A Szegedi Ítélőtábla Pf.21200/2015/4. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 164. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 318. §, 339. §, 474. §, 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 46. §, 1998. évi XI. törvény (Üt.) 1. §, 3. §, 5. §, 10. §] Bírók: Bálind Attila, Bánfalvi-Bottyán Csilla, Kiss Gabriella

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.I.21.200/2015/4.szám

A Szegedi Ítélőtábla a dr. Németh László Alajos ügyvéd által képviselt felperes neve (címe) szám alatti lakos felperesnek - a Bihari Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Bihari Krisztina ügyvéd) által képviselt alperes neve (címe) szám alatti székhelyű alperes ellen kártérítés iránt indított perében a Szolnoki Törvényszék 2015. szeptember 23. napján kelt 8.P.20.549/2015/3. számú ítélete ellen az alperes részéről 4. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

Í T É L E T E T:

Az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, megfellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 200.000,- (Kettőszázezer) Ft másodfokú eljárási költséget és az államnak - külön felhívásra - 960.000,- (Kilencszázhatvanezer) Ft le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S :

A felperes és a perben nem álló (személy 1) 2004. szeptember 27-ig az ORTT műsorszolgáltatási engedélyével az ("X") TV-t üzemeltető ("A") Kereskedelmi és Szolgáltató Betéti Társaság beltagjai voltak.

A műsorszolgáltatási jogosultság, illetőleg a műsorszolgáltató televízió megszerzése céljából a ("B") Kft. képviseletében eljárva az alperes 2004. szeptember 6-i keltezéssel ajánlatot tett a beltagoknak, akik azt szeptember 16-i levelükkel lényegében - kisebb módosításokkal - elfogadták. E válaszlevelet az ügyvédi iroda részéről eljáró (alperesi ügyvéd) vette át. Ezt követően az ügyvéd jelenlétében a bt. beltagjai, valamint az ajánlatot tevő kft. ügyvezetői tárgyalásokat folytattak, melynek eredményeként a ("B") Kft. 2004. szeptember 27-én több szerződést kötött a bt. beltagjaival, köztük a felperessel.

A szerződéskötés elhatározásához kapcsolódóan a bt. 2004. szeptember 27-én taggyűlést tartott. Az itt meghozott 2/2004. (IX. 27.) számú határozat szerint - egyebek mellett - aznapi hatállyal a betéti társaság beltagjaivá vált a ("B") Kft., valamint (személy 2), míg a felperes és (személy 1) beltagi jogviszonyukat megszüntették és a társaság kültagjai lettek. Határoztak a tagok vagyoni hozzájárulásainak mértékéről is. 3/2004. (IX. 27.) számú határozatával a taggyűlés elhatározta a társaság átalakulását: megállapította, hogy az átalakulás során a bt. megszűnik, jogutódja az azonos nevű kft. lesz, melynek tagjai a bt. bel- és kültagjai.

E napon módosították a betéti társaság társasági szerződését, mely szerint a felperes és (személy 1) a társaságból, mint beltagok kiléptek, ezzel egyidejűleg a társaság új kültagjaivá váltak. Utóbbi vagyoni hozzájárulása változatlanul 10.000,- Ft maradt. A felperes a kilépéskor vissza nem vett 5.000,- Ft-os vagyoni hozzájárulását további 5.000,- Ft-os hozzájárulással növelte. A társaságba beltagként 76.000,- Ft-os vagyoni szolgáltatás mellett lépett be beltagként a ("B") Kft., (személy 2) pedig 4.000,- Ft-os vagyoni szolgáltatás mellett.

