T/13140. számú törvényjavaslat indokolással - A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról

2013. évi CCXII. törvény

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. §

E törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi törvény) szerinti mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek (a továbbiakban: föld) és tanyák forgalmával kapcsolatos jogügyletekre, jogviszonyokra, eljárásokra, az azokban résztvevő természetes személyekre és gazdálkodó szervezetekre, valamint az eljáró hatóságokra és a helyi földbizottságra vonatkozó rendelkezéseket állapítja meg.

2. §

Gazdálkodó szervezet alatt a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) szerinti gazdálkodó szervezetet kell érteni.

II. Fejezet

A földforgalmi törvény bevezető rendelkezéseihez kapcsolódó rendelkezések

1. A Földforgalmi törvény tárgyi hatálya

3. §

A Földforgalmi törvény földre vonatkozó szabályait kell alkalmazni arra a földrészletre is, amely az ingatlan-nyilvántartás szerint a település zártkertjében fekszik, és a földrészlet -annak ingatlan-nyilvántartási adatai alapján - megfelel a Földforgalmi törvényben meghatározott föld, illetve tanya fogalmának.

2. A Földforgalmi törvény egyes értelmező rendelkezései

4. §

A Földforgalmi törvény 5. § 4. pontjában meghatározott családi gazdaság alatt - a Földforgalmi törvény 1. § (2) bekezdésében foglalt külön törvény hatálybalépéséig - a gazdálkodó család tagjainak a tulajdonában és használatában álló földek, továbbá a földhöz tartozó, leltárban megjelölt ingatlan és ingó vagyontárgyak - így különösen épület, építmény, mezőgazdasági berendezés, felszerelés, gép, állatállomány, készlet - olyan együttesét kell érteni, amelynek a gazdálkodó család tagjai között létrejött szerződés szerinti hasznosítása egy családtag teljes foglalkoztatásán és a többi családtag közreműködésén alapul, és amelyet a földművelésügyi igazgatási szerv családi gazdaságként nyilvántartásba vett.

5. §

2014. április 30-áig az a természetes személy, illetve gazdálkodó szervezet is földművesnek, fiatal földművesnek, pályakezdő gazdálkodónak, mezőgazdasági termelőszervezetnek vagy újonnan alapított mezőgazdasági termelőszervezetnek minősül, amely megfelel

a) földműves esetén a Földforgalmi törvény 5. § 7.;

b) fiatal földműves esetén a Földforgalmi törvény 5. § 6. és 7.;

c) pályakezdő gazdálkodó esetén a Földforgalmi törvény 5. § 22.;

d) mezőgazdasági termelőszervezet esetén a Földforgalmi törvény 5. § 19.;

e) újonnan alapított mezőgazdasági termelőszervezet esetén a Földforgalmi törvény 5. § 26. pontjában meghatározott feltételeknek, függetlenül attól, hogy az a)-e) pontban foglalt földforgalmi törvényi rendelkezések szerinti nyilvántartásba még nem került bejegyzésre.

III. Fejezet

A kedvezményes birtokmaximumra vonatkozó rendelkezések

6. §

(1) Az állattartó telep üzemeltetőjét a Földforgalmi törvény 16. § (3) bekezdésében meghatározott kedvezményes birtokmaximum akkor illeti meg, ha - a szerződés megkötését vagy az elővásárlásra, illetve előhaszonbérletre vonatkozó elfogadó jognyilatkozatának megtételét megelőző évben vagy a megelőző három év átlagában - a már birtokában lévő földön az évenkénti átlagos állatsűrűség hektáronként elérte a fél állategységet. Az állattartáshoz szükséges takarmány-előállítás céljából az 1200 hektár mértékű birtokmaximumot meghaladó föld megszerzéséhez hektáronként legalább fél állategység átlagos állatsűrűséggel kell rendelkezni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti átlagos állatsűrűséget az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv állapítja meg, és annak igazolására az állattartó telep üzemeltetőjének kérelmére hatósági bizonyítványt állít ki.

7. §

(1) A szántóföldi és kertészeti növényfajok vetőmagjának előállítóját a Földforgalmi törvény 16. § (3) bekezdésében meghatározott kedvezményes birtokmaximum akkor illeti meg, ha a szerződés megkötését vagy az elővásárlásra, illetve előhaszonbérletre vonatkozó elfogadó jognyilatkozatának megtételét megelőző három év átlagában a már birtokában lévő szántó művelési ágú föld legalább egytizede vetőmag vagy szaporító anyag előállításának helyéül szolgált.

