32018R1727[1]

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1727 rendelete (2018. november 14.) az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynökségéről (Eurojust) és a 2002/187/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2018/1727 RENDELETE

(2018. november 14.)

az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynökségéről (Eurojust) és a 2002/187/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről

I. FEJEZET

AZ EUROJUST LÉTREHOZÁSA, CÉLKITŰZÉSEI ÉS FELADATAI

1. cikk

Az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynökségének létrehozása

2. cikk

Feladatok

Feladatai végrehajtása során az Eurojust:

a) figyelembe veszi a tagállamok illetékes hatóságaitól származó megkereséseket, a Szerződések keretében elfogadott rendelkezések értelmében hatáskörrel rendelkező uniós hatóságok, intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek által szolgáltatott, valamint maga az Eurojust által gyűjtött információkat;

b) megkönnyíti az igazságügyi együttműködésre irányuló megkeresések és az arra vonatkozó határozatok - ideértve a kölcsönös elismerés elvét érvényesítő eszközökön alapuló megkereséseket és határozatokat - végrehajtását.

3. cikk

Az Eurojust hatásköre

Az Eurojust gyakorolja az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekre vonatkozó hatáskörét azokban az esetekben, amelyekben az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok érintettek, de amelyekre vonatkozóan az Európai Ügyészség nem rendelkezik hatáskörrel vagy úgy dönt, hogy hatáskörét nem gyakorolja.

Az Eurojust, az Európai Ügyészség és az érintett tagállamok konzultálnak és együttműködnek egymással az Eurojust e bekezdés szerinti hatáskörének gyakorlása érdekében. A hatáskör e bekezdés szerinti gyakorlására vonatkozó gyakorlati részleteket a 47. cikk (3) bekezdésében említett munkamegállapodás szabályozza.

Az Eurojust hatásköre az I. mellékletben felsorolt bűncselekményekhez kapcsolódó bűncselekményekre terjed ki. A következő bűncselekmény-kategóriák minősülnek kapcsolódó bűncselekménynek:

a) az I. mellékletben felsorolt súlyos bűncselekmények elkövetéséhez szükséges eszközök megszerzése érdekében elkövetett bűncselekmények;

b) az I. mellékletben felsorolt súlyos bűncselekmények elkövetésének megkönnyítése vagy elkövetése céljából elkövetett bűncselekmények;

c) az I. mellékletben felsorolt súlyos bűncselekmények elkövetői büntetlenségének biztosítása érdekében elkövetett bűncselekmények.

Annak eldöntése, hogy a tagállamok nyújtanak-e jogsegélyt egy harmadik országnak vagy egy nemzetközi szervezetnek, és ha igen, milyen módon, az érintett tagállam illetékes hatóságának kizárólagos hatáskörébe tartozik, figyelemmel az alkalmazandó nemzeti jogra, az uniós vagy a nemzetközi jogra.

4. cikk

Az Eurojust operatív feladatkörei

Az Eurojust:

a) tájékoztatja a tagállamok illetékes hatóságait a tudomására hozott olyan nyomozásokról és büntetőeljárásokról, amelyeknek uniós szintű következményei vannak, vagy amelyek a közvetlenül érintetteken túl más tagállamokat is érinthetnek;

b) segítséget nyújt a tagállamok illetékes hatóságainak a nyomozások és büntetőeljárások lehető legjobb koordinációjához;

c) segítséget nyújt az illetékes tagállami hatóságok közötti együttműködés javításához, különösen az Europol elemzései alapján;

d) bűnügyekben együttműködik és konzultál az Európai Igazságügyi Hálózattal, többek között igénybe veszi az Európai Igazságügyi Hálózat dokumentációs adatbázisát, és hozzájárul annak fejlesztéséhez;

e) szorosan együttműködik az Európai Ügyészséggel a hatáskörébe tartozó ügyekben;

f) operatív, technikai és pénzügyi segítséget nyújt a tagállamok határokon átnyúló műveleteihez és nyomozásaihoz, ideértve a közös nyomozócsoportokat is;

g) támogatja az Europol és más uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek által kifejlesztett, speciális szakértelemmel rendelkező uniós központokat, és adott esetben részt vesz azok munkájában;

h) együttműködik az uniós intézményekkel, szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel, valamint az EUMSZ V. címe által szabályozott, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség vonatkozásában létrehozott hálózatokkal;

i) támogatja a tagállamoknak az I. mellékletben felsorolt súlyos bűncselekményekkel szembeni küzdelemre irányuló intézkedéseit;

j) támogatja a tagállamoknak a népirtás, az emberiesség elleni bűncselekmények, a háborús bűncselekmények és a kapcsolódó bűncselekmények elleni küzdelemre irányuló intézkedéseit, többek között azáltal, hogy megőrzi, elemzi és tárolja az e bűncselekményekkel és a kapcsolódó bűncselekményekkel összefüggő bizonyítékokat, valamint lehetővé teszi az ilyen bizonyítékok megosztását az illetékes nemzeti hatóságokkal és a nemzetközi igazságügyi hatóságokkal, különösen a Nemzetközi Büntetőbírósággal, vagy más módon közvetlenül hozzáférhetővé teszi azokat az illetékes nemzeti hatóságok és a nemzetközi igazságügyi hatóságok, különösen a Nemzetközi Büntetőbíróság számára.

Feladatai ellátása során az Eurojust kérése indokainak megjelölése mellett kérheti az érintett tagállamok illetékes hatóságait, hogy:

a) konkrét cselekmények tekintetében rendeljenek el nyomozást vagy büntetőeljárást;

b) fogadják el azt, hogy egyikük kedvezőbb helyzetben lehet az adott cselekményekkel kapcsolatban a nyomozás vagy a büntetőeljárás elrendelése terén;

c) koordináljanak az érintett tagállamok illetékes hatóságai között;

d) hozzanak létre közös nyomozócsoportot a releváns együttműködési eszközökkel összhangban;

e) bocsássanak rendelkezésére a feladatai ellátásához szükséges bármely információt;

f) tegyenek különleges nyomozati intézkedéseket;

g) tegyenek meg a nyomozás vagy a büntetőeljárás szempontjából indokolt bármely egyéb intézkedést.

Az Eurojustnak lehetősége van továbbá arra, hogy

a) az Europol számára véleményeket nyújtson az Europol által végzett elemzések alapján;

b) logisztikai támogatást nyújtson, ideértve fordítást, tolmácsolást és koordinációs értekezletek szervezését.

5. cikk

Operatív és egyéb feladatkörök gyakorlása

Az Eurojust testületként jár el:

a) a 4. cikk (1) vagy (2) bekezdésében említett intézkedések meghozatalakor: i. az Eurojust által kezelt ügyben érintett egy vagy több nemzeti tag kérésére; ii. ha az ügy olyan nyomozást vagy büntetőeljárást érint, amelynek uniós szintű következményei vannak, vagy amely a közvetlenül érintett tagállamokon kívül más tagállamokat is érinthet;

b) a 4. cikk (3), (4) vagy (5) bekezdésében említett bármely intézkedés meghozatalakor;

c) ha az Eurojust operatív céljainak teljesítésével összefüggő általános kérdés merül fel;

d) az Eurojust éves költségvetésének elfogadásakor, amely esetben a határozatot a tagjainak kétharmados többségével hozzák meg;

e) a 15. cikkben említett programozási dokumentumnak vagy az Eurojust éves tevékenységi jelentésének elfogadásakor, amely esetben a határozatot a tagok kétharmados többségével hozzák meg;

f) az elnök és az alelnökök 11. cikk szerinti megválasztásakor, illetve felmentésekor;

g) az adminisztratív igazgató kinevezésekor, vagy adott esetben hivatali idejének meghosszabbításakor, illetve tisztségéből a 17. cikk szerint történő visszahívásakor;

h) a 47. cikk (3) bekezdése és az 52. cikk szerint kötött munkamegállapodások elfogadásakor;

i) a tagjait érintő összeférhetetlenség megelőzésére és kezelésére vonatkozó, többek között érdekeltségi nyilatkozatukkal kapcsolatos szabályok elfogadásakor;

j) jelentések, szakpolitikai dokumentumok, a nemzeti hatóságokat segítő iránymutatások, valamint az Eurojust operatív munkáját érintő vélemények elfogadásakor, ha ezek a dokumentumok stratégiai jellegűek;

k) az 53. cikk szerinti összekötő bírák, illetve ügyészek kinevezésekor;

l) minden, az e rendelet által nem kifejezetten az igazgatótanács feladatkörébe utalt vagy a 18. cikkel összhangban nem az adminisztratív igazgató felelősségi körébe tartozó határozat meghozatalakor;

m) ha e rendelet másként rendelkezik.

A testület operatív igényeinek megfelelően további, a 16. és a 18. cikkben meghatározottakon túlmenő adminisztratív feladatokkal bízhatja meg az adminisztratív igazgatót és az igazgatótanácsot.

Rendkívüli körülmények által indokolt esetben a testület úgy dönthet, hogy átmenetileg felfüggeszti a kinevezésre jogosult hatóságra ruházott hatásköröknek az adminisztratív igazgatóra történt átruházását, valamint azon hatásköröket, amelyeket az utóbbi tovább átruházott, és hogy e hatásköröket maga gyakorolhatja vagy átruházhatja valamely tagjára, illetőleg a személyzetnek egy, az adminisztratív igazgatón kívüli tagjára.