Ugyanezen a napon a felperes, (személy 1) és a ("B") Kft. aláírták az (alperesi ügyvéd) által szerkesztett "Kártalanítási és együttműködési megállapodást" is. Eszerint a felperes és (személy 1) társaságbeli tagsági viszonyának változása és üzletvezetői, képviselői megbízásának megszűnése miatt a jelen okiratban foglaltak szerint rendezik a társasági szerződés módosításában nem szabályozott és az átadás-átvétellel összefüggésben keletkezett jogviszonyokat. Tényként rögzítették, hogy a korábbi beltagok rendelkeztek az ORTT engedélye alapján műsorszolgáltatási jogosultsággal, mely rendelkezési jogosultságukat a társasági szerződés módosítása folytán elvesztették. Ezzel a változással olyan károsodást szenvedtek, amelyhez felróhatóság nem kapcsolódik, és amely megtérítésre nem került. A ("B") Kft., mint "kártalanító" vállalta, hogy 2004. december 31-ig 12.000.000,- Ft-ot, 2006. december 31-ig pedig további 24.000.000,- Ft-ot megfizet a volt beltagoknak a felróhatósághoz nem kapcsolódó, a műsorszolgáltatási jogosultságnak a társasági szerződés módosításából eredő elvesztése által keletkezett károsodás és a műsorszolgáltatási jogosultság jogi értékén túlmenő társadalmi presztízs elvesztése miatt. A szerződő felek kötelezettséget vállaltak, hogy a második részösszeg megfizetésével egyidejűleg nettó 500.000,- Ft/m² áron adásvételi szerződést kötnek a ("B") Kft. beruházásában megvalósuló üzlethelyiségre vagy üzlethelyiségekre. A "kártalanítottak" a vételárat a kártalanítás címén fennálló követelésük beszámításával, illetve az ezt meghaladó vételár megfizetésével egyenlítik ki. A megállapodáson az alperes ellenjegyzése nem szerepel.

Szintén 2004. szeptember 27-én ugyanezen felek között engedményezési szerződés is létrejött. A felperes és (személy 1) a ("B") Kft.-re engedményezték 12.000.000,- Ft ellenében az ("A") Bt.-vel szemben fennálló, tagi hitelezési jogviszonyból származó követelésüket. A kft. e szerződés alapján két napon belül 10.000.000,- Ft, az év végéig pedig további 2.000.000,- Ft megfizetését vállalta, és az engedményezőknek személyenként 5.000.000,- Ft-ot át is utalt.

2005. január 11-én az ("A") Bt. a felperesnek és (személy 1)-nek személyenként további 7.000.000,- Ft-ot kifizetett, az átutaláson "("X") TV szerz. alapján" megjegyzést feltüntetve.

A felperes és (személy 1) a ... Megyei Bíróság előtt pert indított a ("B") Kft. ellen a megállapodásban írt kártalanítási összeg megfizetése iránt. A bíróság 5.G.40.017/2007/11. számú ítéletével a keresetet elutasította, egyben megállapította, hogy a megállapodás semmis, mivel színlelt.

A ...-i Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a perköltségre vonatkozó rendelkezések részbeni megváltoztatása mellett Gf.III.30.239/2008/7. számú ítéletével helybenhagyta. Határozatának indokolásában rámutatott, a szerződés tárgya nyilvánvalóan a beltagsági jogviszony, illetve az ahhoz kapcsolódónak tekintett, a társaságot megillető műsorszolgáltatási jogosultság volt, azzal a felek - akarategységben - az ("X") Televízió értékesítését kívánták elérni. A ("B") Kft. célja a műsorszolgáltatási jogosultság megszerzése, a volt beltagok szándéka pedig a műsorszolgáltatási jogosultságot megtestesítő ("X") Televízió - maga a médium - értékesítése volt. A betéti társaság beltagjai részt vettek a televíziózásban, személyes közreműködésük tagi mivoltukhoz kapcsolódott. A megkötött megállapodás - függetlenül a szerződésben megjelölt jogcímtől - a beltagsági jogviszonnyal kapcsolatosan tartalmaz vagyoni rendelkezéseket, erre azonban nincs törvényes lehetőség. Az ("X") Televízió adásvételével kapcsolatos kérdéseket, mint a beltagok vagyoni betétje átruházására irányuló megállapodást tartalmazó szerződés az 1997. évi CXLIV. törvény (régi Gt.) kógens rendelkezéseibe ütközik, így a Ptk. 200. § (2) bekezdése alapján semmis.