3421/2023. (X. 11.) AB végzés

alkotmányjogi panasz visszautasításáról

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

végzést:

1. Az Alkotmánybíróság a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 5. § (1), (2), (3), (4) és (5) bekezdése, valamint a 11. § (1)-(2) bekezdése alaptörvény-ellenességének és nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasítja.

2. Az Alkotmánybíróság a Kúria Kfv.VII.45.028/2023/2. számú végzésével szemben előterjesztett alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

Indokolás

[1] 1. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (1) bekezdése és 27. § (1) bekezdése alapján alkotmányjogi panaszt terjesztett elő.

[2] 1.1. Az indítványozó az alkotmányjogi panaszban kérte, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (a továbbiakban: Knymt.) 5. § (1), (2), (3), (4) és (5) bekezdése, valamint a 11. § (1)-(2) bekezdése alaptörvény-ellenességét, és az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában 1950. november 4-én kelt egyezménybe (a továbbiakban: Egyezmény), mint nemzetközi szerződésbe ütközését, és azokat az Abtv. 41. § (1) bekezdése alapján semmisítse meg.

[3] Alkotmányjogi panaszban kérte azt indítványozó azt is, hogy az Alkotmánybíróság "a Kúria Kfv.VII.45.028/2023/2. számú végzésének - beleértve a Fővárosi Törvényszék 101.K.703.691/2022/6. számú ítéletét és az alperes Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság határozatát is - az Alaptörvény 24. cikk (3) bekezdés b) pontjába ütközését állapítsa meg, és az Abtv. 41. § (1) bekezdése alapján semmisítse meg."

[4] Kérte az indítványozó azt is, hogy az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszban leírt, "az Európai Unió Bírósága felé kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárás kapcsán megfogalmazott 10 db. kérdéskört érintően folytassa le a nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálatát az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 32. § (1) bekezdése alapján."

[5] Az alkotmányjogi panasz indítvány 184 oldal terjedelmű. A 2-90. oldalai az indítvány benyújtásának törvényi és formai követelményei között a pertörténetet és a tényállás rövid ismertetését, a jogorvoslati lehetőségek kimerítését, az alkotmányjogi panasz benyújtásának határidejét, az indítványozó érintettségének bemutatását tartalmazzák [az indítvány számozása szerint annak az 1. a), b), c) és d) pontjai]. A panasz a 90. oldalától, a 2. ponttól tartalmazza a szándéka szerint az alkotmányjogi panasz benyújtásának érdemi indokolását, ezek között az Alaptörvény megsértett rendelkezéseinek megjelölését [az indítvány e része szerint az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése, XV. cikk (1)-(2) bekezdése, XXIV. cikk (1) bekezdése, XXVIII. cikk (1) bekezdése, XIII. cikk, T) cikk, II. cikk, Q) cikk (2)-(3) bekezdése]. A panasz a 91. oldalától a 93. oldaláig idézi azoknak a nemzetközi egyezményeknek az egyes szabályait, amelyeket a támadott rendelkezések a panasz szerint sértenek.

[6] A megsemmisíteni kért jogszabály, jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességének indokolása az indítvány tartalma szerint (a 96. oldal I. ponttól) arról szól, hogy az indítványozó szolgálati járandóságának a 2018. május 1-jei szüneteltetése - a támadott jogszabályok egy része révén, továbbá a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tny.) rendelkezései és a hatósági, bírósági döntések alapján - miért alaptörvény-ellenes, és miért sért nemzetközi egyezményeket, a panasz érvelése szerint a bizalomvédelem, a szerzett jogok védelme, a tulajdonhoz való jog, a diszkrimináció-tilalom tükrében. A panasz 104. oldal negyedik bekezdésében az indítványozó utal arra is, hogy az általa a 2012-2021. években benyújtott alkotmányjogi panaszokat az Alkotmánybíróság nem teljeskörűen vizsgálta, sőt az Alkotmánybíróság által hozott határozatokban egymással is ellentmondásban álló megállapítások vannak. A panasz egyebek között tartalmazza a 3290/2017. (XI. 14.) AB végzés kritikáját. A panasz 154. oldalán összefoglalás található, ebben szerepel a bizalomvédelemre, a kötelező járulékfizetéssel szerzett jogra, a biztosítási rendszer stabilitására, a diszkriminációra vonatkozó rövid érvelés. Az indítvány a 177. oldalon a beadvány befogadhatósága (Abtv. 29. §) körében az Alaptörvényt és az Abtv.-t idézi, majd megállapítja: "a Kúria Kfv.VII.45.028/2023/2. szám alatt hozott végzésével zárult ügyben alaptörvény-ellenes, valamint egyezményellenes és európai uniós szerződésekbe ütköző jogszabály alkalmazása folytán Alaptörvényben biztosított jogaimnak a sérelme - nevezetesen a szolgálati járandóságom szüneteltetése - következett be a jelen alkotmányjogi panasz II. részében írtak szerint."

[7] A panasz IV. pontja a 179. oldalon tartalmazza, hogy az indítványozó a jelen panaszt az Alkotmánybíróság 3061/2015. (IV. 10.) AB határozatában, a 3112/2016. (VI. 3.) AB határozatában, a 3290/2017. (XI. 14.) AB végzésében, a 3236/2019. (X. 11.) AB végzésében, a 3127/2015. (VII. 9.) AB határozatában, a 40/2012. (XII. 6.) AB határozatában, a 3183/2020. (V. 21.) AB végzésében foglaltak, továbbá az Alkotmánybíróság 3236/2019. (X. 11.) AB végzésének, az 3060/2021. (II. 19.) AB végzésében, valamint a Tny. 83/B. §-a alkotmányossága tárgyában hozott határozatának [19/B/2007. AB határozat] ismeretében terjeszti elő, mivel meggyőződése, hogy az általa a jelen alkotmányjogi panaszban felhozott érvekkel együttesen értékelve, a hivatkozott AB-határozatokban elutasított indítványok is új megvilágításba kerülnek. Utalt arra az indítványozó, hogy az alkotmánybírósági határozatok óta "a körülményekben változás következett be, az Alkotmánybíróság ítélt dolog miatt a Knymt. 5. § (1)-(5) bekezdéseit, a 11. § (1) (2) bekezdéseit, 11/A. §-át illetően a jogszabály alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló jelen alkotmányjogi panasz (indítvány) az Abtv. 24. § (3) bekezdése és az Ügyrend 30. § (2) bekezdés b) pontja alapján nem visszautasítható." A panasz azzal zárul, hogy az indítványozó akként nyilatkozik, hogy az indítványának az Alkotmánybíróság honlapján még anonim módon történő közzétételéhez sem járul hozzá.

[8] 1.2. Az alkotmányjogi panasszal érintett konkrét ügyben a jelen esetben az indítványozó 2022. évi szolgálati járandósága szüneteltetése tárgyában hozott határozatot vizsgált felül a Fővárosi Törvényszék (a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága 110/225926/2022. számú határozatát), és a keresetet elutasította; az ügyben a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadta. Az indítványozó ezt követően fordult az Alkotmánybírósághoz.

[9] 1.3. A panasz - a lényege szerint - a szolgálati nyugdíj szolgálati járandósággá való "lecsúsztatását", a juttatás csökkenését kifogásolja; erről tartalmaz sokszínű jogi érvelést az indítvány. Szolgálati nyugdíj szolgálati járandósággá való átalakításával, továbbá szüneteltetésével összefüggésben az Alkotmánybíróság már több ügyben járt el, bírói kezdeményezés, jogszabály vizsgálatára irányuló más indítvány és alkotmányjogi panasz alapján is.

[10] Az indítványozó maga is több esetben alkotmányjogi panaszt nyújtott be az egyes, eltérő szüneteltetési időszakokra vonatkozó konkrét ügyeiben a bíróságok, végső soron a Kúria ítéleteivel vagy végzésével lezárt ügyekben alkalmazott egyes jogszabályok ellen.

[11] Legutóbb az Alkotmánybíróság a 3507/2022. (XII. 20.) AB végzésben utasította vissza az indítványozónak a tartalma szerint a jelen panasszal alkotmányjogi szempontból összehasonlítható alkotmányjogi panaszát (Indokolás [14]-[17]), amely Tny. 83/B. § (1) és (2) bekezdései, valamint a Knymt. 11. § (1) bekezdése, továbbá a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 73/B. §-a alaptörvény-ellenességének és nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítására és megsemmisítésére irányult.

