32009R0543[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 543/2009/EK rendelete ( 2009. június 18. ) a növénytermelési statisztikákról, valamint a 837/90/EGK és a 959/93/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 543/2009/EK RENDELETE

(2009. június 18.)

a növénytermelési statisztikákról, valamint a 837/90/EGK és a 959/93/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 285. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően ( 1 ),

(1)

A tagállamok által a gabonafélék termesztéséről szolgáltatandó statisztikai adatokról szóló, 1990. március 26-i 837/90/EGK tanácsi rendeletet ( 2 ) és a tagállamok által a gabonaféléken kívüli növényi termékekről szolgáltatandó statisztikai adatokról szóló, 1993. április 5-i 959/93/EGK tanácsi rendeletet ( 3 ) többször módosították. Mivel most további módosításokra és egyszerűsítésekre van szükség, ezeket a jogszabályokat az egyértelműség kedvéért, és a közösségi jogszabályok egyszerűsítésére és a jobb szabályozásra vonatkozó új megközelítésnek ( 4 ) megfelelően egyetlen jogszabállyal kell felváltani.

(2)

A növénykultúrákról szóló statisztikák elengedhetetlenek a közösségi piacok irányításához. Az is elengedhetetlen, hogy a jelenlegi közösségi jogszabályok által szabályozott gabonafélékről és az egyéb szántóföldi növényekről szóló statisztikákon felül, a zöldségfélékről és az ültetvényekről is készüljenek statisztikák.

(3)

A közös agrárpolitika megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságnak rendszeres adatokra van szüksége a területekről, hozamokról és növénytermesztésről.

(4)

A gazdaságszerkezeti felmérésekről és a mezőgazdasági termelési módszereket vizsgáló felmérésről szóló, 2008. november 19-i 1166/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 5 ) 2016-ig rendelkezik egy közösségi felmérési programról a gazdaságok szerkezetére vonatkozó statisztikák előállítása céljából.

(5)

A statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló, 2003. május 26-i 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 6 ) összhangban a Bizottságnak továbbított, területi egységekre lebontott valamennyi tagállami statisztikának a NUTS- nómenklatúrát kell használnia. Következésképpen az összehasonlítható regionális statisztikák létrehozása érdekében a területi egységeket a NUTS- nómenklatúrával összhangban kell meghatározni.

(6)

A tagállami terhek csökkentése érdekében a regionális szintű adatkövetelmények nem léphetik túl a korábbi jogszabályokban megállapított követelményeket, kivéve ha időközben új regionális szintek jöttek létre. Következésképpen helyénvaló engedélyezni, hogy Németország és az Egyesült Királyság tekintetében a regionális statisztikai adatokat kizárólag a NUTS 1 területi egységek szerinti lebontásban állítsák össze.

(7)

E rendelet végrehajtásának elősegítése érdekében a tagállamok és a Bizottság között szoros együttműködésre van szükség, különösen az 1972. július 31-i 72/279/EGK tanácsi határozattal ( 7 ) létrehozott Agrárstatisztikai Állandó Bizottság segítségével.

(8)

A 837/90/EGK és a 959/93/EGK rendelet értelmében alkalmazandó rendszerről történő zökkenőmentes átmenet biztosítása érdekében e rendeletnek lehetővé kell tennie egy legfeljebb kétéves eltérési időszakot, amit abban az esetben kell biztosítani a tagállamoknak, ha e rendeletnek a nemzeti statisztikai rendszereikre való alkalmazása jelentős kiigazításokat igényelne, és valószínűsíthetően számottevő gyakorlati problémákkal járna.

