3037/2021. (II. 10.) AB végzés

alkotmányjogi panasz visszautasításáról

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

végzést:

1. Az Alkotmánybíróság a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 83/B. § (1) és (2) bekezdései, valamint a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 5. § (1) és (2) bekezdése, 11. § (1) bekezdése, továbbá a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 73/B. §-a és a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet 4/A. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének és nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasítja.

2. Az Alkotmánybíróság a Kúria Mfv.III.10.288/2019/7. számú ítéletével szemben előterjesztett alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

3. Az Alkotmánybíróság a Fővárosi Törvényszék 7.Mpkf.690.158/2017-3-1. számú végzése ellen előterjesztett alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

Indokolás

[1] 1. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (1) bekezdése és 27. § (1) bekezdése alapján - az eljárás során kiegészített - alkotmányjogi panaszt terjesztett elő. Ebben kérte, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 83/B. § (1) és (2) bekezdései, valamint a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (a továbbiakban: Knymt.) 5. § (1) és (2) bekezdése, 11. § (1) bekezdése, továbbá a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Tny. vhr.) 73/B. §-a és a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban. Tbj. vhr.) 4/A. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességét, és az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában 1950. november 4-én kelt egyezménybe (a továbbiakban: egyezmény), mint nemzetközi szerződésbe ütközését, és azokat az Abtv. 41. § (1) bekezdése alapján semmisítse meg.

[2] Hivatkozott az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése, Q) cikk (2)-(3) bekezdése, a T) cikk (3) bekezdése, a II. cikk, a XIII. cikk (1)-(2) bekezdése, a XV. cikk (1)-(5) bekezdése és a XXIV. cikk (1) bekezdése sérelmére. Érvelt azzal is, hogy a kifogásolt szabályok az "Európai Unióról szóló szerződés" és az "Európai Unió Alapjogi Chartája" egyes szabályaiba ütköznek.

[3] A kiegészített alkotmányjogi panaszban kérte azt is, hogy az Alkotmánybíróság a Fővárosi Törvényszék - közigazgatási határozat végrehajtása felfüggesztése iránti kérelem elutasítása tárgyában hozott -7.Mpkf.690.158/2017-3-1. számú másodfokú végzését, valamint a Kúria Mfv.III.10.288/2019/7. számú ítéletét az Abtv. 41. § (1) bekezdés alapján semmisítse meg.

[4] 1.1. Az alkotmányjogi panasszal érintett ügyben az indítványozó szolgálati járandóságát 2016. május 1-jétől a hatóság szüneteltette, ennek következtében jogalap nélkül felvett járandóság visszafizetésére kötelezték (Nyugdíjfolyósító Igazgatóság 2016. augusztus 2-án kelt 110/300375/16. iktatószámú elsőfokú határozata, a másodfokú hatóság 2016. szeptember 9-én kelt 45-1919-2/2016. számú jogorvoslati határozata). A határozat ellen az indítványozó keresettel élt, keresetét - a 47.M.3025/2016/22. számú ítélet elleni felülvizsgálati kérelem elbírálásáig felfüggesztett eljárásban, a Kúria Mfv.III.10.135/2018/5. számú ítélete meghozatala után - a Fővárosi közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2019. június 12-én kelt 56.M.418/2019/4. számú ítélete elutasította; az ügyben a Kúria az ítéletet hatályában fenntartotta. Az indítványozó ezt követően fordult az Alkotmánybírósághoz.

[5] 1.2. A panasz a lényege szerint a szolgálati nyugdíj szolgálati járandósággá való átalakítását, összegének csökkentését és a bizonyos esetben a folyósítása szüneteltetésének a szabályait, továbbá a jogalap nélkül felvett járandóság visszafizetésére kötelezést kifogásolja. Szolgálati nyugdíj szolgálati járandósággá való átalakításával, szüneteltetésével összefüggésben az Alkotmánybíróság több ügyben vizsgálódott.

[6] Az indítványozó is több esetben alkotmányjogi panaszt nyújtott be az egyes, eltérő szüneteltetési időszakokra vonatkozó konkrét ügyeiben a bíróságok, végső soron a Kúria ítéleteivel lezárt ügyekben alkalmazott jogszabályok ellen.

[7] Legutóbb a 3378/2020. (X. 22.) AB végzés utasította vissza az indítványozónak a tartalma szerint a jelen panasszal azonos alkotmányjogi panaszát (Indokolás [13]-[18]).