(2) Az (1) bekezdés szerinti átlagos területnagyságot a növénytermesztési hatóság állapítja meg, és annak igazolására a vetőmagelőállító kérelmére hatósági bizonyítványt állít ki.

IV. Fejezet

A föld tulajdonjogának, illetve haszonélvezeti jogának megszerzéséhez kapcsolódó rendelkezések

3. Általános szabályok

8. §

(1) A Földforgalmi törvény 6. § (2) bekezdése szerinti törvényes örökléssel történő tulajdonszerzésnek minősül az is, ha a végrendeleti örökös - feltételezve a végrendelet hiányát és más törvényes örökösöknek az öröklésből való kiesését - törvényes örökössé válhat.

(2) A Földforgalmi törvény 37. § (4) bekezdését a haszonélvezeti jog végrendeleti juttatása esetében is alkalmazni kell.

4. A csereszerződésre vonatkozó szabályok

9. §

(1) Ha a föld tulajdonosa a tulajdonjogát a Földforgalmi törvény 12. § (1) bekezdése

a) a) pontjában, vagy

b) b) pont bb) alpontjában a mezőgazdasági üzemközpont elhelyezkedésének figyelembevételével

meghatározott célból kívánja cserélni,

a csere birtok-összevonási célú földcserének minősül.

(2) Ha a csereszerződés a Földforgalmi törvény alapján hatósági jóváhagyáshoz kötött, és a szerződés az (1) bekezdésben meghatározottak szerint birtok-összevonási célú földcserének minősül, ezt a tényt a mezőgazdasági igazgatási szervnek a szerződés jóváhagyásáról szóló határozatában rögzítenie kell.

(3) A hatósági jóváhagyáshoz nem kötött csereszerződés esetében a szerződő feleknek kell a szerződésben rögzíteni azt, hogy az (1) bekezdésben meghatározottak szerint mely körülmény fennállása miatt minősül a szerződés birtok-összevonási célú földcserének.

(4) A csere alapján csak azt a szerződő felet illetik meg a birtok-összevonási célú földcseréhez külön jogszabályban megállapított adó-, illeték-, és más kedvezmények, amelyiknél az (1) bekezdés szerinti feltételek teljesülnek.

(5) A Földforgalmi törvény 32. §-ának alkalmazása során, a csereszerződés jóváhagyása esetén nem kell megkeresni a helyi földbizottságot az állásfoglalásának beszerzése céljából.

10. §

A Földforgalmi törvény 17. §-át kell alkalmazni a 2014. május 1-jén tulajdonban lévő föld tulajdonjogának csere jogcímén történő átruházásával megszerzett föld területnagyságára is.

5. A föld tulajdonjogának megszerzésére irányuló szerződések formai és tartalmi követelményeivel összefüggő rendelkezések

11. §

A föld tulajdonjogának a megszerzésére irányuló minden szerződést közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. E rendelkezés megsértésével megkötött szerződés semmis.

12. §

A föld tulajdonjogának megszerzésére irányuló szerződés létrejöttében érdekeltek, illetve a szerződő felek közötti írásbeli közlésnek minősül a postai úton, elektronikus úton, telefaxon, személyesen átadott irat útján, kézbesítési meghatalmazott útján, valamint kézbesítési ügygondnok útján történő közlés, ide nem értve az adás-vételi szerződésnek az elővásárlásra jogosultakkal a Földforgalmi törvényben meghatározott hirdetményi úton való közlését.

13. §

(1) A föld tulajdonjogának a megszerzésére irányuló szerződésnek - a Földforgalmi törvény 13-15. §-ában meghatározottakon túl - tartalmaznia kell a szerződő felek, illetve a szerző fél (a továbbiakban együtt: szerződő fél) következő adatait:

a) természetes személy szerződő fél

aa) természetes személyazonosító adatait,

ab) személyi azonosítóját a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá tartozó magánszemélyek esetében,

ac) állampolgárságát,

ad) lakcímét,

ae) adóazonosító jelét, illetve adószámát,

af) Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarában (a továbbiakban: Kamara) fennálló tagságának azonosító számát,

b) a gazdálkodó szervezet szerződő fél

ba) megnevezését,

bb) statisztikai azonosítóját (törzsszámát),

bc) cégjegyzékszámát cég esetében,

bd) székhelyét (telephelyét),

be) adószámát,

bf) Kamarában fennálló tagságának azonosító számát,

bg) részéről eljáró vezető tisztségviselő vagy cégvezető családi és utónevét, lakcímét,

bh) bélyegzőjének lenyomatát.

(2) