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlákra vonatkozóan:

a) minden egyes, Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó Számlatulajdonos személy neve, lakcíme, Adóazonosító száma, magánszemélyek esetében születési helye és ideje, Számlatulajdonos Szervezetek esetében pedig, amennyiben a mellékletekkel összhangban elvégzett átvilágításkor kiderül, hogy az Ellenőrzést gyakorló egy vagy több személy Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy, a Szervezet neve, címe és Adóazonosító száma(i), valamint minden egyes, Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy neve, lakcíme, Adóazonosító száma, születési helye és ideje;

b) számlaszám (számlaszám hiányában ezzel egyenértékű azonosító);

c) az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény neve és azonosító száma (ha van);

d) a számla egyenlege vagy értéke (Visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítás vagy Járadékbiztosítási szerződés esetében beleértve a Készpénz-egyenértéket vagy visszavásárlási értéket) a naptári év vagy az adatszolgáltatási időszak végén, illetve ha a számlát évközben vagy az időszak folyamán megszüntették, akkor a számla megszüntetését;

e) letéti számla esetében:

i. a kamat teljes bruttó összege, az osztalékok teljes bruttó összege, és a számlán tartott eszközökhöz kapcsolódóan keletkező egyéb bevétel teljes bruttó összege, amelyet a naptári évben vagy más adatszolgáltatási időszakban a számlára (vagy a számlához kapcsolódóan) befizettek vagy azon jóváírtak; és

ii. a Pénzügyi eszközök értékesítéséből vagy visszaváltásából származó teljes bruttó bevétel, amelyet a naptári évben vagy más adatszolgáltatási időszakban a számlára befizettek vagy azon jóváírtak, és amely tekintetében az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény letétkezelőként, brókerként, meghatalmazottként vagy más módon a Számlatulajdonos megbízottjaként működött közre;

f) betétszámla esetében a naptári évben vagy más adatszolgáltatási időszakban a számlára befizetett vagy azon jóváírt kamat teljes bruttó összege; és

g) az e) pontban vagy az f) pontban nem szereplő számlák esetében a naptári évben vagy más adatszolgáltatási időszakban a Számlatulajdonos részére a számlával kapcsolatban kifizetett vagy jóváírt teljes bruttó összeg, amelynek az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény a kötelezettje vagy adósa, beleértve a naptári évben vagy más adatszolgáltatási időszakban a visszaváltásokból származó, a Számlatulajdonos részére teljesített kifizetések összevont összegét.

Az e bekezdés alapján végzett információcsere céljából - amennyiben e bekezdés vagy a mellékletek eltérően nem rendelkeznek - az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlához kapcsolódóan teljesített kifizetések összegét és jellemzőit az információt közlő tagállam nemzeti jogszabályaival összhangban kell meghatározni.

E bekezdés első és második albekezdése alkalmazandó az (1) bekezdés c) pontja vagy bármely más uniós jogi eszköz, többek között a 2003/48/EK tanácsi irányelv ( 1 ) helyett annyiban, amennyiben a kérdéses információcsere az (1) bekezdés c) pontja vagy bármely más uniós jogi eszköz hatálya alá tartozna, beleértve a 2003/48/EK irányelvet is.

(6) Az információ közlésére az alábbiak szerint kerül sor:

a) az (1) bekezdésben meghatározott kategóriák esetében évente legalább egyszer, a tagállam azon adóévének végét követő hat hónapon belül, amelyikben az információk hozzáférhetővé váltak;

b) a (3a) bekezdésben meghatározott adatok esetében évente, azon naptári év vagy más adatszolgáltatási időszak végét követő kilenc hónapon belül, amelyikre az információk vonatkoznak.

(7) A Bizottság a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően a 29. cikk (1) bekezdésében említett időpontokig elfogadja az automatikus információcserére vonatkozó gyakorlati intézkedéseket.

(7a) Az I. melléklet VIII. szakasza B.1.c), illetve C.17.g) pontjának alkalmazásában minden tagállam 2015. július 31-ig eljuttatja a Bizottságnak azon szervezetek és számlák jegyzékét, amelyeket Adatszolgáltatásra nem kötelezett pénzügyi intézményként, illetve Adatszolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó számlaként kell kezelni. Minden tagállam tájékoztatja továbbá a Bizottságot, ha e tekintetben bármilyen változás történik. A Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi és szükség esetén frissíti a kapott információk alapján összeállított listát.

A tagállamok biztosítják, hogy az Adatszolgáltatásra nem kötelezett pénzügyi intézmények, illetve az Adatszolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó számlák típusai megfeleljenek az I. melléklet VIII. szakasza B.1.c), illetve C.17.g) pontjában felsorolt valamennyi követelménynek és különösen, hogy ne hiúsítsa meg ezen irányelv céljait az, hogy egy Pénzügyi intézmény Adatszolgáltatásra nem kötelezett pénzügyi intézménynek, illetve egy számla Adatszolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó számlának minősül.

(8) Amennyiben a tagállamok további jövedelem- és tőkekategóriákra vonatkozó automatikus információcseréről állapodnak meg más tagállamokkal kötött két- vagy többoldalú megállapodások formájában, ezeket a megállapodásokat közlik a Bizottsággal, amely azokat az összes többi tagállam rendelkezésére bocsátja.

8a. cikk

A határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapításokra és az előzetes ármegállapításokra vonatkozó kötelező automatikus információcsere alkalmazási köre és feltételei

(1) Az a hatáskörrel rendelkező tagállami hatóság, amely 2016. december 31. után határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapítást vagy előzetes ármegállapítást ad ki, módosít vagy hosszabbít meg, köteles automatikus információcsere keretében tájékoztatni erről a többi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságait és az Európai Bizottságot - az e cikk (8) bekezdésében foglalt korlátozásoktól eltekintve - a 21. cikkel összhangban elfogadott, vonatkozó gyakorlati intézkedések betartásával.

(2) A tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai továbbá - a 21. cikkel összhangban elfogadott, vonatkozó gyakorlati intézkedések betartásával - tájékoztatják az összes többi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát, valamint az Európai Bizottságot azokról a határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapításokról és előzetes ármegállapításokról - az e cikk (8) bekezdésében foglalt korlátozásoktól eltekintve -, amelyek kiadására, módosítására vagy meghosszabbítására a 2017. január 1. előtti ötéves időszakban került sor.

Ha a határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapítási határozatok vagy előzetes ármegállapodások kiadására, módosítására vagy meghosszabbítására 2012. január 1. és 2013. december 31. között került sor, azokról akkor kell tájékoztatást adni, ha 2014. január 1-jén még mindig érvényben voltak.

Ha a határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapítási határozatok vagy előzetes ármegállapodások kiadására, módosítására vagy meghosszabbítására 2014. január 1. és 2016. december 31. között került sor, akkor azokról tájékoztatást kell adni, függetlenül attól, hogy még mindig érvényben vannak-e.

A tagállamok az e bekezdésben előírt tájékoztatás keretében nem kötelesek közölni a határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapításokra és előzetes ármegállapításokra vonatkozó információkat, amennyiben azokat - a főként pénzügyi vagy befektetési tevékenységeket folytató személyek vagy személyek csoportja kivételével - 2016. április 1. előtt adták ki, módosították vagy hosszabbították meg olyan konkrét személynek vagy személyek olyan konkrét csoportjának címezve, aki(k)nek vagy amely(ek)nek a szóban forgó határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapítás vagy előzetes ármegállapítás kiadásának, módosításának vagy meghosszabbításának időpontját megelőző pénzügyi évben a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 2 ) 2. cikkének 5. pontjában szereplő fogalommeghatározás szerint csoportszintű nettó árbevétele 40 000 000 EUR-nál (vagy ennek megfelelő, más pénznemben kifejezett összegnél) kevesebb.

(3) Az e cikk szerinti automatikus információcsere nem terjed ki azokra a harmadik országokkal kialakított kétoldalú vagy többoldalú előzetes ármegállapításokra, amelyeket olyan nemzetközi adómegállapodás keretében tárgyaltak meg, amely tiltja az előzetes ármegállapítás harmadik felekkel való közlését. Az ilyen kétoldalú vagy többoldalú előzetes ármegállapításokról a 9. cikkel összhangban kell tájékoztatást nyújtani, feltéve, hogy az a nemzetközi adómegállapodás, amelynek keretében az előzetes ármegállapítást megtárgyalták, megengedi azok közlését, és a harmadik ország hatáskörrel rendelkező hatósága is engedélyezi az információ közzétételét.

Amennyiben azonban a kétoldalú vagy többoldalú előzetes ármegállapítás e bekezdés első albekezdésének első mondata alapján nem tartozna az automatikus információcsere körébe, helyette az e cikk (6) bekezdésében meghatározott, a kétoldalú vagy többoldalú előzetes ármegállapítás iránti kérelemben szereplő információkat kell közölni az e cikk (1) és (2) bekezdésében előírtaknak megfelelően.

(4) Az (1) és a (2) bekezdés nem alkalmazandó abban az esetben, ha a határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapítás kizárólag egy vagy több természetes személy adózásával kapcsolatos.

(5) Az információk közlésére az alábbiak szerint kerül sor:

a) az (1) bekezdés alapján továbbított információk esetében: késedelem nélkül a határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapítások vagy előzetes ármegállapítások kibocsátását, módosítását vagy meghosszabbítását követően, de legkésőbb az azon naptári félév végét követő három hónapon belül, amelyikben a határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapítást vagy az előzetes ármegállapítást kibocsátották, módosították vagy meghosszabbították;

b) a (2) bekezdés alapján továbbított információk esetében: 2018. január 1. előtt.

(6) A tagállamok által e cikk (1) és (2) bekezdése alapján nyújtandó tájékoztatásnak az alábbi információkat kell tartalmaznia:

a) a személy megnevezése (a természetes személyek kivételével), és adott esetben azon csoport megnevezése, amelyhez az adott személy tartozik;

b) a határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapítás vagy előzetes ármegállapítás összefoglalása, melynek keretében leírást kell adni a szóban forgó gazdasági tevékenységekről, illetve ügyletekről vagy ügyletsorozatokról, valamint a hatáskörrel rendelkező hatóságot egy potenciális adózási kockázat értékelése során adott esetben segítő egyéb információk, anélkül, hogy ez kereskedelmi, gazdasági vagy szakmai titok, kereskedelmi eljárás, vagy olyan információ felfedésével járna, amelynek közlése sértené a közrendet;

c) a határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapítás vagy az előzetes ármegállapítás kiadásának, módosításának vagy meghosszabbításának időpontja;

d) a határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapítás vagy az előzetes ármegállapítás érvényességi idejének első napja, ha meghatározták;

e) a határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapítás vagy az előzetes ármegállapítás érvényességi idejének utolsó napja, ha meghatározták;

f) a határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapítás vagy az előzetes ármegállapítás típusa;

g) a határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapítás vagy az előzetes ármegállapítás tárgyát képező ügylet vagy ügyletsorozat összege, ha azt az összeget a határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapítás vagy előzetes ármegállapítás tartalmazza;

h) előzetes ármegállapítás esetében a transzferárképzésre vagy magára a transzferárra vonatkozóan alkalmazott kritériumok ismertetése;

i) előzetes ármegállapítás esetében a transzferárképzésnek vagy magának a transzferárnak a meghatározására alkalmazott módszer ismertetése;

j) azon tagállamok megnevezése - ha van ilyen -, amelyeket a határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapítás vagy előzetes ármegállapítás valószínűleg érint;

k) a természetes személyek kivételével azon más tagállambeli személyek megnevezése - ha vannak ilyenek -, amelyeket a határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapítás vagy előzetes ármegállapítás valószínűleg érint (azoknak a tagállamoknak a megjelölésével, amelyekhez az érintett személyek kapcsolódnak); és

l) annak megjelölése, hogy a nyújtott tájékoztatás magán a határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapításon vagy előzetes ármegállapításon, vagy pedig az e cikk (3) bekezdésének második albekezdésében említett kérelmen alapul-e.

(7) Az e cikk (6) bekezdésében említett információcsere elősegítése érdekében a Bizottság meghozza az e cikk végrehajtásához szükséges gyakorlati intézkedéseket - ideértve az e cikk (6) bekezdésében említett információk közlésének standardizálására irányuló rendelkezéseket is a 20. cikk (5) bekezdése szerinti formanyomtatvány létrehozását célzó eljárás részeként.

(8) Az e cikk (6) bekezdésének a), b), h) és k) pontjában meghatározott információkat az Európai Bizottsággal nem kell közölni.

(9) A (6) bekezdés j) pontja alapján megnevezett tagállamok hatáskörrel rendelkező hatósága késedelem nélkül, de legkésőbb hét munkanapon belül - lehetőség szerint elektronikus úton - visszaigazolja az információkat közlő hatóságnak az információk kézhezvételét. Ez az intézkedés a 21. cikk (5) bekezdésében említett adattár működésének megkezdéséig alkalmazandó.

(10) A tagállamok az 5. cikkel összhangban, a 21. cikk (4) bekezdését figyelembe véve további információkat is kikérhetnek, így többek között a határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapítások, illetve az előzetes ármegállapítások teljes szövegét is.

8aa. cikk

Az országonkénti jelentésekre vonatkozó kötelező automatikus információcsere hatálya és feltételei

(1) Minden tagállam meghozza az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a Multinacionális vállalatcsoportoknak a tagállam területén adóügyi illetőséggel rendelkező Végső szintű anyavállalatától vagy a III. melléklet II. szakaszának megfelelően bármely más Adatszolgáltatásra kötelezett szervezettől megkövetelje, hogy a Multinacionális vállalatcsoport Adatszolgáltatási pénzügyi éve utolsó napjától számított 12 hónapon belül, a III. melléklet II. szakaszának megfelelően benyújtsa az Adatszolgáltatási pénzügyi évre vonatkozó országonkénti jelentést.

(2) Azon tagállam illetékes hatósága, amely az (1) bekezdés szerinti országonkénti jelentést megkapta, a (4) bekezdés szerinti határidőn belül automatikus csere útján továbbítja az országonkénti jelentést minden olyan másik tagállamnak, amelyben az országonkénti jelentésben foglalt információk alapján az Adatszolgáltatásra kötelezett szervezet Multinacionális vállalatcsoportjának egy vagy több Csoporttagja adóügyi illetőséggel rendelkezik, vagy a Multinacionális vállalatcsoport állandó telephelyén keresztül végzett üzleti tevékenység alapján adófizetésre kötelezett.

(3) Az országonkénti jelentésnek a következő információkat kell tartalmaznia a Multinacionális vállalatcsoport tekintetében:

a) minden egyes olyan állam, illetve terület tekintetében, amelyben a Multinacionális vállalatcsoport gazdasági tevékenységet folytat, a bevétel összegére, az adózás előtti eredményre, a megfizetett nyereségadóra, a még esedékes nyereségadóra, a jegyzett tőkére, az eredménytartalékra, az alkalmazottak számára és a készpénzen és készpénznek minősülő eszközökön kívüli tárgyi eszközökre vonatkozó összesített információk;

b) a Multinacionális vállalatcsoport minden egyes Csoporttagjának azonosítása, amely magában foglalja az adott Csoporttag adóügyi illetősége szerinti állam, illetve terület meghatározását, és - amennyiben az különbözik az adóügyi illetőség szerinti államtól, illetve területtől - annak az államnak, illetve területnek a meghatározását, amelynek a joga szerint az adott Csoporttagot létrehozták, valamint az adott Csoporttag fő üzleti tevékenységének vagy tevékenységeinek a leírását.

(4) A jelentést a Multinacionális vállalatcsoport azon Pénzügyi éve utolsó napját követő 15 hónapon belül kell továbbítani, amelyre az országonkénti jelentés vonatkozik. Az első jelentést a Multinacionális vállalatcsoport 2016. január 1-jén vagy azt követően kezdődő Pénzügyi évére vonatkozóan kell továbbítani, az adott Pénzügyi év utolsó napját követő 18 hónapon belül.

8ab. cikk

Az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukciókra vonatkozó kötelező automatikus információcsere alkalmazási köre és feltételei

(1) Minden tagállam meghozza az annak előírásához szükséges intézkedéseket, hogy az adótervezésben közreműködők az általuk ismert, illetve birtokukban lévő vagy ellenőrzésük alatt álló, az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukciókra vonatkozó információkat a következők közül a legkorábbi időponttól számított 30 napon belül bejelentsék az illetékes hatóságnak:

a) azt a napot követő nap, amikor az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukció végrehajtás céljából elérhetővé vált; vagy

b) azt a napot követő nap, amikor az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukció végrehajtásra kész; vagy

c) az a nap, amikor az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukció végrehajtásának első lépésére sor került.

Az első albekezdéstől eltérve a 3. cikk 21. pontjának második bekezdésében említett adótervezésben közreműködők is kötelesek bejelenteni ezen információkat az azt követő naptól számított 30 napon belül, amikor közvetlenül vagy más személyeken keresztül támogatást vagy segítséget nyújtottak, illetve tanácsot adtak.

(2) Piacképes konstrukciók vonatkozásában a tagállamok meghozzák az annak előírásához szükséges intézkedéseket, hogy az adótervezésben közreműködők háromhavonta rendszeres jelentést tegyenek, amelyben tájékoztatnak minden olyan, a (14) bekezdés a), d), g) és h) pontjában említett újabb bejelentendő információról, amely az előző jelentés továbbítása óta került a birtokukba.

(3) Ha valamely adótervezésben közreműködő egynél több tagállam illetékes hatóságainak köteles információt szolgáltatni adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukcióról, ezen információkat csak a következő listában az első helyen szereplő tagállamban kell bejelentenie:

a) azon tagállam, ahol az adótervezésben közreműködő adóügyi illetőséggel rendelkezik;

b) azon tagállam, ahol az adótervezésben közreműködő olyan állandó telephellyel rendelkezik, amelyen keresztül a szóban forgó konstrukcióhoz kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtja;

c) az a tagállam, ahol az adótervezésben közreműködő be van jegyezve, illetve amely tagállam jogának hatálya alá tartozik;

d) az a tagállam, ahol az adótervezésben közreműködő valamely jogi, adózási vagy tanácsadói szolgáltatásokkal kapcsolatos szakmai szövetség nyilvántartásában szerepel.

(4) Ha a (3) bekezdés értelmében többszörös adatszolgáltatási kötelezettség keletkezik, az adótervezésben közreműködő mentesül a bejelentési kötelezettség alól, ha a nemzeti joggal összhangban bizonyítani tudja, hogy ugyanarról az információról egy másik tagállamban már bejelentést tett.

(5) A tagállamok olyan intézkedéseket is hozhatnak, melyekkel felmentést adnak az adótervezésben közreműködőknek az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukciókra vonatkozó információk bejelentése alól, amennyiben e kötelezettség az érintett tagállam nemzeti joga szerint a jogszabályban rögzített titoktartási kötelezettség megsértését eredményezné. Ilyen esetekben a tagállamok megteszik az annak előírásához szükséges intézkedéseket, hogy az adótervezésben közreműködők késedelem nélkül értesítsék a többi adótervezésben közreműködőt, illetve - amennyiben ilyenek nincsenek - az érintett adózót a (6) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettségeikről.

Az adótervezésben közreműködő csak annyiban jogosult az első albekezdés szerinti felmentésre, amennyiben a szakmáját meghatározó érintett nemzeti jogszabályok adta keretek között jár el.

(6) Minden tagállam meghozza az annak előírásához szükséges intézkedéseket, hogy az olyan esetekben, ahol egy adótervezésben közreműködő sem érintett, illetve ahol az adótervezésben közreműködő az (5) bekezdés szerinti felmentésről tájékoztatja az érintett adózót vagy egy másik adótervezésben közreműködőt, az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukciókra vonatkozó információk bejelentésére vonatkozó kötelezettség a tájékoztatást kézhez kapó másik adótervezésben közreműködőre vagy ennek hiányában az érintett adózóra háruljon.

(7) Az adatszolgáltatási kötelezettség által érintett adózó a következők közül a legkorábbi időponttól számított 30 napon belül köteles bejelenteni az információkat: azt a napot követő nap, amikor az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukció végrehajtás céljából elérhetővé vált az érintett adózó számára; azt a napot követő nap, amikor az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukció kész az érintett adózó általi végrehajtásra, vagy amikor a konstrukció végrehajtásának első lépésére az érintett adózó összefüggésében sor került.

Amennyiben valamely érintett adózó egynél több tagállam illetékes hatóságainak köteles információt szolgáltatni adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukcióról, ezen információkat csak a következő listában az első helyen szereplő tagállam illetékes hatóságainak kell bejelentenie:

a) azon tagállam, ahol az érintett adózó adóügyi illetőséggel rendelkezik;

b) azon tagállam, ahol az érintett adózó olyan állandó telephellyel rendelkezik, amely a konstrukció előnyeit élvezi;

c) azon tagállam, ahol az érintett adózó jövedelemre vagy nyereségre tesz szert, amennyiben az érintett adózó nem rendelkezik adóügyi illetőséggel egyik tagállamban sem és egyik tagállamban sem rendelkezik állandó telephellyel;

d) azon tagállam, ahol az érintett adózó tevékenységet folytat, amennyiben az érintett adózó nem rendelkezik adóügyi illetőséggel egyik tagállamban sem és egyik tagállamban sem rendelkezik állandó telephellyel.

(8) Amennyiben a (7) bekezdés értelmében többszörös adatszolgáltatási kötelezettség keletkezik, az érintett adózó mentesül a bejelentési kötelezettsége alól, ha a nemzeti joggal összhangban bizonyítani tudja, hogy ugyanarról az információról egy másik tagállamban már bejelentést tett.

(9) Minden tagállam meghozza az annak előírásához szükséges intézkedéseket, hogy azon esetekben, ahol több adótervezésben közreműködő is érintett ugyanabban az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukcióban, ezek mindegyike köteles legyen az információkat bejelenteni.

Az adótervezésben közreműködők csak annyiban mentesülhetnek e kötelezettség alól, amennyiben a nemzeti joggal összhangban bizonyítani tudják, hogy ugyanarról a - (14) bekezdésben említett - információról egy másik adótervezésben közreműködő már bejelentést tett.

(10) Minden tagállam meghozza az annak előírásához szükséges intézkedéseket, hogy az olyan esetekben, ahol az érintett adózó köteles az információk bejelentésére és a szóban forgó esetben több adózó is érintett, a következő listában az első helyen szereplő adózó legyen köteles az információknak a (6) bekezdéssel összhangban történő bejelentésére:

a) az az érintett adózó, aki az adótervezésben közreműködővel megállapodott az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukcióról;

b) az az érintett adózó, aki a konstrukció végrehajtását irányítja.

Az érintett adózók csak annyiban mentesülhetnek e kötelezettség alól, amennyiben a nemzeti joggal összhangban bizonyítani tudják, hogy ugyanarról a - (14) bekezdésben említett - információról egy másik érintett adózó már bejelentést tett.

(11) Minden tagállam hozhat olyan intézkedéseket is, melyek annak előírásához szükségesek, hogy minden érintett adózó bejelentse a konstrukció használatával összefüggő információkat az adóhatóságnak minden olyan év vonatkozásában, amikor a konstrukciót használják.

(12) Minden tagállam meghozza az annak előírásához szükséges intézkedéseket, hogy az adótervezésben közreműködők és az érintett adózók bejelentsék az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó azon határokon átnyúló konstrukcióval kapcsolatos információkat, amelyek végrehajtásának első lépésére 2018. június 25. és 2020. június 30. között került sor. Az adótervezésben közreműködőknek, illetve az érintett adózóknak az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló ilyen konstrukciókkal kapcsolatos információkat 2020. augusztus 31-ig kell bejelenteniük.

(13) Annak a tagállamnak az illetékes hatósága, ahol e cikk (1)-(12) bekezdésének értelmében az információkat bejelentették, automatikus információcsere keretében, a 21. cikk értelmében elfogadott gyakorlati intézkedésekkel összhangban az összes többi tagállam illetékes hatósága számára köteles továbbítani az e cikk (14) bekezdésében meghatározott információkat.

(14) A tagállam illetékes hatósága által az (13) bekezdés szerint továbbítandó információk - értelemszerűen - a következők:

a) az adótervezésben közreműködők és az érintett adózók azonosítása, ideértve nevüket, (természetes személyek esetén) születési idejüket és helyüket, adóügyi illetőségüket és adóazonosító számukat, valamint adott esetben azok a személyek, akik/amelyek az érintett adózóval kapcsolt vállalkozások;

b) a IV. mellékletben meghatározott azon ismertetőjegyek részletes leírása, amelyek alapján a határokon átnyúló konstrukció adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozik;

c) az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukció tartalmi összefoglalása, amelynek keretében utalni kell a közismert nevére, amennyiben van ilyen, valamint leírást kell adni a szóban forgó gazdasági tevékenységekről vagy konstrukciókról, de csupán általános fogalmak használatával, anélkül hogy a leírás kereskedelmi, gazdasági vagy szakmai titok, kereskedelmi eljárás, vagy olyan információ felfedésével járna, amelynek közlése sérti a közrendet;

d) az az időpont, amikor az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukció végrehajtásának első lépésére sor került vagy sor fog kerülni;

e) az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukció alapját képező nemzeti rendelkezések részletei;

f) az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukció értéke;

g) az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukció által érintett adózó(k) tagállamának, valamint a konstrukció által valószínűsíthetően érintett további tagállamok megnevezése;

h) azon más tagállambeli személyek megnevezése, amelyeket az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukció valószínűleg érint, azoknak a tagállamoknak a megjelölésével, amelyekhez e személyek kapcsolódnak.

(15) Az a tény, hogy az adóhatóság nem reagál egy adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukcióra, önmagában nem jelenti a szóban forgó konstrukció érvényességének elfogadását vagy adóügyi megítélését.

(16) Az e cikk (13) bekezdésében említett információcsere elősegítése érdekében a Bizottság meghozza az e cikk végrehajtásához szükséges gyakorlati intézkedéseket, ideértve - a 20. cikk (5) bekezdése szerinti formanyomtatvány létrehozását célzó eljárás részeként - az e cikk (14) bekezdésében meghatározott információk közlésének standardizálására irányuló intézkedéseket is.

(17) A Bizottság nem kap hozzáférést a (14) bekezdés a), c) és h) pontjában említett információkhoz.

(18) Az automatikus információcserére az azon negyedévet követő hónapon belül kell sort keríteni, amelyben az információkat bejelentették. Az első információkat 2020. október 31-ig kell közölni.

8ac. Cikk

A Platformüzemeltetők által szolgáltatott információk kötelező automatikus cseréjének alkalmazási köre és feltételei

(1) Minden tagállam megteszi az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőket az V. melléklet II. és III. szakaszában megállapított átvilágítási eljárások lefolytatására és az adatszolgáltatási követelmények teljesítésére kötelezze. Minden tagállam biztosítja továbbá az említett intézkedéseknek az V. melléklet IV. szakaszával összhangban történő hatékony végrehajtását és az azoknak való megfelelést.

(2) Az V. melléklet II. és III. szakaszában foglalt, alkalmazandó átvilágítási eljárások és adatszolgáltatási követelmények értelmében egy tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának - amennyiben az adatszolgáltatásra az (1) bekezdéssel összhangban sor került - automatikus csere keretében és a (3) bekezdésben megállapított határidőn belül, minden egyes Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítőre vonatkozóan közölnie kell a következő információkat azon tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságával, amelyben az Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítő az V. melléklet II. szakaszának D. pontja értelmében illetőséggel rendelkezik, valamint ha az Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítő ingatlan-bérbeadási szolgáltatásokat nyújt, akkor minden esetben annak a tagállamnak a hatáskörrel rendelkező hatóságával, amelyben az ingatlan található:

a) az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető neve, bejegyzett székhelyének címe, Adóazonosító száma és adott esetben a (4) bekezdés első albekezdése szerint hozzárendelt egyedi azonosító száma, valamint annak a Platformnak/azoknak a Platformoknak a cégneve(i), amely(ek)re vonatkozóan az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető adatot szolgáltat;

b) a magánszemélynek minősülő Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítő családi neve és utóneve, valamint a Szervezetnek minősülő Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítő hivatalos neve;

c) az Elsődleges cím;

d) az Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítő bármely Adóazonosító száma, az egyes kiadó tagállamokat is beleértve, illetve Adóazonosító szám hiányában a magánszemélynek minősülő Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítő születési helye;

e) a Szervezetnek minősülő Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítő cégnyilvántartási száma;

f) adott esetben az Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítő héaazonosító száma;

g) magánszemélynek minősülő, Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítő esetében a születési dátum;

h) az Ellenérték megfizetésére vagy jóváírására használt Pénzforgalmi jelzőszám, amennyiben az az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető rendelkezésére áll, valamint amennyiben az Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítő illetősége szerinti - az V. melléklet II. szakaszának D. pontja alapján meghatározott - tagállamnak a hatáskörrel rendelkező hatósága nem értesítette az összes többi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságait arról, hogy nem kívánja a Pénzforgalmi jelzőszámot erre a célra használni;

i) a Pénzforgalmi jelzőszámon felül azon pénzügyi számla tulajdonosának neve - ha ez eltér az Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítő nevétől -, amelyre az Ellenértéket kifizették vagy amelyen az Ellenértéket jóváírták, amennyiben az az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető rendelkezésére áll, valamint az adott számlatulajdonossal kapcsolatban az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető rendelkezésére álló bármilyen egyéb pénzügyi azonosító adat;

j) azok a tagállamok, amelyekben az Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítő az V. melléklet II. szakasza D. pontjának értelmében illetőséggel rendelkezik;

k) az Adatszolgáltatási időszak minden egyes negyedévében kifizetett vagy jóváírt Ellenérték teljes összege és azon Érintett tevékenységeknek a száma, amelyek tekintetében az Ellenértéket kifizették vagy jóváírták;

l) az Adatszolgáltatási időszak egyes negyedévei folyamán az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető által levont vagy felszámított bármely díj, jutalék vagy adó.

Amennyiben az Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítő ingatlan-bérbeadási szolgáltatásokat nyújt, a következő kiegészítő információkat is közölni kell:

a) minden Közvetített ingatlan címe, amely az V. melléklet II. szakaszának E. pontjában foglalt eljárások alapján kerül meghatározásra, valamint adott esetben a vonatkozó földhivatali nyilvántartási szám vagy annak az ingatlan helye szerinti tagállam nemzeti joga szerinti megfelelője;

b) az Adatszolgáltatási időszak minden egyes negyedévében kifizetett vagy jóváírt Ellenérték teljes összege és az egyes Közvetített ingatlanok kapcsán nyújtott Érintett tevékenységeknek a száma;

c) amennyiben rendelkezésre áll, azoknak a napoknak a száma, amelyeken az egyes Közvetített ingatlanokat bérelték az Adatszolgáltatási időszakban, és az egyes Közvetített ingatlanok típusa.

(3) Az e cikk (2) bekezdése szerinti közlést a 20. cikk (4) bekezdésében említett szabványos számítógépesített formátumon kell végrehajtani annak az Adatszolgáltatási időszaknak a végétől számított két hónapon belül, amelyre az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőre alkalmazandó adatszolgáltatási követelmények vonatkoznak. Legelső alkalommal a 2023. január 1-jével kezdődő Adatszolgáltatási időszakra vonatkozóan kell információt közölni.

(4) Az e cikk (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatási követelmények teljesítése céljából minden tagállam megállapítja az ahhoz szükséges szabályokat, hogy az V. melléklet I. szakaszának A.4.pontja b) alpontjának értelmében vett Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőket az Unió területén való nyilvántartásba vételre kötelezzék. A nyilvántartásba vevő tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának egyedi azonosító számot kell kiadnia az említett Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőknek.

A tagállamok olyan szabályokat állapítanak meg, amelyek alapján az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetők dönthetnek úgy, hogy egyetlen tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságánál vetetik magukat nyilvántartásba az V. melléklet IV. szakaszának F. pontjában megállapított szabályokkal összhangban. A tagállamok meghozzák az annak előírásához szükséges intézkedéseket, hogy az V. melléklet I. szakaszának A.4.pontja b) alpontjának értelmében vett olyan Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetők, amelyek nyilvántartásba vételét az V. melléklet IV. szakaszának F.7. pontjával összhangban visszavonták, csak azzal a feltétellel vetethessék újra nyilvántartásba magukat, hogy megfelelő biztosítékot nyújtanak az érintett tagállam hatóságai számára arra vonatkozóan, hogy kötelezettséget vállalnak az Unión belüli adatszolgáltatási követelményeknek való megfelelésre, ideértve az esetlegesen még fennálló, nem teljesített adatszolgáltatási követelmények teljesítését is.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetők nyilvántartásba vételéhez és azonosításához szükséges gyakorlati intézkedéseket. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárás keretében kell elfogadni.

(5) Ha egy Platformüzemeltető Adatszolgáltatásra nem kötelezett platformüzemeltetőnek minősül, akkor azon tagállami hatáskörrel rendelkező hatóságnak, amelynek számára ezt az V. melléklet I. szakaszának A.3. pontjával összhangban bizonyította, értesítenie kell erről - valamint minden további esetleges változásról - az összes többi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságait.

(6) A Bizottság 2022. december 31-ig létrehoz egy központi nyilvántartást, amelyben rögzíteni kell azon információkat, amelyekről e cikk (5) bekezdésével összhangban értesítést kell küldeni, valamint az V. melléklet IV. szakaszának F.2. pontjával összhangban közlendő információkat. Ezt a központi nyilvántartást valamennyi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságainak rendelkezésére kell bocsátani.

(7) A Bizottság - valamely tagállam indokolt kérelme vagy saját kezdeményezése alapján - végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza, hogy az érintett tagállam és egy Unión kívüli adójogrendszer (állam, illetve terület) hatáskörrel rendelkező hatóságai között létrejött megállapodás értelmében automatikus csere tárgyát képező információk az V. melléklet I. szakaszának A.7. alpontja értelmében egyenértékűek-e az V. melléklet III. szakaszának B. pontjában meghatározott információkkal. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárás keretében kell elfogadni.

Az első albekezdésben említett intézkedést kérő tagállam indokolással ellátott kérelmet küld a Bizottságnak.

Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy nem rendelkezik a kérelem elbírálásához szükséges minden információval, akkor a kérelem kézhezvételétől számított két hónapon belül felveszi a kapcsolatot az érintett tagállammal, és meghatározza, hogy milyen kiegészítő információra van szüksége. Amint a Bizottság rendelkezik az általa szükségesnek tartott minden információval, egy hónapon belül értesíti erről a kérelmező tagállamot, és továbbítja a releváns információkat a 26. cikk (2) bekezdésében említett bizottságnak.

Amikor a Bizottság a saját kezdeményezése alapján jár el, akkor csak azt követően fogad el az első albekezdésben említettek szerinti végrehajtási jogi aktust, hogy egy tagállam olyan, hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti megállapodást kötött egy Unión kívüli adójogrendszerrel (állammal, illetve területtel), amely előírja az automatikus információcserét a Platformok által lehetővé tett tevékenységekből jövedelmet szerző értékesítők vonatkozásában.

Annak meghatározása során, hogy egy Érintett tevékenység vonatkozásában az információ az első albekezdés értelmében egyenértékűnek tekinthető-e, a Bizottság kellően figyelembe veszi azt, hogy az a szabályozás, amelyen az adott információ alapul, milyen mértékben felel meg az V. mellékletben foglaltaknak, különös tekintettel az alábbiakra:

i. az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető, az Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítő és az Érintett tevékenység fogalommeghatározása;

ii. az Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítők azonosítására alkalmazandó eljárások;

iii. az adatszolgáltatási követelmények; valamint

iv. azok a szabályok és közigazgatási eljárások, amelyekkel az Unión kívüli adójogrendszereknek (államoknak, illetve területeknek) rendelkezniük kell az említett szabályozásban foglalt átvilágítási eljárások és adatszolgáltatási követelmények hatékony végrehajtásának és az azoknak való megfelelés biztosításához.

Ugyanezt az eljárást kell alkalmazni annak meghatározásakor, hogy az információ már nem tekinthető egyenértékűnek.

8b. cikk

Az automatikus cserére vonatkozó statisztika

(1) A tagállamok évente statisztikai adatokat küldenek a Bizottságnak a 8. cikk (1) és (3a) bekezdése, a 8aa. és a 8ac. cikk alapján végrehajtott automatikus információcsere volumenéről, valamint tájékoztatják a Bizottságot a végrehajtott információcserékhez kapcsolódó adminisztratív és egyéb releváns költségekről és előnyökről, továbbá az esetleges változásokról, az adóhatóságok és a harmadik felek tekintetében egyaránt.

III. SZAKASZ

A Spontán információcsere

9. cikk

A spontán információcsere hatálya és feltételei

(1) Minden tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága az alábbi esetek mindegyikében közli az 1. cikk (1) bekezdésében említett információkat bármely más érintett tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságával:

a) egy tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának oka van feltételezni, hogy a másik tagállamban adóbevétel-kiesés következhet be;

b) egy adózó olyan adócsökkentési lehetőséget vagy adómentességet vesz igénybe az egyik tagállamban, amely egy másik tagállamban adónövekedéssel vagy adókötelezettség keletkezésével jár;

c) az egyik tagállambeli adózó és egy másik tagállambeli adózó egy vagy több országon keresztül bonyolít egymás között gazdasági kapcsolatokat oly módon, hogy egyik vagy másik vagy mindkét tagállamban adómegtakarítás keletkezhet;

d) egy tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának oka van feltételezni, hogy a vállalkozáscsoportokon belüli mesterséges nyereségátvitel adómegtakarítást eredményezhet;

e) az egyik tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága által egy másik tagállamnak továbbított információ olyan adatokhoz juttatta az utóbbi tagállamot, amely releváns lehet az előbbi tagállambeli adókötelezettség megállapításának szempontjából.

(2) A tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai minden olyan tudomásukra jutott információt spontán információcsere keretében közölhetnek egy másik tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságaival, amely az az utóbbi számára hasznos lehet.

10. cikk

Határidők

(1) Azon hatáskörrel rendelkező hatóság, amelynek a 9. cikk (1) bekezdésében említett információ tudomására jutott, a lehető legkorábban, de legkésőbb az információ kézhezvételétől számított egy hónapon belül továbbítja az információt minden más érintett tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága számára.

(2) Azon hatáskörrel rendelkező hatóság, amellyel az információt a 9. cikknek megfelelően közölték, azonnal, de legkésőbb a kézhezvétel után hét munkanappal - ha lehetséges, elektronikus úton - visszaigazolja az információt közlő hatóságnak az információ kézhezvételét.

III. FEJEZET

A KÖZIGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS EGYÉB FORMÁI

I. SZAKASZ

Jelenlét a közigazgatási hivatalokban és részvétel a közigazgatási vizsgálatokban

11. cikk

Hatály és feltételek

(1) Az 1. cikk (1) bekezdésében említett információcsere céljából egy tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága megkeresheti egy másik tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát abból a célból, hogy az előbbi által felhatalmazott tisztviselők az utóbbi által megállapított eljárási szabályokkal összhangban:

a) jelen legyenek azokban a hivatalokban, amelyekben a megkeresett tagállam közigazgatási hatóságai tevékenységüket végzik;

b) jelen legyenek a megkeresett tagállam területén végrehajtott közigazgatási vizsgálatoknál;

c) részt vegyenek a megkeresett tagállam által elvégzett közigazgatási vizsgálatokban, adott esetben elektronikus hírközlési eszközök használatával.

A megkeresett hatóságnak az első albekezdéssel összhangban benyújtott megkeresésre a kérelem kézhezvételétől számított 60 napon belül válaszolnia kell, és a megkereső hatóságnak adott válaszában meg kell erősítenie a beleegyezését vagy a megkeresést indokolás mellett el kell utasítania. Amennyiben a kért információkat olyan dokumentáció tartalmazza, amelyhez a megkeresett hatóság tisztviselői hozzáférnek, úgy a megkereső hatóság tisztviselőinek másolatot kell kapniuk arról.

(2) Ha a megkereső hatóság tisztviselői jelen vannak a közigazgatási vizsgálat során, vagy a közigazgatási vizsgálatban elektronikus kommunikációs eszköz alkalmazásával részt vesznek, akkor a megkeresett tagállam által meghatározott eljárási szabályoknak megfelelően magánszemélyeket hallgathatnak meg és nyilvántartásokat vizsgálhatnak meg.

Ha a vizsgálat által érintett személy megtagadja a megkereső hatóság tisztviselői vizsgálati intézkedéseinek betartását, a megkeresett hatóság ezt a saját tisztviselőivel szembeni elutasításnak tekinti.

(3) A megkereső tagállam által felhatalmazott, az (1) bekezdéssel összhangban egy másik tagállamban tartózkodó tisztviselőknek bármikor igazolni kell tudniuk a személyazonosságukat, és be kell tudni mutatniuk a hivatalos minőségüket igazoló írásbeli felhatalmazásukat.

II. SZAKASZ

Egyidejű ellenőrzések

12. cikk

Egyidejű ellenőrzések

(1) Ha két vagy több tagállam megállapodik abban, hogy saját területükön egy vagy több olyan személyt, akikhez közös vagy egymást kiegészítő érdekük fűződik, egyidejű ellenőrzésnek vetnek alá az így szerzett információ cseréje céljából, a (2), (3) és (4) bekezdést kell alkalmazni.

(2) Minden tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága önállóan azonosítja azokat a személyeket, akiknek az egyidejű ellenőrzését javasolja. Választását megindokolva értesíti a többi érintett tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát minden esetről, amelynél egyidejű ellenőrzést javasol.

Meghatározza azt az időtartamot, amely alatt az ellenőrzéseket el kell végezni.

(3) Az egyes érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező hatósága határoz arról, hogy részt kíván-e venni egyidejű ellenőrzésekben. Az erre vonatkozó javaslat kézhezvételétől számított 60 napon belül meg kell erősítenie a beleegyezését vagy továbbítania kell az indokolással ellátott elutasítását az egyidejű ellenőrzést javasló hatóságnak.

(4) Minden érintett tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága kijelöl egy, az ellenőrzés felügyeletéért és koordinálásáért felelős képviselőt.

IIa. SZAKASZ

Közös ellenőrzések

12a. cikk

Közös ellenőrzések

(1) Egy vagy több tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága felkérheti egy másik tagállam (vagy más tagállamok) hatáskörrel rendelkező hatóságát közös ellenőrzés végzésére. A megkeresett hatáskörrel rendelkező hatóságoknak a közös ellenőrzés iránti megkeresés kézhezvételétől számított 60 napon belül válaszolniuk kell a megkeresésre. A valamely tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága által benyújtott, közös ellenőrzés iránti megkeresést a megkeresett hatáskörrel rendelkező hatóság indokolt esetben elutasíthatja.

(2) A megkereső és a megkeresett tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságainak előzetesen egyeztetett és koordinált módon - többek között a nyelvhasználati szabályokat illetően is -, a közös ellenőrzés tevékenységeinek helye szerinti tagállam jogszabályaival és eljárási követelményeivel összhangban kell elvégezniük a közös ellenőrzéseket. Minden olyan tagállamban, amelyben közös ellenőrzési tevékenységekre kerül sor, az adott tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának képviselőt kell kijelölnie, amelynek feladata az adott tagállamban folytatott közös ellenőrzés felügyelete és koordinálása.

Azokat a jogokat és kötelezettségeket, amelyek a tagállamok közös ellenőrzésben részt vevő tisztviselőit olyan esetekben illetik meg vagy terhelik, amikor egy másik tagállamban végrehajtott tevékenységekben vesznek részt, annak a tagállamnak a jogszabályaival összhangban kell meghatározni, ahol a közös ellenőrzés tevékenységeire sor kerül. A tagállamok tisztviselői - amellett, hogy tiszteletben tartják a közös ellenőrzés tevékenységeinek helye szerinti tagállam jogszabályait -, nem gyakorolhatnak olyan hatásköröket, amelyek túllépnék a saját tagállamuk jogszabályai által rájuk ruházott hatásköröket.

(3) A (2) bekezdés sérelme nélkül, a közös ellenőrzés tevékenységeinek helye szerinti tagállam meghozza a következőkhöz szükséges intézkedéseket:

a) annak lehetővé tétele, hogy más tagállamoknak a közös ellenőrzés tevékenységeiben részt vevő tisztviselői a közös ellenőrzés tevékenységeinek helye szerinti tagállam tisztviselőivel közösen magánszemélyeket hallgassanak meg és nyilvántartásokat vizsgáljanak meg, a közös ellenőrzés tevékenységeinek helye szerinti tagállam által megállapított eljárási szabályokkal összhangban;

b) annak biztosítása, hogy a közös ellenőrzés tevékenységei során gyűjtött bizonyítékokat - többek között azok elfogadhatóságát is - ugyanolyan jogi feltételek mellett lehessen értékelni, mint abban az esetben, ha az adott tagállamban olyan ellenőrzésre kerülne sor, amelyben kizárólag az említett tagállam tisztviselői vesznek részt, ideértve a panasztételi, felülvizsgálati vagy jogorvoslati eljárások keretében végzett ellenőrzéseket is; valamint

c) annak biztosítása, hogy azon személy vagy személyek, akire vagy akikre a közös ellenőrzés irányul, illetve akit vagy akiket a közös ellenőrzés érint, ugyanazokkal a jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezzenek, mint abban az esetben, ha olyan ellenőrzésre kerülne sor, amelyben kizárólag az adott tagállam tisztviselői vesznek részt, ideértve a panasztételi, felülvizsgálati vagy jogorvoslati eljárások keretében végzett ellenőrzéseket is.

(4) Ha két vagy több tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai közös ellenőrzést végeznek, akkor törekedniük kell arra, hogy egyetértésre jussanak a közös ellenőrzés szempontjából releváns tényekről és körülményekről, valamint arra, hogy a közös ellenőrzés eredményei alapján megállapodásra jussanak az ellenőrzött személy(ek) adóügyi helyzetéről. A közös ellenőrzés megállapításait zárójelentésben kell rögzíteni. Azokat a tényeket, amelyeket illetően a hatáskörrel rendelkező hatóságok egyetértésre jutottak, meg kell jeleníteni a zárójelentésben, valamint figyelembe kell venni a részt vevő tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai által a közös ellenőrzést követően kibocsátott releváns eszközökben.

Az első albekezdésre is figyelemmel, a valamely tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai vagy valamely tisztviselője által a közös ellenőrzést követően, valamint az adott tagállamban végrehajtott esetleges további eljárásokban - például adóhatósági határozattal, illetve ahhoz kapcsolódó jogorvoslati eljárással vagy egyezséggel összefüggésben - tett intézkedéseket az adott tagállam nemzeti jogával összhangban kell végrehajtani.

(5) Az ellenőrzött személyt vagy személyeket tájékoztatni kell a közös ellenőrzés eredményéről, és a zárójelentés kiadásától számított 60 napon belül a rendelkezésükre kell bocsátani a zárójelentés másolatát.

III. SZAKASZ

Közigazgatási kézbesítés

13. cikk

Kézbesítés iránti megkeresés

(1) Egy tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának megkeresésére egy másik tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága - a megkeresett tagállamban a szóban forgó okiratok kézbesítésére vonatkozó szabályokkal összhangban -, kézbesíti a címzettnek minden, a megkereső tagállam közigazgatási hatóságaitól származó és területén az ezen irányelv hatálya alá tartozó adókkal kapcsolatos jogszabályok alkalmazásával összefüggő okiratot és határozatot.

(2) A kézbesítés iránti megkeresés jelzi a kézbesítendő okirat vagy határozat tárgyát, és megadja a címzett nevét és címét minden olyan egyéb információval együtt, amely megkönnyítheti a címzett azonosítását.

(3) A megkeresett hatóság a kézbesítés eredményéről haladéktalanul értesíti a megkereső hatóságot, és tájékoztatja különösen arról az időpontról, amikor a címzettnek az okiratot vagy a határozatot kézbesítette.

(4) A megkereső hatóság csak akkor folyamodik az e cikk szerinti kézbesítés iránti megkereséshez, ha nem képes a megkereső tagállamban a szóban forgó okiratok kézbesítésére vonatkozó szabályokkal összhangban értesíteni a címzettet, vagy ha ez az értesítés aránytalan nehézségekkel járna. Egy tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága ajánlott levélben vagy elektronikus úton közvetlenül kézbesít bármely dokumentumot egy másik tagállam területén tartózkodó személy részére.

IV. SZAKASZ

Visszajelzés

14. cikk

Feltételek

(1) Amennyiben a hatáskörrel rendelkező hatóság az 5. vagy 9. cikk alapján információt szolgáltat, kérheti az információt átvevő hatáskörrel rendelkező hatóságot, hogy küldjön arról visszajelzést. Visszajelzésre vonatkozó kérelem esetén az információt átvevő hatáskörrel rendelkező hatóság - a lehető legkorábban, de legkésőbb három hónappal azt követően, hogy a kért információ felhasználásának eredménye ismertté válik - a tagállamában az adótitokra és az adatvédelemre alkalmazandó szabályok sérelme nélkül visszajelzést küld az információt nyújtó hatáskörrel rendelkező hatóságnak. A Bizottság a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban meghatározza a gyakorlati intézkedéseket.

(2) Az automatikus információcseréről a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai a kétoldalú megállapodások szerinti gyakorlati intézkedésekkel összhangban évente egyszer visszajelzést küldenek a többi érintett tagállamnak.

V. SZAKASZ

A Bevált gyakorlatok és a tapasztalatok megosztása

15. cikk

Hatály és feltételek

(1) A tagállamok a Bizottsággal együtt megvizsgálják és értékelik az ezen irányelv szerinti közigazgatási együttműködést, és az együttműködés fejlesztése céljából megosztják egymással tapasztalataikat, valamint adott esetben szabályokat dolgoznak ki az érintett területeken.

(2) A tagállamok a Bizottsággal együtt iránymutatásokat dolgozhatnak ki bármely olyan szempontra vonatkozóan, amelyet a legjobb gyakorlatok és a tapasztalatok megosztása céljából szükségesnek ítélnek.

IV. FEJEZET

A KÖZIGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS FELTÉTELEI

16. cikk

Információk és dokumentumok közzététele

(1) Az ezen irányelv alapján a tagállamok között bármilyen formában kicserélt információkra hivatalos titoktartási kötelezettség vonatkozik, és azok ugyanolyan védelmet élveznek, mint amilyet az információt kapó tagállam nemzeti joga az ilyen jellegű információnak biztosít. Az ilyen információk a 2. cikkben említett adókra, valamint a héára és más közvetett adókra vonatkozó tagállami nemzeti jog vizsgálata, kezelése és végrehajtása céljából használhatók fel.

Az ilyen információk felhasználhatók egyéb olyan adók és vámok megállapításához és behajtásához is, amelyek az adókból, vámokból, illetékekből és egyéb intézkedésekből eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról szóló, 2010. március 16-i 2010/24/EU tanácsi irányelv ( 3 ) 2. cikke alá tartoznak, továbbá a kötelező társadalombiztosítási járulékok megállapításához és behajtásához is.

Az ilyen információkat ezenkívül fel lehet használni az adóüggyel kapcsolatos olyan bírósági és közigazgatási eljárások során is, amelyek az adójogszabályok megsértésének következményeként szankciókat vonhatnak maguk után, az ilyen eljárásokban az eljárások résztvevőinek jogait szabályozó általános szabályok és rendelkezések sérelme nélkül.

(2) Az ezen irányelv alapján információt nyújtó tagállami hatáskörrel rendelkező hatóság engedélyével, és kizárólag annyiban, amennyiben azt az információt kapó hatáskörrel rendelkező hatóság tagállamának nemzeti joga lehetővé teszi, az ezen irányelv alapján kapott információk és dokumentumok az (1) bekezdésben említett céloktól eltérő célokra is felhasználhatók. Erre vonatkozó engedélyt akkor kell adni, ha az információt az azt közlő hatáskörrel rendelkező hatóság tagállamában hasonló célokra lehet felhasználni.

Minden egyes tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága továbbíthatja az összes többi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságainak az (1) bekezdésben említetteken kívüli azon célok listáját, amelyekre az információk és dokumentumok a nemzeti joggal összhangban felhasználhatók. Az információt és dokumentumokat fogadó hatáskörrel rendelkező hatóság a kapott információkat és dokumentumokat az e bekezdés első albekezdésében említett engedély nélkül felhasználhatja az azokat átadó tagállam által felsorolt bármely célra.

(3) Amennyiben egy tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága úgy ítéli meg, hogy egy másik tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságától kapott információ az (1) bekezdésben említett célokra hasznos lehet egy harmadik tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága számára, továbbíthatja az információt a harmadik tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának, feltéve, hogy a továbbítás összhangban van az ebben az irányelvben meghatározott szabályokkal és eljárásokkal. A továbbító hatóság tájékoztatja az információt eredetileg nyújtó tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát azon szándékáról, hogy az információt egy harmadik tagállammal megossza. Az információt eredetileg nyújtó tagállam az információt megosztani kívánó tagállam értesítésének kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül jelezheti, hogy ellenzi az információ megosztását.

(4) A (3) bekezdés alapján továbbított információ felhasználására vonatkozó, a (2) bekezdés szerinti engedélyt csak annak a tagállamnak a hatáskörrel rendelkező hatósága adhat, amelytől az információ eredetileg származik.

(5) Azokat az információkat, jelentéseket, nyilatkozatokat és egyéb dokumentumokat vagy ezek hitelesített másolatait vagy kivonatait, amelyeket a megkeresett hatóság szerzett meg és ezen irányelvvel összhangban adott át a megkereső hatóságnak, a megkereső tagállam illetékes szervei ugyanúgy bizonyítékként használhatják fel, mint az ország más hatóságai által átadott hasonló információkat, jelentéseket, nyilatkozatokat és egyéb dokumentumokat.

(6) E cikk (1)-(4) bekezdésétől eltérve a tagállamok által a 8aa. cikk értelmében kicserélt információkat a transzferárazáshoz kapcsolódó magas szintű kockázatok, valamint az adóalap-erózióhoz és a nyereségátcsoportosításhoz kapcsolódó egyéb kockázatok felmérése céljára kell felhasználni - ideértve annak a kockázatnak a felmérését is, hogy a Multinacionális vállalatcsoport tagjai esetleg nem felelnek meg az alkalmazandó transzferárazási szabályoknak -, továbbá adott esetben gazdasági és statisztikai elemzések céljára. Az információt fogadó tagállam adóhatóságai által végrehajtott, a transzferárazással kapcsolatos kiigazítások nem alapulhatnak a 8aa. cikk alapján kicserélt információkon. A fentiektől eltérve nem tilos azonban, hogy a tagállamok a 8aa. cikk értelmében kicserélt információkat olyan céllal használják fel, hogy azok alapján az adóellenőrzések során további vizsgálatokat végezzenek a Multinacionális vállalatcsoport transzferárazási szabályaival vagy egyéb adóügyi kérdésekkel kapcsolatban, és ennek eredményeképpen megfelelően kiigazítsák a Csoporttagok adóköteles nyereségét.

17. cikk

Korlátozások

(1) Az egyik tagállam megkeresett hatósága átadhatja a másik tagállam megkereső hatóságának az 5. cikkben említett információkat, feltéve, hogy a megkereső hatóság már kimerítette azokat a szokásos információforrásokat, amelyeket a célja elérésének veszélyeztetése nélkül az adott körülmények között a kért információ megszerzéséhez felhasználhatott volna.

(2) Ez az irányelv nem kötelezi vizsgálatok elvégzésére vagy információközlésre a megkeresett tagállamot, amennyiben az ilyen vizsgálatok lefolytatása vagy a kért információ gyűjtése saját céljára jogszabályaival ellentétes lenne.

(3) A megkeresett tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága megtagadhatja az információnyújtást, amennyiben a megkereső tagállam jogi okokból nem tud hasonló információkat nyújtani.

(4) Az információszolgáltatást meg lehet tagadni, amenynyiben az üzleti, ipari vagy szakmai titok, kereskedelmi folyamat vagy olyan információ felfedéséhez vezet, amelynek felfedése sérti a közrendet.

(5) A megkeresett hatóság tájékoztatja a megkereső hatóságot az információkérés visszautasításának okáról.

18. cikk

Kötelezettségek

(1) Ha egy tagállam ezzel az irányelvvel összhangban információt kér, a megkeresett tagállam a kért információ megszerzése érdekében alkalmazza az információgyűjtésre szolgáló intézkedéseit, még akkor is, ha saját adózási célokból nincs szüksége ezekre az információkra. Ez a kötelezettség nem sérti a 17. cikk (2), (3) és (4) bekezdését, amelyekre való hivatkozással egy tagállam sem tagadhatja meg az információnyújtást csak azért, mert az információhoz nem fűződik hazai adóztatási érdeke.

(2) A 17. cikk (2) és (4) bekezdését semmi esetre sem értelmezhető úgy, hogy az lehetővé tenné egy tagállam megkeresett hatósága számára az információszolgáltatás megtagadását kizárólag azért, mert ez az információ bank, más pénzügyi intézmény, meghatalmazott, illetve ügynökként vagy vagyonkezelőként eljáró személy birtokában van, vagy egy személy tulajdoni érdekeltségére vonatkozik.

(3) A (2) bekezdéstől eltérve a tagállamok megtagadhatják a kért információk átadását, ha a szóban forgó információk 2011. január 1. előtti adómegállapítási időszakokra vonatkoznak, vagy ha az információk átadását - amennyiben azokat 2011. március 11. előtt kérték volna - a 77/799/EGK irányelv 8. cikkének (1) bekezdése alapján meg lehetett volna tagadni.

19. cikk

Szélesebb körű együttműködés kiterjesztése harmadik országokkal

Ha valamely tagállam az ebben az irányelvben előírtnál szélesebb körű együttműködést biztosít egy harmadik országnak, akkor ez a tagállam egyetlen másik, vele ugyancsak szélesebb körű, kölcsönös együttműködést folytatni kívánó tagállamtól sem tagadhatja meg az ugyanilyen, szélesebb körű együttműködés biztosítását.

20. cikk

Formanyomtatványok és számítógépes formátumok

(1) Az 5. cikk szerinti, információ és közigazgatási vizsgálat iránti megkereséseket, valamint a 7. cikk szerinti vonatkozó válaszokat, átvételi elismervényeket, további háttér-információ iránti kérelmeket, a kérés teljesítésének lehetetlenségét vagy az elutasítását - amennyiben lehetséges - a Bizottság által a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban elfogadott formanyomtatvány felhasználásával kell megküldeni.

A formanyomtatványokhoz jelentések, nyilatkozatok és egyéb dokumentumok, valamint azok hitelesített másolatai vagy kivonatai fűzhetők.

(2) Az (1) bekezdésben említett formanyomtatványon a megkereső hatóság legalább az alábbi információt szolgáltatja:

a) a vizsgálat vagy nyomozás alatt álló személy személyazonossága, valamint az 5a. cikk (3) bekezdésében említett, adott csoportra vonatkozó kérelmek esetén a csoport részletes leírása;

b) az információt milyen adózási célból kéri.

A megkereső hatóság - amennyiben ismeri, és a nemzetközi fejleményekkel összhangban - megadhatja bármely olyan személy nevét és címét, akiről feltételezi, hogy a kért információ birtokában lehet, továbbá közölhet bármilyen tényt, amely a megkeresett hatóság számára megkönnyítheti az információ beszerzését.

(3) A 9. cikk szerinti spontán módon közölt információkat és azoknak a 10. cikk szerinti visszaigazolásait, a 13. cikk szerinti közigazgatási értesítési megkereséseket, a 14. cikk szerinti visszajelző információkat és a 16. cikk (2) és (3) bekezdése, valamint a 24. cikk (2) bekezdése szerinti információkat a Bizottság által a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárás keretében elfogadott formanyomtatvány felhasználásával kell megküldeni.

(4) A 8. és a 8ac. cikk szerinti automatikus információcseréhez a Bizottság által a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárás keretében elfogadott, az automatikus információcserét megkönnyítő szabványos számítógépesített formátumot kell alkalmazni.

(5) A Bizottság a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban formanyomtatványokat fogad el a nyelvhasználati szabályokkal együtt, a következő esetekre vonatkozóan:

a) a határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapítással és az előzetes ármegállapítással kapcsolatos, a 8a. cikk szerinti automatikus információcserére vonatkozóan 2017. január 1-jéig;

b) az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukciókra vonatkozó, a 8ab. cikk szerinti automatikus információcserére vonatkozóan 2019. június 30-ig.

Az említett formanyomtatványokon közlendő adatok köre nem terjedhet túl az információcsere keretében közlendő, a 8a. cikk (6) bekezdésében és a 8ab. cikk (14) bekezdésében felsorolt elemeken, valamint az olyan egyéb, ezen elemekhez kapcsolódó adatmezőkön, amelyek kitöltése a 8a., illetve a 8ab. cikkben foglalt célok eléréséhez szükséges.

Az első albekezdésben említett nyelvhasználati szabályok nem akadályozhatják meg azt, hogy a tagállamok az Unió bármely hivatalos nyelvén közöljék a 8a. és 8ab. cikkben említett információkat. Az említett nyelvhasználati szabályok ugyanakkor előírhatják, hogy az Unió egy másik hivatalos nyelvén meg kell küldeni ezen információk legfontosabb elemeit.

(6) Az országonkénti jelentés útján történő, 8aa. cikk szerinti automatikus adatszolgáltatás céljára a III. melléklet III. szakaszának 1., 2. és 3. táblázatában foglalt formanyomtatványt kell használni. A Bizottság 2016. december 31-ig végrehajtási jogi aktusok révén megállapítja az említett adatszolgáltatásra vonatkozó nyelvhasználati szabályokat. E szabályok nem zárhatják ki a tagállamok azon lehetőségét, hogy a 8aa. cikkben meghatározott információkat az Unió bármely hivatalos és munkanyelvén közöljék. E nyelvhasználati szabályok ugyanakkor előírhatják, hogy az Unió egy másik hivatalos nyelvén is sor kerüljön ezen információk legfontosabb elemeinek megküldésére. A végrehajtási jogi aktusokat a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárással kell elfogadni.

21. cikk

Gyakorlati intézkedések

(1) Az ezen irányelv alapján közölt információkat lehetőség szerint a CCN-hálózat használatával, elektronikus úton kell továbbítani.

Szükség esetén a Bizottság a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban az első albekezdés végrehajtásához szükséges gyakorlati intézkedéseket fogad el.

(2) A Bizottság felelős a CCN-hálózatnak a tagállamok közötti információcseréhez szükséges fejlesztéséért és a CCN-hálózat biztonságáért.

A tagállamok felelősek saját rendszereiknek a CCN-hálózaton keresztül végzett információcsere lehetővé tételéhez szükséges fejlesztéséért és a rendszereik biztonságáért.

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az adatai biztonságának megsértéséről minden olyan Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy, aki magánszemély, értesítést kapjon arról, ha valószínűsíthető, hogy az adatbiztonság megsértése hátrányosan érinti a személyes adatai vagy a magánélete védelmét.

A tagállamok lemondanak az ezen irányelv alkalmazásából eredő költségek megtérítése iránti minden igényükről, kivéve, megfelelő esetben a szakértőknek fizetett díjakat.

(3) A Bizottság biztonsági akkreditációs hatósága által megfelelően akkreditált személyek ezen információkhoz csak az (5) bekezdésben említett adattár és a CCN-hálózat gondozásához, karbantartásához és fejlesztéséhez szükséges mértékű hozzáféréssel rendelkezhetnek.

(4) Az együttműködési megkeresések - az értesítési megkereséseket is beleértve - és az azokhoz csatolt dokumentumok bármely nyelven készülhetnek, amelyben a megkereső és a megkeresett hatóság megállapodott.

E megkeresésekhez csak különleges esetekben fűznek a megkeresett hatóság tagállamának hivatalos nyelvén vagy hivatalos nyelveinek valamelyikén készült fordítást, amennyiben a megkeresett hatóság az ilyen fordítás kérését megindokolja.

(5) A 8a. cikk (1) és (2) bekezdésében előírt automatikus információcsere céljából a Bizottság 2017. december 31-ig kidolgoz egy biztonságos tagállami szintű központi adóügyi közigazgatási együttműködési adattárat az említett bekezdések keretében közlendő információk rögzítésének céljára, és ahhoz műszaki és logisztikai támogatást is biztosít.

A 8ab. cikk (13), (14) és (16) bekezdésében előírt automatikus információcsere céljából a Bizottság 2019. december 31-ig kidolgoz egy biztonságos tagállami szintű központi adóügyi közigazgatási együttműködési adattárat az említett bekezdések keretében közlendő információk rögzítésének céljára, és ahhoz műszaki és logisztikai támogatást is biztosít.

Valamennyi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának hozzáféréssel kell rendelkeznie az említett adattárban rögzített információkhoz. Az említett adattárban rögzített információkhoz továbbá - a 8a. cikk (8) bekezdésében és a 8ab. cikk (17) bekezdésében foglalt korlátok között - a Bizottságnak is hozzáféréssel kell rendelkeznie. A Bizottság a szükséges gyakorlati intézkedéseket a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárás keretében fogadja el.

Az említett biztonságos központi adattár üzembe helyezéséig a 8a. cikk (1) és (2) bekezdésében és a 8ab. cikk (13), (14) és (16) bekezdésében előírt automatikus információcserét az e cikk (1) bekezdésével és az alkalmazandó gyakorlati intézkedésekkel összhangban kell végrehajtani.

(6) A 8aa. cikk szerinti adatszolgáltatást elektronikus formában, a CCN-hálózaton keresztül kell végrehajtani. A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadja a CCN-hálózat fejlesztésére vonatkozó gyakorlati intézkedéseket. A végrehajtási jogi aktusokat a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárással kell elfogadni.

(7) A Bizottság kidolgozza az adózás területén történő közigazgatási együttműködés biztonságos központi felületét és ehhez technikai és logisztikai támogatást nyújt, amely felületen keresztül a tagállamok a 20. cikk (1) és (3) bekezdésének megfelelő szabványosított formanyomtatványok használatával kommunikálhatnak. Valamennyi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának hozzáféréssel kell rendelkeznie az említett felülethez. A statisztikák gyűjtése céljából a Bizottság hozzáféréssel rendelkezik a felületen rögzített cserékre vonatkozó és automatikusan kinyerhető információkhoz. A Bizottság csak anonim és összesített adatokhoz férhet hozzá. A Bizottság hozzáférése nem érinti a tagállamok azon kötelezettségét, hogy a 23. cikk (4) bekezdésével összhangban statisztikai adatokat szolgáltassanak az információcseréről.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza a szükséges gyakorlati intézkedéseket. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárás keretében kell elfogadni.

22. cikk

Különleges kötelezettségek

(1) A tagállamok minden szükséges intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy:

a) a 4. cikkben említett szervezeten belül hatékony belső koordinációt biztosítsanak;

b) a tagállamok 4. cikkben említett hatóságaival közvetlen együttműködést teremtsenek;

c) biztosítsák az ebben az irányelvben előírt, a közigazgatási együttműködésre vonatkozó rendelkezések zavartalan működését.

(1a) Az ezen irányelvet végrehajtó tagállami jogszabályok végrehajtása és érvényesítése céljából, valamint az irányelv által létrehozott közigazgatási együttműködés működésének biztosítására a tagállamok jogszabályban rögzítik, hogy az adóhatóságok hozzáférhetnek az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 4 ) 13., 30., 31., 32a. és 40. cikkében említett mechanizmusokhoz, eljárásokhoz, dokumentumokhoz és információkhoz.

(2) A Bizottság minden tagállammal közli az ezen irányelv végrehajtására és alkalmazására vonatkozóan tudomására jutó, átadható, általános információkat.

V. FEJEZET

KAPCSOLAT A BIZOTTSÁGGAL

23. cikk

Értékelés

(1) A tagállamok és a Bizottság megvizsgálják és értékelik az ezen irányelvben előírt közigazgatási együttműködés működését.

(2) A tagállamok közölnek a Bizottsággal minden olyan releváns információt, amely az adócsalás és adókikerülés elleni küzdelem érdekében ezzel az irányelvvel összhangban folytatott közigazgatási együttműködés hatékonyságának értékeléséhez szükséges.

(3) A tagállamok évenkénti értékelést nyújtanak be a Bizottságnak a 8., a 8a., a 8aa. és a 8ab. cikkben említett automatikus információcsere hatékonyságáról, valamint a gyakorlatban elért eredményekről. A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza az említett évenkénti értékelés közlésének formáját és kritériumait. Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárás keretében kell elfogadni.

(4) A Bizottság a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban meghatározza azoknak a statisztikai adatoknak a jegyzékét, amelyeket a tagállamoknak az irányelv értékelése céljából be kell nyújtaniuk.

23a. cikk

Bizalmas adatkezelés

(1) A Bizottság biztosítja az ezen irányelv értelmében számára továbbított információknak az uniós hatóságokra irányadó rendelkezések szerinti bizalmas kezelését; az említett információk semmilyen célra nem használhatók fel annak megállapításán túl, hogy a tagállamok megfelelnek-e, illetve milyen mértékben felelnek meg ennek az irányelvnek.

(2) A tagállamok által a 23. cikk értelmében a Bizottsággal közölt információk, valamint a Bizottság által ezen információk felhasználásával készített bármely jelentés vagy dokumentum továbbítható a többi tagállamnak. Az ilyen módon továbbított információkra hivatalos titoktartási kötelezettség vonatkozik, és azok ugyanolyan védelmet élveznek, mint amilyet az információt fogadó tagállam nemzeti joga az ilyen jellegű információnak biztosít.

Az első albekezdésben említett, a Bizottság által készített jelentéseket és dokumentumokat a tagállamok kizárólag elemzési célokra használhatják fel, és a Bizottság kifejezett hozzájárulása nélkül nem tehetik közzé és nem bocsáthatják más személy vagy szervezet rendelkezésére.

Az első és a második albekezdés ellenére a Bizottság minden évben anonimizált összefoglalókat tehet közzé azokról a statisztikai adatokról, amelyeket a tagállamok a 23. cikk (4) bekezdésével összhangban vele közölnek.

VI. FEJEZET

HARMADIK ORSZÁGOKKAL FENNÁLLÓ KAPCSOLATOK

24. cikk

Információcsere harmadik országokkal

(1) Ha egy tagállam illetékes hatósága egy harmadik országtól a 2. cikkben említett adókra vonatkozó tagállami jogszabályok kezelése és végrehajtása szempontjából előreláthatólag fontos információt kap, az említett hatóság - amennyiben ezt az adott harmadik országgal kötött megállapodás lehetővé teszi - továbbíthatja az információt azon tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságának, amelyek számára ez az információ hasznos lehet, valamint a megkereső hatóságoknak.

(2) A hatáskörrel rendelkező hatóságok a személyes adatok harmadik országoknak történő kiadására vonatkozó hazai rendelkezésekkel összhangban közölhetik az ezen irányelv szerint megszerzett információkat egy harmadik országgal, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a) azon tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága, amelytől az információ származik, beleegyezett a közlésbe;

b) az érintett harmadik ország vállalta az együttműködést, amely az adójogszabályokkal feltehetően ütköző vagy azokkal visszaélő ügyletek szabálytalan vagy jogellenes jellegének bizonyításához szükséges.

VII. FEJEZET

ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

25. cikk

Adatvédelem

(1) Az ezen irányelv alapján végzett minden információcserére alkalmazni kell az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletet ( 5 ). A tagállamok azonban ezen irányelv helyes alkalmazásának érdekében korlátozzák az (EU) 2016/679 rendelet 13. cikkében, 14. cikkének (1) bekezdésében és 15. cikkében meghatározott kötelezettségek és jogok hatályát az említett rendelet 23. cikke (1) bekezdésének e) pontjában említett érdekek védelme céljából szükséges mértékben.

(2) A személyes adatok ezen irányelv alapján végzett, uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelésére az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 6 ) alkalmazandó. Ezen irányelv helyes alkalmazása érdekében azonban az (EU) 2018/1725 rendelet 15. cikkében, 16. cikkének (1) bekezdésében, valamint 17-21. cikkében meghatározott kötelezettségek és jogok hatályát az említett rendelet 25. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett érdekek védelme céljából szükséges mértékben korlátozni kell.

(3) Az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézményeket, a közvetítőket, az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőket és az egyes tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságait adatkezelőnek kell tekinteni, amikor egyedül vagy együttesen meghatározzák az (EU) 2016/679 rendelet értelmében vett személyesadat-kezelés céljait és eszközeit.

(4) Az (1) bekezdés ellenére minden tagállam biztosítja, hogy a joghatósága alá tartozó minden Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény vagy adott esetben közvetítő vagy Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető:

a) tájékoztassa az érintett magánszemélyeket arról, hogy ezen irányelvvel összhangban rájuk vonatkozó információkat gyűjtenek és továbbítanak; és

b) minden egyes érintett magánszemélynek megadjon minden olyan információt, amelyre az egyén az adatkezelőtől jogosult, kellő időben ahhoz, hogy a magánszemély gyakorolhassa adatvédelmi jogait, és mindenképpen az adatszolgáltatás teljesítése előtt.

Az első albekezdés b) pontja ellenére, minden egyes tagállam olyan szabályokat állapít meg, amelyek az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőket arra kötelezik, hogy tájékoztassák az Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítőket a közölt Ellenértékről.

(5) Az ezen irányelvvel összhangban kezelt adatok legfeljebb az ezen irányelv céljainak eléréséhez szükséges ideig, és mindenképpen az adatkezelőre vonatkozó nemzeti szabályokban foglalt elévülési idő betartásával őrizhetők meg.

(6) Az adatvédelmi incidens előfordulásának helye szerinti tagállam haladéktalanul bejelenti a Bizottságnak az adatvédelmi incidenst és az azt követő korrekciós intézkedéseket. A Bizottság haladéktalanul tájékoztatja az összes tagállamot a bejelentett vagy tudomására jutott adatvédelmi incidensekről és a korrekciós intézkedésekről.

A Bizottságnak és az érintett tagállamnak vagy tagállamoknak küldött írásbeli értesítéssel minden tagállam felfüggesztheti az azon egy vagy több tagállammal folytatott információcserét, ahol az adatvédelmi incidens történt. A felfüggesztés azonnali hatályú.

Azon egy vagy több tagállam, ahol az adatvédelmi incidens történt, kivizsgálja, leállítja és korrigálja az adatvédelmi incidenst, valamint a Bizottságnak küldött írásbeli értesítéssel a CCN-hálózathoz ezen irányelv alkalmazásában való hozzáférés felfüggesztését kéri, ha az adatvédelmi incidens nem állítható le azonnal és megfelelően.

Az ilyen kérésre a Bizottság felfüggeszti az ilyen tagállam vagy tagállamok CCN-hálózathoz ezen irányelv alkalmazásában való hozzáférését. Amint az adatvédelmi incidens előfordulásának helye szerinti tagállam bejelenti az adatvédelmi incidens korrekcióját, a Bizottság helyreállítja az érintett egy vagy több tagállamnak a CCN-hálózathoz ezen irányelv alkalmazásában való hozzáférését. Amennyiben egy vagy több tagállam az adatvédelmi incidens sikeres korrekciójának együttes ellenőrzésére kéri a Bizottságot, a Bizottság az ilyen ellenőrzést követően állítja helyre az érintett egy vagy több tagállamnak a CCN-hálózathoz ezen irányelv alkalmazásában való hozzáférését.

Amennyiben ezen irányelv alkalmazásában a központi adattárat vagy a CCN-hálózatot éri olyan adatvédelmi incidens, amely potenciálisan érintheti a tagállamoknak a CCN-hálózaton keresztüli információcseréjét, a Bizottság indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja a tagállamokat az adatvédelmi incidensről és a meghozott korrekciós intézkedésekről. Ilyen korrekciós intézkedés lehet a központi adattárhoz vagy a CCN-hálózathoz ezen irányelv alkalmazásában való hozzáférés felfüggesztése az adatvédelmi incidens korrekciójáig.

(7) A tagállamok, amelyeknek munkáját a Bizottság segíti, megállapodnak az e cikk végrehajtásához szükséges gyakorlati intézkedésekről; ideértve az adatvédelmi incidensek kezelésére szolgáló, a nemzetközileg elismert bevált gyakorlatokhoz igazított eljárásokat és adott esetben egy közös adatkezelői megállapodást, egy adatfeldolgozók és adatkezelők közötti megállapodást vagy ezek mintáit.

25a. cikk

Szankciók

A tagállamok megállapítják az ezen irányelv alapján elfogadott, a 8aa. 8ab. és 8ac. cikkre vonatkozó nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden szükséges intézkedést ezek végrehajtására. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

26. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot az adóügyi közigazgatási együttműködéssel foglalkozó bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 7 ) szerinti bizottság.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

27. cikk

Jelentéstétel

(1) A Bizottság 2013. január 1. után ötévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak ezen irányelv alkalmazásáról.

(2) A tagállamok és a Bizottság 2020. július 1-jét követően kétévente értékelik a IV. melléklet helytállóságát, és a Bizottság erről jelentést nyújt be a Tanácsnak. Az említett jelentést adott esetben jogalkotási javaslatnak kell kísérnie.

27a. cikk

A határidők opcionális halasztása a Covid19-világjárvány miatt

(1) Az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukciókra vonatkozó információk benyújtására a 8ab. cikk (12) bekezdésében meghatározott határidők ellenére a tagállamok meghozhatják az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy lehetővé tegyék az adótervezésben közreműködők és az érintett adózók számára, hogy 2021. február 28-ig nyújtsák be az azokra az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukciókra vonatkozó információkat, amelyek végrehajtásának első lépésére 2018. június 25. és 2020. június 30. között került sor.

(2) Ha egy tagállam meghozza az (1) bekezdésben meghatározott intézkedéseket, akkor meg kell hoznia a szükséges intézkedéseket az alábbiak lehetővé tétele céljából is:

a) a 8ab. cikk (18) bekezdésének ellenére az első adatszolgáltatásra 2021. április 30-ig kerüljön sor;

b) az információk benyújtására vonatkozó, a 8ab. cikk (1) és (7) bekezdésében említett 30 napos időtartam legkésőbb 2021. január 1-jén kezdődjön meg, amennyiben:

i. az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukció 2020. július 1. és 2020. december 31. között végrehajtás céljából elérhetővé válik, végrehajtásra kész, vagy végrehajtásának első lépésére sor kerül; vagy

ii. a 3. cikk 21. pontjának második bekezdésének értelmében vett, adótervezésben közreműködők 2020. július 1. és 2020. december 31. között, közvetlenül vagy más személyeken keresztül támogatást vagy segítséget nyújtanak, illetve tanácsot adnak;

c) piacképes konstrukciók esetében az adótervezésben közreműködő 2021. április 30-ig tegye meg a 8ab. cikk (2) bekezdése szerinti első rendszeres jelentést.

(3) A 8. cikk (6) bekezdésének b) pontjában előírt határidő ellenére a tagállamok meghozhatják az annak lehetővé tételéhez szükséges intézkedéseket, hogy a 8. cikk (3a) bekezdésében említett, a 2019. naptári évre vagy más megfelelő adatszolgáltatási időszakra vonatkozó információk közlésére a 2019. naptári év vagy a más megfelelő adatszolgáltatási időszak végét követő 12 hónapon belül kerüljön sor.

27b. cikk

A halasztás időtartamának meghosszabbítása

(1) A Tanács a Bizottság javaslata alapján, egyhangúlag végrehajtási határozatot fogadhat el a 27a. cikkben meghatározott határidő-halasztás időtartamának három hónappal történő meghosszabbításáról, feltéve hogy a Covid19-világjárvány által okozott komoly népegészségügyi kockázatok, akadályok és gazdasági zavarok továbbra is fennállnak és a tagállamok kijárási korlátozásokat alkalmaznak.

(2) A tanácsi végrehajtási határozatra irányuló javaslatot legkésőbb a vonatkozó határidő lejárta előtt egy hónappal kell benyújtani a Tanácsnak.

28. cikk

A 77/799/EGK irányelv hatályon kívül helyezése

A 77/799/EGK irányelv 2013. január 1-jétől hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett irányelvre történő hivatkozásokat az erre az irányelvre történő hivatkozásként kell értelmezni.

29. cikk

Átültetés a nemzeti jogba

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 2013. január 1-jétől megfeleljenek.

Azonban azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy ezen irányelv 8. cikkének megfeleljenek, 2015. január 1-jétől léptetik hatályba.

Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

30. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

31. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

I. MELLÉKLET

A PÉNZÜGYI SZÁMLÁK ADATAIRA VONATKOZÓ ADATSZOLGÁLTATÁSI ÉS ÁTVILÁGÍTÁSI SZABÁLYOK

Ez a melléklet megállapítja az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmények által alkalmazandó adatszolgáltatási és átvilágítási szabályokat annak érdekében, hogy a tagállamok automatikus csere révén közölni tudják ezen irányelv 8. cikkének (3a) bekezdésében foglalt információkat. Ez a melléklet azokat a szabályokat és közigazgatási eljárásokat is ismerteti, amelyekkel a tagállamoknak rendelkezniük kell az alábbiakban megállapított adatszolgáltatási és átvilágítási eljárások tényleges alkalmazásának és betartásának biztosításához.

I. SZAKASZ

ÁLTALÁNOS ADATSZOLGÁLTATÁSI ELŐÍRÁSOK

A. A C-E. pontban foglaltakra is figyelemmel minden Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény köteles minden egyes, általa vezetett, Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlával kapcsolatban az alábbi adatokat szolgáltatni a tagállama hatáskörrel rendelkező hatóságának:

1. magánszemélyek esetében minden egyes, Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó Számlatulajdonos személy neve, lakcíme, az illetősége szerinti tagállam, az Adóazonosító száma, születési helye és ideje, Számlatulajdonos Szervezetek esetében pedig, amennyiben az V., a VI. és a VII. szakasszal összhangban lévő átvilágítási eljárás alkalmazásakor kiderül, hogy az Ellenőrzést gyakorló egy vagy több személy Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy, a Szervezet neve, címe, tagállama(i) és (ha van) az illetősége szerinti más, joghatósággal rendelkező terület(ek), továbbá az Adóazonosító száma(i), valamint minden egyes, Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy neve, lakcíme, az illetősége szerinti tagállam, az Adóazonosító száma, születési helye és ideje;

2. számlaszám (számlaszám hiányában ezzel egyenértékű azonosító);

3. az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény neve és azonosító száma (ha van);

4. a számla egyenlege vagy értéke (Visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítás vagy Járadékbiztosítási szerződés esetében beleértve a Készpénz-egyenértéket vagy visszavásárlási értéket) a naptári év vagy az adatszolgáltatási időszak végén, illetve ha a számlát évközben vagy az időszak folyamán megszüntették, akkor a számla megszüntetését;

5. letéti számla esetében:

a) a kamat teljes bruttó összege, az osztalékok teljes bruttó összege, és a számlán tartott eszközökhöz kapcsolódóan keletkező egyéb bevétel teljes bruttó összege, amelyet a naptári évben vagy más adatszolgáltatási időszakban a számlára (vagy a számlához kapcsolódóan) befizettek vagy azon jóváírtak; és

b) a Pénzügyi eszközök értékesítéséből vagy visszaváltásából származó teljes bruttó bevétel, amelyet a naptári évben vagy más adatszolgáltatási időszakban a számlára befizettek vagy azon jóváírtak, és amely tekintetében az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény letétkezelőként, brókerként, meghatalmazottként vagy más módon a Számlatulajdonos megbízottjaként működött közre;

6. betétszámla esetében a naptári évben vagy más adatszolgáltatási időszakban a számlára befizetett vagy azon jóváírt kamat teljes bruttó összege; és

7. az A. 5. vagy A. 6. pontban nem szereplő számlák esetében a naptári évben vagy más adatszolgáltatási időszakban a Számlatulajdonos részére a számlával kapcsolatban kifizetett vagy jóváírt teljes bruttó összeg, amelynek az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény a kötelezettje vagy adósa, beleértve a naptári évben vagy más adatszolgáltatási időszakban a visszaváltásokból származó, a Számlatulajdonos részére teljesített kifizetések összevont összegét.

B. A szolgáltatott információnak tartalmaznia kell, hogy az egyes összegek pénznemét.

C. Az A. 1. pont ellenére az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó olyan számlákhoz kapcsolódóan, amelyek Meglévő számlák, az Adóazonosító szám(ok)ról vagy a születési időről nem kötelező adatot szolgáltatni, ha ezek nincsenek meg az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény nyilvántartásában, és a tagállami jog vagy valamely uniós jogi eszköz nem írja elő az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény számára, hogy gyűjtse be ezt az információt. Mindazonáltal az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény köteles ésszerű intézkedéseket tenni annak érdekében, hogy az azon évet követő második naptári év végéig, amelyben a Meglévő számlát Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlának minősítették, a Meglévő számlákhoz kapcsolódóan beszerezze az Adóazonosító szám(ok)at és a születési időt.

D. Az A. 1. pont ellenére nem kötelező adatot szolgáltatni az Adóazonosító számról, amennyiben az érintett tagállam vagy az illetőség szerinti, joghatósággal rendelkező terület nem ad ki Adóazonosító számot.

E. Az A. 1. pont ellenére nem kötelező adatot szolgáltatni a születési időről, kivéve, ha:

1. az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény a tagállami jog értelmében egyébként is köteles beszerezni ezt az információt, és adatot szolgáltatni róla, illetve valamely jelenleg hatályos vagy az ezen irányelv 2015. január 5-én hatályos uniós jogi eszköz értelmében egyébként is köteles vagy köteles volt beszerezni ezt az információt, és adatot szolgáltatni róla; és

2. az információ rendelkezésre áll az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény elektronikusan lekérdezhető adatbázisában.

II. SZAKASZ

ÁLTALÁNOS ÁTVILÁGÍTÁSI ELŐÍRÁSOK

A. Egy számla attól a naptól kezelendő Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlaként, amelyen a II-VII. szakaszban megállapított átvilágítási eljárások alapján annak minősítették, és - ellenkező rendelkezések hiányában - az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlához kapcsolódó információkról évente kell adatot szolgáltatni, mégpedig az azon évet követő naptári évben, amelyre az információ vonatkozik.

B. A számla egyenlegét vagy értékét a naptári év vagy más adatszolgáltatási időszak utolsó napján kell meghatározni.

C. Amennyiben egy egyenleg- vagy értékhatárt valamely naptári év utolsó napján kell meghatározni, az érintett egyenleget vagy értéket azon adatszolgáltatási időszak utolsó napján kell meghatározni, amely a szóban forgó naptári évvel vagy éven belül zárul.

D. Minden tagállam a nemzeti jogában foglaltaknak megfelelően engedélyezheti, hogy az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmények szolgáltatót vegyenek igénybe a rájuk háruló adatszolgáltatási és átvilágítási kötelezettségek teljesítéséhez, de a kötelezettségek teljesítéséért továbbra is az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmények viselik a felelősséget.

E. Minden tagállam engedélyezheti, hogy az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmények az Új számlákra vonatkozó átvilágítási eljárásokat alkalmazzák a Meglévő számlákra, illetve a Magas egyenlegű számlákra vonatkozó átvilágítási eljárásokat alkalmazzák az Alacsony egyenlegű számlákra. Amennyiben egy tagállam engedélyezi az Új számlákra vonatkozó átvilágítási eljárások alkalmazását a Meglévő számlákra, a Meglévő számlákra egyébként érvényes szabályok továbbra is alkalmazandók.

III. SZAKASZ

ÁTVILÁGÍTÁS MAGÁNSZEMÉLY TULAJDONÁBAN LÉVŐ MEGLÉVŐ SZÁMLÁK ESETÉBEN

A. Bevezetés. Annak meghatározására, hogy a Magánszemély tulajdonában lévő meglévő számlák közül melyek az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlák, az alábbi eljárásokat kell alkalmazni.

B. Alacsony egyenlegű számlák. Az Alacsony egyenlegű számlák esetében az alábbi eljárásokat kell alkalmazni:

1. Lakcím. Amennyiben az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény nyilvántartásában szerepel a magánszemély Számlatulajdonos Bizonyító okirattal igazolt jelenlegi lakcíme, az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény annak meghatározása céljából, hogy ez a magánszemély Számlatulajdonos Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy-e, úgy tekintheti, hogy a Számlatulajdonos adózási szempontból abban a tagállamban vagy más joghatósággal rendelkező területen rendelkezik illetőséggel, amelyben a cím található.

2. Elektronikus keresés az adatállományban. Amennyiben az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény nem a magánszemély Számlatulajdonos Bizonyító okirattal igazolt jelenlegi lakcíme alapján jár el a B. 1. pontban foglaltak szerint, akkor az elektronikusan lekérdezhető adatbázisában az alábbi szempontok mindegyike alapján kell keresnie, és a B. 3.-B. 6. pontban foglaltakat kell alkalmaznia:

a) a Számlatulajdonos valamely tagállamban illetőséggel rendelkezik-e;

b) jelenlegi levelezési vagy lakcíme (postafiók is) valamely tagállamban;

c) egy vagy több telefonszám valamely tagállamban, viszont nem található telefonszám az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény tagállamában;

d) (nem Betétszámlához kapcsolódó) rendszeres átutalási megbízások egy valamely tagállamban vezetett számlára;

e) valamely tagállamban címmel rendelkező személynek adott, jelenleg érvényes meghatalmazás vagy aláírási jog; vagy

f) "postán maradó küldemény" megbízás vagy "kézbesítési megbízott (c/o cím)" valamely tagállamban, amennyiben az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény nem rendelkezik a Számlatulajdonos egyéb címével.

3. Amennyiben az elektronikus keresés a B. 2. pontban felsorolt egyetlen szempontra sem ad ki találatot, akkor mindaddig nincs szükség további intézkedésre, amíg a körülményekben olyan változás nem áll be, amelynek eredményeképpen egy vagy több szempont a számlához kapcsolódik, vagy a számla Magas egyenlegű számlává válik.

4. Amennyiben az elektronikus keresés a B. 2. a)-B. 2. e) pontban felsorolt bármely szempontra találatot ad ki, vagy a körülményekben olyan változás áll be, amelynek eredményeképpen egy vagy több szempont a számlához kapcsolódik, akkor az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek adózási szempontból minden olyan tagállamban illetőséggel rendelkezőnek kell tekintenie a Számlatulajdonost, amelyre a keresés találatot adott ki, kivéve, ha a B. 6. pont alkalmazása mellett dönt, és az ott megállapított valamely kivétel alkalmazható a számlával kapcsolatban.

5. Amennyiben az elektronikus keresés "postán maradó küldemény" megbízásra vagy "kézbesítési megbízott (c/o címre)" hoz ki találatot, viszont más címet és a B. 2. a)-B. 2. e) pontban felsorolt egyéb szempontokhoz kötődő utalást nem talál a Számlatulajdonosra vonatkozóan, akkor az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény köteles a körülményeknek leginkább megfelelő sorrendben a papíralapú nyilvántartásában keresni a C. 2. pontban foglaltak szerint, illetve meg kell kísérelnie, hogy a Számlatulajdonostól beszerezzen egy nyilatkozatot vagy Bizonyító okiratot annak megállapítása érdekében, hogy adózási szempontból a Számlatulajdonos hol rendelkezik illetőséggel. Amennyiben a papíralapú keresés nem vezet eredményre, és nyilatkozatot vagy Bizonyító okiratot sem sikerül beszerezni, akkor az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény köteles jelenteni a tagállama hatáskörrel rendelkező hatóságának, hogy a számla nem dokumentált számla.

6. Annak ellenére, hogy a B. 2. pontban felsorolt szempontokra a keresés találatot adott ki, az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény nem köteles a Számlatulajdonost valamely tagállamban illetőséggel rendelkezőnek tekinteni, ha:

a) a Számlatulajdonos adatai között szerepel az adott tagállamban található, naprakész levelezési cím vagy lakcím, egy vagy több telefonszám az adott tagállamban (viszont nem található telefonszám az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény tagállamában) vagy (Betétszámlától eltérő Pénzügyi számlához kapcsolódó) rendszeres átutalási megbízások egy valamely tagállamban vezetett számlára, és az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény beszerzi az alábbiakat vagy azokat korábban ellenőrizte, és szerepelnek a nyilvántartásában:

i. a Számlatulajdonos nyilatkozata az illetősége szerinti tagállam(ok)ról vagy más joghatósággal rendelkező terület(ek)ről, amelyek között nem szerepel a szóban forgó tagállam; és

ii. a Számlatulajdonos Bizonyító okirata arról, hogy adatszolgáltatásra nem kötelezett;

b) a Számlatulajdonos adatai között szerepel az érintett tagállamban címmel rendelkező személynek adott, hatályos meghatalmazás vagy aláírási jog, és az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény beszerzi az alábbiakat vagy azokat korábban ellenőrizte, és szerepelnek a nyilvántartásában:

i. a Számlatulajdonos nyilatkozata az illetősége szerinti tagállam(ok)ról vagy más joghatósággal rendelkező terület(ek)ről, amelyek között nem szerepel a szóban forgó tagállam; vagy

ii. a Számlatulajdonos Bizonyító okirata arról, hogy adatszolgáltatásra nem kötelezett.

C. Magas egyenlegű számlák esetében elvégezendő kiterjesztett ellenőrzési eljárás. Magas egyenlegű számlák esetében az alábbi kiterjesztett ellenőrzési eljárásokat kell alkalmazni:

1. Elektronikus keresés az adatállományban. Magas egyenlegű számlák esetében az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek a B. 2. pontban szereplő szempontok mindegyike alapján kell keresnie az elektronikusan lekérdezhető adatbázisában.

2. Papíralapú keresés az adatállományban. Amennyiben az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény elektronikusan lekérdezhető adatbázisa a C. 3. pontban felsorolt összes adatmezőt tartalmazza és az összes adat megtalálható benne, akkor nincs szükség papíralapú keresésre. Amennyiben az elektronikus adatbázisban nem található meg az összes információ, akkor Magas egyenlegű számla esetében az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek ellenőriznie kell az érvényes központi ügyfél-nyilvántartást is, és ha az információk abban sem találhatók, akkor a számlához kapcsolódó, és az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény által az előző öt év folyamán beszerzett alábbi dokumentumokat is, hogy tartalmazzák-e a B. 2. pontban felsorolt valamely szempontot:

a) a számlához kapcsolódóan beszerzett legutóbbi Bizonyító okiratok;

b) a legutóbbi számlanyitási szerződés vagy dokumentáció;

c) az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény által a Pénzmosás elleni átvilágítási eljárások keretében vagy egyéb jogszabályban előírt célból beszerzett legutóbbi dokumentáció;

d) hatályos meghatalmazás vagy aláírási jogosultságot igazoló okirat; és

e) (nem Betétszámlához kapcsolódó) hatályos, rendszeres átutalási megbízás.

3. Mentesség, amennyiben az adatbázisok elegendő információt tartalmaznak. Az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény nem köteles elvégezni a C. 2. pontban ismertetett papíralapú keresést, amennyiben az elektronikusan lekérdezhető adatbázisa tartalmazza a következőket:

a) a Számlatulajdonos illetőséggel rendelkezőként való minősítése;

b) a Számlatulajdonos lakcíme és levelezési címe, amely az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény nyilvántartásában szerepel;

c) a Számlatulajdonos telefonszáma(i), ha van, amely az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény nyilvántartásában szerepel;

d) betétszámlától eltérő Pénzügyi számlák esetében, vannak-e a számlán lévő pénz másik számlára történő átutalására szóló rendszeres megbízások (beleértve az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény másik fiókjánál vagy egy másik Pénzügyi intézménynél vezetett számlákat);

e) adott-e a Számlatulajdonos "postán maradó küldemény" megbízást vagy "kézbesítési megbízottat (c/o címet)"; és

f) kapcsolódik-e a számlához meghatalmazás vagy aláírási jog.

4. Az ügyfélkapcsolati felelős megkérdezése a tényleges ismereteiről. A C. 1. és C. 2. pontban ismertetett elektronikus és papíralapú keresések mellett, az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlaként kell kezelnie minden, valamely ügyfélkapcsolati felelőshöz rendelt Magas egyenlegű számlát, (beleértve a Magas egyenlegű számlával összevont Pénzügyi számlákat is), amennyiben az ügyfélkapcsolati felelősnek tényleges tudomása van arról, hogy a Számlatulajdonos Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy.

5. A találat következményei

a) Amennyiben a Magas egyenlegű számlákra vonatkozó, a C. pontban ismertetett kiterjesztett ellenőrzés a B. 2. pontban szereplő egyetlen szempontra sem eredményez találatot, és a C. 4. pont alapján a számla tulajdonosa nem minősül Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személynek, akkor mindaddig nincs szükség további intézkedésre, amíg a körülményekben olyan változás nem áll be, amelynek eredményeképpen egy vagy több szempont a számlához kapcsolódik.

b) Amennyiben a Magas egyenlegű számlákra vonatkozó, a C. pontban ismertetett kiterjesztett ellenőrzés a B. 2. a)-B. 2. e) pontban felsorolt bármely szempontra találatot ad ki, vagy a körülményekben később olyan változás áll be, amelynek eredményeképpen egy vagy több szempont a számlához kapcsolódik, akkor az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek minden olyan tagállam tekintetében Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlának kell tekintenie a számlát, amelyre a keresés találatot adott ki, kivéve, ha a B. 6. pont alkalmazása mellett dönt, és az említett pontban megállapított valamely kivétel alkalmazható a számlával kapcsolatban.

c) Amennyiben a Magas egyenlegű számlákra vonatkozó, a C. pontban ismertetett kiterjesztett ellenőrzés "postán maradó küldemény" megbízásra vagy "kézbesítési megbízottra (c/o címre)" hoz ki találatot, viszont más címet és a B. 2. a)-B. 2. e) pontban felsorolt egyéb szempontokhoz kötődő utalást nem talál a Számlatulajdonosra vonatkozóan, akkor az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény köteles beszerezni a Számlatulajdonostól egy nyilatkozatot vagy Bizonyító okiratot annak megállapítása érdekében, hogy adózási szempontból a Számlatulajdonos hol rendelkezik illetőséggel. Amennyiben az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény nem tudja beszerezni a nyilatkozatot vagy a Bizonyító okiratot, akkor köteles jelenteni a tagállama hatáskörrel rendelkező hatóságának, hogy a számla nem dokumentált számla.

6. Amennyiben egy Magánszemély tulajdonában lévő meglévő számla 2015. december 31-én nem minősül magas egyenlegű számlának, de valamely azt követő naptári év utolsó napján Magas egyenlegű számlává válik, akkor az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény az azon évet követő naptári év folyamán, amelyben a számla Magas egyenlegű számlává vált, köteles lefolytatni a számlára vonatkozóan a C. pontban ismertetett kiterjesztett ellenőrzési eljárást. Amennyiben az ellenőrzés megállapítja, hogy a számla Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számla, az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény évente köteles adatot szolgáltatni az érintett számláról arra az évre vonatkozóan, amelyben a számla Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlának minősült, valamint az azt követő évekre vonatkozóan is, kivéve, ha a Számlatulajdonos már nem minősül Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személynek.

7. Amennyiben az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény egy Magas egyenlegű számla esetében elvégezte a C. pontban ismertetett kiterjesztett ellenőrzési eljárást, ugyanazon Magas egyenlegű számlával kapcsolatban - az ügyfélkapcsolati felelősnek a C. 4. pont szerinti megkérdezése kivételével - egyetlen következő évben sem köteles az eljárást megismételni, kivéve, ha nem dokumentált számláról van szó, amely esetben az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek mindaddig évente újra el kell végeznie az ellenőrzést, amíg a számla nem dokumentált jellege meg nem szűnik.

8. Amennyiben egy Magas egyenlegű számla esetében a körülményekben olyan változás áll be, amelynek eredményeképpen a B. 2. pontban felsorolt egy vagy több szempont a számlához kapcsolódik, akkor az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek minden olyan tagállam tekintetében Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlának kell tekintenie a számlát, amelyre a keresés találatot adott ki, kivéve, ha a B. 6. pont alkalmazása mellett dönt, és az említett pontban megállapított valamely kivétel alkalmazható a számlával kapcsolatban.

9. Az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek olyan eljárásokat kell végrehajtania, amelyek biztosítják, hogy az ügyfélkapcsolati felelős észlelje az adott számlához kapcsolódó körülmények megváltozását. Például, ha egy ügyfélkapcsolati felelős arról értesül, hogy a Számlatulajdonosnak új levelezési címe van valamely tagállamban, akkor az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek az új címet a körülmények megváltozásának kell tekintenie, és amennyiben a B. 6. pont alkalmazása mellett dönt, akkor a Számlatulajdonostól be kell szereznie a megfelelő dokumentációt.

D. A Magánszemély tulajdonában lévő meglévő magas egyenlegű számlák ellenőrzését 2016. december 31-ig le kell zárni. A Magánszemély tulajdonában lévő, meglévő alacsony egyenlegű számlák ellenőrzését 2017. december 31-ig le kell zárni.

E. Az e szakasz értelmében Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlának minősített, Magánszemély tulajdonában lévő meglévő számlákat minden további évben is Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlának kell tekinteni, kivéve, ha a Számlatulajdonos már nem minősül Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személynek.

IV. SZAKASZ

ÁTVILÁGÍTÁS MAGÁNSZEMÉLY TULAJDONÁBAN LÉVŐ ÚJ SZÁMLÁK ESETÉBEN

A Magánszemély tulajdonában lévő új számlák közül az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlák kiválasztására az alábbi eljárásokat kell alkalmazni:

A. Magánszemély tulajdonában lévő új számlák esetében az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek a számlanyitáskor nyilatkozatot kell bekérnie, amire sor kerülhet a számlanyitási dokumentáció összeállítása keretében is, mely lehetővé teszi, hogy az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény megállapítsa a Számlatulajdonos adózási szempontú illetőségét, valamint a számlanyitáshoz bekért adatoknak - köztük a Pénzmosás elleni átvilágítási eljárások keretében összeállított dokumentáció tartalmának - ésszerű mérlegelése útján ellenőrizze, hogy a nyilatkozat helytálló-e.

B. Amennyiben a nyilatkozatban az áll, hogy a Számlatulajdonos adózási szempontból tagállami illetőségű, akkor az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény köteles a számlát Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlaként kezelni, és a nyilatkozatnak tartalmaznia kell a Számlatulajdonosnak az érintett tagállamban kiadott Adóazonosító számát (az I. szakasz D. pontjára is figyelemmel) és a születési idejét.

C. Ha egy Magánszemély tulajdonában lévő új számlával kapcsolatos körülményekben olyan változás következik be, melynek eredményeként az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek tudomására jut vagy okkal feltételezheti, hogy az eredeti nyilatkozat hibás vagy nem megbízható, akkor az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény nem hagyatkozhat az eredeti nyilatkozatra, hanem olyan érvényes nyilatkozatot kell beszereznie, amelyből megállapítható a Számlatulajdonos adózási szempontú illetősége.

V. SZAKASZ

SZERVEZET TULAJDONÁBAN LÉVŐ, MEGLÉVŐ SZÁMLÁK ESETÉBEN ALKALMAZANDÓ ÁTVILÁGÍTÁSI ELŐÍRÁSOK

A Szervezet tulajdonában lévő, meglévő számlák közül az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlák kiválasztására az alábbi eljárásokat kell alkalmazni:

A. Szervezet tulajdonában lévő számlák, amelyek esetében nem kötelező az ellenőrzés, azonosítás vagy adatszolgáltatás. Ha az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény másként nem dönt - akár minden, Szervezet tulajdonában lévő, meglévő számla, akár ezen számlák valamely világosan körülhatárolt csoportja vonatkozásában -, a Szervezetek tulajdonában lévő, azon meglévő számlák esetében, amelyek összesített egyenlege vagy értéke 2015. december 31-én nem haladja meg a 250 000 USD-nak megfelelő, a tagállam nemzeti valutájában kifejezett összeget, mindaddig nem szükséges az ellenőrzés, azonosítás vagy Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlaként való kezelés, amíg a számla összesített egyenlege vagy értéke valamely következő naptári év utolsó napján meg nem haladja az említett összeget.

B. Szervezet tulajdonában lévő, ellenőrzendő számlák. A Szervezetek tulajdonában lévő, azon meglévő számlákat, amelyek összesített egyenlege vagy értéke 2015. december 31-én meghaladja a 250 000 USD-nak megfelelő, a tagállam nemzeti valutájában kifejezett összeget, valamint a Szervezetek tulajdonában lévő, azon meglévő számlákat, amelyek összesített egyenlege vagy értéke 2015. december 31-én nem haladja meg az említett összeget, de bármely későbbi naptári év utolsó napján meghaladja azt, a D. pontban meghatározott eljárásoknak megfelelően ellenőrizni kell.

C. Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, Szervezet tulajdonában lévő számlák. A B. pontban említett, Szervezetek tulajdonában lévő, meglévő számlák közül kizárólag azon számlákat kell Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlaként kezelni, amelyek tulajdonosa egy vagy több olyan Szervezet, amely Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy, vagy olyan Passzív nem pénzügyi szervezet, amely egy vagy több, Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személy ellenőrzése alatt áll.

D. Ellenőrzési eljárások az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, Szervezetek tulajdonában lévő számlák kiszűrésére. A B. pontban említett, Szervezetek tulajdonában lévő, meglévő számlák esetében az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek a következő ellenőrzési eljárásokat kell alkalmaznia annak megállapítására, hogy a számla tulajdonosa egy vagy több Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy vagy olyan Passzív nem pénzügyi szervezet-e, amely egy vagy több, Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személy ellenőrzése alatt áll:

1. Annak megállapítása, hogy a Szervezet Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy-e.

a) Ellenőrizni kell a jogszabályban előírt vagy ügyfélkapcsolati célokból nyilvántartott adatokat (beleértve a Pénzmosás elleni átvilágítási eljárások keretében gyűjtött információkat is) annak megállapítása céljából, hogy az adatok arra utalnak-e, hogy a Számlatulajdonos tagállami illetőségű személy. E tekintetben tagállami illetőségre utaló adatnak tekintendő például a tagállamban található székhely, bejegyzés helye vagy lakcím.

b) Ha az adatok arra utalnak, hogy a Számlatulajdonos tagállami illetőségű, az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény köteles a számlát Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlaként kezelni, kivéve, ha a Számlatulajdonos nyilatkozatban közli, vagy az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény a birtokában lévő vagy nyilvánosan hozzáférhető adatokat ésszerűen mérlegelve megállapítja, hogy a Számlatulajdonos nem Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy.

2. Annak megállapítása, hogy a Szervezet egy vagy több, Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személy ellenőrzése alatt álló Passzív nem pénzügyi szervezet-e. Szervezet tulajdonában lévő, meglévő számlák tulajdonosai esetében (ideértve az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személynek minősülő Szervezeteket is) az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek meg kell állapítania, hogy a Számlatulajdonos olyan Passzív nem pénzügyi szervezet-e, amely egy vagy több, Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személy ellenőrzése alatt áll. Amennyiben bármely olyan Ellenőrzést gyakorló személy, akinek/amelynek a Passzív nem pénzügyi szervezet az ellenőrzése alatt áll, Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy, a számlát Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlaként kell kezelni. A mérlegelés során az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek a D. 2. a)-c) pontokban foglalt iránymutatást kell követnie a körülményeknek legmegfelelőbb sorrendben.

a) Annak megállapítása, hogy a Számlatulajdonos Passzív nem pénzügyi szervezet-e. Annak megállapítása céljából, hogy a Számlatulajdonos Passzív nem pénzügyi szervezet-e, az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek nyilatkozatot kell beszereznie a Számlatulajdonostól annak minősítésére vonatkozóan, kivéve, ha a birtokában lévő vagy nyilvánosan hozzáférhető adatokat ésszerűen mérlegelve azt állapítja meg, hogy a Számlatulajdonos Aktív nem pénzügyi szervezet vagy olyan egyéb, a VIII. szakasz A. 6. b) pontjában említett Befektetési szervezettől eltérő Pénzügyi intézmény, amely nem minősül Részt vevő joghatóság pénzügyi intézményének.

b) A Számlatulajdonos felett Ellenőrzést gyakorló személyek azonosítása. A Számlatulajdonos felett Ellenőrzést gyakorló személyek azonosítása céljából az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény támaszkodhat a Pénzmosás elleni átvilágítási eljárások keretében összegyűjtött és gondozott adatokra.

c) Annak megállapítása, hogy a Passzív nem pénzügyi szervezet felett Ellenőrzést gyakorló személy Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy-e. Annak megállapítása céljából, hogy a Passzív nem pénzügyi szervezet felett Ellenőrzést gyakorló személy Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy-e, az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény támaszkodhat:

i. a Pénzmosás elleni átvilágítási eljárások keretében gyűjtött és gondozott adatokra azon, egy vagy több Nem pénzügyi szervezet tulajdonában lévő, Meglévő számlák esetében, amelynek összesített egyenlege vagy értéke nem haladja meg az 1 000 000 USD-nak megfelelő, a tagállam nemzeti valutájában kifejezett összeget; vagy

ii. a Számlatulajdonos vagy az említett Ellenőrzést gyakorló személy nyilatkozata arról, hogy mely tagállamban vagy egyéb joghatósággal rendelkező területen rezidens adózási szempontból.

E. Az ellenőrzés időzítése és egyéb alkalmazandó eljárások Szervezet tulajdonában lévő, meglévő számlák esetében

1. Szervezet tulajdonában lévő, azon meglévő számlák ellenőrzését, amelyek összesített egyenlege vagy értéke 2015. december 31-én meghaladja a 250 000 USD-nak megfelelő, a tagállam nemzeti valutájában kifejezett összeget, 2017. december 31-ig el kell végezni.

2. Szervezet tulajdonában lévő, azon meglévő számlák ellenőrzését, amelyek összesített egyenlege vagy értéke 2015. december 31-én nem haladja meg a 250 000 USD-nak megfelelő, a tagállam nemzeti valutájában kifejezett összeget, de valamely későbbi év december 31-ére már meghaladja azt, az ezen összeghatár túllépését követő naptári éven belül kell elvégezni.

3. Ha egy Szervezet tulajdonában lévő, meglévő számlával kapcsolatos körülményekben olyan változás következik be, melynek eredményeként az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek tudomására jut vagy okkal feltételezheti, hogy a számlához kapcsolódó nyilatkozat vagy más dokumentáció hibás vagy nem megbízható, akkor az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény köteles a D. pontban meghatározott eljárásokkal összhangban újra meghatározni a számla minősítését.

VI. SZAKASZ

SZERVEZET TULAJDONÁBAN LÉVŐ, ÚJ SZÁMLÁK ESETÉBEN ALKALMAZANDÓ ÁTVILÁGÍTÁSI ELŐÍRÁSOK

A Szervezetek tulajdonában lévő, új számlák közül az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlák kiválasztására az alábbi eljárásokat kell alkalmazni:

Ellenőrzési eljárások az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, Szervezet tulajdonában lévő számlák azonosítására. A Szervezetek tulajdonában lévő, új számlák esetében az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek a következő ellenőrzési eljárásokat kell alkalmaznia annak megállapítására, hogy a számla tulajdonosa egy vagy több Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy vagy olyan Passzív nem pénzügyi szervezet-e, amely egy vagy több, Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személy ellenőrzése alatt áll:

1. Annak megállapítása, hogy a Szervezet Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy-e.

a) Nyilatkozat bekérése - amelyre sor kerülhet a számlanyitási dokumentáció összeállítása keretében is -, mely lehetővé teszi, hogy az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény megállapítsa a Számlatulajdonos adózási szempontú illetőségét, valamint a számlanyitáshoz bekért adatoknak - köztük a Pénzmosás elleni átvilágítási eljárások keretében összeállított dokumentáció tartalmának - ésszerű mérlegelése útján ellenőrizze, hogy a nyilatkozat helytálló-e. Amennyiben a szervezet úgy nyilatkozik, hogy nem rendelkezik adózási szempontú illetőséggel, az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény a Számlatulajdonos illetőségének meghatározása céljából alapul veheti a Szervezet székhelyének címét.

b) Amennyiben a nyilatkozatban az áll, hogy a Számlatulajdonos tagállami illetőségű, akkor az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény köteles a számlát Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlaként kezelni, kivéve, ha a birtokában lévő vagy nyilvánosan hozzáférhető adatokat ésszerűen mérlegelve azt állapítja meg, hogy a Számlatulajdonos az adott tagállam viszonylatában nem Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy.

2. Annak megállapítása, hogy a Szervezet egy vagy több, Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személy ellenőrzése alatt álló Passzív nem pénzügyi szervezet-e. A Szervezetek tulajdonában lévő új számlák tulajdonosai esetében (ideértve az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személynek minősülő Szervezeteket is) az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek meg kell állapítania, hogy a Számlatulajdonos olyan Passzív nem pénzügyi szervezet-e, amely egy vagy több, Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személy ellenőrzése alatt áll. Amennyiben az az Ellenőrzést gyakorló személy, akinek/amelynek a Passzív nem pénzügyi szervezet az ellenőrzése alatt áll, Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy, a számlát Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlaként kell kezelni. A mérlegelés során az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek az A. 2. a)-c) pontokban foglalt iránymutatást kell követnie a körülményeknek legmegfelelőbb sorrendben.

a) Annak megállapítása, hogy a Számlatulajdonos Passzív nem pénzügyi szervezet-e. Annak megállapítása céljából, hogy a Számlatulajdonos Passzív nem pénzügyi szervezet-e, az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek a Számlatulajdonos saját minősítéséről adott nyilatkozatára kell támaszkodnia, kivéve, ha a birtokában lévő vagy nyilvánosan hozzáférhető adatokat ésszerűen mérlegelve azt állapítja meg, hogy a Számlatulajdonos Aktív nem pénzügyi szervezet vagy olyan egyéb, a VIII. szakasz A. 6. b) pontjában említett Befektetési szervezettől eltérő Pénzügyi intézmény, amely nem minősül Részt vevő joghatóság pénzügyi intézményének.

b) A Számlatulajdonos felett Ellenőrzést gyakorló személyek azonosítása. A Számlatulajdonos felett Ellenőrzést gyakorló személyek azonosítása céljából az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény támaszkodhat a Pénzmosás elleni átvilágítási eljárások keretében összegyűjtött és gondozott adatokra.

c) Annak megállapítása, hogy a Passzív nem pénzügyi szervezet felett Ellenőrzést gyakorló személy Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy-e. Annak megállapítása céljából, hogy a Passzív nem pénzügyi szervezet felett Ellenőrzést gyakorló személy Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy-e, az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény támaszkodhat a Számlatulajdonos vagy az Ellenőrzést gyakorló személy nyilatkozatára.

VII. SZAKASZ

KÜLÖNÖS SZABÁLYOK AZ ÁTVILÁGÍTÁSRA VONATKOZÓAN

A fent leírt átvilágítási eljárások végrehajtásakor a következő szabályokat is alkalmazni kell:

A. Nyilatkozatok és Bizonyító okiratok felhasználása. Az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény nem támaszkodhat egy nyilatkozatra vagy Bizonyító okiratra, ha tudomása van arról, vagy okkal feltételezi, hogy a nyilatkozat vagy a Bizonyító okirat hibás vagy nem megbízható.

B. Alternatív eljárások a Visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződések és a Járadékbiztosítási szerződések egyedi kedvezményezettjeinek, valamint a Visszavásárlási értékkel rendelkező csoportos biztosítási szerződések és a Csoportos járadékbiztosítási szerződések kedvezményezettjeinek a Pénzügyi számláira vonatkozóan. Az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény egy olyan személyről, aki Visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződés vagy Járadékbiztosítási szerződés haláleseti juttatásban részesülő egyedi kedvezményezettje (de nem szerződő fél a biztosításban), feltételezheti, hogy nem Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy, és Pénzügyi számláját Adatszolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó számlaként kezelheti, kivéve, ha ténylegesen tudomása van arról, vagy okkal feltételezi, hogy a kedvezményezett Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy. Az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény okkal feltételezheti, hogy a Visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződés vagy Járadékbiztosítási szerződés haláleseti juttatásban részesülő egyedi kedvezményezettje Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy, ha az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény által gyűjtött, a kedvezményezettel kapcsolatos adatok a III. szakasz B. pontjában említett utalásokat tartalmaznak. Ha egy Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek ténylegesen tudomása van arról, vagy okkal feltételezheti azt, hogy a kedvezményezett Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy, akkor a III. szakasz B. pontja alapján kell eljárnia.

Az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény azokat a Pénzügyi számlákat, amelyek Visszavásárlási értékkel rendelkező csoportos biztosítási szerződésben vagy Csoportos járadékbiztosítási szerződésben fennálló tagsághoz kapcsolódnak, mindaddig Adatszolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó számlaként kezelheti, amíg esedékessé nem válik valamely kifizetés a munkavállaló/a biztosítási igazolás birtokosa vagy a kedvezményezett részére, feltéve, hogy a Visszavásárlási értékkel rendelkező csoportos biztosítási szerződésben vagy Csoportos járadékbiztosítási szerződésben fennálló tagsághoz kapcsolódó Pénzügyi számla megfelel az alábbi követelményeknek:

i. a Visszavásárlási értékkel rendelkező csoportos biztosítási szerződést, illetve Csoportos járadékbiztosítási szerződést munkáltató számára bocsátották ki, és a biztosítottak köre legalább huszonöt főből (biztosítási igazolással rendelkezők/alkalmazottak) áll;

ii. a munkavállalók/a biztosítási igazolások birtokosai jogosultak a tagságukhoz kapcsolódóan bármely biztosítási összeg átvételére, valamint a munkavállaló halála esetén kifizetendő juttatás kedvezményezettjeinek megnevezésére; és

iii. az egyes munkavállalóknak/biztosítási igazolások birtokosainak kifizetendő összeg mindösszesen nem haladja meg az 1 000 000 USD-nak megfelelő, a tagállam nemzeti valutájában kifejezett összeget.

A "Visszavásárlási értékkel rendelkező csoportos biztosítási szerződés" olyan Visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződés, amely i. a valamely munkáltató, szakmai szövetség, szakszervezet vagy egyéb egyesület vagy csoport révén összetartozó személyek számára biztosít fedezetet; és ii. a csoport (vagy az azon belüli tagsági osztály) minden tagja számára egyéni biztosítási díjat számít fel, amelynek megállapítására az életkor, a nem és az esetleges dohányzási szokások kivételével az adott csoporttag (vagy azon belüli tagsági osztály) egyéni egészségügyi jellemzőitől függetlenül kerül sor. A "Csoportos járadékbiztosítási szerződés" olyan Járadékbiztosítási szerződés, amelynek kötelezettjei valamely munkáltató, szakmai szövetség, szakszervezet vagy egyéb egyesület vagy csoport révén összetartozó személyek.

C. Számlaegyenleg-összesítési és devizaátváltási szabályok.

1. Magánszemély tulajdonában lévő számlák összesítése. A magánszemélyek Pénzügyi számlái összesített egyenlegének vagy értékének megállapítása céljából az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény köteles az általa vagy valamely Kapcsolt szervezet által vezetett összes Pénzügyi számlát összesíteni; ez azonban csak azoknak a Pénzügyi számláknak az összesítését jelenti, amelyek az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény számítógépes rendszereiben olyan adatelemek alapján, mint például az ügyfélszám vagy az Adóazonosító szám, összekapcsolhatók egymással, lehetővé téve a számlaegyenlegek vagy értékek összesítését. Az ebben az alpontban foglalt összesítési követelmények alkalmazása során a közös tulajdonban lévő Pénzügyi számlák minden egyes tulajdonosához a Pénzügyi számla teljes egyenlegét, illetve értékét hozzá kell rendelni.

2. Szervezet tulajdonában lévő számlák összesítése. A Szervezetek Pénzügyi számlái összesített egyenlegének vagy értékének megállapítása céljából az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény köteles az általa vagy valamely Kapcsolt szervezet által vezetett összes Pénzügyi számlát figyelembe venni; ez azonban csak azoknak a Pénzügyi számláknak az összesítését jelenti, amelyek az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény számítógépes rendszereiben olyan adatelemek alapján, mint például az ügyfélszám vagy az Adóazonosító szám, összekapcsolhatók egymással, lehetővé téve a számlaegyenlegek vagy értékek összesítését. Az ebben az alpontban foglalt összesítési követelmények alkalmazása során a közös tulajdonban lévő Pénzügyi számlák minden egyes tulajdonosához a Pénzügyi számla teljes egyenlegét, illetve értékét hozzá kell rendelni.

3. Ügyfélkapcsolati felelősökre alkalmazandó különleges összesítési szabály. A valamely magánszemély tulajdonában lévő Pénzügyi számlák összesített egyenlegének vagy értékének megállapításakor - annak megállapítása céljából, hogy a Pénzügyi számla Magas egyenlegű számlának tekintendő-e - az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek összesítenie kell mindazokat a Pénzügyi számlákat is, amelyekről az ügyfélkapcsolati felelős tudja vagy okkal feltételezi, hogy azok közvetlenül vagy közvetetten ugyanazon személy tulajdonát képezik vagy irányítása alatt állnak, vagy ugyanazon személy hozta azokat létre (kivéve, ha ezt bizalmi minőségében tette).

4. A megadott összegekbe a más pénznemekben kifejezett egyenérték is beleszámítandó. A tagállamok valutáiban kifejezett összegekbe minden esetben az egyéb pénznemekben kifejezett egyenérték is beleszámítandó, az adott ország jogában foglalt előírásoknak megfelelően.

VIII. SZAKASZ

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

Ezen irányelv alkalmazásában:

A. Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény.

1. "Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény": minden olyan tagállami Pénzügyi intézmény, amely nem minősül Adatszolgáltatásra nem kötelezett pénzügyi intézménynek. "Tagállami pénzügyi intézmény": i. minden olyan Pénzügyi intézmény, amely tagállami illetőségű, e Pénzügyi intézmények azon fióktelepei kivételével, amelyek az adott tagállamon kívül találhatók, valamint ii. a nem tagállami illetőségű Pénzügyi intézmények azon fióktelepei, amelyek valamely tagállamban találhatók.

2. "Részt vevő joghatóság pénzügyi intézménye": i. minden olyan Pénzügyi intézmény, amely valamely Részt vevő joghatóság illetőségével rendelkezik, e Pénzügyi intézmények azon fióktelepei kivételével, amelyek az adott Részt vevő joghatóság területén kívül találhatók, valamint ii. a Részt vevő joghatóságban illetőséggel nem rendelkező Pénzügyi intézmények azon fióktelepei, amelyek valamely Részt vevő joghatóságban találhatók.

3. "Pénzügyi intézmény": bármely Letétkezelő intézmény, Betéti intézmény, Befektetési szervezet vagy Meghatározott biztosító.

4. "Letétkezelő intézmény": olyan Szervezet, amely üzleti tevékenysége meghatározó részeként mások számlájára Pénzügyi eszközök tartásával foglalkozik. Egy Szervezetről akkor tekinthető úgy, hogy az üzleti tevékenysége meghatározó részeként mások számlájára Pénzügyi eszközöket tart, ha a Szervezet Pénzügyi eszközök tartásából és ehhez kapcsolódó pénzügyi szolgáltatásokból származó bruttó bevétele a következő két időtartam közül a rövidebbik során a Szervezet bruttó bevételének legalább 20 %-a: i. az ennek megállapítási időpontja szerinti évet megelőző év december 31-ével (vagy a naptári évvel nem egybeeső számviteli év utolsó napjával) záruló hároméves időszak; vagy ii. a Szervezet fennállásának ideje.

5. "Betéti intézmény": olyan Szervezet, amely szokásos banki vagy ahhoz hasonló üzleti tevékenysége részeként betéteket fogad el.

6. "Befektetési szervezet": olyan Szervezet,

a) amelynek üzleti tevékenységét elsősorban az alkotja, hogy ügyfelei részére vagy megbízásából az alábbi egy vagy több tevékenységet, illetve műveletet végzi:

i. kereskedés pénzpiaci eszközökkel (csekk, váltó, letéti jegy, származtatott eszközök, stb.), külföldi devizával, árfolyam-, kamatláb- és indexalapú instrumentumokkal, átruházható értékpapírokkal; vagy árutőzsdei határidős ügyletek kötése;

ii. egyéni vagy csoportos portfóliókezelés; vagy

iii. megbízás alapján pénzügyi eszközökbe való egyéb befektetés, illetve azok gondozása vagy kezelése;

vagy

b) amelynek bruttó bevétele elsősorban Pénzügyi eszközökbe való befektetésből, újrabefektetésből, illetve azokkal való kereskedésből származik, feltéve, hogy a Szervezet egy olyan másik Szervezet irányítása alatt áll, amely Betéti intézmény, Letétkezelő intézmény, Meghatározott biztosító vagy az A. 6. a) pontban említett Befektetési szervezet.

Egy Szervezetről akkor tekinthető úgy, hogy üzleti tevékenységét elsősorban az A. 6. a) pontban említett egy vagy több tevékenység alkotja, illetve az A. 6. b) pont alkalmazásában egy Szervezet bruttó bevétele akkor tekinthető úgy, hogy elsősorban Pénzügyi eszközökbe való befektetésből, újrabefektetésből, illetve azokkal való kereskedésből származik, ha a Szervezetnek az érintett tevékenységekből származó bruttó bevétele a következő két időszak közül a rövidebbik során keletkező teljes bruttó bevételének legalább az 50 %-át teszi ki: i. az ennek megállapítási időpontja szerinti évet megelőző év december 31-ével záruló hároméves időszak; vagy ii. a Szervezet fennállásának ideje. A "Befektetési szervezet" fogalma nem foglalja magában azokat a Szervezeteket, amelyek Aktív nem pénzügyi szervezetek, ha azok a D. 8. d)-g) pontokban foglalt bármely feltételnek megfelelnek. Ezt a pontot a "Pénzügyi intézmény" fogalommeghatározására vonatkozóan a Pénzügyi Akció Munkacsoport ajánlásaiban foglalt hasonló rendelkezésekkel összhangban kell értelmezni.

7. A "Pénzügyi eszköz" fogalma magában foglalja az értékpapírokat (például: részvények egy vállalkozásban; tulajdonosi vagy tényleges tulajdoni részesedés valamely széles tulajdonosi körrel rendelkező, illetve tőzsdén jegyzett gazdasági társulásban vagy vagyonkezelői alapban; váltó, kötvény, illetve egyéb hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok), a gazdasági társulásokban fennálló részesedéseket, az árutőzsdei ügyleteket, a swapügyleteket (például: kamatláb-csereügyletek, deviza-csereügyletek, bázisswap-ügyletek, kamatplafon- és kamatpadlóügyletek, árutőzsdei csereügyletek, részvényalapú és részvényindex-alapú swapügyletek és egyéb, ezekhez hasonló megállapodások), Biztosítási szerződések vagy Járadékbiztosítási szerződések, továbbá az értékpapírokban, gazdasági társulásokban, árutőzsdei ügyletekben, csereügyletekben, illetve Biztosítási szerződésekben vagy Járadékbiztosítási szerződésekben fennálló bárminemű érdekeltséget (ideértve a tőzsdei vagy tőzsdén kívüli határidős ügyleteket vagy opciókat is). A "Pénzügyi eszköz" fogalma nem foglalja magában az ingatlanban fennálló nem adósságjellegű, közvetlen érdekeltséget.

8. "Meghatározott biztosító": olyan Szervezet, amely biztosítóként (vagy egy biztosító holdingtársaságaként) Visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződést vagy Járadékbiztosítási szerződést bocsát ki vagy ilyen szerződés keretében kifizetési kötelezettséggel tartozik.

B. Adatszolgáltatásra nem kötelezett pénzügyi intézmény

1.

"Adatszolgáltatásra nem kötelezett pénzügyi intézmény" :

az a Pénzügyi intézmény, amely: a)

Államigazgatási szerv, Nemzetközi szervezet vagy Központi bank, kivéve azon kifizetések viszonylatában, amelyek alapját olyan jellegű kereskedelmi-pénzügyi tevékenységből fakadó kötelezettség képezi, amilyen tevékenységet a Meghatározott biztosítók, a Letétkezelő intézmények, illetve a Betéti intézmények folytatnak; b)

széles járulékfizetői körrel rendelkező nyugdíjalap; Szűk járulékfizetői körrel rendelkező nyugdíjalap; Államigazgatási szerv, Nemzetközi szervezet vagy Központi bank nyugdíjalapja; vagy Minősített hitelkártya-kibocsátó; c)

minden egyéb olyan Szervezet, amellyel összefüggésben csekély az adókijátszás kockázata, és amely a B. 1. a)-b) pontokban ismertetett Szervezetekéhez alapvetően hasonló jellemzőkkel rendelkezik, valamint amely szerepel az Adatszolgáltatásra nem kötelezett pénzügyi intézményeknek ezen irányelv 8. cikke (7a) bekezdésében említett jegyzékében, feltéve, hogy az említett Szervezet Adatszolgáltatásra nem kötelezett pénzügyi intézményként való minősítése nem ellentétes ezen irányelv céljaival; d)

Adatszolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó kollektív befektetési eszköz; vagy e)

vagyonkezelői alap, amennyiben vagyonkezelője Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény, amely az I. szakasz alapján adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó minden adatot bejelent, az alap valamennyi Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlája tekintetében.

2.