[12] 1.4. A törvényszék ítélete és a Kúria végzése alapján megállapítható, hogy a bíróság a jelen esetben a Knymt. 5. § (1) bekezdését, 11. § (1) és (2) bekezdését, valamint a Tny. 83/B. § (2) bekezdését hívta fel; továbbá a hatóság alkalmazta a Knymt. 11. § (3) bekezdését is. A jelen esetben a bírósági döntésekben és a közigazgatási határozatban a Knymt. 5. § (2)-(5) bekezdéseit a konkrét esetben nem alkalmazták; ezek a szabályok a szolgálati járandóság folyósítására, összegére és a családi kedvezmény igénybevételére vonatkoznak, így a jelen esetben alkotmányjogi panaszban alaptörvény-ellenességük vizsgálata nem kezdeményezhető eredményesen az Abtv. 26. § (1) bekezdése és 27. §-a alapján.

[13] 1.5. Alkotmányjogi panaszban Alaptörvényben biztosított jog sérelmére lehet hivatkozni. Az Alaptörvény T) cikke, a Q) cikk (2)-(3) bekezdése - továbbá a bírói döntést illetően a panasz szerint az Alaptörvény 24. cikk (3) bekezdés b) pontja - a panaszban előadottak alapján nem Alaptörvényben biztosított jogot tartalmaz, ezért ezeknek az alaptörvényi szabályoknak az állított sérelme alkotmányjogi panasz alapján nem vizsgálható.

[14] Hasonlóképpen: az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése jellemzően nem tartalmaz alaptörvényben biztosított jogot, ugyanakkor a jogállamiság részét képező jogbiztonságból fakadó visszaható hatály tilalmát és a kellő felkészülési idő követelményét az Alkotmánybíróság az alanyi alapjogokhoz, illetve azok érvényesüléséhez közvetlenül kapcsolódó elvként ismeri el. Ezekre tehát alkotmányjogi panaszban is hivatkozni lehet, azonban a jogállamiság és az annak részét képező jogbiztonság más tartalmi elemeire viszont nem (3047/2016. (III. 22.) AB határozat, Indokolás [39]; hasonlóan lásd: 1/2016. (I. 29.) AB határozat, Indokolás [54], [61]; 34/2014. (XI. 14.) AB határozat, Indokolás [71]). Az alkotmányjogi panasz az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésével kapcsolatban nem a visszaható hatály tilalmára avagy a kellő felkészülési idő követelményére hivatkozik, ezért az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése alapján vizsgálódásnak a jelen esetben nincs helye.

[15] 1.6. A petitum (az indítvány első oldala 1., 2., 3. és 4. pontja) nem tartalmazza a Knymt. 11/A. §-át.

[16] Az indítványban "a felülvizsgálni kért jogszabálysértés megjelölése" alatt ugyan szerepel ez a szabály, de az Alkotmánybíróság a jelen esetben a Knymt. 11/A. §-át nem tekintette a panasz tartalma szerint megtámadott szabálynak; ezen kívül eme rendelkezés sem a Törvényszék ítéletében, sem a Kúria végzésében nem szerepel, vagyis azt nem alkalmazták a konkrét esetben, így az a panaszban a jelen esetben nem támadható eredményesen.

[17] 1.7. A jelen ügyben előterjesztett alkotmányjogi panasz elintézésénél vizsgálni kellett a panasz alapján, a panaszban felhívott alkotmánybírósági döntésekre figyelemmel azt, hogy van-e a panaszban olyan érv, amely a korábbi alkotmánybírósági döntésektől eltérő döntést indokolhat a jelen esetben, akár az ítélt dolog, akár az alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés (Abtv. 29. §) fennállását illetően. Az Alkotmánybíróság a panaszt a jelen esetben is a tartalma szerint bírálta el.

[18] 2. Az Abtv. 56. § (1) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság az ügyrendjében meghatározottak szerinti tanácsban eljárva dönt az alkotmányjogi panasz befogadásáról. A (2) bekezdés alapján a tanács mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, ezek között a 26-27. § szerinti érintettséget, az Alaptörvényben biztosított jogok sérelmét, valamint a 29-31. § szerinti feltételeket. A (3) bekezdés úgy szól, hogy a befogadás visszautasítása esetén a tanács rövidített indokolással ellátott végzést hoz, amelyben megjelöli a visszautasítás indokát.

[19] Az Abtv. 29. §-a szerint az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be.