II. FEJEZET

AZ EUROJUST FELÉPÍTÉSE ÉS SZERVEZETE

I. SZAKASZ

Felépítés

6. cikk

Az Eurojust felépítése

Az Eurojust a következőkből épül fel:

a) a nemzeti tagok;

b) a testület;

c) az igazgatótanács;

d) az adminisztratív igazgató.

II. SZAKASZ

Nemzeti tagok

7. cikk

A nemzeti tagok jogállása

8. cikk

A nemzeti tagok hatáskörei

A nemzeti tagok hatáskörrel rendelkeznek arra, hogy:

a) elősegítsék vagy más módon támogassák bármely kölcsönös jogsegély vagy kölcsönös elismerés iránti megkeresés kibocsátását vagy végrehajtását;

b) közvetlenül kapcsolatba lépjenek és információt cseréljenek a tagállam bármely illetékes nemzeti hatóságával vagy bármely illetékes uniós szervvel, hivatallal vagy ügynökséggel, ideértve az Európai Ügyészséget is;

c) közvetlenül kapcsolatba lépjenek és információt cseréljenek bármely illetékes nemzetközi hatósággal, tagállamuk nemzetközi kötelezettségvállalásaival összhangban;

d) részt vegyenek közös nyomozócsoportokban, ideértve azok felállítását.

Az illetékes nemzeti hatóság egyetértésével a nemzeti tagok a nemzeti jogukkal összhangban:

a) kölcsönös jogsegély vagy kölcsönös elismerés iránti megkeresést bocsáthatnak ki vagy hajthatnak végre;

b) elrendelhetik, kérhetik vagy végrehajthatják a 2014/41/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben ( 1 ) meghatározott nyomozati intézkedéseket;

A nemzeti tag javaslatot nyújthat be a (3) és (4) bekezdésben említett intézkedések végrehajtása érdekében az illetékes nemzeti hatósághoz, amennyiben a (3) és (4) bekezdésben említett hatásköröknek az említett nemzeti tag általi gyakorlása összeférhetetlen

a) a tagállam alkotmányos rendjével; vagy

b) az említett tagállam büntető igazságszolgáltatási rendszerének alapvető jellemzőivel a következők tekintetében: i. a rendőrség, az ügyészek és a bírák közötti hatáskörmegosztás; ii. a bűnüldöző hatóságok közötti funkcionális feladatmegosztás; vagy iii. az érintett tagállam szövetségi felépítése.

9. cikk

A nemzeti nyilvántartásokhoz való hozzáférés

A nemzeti tagok - nemzeti jogukkal összhangban - hozzáféréssel rendelkeznek tagállamuk következő típusú nyilvántartásaihoz, vagy legalább megszerezhetik az azokban tárolt információkat:

a) bűnügyi nyilvántartások;

b) letartóztatott személyek nyilvántartásai;

c) nyomozati nyilvántartások;

d) DNS-nyilvántartások;

e) tagállamuk hatóságainak egyéb nyilvántartásai, amennyiben az ilyen információkra szükség van feladataik ellátásához.

III. SZAKASZ

A testület

10. cikk

A testület összetétele

A testület a következőkből áll:

a) valamennyi nemzeti tag; és

b) amikor a testület irányítási feladatköreit gyakorolja, a Bizottság egy képviselője.

Az első albekezdés b) pontja szerint kijelölt bizottsági képviselő megegyezik a Bizottság 16. cikk (4) bekezdése szerinti képviselőjével a végrehajtó bizottságban.

11. cikk

Az Eurojust elnöke és alelnöke

Az elnök a testület nevében gyakorolja feladatköreit. Az elnök a következő feladatokat látja el:

a) képviseli az Eurojustot;

b) összehívja a testület és az igazgatótanács üléseit és elnököl azokon, valamint tájékoztatja a testületet bármely, az érdeklődésére számot tartó kérdésről;

c) irányítja a testület munkáját, és ellenőrzi az Eurojust adminisztratív igazgató általi napi szintű irányítását;

d) ellátja az Eurojust eljárási szabályzatában előírt bármely egyéb feladatot.

Amikor egy nemzeti tagot az Eurojust elnökévé választanak, az érintett tagállam az adott nemzeti tag elnöki megbízatásának idejére egy másik, megfelelő képesítéssel rendelkező személyt rendelhet ki a nemzeti iroda megerősítése érdekében.

Az ilyen személy kirendelése mellett döntő tagállamok a 12. cikkel összhangban ellentételezésért folyamodhatnak.

12. cikk

Ellentételezési mechanizmus az elnöki posztra való megválasztás esetén

Az ellentételezést bármely tagállam igénybe veheti, ha:

a) nemzeti tagját elnökké választották; és

b) a testülettől kérelmezi az ellentételezést, és igazolja, hogy a nemzeti iroda megerősítésére a megnövekedett munkamennyiség miatt szükség van.

13. cikk

A testület ülései

14. cikk

A testületben való szavazás szabályai

15. cikk

Éves és többéves programozás

IV. SZAKASZ

Az igazgatótanács

16. cikk

Az igazgatótanács működése

Az igazgatótanács továbbá:

a) az adminisztratív igazgató által készített tervezet alapján felülvizsgálja az Eurojust 15. cikkben említett programozási dokumentumát, és elfogadás céljából továbbítja azt a testület részére;

b) a csalással kapcsolatos kockázatokkal arányos csalás elleni stratégiát fogad el az Eurojustra vonatkozóan, figyelembe véve a végrehajtandó intézkedések költségeit és hasznait, valamint az adminisztratív igazgató által készített tervezet alapján;

c) megfelelő végrehajtási szabályokat fogad el a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendeletben ( 2 ) megállapított, az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata (a továbbiakban: a személyzeti szabályzat) és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek (a továbbiakban: az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek) betartására vonatkozóan, a személyzeti szabályzat 110. cikkével összhangban;

d) biztosítja a belső vagy külső ellenőrzési jelentésekből, értékelésekből és vizsgálatokból - ideértve az európai adatvédelmi biztos és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálatait is - származó megállapítások és ajánlások megfelelő nyomon követését;

e) meghoz minden határozatot az Eurojust belső igazgatási felépítésének kialakítására, és szükség esetén módosítására vonatkozóan;

f) az igazgatási és költségvetési irányítás felügyeletének megerősítése céljából, az adminisztratív igazgató 18. cikkben meghatározott felelősségi körének sérelme nélkül segítséget és tanácsadást nyújt az adminisztratív igazgató részére a testület határozatainak végrehajtásához;

g) elvégez minden további adminisztratív feladatot, amellyel a testület az 5. cikk (4) bekezdése értelmében megbízza;

h) a 64. cikknek megfelelően elfogadja az Eurojustra alkalmazandó pénzügyi szabályokat;

i) a személyzeti szabályzat 110. cikkével összhangban a személyzeti szabályzat 2. cikkének (1) bekezdésén és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 6. cikkén alapuló határozatot fogad el a kinevezésre jogosult hatóság releváns hatásköreinek az adminisztratív igazgatóra történő átruházásáról, és meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett e hatáskör-átruházás felfüggeszthető; az adminisztratív igazgató jogosult e hatásköröket további személyekre átruházni;

j) felülvizsgálja és elfogadás céljából továbbítja a testület részére az Eurojust éves költségvetésének tervezetét;

k) felülvizsgálja és elfogadás céljából továbbítja a testület részére az Eurojust éves tevékenységi jelentésének tervezetét;

l) elszámolási tisztviselőt és adatvédelmi tisztviselőt nevez ki, akik feladataik ellátása során feladatkörükben függetlenül járnak el.

Az Eurojust megküldi az Európai Ügyészség részére az igazgatótanács üléseinek napirendjét, és konzultál az Európai Ügyészséggel arról, hogy szükséges-e részt vennie ezeken az üléseken. Az Eurojust felkéri az Európai Ügyészséget szavazati jog nélküli részvételre, amikor olyan kérdésekről tárgyalnak, amelyek az Európai Ügyészség működése szempontjából relevánsak.

Amikor az Európai Ügyészséget felkérik az igazgatótanács ülésén való részvételre, az Eurojust az Európai Ügyészség rendelkezésére bocsátja a napirendet alátámasztó releváns dokumentumokat.