"Államigazgatási szerv" :

tagállam vagy egyéb joghatósággal rendelkező terület kormánya, tagállam vagy egyéb joghatósággal rendelkező terület valamely politikai alegysége (amely - az egyértelműség kedvéért - lehet többek között állam, tartomány, megye vagy település), vagy teljes mértékben a tagállam, az egyéb joghatósággal rendelkező terület vagy az előzőekben említett egy vagy több (önmagában is Államigazgatási szervnek minősülő) valamely politikai egység tulajdonában álló hivatal vagy szerv. Ez a kategória a tagállam vagy egyéb joghatósággal rendelkező terület szerves részeit, ellenőrzött szervezeteit és politikai alegységeit foglalja magában. a)

Valamely tagállam vagy egyéb joghatósággal rendelkező terület "szerves része" minden olyan személy, szervezet, hivatal, iroda, alap, szerv vagy egyéb szervezeti egység - megnevezésétől függetlenül -, amely az adott tagállam, illetve egyéb joghatósággal rendelkező terület kormányzó hatóságának minősül. A kormányzó hatóság nettó bevételét a saját, vagy az adott tagállam vagy egyéb joghatósággal rendelkező terület más számláin kell jóváírni, és az semmilyen részben nem kerülhet magánszemélyhez. Nem minősül a tagállam vagy egyéb joghatóság szerves részének az a természetes személy, aki uralkodó, tisztviselő vagy ügyintéző, de mint magánszemély jár el. b)

"Ellenőrzött szervezet": olyan Szervezet, amely formailag elkülönül a tagállamtól vagy az egyéb joghatósággal rendelkező területtől, vagy egyéb módon külön jogi személynek minősül, feltéve, hogy: i.

teljes mértékben egy vagy több Államigazgatási szerv tulajdonában és irányítása alatt áll, akár közvetlenül, akár egy vagy több ellenőrzött szervezeten keresztül; ii.

nettó bevételét a saját számláján vagy egy vagy több Államigazgatási szerv számláján írják jóvá, és az semmilyen részben nem kerülhet magánszemélyhez; továbbá iii.

megszűnése esetén a vagyona egy vagy több Államigazgatási szervre száll át. c)

A bevétel a fentiek alkalmazásában nem tekintendő úgy, hogy magánszemélyhez került, ha az adott személy valamely kormányzati program célzott kedvezményezettje, és a program tevékenységeire a közjólét érdekében, a köz szolgálatában kerül sor, vagy azok a kormányzati igazgatás valamelyik funkciójához kapcsolódnak. Ugyanakkor, amennyiben a bevétel valamely Államigazgatási szervnek egy kereskedelmi jellegű tevékenység - például magánszemélyek számára pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó kereskedelmi banki tevékenység - folytatására való felhasználása révén keletkezett, akkor azt magánszemélyhez került bevételnek kell tekinteni.

3.

"Nemzetközi szervezet" : bármely nemzetközi szervezet és annak hivatalai, illetve szervei, amennyiben teljes mértékben a nemzetközi szervezet tulajdonában állnak. Ez a kategória magában foglal minden olyan kormányközi szervezetet (a nemzetek feletti szervezeteket is), i. amelyet elsősorban kormányok alkotnak; ii. amely a tagállammal székhely-megállapodást vagy lényegét tekintve ahhoz hasonló megállapodást kötött; és iii. amelynek bevétele nem kerül magánszemélyhez.

4.

"Központi bank" : az az intézmény, amely jogszabály vagy állami intézkedés értelmében a tagállam kormányától eltérő azon legfőbb hatóság, amely fizetőeszközként forgalomba kerülő eszközöket bocsát ki. A Központi banknak részét képezheti olyan szerv, amely elkülönül a tagállam kormányától, függetlenül attól, hogy az részben vagy egészben a tagállam tulajdonában áll-e.

5.

"Széles járulékfizetői körrel rendelkező nyugdíjalap" :

olyan alap, amely abból a célból jött létre, hogy öregségi nyugdíjat, rokkantsági ellátást vagy haláleseti juttatásokat, vagy ezek valamely kombinációját biztosítsa olyan kedvezményezettek számára, akik egy vagy több munkáltatónak jelenlegi vagy korábbi munkavállalói - vagy az ilyen munkavállalók által kijelölt személyek számára -, az általuk nyújtott szolgáltatások ellentételezéseképpen, feltéve, hogy az alap: a)

nem rendelkezik olyan kedvezményezettel, aki egyedül jogosult az alap vagyonának több mint 5 %-ára; b)

állami szabályozás alá tartozik és adatszolgáltatást teljesít az adóhatóságok részére; valamint c)

az alábbi követelmények közül legalább egynek megfelel: i.

az alap általánosan mentesül a befektetésből származó jövedelem utáni adózás alól, vagy az ilyen jövedelemre az előtakarékossági vagy egyéb nyugdíjrendszeri minősítéséből adódóan halasztott vagy csökkentett kulcsú adózás vonatkozik; ii.

az alapba érkező járulékbefizetések legalább 50 %-a (a B. 5-7. pontokban említett más rendszerekből vagy a C. 17. a) pontban említett nyugdíj-előtakarékossági és egyéb nyugdíjszámlákról áthozott eszközök kivételével) a munkáltatóktól származik; iii.

az alapból történő kifizetések vagy kivonások csak a nyugdíjba vonulással, fogyatékossággal vagy halálesettel kapcsolatos bizonyos események bekövetkezése esetén engedélyezettek (kivéve a B.5-7. pontokban említett más nyugdíjalapokba vagy a C. 17. a) pontban említett nyugdíj-előtakarékossági és egyéb nyugdíjszámlákra való átvitelekkel kapcsolatos kifizetéseket), vagy az ilyen események bekövetkezése előtt végrehajtott kifizetésekre, illetve kivonásokra csökkentések vonatkoznak; iv.

az alapba történő munkavállalói járulékbefizetés (bizonyos megengedett pótlólagos járulékbefizetések kivételével) a munkavállaló által megkeresett jövedelem függvényében korlátozott vagy évente nem haladhatja meg az 50 000 USD-nak megfelelő, a tagállam nemzeti valutájában kifejezett összeget, a VII. szakasz C. pontjában meghatározott számlaösszesítési és deviza-átváltási szabályok alkalmazásával.

6.

"Szűk járulékfizetői körrel rendelkező nyugdíjalap" :

olyan alap, amely abból a célból jött létre, hogy öregségi nyugdíjat, rokkantsági ellátást vagy haláleseti juttatásokat biztosítson olyan kedvezményezettek számára, akik egy vagy több munkáltatónak jelenlegi vagy korábbi munkavállalói - vagy az ilyen munkavállalók által kijelölt személyek számára -, az általuk nyújtott szolgáltatások ellentételezéseképpen, feltéve, hogy: a)

az alapnak kevesebb mint 50 résztvevője van; b)

az alapot egy vagy több olyan munkáltató támogatja, amely nem Befektetési szervezet vagy Passzív nem pénzügyi szervezet; c)

az alapba történő munkavállalói és munkáltatói járulékbefizetések (a C. 17. a) pontban említett nyugdíj-előtakarékossági és egyéb nyugdíjszámlákról áthozott eszközök kivételével) a munkavállaló által megkeresett jövedelem és ellentételezés függvényében külön-külön korlátozottak; d)

a nem az alap székhelye szerinti tagállami illetőségű résztvevők az alap eszközeiből legfeljebb 20 %-ra jogosultak; és e)

az alap állami szabályozás alá tartozik és adatszolgáltatást teljesít az adóhatóságok felé.

7.

"Államigazgatási szerv, nemzetközi szervezet vagy központi bank nyugdíjalapja" : valamely Államigazgatási szerv, Nemzetközi szervezet vagy Központi bank által azzal a céllal létrehozott alap, hogy öregségi nyugdíjat, rokkantsági ellátást vagy haláleseti juttatásokat biztosítson olyan kedvezményezettek vagy résztvevők számára, akik jelenlegi vagy korábbi munkavállalóik - vagy ilyen munkavállalók által kijelölt személyek -, vagy nem jelenlegi vagy korábbi munkavállalóik ugyan, de a számukra biztosított ellátások az e kedvezményezettek vagy résztvevők által az Államigazgatási szerv, Nemzetközi szervezet vagy Központi bank számára nyújtott személyes szolgáltatások ellentételezésére szolgálnak.

8.

"Minősített hitelkártya-kibocsátó" :

olyan Pénzügyi intézmény, amely megfelel az alábbi követelményeknek: a)

pusztán azért minősül Pénzügyi intézménynek, mert olyan hitelkártya-kibocsátó, amely csak olyan módon fogad el betéteket, hogy amennyiben az ügyfél a kártya esedékes egyenlegét túllépő befizetést hajt végre, a túlfizetést nem térítik vissza azonnal számára; és b)

a Pénzügyi intézmény 2016. január 1-jétől vagy korábbi időponttól kezdődően olyan üzletpolitikákat és eljárásokat alkalmaz, amelyekkel vagy megelőzhető, hogy az ügyfelek a fizetési kötelezettségüket többel, mint 50 000 USD-nak megfelelő, a tagállam nemzeti valutájában kifejezett összeggel meghaladó túlfizetést teljesítsenek, vagy biztosítható, hogy a fizetési kötelezettségüket az említett összegnél többel meghaladó túlfizetést teljesítő ügyfelek 60 napon belül visszakapják a túlfizetett összeget - minden esetben alkalmazva a VII. szakasz C. pontjában meghatározott számlaösszesítési és devizaátváltási szabályokat. Az esetleges túlfizetés összegének meghatározásakor a díjvitákból eredő pozitív egyenlegeket nem, az áruvisszaküldésből eredő pozitív egyenlegeket viszont figyelembe kell venni.

9.

"Adatszolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó kollektív befektetési eszköz" :

olyan kollektív befektetési eszközként szabályozott Befektetési szervezet, amelynek esetében a befektetési eszközben fennálló minden érdekeltség olyan magánszemélyek vagy Szervezetek birtokában van, vagy mások olyan magánszemélyek vagy Szervezetek révén tartják azokat a befektetési eszközben, akik vagy amelyek nem Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személyek; nem tartoznak ugyanakkor ide az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személyek ellenőrzése alatt álló Passzív nem pénzügyi szervezetek.

A kollektív befektetési eszközként szabályozott Befektetési szervezet pusztán amiatt, hogy bemutatóra szóló részvényeket bocsátott ki fizikai formában, még megfelelhet az Adatszolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó kollektív befektetési eszközre vonatkozó, a B. 9. pontban foglalt kritériumnak, feltéve, hogy: a)

2015. december 31-e után nem bocsát ki több bemutatóra szóló részvényt fizikai formában; b)

visszaváltás esetén minden ilyen részvényt kivon a forgalomból; c)

lefolytatja a II-VII. szakaszban foglalt átvilágítási eljárásokat, és az ilyen részvények tekintetében fennálló minden adatszolgáltatási kötelezettségnek eleget tesz azok visszavásárlásakor, illetve azok alapján egyéb kifizetések teljesítésekor; és d)

megfelelő üzletpolitikákkal és eljárásokkal rendelkezik annak biztosítására, hogy az ilyen részvények visszavásárlására vagy immobilizációjára a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb 2018. január 1-jéig sor kerüljön.

C. Pénzügyi számla

1.

"Pénzügyi számla" :

valamely Pénzügyi intézménynél vezetett számla, amely egyrészt egy Betétszámlából áll, másrészt egy Letéti számlából, harmadrészt pedig: a)

Befektetési szervezet esetében valamilyen, a Pénzügyi intézményben fennálló sajáttőke-részesedést vagy azzal szembeni hitelviszonyt megtestesítő eszközből. Ugyanakkor a "Pénzügyi számla" nem tartalmazhat olyan Szervezetben fennálló sajáttőke-részesedést vagy azzal szembeni hitelviszonyt megtestesítő eszközt, amely pusztán azért minősül Befektetési szervezetnek, mert az e Szervezettől eltérő egyéb Pénzügyi intézménynél az ügyfél nevében elhelyezett Pénzügyi eszközökkel kapcsolatos beruházási, kezelési és ügyintézési műveletek céljából i. befektetési tanácsadói szolgáltatásokat nyújt az ügyfél részére és eljár az ügyfél megbízásából, vagy ii. portfóliókezelési szolgáltatásokat nyújt az ügyfél részére és eljár az ügyfél megbízásából; b)

a C. 1. a) pontban említetteken kívüli Pénzügyi intézmény esetében valamely abban fennálló sajáttőke-részesedésből vagy azzal szembeni hitelviszonyt megtestesítő eszközből, amennyiben az adott eszköztípus alkalmazásának célja az I. szakaszban foglalt adatszolgáltatási kötelezettség elkerülése volt; valamint c)

egy olyan, Visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződésből vagy Járadékbiztosítási szerződésből, amelyet Pénzügyi intézmény bocsátott ki vagy tart fenn, az olyan nem befektetéshez kötött, nem átruházható azonnali életjáradék-szerződések kivételével, amelyeket magánszemély részére bocsátanak ki, és amelyek Adatszolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó pénzügyi számlára teljesített öregséginyugdíj- vagy rokkantsági jogosultság készpénzre váltására szolgálnak.

A "Pénzügyi számla" fogalma nem foglalja magában az Adatszolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó számlának minősülő számlákat.

2.

"Betétszámla" : minden olyan kereskedelmi számla, csekkszámla, takarékszámla, lekötött betét, takarékszámla, illetve minden olyan számla, amit letéti jegy, megtakarítási igazolás, befektetési igazolás, adósságról szóló igazolás vagy bármilyen olyan hasonló instrumentum igazol, amelyet a Pénzügyi intézmény vezet szokásos banki vagy egyéb hasonló tevékenysége keretében. Szintén Betétszámlának minősül, amikor egy biztosító valamely összeget garantált befektetési szerződés vagy egyéb hasonló, kamat fizetésére vagy jóváírására vonatkozó megállapodás alapján tart az ügyfél számára.

3.

"Letéti számla" : olyan (Biztosítási szerződésektől és Járadékbiztosítási szerződésektől eltérő) számla, amely egy vagy több Pénzügyi eszköz valamely harmadik személy javára való tartására szolgál.

4.

"Sajáttőke-részesedés" : Pénzügyi intézménynek minősülő gazdasági társulás esetében a gazdasági társulásban fennálló tőke- vagy nyereségrészesedés. Pénzügyi intézménynek minősülő vagyonkezelői alap esetében a Sajáttőke-részesedés tulajdonosának kell tekinteni az alap teljes vagy részvagyonának vagyonrendelőjét vagy kedvezményezettjét, vagy bármely más természetes személyt, aki az alap felett a tényleges végső ellenőrzést gyakorolja. Az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személyt abban az esetben kell vagyonkezelői alap kedvezményezettjének tekinteni, ha jogosult arra, hogy közvetlenül vagy közvetetten (például meghatalmazotton keresztül) kötelező juttatást kapjon az alaptól, illetve ha közvetlenül vagy közvetetten diszkrecionális juttatást kaphat az alaptól.

5.

"Biztosítási szerződés" : olyan szerződés (a Járadékbiztosítási szerződés kivételével), amelynek alapján a kibocsátó vállalja, hogy halálesettel, megbetegedéssel, balesettel, illetve felelősségi vagy vagyoni kockázattal járó meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén kifizet egy összeget.

6.

"Járadékbiztosítási szerződés" : olyan szerződés, amelynek alapján a kibocsátó vállalja, hogy kifizetéseket teljesít egy olyan időtartam során, amelyet részben vagy egészben egy vagy több egyén várható élettartama alapján határoznak meg. Ide tartoznak azok a szerződések is, amelyek azon tagállam vagy más joghatósággal rendelkező terület joga, szabályozása vagy gyakorlata szerint, amelyben a szerződést kibocsátották, Járadékbiztosítási szerződésnek minősülnek, és amelyeknek alapján a kibocsátó vállalja, hogy többéves időtartam során kifizetéseket teljesít.

7.

"Visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződés" : olyan Biztosítási szerződés (a két biztosító között megkötött, kártérítés-viszontbiztosítási szerződés kivételével), amely Visszavásárlási értékkel rendelkezik.

8.

"Visszavásárlási érték" :

a következő két érték közül a nagyobbik: i. az az összeg, amelyre a biztosításikötvény-tulajdonos a biztosítási szerződés visszavásárlása vagy megszüntetése esetén jogosult (a visszavásárlás "árának" vagy a kötvénykölcsön értékének levonása nélkül kalkulálva), illetve ii. az az összeg, amelyet a biztosításikötvény-tulajdonos a biztosítási szerződés keretében vagy arra tekintettel kölcsönként felvehet. Az előzőektől függetlenül a "Visszavásárlási érték" nem tartalmazza a következő, a Biztosítási szerződés keretén belül kifizetendő összegeket: a)

a kizárólag az életbiztosítási szerződésben biztosított egyén halála esetén kifizetendő összeg; b)

a személyi sérülés vagy betegség alapján teljesített kifizetés vagy más, a biztosított kockázat bekövetkezéséből fakadó gazdasági károkat fedező kártérítési szolgáltatás; c)

a Biztosítási szerződés (befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződés vagy járadékbiztosítási szerződés kivételével) alapján korábban megfizetett biztosítási díj visszatérítése (levonva a biztosítási díjak költségeit, függetlenül attól, hogy azok ténylegesen felmerültek-e), amire a kötvény felmondása vagy megszüntetése miatt, a kockázati kitettségnek a biztosítási szerződés időtartama során bekövetkező csökkenése miatt, illetve a biztosítási díjjal kapcsolatos könyvelési vagy egyéb hasonló hibák miatt került sor; d)

a biztosításikötvény-tulajdonosnak kifizetett nyereségrészesedés (a megszűnéskori nyereségkifizetés kivételével), feltéve, hogy a nyereségrészesedés olyan Biztosítási szerződéshez kapcsolódik, amelynek alapján kizárólag a C. 8. b) pontban meghatározott juttatások kifizetésére kerülhet sor; vagy e)

biztosításidíj-előleg vagy biztosításidíj-letét visszatérítése olyan Biztosítási szerződéshez kapcsolódóan, amelynek biztosítási díja legalább évente fizetendő, feltéve, hogy a biztosításidíj-előleg vagy biztosításidíj-letét összege nem haladja meg a szerződés értelmében fizetendő következő éves díjat.

9.

"Meglévő számla" : a)

adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynél vezetett, 2015. december 31-én már meglévő Pénzügyi számla; b)

bármely Számlatulajdonos bármely Pénzügyi számlája, a számlanyitás dátumától függetlenül, amennyiben: i.

a Számlatulajdonosnak ugyanannál az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynél (vagy az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény tagállamával azonos tagállamban lévő Kapcsolt szervezetnél) már van olyan Pénzügyi számlája, amely a C. 9. a) pont értelmében Meglévő számlának minősül; ii.

az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény (illetve adott esetben az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény tagállamával azonos tagállamban lévő Kapcsolt szervezet) mind a VII. szakasz A. pontjában meghatározott adatszerzési követelmények teljesítése szempontjából, mind pedig bármelyik Pénzügyi számla egyenlegének vagy értékének a számla-küszöbérték alkalmazása céljából történő meghatározása szempontjából egyetlen Pénzügyi számlaként kezeli mindkét fent említett pénzügyi számlát és a Számlatulajdonos minden egyéb, a b) pont értelmében Meglévő számlának minősülő Pénzügyi számláját; iii.

olyan Pénzügyi számla esetében, amelyre vonatkozóan el kell végezni a Pénzmosás elleni átvilágítási eljárásokat, az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény a C. 9. a) pont szerinti Meglévő számlára vonatkozóan elvégzett átvilágítási eljárásokra hagyatkozva is eleget tehet a Pénzmosás elleni átvilágítási követelményeknek; és iv.

a Pénzügyi számla nyitása nem kívánja meg, hogy a Számlatulajdonos - az ezen irányelv alkalmazásában közlendő adatokon túl - új, kiegészítő vagy módosított ügyfél-információkat adjon meg.

10.

"Új számla" : olyan, Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynél vezetett, 2016. január 1-jén vagy azt követően nyitott Pénzügyi számla, amely nem minősül Meglévő számlának a C. 9. b) pont értelmében.

11.

"Magánszemély tulajdonában lévő meglévő számla" : olyan Meglévő számla, amelynek Számlatulajdonosa egy vagy több magánszemély.

12.

"Magánszemély tulajdonában lévő új számla" : olyan Új számla, amelynek Számlatulajdonosa egy vagy több magánszemély.

13.

"Szervezet tulajdonában lévő meglévő számla" : olyan Meglévő számla, amelynek Számlatulajdonosa egy vagy több szervezet.

14.

"Alacsony egyenlegű számla" : olyan, Magánszemély tulajdonában lévő meglévő számla, amelynek összesített egyenlege vagy értéke 2015. december 31-én nem haladja meg az 1 000 000 USD-nak megfelelő, a tagállam nemzeti valutájában kifejezett összeget.

15.

"Magas egyenlegű számla" : olyan, Magánszemély tulajdonában lévő meglévő számla, amelynek összesített egyenlege vagy értéke 2015. december 31-én vagy azt követően bármely év december 31-én meghaladja az 1 000 000 USD-nak megfelelő, a tagállam nemzeti valutájában kifejezett összeget.

16.

"Szervezet tulajdonában lévő új számla" : olyan Új számla, amelynek Számlatulajdonosa egy vagy több szervezet.

17.

"Adatszolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó számla" :

a következő számlák valamelyike: a)

olyan nyugdíjszámla, amely megfelel az alábbi követelményeknek: i.

az egyéni öregséginyugdíj-számlákra vonatkozó szabályok hatálya alá tartozik, vagy olyan elismert vagy szabályozott nyugdíjrendszer része, amelynek célja nyugdíj, illetve egyéb ellátások biztosítása (beleértve a rokkantsági és az özvegyi, illetve árvaellátást is); ii.

a számlához adókedvezmény kapcsolódik (például a számlára történő befizetések, amelyek egyébként adókötelesek lennének, levonhatók a Számlatulajdonos bruttó jövedelméből vagy abba nem beszámítandók, vagy azok után alacsonyabb adókulccsal kell adózni, illetve a számlából származó befektetési jövedelem után halasztottan vagy alacsonyabb adókulccsal kell adózni); iii.

a számlával összefüggésben az adóhatóság részére való adatszolgáltatási kötelezettség áll fenn; iv.

a kifizetések feltétele meghatározott nyugdíjkorhatár elérése, rokkantság vagy haláleset, illetve az e meghatározott események bekövetkezését megelőzően történő kifizetésekre csökkentést kell alkalmazni; és v.

vagy i. az éves befizetések felső határa egy 50 000 USD-nak megfelelő, a tagállam nemzeti valutájában kifejezett összeg vagy annál kevesebb, vagy pedig ii. a teljes élettartam során teljesíthető összbefizetés felső határa egy 1 000 000 USD-nak megfelelő, a tagállam nemzeti valutájában kifejezett összeg vagy annál kevesebb - minden esetben alkalmazva a VII. szakasz C. pontjában meghatározott számlaösszesítési és devizaátváltási szabályokat.

Azokat a Pénzügyi számlákat, amelyek egyébként megfelelnek a C. 17. a) pont v. alpontjában meghatározott követelményeknek, nem kell az említett követelményeknek nem megfelelőknek tekinteni pusztán azért, mert azokra vagyoni vagy pénzeszközök utalhatók át egy vagy több, a C. 17. a) vagy b) pont követelményeit teljesítő Pénzügyi számláról, illetve egy vagy több, a B. 5-7. pont bármelyikében foglalt követelményeket teljesítő nyugdíjalapból; b)

olyan számla, amely megfelel az alábbi követelményeknek: i.

vagy a nyugdíj-előtakarékosságtól eltérő célú befektetési eszközökre vonatkozó szabályozás hatálya alá tartozik, és valamely szabályozott értékpapírpiacon rendszeresen kereskednek vele, vagy pedig a nyugdíj-előtakarékosságtól eltérő célú megtakarítási eszközökre vonatkozó szabályozás hatálya alá tartozik; ii.

a számlához adókedvezmény kapcsolódik (például a számlára történő befizetések, amelyek egyébként adókötelesek lennének, levonhatók a Számlatulajdonos bruttó jövedelméből vagy abba nem beszámítandók, vagy azok után alacsonyabb adókulccsal kell adózni, illetve a számlából származó befektetési jövedelem után halasztottan vagy alacsonyabb adókulccsal kell adózni); iii.

a kifizetések feltétele a befektetési vagy megtakarítási számla céljához (például oktatási vagy egészségügyi juttatások nyújtásához) kapcsolódóan meghatározott kritériumok teljesülése, illetve az e kritériumok teljesülését megelőzően történő kifizetés esetén csökkentést kell alkalmazni; és iv.

az éves befizetések felső határa egy 50 000 USD-nak megfelelő, a tagállam nemzeti valutájában kifejezett összeg vagy annál kevesebb - a VII. szakasz C. pontjában meghatározott számlaösszesítési és devizaátváltási szabályokat alkalmazva.

Azokat a Pénzügyi számlákat, amelyek egyébként megfelelnek a C. 17. b) pont iv. alpontjában meghatározott követelményeknek, nem kell az említett követelményeknek nem megfelelőknek tekinteni pusztán azért, mert azokra vagyoni vagy pénzeszközök utalhatók át egy vagy több, a C. 17. a) vagy b) pont követelményeit teljesítő Pénzügyi számláról, illetve egy vagy több, a B. 5-7. pont bármelyikében foglalt követelményeket teljesítő nyugdíjalapból; c)

olyan életbiztosítási szerződés, amelynek fedezeti időszaka véget ér, mielőtt a biztosított magánszemély betölti a 90. életévét, feltéve, hogy a szerződés megfelel az alábbi követelményeknek: i.

az idő előrehaladtával nem csökkenő, rendszeres biztosítási díj legalább évente fizetendő a szerződés fennállása alatt vagy addig, amíg a biztosított be nem tölti a 90. életévét - e két időtartam közül a rövidebbet figyelembe véve; ii.

a szerződésnek nincs olyan szerződési értéke, amelyhez valamely személy hozzáférhet (kivét, hitel útján vagy más módon) a szerződés megszüntetése nélkül; iii.

a szerződés felmondása vagy megszüntetése esetén fizetendő összeg (kivéve a halálesethez kapcsolódó ellátást) nem haladhatja meg a szerződés alapján fizetett biztosítási díjak összegét, levonva abból a szerződés fennállásának időszakára vagy időszakaira számított, elhalálozással, betegséggel és egyéb kiadásokkal kapcsolatos költségek összegét (függetlenül attól, hogy azok ténylegesen felmerültek-e) és a szerződés felmondása vagy megszüntetése előtt kifizetett bármely összeget; és iv.

a szerződés átruházása esetén ahhoz új tulajdonosa nem ellenszolgáltatás fejében jutott; d)

kizárólag hagyatékhoz kapcsolódó számla, ha a számlával kapcsolatos dokumentáció tartalmazza az elhunyt végrendeletének vagy a halotti anyakönyvi kivonatának másolatát; e)

a következők közül bármelyikkel összefüggésben létrehozott számla: i.

bírósági végzés vagy ítélet; ii.

ingatlan vagy személyes vagyontárgy eladása, cseréje vagy bérbeadása, feltéve, hogy a számla megfelel az alábbi követelményeknek: - a számlára kizárólag a következők kerülnek: olyan összegű foglaló, előleg vagy letét, amely elegendő az ügylethez közvetlenül kapcsolódó kötelezettség teljesítéséhez, vagy hasonló befizetés, illetve olyan Pénzügyi eszköz, amelyet az ingatlan vagy vagyontárgy eladásához, cseréjéhez vagy lízingjéhez kapcsolódóan helyeznek a számlára, - a számlát kizárólag azért hozták létre és arra használják, hogy biztosítsa a vásárlónak az ingatlan vagy vagyontárgy vételárának kifizetéséhez kapcsolódó kötelezettsége teljesítését, az eladó bármely függő kötelezettségének kifizetését, vagy a bérleti szerződésnek megfelelően a lízingelt ingatlanhoz vagy vagyontárgyhoz kapcsolódó bármely kárból eredő kártérítési kötelezettségnek a bérbeadó vagy a bérlő általi teljesítését, - a számlán lévő eszközöket, ideértve az azokon keletkezett jövedelmet is, a vásárló, az eladó, a bérbeadó vagy a bérlő javára való kifizetésre vagy más módon való jóváírásra szánják (ideértve az említett személyek kötelezettségeinek teljesítését is), amikor az ingatlan vagy vagyontárgy eladására, cseréjére vagy a lízingszerződés felmondására sor kerül, vagy amikor a lízingszerződés megszűnik, - a számla nem tőkeáttételes kereskedési számla vagy hasonló számla, amelyet egy Pénzügyi eszköz eladásával vagy cseréjével kapcsolatban hoztak létre, és - a számla nem kapcsolódik a C. 17. f) pontban leírtak szerinti számlához; iii.

kizárólag az ingatlannal biztosított hitelt nyújtó Pénzügyi intézmény arra vonatkozó kötelezettsége, hogy a törlesztőrészlet egy részét tartalékolja azért, hogy megkönnyítse az ingatlanhoz kapcsolódó adók vagy biztosítás későbbiekben való kifizetését; iv.

kizárólag a Pénzügyi intézmény arra vonatkozó kötelezettsége, hogy megkönnyítse az adók egy későbbi időpontban való kifizetését; f)

olyan Betétszámla, amely megfelel az alábbi követelményeknek: i.

a számlát kizárólag azért hozták létre, mert valamely ügyfél a hitelkártya vagy más rulírozó hitellehetőség esedékes egyenlegét meghaladó összegben teljesítette befizetési kötelezettségét, és a különbözetet nem térítik vissza azonnal az ügyfélnek; és ii.

a Pénzügyi intézmény 2016. január 1-jétől vagy korábbi időponttól kezdődően olyan üzletpolitikákat és eljárásokat alkalmaz, amelyekkel vagy megelőzhető, hogy az ügyfelek a fizetési kötelezettségüket többel, mint az 50 000 USD-nak megfelelő, a tagállam nemzeti valutájában kifejezett összeggel meghaladó túlfizetést teljesítsenek, vagy biztosítható, hogy a fizetési kötelezettségüket az említett összegnél többel meghaladó túlfizetést teljesítő ügyfelek 60 napon belül visszakapják a túlfizetett összeget - minden esetben alkalmazva a VII. szakasz C. pontjában meghatározott devizaátváltási szabályokat. Az esetleges túlfizetés összegének meghatározásakor a díjvitákból eredő pozitív egyenlegeket nem, az áruvisszaküldésből eredő pozitív egyenlegeket viszont figyelembe kell venni; g)

minden egyéb olyan számla, amellyel összefüggésben csekély az adókijátszás kockázata, és amely a C. 17. a)-f) pontokban ismertetett számlákéhoz alapvetően hasonló jellemzőkkel rendelkezik, valamint amely szerepel az Adatszolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó számláknak ezen irányelv 8. cikke (7a) bekezdésében említett jegyzékén, feltéve, hogy az említett számla Adatszolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó számlának minősítése nem ellentétes ezen irányelv céljaival.

D. Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számla

1. "Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számla": olyan Pénzügyi számla, amelyet valamely tagállam Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménye vezet, és tulajdonosa egy vagy több Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy, vagy olyan Passzív nem pénzügyi szervezet, amelyben egy vagy több Ellenőrzést gyakorló személy egyúttal Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy, feltéve, hogy a számlát a II-VII. szakaszban meghatározott átvilágítási eljárások során Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlának minősítették.

2. "Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy": olyan Tagállami személy, aki/amely nem az alábbiak egyike: i. olyan vállalat, amelynek részvényeivel rendszeresen kereskednek egy vagy több szabályozott értékpapír-piacon; ii. bármely olyan vállalat, amely az i. alpontban meghatározott vállalat Kapcsolt szervezete; iii. Államigazgatási szerv; iv. Nemzetközi szervezet; v. Központi bank; vagy vi. Pénzügyi intézmény.

3. "Tagállami személy": az egyes tagállamok viszonylatában értelmezve, olyan személy vagy Szervezet, aki vagy amely az adott más tagállam adóügyi jogszabályai értelmében más tagállambeli illetőségű, illetve olyan elhunyt hagyatéka, aki más tagállambeli illetőségű volt. E rendelkezés alkalmazásában az olyan Szervezetet, például gazdasági társulást, korlátolt felelősségű gazdasági társulást vagy hasonló jogi konstrukciót, amely nem rendelkezik adóügyi illetőséggel, úgy kell kezelni, mint abban a joghatóságban illetőséggel rendelkezőt, amelyben a tényleges üzletvezetési helye található.

4. "Részt vevő joghatóság" az egyes tagállamok vonatkozásában:

a) bármely más tagállam;

b) bármely más joghatósággal rendelkező terület, i. amellyel az érintett tagállamnak olyan hatályos megállapodása van, amelynek értelmében az említett joghatósággal rendelkező szerinti terület közli az I. szakaszban meghatározott adatokat, és ii. amely szerepel az érintett tagállam által közzétett és az Európai Bizottsággal közölt jegyzékben;

c) bármely más joghatósággal rendelkező terület, i. amellyel az Uniónak olyan hatályos megállapodása van, amelynek értelmében az említett joghatósággal rendelkező terület közli az I. szakaszban meghatározott adatokat, és ii. amely szerepel az Európai Bizottság által közzétett jegyzékben.