(9)

A Közösség tevékenységeinek végzéséhez az ebben a rendeletben a statisztikák előállítására vonatkozóan megállapított intézkedések szükségesek.. Mivel e rendelet célját - nevezetesen közös jogi keret létrehozását a tagállamok művelt területeire, a gabonafélék és a gabonaféléken kívüli növények terméshozamára és termelésére vonatkozó közösségi statisztikák rendszeres előállításához - a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(10)

Az európai statisztikákról szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 8 ) képezi e rendelet rendelkezéseinek hivatkozási alapját, különösen a pártatlanság, a megbízhatóság, a tárgyszerűség, a költséghatékonyság, a statisztikai adatok bizalmas kezelése és az átláthatóság normáinak való megfelelés és az e rendelet értelmében nyújtott bizalmas statisztikai adatok továbbítása és védelme vonatkozásában, annak biztosítása érdekében, hogy a közösségi statisztikák létrehozása és közzététele során ne kerüljön sor jogellenes adatszolgáltatásra vagy statisztikai célokon kívüli egyéb felhasználásra.

(11)

Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal ( 9 ) összhangban kell elfogadni.

(12)

A Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy az adattovábbítási táblázatokat módosíthassa. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és a rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek többek között új, nem alapvető fontosságú elemekkel való kiegészítéssel történő módosítására irányulnak, ezért azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(13)

Az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről szóló, 2007. június 28-i 834/2007/EK tanácsi rendelet ( 10 ) előírja a közösségi statisztikai program keretében meghatározott, vonatkozó statisztikai információk Bizottsághoz való továbbításának kötelezettségét. Felismerve az ökológiai termelésre és gazdálkodásra vonatkozó közösségi statisztikák rendszeres előállításának szükségességét, a Bizottság várhatóan megfelelő intézkedést hoz, ideértve a kérdés megfelelő megoldását célzó jogalkotási javaslatok benyújtását is.

(14)

Ez a rendelet nem érinti a tagállamok által önkéntes alapon szolgáltatott, növényi termékekre vonatkozó korai becslések statisztikáit (Early Estimates for Crop Products - EECP).

(15)

Konzultáltak az Agrárstatisztikai Állandó Bizottsággal,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

E rendelet közös keretet hoz létre a mezőgazdasági célú földhasználatra és a növénytermesztésre vonatkozó közösségi statisztikák rendszeres előállításához.

2. cikk

Fogalom-meghatározások és pontosítások

(1) E rendelet alkalmazásában a következő fogalom-meghatározásokat kell alkalmazni:

a) "betakarítás éve": az a naptári év, amelyben a betakarítás megkezdődik;

b) "mezőgazdasági hasznosítású terület": gazdaságok által használt szántók, állandó gyepterületek, ültetvények és konyhakertek teljes területe, függetlenül a birtokhasználat típusától vagy attól, hogy azt közbirtokként használják-e;

c) "művelt terület": a teljes vetésterületnek megfelelő terület, amely a betakarítás után a (pl. természeti katasztrófák miatt) kipusztult területet már nem foglalja magában;

d) "termőterület": az adott évben egy meghatározott növénykultúra termesztése céljából bevetett teljes terület;

e) "betakarított terület": a termőterület betakarított része. A betakarított terület következésképpen megegyezhet a termőterülettel, illetve lehet annál kisebb;

f) "ültetvények termőterülete": az ültetvények tekintetében az a terület, amelyet a betakarítási referenciaévben potenciálisan be lehet takarítani. Nem tartoznak ide a nem termő területek, mint például a még nem termő, új ültetvények;

g) "betakarított termés": magában foglalja a gazdaságon belüli tárolási veszteséget, a gazdaságban közvetlenül elfogyasztott, valamint az értékesített mennyiségeket a termék egységnyi tömegében kifejezve;

h) "terméshozam": a művelt területekre eső betakarított termés;