V. SZAKASZ

Az adminisztratív igazgató

17. cikk

Az adminisztratív igazgató jogállása

18. cikk

Az adminisztratív igazgató felelősségi köre

Az adminisztratív igazgató felelős az Eurojustra ruházott igazgatási feladatok végrehajtásáért, különösen a következőkért:

a) az Eurojust napi szintű igazgatása és személyzeti igazgatás;

b) a testület és az igazgatótanács által elfogadott határozatok végrehajtása;

c) a 15. cikkben említett programozási dokumentum elkészítése és az igazgatótanácshoz felülvizsgálat céljából történő benyújtása;

d) a 15. cikkben említett programozási dokumentum t végrehajtása, valamint jelentéstétel annak végrehajtásáról az igazgatótanácsnak és a testületnek;

e) az Eurojust tevékenységeiről szóló éves jelentés elkészítése, valamint az igazgatótanácshoz felülvizsgálat, a testülethez pedig elfogadás céljából történő benyújtása;

f) cselekvési terv készítése a belső vagy külső ellenőrzési jelentésekből, értékelésekből és vizsgálatokból - ideértve az európai adatvédelmi biztos és az OLAF vizsgálatait - levont következtetések nyomon követése céljából, valamint évente kétszer jelentéstétel az előrelépésekről a testületnek, az igazgatótanácsnak, a Bizottságnak és az európai adatvédelmi biztosnak;

g) az Eurojust csalás elleni stratégiájának kidolgozása és az igazgatótanácshoz elfogadás céljából történő benyújtása;

h) az Eurojustra alkalmazandó pénzügyi szabályzat tervezetének elkészítése;

i) az Eurojust tervezett bevételeire és kiadásaira vonatkozó kimutatás-tervezetének elkészítése és költségvetésének végrehajtása;

j) az Eurojust személyzete tekintetében a személyzeti szabályzat által a kinevezésre jogosult hatóságra, valamint az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek által a munkaszerződések megkötésére jogosult hatóságra ruházott hatáskörök (a továbbiakban: a kinevezésre jogosult hatóság hatáskörei) gyakorlása;

k) az Eurojust operatív munkájának elősegítéséhez szükséges adminisztratív támogatás biztosítása;

l) az elnök és az alelnökök számára a feladataik ellátása során történő támogatás nyújtásának biztosítása;

m) az Eurojust éves költségvetésére irányuló javaslattervezet elkészítése, amelyet a testület általi elfogadást megelőzően az igazgatótanács felülvizsgál.

III. FEJEZET

OPERATÍV ÜGYEK

19. cikk

Koordinációs ügyeleti mechanizmus

20. cikk

Eurojust nemzeti koordinációs rendszer

Minden egyes tagállam létrehoz egy Eurojust nemzeti koordinációs rendszert a következők munkája összehangolásának biztosítása érdekében:

a) a nemzeti Eurojust levelezők;

b) az Európai Ügyészség hatáskörével kapcsolatos kérdésekben eljáró nemzeti levelezők;

c) az Eurojust terrorizmus ügyében eljáró nemzeti levelezője;

d) az Európai Igazságügyi Hálózat bűnügyi nemzeti levelezője és az Európai Igazságügyi Hálózat legfeljebb három egyéb kapcsolattartója;

e) a közös nyomozócsoportok hálózatának, valamint a 2002/494/IB, a 2007/845/IB és a 2008/852/IB határozattal létrehozott hálózatoknak a nemzeti tagjai vagy kapcsolattartói;

f) adott esetben bármely egyéb releváns igazságügyi hatóság.

Az egyes Eurojust nemzeti koordinációs rendszerek megkönnyítik az Eurojust feladatainak az érintett tagállamon belüli elvégzését, különösen azáltal, hogy:

a) biztosítják, hogy a 23. cikkben említett ügyviteli rendszer hatékony és megbízható módon kapja meg az érintett tagállammal kapcsolatos információkat;

b) segítenek annak meghatározásában, hogy egy adott megkeresést az Eurojust vagy az Európai Igazságügyi Hálózat segítségnyújtását igénybe véve kell-e kezelni;

c) segítik a nemzeti tagot az igazságügyi együttműködésre irányuló megkeresések és az arra vonatkozó határozatok - ideértve a kölcsönös elismerés elvét érvényesítő eszközökön alapuló megkereséseket és határozatokat - végrehajtása tekintetében illetékes hatóságok azonosításában;

d) szoros kapcsolatot tartanak fenn az Europol nemzeti egységével, az Európai Igazságügyi Hálózat egyéb levelezőivel és egyéb releváns illetékes nemzeti hatóságokkal.

21. cikk

Információcsere a tagállamokkal és a nemzeti tagok között

Az illetékes nemzeti hatóságok indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatják nemzeti tagjaikat bármely olyan ügyről, amely legalább három tagállamot érint, és amelyre vonatkozóan legalább két tagállam részére továbbítottak igazságügyi együttműködésre irányuló megkeresést vagy arra vonatkozó határozatot, ideértve a kölcsönös elismerés elvét érvényesítő eszközökön alapuló megkereséseket vagy határozatokat, amennyiben a következők valamelyike vagy a következők közül több fennáll:

a) az adott bűncselekmény a megkereső vagy a kibocsátó tagállamban olyan szabadságvesztés-büntetéssel vagy szabadságelvonással járó intézkedéssel büntetendő, amelynek legmagasabb büntetési tétele - az érintett tagállam döntésétől függően - legalább öt vagy hat év, valamint szerepel a következő felsorolásban: i. emberkereskedelem; ii. szexuális zaklatás és szexuális kizsákmányolás, ideértve a gyermekpornográfiát és a gyermekkel való, szexuális célú kapcsolatfelvételt; iii. kábítószer-kereskedelem; iv. lőfegyverek, részeik vagy alkotóelemeik, illetve lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme; v. korrupció; vi. az Unió pénzügyi érdekei elleni bűncselekmény; vii. pénz vagy más fizetőeszközök hamisítása; viii. pénzmosás; ix. számítógépes bűnözés;

b) arra utaló tények merültek fel, hogy bűnszervezet is érintett az ügyben;

c) arra mutató jelek, hogy az ügy jelentős határokon átnyúló dimenzióval rendelkezhet, vagy uniós szintű következményekkel járhat, vagy hogy a közvetlenül érintett tagállamokon kívül más tagállamokat is érinthet.

Az illetékes nemzeti hatóságok tájékoztatják nemzeti tagjaikat a következőkről:

a) olyan esetek, amelyekben joghatósági összeütközések merültek fel vagy ilyenek felmerülése várható;

b) olyan ellenőrzött szállítások, amelyek legalább három olyan országot érintenek, amelyből legalább kettő tagállam;

c) az igazságügyi együttműködésre irányuló megkeresések és az arra vonatkozó határozatok végrehajtásának ismételt nehézségei vagy megtagadásai, a kölcsönös elismerés elvét érvényesítő eszközökön alapuló megkeresésekkel és határozatokkal kapcsolatos nehézségeket vagy megtagadásokat is ideértve.

21a. cikk

Információcsere terrorizmussal kapcsolatos ügyekben

Az (1) bekezdés nem alkalmazandó, amennyiben:

a) az információk megosztása veszélyeztetne egy folyamatban lévő nyomozást vagy veszélyeztetné egy személy biztonságát; vagy

b) az információk megosztása ellentétes lenne az érintett tagállam alapvető biztonsági érdekeivel.

22. cikk

Az Eurojust által az illetékes nemzeti hatóságok számára nyújtott információ

22a. cikk

Biztonságos digitális kommunikáció és adatcsere az illetékes nemzeti hatóságok és az Eurojust között

22b. cikk

Végrehajtási jogi aktusok Bizottság általi elfogadása

A Bizottság elfogadja az e rendelet szerinti decentralizált kommunikációs informatikai rendszer létrehozásához és használatához szükséges végrehajtási jogi aktusokat, amelyek meghatározzák a következőket:

a) a decentralizált informatikai rendszer céljait szolgáló, elektronikus eszközök útján történő kommunikáció módjait meghatározó műszaki előírások;

b) a kommunikációs protokollokra vonatkozó műszaki előírások;

c) az információbiztonsági célkitűzések és a vonatkozó technikai intézkedések, amelyek biztosítják a decentralizált informatikai rendszeren belüli információkezelésre és -közlésre vonatkozó információbiztonsági minimumszabályokat és magas szintű kiberbiztonsági előírásokat;

d) a decentralizált informatikai rendszer által biztosított szolgáltatások hozzáférhetőségével kapcsolatos minimumcélok és az ezzel kapcsolatos műszaki követelmények;

e) a tagállamok képviselőiből álló irányítóbizottság létrehozása e rendelet céljainak elérése érdekében a decentralizált informatikai rendszer üzemeltetésének és karbantartásának biztosítására.

22c. cikk

A bizottsági eljárás

Ha a bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése alkalmazandó.

23. cikk

Ügyviteli rendszer

Az ügyviteli rendszer céljai:

a) azon nyomozások és büntetőeljárások lefolytatásának és összehangolásának támogatása, amelyekhez az Eurojust segítséget nyújt;

b) a folyamatban lévő nyomozásokkal és büntetőeljárásokkal kapcsolatos információkhoz való biztonságos hozzáférésnek és ezen információk megosztásának biztosítása;

c) az információk keresztellenőrzésének, valamint a kapcsolatok azonosításának lehetővé tétele;

d) az adatok operatív és statisztikai célú kinyerésének lehetővé tétele;

e) a nyomon követés elősegítése annak biztosítása érdekében, hogy a műveleti vonatkozású személyes adatok kezelése jogszerű legyen, valamint megfeleljen e rendeletnek és az alkalmazandó adatvédelmi szabályoknak.

A nemzeti tagok ideiglenesen tárolhatnak és elemezhetnek személyes adatokat annak meghatározása céljából, hogy az adott adatok relevánsak-e az Eurojust feladatai szempontjából, és bevihetők-e az ügyviteli rendszerbe. Az említett adatok legfeljebb három hónapig tárolhatók.

24. cikk

Az információk kezelése az ügyviteli rendszerben

A nemzeti tag felel az általa kezelt adatokkal való gazdálkodásért.

25. cikk

Nemzeti szintű hozzáférés az ügyviteli rendszerhez

A 20. cikk (3) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett személyek legfeljebb a következő adatokhoz férhetnek hozzá:

a) a saját tagállamuk nemzeti tagja által kezelt adatok;

b) a más tagállamok nemzeti tagjai által kezelt adatok, amelyekhez saját tagállamuk nemzeti tagja hozzáférést kapott, kivéve, ha az adatokat kezelő nemzeti tag a hozzáférést megtagadta.