5. "Ellenőrzést gyakorló személy": olyan természetes személy, aki ellenőrzést gyakorol egy Szervezet felett. Vagyonkezelői alap esetében ez a fogalom a vagyonrendelő(ke)t, a vagyonkezelő(ke)t, a védnökö(ke)t (amennyiben van ilyen), a kedvezményezette(ke)t vagy a kedvezményezettek csoportját/csoportjait, illetve bármely más természetes személyt jelent, aki(k) vagy amely(ek) az alap felett a tényleges végső ellenőrzést gyakorolja/gyakorolják, vagyonkezelői alaptól eltérő jogi forma esetében pedig az egyenértékű vagy hasonló pozícióban lévő személyeket jelenti. Az "Ellenőrzést gyakorló személy" fogalmát a Pénzügyi Akció Munkacsoport ajánlásaival összhangban kell értelmezni.

6. "Nem pénzügyi szervezet": olyan Szervezet, amely nem Pénzügyi intézmény.

7. "Passzív nem pénzügyi szervezet": i. olyan Nem pénzügyi szervezet, amely nem Aktív nem pénzügyi szervezet; vagy ii. olyan, az A. 6. b) pontban meghatározott Befektetési szervezet, amely nem valamely Részt vevő joghatóság pénzügyi intézménye.

8. "Aktív nem pénzügyi szervezet": minden olyan Nem pénzügyi szervezet, amely teljesíti a következő feltételek bármelyikét:

a) az előző naptári évben vagy más megfelelő adatszolgáltatási időszakban a Nem pénzügyi szervezet bruttó jövedelmének kevesebb mint 50 %-a volt passzív jövedelem, és az előző naptári évben vagy más megfelelő adatszolgáltatási időszakban a Nem pénzügyi szervezet eszközeinek kevesebb mint 50 %-a állt olyan eszközökből, amelyek passzív bevételt termelnek, vagy azért tartják őket, hogy passzív bevételt termeljenek;

b) a Nem pénzügyi szervezet részvényeivel rendszeresen kereskednek szabályozott értékpapír-piacon, vagy a Nem pénzügyi szervezet egy olyan Szervezet Kapcsolt szervezete, amelynek részvényeivel rendszeresen kereskednek szabályozott értékpapír-piacon;

c) a Nem pénzügyi szervezet Államigazgatási szerv, Nemzetközi szervezet, Központi bank, vagy olyan Szervezet, amely teljes egészében az említettek szerinti egy vagy több szervezet tulajdonában van;

d) a Nem pénzügyi szervezetnek lényegében minden tevékenysége egy vagy több olyan leányvállalat jegyzett tőkéjének (részben vagy egészben történő) birtoklásához vagy az ezek számára biztosított finanszírozáshoz és szolgáltatásnyújtáshoz köthető, amelyek a Pénzügyi intézmények tevékenységétől eltérő üzleti tevékenységet folytatnak, azzal a fenntartással, hogy a Szervezet nem tekinthető Aktív nem pénzügyi szervezetnek abban az esetben, ha a Szervezet befektetési alapként működik (vagy akként jelöli meg magát), ideértve például a magántőke-alapot, a kockázatitőke-alapot, a hitelből történő kivásárlásra szakosodott alapot vagy bármely olyan befektetési eszközt, amelynek célja, hogy vállalatokat vásároljon fel vagy finanszírozzon, és ezáltal ezekben a vállalatokban - befektetési céllal - tőkeeszközök formájában részesedéssel rendelkezzen;

e) a Nem pénzügyi szervezet még nem végez tevékenységet, és előzőleg sem működött, de tőkét fektet be eszközökbe valamely, a Pénzügyi intézményekétől eltérő tevékenység működtetése céljából -, feltéve, hogy a Nem pénzügyi szervezet megalapítását követő 24 hónap elteltével az már nem teljesíti ezt a kritériumot;

f) a Nem pénzügyi szervezet az elmúlt öt évben nem volt Pénzügyi intézmény, és folyamatban van az eszközeinek a felszámolása vagy az átszervezése annak érdekében, hogy tevékenységét a Pénzügyi intézményekétől eltérő tevékenységként folytassa vagy indítsa újra;

g) a Nem pénzügyi szervezet elsősorban finanszírozási és fedezeti ügyleteket folytat olyan Kapcsolt szervezetekkel vagy azok részére, amelyek nem Pénzügyi intézmények, és nem biztosít finanszírozási vagy fedezeti szolgáltatást olyan Szervezetek részére, amelyek nem Kapcsolt szervezetek, feltéve, hogy az említett Kapcsolt szervezetek csoportja elsősorban a Pénzügyi intézmények tevékenységétől eltérő tevékenységet folytat; vagy

h) a Nem pénzügyi szervezet megfelel az alábbi követelmények mindegyikének:

i. az illetősége szerinti tagállamban vagy az illetősége szerinti más joghatóságban kizárólag vallási, jótékonysági, tudományos, művészeti, kulturális, sport- vagy oktatási céllal hozták létre és működtetik, vagy az illetősége szerinti tagállamban vagy az illetősége szerinti más joghatóságban hozták létre és ott működtetik, és szakmai szervezet, ipari egyesület, kereskedelmi kamara, munkavállalói szervezet, mezőgazdasági vagy kertészeti szervezet, polgári szervezet vagy kizárólag a társadalmi jólét előmozdítása érdekében tevékenykedő szervezet;

ii. az illetősége szerinti tagállamban vagy az illetősége szerinti más joghatóságban mentes a jövedelemadó alól;

iii. nincsenek olyan részvényesei vagy tagjai, akiknek vagy amelyeknek a szervezet jövedelmében vagy az eszközeiben tulajdonosi vagy kedvezményezetti érdekeltségük van;

iv. a Nem pénzügyi szervezet illetősége szerinti tagállamban vagy az illetősége szerinti más joghatóságban hatályos jogszabályok vagy a Nem pénzügyi szervezet létesítő okiratai nem teszik lehetővé, hogy a Nem pénzügyi szervezet bármilyen jövedelmét vagy eszközét valamely magánszemélynek vagy nem jótékonysági Szervezetnek juttassa vagy javára fordítsa, kivéve, ha erre a Nem pénzügyi szervezet által folytatott jótékonysági tevékenység keretében vagy a nyújtott szolgáltatásokért fizetett ésszerű ellentételezésként, vagy a Nem pénzügyi szervezet által vásárolt ingatlan valós piaci értékének megfelelő kifizetésként kerül sor; és

v. a Nem pénzügyi szervezet illetősége szerinti tagállamban vagy az illetősége szerinti más joghatóságban hatályos jogszabályok vagy a Nem pénzügyi szervezet létesítő okiratai előírják, hogy a Nem pénzügyi szervezet felszámolása vagy megszüntetése esetén annak teljes eszközállománya egy Államigazgatási szervet vagy más nonprofit szervezetet, vagy a Nem pénzügyi szervezet illetősége szerinti tagállam vagy az illetősége szerinti más joghatóság kormányát vagy annak bármely közigazgatási alegységét illeti meg.

E. Egyéb

1. "Számlatulajdonos": az a személy, akit vagy amelyet a Pénzügyi intézmény az általa vezetett Pénzügyi számla tulajdonosaként tart nyilván vagy azonosított. Ezen irányelv alkalmazásában nem kezelendő Számlatulajdonosként az a személy, aki vagy amely nem Pénzügyi intézmény, és aki vagy amely képviselőként, hivatalos gyámként, gondnokként, meghatalmazottként, aláírási joggal rendelkezőként, befektetési tanácsadóként vagy közvetítőként egy másik személy javára vagy részére Pénzügyi számlát tart fenn; ebben az esetben az említett másik személyt kell a számla tulajdonosának tekinteni. Visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződés vagy Járadékbiztosítási szerződés esetében a Számlatulajdonos az a személy, akinek vagy amelynek jogában áll felvenni a Visszavásárlási összeget, vagy megváltoztatni a szerződés kedvezményezettjét. Ha nincs olyan személy, akinek vagy amelynek jogában áll felvenni a Visszavásárlási összeget, vagy megváltoztatni a szerződés kedvezményezettjét, akkor az a személy minősül Számlatulajdonosnak, akit vagy amelyet a szerződésben szerződő félként neveztek meg, vagy aki/amely a szerződés értelmében jogosult a kifizetésre. A Visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződés vagy Járadékbiztosítási szerződés lejáratakor minden olyan személyt, akit vagy amelyet kifizetés illet meg, Számlatulajdonosként kell kezelni.

2. "Pénzmosás elleni átvilágítási eljárások": az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény azon átvilágítási eljárásai, amelyeket a rá vonatkozó, a pénzmosás elleni küzdelemmel kapcsolatos vagy hasonló előírások értelmében végez.

3. "Szervezet": jogi személy vagy valamilyen jogi konstrukció, például vállalat, gazdasági társulás, vagyonkezelői alap vagy alapítvány.

4. Egy Szervezet akkor tekintendő egy másik szervezet "Kapcsolt szervezetének" ha i. bármelyik Szervezet a másik Szervezet ellenőrzése alatt áll; ii. a két Szervezet közös ellenőrzés alatt áll; vagy iii. a két Szervezet az A. 6. b) pontban meghatározott Befektetési szervezet, közös vezetésük van, és a közös vezetés eleget tesz a két Befektetési szervezet átvilágítási kötelezettségeinek. E rendelkezés alkalmazásában ellenőrzés a Szervezetben gyakorolt szavazati jogoknak és a szervezet értékének több mint 50 %-ával való közvetett vagy közvetlen rendelkezés.

5. "Adóazonosító szám": az adóalany azonosítására szolgáló szám (vagy ha ilyen nincs, akkor a funkcionális megfelelője).

6. "Bizonyító okirat": a következők bármelyike:

a) az azon tagállam vagy egyéb joghatóság erre felhatalmazott kormányzati szerve (például kormány vagy hivatala, illetve önkormányzat) által kiállított illetőségigazolás, amelyben a kedvezményezett állítása szerint adóilletőséggel bír;

b) magánszemély esetében bármely erre felhatalmazott kormányzati szerv (például kormány vagy hivatala, illetve önkormányzat) által kiállított érvényes azonosító okmány, amely tartalmazza a magánszemély nevét, és jellemzően azonosítási célokat szolgál;

c) Szervezet esetében bármilyen felhatalmazott állami szerv (például kormány vagy hivatala, illetve önkormányzat) által kiállított hivatalos irat, amely tartalmazza a Szervezet nevét és vagy az abban a tagállamban vagy joghatóságban lévő székhelyének a címét, ahol állítása szerint adóilletőséggel bír, vagy annak a tagállamnak vagy joghatóságnak a megnevezését, amelyben a Szervezetet bejegyezték vagy megalapították;

d) auditált pénzügyi kimutatás, harmadik személy által készített hiteljelentés, csődnyilvántartás vagy értékpapír-szabályozói jelentés.

Szervezet tulajdonában lévő meglévő számla esetében az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény Bizonyító okiratként használhat fel a saját nyilvántartásaiban szereplő, a Számlatulajdonosra vonatkozó bármely olyan minősítést, amelyet egységes ágazati osztályozási rendszer alapján határoztak meg, és amelyet az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény a szokásos üzleti gyakorlatával összhangban vett nyilvántartásba a Pénzmosás elleni átvilágítási eljárásai céljából vagy más, jogszabályban előírt (adóügyi céloktól eltérő) célból, továbbá amelyet az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény azt megelőzően alkalmazott, hogy a Pénzügyi számlát Meglévő számlának minősítette, feltéve, hogy az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek nincs tudomása arról, vagy nincs oka azt feltételezni, hogy a minősítés nem helytálló vagy nem megbízható. Az "egységes ágazati osztályozási rendszer" olyan osztályozási rendszer, amelynek alkalmazásával a vállalkozásokat adóügyi céloktól eltérő egyéb célból üzlettípus szerint besorolják.

IX. SZAKASZ

GYAKORLATI VÉGREHAJTÁS

Ezen irányelv 8. cikke (3a) bekezdésének értelmében a tagállamoknak szabályokkal és közigazgatási eljárásokkal kell rendelkezniük a fent megállapított adatszolgáltatási és átvilágítási eljárások tényleges alkalmazásának és betartásának biztosításához, ideértve többek között az alábbiakat:

1. olyan szabályok, amelyekkel megakadályozható, hogy a Pénzügyi intézmények, személyek vagy közvetítők az adatszolgáltatási és átvilágítási eljárások megkerülésére irányuló gyakorlatokat alkalmazzanak;

2. olyan szabályok, amelyek arra kötelezik az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézményeket, hogy vezessenek nyilvántartást a fent említett eljárások során megtett lépésekről és minden alapul vett bizonyítékról, valamint megfelelő intézkedések ezen nyilvántartások rendelkezésre állásának biztosítására;

3. közigazgatási eljárások annak ellenőrzésére, hogy az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmények teljesítik-e az adatszolgáltatási és átvilágítási kötelezettségeiket; közigazgatási eljárások az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménnyel való kapcsolatfelvételre nem dokumentált számlák észlelése esetén;

4. közigazgatási eljárások annak biztosítására, hogy a továbbiakban is csekély maradjon annak a kockázata, hogy a tagállami jogban Adatszolgáltatásra nem kötelezett pénzügyi intézményként, illetve Adatszolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó számlaként meghatározott Szervezeteket és számlákat adókijátszás céljára vegyék igénybe; és

5. nem megfelelés esetén alkalmazandó, az előírások betartását biztosító hatékony rendelkezések.

X. SZAKASZ

VÉGREHAJTÁSI IDŐPONTOK AZ AUSZTRIÁBAN TALÁLHATÓ, ADATSZOLGÁLTATÁSRA KÖTELEZETT PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEK VONATKOZÁSÁBAN

Az Ausztriában található, Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmények esetében az e mellékletben szereplő összes, 2016-ra és 2017-re történő hivatkozást 2017-re, illetve 2018-ra történő hivatkozásként kell értelmezni.

Az Ausztriában található, Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmények által vezetett, Meglévő számlák esetében az e mellékletben szereplő összes, 2015. december 31-re történő hivatkozást 2016. december 31-re történő hivatkozásként kell értelmezni.

II. MELLÉKLET

A PÉNZÜGYI SZÁMLÁK ADATAIRA VONATKOZÓ KIEGÉSZÍTŐ ADATSZOLGÁLTATÁSI ÉS ÁTVILÁGÍTÁSI SZABÁLYOK

1. A körülmények megváltozása

A "körülmények megváltozása" minden olyan változás, amelynek következtében egy adott személy minősítését érintő új információk merülnek fel, vagy amely bármely más módon ellentmondást eredményez egy adott személy minősítésével szemben. A körülmények megváltozásának tekintendők továbbá a Számlatulajdonos számlájával kapcsolatos új vagy megváltozott információk (többek között új számlatulajdonos megjelenése, a korábbi Számlatulajdonos helyébe új számlatulajdonos lépése vagy bármilyen más, a Számlatulajdonost érintő változás), illetve a vizsgált számlához kapcsolódó bármely számlát érintő új vagy megváltozott információk (alkalmazva az I. melléklet VII. szakaszának C. 1-3. pontjában meghatározott számlaösszesítési szabályokat), amennyiben az új vagy megváltozott információk befolyásolják a Számlatulajdonos minősítését.

Ha az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény az I. melléklet III. szakaszának B. 1. pontjában meghatározott, a lakcímre vagy a székhely, illetve telephely címére irányuló vizsgálat eredményeit vette alapul, és a körülmények olyan változása következett be, amelynek következtében az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény tudomást szerez arról, vagy okkal feltételezheti, hogy az eredeti Bizonyító okirat (vagy más, azzal egyenértékű dokumentáció) hibás vagy nem megbízható, akkor az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek az adott naptári év vagy más megfelelő adatszolgáltatási időszak utolsó napjáig, vagy - amennyiben az későbbi időpont - a körülmények megváltozásának észlelésétől vagy az arról szóló értesítéstől számított 90 naptári napon belül be kell szereznie a Számlatulajdonos nyilatkozatát és az új Bizonyító okiratot a Számlatulajdonos adóügyi illetőségének meghatározásához. Ha az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény az említett határidőig nem tudja beszerezni a Számlatulajdonos nyilatkozatát és az új Bizonyító okiratot, akkor az I. melléklet III. szakaszának B. 2-6. pontjában meghatározott, az adatállományban való elektronikus keresési eljárást kell alkalmaznia.

2. A számlatulajdonos nyilatkozata Szervezet tulajdonában lévő új számlák esetében

Szervezet tulajdonában lévő új számlák esetében annak megállapítása céljából, hogy a Passzív nem pénzügyi szervezet felett Ellenőrzést gyakorló személy Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy-e, az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény kizárólag a Számlatulajdonos vagy az Ellenőrzést gyakorló személy nyilatkozatát veheti alapul.

3. A Pénzügyi intézmény illetősége

Egy adott Pénzügyi intézmény akkor tekintendő valamely tagállamban "illetőséggel rendelkező"-nek, ha az említett tagállam joghatósága alá tartozik (azaz a tagállam be tudja tartatni a Pénzügyi intézménnyel az adatszolgáltatási előírásokat). Általánosságban elmondható, hogy ha egy Pénzügyi intézmény adóügyi szempontból illetősséggel rendelkezik egy tagállamban, akkor annak a tagállamnak a joghatósága alá tartozik, így tehát Tagállami pénzügyi intézménynek tekintendő. Ha egy vagyonkezelői alap Pénzügyi intézmény (függetlenül attól, hogy egy adott tagállamban adóügyi illetőséggel rendelkezik-e), abban az esetben kell úgy tekinteni, hogy a tagállam joghatósága alá tartozik, ha egy vagy több vagyonkezelője a szóban forgó tagállamban rendelkezik illetőséggel, kivéve, ha a vagyonkezelői alap az ezen irányelv értelmében szolgáltatandó, az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlákra vonatkozó valamennyi adatot egy másik tagállamnak szolgáltatja, mivel adóügyi szempontból abban a tagállamban rendelkezik illetőséggel. Ha azonban egy Pénzügyi intézmény (amely nem vagyonkezelői alap) nem rendelkezik adóügyi illetőséggel (például mert adózási szempontból átláthatónak tekinthető vagy olyan joghatósággal rendelkező szerinti területen található, amelyben nincsen jövedelemadó), akkor abban az esetben kell úgy tekinteni, hogy egy tagállam joghatósága alá tartozik, tehát Tagállami pénzügyi intézmény, ha:

a) az említett tagállam jogszabályainak megfelelően alapították;

b) a vezetésének székhelye (ideértve a tényleges üzletvezetését) az említett tagállamban található; vagy

c) az említett tagállam pénzügyi felügyelete alá tartozik.

Ha egy Pénzügyi intézmény (amely nem vagyonkezelői alap) kettő vagy több tagállamban rendelkezik adóügyi illetőséggel, akkor abban a tagállamban kell teljesítenie az adatszolgáltatási és átvilágítási kötelezettségeit, amelyben a Pénzügyi számlá(ka)t vezeti.

4. Számlavezetés

Általánosságban úgy tekintendő, hogy a számlát az alábbiak szerinti Pénzügyi intézmény vezeti:

a) Letéti számla esetében az a Pénzügyi intézmény, amely a számlán lévő eszközök letéti őrzését végzi (ideértve azt az esetet is, amikor a Pénzügyi intézmény a megbízó nevén tart eszközöket a Számlatulajdonos számára).

b) Betétszámla esetében az a Pénzügyi intézmény, amely a számla tekintetében kifizetéseket köteles végezni (kivéve a Pénzügyi intézmény megbízottját, függetlenül attól, hogy maga a megbízott Pénzügyi intézmény-e).

c) Pénzügyi intézményben fennálló sajáttőke-részesedés vagy Pénzügyi intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetében - amennyiben a részesedés vagy értékpapír Pénzügyi számlának tekintendő - maga a szóban forgó Pénzügyi intézmény.

d) Visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződés vagy Járadékbiztosítási szerződés esetében az a Pénzügyi intézmény, amely a szerződés tekintetében a kifizetéseket köteles végezni.

5. Passzív nem pénzügyi szervezetnek minősülő vagyonkezelői alapok

Az olyan Szervezetet, például gazdasági társulást, korlátolt felelősségű gazdasági társulást vagy hasonló jogi konstrukciót, amely nem rendelkezik adóügyi illetőséggel, az I. melléklet VIII. szakaszának D. 3. pontja értelmében úgy kell kezelni, mint azon joghatósággal rendelkező terület illetőségével rendelkezőt, amelyben a tényleges irányításának a helyszíne található. E rendelkezés alkalmazásában egy jogi személy vagy jogi konstrukció akkor tekintendő gazdasági társuláshoz vagy korlátolt felelősségű gazdasági társuláshoz "hasonlónak", ha egy tagállam adóügyi jogszabályainak értelmében az adott tagállamban nem tekintendő adóalanynak. A kétszeres adatszolgáltatás elkerülése érdekében azonban (tekintettel arra, hogy vagyonkezelői alapok esetében az Ellenőrzést gyakorló személy fogalma igen tágan értelmezhető) a Passzív nem pénzügyi szervezetnek minősülő vagyonkezelői alapok nem tekinthetők hasonló jogi konstrukciónak.

6. A Szervezet székhelyének címe

Az I. melléklet VIII. szakaszának E. 6. c) pontjában előírt követelmények egyike szerint egy Szervezet hivatalos dokumentációjának tartalmaznia kell vagy a Szervezet abban a tagállamban vagy joghatósággal rendelkező területen lévő székhelyének a címét, ahol a szervezet állítása szerint adóilletőséggel bír, vagy annak a tagállamnak vagy joghatósággal rendelkező területnek a megnevezését, amelyben a Szervezetet bejegyezték vagy megalapították. A Szervezet székhelyének címe általánosságban az a hely, ahol a szervezet tényleges üzletvezetésének a helye található. Nem tekinthető a Szervezet székhelyének annak a Pénzügyi intézménynek a címe, amelynél a Szervezet számlát tart fenn, illetve a postafiók vagy a kizárólag levelezési célokat szolgáló cím, kivéve abban az esetben, ha ez a Szervezet által használt egyetlen cím, és a Szervezet létesítő okirataiban a Szervezet bejegyzett címeként jelenik meg. Nem tekinthető továbbá a Szervezet székhelyének az olyan cím, amelyre vonatkozóan "postán maradó küldemény" megbízás van érvényben.

III. MELLÉKLET

A MULTINACIONÁLIS VÁLLALATCSOPORTOKRA VONATKOZÓ ADATSZOLGÁLTATÁS SZABÁLYOK

I. SZAKASZ

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. "Vállalatcsoport": tulajdonjog vagy ellenőrzés révén egymással kapcsolatban álló vállalkozások olyan együttese, amelynek az alkalmazandó számviteli alapelvek szerint a pénzügyi beszámolás céljára Összevont (konszolidált) éves beszámolót kell készítenie, vagy ilyen kötelezettsége állna fenn, ha a vállalkozások bármelyikében való tulajdoni részesedésekkel nyilvános értékpapírtőzsdén kereskedés folyna.

2. "Vállalkozás": a 3. cikk 11. pontjának b), c) vagy d) pontjában említett bármely személy által bármely formában végzett gazdasági tevékenység.

3. "Multinacionális vállalatcsoport": olyan Vállalatcsoport, amely két vagy több, különböző államban, illetve területen adóügyi illetőséggel rendelkező vállalkozásból áll, vagy amely olyan vállalkozást foglal magában, amely egy államban, illetve területen székhely szerinti adóügyi illetőséggel rendelkezik, és egy másik államban, illetve területen állandó telephelyen keresztül végzett üzleti tevékenység tekintetében adóköteles, és nem Adatszolgáltatási kötelezettség alá nem Kötelezettség alól mentesülő multinacionális vállalatcsoport.

4. "Adatszolgáltatási kötelezettség alól mentesülő Multinacionális vállalatcsoport": olyan Vállalatcsoport, amelynek - 2015 januárjától a Vállalatcsoport bármely Pénzügyi éve tekintetében - az Adatszolgáltatási pénzügyi évet közvetlenül megelőző Pénzügyi év során, az ezen megelőző Pénzügyi évre vonatkozó Összevont (konszolidált) éves beszámolók tükrében, teljes összevont (konszolidált) bevétele 750 000 000 EUR-nál vagy hazai pénznemben kifejezve 750 000 000 EUR-val megközelítően egyező összegnél kevesebb.

5. "Csoporttag": a következők bármelyike:

a) egy Multinacionális vállalatcsoport bármely olyan külön üzleti egysége, amely a pénzügyi beszámolás céljából a Multinacionális vállalatcsoport Összevont pénzügyi kimutatásaiban szerepel, vagy amely azokban szerepelne, ha a Multinacionális vállalatcsoport adott üzleti egységében való tulajdoni részesedésekkel nyilvános értékpapírtőzsdén kereskedés folyna;

b) bármely ilyen üzleti egység, amely pusztán méret vagy lényegesség alapján nem szerepel a Multinacionális vállalatcsoport Összevont pénzügyi kimutatásaiban;

c) a Multinacionális vállalatcsoport a) vagy b) pont szerinti bármely különálló üzleti egységének bármely állandó telephelye, amennyiben az üzleti egység az adott állandó telephely tekintetében pénzügyi beszámolási, szabályozási, adóbevallási vagy belső kontrollal kapcsolatos okokból külön pénzügyi kimutatást készít.

6. "Adatszolgáltatásra kötelezett szervezet": az a Csoporttag, amelynek a 8aa. cikk (3) bekezdésében előírtak szerint a Multinacionális vállalatcsoport nevében országonkénti jelentést kell benyújtania az adóügyi illetősége szerinti államban, illetve területen. Az Adatszolgáltatásra kötelezett szervezet lehet a Végső anyavállalat, az Anyavállalatnak kijelölt szervezet vagy bármely, a II. szakasz 1. pontjában meghatározott szervezet.

7. "Végső anyavállalat": a Multinacionális vállalatcsoport azon Csoporttagja, amely megfelel a következő ismérveknek:

a) közvetlenül vagy közvetetten elegendő részesedéssel rendelkezik a Multinacionális vállalatcsoport egy vagy több másik Csoporttagjában ahhoz, hogy az adóügyi illetősége szerinti államban, illetve területen általánosan alkalmazott számviteli alapelvek szerint Összevont pénzügyi kimutatásokat kelljen készítenie, vagy ilyen követelmény legyen vele szemben érvényben abban az esetben, ha az adóügyi illetősége szerinti államban, illetve területen a benne való tulajdoni részesedésekkel nyilvános értékpapírtőzsdén kereskedés folyik;

b) a Multinacionális vállalatcsoportnak nincs másik olyan Csoporttagja, amely közvetlenül vagy közvetetten az a) pontban meghatározott érdekeltséggel rendelkezik az elsőként említett Csoporttagban.

8. "Anyavállalatnak kijelölt szervezet": a Multinacionális vállalatcsoport azon Csoporttagja, amelyet az adott Multinacionális vállalatcsoport mint a Végső anyavállalat egyetlen helyettesítőjét kijelölt az országonkénti jelentésnek az adott Csoporttag adóügyi illetősége szerinti államban, illetve területen a Multinacionális vállalatcsoport nevében való benyújtására, amennyiben a II. szakasz 1. pontja első bekezdésének b) pontja szerinti egy vagy több feltétel fennáll.

9. "Pénzügyi év": azon éves beszámolási időszak, amelynek tekintetében a Multinacionális vállalatcsoport Végső anyavállalata a pénzügyi beszámolóját elkészíti.

10. "Adatszolgáltatási pénzügyi év": az a Pénzügyi év, amelynek a pénzügyi és operatív eredményeit a 8aa. cikk (3) bekezdése szerinti országonkénti jelentés ismerteti.

11. "Illetékes hatóságok közötti elismert megállapodás": az EU egy olyan tagállamának és egy olyan nem uniós államnak, illetve területnek, amelyek Nemzetközi megállapodás részes felei, a meghatalmazott képviselői közötti olyan megállapodás, amely előírja a részes államok, illetve területek között az országonkénti jelentések automatikus megosztását.

12. "Nemzetközi megállapodás": az adózási ügyekben történő kölcsönös közigazgatási segítségnyújtásról szóló többoldalú egyezmény, bármely két- vagy többoldalú adóügyi egyezmény, vagy bármely adóügyi információcserére vonatkozó megállapodás, amelynek a tagállam részes fele, és amely a rendelkezései szerint jogi felhatalmazást biztosít adókra vonatkozó információk államok, illetve területek közötti cseréjére, ideértve az ilyen információk automatikus cseréjét is.

13. "Összevont konszolidált) éves beszámoló": a Multinacionális vállalatcsoport olyan pénzügyi kimutatásai, amelyek a Végső anyavállalat és a Csoporttagok eszközeit, kötelezettségeit, nyereségét, kiadásait és cash flow-ját mint egyetlen gazdálkodó szervezet eszközeit, kötelezettségeit, nyereségét, kiadásait és cash flow-ját mutatják be.

14. A "Rendszerhiba" fogalma azt jelenti, hogy egy államnak, illetve területnek valamely tagállammal hatályos, Illetékes hatóságok közötti elismert megállapodása van, de (a megállapodás rendelkezéseivel összhangban lévőktől eltérő indokokból) felfüggesztette az automatikus információcserét, vagy hogy egy állam, illetve terület egyéb módon tartósan elmulasztotta a rendelkezésére álló azon országonkénti jelentéseknek valamely tagállammal való automatikus közlését, amelyeket az adott tagállamban Csoporttaggal rendelkező Multinacionális vállalatcsoportokra vonatkozóan benyújtottak neki.

II. SZAKASZ

ÁLTALÁNOS ADATSZOLGÁLTATÁSI ELŐÍRÁSOK

1. A Multinacionális vállalatcsoport Végső anyavállalatától különböző tagállami illetőségű Csoporttag köteles országonkénti jelentést benyújtani azon Multinacionális vállalatcsoport Adatszolgáltatási pénzügyi éve tekintetében, amelynek a Csoporttagja, amennyiben a következő kritériumok teljesülnek:

a) a szervezet valamely tagállamban adóügyi illetőséggel rendelkezik;

b) az alábbi feltételek egyike teljesül:

i. a Multinacionális Vállalatcsoport Végső anyavállalata nem köteles országonkénti jelentést benyújtani az adóügyi illetősége szerinti államban, illetve területen;

ii. az az állam, illetve terület, amelyben, illetve amelyen a Végső anyavállalat adóügyi illetőséggel rendelkezik, olyan hatályos Nemzetközi megállapodás részes fele, amelyben a tagállam is részes fél, de abban az időpontban, amelyet a 8aa. cikk (1) bekezdése meghatároz az Adatszolgáltatási pénzügyi évre vonatkozó országonkénti jelentés benyújtására, nincs olyan hatályos Illetékes hatóságok közötti elismert megállapodása, amelyben a tagállam részes fél;

iii. a Végső anyavállalat adóügyi illetősége szerinti államban, illetve területen Rendszerhiba áll fenn, és ezt a körülményt a tagállam jelezte annak a Csoporttagnak, amely a területén adóügyi illetőséggel rendelkezik.