i) "az üvegházban illetve más járható védőborítás alatt termesztett növénykultúrák": olyan növények, amelyek tenyészidejük teljes vagy túlnyomó részében üvegház, illetve stabil vagy mobil járható (üveg, illetve merev vagy rugalmas műanyag) védőborítás alatt növekednek. Nem tartozik ide a talaj fóliatakarása, és az ember számára hozzáférhetetlen üvegbura vagy fóliaalagút, vagy az üvegfedelű hordozható keret használata sem. Azon kultúrák területét, amelyek részben védőfedés alatt, részben szabadföldön növekednek, a felmérésben kizárólag védőfedés alattiként kell feltüntetni, kivéve ha a védőfedés alatti termesztés ideje rendkívül rövid;

j) "fővetésű terület": egy adott parcella fővetésű területének az számít, amikor a termelési év folyamán a parcellán csak egy, egyértelműen meghatározó kultúrát termesztenek.

(2) "Másodművelés" alatt a szántóföld olyan adott parcellája értendő, amelyet a termelési év folyamán egynél többször használnak, de a területen valamennyi használat során egyszerre csak egy kultúrát termesztenek. Ez a terület művelt területnek számít minden egyes kultúra vonatkozásában. A fővetésű és másodvetésű terület fogalma ebben az összefüggésben nem alkalmazandó;

"Vegyes (köztes) művelés" alatt a növénykultúrák azon kombinációja értendő, amelyeket a mezőgazdasági földterület egy adott parcelláján egy időben termesztenek. Ebben az esetben a művelt terület a növénykultúrák között az általuk elfoglalt földterület arányában oszlik meg. A fővetésű és másodvetésű terület fogalma ebben az összefüggésben nem alkalmazandó;

"Kettős hasznosítású növénykultúrák", azaz az egynél több hasznosítású növénykultúrák, azok, amelyeket egyezményesen az elsődleges használatuk alapján növénykultúrának, kiegészítő használatuk alapján pedig másodlagos növénykultúrának kell tekinteni;

3. cikk

Lefedettség

(1) Valamennyi tagállam statisztikákat állít össze a saját mezőgazdasági hasznosítású területén belül termesztett, a mellékletben felsorolt növénykultúrákra vonatkozóan.

(2) A statisztikáknak az alábbi területek legalább 95 %-át kell reprezentálniuk:

a) szántóföldi növénytermesztés teljes művelt területe (1. táblázat);

b) zöldségfélék, sárgadinnye és szamóca teljes betakarított területe (2. táblázat);

c) ültetvények teljes termőterülete (3. táblázat);

d) mezőgazdasági hasznosítású terület (4. táblázat).

(3) A valamely tagállamban alacsony vagy nulla előfordulásúnak tekintett mutatókat ki lehet zárni a statisztikából, feltéve hogy a tagállam az adott referencia-időszakot közvetlenül megelőző naptári év végéig tájékoztatja a Bizottságot valamennyi ilyen növénykultúráról és az egyes ilyen növénykultúrákra vonatkozó alacsony előfordulási küszöbértékről.

4. cikk

A felmérés gyakorisága és a referencia-időszak

A tagállamok minden évben a Bizottság rendelkezésére bocsátják a mellékletben említett adatokat. A referencia-időszaknak a betakarítás éve számít. Az első referenciaév 2010.

5. cikk

Pontossági követelmények

(1) A statisztikai célból mintavételes felmérést végző tagállamok megteszik a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy az 1. táblázatban szereplő adatok megfeleljenek az alábbi pontossági követelményeknek: az n + 1. év szeptember 30-ig továbbítandó adatok művelt területekre vonatkozó relatív szórása (nemzeti szinten) nem haladhatja meg a 3 %-ot a főbb növények egyes alábbi csoportjaira: gabonafélék szemes terménynek (beleértve a vetőmagot is), száraz hüvelyesek szemes terménynek és fehérjenövények (beleértve a vetőmagot valamint a gabonafélék és a hüvelyesek keverékeit is), gyökérnövények, ipari növények és zölden betakarított növények.