IV. FEJEZET

INFORMÁCIÓKEZELÉS

26. cikk

A személyes adatok Eurojust általi kezelése

27. cikk

A műveleti vonatkozású személyes adatok kezelése

Műveleti vonatkozású személyes adatoknak a 21a. cikkel összhangban történő továbbítása esetén az Eurojust a következő személyek III. mellékletben felsorolt műveleti vonatkozású személyes adatait kezelheti:

a) olyan személyek, akikről az érintett tagállam nemzeti jogával összhangban alapos okkal feltételezhető, hogy az Eurojust hatáskörébe tartozó bűncselekményt követtek el vagy készülnek elkövetni;

b) ilyen bűncselekmény elkövetése miatt elítélt személyek. Az Eurojust az érintett tagállam nemzeti joga szerinti eljárás lezárását követően - akár felmentés vagy büntetőeljárás meg nem indításáról szóló jogerős határozat esetén is - tovább kezelheti az első albekezdés a) pontjában említett műveleti vonatkozású személyes adatokat, kivéve, ha az illetékes nemzeti hatóság eseti alapon másképp dönt. Amennyiben az eljárás nem vezetett büntetőítélethez, a műveleti vonatkozású személyes adatok kezelésére csak más folyamatban lévő, jövőbeli vagy lezárt nyomozásokkal és büntetőeljárásokkal való kapcsolatok - a 23. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett - azonosítása céljából kerülhet sor.

28. cikk

Az Eurojust vagy az adatfeldolgozó felügyelete alatt végzett adatkezelés

Az adatfeldolgozó és az Eurojust vagy az adatfeldolgozó felügyelete alatt eljáró, a műveleti vonatkozású személyes adatokhoz hozzáféréssel rendelkező bármely személy ezen adatokat csak az Eurojust utasításai alapján kezelheti, kivéve, ha őt erre az uniós jog vagy tagállami jog kötelezi.

29. cikk

A műveleti vonatkozású személyes adatok tárolására vonatkozó határidők

Az Eurojust által kezelt műveleti vonatkozású személyes adatokat az Eurojust csak a feladatainak teljesítéséhez szükséges ideig tárolhatja. E cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül, különösen a 27. cikkben említett műveleti vonatkozású személyes adatok nem tárolhatók tovább, mint az első vonatkozó időpont a következő időpontok közül:

a) az az időpont, amikor a nyomozásban és a büntetőeljárásban érintett összes tagállamban megszűnt a bűncselekmény büntethetősége elévülés folytán;

b) az az időpont, amikor az Eurojustot arról tájékoztatják, hogy az adott személyt felmentették és a bírósági határozat jogerőre emelkedett, amely esetben az érintett tagállam haladéktalanul tájékoztatja az Eurojustot;

c) három évvel azon időpontot követően, amikor a nyomozásban vagy a büntetőeljárásban érintett tagállamok közül az utolsóban hozott bírósági határozat jogerőre emelkedett;

d) az az időpont, amikor az Eurojust és az érintett tagállamok kölcsönösen megállapítják vagy egyetértenek abban, hogy a nyomozás és a büntetőeljárások Eurojust általi koordinálására a továbbiakban nincs szükség, kivéve, ha a 21. cikk (5) vagy (6) bekezdésével összhangban ezeket az információkat kötelező nyújtani az Eurojust számára.

e) három évvel azon időpontot követően, amikor a műveleti vonatkozású személyes adatokat a 21. cikk (5) vagy (6) bekezdésével összhangban továbbították.

Az Eurojust a 21a. cikkel összhangban továbbított műveleti vonatkozású személyes adatokat nem tárolhatja tovább, mint a következő időpontok közül a korábbi:

a) az az időpont, amikor a nyomozásban vagy a büntetőeljárásban érintett összes tagállamban megszűnt a bűncselekmény büntethetősége elévülés folytán;

b) öt évvel, vagy - felmentés vagy a büntetőeljárás meg nem indításáról szóló jogerős határozat esetén - két évvel, azon időpontot követően, amikor a nyomozásban vagy a büntetőeljárásban érintett tagállamok közül az utolsóban hozott bírósági határozat jogerőre emelkedett;

c) az az időpont, amikor az Eurojustot a 27. cikk (5) bekezdésének megfelelően tájékoztatják az illetékes nemzeti hatóság határozatáról.

Az adatok bevitelét követően háromévenként felül kell vizsgálni az adatok további tárolásának szükségességét.

Ha a 27. cikk (4) bekezdésében említett műveleti vonatkozású személyes adatokat öt évnél hosszabb ideig tárolják, erről értesíteni kell az európai adatvédelmi biztost.

Ettől eltérve dönthet úgy, hogy a következő felülvizsgálatig tovább tárolja az említett adatokat. A további tárolást indokolni, az okokat pedig rögzíteni kell. Ha a felülvizsgálat során nem döntenek a műveleti vonatkozású személyes adatok további tárolása mellett, azokat automatikusan törölni kell.

Az (5) bekezdés nem alkalmazandó, ha:

a) az sértené a védelemre szoruló érintett érdekeit; ilyen esetekben a műveleti vonatkozású személyes adatok kizárólag az érintett kifejezett és írásbeli hozzájárulásával használhatók fel;

b) a műveleti vonatkozású személyes adatok pontosságát az érintett vitatja; ilyen esetben az (5) bekezdés nem alkalmazandó addig, amíg a tagállamok vagy adott esetben az Eurojust meg nem vizsgálja az ilyen adatok pontosságát;

c) a műveleti vonatkozású személyes adatokat bizonyítási célból vagy jogi követelések megalapozása, érvényesítése vagy védelme céljából meg kell őrizni;

d) az érintett kifogásolja a műveleti vonatkozású személyes adatok törlését, és helyette azok felhasználásának korlátozását kéri; vagy

e) a műveleti vonatkozású személyes adatokra közérdekű archiválás céljából vagy statisztikai célból később is szükség van.

30. cikk

A műveleti vonatkozású személyes adatok biztonsága

Az Eurojust és a tagállamok mechanizmusokat határoznak meg annak biztosítása érdekében, hogy az (EU) 2018/1725 rendelet 91. cikkében említett biztonsági intézkedéseket az információs rendszerek határain túl is figyelembe vegyék.

31. cikk

Az érintett hozzáférési joga

32. cikk

A hozzáférési jog korlátozása

Az Eurojust az (EU) 2018/1725 rendelet 81. cikkében említett esetekben az érintett tagállamok illetékes hatóságaival az e rendelet 31. cikke (3) bekezdésének megfelelően folytatott konzultációt követően tájékoztatja az érintettet.

33. cikk

Az adatkezelés korlátozásához való jog

Az e rendelet 29. cikkének (7) bekezdésében meghatározott kivételek sérelme nélkül, ha a műveleti vonatkozású személyes adat kezelését az (EU) 2018/1725 rendelet 82. cikkének (3) bekezdése szerint korlátozták, akkor az ilyen műveleti vonatkozású személyes adatokat csak az érintett vagy az olyan eljárásban, amelyben az Eurojust félként részt vesz, félként részt vevő más természetes vagy jogi személy jogainak védelme érdekében, illetve az (EU) 2018/1725 rendelet 82. cikkének (3) bekezdésében megállapított célból lehet kezelni.

34. cikk

Engedélyezett hozzáférés műveleti vonatkozású személyes adatokhoz az Eurojuston belül

Az Eurojust által kezelt műveleti vonatkozású személyes adatokhoz az Eurojust feladatainak ellátása érdekében, a 23., a 24. és a 25. cikkben szereplő korlátokon belül csak a nemzeti tagok, a helyetteseik, az asszisztenseik és az engedéllyel rendelkező kirendelt nemzeti szakértők, a 20. cikk (3) bekezdésében említett személyek - amennyiben kapcsolódnak az ügyviteli rendszerhez -, valamint az Eurojust engedéllyel rendelkező személyzete rendelkezhet hozzáféréssel.

35. cikk

Az adatkezelési kategóriák nyilvántartása

Az Eurojust nyilvántartást vezet a felelőssége mellett végzett adatkezelési tevékenységek minden kategóriájáról. E nyilvántartás tartalmazza az összes következő információt:

a) az Eurojust elérhetőségei, valamint adatvédelmi tisztviselőjének neve és elérhetőségei;

b) az adatkezelés céljai;

c) az érintettek kategóriáinak, valamint a műveleti vonatkozású személyes adatok kategóriáinak leírása;

d) olyan címzettek kategóriái, akikkel a műveleti vonatkozású személyes adatokat közölték vagy közölni fogják, ideértve harmadik országbeli címzetteket vagy nemzetközi szervezeteket;

e) adott esetben a műveleti vonatkozású személyes adatok harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére történő továbbítására vonatkozó információk, ideértve a harmadik ország vagy a nemzetközi szervezet azonosítását;

f) ha lehetséges, a különböző adatkategóriák törlésére előirányzott határidők;

g) ha lehetséges, az (EU) 2018/1725 rendelet 91. cikkében említett technikai és szervezési biztonsági intézkedések általános leírása.