A 8aa. cikk (1) bekezdésében említett Végső anyavállalat vagy az Anyavállalatnak kijelölt szervezet azon kötelezettségének sérelme nélkül, miszerint az első országonkénti jelentést a Multinacionális vállalatcsoport 2016. január 1-jén vagy azt követően kezdődő Pénzügyi évére vonatkozóan kell benyújtani, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy az e szakasz 1. pontjában a Csoporttagokra vonatkozóan meghatározott kötelezettséget az országonkénti jelentések tekintetében a 2017. január 1-jén vagy azt követően kezdődő Adatszolgáltatási pénzügyi évek tekintetében kell alkalmazni. Az e pont első bekezdése szerinti, tagállami illetőségű Csoporttag köteles Végső anyavállalatától kikérni mindazokat az információkat - a 8aa. cikk (3) bekezdésének megfelelően -, amelyekre a Csoporttagnak az országonkénti jelentés benyújtásával kapcsolatos kötelezettségei teljesítéséhez szüksége van. Amennyiben a Csoporttag ennek ellenére sem tudta beszerezni a Multinacionális vállalatcsoportra vonatkozóan szolgáltatandó összes információt, abban az esetben is közölnie kell az országonkénti jelentés útján az összes rendelkezésére álló vagy beszerzett információt, és tájékoztatnia kell az illetősége szerinti tagállamot arról, hogy a Végső anyavállalat elmulasztotta rendelkezésére bocsátani a szükséges információkat. Ez egyrészt nem sértheti a tagállamok azon jogát, hogy a nemzeti jogukkal összhangban szankciókat alkalmazzanak, másrészt a szóban forgó tagállam e mulasztásról tájékoztatja az összes többi tagállamot. Amennyiben ugyanazon Multinacionális vállalatcsoportnak több Csoporttagja is rendelkezik adóügyi illetőséggel az Unióban, és az első bekezdés b) pontja szerinti feltételek közül egy vagy több teljesül, a Multinacionális vállalatcsoport kijelölheti az egyik ilyen Csoporttagját arra, hogy bármely Adatszolgáltatási pénzügyi év tekintetében a 8aa. cikk (1) bekezdése szerinti határidőig a 8aa. cikk (3) bekezdése szerinti követelményeknek megfelelően benyújtsa az országonkénti jelentést, valamint értesítse a tagállamot arról, hogy a jelentés benyújtásával az adott Multinacionális vállalatcsoport összes olyan Csoporttagja tekintetében eleget kíván tenni az adatszolgáltatási kötelezettségnek, amely az Unióban adóügyi illetőséggel rendelkezik. Ez a tagállam a 8aa. cikk (2) bekezdése értelmében minden olyan más tagállammal közli a hozzá benyújtott országonkénti jelentést, amelyben az országonkénti jelentésben foglalt információk alapján az Adatszolgáltatásra kötelezett szervezet Multinacionális vállalatcsoportjának egy vagy több Csoporttagja adóügyi illetőséggel rendelkezik, vagy állandó telephelyen keresztül végzett üzleti tevékenysége tekintetében adófizetésre kötelezett. Amennyiben egy Csoporttag nem tudja beszerezni az országonkénti jelentésnek a 8aa. cikk (3) bekezdése szerinti benyújtásához szükséges összes információt, az adott Csoporttag nem jelölhető ki e pont negyedik bekezdése szerint az adott Multinacionális vállalatcsoport vonatkozásában Adatszolgáltatásra kötelezett szervezetnek. Ez a szabály nem érinti a Csoporttag arra vonatkozó kötelezettségét, hogy értesítse az illetősége szerinti tagállamot arról, hogy a Végső anyavállalat elmulasztotta rendelkezésre bocsátani a szükséges információkat.

2. Az 1. ponttól eltérve abban az esetben, ha az 1. pont első bekezdésének b) pontja szerinti feltételek közül egy vagy több teljesül, az 1. pont szerinti szervezet számára nem írható elő az országonkénti jelentés benyújtása egyetlen Adatszolgáltatási pénzügyi év tekintetében sem, amennyiben azon Multinacionális vállalatcsoport, amelynek a Csoporttagja, a 8aa. cikk (3) bekezdésével összhangban az adott Pénzügyi év tekintetében országonkénti jelentést tett hozzáférhetővé egy olyan Anyavállalatnak kijelölt szervezeten keresztül, amely a 8aa. cikk (1) bekezdésében megszabott határidőig benyújtja az országonkénti jelentést az adóügyi illetősége szerinti állam, illetve terület adóhatóságának, és - amennyiben az Anyavállalatnak kijelölt szervezet Unión kívüli államban, illetve területen rendelkezik adóügyi illetőséggel - teljesülnek a következő feltételek:

a) az Anyavállalatnak kijelölt szervezet adóügyi illetősége szerinti állam, illetve terület joga megköveteli a 8aa. cikk (3) bekezdésében előírt követelményeknek megfelelő országonkénti jelentés benyújtását;

b) az Anyavállalatnak kijelölt szervezet adóügyi illetősége szerinti államnak, illetve területnek abban az időpontban, amelyet a 8aa. cikk (1) bekezdése meghatároz az Adatszolgáltatási pénzügyi évre vonatkozó országonkénti jelentés benyújtására, olyan hatályos Illetékes hatóságok közötti elismert megállapodása van, amelyben a tagállam részes fél;

c) az Anyavállalatnak kijelölt szervezet adóügyi illetősége szerinti állam, illetve terület nem értesítette a tagállamot Rendszerhibáról;

d) az a Csoporttag, amely az Anyavállalatnak kijelölt szervezet adóügyi illetősége szerinti államban, illetve területen adóügyi illetőséggel rendelkezik, az érintett Multinacionális vállalatcsoport Adatszolgáltatási pénzügyi évének utolsó napjáig értesítette ezt az államot, illetve területet arról, hogy Anyavállalatnak kijelölt szervezet;

e) a tagállam a 4. pont szerinti értesítést kapott.

3. A tagállamok megkövetelik, hogy a Multinacionális vállalatcsoport minden Csoporttagja, amely az adott tagállamban adóügyi illetőséggel rendelkezik, e Multinacionális vállalatcsoport Adatszolgáltatási pénzügyi éve utolsó napjáig bejelentse a tagállamnak, hogy az 1. pont alapján kijelölt Végső anyavállalatnak vagy Anyavállalatnak vagy Csoporttagnak minősül-e. A tagállamok ezt a határidőt meghosszabbíthatják az adott Csoporttag megelőző pénzügyi évre vonatkozó adóbevallása benyújtásának végső határidejéig.

4. A tagállamok megkövetelik, hogy amennyiben a Multinacionális vállalatcsoport azon Csoporttagja, amely az adott tagállamban adóügyi illetőséggel rendelkezik, nem az 1. pont alapján kijelölt Végső anyavállalat vagy Anyavállalat vagy Csoporttag, az adott Multinacionális vállalatcsoport Adatszolgáltatási pénzügyi évének utolsó napjáig bejelentést tegyen a tagállamnak, amelyben megnevezi az Adatszolgáltatásra kötelezett szervezetet, valamint az annak adóügyi illetősége szerinti államot, illetve területet. A tagállamok ezt a határidőt meghosszabbíthatják az adott Csoporttag megelőző pénzügyi évre vonatkozó adóbevallása benyújtásának végső határidejéig.

5. Az országonkénti jelentésben rögzíteni kell, hogy mely pénznemben vannak kifejezve a jelentésben szereplő összegek.

III. SZAKASZ

ORSZÁGONKÉNTI JELENTÉS

Α. Nyomtatvány az országonkénti jelentéshez

1. táblázat: A nyereségek, az adók és az üzleti tevékenységek adójogrendszerek szerinti áttekintése

2. táblázat: A Multinacionális vállalatcsoport összes Csoporttagjának felsorolása adójogrendszerek szerinti bontásban

3. táblázat: Kiegészítő információk

A Multinacionális vállalatcsoport neve:

Érintett Pénzügyi év:

Tüntessen fel minden olyan további rövid információt vagy magyarázatot, amelyet szükségesnek ítél, vagy amely megkönnyíti az országonkénti jelentésben foglalt kötelezően megadandó információk értelmezését.

B. Általános útmutató az országonkénti jelentés kitöltéséhez

1. Cél

A nyomtatványt a Multinacionális vállalatcsoport nyereségének, adóinak és üzleti tevékenységeinek adójogrendszerek (államok, illetve területek) szerinti megoszlására vonatkozó adatszolgáltatás céljára kell felhasználni.

2. Fióktelepek és állandó telephelyek

Az állandó telephelyekre vonatkozó adatokat annak az adójogrendszer (állam, illetve terület) tekintetében kell közölni, amelyben elhelyezkednek, nem pedig az azon üzleti egység adóügyi illetősége szerinti állam, illetve terület tekintetében, amelynek az állandó telephely a részét képezi. Az azon üzleti egység adóügyi illetősége szerinti államban, illetve területen történő, adott üzleti egységre vonatkozó adatszolgáltatás keretében, amelynek az állandó telephely a részét képezi, nem közölhetők az állandó telephelyre vonatkozó pénzügyi adatok.

3. Az éves nyomtatvány tárgyidőszaka

A nyomtatványt tárgyidőszaka az adatszolgáltatásra kötelezett Multinacionális vállalatcsoport Pénzügyi éve. A Csoporttagok tekintetében - az adatszolgáltatásra kötelezett Multinacionális vállalatcsoport választása szerint - a nyomtatványnak következetesen a következő információk valamelyikét kell tükröznie:

a) az érintett Csoporttagok azon Pénzügyi évére vonatkozó információk, amely az adatszolgáltatásra kötelezett Multinacionális vállalatcsoport Pénzügyi évével azonos napon, vagy az e napot megelőző 12 hónapon belül fejeződik be;

b) az adatszolgáltatás tárgyát képező összes Csoporttag tekintetében az adatszolgáltatásra kötelezett Multinacionális vállalatcsoport Pénzügyi évére vonatkozó információk.

4. Az adatok forrása

Az adatszolgáltatásra kötelezett Multinacionális vállalatcsoportnak minden évben következetesen ugyanazokat az adatforrásokat kell használnia a nyomtatványkitöltéséhez. Az adatszolgáltatásra kötelezett Multinacionális vállalatcsoport megválaszthatja, hogy a konszolidált beszámolóiból, az egyes szervezetek törvényben és jogszabályban előírt pénzügyi kimutatásaiból vagy belső vezetőségi beszámolókból származó adatokat használ. A nyomtatványban foglalt, a bevételre, az eredményre és az adóra vonatkozó adatszolgáltatást nem szükséges összeegyeztetni az Összevont pénzügyi kimutatásokkal. Amennyiben az adatszolgáltatás kötelező pénzügyi beszámoló alapján történik, minden összeget az adatszolgáltatásra kötelezett Multinacionális vállalatcsoport megadott funkcionális pénznemében kell kifejezni a nyomtatvány kiegészítő információk számára fenntartott szakaszában rögzített éves átlagos átváltási árfolyammal számítva. Ugyanakkor nem szükséges kiigazításokat tenni az egyes adójogrendszerekben alkalmazott számviteli alapelvek különbségei miatt.

Az adatszolgáltatásra kötelezett Multinacionális vállalatcsoportnak a nyomtatvány kiegészítő információk számára fenntartott szakaszában rövid leírást kell adnia arról, hogy milyen adatforrásokat használt a nyomtatvány kitöltéséhez. Ha az adatszolgáltatásra kötelezett Multinacionális vállalatcsoport egyik évről a másikra változtat a felhasznált adatforrásokon, a nyomtatvány kiegészítő információk számára fenntartott szakaszában ki kell fejtenie, hogy melyek a változtatás indokai és következményei.

C. Részletes útmutató az országonkénti jelentés kitöltéséhez

1. A nyereség, az adók és az üzleti tevékenységek adójogrendszer (állam, illetve terület) szerinti áttekintése (1. táblázat)

1.1. Adójogrendszer (állam, illetve terület)

A nyomtatvány első oszlopában az adatszolgáltatásra kötelezett Multinacionális vállalatcsoportnak fel kell sorolnia az összes olyan államot, illetve területet, amelyben a Multinacionális vállalatcsoport Csoporttagjai adóügyi illetőséggel rendelkeznek. Adójogrendszeren államot vagy az államtól különböző, külön, autonóm adóügyi jogrendszerrel rendelkező területet kell érteni. Külön sort kell beilleszteni a Multinacionális vállalatcsoport minden olyan Csoporttagja számára, amely az adatszolgáltatásra kötelezett Multinacionális vállalatcsoport megítélése szerint egyetlen államban, illetve területen sem rendelkezik adóügyi illetőséggel. Amennyiben valamely Csoporttag több államban, illetve területen is rendelkezik adóügyi illetőséggel, az elsődleges adóügyi illetőség szerinti állam, illetve terület meghatározására az alkalmazandó adóegyezménynek a kérdést véglegesen eldöntő szabályait kell alkalmazni. Amennyiben nem létezik hatályos adóegyezmény, a Csoporttagról a tényleges üzletvezetés helye szerinti államban, illetve területen kell teljesíteni az adatszolgáltatást. A tényleges üzletvezetés helyét a nemzetközileg elfogadott normák szerint kell megállapítani.

1.2. Bevétel

A nyomtatványnak a "Bevétel" cím alatti három oszlopában az adatszolgáltatásra kötelezett Multinacionális vállalatcsoportnak a következő információkat kell megadnia:

a) az adott államban, illetve területen a Multinacionális vállalatcsoport összes Csoporttagjánál a Csoporttagokkal végrehajtott ügyletekből keletkező bevétel összege;

b) az adott államban, illetve területen a Multinacionális vállalatcsoport összes Csoporttagjánál a független felekkel végrehajtott ügyletekből keletkező bevétel összege;

c) az a) és a b) pont szerinti összegek összege.

A bevétel magában foglalja a készletek és javak értékesítéséből, szolgáltatások nyújtásából, jogdíjakból, kamatokból, díjakból származó bevételeket és bármely más befolyó összeget. A bevétel nem foglalhatja magában a más Csoporttagtól befolyt olyan összegeket, amelyek a fizető fél adóügyi illetősége szerinti államban, illetve területen osztaléknak minősülnek.

1.3. Adózás előtti eredmény

A nyomtatvány ötödik oszlopában az adatszolgáltatásra kötelezett Multinacionális vállalatcsoportnak meg kell adnia az összes olyan Csoporttag adózás előtti eredményének összegét, amely az adott államban, illetve területen adóügyi illetőséggel rendelkezik. Az adózás előtti eredménynek magában kell foglalnia minden rendkívüli bevételt és ráfordítást.

1.4. Megfizetett nyereségadó (pénzforgalmi alapon)

A nyomtatvány hatodik oszlopában az adatszolgáltatásra kötelezett Multinacionális vállalatcsoportnak meg kell adnia az összes olyan Csoporttag által az adott Pénzügyi évben ténylegesen megfizetett nyereségadó teljes összegét, amely az adott államban, illetve területen adóügyi illetőséggel rendelkezik. A megfizetett adók összegének magában kell foglalnia a Csoporttag által az adóügyi illetőség szerinti államnak, illetve területnek és minden más adójogrendszernek (államnak, illetve területnek) ténylegesen megfizetett nyereségadót. A megfizetett adók összegének magában kell foglalnia a Csoporttagnak teljesített kifizetések tekintetében más szervezetek (társult vállalkozások és független vállalkozások) által megfizetett forrásadókat. Tehát amennyiben egy A államban, illetve területen adóügyi illetőséggel rendelkező A társaság számára B adójogrendszerben (államban, illetve területen) kamat keletkezik, a B adójogrendszerben (államban, illetve területen) levont forrásadót az A társaságnak kell bejelentenie.

1.5. Esedékes nyereségadó (a folyó évre vonatkozóan)

A nyomtatvány hetedik oszlopában az adatszolgáltatásra kötelezett Multinacionális vállalatcsoportnak meg kell adnia az összes, az adott államban, illetve területen adóügyi illetőséggel rendelkező Csoporttagnál az adatszolgáltatás évében keletkezett adóköteles nyereség vagy veszteség után fizetendő esedékes folyó évi adó összegét. A folyó évi adóösszeg csak a folyó év műveleteire vonatkozhat, és nem foglalhatja magában a halasztott adókat vagy a bizonytalan adókötelezettségekre vonatkozó előzetes előirányzatokat.

1.6. Jegyzett tőke

A nyomtatvány nyolcadik oszlopában az adatszolgáltatásra kötelezett Multinacionális vállalatcsoportnak meg kell adnia az összes olyan Csoporttag jegyzett tőkéjének összegét, amely az adott államban, illetve területen adóügyi illetőséggel rendelkezik. Az állandó telephelyek tekintetében a jegyzett tőkét annak a jogalanynak kell bejelentenie, amelynek az állandó telephelyéről szó van, kivéve, ha az állandó telephely szerinti állam adójogrendszere meghatározza a tőkére vonatkozó követelmény mértékét.

1.7. Eredménytartalék

A nyomtatvány kilencedik oszlopában az adatszolgáltatásra kötelezett Multinacionális vállalatcsoportnak meg kell adnia az összes olyan Csoporttag eredménytartalékának összegét, amely az adott államban, illetve területen az év utolsó napján adóügyi illetőséggel rendelkezik. Az állandó telephelyek tekintetében az eredménytartalékot felhalmozott eredményt annak a jogalanynak kell bejelentenie, amelynek az állandó telephelyéről szó van.

1.8. Alkalmazottak száma

A nyomtatvány tizedik oszlopában az adatszolgáltatásra kötelezett Multinacionális vállalatcsoportnak meg kell adnia teljes munkaidős egyenértékben kifejezve az összes olyan Csoporttag alkalmazottainak összlétszámát, amely az adott államban, illetve területen adóügyi illetőséggel rendelkezik. Az alkalmazottak számát az év végi állapotnak megfelelően, az éves átlagos létszámszint alapján, vagy pedig más, az összes adójogrendszer tekintetében minden évben egységesen alkalmazott alapon kell megadni. Ebből a célból a Csoporttag rendes működési tevékenységében részt vevő független alvállalkozók is alkalmazottnak tekinthetők. Megengedhető az alkalmazottak számának ésszerű kerekítése vagy közelítő meghatározása, amennyiben a kerekítés vagy közelítés nem torzítja lényegesen az alkalmazottak különböző adójogrendszerek (államok, illetve területek) közötti relatív megoszlását. Minden évben és minden szervezetre kiterjedően következetes megközelítést kell alkalmazni.

1.9. A készpénzen és készpénznek minősülő eszközökön kívüli tárgyi eszközök

Az űrlap tizenegyedik oszlopában az adatszolgáltatásra kötelezett Multinacionális vállalatcsoportnak meg kell adnia az összes olyan Csoporttag tárgyi eszközei könyv szerinti nettó értékének összegét, amely az adott államban, illetve területen adóügyi illetőséggel rendelkezik. Az állandó telephelyek esetében az eszközökről azon adójogrendszer (állam, illetve terület) viszonylatában kell adatokat szolgáltatni, amelyben az állandó telephely található. E célból a készpénz és a készpénznek minősülő eszközök, az immateriális javak és a pénzügyi eszközök nem tartoznak a tárgyi eszközök közé.

2. A Multinacionális vállalatcsoport összes Csoporttagjának felsorolása adójogrendszerenkénti (államonkénti, illetve területenkénti) bontásban (2. táblázat)

2.1. Az adott államban, illetve területen adóügyi illetőséggel rendelkező Csoporttagok

Az adatszolgáltatásra kötelezett Multinacionális vállalatcsoportnak adójogrendszerenként és a jogalanyok megnevezésével fel kell sorolnia a Multinacionális vállalatcsoport összes olyan Csoporttagját, amely az adott államban, illetve területen adóügyi illetőséggel rendelkezik. Ugyanakkor, amint az az általános útmutató 2. pontjában az állandó telephelyekre vonatkozóan is szerepel, az állandó telephelyet azon adójogrendszernél (államnál, illetve területnél) kell feltüntetni, amelyben található. Jelezni kell, hogy melyik jogalany állandó telephelyéről van szó.

2.2. Az alapítás vagy cégbejegyzés helye szerinti állam, illetve terület (adójogrendszer), ha különbözik az adóügyi illetőség szerinti államtól, illetve területtől

Az adatszolgáltatásra kötelezett Multinacionális vállalatcsoportnak meg kell neveznie azt az adójogrendszert (államot, illetve területet), amelynek joga szerint a Multinacionális vállalatcsoport Csoporttagját alapították vagy bejegyezték, amennyiben ezen adójogrendszer (állam, illetve terület) különbözik az adóügyi illetőség szerinti államtól, illetve területtől.

2.3. Fő üzleti tevékenység(ek)

Az adatszolgáltatásra kötelezett Multinacionális vállalatcsoportnak a megfelelő rovatok bejelölésével meg kell határoznia a Csoporttag által az adott adójogrendszerben (államban, illetve területen) végzett fő üzleti tevékenység(ek) jellegét.

IV. MELLÉKLET

ISMERTETŐJEGYEK

I. rész: A fő előny vizsgálatára irányuló teszt

Az A. kategóriába tartozó általános ismertetőjegyek, valamint a B. kategóriába és a C. kategória 1. pontjának b) alpontja i. alpontjába, c) alpontjába és d) alpontjába tartozó különös ismertetőjegyek csak akkor vehetők figyelembe, ha átmennek a "fő előny vizsgálatára irányuló teszten".

Az említett teszt akkor minősül sikeresen teljesítettnek, ha megállapítható, hogy a fő előny vagy a fő előnyök egyike, amelyre - minden releváns tényt és körülményt figyelembe véve - egy adott személy az adott konstrukció megvalósítása nyomán észszerűen számíthat, az adóelőny elérése.

A C. kategória 1. pontja szerinti ismertetőjegy összefüggésében, a C. kategória 1. pontjának b) alpontja i. alpontjában, c) alpontjában vagy d) alpontjában foglalt feltételek fennállása önmagában még nem vezethet annak megállapításához, hogy egy adott konstrukció átment a fő előny vizsgálatára irányuló teszten.

II. rész: Ismertetőjegy kategóriák

A. A fő előny vizsgálatára irányuló teszthez kapcsolódó általános ismertetőjegyek

1. Olyan konstrukció, amelynek keretében az érintett adózó vagy a konstrukció valamely résztvevője arra vonatkozó titoktartást vállal, hogy nem fedi fel más adótervezésben közreműködők vagy az adóhatóságok felé, hogy a konstrukció révén hogyan érhető el adóelőny.

2. Olyan konstrukció, amelynek keretében az adótervezésben közreműködő a konstrukció megvalósításáért díjazásra (vagy kamatra, a pénzügyi költségek és egyéb díjak ellentételezésére) jogosult, és az említett díj a következő módon kerül meghatározásra:

a) a konstrukció révén elért adóelőny összege alapján; vagy

b) annak függvényében, hogy a konstrukció révén ténylegesen sikerül-e adóelőnyt elérni. Az ilyen megállapodás azt is magában foglalja, hogy amennyiben a konstrukció révén várt adóelőnyt részben vagy egészben nem sikerül elérni, akkor az adótervezésben közreműködő részben vagy egészben köteles visszafizetni a kapott díjat.

3. Olyan konstrukció, amelynek keretében jelentős mértékben szabványosított dokumentumokat és/vagy struktúrát használnak, és amely egynél több érintett adózó részére áll rendelkezésre anélkül, hogy azt a végrehajtáshoz érdemben személyre kellene szabni.

B. A fő előny vizsgálatára irányuló teszthez kapcsolódó különös ismertetőjegyek

1. Olyan konstrukció, amelynek keretében a konstrukció egy adott résztvevője fiktív lépéseket tesz, nevezetesen felvásárol egy veszteséges vállalatot, felhagy e vállalat fő tevékenységével, és a veszteséget arra használja fel, hogy csökkentse adókötelezettségét, például úgy, hogy az említett veszteségeket egy másik adójogrendszerbe viszi át, vagy felgyorsítja az említett veszteségek felhasználását.

2. Olyan konstrukció, amelynek keretében a nyereséget tőkévé, ajándékká vagy más, alacsonyabb adókulcs alá eső vagy adómentességet élvező bevételkategóriává alakítják.

3. Olyan konstrukció, amelynek keretében vagy olyan körkörös ügyleteket bonyolítanak le, melyek a pénzeszközök körbeáramoltatását eredményezik, olyan közbeiktatott szervezetek részvételével, amelyek semmilyen más elsődleges kereskedelmi funkciót nem végeznek, vagy olyan tranzakciókra kerül sor, amelyek egymást ellentételezik vagy lenullázzák, vagy amelyek ehhez hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek.

C. Határokon átnyúló ügyletekhez kapcsolódó különös ismertetőjegyek

1. Olyan konstrukció, amelynek keretében két vagy több kapcsolt vállalkozás között határokon átnyúló, levonható kifizetésre kerül sor, és legalább az alábbi feltételek egyike teljesül:

a) a kifizetés címzettje egyetlen adójogrendszerben (államban, illetve területen) sem rendelkezik adóügyi illetőséggel;

b) a kifizetés címzettje ugyan rendelkezik adóügyi illetőséggel valamelyik adójogrendszerben (államban, illetve területen), de:

i. az adott adójogrendszerben nincs társasági adó kivetve vagy a társasági adó mértéke nulla vagy közel nulla; vagy

ii. az adott adójogrendszer (állam, illetve terület) szerepel az azon Unión kívüli adójogrendszereket (államokat, illetve területeket) tartalmazó listán, amelyekről a tagállamok együttesen vagy az OECD keretében megállapították, hogy nem együttműködő adójogrendszereknek (államoknak, illetve területeknek) minősülnek;

c) a kifizetés egészben adómentességet élvez abban az adójogrendszerben (államban, illetve területen), amelyben a címzettje adóügyi illetőséggel rendelkezik;

d) a kifizetés adókedvezményt élvez abban az adójogrendszerben (államban, illetve területen), amelyben a címzettje adóügyi illetőséggel rendelkezik;

2. Ugyanazon értékcsökkenési leírásra egynél több adójogrendszerben igényelnek levonásokat.

3. Ugyanazon nyereség- vagy tőketételre egynél több adójogrendszerben igényelnek kettős adóztatás alóli mentességet.

4. Olyan konstrukció, amelynek keretében eszközátruházásra kerül sor és lényegi eltérés van az adott eszközökért az érintett adójogrendszerekben fizetendő összegek között.

D. Az automatikus információcserére és a tényleges tulajdonlásra vonatkozó különös ismertetőjegyek

1. Olyan konstrukció, amely azzal a hatással járhat, hogy veszélyezteti a Pénzügyi számlainformációk automatikus cseréjére vonatkozó uniós jogszabályokat vagy ezekkel egyenértékű megállapodásokat - köztük harmadik országokkal kötött ilyen megállapodásokat - végrehajtó jogszabályok szerinti adatszolgáltatási kötelezettségeket, vagy amely kihasználja az ilyen jogszabályok vagy megállapodások hiányát. Az ilyen konstrukciók magukban foglalják legalább az alábbiakat:

a) olyan számla, termék vagy befektetés igénybevétele, amely nem Pénzügyi számla, vagy látszólag nem minősül annak, de amelynek jellemzői alapvetően hasonlítanak a Pénzügyi számlák jellemzőihez;

b) Pénzügyi számlák vagy eszközök olyan adójogrendszerekbe történő áthelyezése, vagy olyan adójogrendszerek igénybevétele, amelyeket nem köt a Pénzügyi számlainformációknak az érintett adózó illetősége szerinti állammal folytatandó automatikus cseréje;

c) a nyereség és a tőke olyan termékekké vagy kifizetésekké való átsorolása, amelyek nem tartoznak a Pénzügyi számlainformációk automatikus cseréjének hatálya alá;

d) Pénzügyi intézmény vagy Pénzügyi számla vagy az abban, illetve azon található eszközök olyan Pénzügyi intézménybe vagy Pénzügyi számlába vagy eszközbe történő áthelyezése, illetve olyan Pénzügyi intézménnyé vagy Pénzügyi számlává vagy eszközzé történő átalakítása, amely nem tartozik a Pénzügyi számlainformációk automatikus cseréjének hatálya alá;

e) olyan jogi személyek, konstrukciók vagy struktúrák igénybevétele, amelyek megszüntetik, vagy az a céljuk, hogy megszüntessék egy vagy több számlatulajdonosnak vagy ellenőrzést gyakorló személynek a Pénzügyi számlainformációk automatikus cseréjének keretében végzett adatszolgáltatási tevékenységét;

f) olyan konstrukciók, amelyek növelik vagy kiaknázzák azoknak az átvilágítási eljárásoknak a gyenge pontjait, amelyeket a Pénzügyi intézmények arra használnak, hogy eleget tegyenek a Pénzügyi számlainformációkra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségeiknek, az olyan adójogrendszerek igénybevételét is beleértve, amelyekben elégtelen vagy nem megfelelő a pénzmosás elleni küzdelmet szolgáló jogérvényesítés, vagy amelyek alacsony szintű átláthatósági követelményeket támasztanak jogi személyekkel vagy jogi konstrukciókkal szemben.

2. Olyan konstrukció, amelynek jogi vagy tényleges tulajdonosi lánca nem átlátható, és amely olyan személyeket, jogi konstrukciókat vagy struktúrákat vesz igénybe:

a) amelyek nem folytatnak megfelelő személyzettel, felszereléssel, eszközökkel és helyiségekkel támogatott érdemi gazdasági tevékenységet; és

b) amelyeket az ilyen személyek, jogi konstrukciók vagy struktúrák által tartott eszközök tényleges tulajdonosai közül egynek vagy többnek az illetősége szerinti adójogrendszertől (államtól, illetve területtől) eltérő bármely más adójogrendszerben (államban, illetve területen) jegyeztek be, kezelnek, vagy ilyen adójogrendszer (állam, illetve terület) illetősége vagy ellenőrzése alatt állnak vagy ott telephellyel rendelkeznek; és

c) amelyek esetében az (EU) 2015/849 irányelvben meghatározottak szerinti tényleges tulajdonosait azonosíthatatlanná tették.

E. A transzferárazással kapcsolatos különös ismertetőjegyek

1. Olyan konstrukció, amelynek keretében egyoldalú minimum mentesítési szabályok alkalmazására kerül sor.

2. Olyan konstrukció, amelynek keretében nehezen értékelhető immateriális javak átruházására kerül sor. A "nehezen értékelhető immateriális javak" kifejezés azokat az immateriális javakat vagy immateriális javakhoz fűződő jogokat foglalja magában, amelyek esetében a kapcsolt vállalkozások közötti átruházásuk időpontjában:

a) nem állnak rendelkezésre megbízhatóan összehasonlítható ügyletek, valamint

b) a tranzakció létrejöttének időpontjában még nagymértékben bizonytalanok az átruházott immateriális javakból a jövőben várhatóan befolyó pénzforgalommal vagy nyereséggel kapcsolatos előrejelzések, vagy az immateriális javak értékeléséhez használt feltételezések, ami megnehezíti az immateriális javakkal kapcsolatos végső siker mértékének előrejelzését az átruházás időpontjában.

3. Olyan konstrukció, amelynek keretében feladatok és/vagy kockázatok és/vagy eszközök csoporton belüli, határokon átnyúló áthelyezésére kerül sor, amennyiben az áthelyezést követő három éves időszakban az áthelyező fél vagy felek kamatfizetés és adózás előtti eredményének előrejelzett éves összege nem éri el az adott áthelyező fél vagy felek kamatfizetés és adózás előtti éves eredményének arra az esetre előrejelzett összege 50 %-át, ha az áthelyezésre nem került volna sor.

V. MELLÉKLET

ÁTVILÁGÍTÁSI ELJÁRÁSOK, ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖVETELMÉNYEK ÉS EGYÉB SZABÁLYOK A PLATFORMÜZEMELTETŐK SZÁMÁRA

Ez a melléklet megállapítja az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetők által alkalmazandó átvilágítási eljárásokat, adatszolgáltatási követelményeket és egyéb szabályokat annak érdekében, hogy a tagállamok automatikus csere révén továbbítani tudják az ezen irányelv 8ac. cikkében említett információkat.

Ez a melléklet azokat a szabályokat és közigazgatási eljárásokat is megállapítja, amelyekkel a tagállamoknak rendelkezniük kell az e mellékletben foglalt átvilágítási eljárások és adatszolgáltatási követelmények hatékony végrehajtásának és az azoknak való megfelelés biztosításához.

I. SZAKASZ

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

Ezen irányelv alkalmazásában:

A. Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetők

1. »Platform«: minden, a felhasználók számára hozzáférhető szoftver - honlapok és azok részei is - és alkalmazás, ideértve a mobilalkalmazásokat is, amelyek lehetővé teszik az Értékesítők számára a többi felhasználóhoz való kapcsolódást valamely Érintett tevékenységnek közvetlen vagy közvetett, a felhasználók számára történő elvégzése céljából. Idetartozik az Érintett tevékenység Ellenértékének beszedésére és kifizetésére irányuló bármilyen intézkedés is.

A »Platform« kifejezés nem foglalja magában az olyan szoftvereket, amelyek az Érintett tevékenység végzésében történő bármilyen további közreműködés nélkül kizárólag az alábbiak valamelyikét teszik lehetővé:

a) az Érintett tevékenységgel kapcsolatos kifizetések kezelése;

b) az Érintett tevékenység felhasználók általi felsorolása vagy hirdetése;

c) a felhasználók valamely Platformra történő átirányítása vagy áthelyezése.

2. »Platformüzemeltető«: olyan Szervezet, amely szerződést köt az Értékesítőkkel annak érdekében, hogy az adott Platformot vagy annak egy részét az Értékesítők rendelkezésére bocsássa.