[8] 1.3. A jelen ügyben előterjesztett alkotmányjogi panasz elintézésénél ezért azt kellett vizsgálni, hogy van-e a panaszban olyan érv, amely eltérő döntést indokol, akár az ítélt dolog, akár az alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést (Abtv. 29. §) illetően.

[9] 2. Az Abtv. 56. § (1) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság az Ügyrendjében meghatározottak szerinti tanácsban eljárva dönt az alkotmányjogi panasz befogadásáról. A (2) bekezdés alapján a tanács mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, ezek között a 26-27. § szerinti érintettséget, az Alaptörvényben biztosított jogok sérelmét, valamint a 29-31. § szerinti feltételeket. A (3) bekezdés úgy szól, hogy a befogadás visszautasítása esetén a tanács rövidített indokolással ellátott végzést hoz, amelyben megjelöli a visszautasítás indokát.

[10] Az Abtv. 29. §-a szerint az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be.

[11] 3. A jelen ügyben az alkotmányjogi panaszban foglaltak alapján az állapítható meg, hogy a panaszban nem szerepel olyan érv, amely eltérő alkotmánybírósági döntést indokol, akár az ítélt dolog, akár az alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést (Abtv. 29. §) illetően.

[12] Tekintettel arra, hogy a 3378/2020. (X. 22.) AB végzés óta a körülményekben változás nem következett be, az Alkotmánybíróság - utalva az ebben a végzésben kifejtettekre és az ott ismertetett 3061/2015. (IV. 10.) AB határozatra, valamint a 3112/2016. (VI. 3.) AB határozatra, továbbá a 3236/2019. (X. 11.) AB végzésre, a 3183/2020. (V. 21.) AB végzésre - a Tny. 83/B. § (1)-(2) bekezdését és a Knymt. 5. § (1)-(2) bekezdését, 11. § (1) bekezdését illetően a jogszabály alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt az Abtv. 31. § (1) bekezdése és az Ügyrend 30. § (2) bekezdés b) pontja alapján ítélt dolog miatt, míg a Tbj. vhr. 4/A. § (2) bekezdése, valamint a Tny. vhr. 73/B. §-a szabályait illetően az Abtv. 29. §-ában foglalt feltétel hiánya miatt, az Abtv. 56. § (1)-(3) bekezdései, valamint az Ügyrend 30. § (2) bekezdésének a) pontja alapján - alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés hiányában - utasította vissza. Az Alkotmánybíróság azonos okokból, továbbá azért is, mert az indítványban nincs önálló indokolás a bírói döntés alaptörvény-ellenességére, az Abtv. 52. § (1b) bekezdés e) pontja alapján visszautasította a Kúria ítélete elleni indítványt is. A közigazgatási határozat végrehajtása felfüggesztése iránti kérelem elutasítása tárgyában hozott másodfokú bírósági végzés ellen benyújtott panasz érdemben szintén nem bírálható el, mert az - az Abtv. 27. § (1) bekezdése alkalmazásában - nem minősül az ügy érdemében hozott, vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntésnek [hasonlóan: 3254/2012. (IX. 28.) AB végzés, 3179/2013. (X. 9.) AB végzés].

[13] 4. Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés f) pontja alapján (nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálata) a jogszabályok vizsgálatát az indítványozók kezdeményezésére, illetve bármely eljárása során hivatalból végzi. Az eljárást az országgyűlési képviselők egynegyede, a kormány, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész, valamint az alapvető jogok biztosa indítványozhatja. A bíró - a bírósági eljárás felfüggesztése mellett -az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezi, ha az előtte folyamatban levő egyedi ügy elbírálása során olyan jogszabályt kell alkalmazni, amelynek nemzetközi szerződésbe ütközését észleli [Abtv. 32. § (2) bekezdés].

[14] A nem a jogosulttól származó, jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt az Alkotmánybíróság - hasonlóan a 3378/2020. (X. 22.) AB végzésben foglaltakhoz - szintén visszautasította [Abtv. 55. § (4) bekezdés b) pont].

Budapest, 2021. január 26.

Dr. Handó Tünde s. k.,

tanácsvezető, előadó alkotmánybíró

Dr. Handó Tünde s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró az aláírásban akadályozott dr. Pokol Béla alkotmánybíró helyett

Dr. Handó Tünde s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró az aláírásban akadályozott dr. Schanda Balázs alkotmánybíró helyett

Dr. Handó Tünde s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró az aláírásban akadályozott dr. Szalay Péter alkotmánybíró helyett

Dr. Handó Tünde s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró az aláírásban akadályozott dr. Szívós Mária alkotmánybíró helyett

Alkotmánybírósági ügyszám: IV/1327/2020.