(2) Azon tagállam, amely úgy dönt, hogy a statisztikai felméréseken kívüli statisztikai információforrásokat alkalmaz, biztosítja, hogy az ilyen forrásokból származó információk minősége legalább ugyanolyan legyen, mint a statisztikai felmérésekből származó információké.

(3) Azon tagállam, amely úgy dönt, hogy adminisztratív forrást használ, erről előre tájékoztatja a Bizottságot, és részletes információkat közöl a használni kívánt módszerről és az adminisztratív forrásból származó adatok minőségéről.

6. cikk

Adatszolgáltatás a Bizottságnak

(1) A tagállamok az egyes táblázatoknál megállapított határidőkön belül továbbítják a mellékletben meghatározott adatokat a Bizottságnak (az Eurostatnak).

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 8a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a mellékletben meghatározott adattovábbítási táblázatok módosítására vonatkozóan.

E felhatalmazáson alapuló jogi aktusok nem módosíthatják a jelentéstétel gyakoriságát és a határidőket, és nem róhatnak jelentős többletterhet a tagállamokra vagy az adatszolgáltatókra.

A Bizottságnak megfelelő indokolással kell ellátnia a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban foglalt statisztikai intézkedéseket, adott esetben a területen illetékes szakértőktől származó információk felhasználásával, a 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 11 ) 14. cikkének (3) bekezdésében említett költséghatékonysági elemzés alapján, amely tartalmazza a válaszadókra háruló terhek és az előállítási költségek értékelését.

7. cikk

Regionális statisztikák

(1) A mellékletben "R"-rel jelölt növénykultúrákra vonatkozó adatokat az 1059/2003/EK rendeletben meghatározott NUTS 1 és NUTS 2 területi egységek szerinti lebontásban kell megadni. Ettől eltérően, Németország és az Egyesült Királyság tekintetében a statisztikákat a NUTS 1 területi egységek szerinti lebontásban állíthatják össze.

(2) A valamely tagállamban alacsony vagy nulla előfordulásúnak tekintett mutatókat ki lehet zárni a regionális statisztikából, feltéve hogy a tagállam a referencia-időszakot közvetlenül megelőző naptári év végéig tájékoztatja a Bizottságot valamennyi ilyen növénykultúráról és az egyes ilyen növénykultúrákra vonatkozó alacsony előfordulási küszöbértékről.

8. cikk

Statisztikai minőség és jelentés

(1) E rendelet alkalmazásában a továbbítandó adatokra a következő minőségértékelési szempontok vonatkoznak:

a) "tárgyszerűség": arra utal, hogy a statisztika milyen mértékben felel meg a felhasználók jelenlegi és lehetséges szükségleteinek;

b) "pontosság": arra utal, hogy a becslések milyen mértékben közelítik meg a valódi, nem ismert értékeket;

c) "időszerűség": az információ elérhetősége és a leírt esemény vagy jelenség között eltelt időre vonatkozik;

d) "időbeli pontosság": az adatok közzétételének tervezett időpontja és az adatok megjelenésének időpontja között eltelt idő;

e) "hozzáférhetőség" és "érthetőség": azokra a feltételekre és rendelkezésekre utal, amelyek mellett a felhasználó hozzáférhet az adatokhoz, használhatja és értelmezheti őket;

f) "összehasonlíthatóság": az alkalmazott statisztikai fogalmak, mérési módszerek és eljárások közötti különbségek hatásának mérésére utal a statisztikák földrajzi, ágazati területek szerinti vagy időbeli összehasonlítása során; valamint

g) "koherencia": arra utal, hogy az adatok mennyire alkalmasak különböző típusú, különböző okokból alkalmazott, megbízható összekapcsolásra.

(2) A tagállamok három évente - és legelőször 2011. október 1-ig - benyújtják a Bizottságnak (Eurostatnak) a továbbított adatok minőségéről szóló jelentést.