36. cikk

Az adatvédelmi tisztviselő kijelölése

37. cikk

Az adatvédelmi tisztviselő jogállása

38. cikk

Az adatvédelmi tisztviselő feladatai

Az adatvédelmi tisztviselő a személyes adatok kezelése tekintetében különösen a következő feladatokat látja el:

a) független módon biztosítja, hogy az Eurojust megfeleljen az e rendeletben és az (EU) 2018/1725 rendeletben foglalt adatvédelmi rendelkezéseknek, valamint az Eurojust eljárási szabályzatában foglalt, vonatkozó adatvédelmi rendelkezéseknek; ez magában foglalja az e rendeletnek, az (EU) 2018/1725 rendeletnek, az egyéb alkalmazandó uniós vagy nemzeti adatvédelmi rendelkezéseknek és az Eurojust személyes adatok védelmével kapcsolatos szabályainak való megfelelés ellenőrzését, ideértve a felelősségi kör kijelölését, az adatkezelési műveletekben részt vevő személyzet tudatosságának növelését és képzését, valamint a kapcsolódó auditok tekintetében;

b) tájékoztatást és szakmai tanácsot ad az Eurojust, továbbá a személyes adatokat kezelő személyzet részére az e rendelet, az (EU) 2018/1725 rendelet és más uniós vagy nemzeti adatvédelmi rendelkezések szerinti kötelezettségeikkel kapcsolatban;

c) kérésre szakmai tanácsot ad az adatvédelmi hatásvizsgálatra vonatkozóan, valamint az (EU) 2018/1725 rendelet 89. cikke szerint nyomon követi a hatásvizsgálat elvégzését;

d) biztosítja, hogy az Eurojust eljárási szabályzatában megállapítandó rendelkezésekkel összhangban nyilvántartást vezessenek a személyes adatok továbbításáról és fogadásáról;

e) együttműködik az Eurojust adatkezelési eljárásokért, képzésért és tanácsadásért felelős személyzetével;

f) együttműködik az európai adatvédelmi biztossal;

g) biztosítja, hogy az érintetteket tájékoztassák az e rendelet és az (EU) 2018/1725 rendelet szerinti jogaikról;

h) az adatkezeléssel összefüggő ügyekben - ideértve az (EU) 2018/1725 rendelet 90. cikkében említett előzetes egyeztetést is - kapcsolattartóként szolgál az európai adatvédelmi biztos felé, valamint adott esetben bármely egyéb kérdésben egyeztetést folytat vele;

i) kérelemre tanácsadást nyújt az adatvédelmi incidensről szóló értesítésnek vagy bejelentésnek az (EU) 2018/1725 rendelet 92. és 93. cikke szerinti szükségessége tekintetében;

j) éves jelentést készít, és azt az igazgatótanács és az európai adatvédelmi biztos elé terjeszti.

39. cikk

Az érintett hatóságok értesítése adatvédelmi incidensről

Az (1) bekezdésben említett értesítés legalább a következőket tartalmazza:

a) az adatvédelmi incidens jellegének ismertetése, beleértve - amennyiben lehetséges és helyénvaló - az érintettek kategóriáit és számát, valamint az érintett adatrögzítések kategóriáit és számát;

b) az adatvédelmi incidensből eredő, valószínűsíthető következmények ismertetése;

c) az Eurojust által az adatvédelmi incidens orvoslására javasolt vagy tett intézkedések ismertetése; valamint

d) adott esetben javaslat az adatvédelmi incidensből eredő esetleges hátrányos következmények enyhítését célzó intézkedésekre.

40. cikk

Az európai adatvédelmi biztos által gyakorolt felügyelet

Az európai adatvédelmi biztos feladatai e rendelet és az (EU) 2018/1725 rendelet alapján a következők:

a) meghallgatja és kivizsgálja a panaszokat, és észszerű időn belül értesíti az érintettet a vizsgálat eredményéről;

b) saját kezdeményezésére vagy panasz alapján vizsgálatokat végez, és észszerű időn belül értesíti az érintettet az eredményről;

c) a műveleti vonatkozású személyes adatok Eurojust általi kezelésével kapcsolatban figyelemmel kíséri és biztosítja az e rendelet és az (EU) 2018/1725 rendelet természetes személyek védelmére vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazását;

d) saját kezdeményezésére vagy egyeztetés keretében válaszolva tanácsokkal látja el az Eurojustot a műveleti vonatkozású személyes adatok kezelésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, különösen azt megelőzően, hogy az Eurojust belső szabályokat határoz meg az alapvető jogoknak és szabadságoknak a műveleti vonatkozású személyes adatok kezelése tekintetében történő védelmére vonatkozóan.

Az európai adatvédelmi biztos e rendelet és az (EU) 2018/1725 rendelet alapján, a tagállamokban folyó nyomozásokra és büntetőeljárásokra gyakorolt hatást figyelembe véve:

a) tanácsot adhat az érintetteknek a jogaik gyakorlásával kapcsolatban;

b) a műveleti vonatkozású személyes adatok kezelését szabályozó rendelkezések állítólagos megsértése esetén az ügyet az Eurojust elé utalhatja, és adott esetben javaslatot tehet a rendelkezés megsértésének orvoslására és az érintettek védelmének javítására;

c) egyeztethet az Eurojusttal, ha a műveleti vonatkozású személyes adatokkal kapcsolatos bizonyos jogok gyakorlására vonatkozó kérelmeket az e rendelet 31., 32. vagy 33. cikkének, vagy az (EU) 2018/1725 rendelet 77-82. vagy 84. cikkének megsértésével elutasították;

d) figyelmeztetheti az Eurojustot;

e) elrendelheti azoknak a műveleti vonatkozású személyes adatoknak az Eurojust általi helyesbítését, korlátozását vagy törlését, amelyeket az Eurojust a műveleti vonatkozású személyes adatok kezelését szabályozó rendelkezések megsértésével kezelt, és elrendelheti azon harmadik felek értesítését az ilyen intézkedésekről, akikkel az ilyen adatokat közölték, feltéve, hogy ez nem akadályozza az Eurojust 2. cikkben foglalt feladatait;

f) az ügyet az EUMSZ-ben meghatározott feltételek szerint az Európai Unió Bírósága (a Bíróság) elé utalhatja;

g) beavatkozóként járhat el a Bíróság elé terjesztett ügyekben.

41. cikk

Az európai adatvédelmi biztos szakmai titoktartási kötelezettsége

42. cikk

Együttműködés az európai adatvédelmi biztos és a nemzeti felügyeleti hatóságok között

Az egy vagy több tagállamból származó adatokkal kapcsolatos ügyekben - a 43. cikk (2) bekezdésében említett ügyeket is beleértve - az európai adatvédelmi biztos konzultál az érintett nemzeti felügyeleti hatóságokkal. Az európai adatvédelmi biztos mindaddig nem dönt a további intézkedésről, amíg az említett nemzeti felügyeleti hatóságok nem tájékoztatják őt álláspontjukról az általa megadott határidőn belül. Ez a határidő nem lehet egy hónapnál rövidebb, sem három hónapnál hosszabb. Az európai adatvédelmi biztos a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi az érintett nemzeti felügyeleti hatóságok álláspontját. Azokban az esetekben, amikor az európai adatvédelmi biztos nem kívánja követni az említett hatóságok álláspontját, erről tájékoztatja őket, döntését megindokolja, és az ügyet az Európai Adatvédelmi Testület elé terjeszti.

Az európai adatvédelmi biztos az általa rendkívül sürgősnek tekintett ügyekben az azonnali intézkedés mellett dönthet. Ilyen esetekben az európai adatvédelmi biztos haladéktalanul tájékoztatja az érintett nemzeti felügyeleti hatóságokat, és megindokolja a helyzet sürgősségét, valamint az általa hozott intézkedést.

43. cikk

Az európai adatvédelmi biztosnál a műveleti vonatkozású személyes adatokkal kapcsolatban történő panasztétel joga

44. cikk

Az európai adatvédelmi biztos határozataival szembeni bírósági felülvizsgálathoz való jog

Az európai adatvédelmi biztosnak a műveleti vonatkozású személyes adatokra vonatkozó határozatai ellen a Bíróság előtt lehet keresetet indítani.

45. cikk

Adatvédelmi felelősség

A műveleti vonatkozású személyes adatok pontosságáért a felelősséget:

a) az Eurojust viseli a valamely tagállam vagy uniós intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség által szolgáltatott személyes adatokért, amikor a szolgáltatott adatokat az Eurojust által végzett adatkezelés során módosították;

b) a tagállam vagy uniós intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség viseli, amikor a szolgáltatott adatokat az Eurojust által végzett adatkezelés során nem módosították;

c) az Eurojust viseli a harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek által szolgáltatott műveleti vonatkozású személyes adatokért, továbbá az Eurojust által nyilvánosan hozzáférhető forrásokból lekért operatív személyes adatokért is.

Az adminisztratív jellegű személyes adatok tekintetében az (EU) 2018/1725 rendeletben, valamint a műveleti vonatkozású személyes adatok tekintetében az e rendeletnek és az (EU) 2018/1725 rendelet 3. cikkének és IX. fejezetének való megfelelésért az Eurojust viseli a felelősséget.

A műveleti vonatkozású személyes adatok továbbításának jogszerűségéért a felelősséget:

a) az a tagállam viseli, amely az érintett műveleti vonatkozású személyes adatokat az Eurojust számára szolgáltatta;

b) az Eurojust viseli, amikor az Eurojust szolgáltatta az érintett műveleti vonatkozású személyes adatokat a tagállamok, az uniós intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek, harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek számára.