[20] 3. A jelen ügyben az alkotmányjogi panaszban foglaltak alapján az állapítható meg, hogy a panaszban nem szerepel olyan konkrét új érv Alaptörvényben biztosított jogokkal összefüggésben, konkrét jogszabályi rendelkezést illetően, amely a korábbiaktól eltérő alkotmánybírósági döntést indokolna a konkrét esetben, akár az ítélt dolog, akár az alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést (Abtv. 29. §) illetően, a Knymt. indítványban szereplő szabályaival kapcsolatban.

[21] Tekintettel arra, hogy a 3507/2022. (XII. 20.) AB végzés óta a körülményekben változást a jelen alkotmányjogi panasz nem igazolt, és ilyen nem következett be, az Alkotmánybíróság - utalva a 3060/2021. (II. 19.) AB végzésben kifejtettekre és az ott ismertetett 3061/2015. (IV. 10.) AB határozatra, valamint a 3112/2016. (VI. 3.) AB határozatra, továbbá a 3236/2019. (X. 11.) AB végzésre, a 3183/2020. (V. 21.) AB végzésre, a 3378/2020. (X. 22.) AB végzésre, továbbá utalva a 3037/2021. (II. 10.) AB végzésre, a 3060/2021. (II. 19.) AB végzésre, 3303/2022. (VI. 24.) AB végzésre - a Knymt. 11. § (1) bekezdését illetően a jogszabály alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt az Abtv. 31. § (1) bekezdése és az Ügyrend 30. § (2) bekezdés b) pontja alapján részben - a szerzett jogok, a tulajdonvédelem tekintetében - ítélt dolog, továbbá a többi, Alaptörvényben biztosított joggal kapcsolatban, valamint a Knymt. 5. § (1) bekezdését és 11. § (2) bekezdését illetően is az Abtv. 29. §-ában foglalt feltételek hiánya miatt, az Abtv. 56. § (1)-(3) bekezdései, valamint az Ügyrend 30. § (2) bekezdésének a) pontja alapján - alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés hiányában - utasította vissza.

[22] Az alkotmányjogi panasz ismétlődő felvetései alapján utalni kell arra, hogy azt a kérdést, hogy a Knymt. 11. § (1) és (2) bekezdései ellentétesek-e az Alaptörvény B) cikkének (1) bekezdésében megfogalmazott jogállamiság elvével - azon belül is a jogbiztonság követelményével (amire alkotmányjogi panaszban nem lehet hivatkozni), a bizalomvédelemmel, a szerzett jogok védelmével -, a 3061/2015. (IV. 10.) AB határozat bírói kezdeményezés alapján bírálta el az akkor alkalmazandó hatályos jogot vizsgálva.

[23] Az Alkotmánybíróság azért, mert az indítványban nincs az Abtv. 52. § (1b) bekezdés e) pontjában előírt, önálló, Alaptörvényben biztosított jog sérelmére alapított indokolás, vagyis határozott kérelem a bírói döntésnek az alaptörvény-ellenességére, az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján visszautasította a Kúria végzése elleni indítványt is.

[24] Az Alkotmánybíróság az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján utasította vissza a Knymt. 5. § (2)-(5) bekezdése elleni panaszt is.

[25] 4. Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés f) pontja alapján (nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálata) a jogszabályok vizsgálatát az indítványozók kezdeményezésére, illetve bármely eljárása során hivatalból végzi. Az eljárást az országgyűlési képviselők egynegyede, a Kormány, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész, valamint az alapvető jogok biztosa indítványozhatja. A bíró - a bírósági eljárás felfüggesztése mellett - az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezi, ha az előtte folyamatban levő egyedi ügy elbírálása során olyan jogszabályt kell alkalmazni, amelynek nemzetközi szerződésbe ütközését észleli [Abtv. 32. § (2) bekezdés].

[26] A nem a jogosulttól származó, jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt az Alkotmánybíróság szintén visszautasította [Ügyrend 30. § (2) bekezdés c) pontja]. Az Alkotmánybíróság a panaszban foglaltak alapján a jelen esetben nem látott okot az Abtv. 32. § (1) bekezdése alkalmazására.

Budapest, 2023. szeptember 26.

Dr. Czine Ágnes s. k.

tanácsvezető alkotmánybíró

Dr. Handó Tünde s. k.,

előadó alkotmánybíró

Haszonicsné dr. Ádám Mária s. k.

alkotmánybíró

Dr. Márki Zoltán s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Schanda Balázs s. k.,

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: IV/1256/2023.