(3) A minőségről szóló jelentésnek az (1) bekezdésben említett minőségértékelési szempontok alapján az alábbiak leírását kell tartalmaznia:

a) az ezen rendelet hatálya alá tartozó felmérés megszervezése és az alkalmazott módszertan;

b) az e rendeletben említett mintavételes felméréseknél elért pontossági szintek;

c) a felmérésektől eltérő, felhasznált források minősége.

(4) A tagállamok minden olyan módszertani vagy egyéb változásról tájékoztatják a Bizottságot, amely lényegesen befolyásolhatja a statisztikai eredményeket. E tájékoztatásnak az adott változás hatálybalépését követő három hónapon belül meg kell történnie.

(5) Tekintetbe kell venni azt az elvet is, miszerint a járulékos költségeknek és terheknek ésszerű kereteken belül kell maradniuk.

8a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

(2) A Bizottságnak a 6. cikk (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időszakra szól 2014. január 10-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 6. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5) A 6. cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

11. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1) A (2) bekezdés sérelme nélkül, a 837/90/EGK rendelet és a 959/93/EGK rendelet 2010. január 1-jével hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletekre történő hivatkozásokat az e rendeletre történő hivatkozásként kell értelmezni.

12. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2010. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

MELLÉKLET

1. táblázat

Szántóföldi növények

A. RÉSZ

B. RÉSZ

(1) Az e termények termelésével kapcsolatos adatokat átlagos nedves ségtartalom szerint kell megadni, amiről minden tagállam az n + 1. év januárjában/márciusában (9. oszlop) tájékoztatja a Bizottságot.

NB: Az 1., 2., 3. és 11. oszlopok kötelezők azon tagállamok számára, amelyek átlagos nemzeti termelése a legutóbbi három évben évente meghaladta az alábbi küszöbértékeket:

Közönséges búza és tönköly: 3 000 000 tonna,

Durumbúza: 1 000 000 tonna,

Árpa: 900 000 tonna,

Rozs és őszi gabonafélék keverékei (kétszeres ): 100 000 tonna,

Szemeskukorica és szemcsutkazúzalék: 1 500 000 tonna,

Tritikálé: 200 000 tonna,

Zab: 150 000 tonna,

Cirok: 150 000 tonna,

Rizs: 150 000 tonna,

Takarmányborsó: 70 000 tonna,

Disznóbab és lóbab: 50 000 tonna,

Káposzta- és réparepcemag: 300 000 tonna,

Napraforgómag: 200 000 tonna,

Szója: 60 000 tonna,

Burgonya (vetőburgonya is): 700 000 tonna,

Cukorrépa (kivéve vetőmag): 2 500 000 tonna,

és silókukorica: 4 500 000 tonna.

2. táblázat

Friss zöldségfélék (dinnye is), szamóca és termesztett gomba

3. táblázat

Állandó növénykultúrák emberi fogyasztásra

4. táblázat

Mezőgazdasági célú földhasználat

( 1 ) Az Európai Parlament 2009. február 19-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a(z) 2009. június 8-i tanácsi határozat.

( 2 ) HL L 88., 1990.4.3., 1. o.

( 3 ) HL L 98., 1993.4.24., 1. o.

( 4 ) A jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás (HL C 321., 2003.12.31., 1. o.)

( 5 ) HL L 321., 2008.12.1., 14. o.

( 6 ) HL L 154., 2003.6.21., 1. o.

( 7 ) HL L 179., 1972.8.7., 1. o.

( 8 ) HL L 87., 2009.3.31., 164. o.

( 9 ) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

( 10 ) HL L 189., 2007.7.20., 1. o.

( 11 ) Az Európai Parlament és a Tanács 223/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 87., 2009.3.31., 164. o.).

( 12 ) Az e termények termelésével kapcsolatos adatokat átlagos nedves ségtartalom szerint kell megadni, amiről minden tagállam az n + 1. év januárjában/márciusában (9. oszlop) tájékoztatja a Bizottságot.