46. cikk

Felelősség a jogosulatlan vagy helytelen adatkezelésért

V. FEJEZET

PARTNEREKKEL FENNTARTOTT KAPCSOLATOK

I. SZAKASZ

Közös rendelkezések

47. cikk

Közös rendelkezések

Amennyiben tagállamok, uniós intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek, harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek az Eurojusttól személyes adatokat kaptak, az ilyen adatok harmadik feleknek történő újbóli továbbítása tilos, kivéve, ha a következő feltételek mindegyike teljesült:

a) az Eurojust megszerezte az adatokat szolgáltató tagállam előzetes hozzájárulását;

b) az Eurojust a szóban forgó eset körülményeinek mérlegelése után kifejezetten hozzájárult;

c) az újbóli továbbítás csak valamely konkrét, az adatok eredeti továbbításának céljával nem összeegyeztethetetlen célból történik.

II. SZAKASZ

Unión belüli partnerekkel fenntartott kapcsolatok

48. cikk

Együttműködés az Európai Igazságügyi Hálózattal és az Uniónak a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködésben részt vevő más hálózataival

Büntetőügyekben az Eurojust és az Európai Igazságügyi Hálózat konzultáción és kiegészítő jellegen alapuló privilegizált kapcsolatot tart fenn egymással, különösen a nemzeti tag, az Európai Igazságügyi Hálózatnak a nemzeti tagéval megegyező tagállambeli kapcsolattartói, valamint az Eurojust és az Európai Igazságügyi Hálózat nemzeti levelezői között. A hatékony együttműködés biztosítása érdekében a következő intézkedéseket kell megtenni:

a) a nemzeti tagok - eseti alapon - valamennyi olyan ügyről tájékoztatják az Európai Igazságügyi Hálózat levelezőit, amelyről úgy vélik, hogy azt a hálózat megfelelőbb módon tudná kezelni;

b) az Európai Igazságügyi Hálózat titkársága az Eurojust személyzetéhez tartozik; a titkárság önálló egységként működik; igénybe veheti az Eurojustnak azon adminisztratív erőforrásait, amelyek az Európai Igazságügyi Hálózat feladatainak ellátásához szükségesek, ideértve a hálózat plenáris üléseihez kapcsolódó költségek fedezését is;

c) az Európai Igazságügyi Hálózat levelezői esetenként meghívást kaphatnak az Eurojust üléseire;

d) az Eurojust és az Európai Igazságügyi Hálózat igénybe veheti az Eurojust nemzeti koordinációs rendszert annak a 20. cikk (7) bekezdésének b) pontja szerinti meghatározásához, hogy egy adott megkereséssel az Eurojust vagy az Európai Igazságügyi Hálózat segítségnyújtását igénybe véve kell-e foglalkozni.

49. cikk

Kapcsolat az Europollal

Az Eurojust szoros együttműködést alakít ki és tart fenn az Europollal, amennyiben ez a két ügynökség feladatainak ellátásához és célkitűzéseinek megvalósításához releváns, figyelemmel a párhuzamos munka elkerülésének szükségességére.

Ennek érdekében az Europol ügyvezető igazgatója és az Eurojust elnöke rendszeresen ülésezik a közös érdekű kérdések megvitatása céljából.

50. cikk

Kapcsolatok az Európai Ügyészséggel

Az Eurojust az Európai Ügyészség hatáskörébe tartozó operatív ügyekben tájékoztatja, és adott esetben bevonja az Európai Ügyészséget a határokon átnyúló ügyeket érintő tevékenységeibe, többek között a következők révén:

a) az ügyekre vonatkozó információk - többek között személyes adatok - megosztása e rendelet vonatkozó rendelkezéseivel összhangban;

b) az Európai Ügyészség támogatása iránti megkeresés.

51. cikk

Kapcsolatok egyéb uniós szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel

III. SZAKASZ

Nemzetközi együttműködés

52. cikk

Kapcsolatok harmadik országbeli hatóságokkal és nemzetközi szervezetekkel

Az Eurojust együttműködési kapcsolatokat alakíthat ki és tarthat fenn harmadik országok hatóságaival és nemzetközi szervezetekkel.

E célból az Eurojust a Bizottsággal konzultálva négyévente együttműködési stratégiát alakít ki, amely meghatározza azon harmadik országokat és nemzetközi szervezeteket, amelyek vonatkozásában operatív szükség van az együttműködésre.

53. cikk

Harmadik országokba kirendelt összekötő bírák, illetve ügyészek

Amennyiben az Eurojust által kirendelt összekötő bírót, illetve ügyészt a nemzeti tagok, helyettesek vagy asszisztensek közül választották ki:

a) az érintett tagállam gondoskodik a helyettesítéséről nemzeti tagi, helyettesi vagy asszisztensi feladatkörében;

b) elveszíti a 8. cikk szerint ráruházott hatáskörök gyakorlására való jogosultságát.

54. cikk

Harmadik országokhoz benyújtott, valamint onnan érkező, igazságügyi együttműködés iránti megkeresések

54a. cikk

Harmadik országok összekötő ügyészei

Műveleti vonatkozású személyes adatok harmadik ország összekötő ügyésze részére történő, az ügyviteli rendszeren keresztüli továbbítására csak az e rendeletben, az adott országgal kötött megállapodásban vagy más alkalmazandó jogi eszközökben meghatározott szabályok és feltételek mellett kerülhet sor.

A 24. cikk (1) bekezdésének második albekezdése és a 24. cikk (2) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó az összekötő ügyészekre.

A testület megállapítja a hozzáférés részletes feltételeit.

IV. SZAKASZ

Személyes adatok továbbítása

55. cikk

Műveleti vonatkozású személyes adatok továbbítása uniós intézményeknek, szerveknek, hivataloknak és ügynökségeknek

Ha a műveleti vonatkozású személyes adatok továbbítása a másik uniós intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség kérésére történik, mind az adatkezelő, mind a címzett felelős az említett továbbítás jogszerűségéért.

Az Eurojust köteles meggyőződni a másik uniós intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség illetékességéről, és a műveleti vonatkozású személyes adatok továbbításának szükségességét ideiglenesen elbírálni. Ha a szükségességgel kapcsolatban kétségek merülnek fel, az Eurojust további tájékoztatást kér a címzettől.

A másik uniós intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség gondoskodik arról, hogy a műveleti vonatkozású személyes adatok továbbításának szükségessége utóbb ellenőrizhető legyen.

56. cikk

Műveleti vonatkozású személyes adatok harmadik országoknak és nemzetközi szervezeteknek történő továbbítására vonatkozó általános elvek

Az Eurojust az alkalmazandó adatvédelmi szabályok és az e rendeletben foglalt egyéb rendelkezések betartása mellett továbbíthat műveleti vonatkozású személyes adatokat harmadik ország vagy nemzetközi szervezet részére, és csak akkor, ha a következő feltételek teljesülnek:

a) az adattovábbítás szükséges az Eurojust feladatainak ellátásához;

b) az a harmadik országbeli hatóság vagy az a nemzetközi szervezet, amelynek részére a műveleti vonatkozású személyes adatokat továbbítják, a bűnüldözés és a büntető ügyek tekintetében illetékes;

c) ha az e cikkel összhangban továbbítandó, műveleti vonatkozású személyes adatokat valamely tagállam továbbította vagy bocsátotta az Eurojust rendelkezésére, az Eurojust az adattovábbításhoz beszerzi az adott tagállam érintett illetékes hatóságának előzetes engedélyét nemzeti jogával összhangban, kivéve, ha az adott tagállam általában vagy különös feltételek mellett engedélyezte az ilyen adattovábbításokat;

d) a valamely harmadik ország vagy nemzetközi szervezet által egy másik harmadik ország vagy másik nemzetközi szervezet részére történő újbóli adattovábbítás esetén az Eurojust megköveteli, hogy az adattovábbító harmadik ország vagy nemzetközi szervezet ezen adatok újbóli továbbításához az Eurojust előzetes engedélyét kérje.

A (d) pont szerinti engedélyt az Eurojust csak azt követően adhatja meg, hogy azon tagállamtól, amelytől az adatok származnak arra előzetes engedélyt kapott, miután kellőképpen figyelembe vett minden releváns tényezőt, köztük a bűncselekmény súlyosságát, a személyes adat továbbításának eredeti célját, valamint a műveleti vonatkozású személyes adatok védelmének szintjét abban a harmadik országban vagy nemzetközi szervezetnél, amely részére a műveleti vonatkozású személyes adatokat újból továbbítják.

Az e cikk (1) bekezdésében foglalt feltételekre is figyelemmel, az Eurojust csak akkor továbbíthat műveleti vonatkozású személyes adatokat harmadik ország vagy nemzetközi szervezet számára, ha a következők egyike alkalmazandó:

a) a Bizottság az 57. cikk értelmében megállapította, hogy a szóban forgó harmadik ország vagy nemzetközi szervezet megfelelő védelmi szintet biztosít, vagy ilyen megfelelőségi határozat hiányában az 58. cikk (1) bekezdésével összhangban megfelelő garanciákat nyújtottak, vagy mind megfelelőségi határozat, mind ilyen megfelelő garanciák hiányában az 59. cikk (1) bekezdése értelmében, a kivételes helyzetekben biztosított eltéréseket alkalmazzák;

b) 2019. december 12. előtt az Eurojust és a harmadik ország vagy nemzetközi szervezet a 2002/187/IB határozat 26a. cikkével összhangban a személyes adatok kicserélését lehetővé tevő együttműködési megállapodást kötött; vagy

c) az Unió és a harmadik ország vagy nemzetközi szervezet az EUMSZ 218. cikke értelmében olyan nemzetközi megállapodást kötött, amely megfelelő garanciákat biztosít az egyének magánéletének, valamint alapvető jogainak és szabadságainak védelme tekintetében.