3. »Adatszolgáltatásra nem kötelezett platformüzemeltető«: olyan Platformüzemeltető, amely előzetesen, majd évente bizonyítja a tagállam azon hatáskörrel rendelkező hatósága számára - e hatóság számára kielégítő módon -, amelynek egyébként a III. alszakasz A.1-A.3. pontjában meghatározott szabályokkal összhangban adatot kellene szolgáltatnia, hogy a Platform teljes üzleti modellje olyan, hogy nem rendelkezik Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítőkkel.

4. »Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető«: az Adatszolgáltatásra nem kötelezett platformüzemeltetők kivételével minden olyan Platformüzemeltető, amely az alábbi helyzetek valamelyikében van:

a) valamely tagállamban adóügyi illetőséggel rendelkezik, vagy, amennyiben az ilyen Platformüzemeltető egyik tagállamban sem rendelkezik adóügyi illetőséggel, megfelel bármely alábbi feltételnek:

i. valamely tagállam jogszabályainak megfelelően jegyezték be;

ii. a vezetésének székhelye (ideértve a tényleges üzletvezetését) valamely tagállamban található;

iii. állandó telephellyel rendelkezik valamely tagállamban, és nem Elismert nem uniós platformüzemeltető;

b) egyik tagállamban sem rendelkezik adóügyi illetőséggel, nem valamely tagállam jogszabályainak megfelelően jegyezték be, vezetésének székhelye nem valamely tagállamban található, nem rendelkezik állandó telephellyel valamely tagállamban, de lehetővé teszi valamely Érintett tevékenységnek az Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítők általi elvégzését, vagy valamely, az egyik tagállamban található ingatlan bérbeadását magában foglaló Érintett tevékenység végzését, és nem Elismert nem uniós platformüzemeltető.

5. »Elismert nem uniós platformüzemeltető«: olyan Platformüzemeltető, amelynek esetében az általa lehetővé tett minden Érintett tevékenység egyúttal Elismert érintett tevékenység is, és amely Elismert nem uniós adójogrendszerben (államban vagy területen) rendelkezik adóügyi illetőséggel, vagy amennyiben az ilyen Platformüzemeltető nem valamely Elismert nem uniós adójogrendszerben (államban vagy területen) rendelkezik adóügyi illetőséggel, megfelel bármely alábbi feltételnek:

a) Elismert nem uniós adójogrendszer (állam vagy terület) jogszabályainak megfelelően jegyezték be; vagy

b) a vezetésének székhelye (ideértve a tényleges üzletvezetését) valamely Elismert nem uniós adójogrendszerben (államban vagy területen) található.

6. »Elismert nem uniós adójogrendszer (állam vagy terület)«: olyan nem uniós adójogrendszer (állam vagy terület), amely a nem uniós adójogrendszer (állam vagy terület) által közzétett jegyzékben adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozóként megjelölt valamennyi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságával a Hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti hatályos elismert megállapodást kötött.

7. »Hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti hatályos elismert megállapodás«: egy tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai és egy nem uniós adójogrendszer (állam vagy terület) közötti megállapodás, amely az e melléklet III. szakaszának B. pontjában meghatározott információkkal egyenértékű információk automatikus cseréjét írja elő, az egyenértékűséget a 8ac. cikk (7) bekezdésével összhangban elfogadott végrehajtási jogi aktussal megerősítve.

8. »Érintett tevékenység«: az Ellenérték fejében végzett valamely alábbi tevékenység:

a) ingatlan bérbeadása, beleértve a lakó- és üzleti ingatlanokat, valamint minden egyéb ingatlant és parkolóhelyet;

b) Személyi szolgáltatás;

c) Áruk értékesítése;

d) közlekedési eszköz bérbeadása;

Az »Érintett tevékenység« nem foglalja magában a Platformüzemeltetőnek vagy a Platformüzemeltető Kapcsolt szervezetének alkalmazottjaként eljáró Értékesítő által végzett tevékenységeket.

9. »Elismert érintett tevékenység«: minden érintett tevékenység, amelyre vonatkozik a Hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti hatályos elismert megállapodás alapján végzett automatikus csere.

10. »Ellenérték«: az Értékesítő számára az Érintett tevékenységgel összefüggésben megfizetett vagy jóváírt, bármilyen formájú ellentételezés az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető által levont vagy kivetett díjak, jutalékok, illetve adók nélkül, amelynek összegét a Platformüzemeltető ismeri vagy észszerűen ismerheti.

11. »Személyi szolgáltatás«: önállóan vagy valamely Szervezet nevében eljáró egy vagy több személy által végzett, idő- vagy feladatalapú munka, amelyet valamely felhasználó kérésére végeznek el online vagy - miután a Platformon keresztül lehetővé tették - személyesen offline.

B. Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítők

1. »Értékesítő«: olyan magánszemély vagy Szervezet Platformfelhasználó, amely az Adatszolgáltatási időszak során bármikor regisztrálva van a platformra, és amely az Érintett tevékenységet végzi.

2. »Aktív értékesítő«: olyan Értékesítő, amely az Adatszolgáltatási időszakban valamilyen Érintett tevékenységet végez, illetve amelynek az Adatszolgáltatási időszakban az Érintett tevékenységgel kapcsolatban Ellenértéket fizetnek ki vagy írnak jóvá.

3. »Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítő«: az Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát nem képező értékesítőn kívül bármely aktív értékesítő, amely valamely tagállamban illetőséggel rendelkezik vagy valamely tagállamban található ingatlant adott bérbe.

4. »Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát nem képező értékesítő«: bármely Értékesítő:

a) amely Államigazgatási szerv;

b) olyan Szervezet, amelynek a részvényeivel rendszeresen kereskednek szabályozott értékpapír-piacon, vagy olyan Szervezet Kapcsolt szervezete, amelynek részvényeivel rendszeresen kereskednek szabályozott értékpapír-piacon;

c) olyan Szervezet, amely számára a Platformüzemeltető több mint 2 000 , Közvetített ingatlanokra vonatkozó ingatlan-bérbeadás útján végzett Érintett tevékenységet tett lehetővé az Adatszolgáltatási időszakban; vagy

d) amely számára a Platformüzemeltető az Adatszolgáltatási időszakban kevesebb, mint 30, áruértékesítés útján végzett Érintett tevékenységet tett lehetővé, és ezek kifizetett vagy jóváírt Ellenértékének teljes összege nem haladta meg a 2 000 EUR-t.

C. Egyéb fogalommeghatározások

1. »Szervezet«: jogi személy vagy valamilyen jogi konstrukció, például vállalat, gazdasági társulás, vagyonkezelői alap vagy alapítvány. Egy Szervezet akkor tekintendő egy másik Szervezet Kapcsolt szervezetének, ha az egyik Szervezet a másik Szervezet ellenőrzése alatt áll, vagy ha a két Szervezet közös ellenőrzés alatt áll. E rendelkezés alkalmazásában ellenőrzés a Szervezetben gyakorolt szavazati jogoknak és a Szervezet értékének több mint 50 %-ával való közvetett vagy közvetlen rendelkezés. Közvetlen részvétel esetén a másik Szervezet tőkéjének több mint 50 %-os tulajdoni jogával való rendelkezés követelményének teljesülését az egymást követő szinteken meglévő részesedések arányának szorzatával kell megállapítani. A szavazati jogok több mint 50 %-ával rendelkező személy úgy tekintendő, hogy a szavazati jogok 100 %-ával rendelkezik.

2. »Államigazgatási szerv«: tagállam vagy egyéb joghatósággal rendelkező terület kormánya, tagállam vagy egyéb joghatósággal rendelkező terület valamely politikai alegysége (amely lehet többek között állam, tartomány, megye vagy település), vagy teljes mértékben a tagállam, az egyéb joghatósággal rendelkező terület vagy az előzőekben említett egy vagy több (önmagában is Államigazgatási szervnek minősülő) valamely politikai egység tulajdonában álló hivatal vagy szerv.

3. »Adóazonosító szám«: egy tagállam által kiadott, az adózó azonosítására szolgáló szám, vagy ha ilyen nincs, akkor a funkcionális megfelelője.

4. »Héaazonosító szám«: valamely, a héa céljából nyilvántartásba vett adóalany vagy nem adóalany jogi személy azonosítására szolgáló egyedi azonosító szám.

5. »Elsődleges cím«: az a cím, amely a magánszemélynek minősülő Értékesítő elsődleges lakóhelyét, valamint a Szervezetnek minősülő Értékesítő bejegyzett székhelyét jelöli.

6. »Adatszolgáltatási időszak«: az a naptári év, amelyre vonatkozóan a III. szakasz alapján adatokat szolgáltatnak.

7. »Közvetített ingatlan«: ugyanazon utcában és házszám alatt található, ugyanazon tulajdonos tulajdonában levő és valamely Platformon ugyanazon Értékesítő által bérlés céljából felkínált összes ingatlanegység.

8. »Pénzforgalmi jelzőszám«: annak a bankszámlának vagy egyéb hasonló pénzforgalmi számlának a Platformüzemeltető rendelkezésére álló egyedi azonosító száma vagy hivatkozási száma, amelyre az Ellenértéket kifizetik, illetve jóváírják.

9. »Áru«: bármilyen tárgyi eszköz.

II. SZAKASZ

ÁTVILÁGÍTÁSI ELJÁRÁSOK

Az Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítők azonosítására az alábbi eljárásokat kell alkalmazni.

A. Az ellenőrzés hatálya alá nem tartozó értékesítők

Annak megállapítása céljából, hogy egy adott, Szervezetként eljáró Értékesítő az I. rész B.4. pontjának a) és b) alpontjában meghatározott, Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát nem képező értékesítőnek minősül-e, az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető a nyilvánosan hozzáférhető információkra vagy a Szervezetnek minősülő Értékesítő megerősítésére támaszkodhat. Annak megállapítása céljából, hogy egy Értékesítő az I. szakasz B.4. pontjának c) és d) alpontja szerinti Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát nem képező értékesítőnek minősül-e, az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető támaszkodhat a rendelkezésére álló nyilvántartásaira.

B. Az Értékesítőre vonatkozó információk összegyűjtése

1. Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőnek a magánszemélynek minősülő és Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát nem képező értékesítőnek nem minősülő minden egyes Értékesítő esetében az összes alábbi információt össze kell gyűjtenie:

a) családi név és keresztnév;

b) Elsődleges cím;

c) az említett Értékesítő részére kiadott Adóazonosító szám, az egyes kiadó tagállamokat is beleértve, Adóazonosító szám hiányában pedig az említett Értékesítő születési helye;

d) az említett Értékesítő Héaazonosító száma, amennyiben rendelkezésre áll;

e) a születési dátum.

2. Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőnek a Szervezetnek minősülő és Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát nem képező értékesítőnek nem minősülő minden egyes Értékesítő esetében az összes alábbi információt össze kell gyűjtenie:

a) hivatalos név;

b) Elsődleges cím;

c) az említett Értékesítőnek kiadott bármilyen Adóazonosító szám, az egyes kiadó tagállamokat beleértve;

d) az említett Értékesítő Héaazonosító száma, amennyiben rendelkezésre áll;

e) cégnyilvántartási szám;

f) olyan állandó telephely, amennyiben rendelkezésre áll, amelyen keresztül az Unióban az Érintett tevékenységeket végzik, minden olyan tagállam megjelölésével, ahol ilyen állandó telephely található.

3. A B.1. és B.2. ponttól eltérve az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető nem köteles összegyűjteni a B.1. pont b)-e) alpontjában, valamint a B.2. pont b)-f) alpontjában említett információkat, amennyiben az Értékesítő személyazonosságának és illetőségének valamely tagállam vagy az Unió által rendelkezésre bocsátott azonosítási szolgáltatáson keresztül történő közvetlen megerősítésére támaszkodik az Értékesítő személyazonosságának és adóügyi illetőségének megállapítása érdekében.

4. A B.1. pont c) alpontjától, és a B.2. pont c) és e) alpontjától eltérve az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőnek az Adóazonosító számot vagy adott esetben a cégnyilvántartási számot az alábbi esetekben nem szükséges összegyűjtenie:

a) az Értékesítő illetősége szerinti tagállam nem ad ki Adóazonosító számot, illetve cégnyilvántartási számot az Értékesítő számára;

b) az Értékesítő illetősége szerinti tagállam nem írja elő az Értékesítő számára kiadott Adóazonosító szám bekérését.

C. Az Értékesítőre vonatkozó információk ellenőrzése

1. Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető az A. pont, a B.1. pont, a B.2. pont a)-e) alpontja és az E. pont alapján gyűjtött információk megbízhatóságát a saját nyilvántartásaiban szereplő összes információ és dokumentum, valamint a tagállamok vagy az Unió által ingyenesen, az Adóazonosító szám és/vagy a Héaazonosító szám érvényességének megállapítása céljából rendelkezésre bocsátott bármely elektronikus felület használatával ellenőrzi.

2. A C.1. ponttól eltérve az átvilágítási eljárásoknak az F.2. pont értelmében történő végrehajtása céljából az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető a rendelkezésére álló, elektronikusan kereshető nyilvántartások használatával megállapíthatja, hogy az A. pont, a B.1. pont, a B.2. pont a)-e) alpontja és az E. pont értelmében összegyűjtött információk megbízhatóak-e.

3. Az F.3. pont b) alpontjának alkalmazásában és a C.1. és a C. 2. ponttól eltérve azokban az esetekben, amikor az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőnek oka van feltételezni, hogy a B. vagy E. pontban említett információk bármelyike pontatlan lehet egy tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága által egy adott Értékesítőre vonatkozó megkeresésben szolgáltatott információ miatt, fel kell kérnie az Értékesítőt, hogy helyesbítse a hibásnak talált információkat, és nyújtson be olyan megbízható és független forrásból származó igazoló dokumentumokat, adatokat vagy információkat, mint például:

a) érvényes, hatóság által kiállított azonosító okmány,

b) az adóügyi illetőséget igazoló friss dokumentum.

D. Az Értékesítő illetősége szerinti tagállamnak ezen irányelv alkalmazásában történő meghatározása

1. Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető az Értékesítőt az Elsődleges címe szerinti tagállamban illetőséggel rendelkező Értékesítőnek tekinti. Amennyiben az eltér az Értékesítő Elsődleges címe szerinti tagállamtól, az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető úgy tekinti, hogy az Értékesítő az Adóazonosító számot kibocsátó tagállamban is rendelkezik illetőséggel. Amennyiben az Értékesítő a B.2. pont f) alpontjának megfelelően információt szolgáltatott állandó telephely meglétéről, az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető az Értékesítőt az Értékesítő által meghatározott tagállamban is illetőséggel rendelkezőnek tekinti.

2. A D.1. ponttól eltérve az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető az Értékesítőt minden olyan tagállamban illetőséggel rendelkezőnek tekinti, amelyre vonatkozóan egy tagállam vagy az Unió a B.3. pont szerint, elektronikus azonosítási szolgáltatás révén megerősítést adott.

E. Bérelt ingatlannal kapcsolatos információk összegyűjtése

Amennyiben egy adott Értékesítő ingatlan bérbeadását magában foglaló Érintett tevékenységet végez, az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőnek be kell gyűjtenie a Közvetített ingatlanok mindegyikéhez tartozó utcanevet és adott esetben a vonatkozó földhivatali nyilvántartási számot vagy annak az ingatlan helye szerinti tagállam nemzeti joga szerinti megfelelőjét. Amennyiben az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető több mint 2 000 Érintett tevékenységet segített elő egy Közvetített ingatlan bérbeadásával ugyanazon Szervezetnek minősülő Értékesítő részére, az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőnek olyan igazoló dokumentumokat, adatokat vagy információkat kell begyűjtenie, amelyek alátámasztják, hogy a Közvetített ingatlan ugyanazon tulajdonos tulajdonában van.

F. Az átvilágítási eljárások időzítése és érvényessége

1. Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőnek az A-E. pontban foglalt átvilágítási eljárásokat az Adatszolgáltatási időszak december 31. napjáig kell elvégeznie.

2. Az F.1. ponttól eltérve az olyan Értékesítők esetében, amelyeket 2023. január 1-jétől vagy az adott Szervezet Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetővé válásának dátumától kezdődően már regisztráltak a platformon, az A-E. pontban foglalt átvilágítási eljárásokat az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőre vonatkozó második, Adatszolgáltatási időszak december 31. napjáig kell elvégezni.

3. Az F.1. ponttól eltérve az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető a korábbi Adatszolgáltatási időszakokban elvégzett átvilágítási eljárásokra támaszkodhat, feltéve, hogy:

a) az Értékesítőre vonatkozó, a B.1. és B.2. pontban előírt információkat az utóbbi 36 hónapban gyűjtötték össze és ellenőrizték, illetve erősítették meg; valamint

b) az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőnek nincs oka azt feltételezni, hogy az A., B. és E. pont értelmében összegyűjtött információk megbízhatatlanná vagy helytelenné váltak.

G. Az átvilágítási eljárások kizárólag Aktív értékesítőkre történő alkalmazása

Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető dönthet úgy, hogy az A-F. pont szerinti átvilágítási eljárásokat kizárólag az Aktív értékesítők esetében folytatja le.

H. Az átvilágítási eljárások harmadik felek általi lefolytatása

1. Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető az ebben a szakaszban meghatározott átvilágítási kötelezettségek teljesítése céljából harmadik fél szolgáltatót vehet igénybe, azonban ezek a kötelezettségek továbbra is az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető felelősségi körébe tartoznak.

2. Amennyiben a H.1. pontban meghatározottak szerint ugyanazon platform tekintetében az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető nevében egy Platformüzemeltető teljesíti az átvilágítási kötelezettségeket, az ilyen Platformüzemeltetőnek az átvilágítási eljárásokat az ebben a szakaszban megállapított szabályok szerint kell lefolytatnia. Az átvilágítási kötelezettségek teljesítéséért továbbra is az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető felel.

III. SZAKASZ

ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖVETELMÉNYEK

A. Az adatszolgáltatás ideje és módja

1. Az I. szakasz A.4. pontja a) alpontjának értelmében vett Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőnek az Adatszolgáltatási időszakra vonatkozóan legkésőbb az Értékesítő Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítőként történő minősítésének naptári évét követő év január 31-éig be kell jelentenie az I. szakasz A.4. pontjának a) alpontjával összhangban meghatározott tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának az e szakasz B. pontjában szereplő információkat. Amennyiben több Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető is van, ezen Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetők bármelyike mentesül az információ bejelentésének kötelezettsége alól, ha a nemzeti joggal összhangban bizonyítékkal rendelkezik arra vonatkozóan, hogy ugyanazon információt egy másik Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető már bejelentette.

2. Ha az I. szakasz A.4. pontja a) alpontjának értelmében vett Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető az említett alpontban felsorolt feltételek bármelyikének több tagállamban is megfelel, az egyik tagállamot ki kell választania, amelyben az ebben a szakaszban foglalt adatszolgáltatási követelményeket teljesíteni fogja. Az ilyen Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőnek az Adatszolgáltatási időszakra vonatkozóan be kell jelentenie a IV. szakasz E. pontjával összhangban kiválasztott tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának az e szakasz B. pontjában felsorolt információkat legkésőbb azon naptári évet követő év január 31-éig, amelyben az Értékesítőt Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítőnek minősítették. Amennyiben több Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető is van, ezen Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetők bármelyike mentesül az információ bejelentésének kötelezettsége alól, ha a nemzeti joggal összhangban bizonyítékkal rendelkezik arra vonatkozóan, hogy ugyanazon információt egy másik Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető egy másik tagállamban már bejelentette.

3. Az I. szakasz A.4. pontja b) alpontjának értelmében vett Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőnek az Adatszolgáltatási időszakra vonatkozóan be kell jelentenie a IV. szakasz F.1. pontjával összhangban meghatározott bejegyzés szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának az e szakasz B. pontjában foglalt információkat legkésőbb azon naptári évet követő év január 31-éig, amelyben az Értékesítőt Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítőnek minősítették.

4. Az e szakasz A.3. pontja ellenére az I. szakasz A.4. pontja b) alpontjának értelmében vett Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető nem kötelezhető az e szakasz B. pontjában foglalt információk benyújtására azon Elismert érintett tevékenységek tekintetében, amelyek olyan, a Hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti hatályos elismert megállapodás hatálya alá tartoznak, amely már előírja az egyenértékű információk automatikus cseréjét valamely tagállammal az adott tagállamban illetőséggel rendelkező, Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítőkre vonatkozóan.

5. Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőnek ezenkívül a B.2. és a B.3. pontban meghatározott információkat be kell nyújtania annak az Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítőnek, amelyre az adott pont vonatkozik, legkésőbb azon naptári évet követő év január 31-éig, amelyben az Értékesítőt Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítőnek minősítették.

6. A fiat pénzben kifizetett vagy jóváírt Ellenértékre vonatkozó információkat abban a pénznemben kell feltüntetni, amelyben a kifizetés vagy jóváírás megtörtént. Abban az esetben, ha az Ellenértéket fiat pénztől eltérő formában fizették ki vagy írták jóvá, azt a helyi pénznemben kell feltüntetni, az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető által következetes módon meghatározott módon átváltva, illetve értékelve.

7. Az Ellenértékkel és egyéb összegekkel kapcsolatos információkat az Adatszolgáltatási időszak azon negyedévére vonatkozóan kell szolgáltatni, amelyben az Ellenértéket kifizették vagy jóváírták.

B. Szolgáltatandó adatok

Minden Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőnek az alábbi adatokat kell szolgáltatnia:

1. Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető neve, bejegyzett székhelyének címe, Adóazonosító száma és adott esetben a IV. szakasz F.4. pontja szerint hozzárendelt egyedi azonosító száma, valamint annak a platformnak/azoknak a platformoknak a cégneve(i), amely(ek)re vonatkozóan az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető adatot szolgáltat.

2. Az ingatlanbérbeadástól eltérő Érintett tevékenységet folytató minden egyes Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítő esetében:

a) a II. szakasz B. pontja alapján bekérendő információk;

b) a Pénzforgalmi jelzőszám, amennyiben az az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető rendelkezésére áll, és annak a tagállamnak a hatáskörrel rendelkező hatósága, amelyben az Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítő a II. szakasz D. pontjának értelmében illetőséggel rendelkezik, nem tette közzé, hogy nem szándékozik a Pénzforgalmi jelzőszámot erre a célra felhasználni;

c) a Pénzforgalmi jelzőszámon felül azon pénzügyi számla tulajdonosának neve - ha ez eltér az Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítő nevétől -, amelyre az Ellenértéket kifizették vagy amelyen az Ellenértéket jóváírták, amennyiben az az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető rendelkezésére áll, valamint az adott számlatulajdonossal kapcsolatban az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető rendelkezésére álló bármilyen egyéb pénzügyi azonosító adat;

d) azok a tagállamok, amelyekben az Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítő ezen irányelv alkalmazásában, a II. szakasz D. pontjának értelmében illetőséggel rendelkezik;

e) az Adatszolgáltatási időszak minden egyes negyedévében kifizetett vagy jóváírt Ellenérték teljes összege és azon Érintett tevékenységeknek a száma, amelyek tekintetében az Ellenértéket kifizették vagy jóváírták;

f) az Adatszolgáltatási időszak minden egyes negyedévében az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető által visszatartott vagy kivetett díjak, jutalékok, illetve adók.

3. Az ingatlan bérbeadását magában foglaló Érintett tevékenységet folytató minden egyes Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítő esetében:

a) a II. szakasz B. pontja alapján bekérendő információk;

b) a Pénzforgalmi jelzőszám, amennyiben az az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető rendelkezésére áll, és annak a tagállamnak a hatáskörrel rendelkező hatósága, amelyben az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó értékesítő a II. szakasz D. pontjának értelmében illetőséggel rendelkezik, nem tette közzé, hogy nem szándékozik a pénzforgalmi jelzőszámot erre a célra felhasználni;

c) a Pénzforgalmi jelzőszámon felül azon pénzügyi számla tulajdonosának neve - ha ez eltér az Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítő nevétől -, amelyre az Ellenértéket kifizették vagy amelyen az Ellenértéket jóváírták, amennyiben az az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető rendelkezésére áll, valamint a számlatulajdonossal kapcsolatban az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető rendelkezésére álló bármilyen egyéb pénzügyi azonosító adat;

d) azok a tagállamok, amelyekben az Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítő ezen irányelv alkalmazásában, a II. szakasz D. pontjának értelmében illetőséggel rendelkezik;

e) a Közvetített ingatlanok mindegyikének címe, amely a II. szakasz E. pontjában foglalt eljárások alapján kerül meghatározásra, valamint adott esetben a vonatkozó földhivatali nyilvántartási szám vagy annak az ingatlan helye szerinti tagállam nemzeti joga szerinti megfelelője;

f) az Adatszolgáltatási időszak minden egyes negyedévében kifizetett vagy jóváírt Ellenérték teljes összege és az egyes Közvetített ingatlanok kapcsán nyújtott Érintett tevékenységeknek a száma;

g) az Adatszolgáltatási időszak minden egyes negyedévében az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető által visszatartott vagy kivetett díjak, jutalékok, illetve adók;

h) amennyiben rendelkezésre áll, azoknak a napoknak a száma, amelyeken az egyes Közvetített ingatlanokat bérelték az Adatszolgáltatási időszakban, és az egyes Közvetített ingatlanok típusa.

IV. SZAKASZ

HATÉKONY VÉGREHAJTÁS

A 8ac. cikk értelmében a tagállamoknak rendelkezniük kell olyan szabályokkal és közigazgatási eljárásokkal, amelyek biztosítják az e melléklet II. és III. szakaszában foglalt átvilágítási eljárások és adatszolgáltatási követelmények hatékony végrehajtását és az azoknak való megfelelést.

A. A II. szakaszban meghatározott adatgyűjtési és -ellenőrzési követelmények érvényesítésének szabályai

1. A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetők az Értékesítőik tekintetében érvényesítsék a II. szakaszban meghatározott adatgyűjtési és -ellenőrzési követelményeket.

2. Amennyiben az Értékesítő az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető első kérelmét követő második emlékeztető beérkezése után és legalább 60 nap elteltével sem nyújtja be a II. szakasz szerint kért információkat, az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető zárolja az Értékesítő fiókját, és nem teszi lehetővé az Értékesítő számára, hogy újból regisztráljon a platformon vagy visszatartja az Ellenérték Értékesítőnek történő kifizetését, ameddig az Értékesítő be nem nyújtja a kért információkat.

B. Olyan szabályok, amelyek arra kötelezik az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőket, hogy vezessenek nyilvántartást az átvilágítási eljárások lefolytatása és az adatszolgáltatási követelmények teljesítése érdekében megtett lépésekről és minden alapul vett információról, valamint ezen nyilvántartások rendelkezésre állásának biztosítása céljából megtett megfelelő intézkedésekről

1. A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy arra kötelezzék az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőket, hogy vezessenek nyilvántartást a II. és III. szakaszban foglalt átvilágítási eljárások lefolytatása és adatszolgáltatási követelmények teljesítése érdekében megtett lépésekről és minden alapul vett információról. Ezeknek a nyilvántartásoknak megfelelően hosszú időtartamig, de minden esetben az Adatszolgáltatási időszak végét követően legalább 5 és legfeljebb 10 évig rendelkezésre kell állniuk.

2. A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket - ideértve az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetők számára adatszolgáltatást elrendelő végzés küldésének lehetőségét is - annak biztosítása érdekében, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságnak minden szükséges adatot benyújtsanak ahhoz, hogy az a 8ac. cikk (2) bekezdésével összhangban teljesíthesse az információk közlésére vonatkozó kötelezettséget.

C. Közigazgatási eljárások annak ellenőrzésére, hogy az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetők megfelelnek-e az átvilágítási eljárásoknak és adatszolgáltatási követelményeknek

A tagállamok közigazgatási eljárásokat dolgoznak ki annak ellenőrzése céljából, hogy az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetők megfelelnek-e a II. és III. szakaszban foglalt átvilágítási eljárásoknak és adatszolgáltatási követelményeknek.

D. Közigazgatási eljárások az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetővel való kapcsolatfelvételre hiányos vagy pontatlan információk szolgáltatása esetén

A tagállamok az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőkkel való kapcsolatfelvétel céljából eljárásokat dolgoznak ki arra az esetre, ha a szolgáltatott információk hiányosak vagy pontatlanok.

E. Közigazgatási eljárás az adatszolgáltatás helye szerinti egyetlen tagállam kiválasztására

Ha az I. szakasz A.4. pontja a) alpontjának értelmében vett Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető az említett alpontban felsorolt feltételek bármelyikének több tagállamban is megfelel, az egyik tagállamot ki kell választania a III. szakaszban foglalt adatszolgáltatási követelmények teljesítésére. Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőnek a választásáról értesítenie kell az érintett tagállamok valamennyi hatáskörrel rendelkező hatóságát.

F. Közigazgatási eljárás az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető egyszeri nyilvántartásba vételére

1. Platformüzemeltetőként való működésének megkezdésekor az e melléklet I. szakasza A.4. pontja b) alpontjának értelmében vett Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőnek a 8ac. cikk (4) bekezdésének értelmében nyilvántartásba kell vetetnie magát bármely tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságánál.

2. Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőnek az alábbi adatokat kell közölnie az egyszeri nyilvántartásba vétel szerinti tagállammal:

a) név;

b) postai cím;

c) elektronikus címek, ideértve a honlapok címét is;

d) az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőnek kiadott Adóazonosító szám;

e) nyilatkozat, amely információt tartalmaz az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőnek az Unión belüli Héaazonosítójáról, a 2006/112/EK tanácsi irányelv ( 8 ) XII. címe 6. fejezetének 2. és 3. szakasza szerint;

f) azok a tagállamok, amelyekben az Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítő a II. szakasz D. pontjának értelmében illetőséggel rendelkezik.

3. Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőnek értesítenie kell az egyszeri nyilvántartásba vétel szerinti tagállamot az F.2. pont szerint szolgáltatott adatokban bekövetkezett változásokról.

4. Az egyszeri nyilvántartásba vétel szerinti tagállam egy egyedi azonosító számot rendel az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőhöz, és erről elektronikus úton értesíti az összes tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságait.

5. Az egyszeri nyilvántartásba vétel szerinti tagállam kéri a Bizottságtól, hogy az alábbi esetekben törölje az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőt a központi nyilvántartásból:

a) a Platformüzemeltető értesíti a tagállamot, hogy már nem folytat semmilyen tevékenységet Platformüzemeltetőként;

b) az a) pont szerinti értesítés hiányában okkal feltételezhető, hogy a Platformüzemeltető tevékenysége megszűnt;

c) a Platformüzemeltető már nem felel meg az I. szakasz A.4. pontjának b) alpontjában foglalt feltételeknek;

d) a tagállam az F.7. ponttal összhangban visszavonta a hatáskörrel rendelkező hatóságánál történt nyilvántartásba vételt.

6. Minden tagállam haladéktalanul értesíti a Bizottságot az I. szakasz A.4. pontja b) alpontjának értelmében vett minden olyan Platformüzemeltetőről, amely úgy kezdi meg platformüzemeltetői tevékenységét, hogy nem vetette magát nyilvántartásba e pont szerint.

Amennyiben egy Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető nem tesz eleget a nyilvántartásba vételi kötelezettségének vagy ha a nyilvántartásba vételét az e szakasz F.7. pontjával összhangban visszavonták, a tagállamok a 25a. cikk sérelme nélkül hatékony, arányos és visszatartó erejű intézkedéseket hoznak a szabályozásnak a joghatóságukon belüli érvényesítése érdekében. Az ilyen intézkedések megválasztása továbbra is a tagállamok mérlegelési jogkörébe tartozik. A tagállamok arra is törekednek, hogy koordinálják a szabályozás érvényesítésére irányuló intézkedéseiket, ideértve végső esetben annak megakadályozását is, hogy az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető az Unión belül működhessen.

7. Ha egy Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető az egyszeri nyilvántartásba vétel szerinti tagállam két emlékeztetőjét követően sem tesz eleget az e melléklet III. szakaszának A.3. pontjával összhangban az adatszolgáltatási kötelezettségének, a tagállam a 25a. cikk sérelme nélkül megteszi az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy visszavonja az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőnek a 8ac. cikk (4) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételét. A nyilvántartásba vételt legkésőbb a második emlékeztető után 90 nappal, de legkorábban 30 nappal kell visszavonni.

( 1 ) A Tanács 2003/48/EK irányelve (2003. június 3.) a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról (HL L 157., 2003.6.26., 38. o.).

( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).

( 3 ) HL L 84., 2010.3.31., 1. o.

( 4 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.).

( 5 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

( 6 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

( 7 ) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

( 8 ) A Tanács 2006/112/EK irányelve (2006. november 28.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről (HL L 347., 2006.12.11., 1. o.).