57. cikk

Adattovábbítás megfelelőségi határozat alapján

Az Eurojust továbbíthat műveleti vonatkozású adatokat harmadik ország vagy nemzetközi intézmény részére, ha a Bizottság az (EU) 2016/680 irányelv 36. cikkével összhangban úgy határozott, hogy az adott harmadik ország, a harmadik ország valamely területe vagy egy, vagy több meghatározott ágazata vagy a szóban forgó nemzetközi szervezet megfelelő védelmi szintet biztosít.

58. cikk

Adattovábbítás megfelelő garanciákkal

Megfelelőségi határozat hiányában az Eurojust abban az esetben továbbíthat műveleti vonatkozású személyes adatokat valamely harmadik ország vagy nemzetközi intézmény részére, ha:

a) a műveleti vonatkozású személyes adatok védelmére kötelező erejű jogi eszköz útján megfelelő garanciákat nyújtottak; vagy

b) az Eurojust a műveleti vonatkozású személyes adatok továbbításának valamennyi körülményét értékelte, és arra a következtetésre jutott, hogy a műveleti vonatkozású személyes adatok védelme tekintetében megfelelő garanciák állnak fenn.

59. cikk

Kivételes esetekben biztosított eltérések

Megfelelőségi határozat és az 58. cikk szerinti megfelelő garanciák hiányában az Eurojust csak akkor továbbíthat műveleti vonatkozású személyes adatokat valamely harmadik ország vagy nemzetközi szervezet részére, ha az adattovábbítás a következők valamelyike miatt szükséges:

a) az érintett vagy egy másik személy létfontosságú érdekeinek védelme érdekében;

b) az érintett jogos érdekeinek biztosításához;

c) valamely tagállam vagy harmadik ország közbiztonságának fenntartását közvetlenül és komolyan fenyegető veszély elhárítása érdekében; vagy

d) az Eurojust feladatainak ellátásához szükséges egyedi esetekben, kivéve, ha az Eurojust megállapítja, hogy az érintett alapvető jogai és szabadságai az adattovábbításhoz fűződő közérdekkel szemben elsőbbséget élveznek.

VI. FEJEZET

PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK

60. cikk

Költségvetés

Az egyéb források sérelme nélkül az Eurojust bevételei közé a következők tartoznak:

a) az Unió általános költségvetésében előirányzott uniós hozzájárulás;

b) a tagállamok önkéntes pénzügyi hozzájárulásai;

c) az Eurojust által készített kiadványokért és nyújtott szolgáltatásokért felszámított díjak;

d) eseti vissza nem térítendő támogatások.

61. cikk

A költségvetés megállapítása

62. cikk

A költségvetés végrehajtása

Az adminisztratív igazgató jár el az Eurojust engedélyezésre jogosult tisztviselőjeként, és végrehajtja az Eurojust költségvetését a saját felelősségi körében, a költségvetésben engedélyezett keretek között.

63. cikk

A beszámolók tartalma és a mentesítés

Az Eurojust költségvetésének végrehajtására vonatkozó felelősség alóli mentesítést az Európai Parlament adja meg a Tanács ajánlására az EUMSZ 319. cikkében, valamint az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 260., 261. és 262. cikkében foglalthoz hasonló eljárást követően és a Számvevőszék könyvvizsgálói jelentése alapján.

Abban az esetben, ha az Európai Parlament az n + 2 év május 15-éig nem adja meg a mentesítést, az adminisztratív igazgatót felkérik, hogy fejtse ki álláspontját a testület előtt, amely a körülmények függvényében hozza meg az adminisztratív igazgató álláspontjára vonatkozó végső döntését.

64. cikk

Pénzügyi szabályok

Az Eurojustra alkalmazandó pénzügyi szabályokat az igazgatótanács az 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelettel összhangban és a Bizottsággal folytatott konzultációt követően fogadja el. E pénzügyi szabályok csak akkor térhetnek el az 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelettől, ha ezen eltérést az Eurojust működése kifejezetten szükségessé teszi, és az eltéréshez a Bizottság előzetesen hozzájárult.

A közös nyomozócsoportok tevékenységeihez biztosított pénzügyi támogatással kapcsolatos kérelmek elbírálására vonatkozó szabályokat és feltételeket az Eurojust és az Europol közösen állapítja meg.

VII. FEJEZET

SZEMÉLYZETI RENDELKEZÉSEK

65. cikk

Általános rendelkezések

66. cikk

Kirendelt nemzeti szakértők és egyéb személyzet

VIII. FEJEZET

ÉRTÉKELÉS ÉS JELENTÉSTÉTEL

67. cikk

Az uniós intézmények és a nemzeti parlamentek bevonása

Az Eurojust elnöke évente egyszer megjelenik egy parlamentközi bizottsági ülésen, ahol az Európai Parlament és nemzeti parlamentek közösen értékelik az Eurojust tevékenységeit, megvitatják az Eurojust folyamatban levő tevékenységeit, és az Eurojust elnöke ismerteti az Eurojust éves jelentését vagy az Eurojust egyéb fontos dokumentumait.

A viták során a konkrét operatív ügyekkel kapcsolatosan megtett konkrét intézkedésekre nem lehet közvetlenül vagy közvetetten hivatkozni.

Az e rendeletben előírt egyéb tájékoztatási és konzultációs kötelezettségek mellett az Eurojust tájékoztatás céljából a következőket is megküldi az Európai Parlamentnek, illetve a megfelelő hivatalos nyelveiken a nemzeti parlamenteknek:

a) az Eurojust által kidolgozott vagy megrendelt tanulmányok és stratégiai projektek eredményei;

b) a 15. cikkben említett programozási dokumentum;

c) a harmadik felekkel kötött munkamegállapodások.

68. cikk

Javasolt jogalkotási aktusokról szóló vélemények

A Bizottság és az EUMSZ 76. cikkének b) pontja alapján jogokat gyakorló tagállamok kérhetik az Eurojust véleményét az EUMSZ 76. cikkében említett minden javasolt jogalkotási aktussal kapcsolatban.

69. cikk

Értékelés és felülvizsgálat

IX. FEJEZET

ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

70. cikk

Kiváltságok és mentességek

Az Eurojustra és személyzetére alkalmazni kell az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló, az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt 7. sz. jegyzőkönyvet.

71. cikk

Nyelvhasználati szabályok

72. cikk

Bizalmas információkezelés

73. cikk

A nemzeti eljárásokra vonatkozó titoktartási feltételek

74. cikk

Átláthatóság

75. cikk

Az OLAF és a Számvevőszék

76. cikk

A különleges, nem minősített adatok és a minősített adatok védelmére vonatkozó szabályok

77. cikk

Igazgatási vizsgálatok

Az Eurojust igazgatási tevékenységei az európai ombudsman vizsgálatainak vannak alávetve, az EUMSZ 228. cikkével összhangban.

78. cikk

A jogosulatlan vagy helytelen adatkezelésért fennálló felelősségen kívüli felelősség

79. cikk

A székhely-megállapodás és a működési feltételek

80. cikk

Átmeneti rendelkezések

A 23. cikk (6) bekezdésétől eltérve az Eurojust a műveleti vonatkozású személyes adatoknak a 4. cikk (1) bekezdésének j) pontjában említett operatív feladatkör ellátása keretében történő kezelése céljából a 23. cikkben említett ügyviteli rendszertől elkülönülő automatizált adatkezelő és -tároló eszközt (a továbbiakban: az automatizált adatkezelő és -tároló eszköz) hozhat létre.

Az automatizált adatkezelő és -tároló eszköznek meg kell felelnie a legmagasabb szintű kiberbiztonsági előírásoknak.

Az (EU) 2018/1725 rendelet 90. cikkének sérelme nélkül az Eurojust az automatizált adatkezelő és -tároló eszköz működtetését megelőzően konzultál az európai adatvédelmi biztossal. Az európai adatvédelmi biztos az adatvédelmi tisztviselőtől kapott értesítés kézhezvételétől számított két hónapon belül nyilvánít véleményt.

A harmadik albekezdésben említett, az adatvédelmi tisztviselőtől kapott értesítés legalább a következő elemeket tartalmazza:

a) a tervezett adatkezelési műveletek általános leírása;

b) az érintettek jogaival és szabadságaival kapcsolatos kockázatok értékelése;

c) az b) pontban említett kockázatok kezelésére tervezett intézkedések;

d) a személyes adatok védelmének biztosítására, valamint az e rendeletnek való megfelelés igazolására szolgáló, az érintettek és más érdekelt személyek jogait és jogos érdekeit figyelembe vevő biztosítékok, biztonsági intézkedések és mechanizmusok.

Az automatizált adatkezelő és -tároló eszközben végzett adatkezelésre az e rendeletben és az (EU) 2018/1725 rendeletben megállapított adatvédelmi rendelkezéseket kell alkalmazni, amennyiben azok nem kapcsolódnak közvetlenül az ügyviteli rendszer technikai létrehozásához. Az automatizált adatkezelő és -tároló eszközben tárolt adatokra vonatkozó hozzáférési jogok és határidők meg kell, hogy feleljenek azon ideiglenes munkafájlokhoz való hozzáférésre vonatkozó, alkalmazandó szabályoknak, amelyek támogatására az adatokat tárolják, valamint a vonatkozó, különösen az e rendelet 29. cikkében meghatározott határidőknek.

Az e bekezdésben előírt eltérés addig alkalmazandó, amíg az ideiglenes munkafájlokból és indexből álló ügyviteli rendszer fennmarad.

81. cikk

Felváltás és hatályon kívül helyezés

E rendelet az általa kötelezett tagállamok tekintetében 2019. december 12-től kezdődő hatállyal a 2002/187/IB határozat helyébe lép.

Ezért a 2002/187/IB határozat 2019. december 12-től hatályát veszti.

82. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

I. MELLÉKLET

Azon súlyos bűncselekmények felsorolása, amelyekre vonatkozóan az Eurojust - a 3. cikk (1) bekezdésével összhangban - hatáskörrel rendelkezik:

- terrorizmus,

- szervezett bűnözés,

- kábítószer-kereskedelem,

- pénzmosási tevékenységek,

- nukleáris és radioaktív anyagokkal kapcsolatos bűncselekmények,

- embercsempészés,

- emberkereskedelem,

- gépjárművekkel kapcsolatos bűncselekmények,

- szándékos emberölés és súlyos testi sértés,

- emberi szervek és szövetek tiltott kereskedelme,

- emberrablás, személyi szabadság megsértése és túszejtés,

- rasszizmus és idegengyűlölet,

- rablás és a lopás minősített esetei,

- kulturális javak - köztük régiségek és műtárgyak - tiltott kereskedelme,

- csalás,

- az Unió pénzügyi érdekei elleni bűncselekmény,

- bennfentes kereskedelem és pénzpiaci manipuláció,

- zsarolás és védelmi pénz szedése,

- iparjogvédelmi jogok megsértése és termékhamisítás,

- okmányhamisítás és a hamisított okmányokkal való kereskedelem,

- pénz és fizetőeszközök hamisítása,

- számítástechnikai bűnözés,

- korrupció,

- fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme,

- veszélyeztetett állatfajok tiltott kereskedelme,

- veszélyeztetett növényfajok és -fajták tiltott kereskedelme,

- környezettel kapcsolatos bűnözés, ideértve a hajók okozta szennyezést is,

- hormontartalmú anyagok és más növekedésserkentők tiltott kereskedelme,

- szexuális zaklatás és szexuális kizsákmányolás, ideértve a gyermekek zaklatását ábrázoló anyagokat és a gyermekkel való, szexuális célú kapcsolatfelvételt is;

- népirtás, az emberiesség elleni bűncselekmények és háborús bűncselekmények.

II. MELLÉKLET

A 27. CIKKBEN EMLÍTETT SZEMÉLYES ADATOK KATEGÓRIÁI

(1) a) vezetéknév, leánykori név, utónevek és bármilyen álnév vagy felvett név; b) születési hely és idő; c) állampolgárság; d) nem; e) az érintett személy lakóhelye, foglalkozása és tartózkodási helye; f) társadalombiztosítási szám vagy a tagállamokban az egyének azonosítására szolgáló egyéb hivatalos számok, járművezetői engedélyek, személyazonossági okmányok és útlevél adatai, vám- és adóazonosító; g) jogi személyekre vonatkozó információk, amennyiben ezek információkat tartalmaznak nyomozás vagy büntetőeljárás alatt álló azonosított vagy azonosítandó személyekről; h) bankokban vagy egyéb pénzintézeteknél vezetett számlák részletes adatai; i) a feltételezett bűncselekmények leírása és jellege, elkövetésük időpontja, a bűncselekmények büntetőjogi kategóriája és a nyomozás alakulása; j) az ügy nemzetközi összefüggéseire utaló tények; k) a feltételezett bűnszervezeti tagságra utaló részletek; l) telefonszámok, e-mail címek, forgalmi és helymeghatározó adatok, továbbá az előfizető vagy felhasználó azonosításához szükséges bármely más kapcsolódó adat; m) gépjármű-nyilvántartási adatok; n) a DNS nem kódoló szakaszai alapján létrehozott DNS-profilok, fényképek és ujjnyomatok, valamint a 4. cikk (1) bekezdésének j) pontjában említett bűncselekmények és kapcsolódó bűncselekmények tekintetében videók és hangfelvételek.

(2) a) vezetéknév, leánykori név, utónevek és bármilyen álnév vagy felvett név; b) születési hely és idő; c) állampolgárság; d) nem; e) az érintett személy lakóhelye, foglalkozása és tartózkodási helye; f) az érintett személyt érintő bűncselekmények leírása és jellege, a bűncselekmények elkövetésének időpontja és helye, a bűncselekmények büntetőjogi kategóriája, a nyomozások alakulása és a 4. cikk (1) bekezdésének j) pontjában említett bűncselekmények és kapcsolódó bűncselekmények tekintetében a büntetendő cselekményre vonatkozó információk, köztük hangfelvételek, videók, műholdas képek és fényképek; g) társadalombiztosítási szám vagy a tagállamokban az egyének azonosítására szolgáló egyéb hivatalos számok, járművezetői engedélyek, személyazonossági okmányok és útlevél adatai, vám- és adóazonosító; h) bankokban és egyéb pénzintézeteknél vezetett számlák adatai; i) telefonszámok, e-mail címek, forgalmi és helymeghatározó adatok, valamint az előfizető vagy felhasználó azonosításához szükséges bármely más kapcsolódó adat; j) gépjármű-nyilvántartási adatok.

III. MELLÉKLET

a) a gyanúsított, vádlott, elítélt vagy felmentett személy azonosítására szolgáló információk: Természetes személy esetében: - vezetéknév (családnév), - utónevek (keresztnevek), - bármilyen álnév, - születési idő, - születési hely (város és ország), - állampolgárság vagy állampolgárságok, - személyazonossági okmány (az okmány típusa és száma), - nem, - lakóhely. Jogi személy esetében: - a vállalkozás neve, - társasági forma, - a központi ügyvezetés helye. Mind természetes, mind jogi személyek esetében: - telefonszámok, - e-mail-címek, - bankokban vagy más pénzintézeteknél vezetett bankszámlák részletes adatai;

b) a terrorista bűncselekménnyel kapcsolatos információk: - terrorista bűncselekmény előkészítésében vagy elkövetésében részt vevő jogi személyekre vonatkozó információk, - a bűncselekmény jogi minősítése a nemzeti jog szerint, - a szóban forgó, az I. mellékletben található felsorolásban szereplő súlyos bűncselekményfajta, - terrorista csoporttal való bármely kapcsolat, - a terrorizmus típusa, például dzsihádista, szeparatista, baloldali vagy jobboldali, - az ügy rövid összefoglalása;

c) tájékoztatás a nemzeti eljárásról: - az ilyen eljárás állása, - felelős ügyészség, - ügyszám, - a hivatalos bírósági eljárás megindításának időpontja, - más jelentős ügyekkel fennálló kapcsolat;

d) a gyanúsított azonosítására szolgáló további információk: - a büntetőeljárás során a nemzeti joggal összhangban gyűjtött ujjnyomatadatok, - fényképek.

( ) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/41/EU irányelve (2014. április 3.) a büntetőügyekben kibocsátott európai nyomozási határozatról (HL L 130., 2014.5.1., 1. o.).

( ) HL L 56., 1968.3.4., 1. o.

( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/541 irányelve (2017. március 15.) a terrorizmus elleni küzdelemről, a 2002/475/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról, valamint a 2005/671/IB tanácsi határozat módosításáról (HL L 88., 2017.3.31., 6. o.).

( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/850 rendelete (2022. május 30.) a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területén történő, határokon átnyúló elektronikus adatcserére szolgáló számítógépes rendszerről (e-CODEX-rendszer) és az (EU) 2018/1726 rendelet módosításáról (HL L 150., 2022.6.1., 1. o.).

( 3 ) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

( 4 ) A Tanács 2008/976/IB határozata (2008. december 16.) az Európai Igazságügyi Hálózatról (HL L 348., 2008.12.24., 130. o.).

( 4 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1624 rendelete (2016. szeptember 14.) az Európai Határ- és Parti Őrségről és az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2007/2004/EK tanácsi rendelet és a 2005/267/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 251., 2016.9.16., 1. o.).

( 4 ) A Bizottság 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2013. szeptember 30.) a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról (HL L 328., 2013.12.7., 42. o.).

( 4 ) A Tanács 1. rendelete az Európai Gazdasági Közösség által használt nyelvek meghatározásáról (HL 17., 1958.10.6., 385. o.).

( 4 ) A Tanács 2965/94/EK rendelete (1994. november 28.) az Európai Unió Szervei Fordítóközpontjának létrehozásáról (HL L 314., 1994.12.7., 1. o.).

( 4 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.).

( 4 ) HL L 136., 1999.5.31., 15. o.

( 4 ) A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

( 4 ) A Tanács 2013/488/EU határozata (2013. szeptember 23.) az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról (HL L 274., 2013.10.15., 1. o.).

( 4 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1215/2012/EU rendelete (2012. december 12.) a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról (HL L 351., 2012.12.20., 1. o.).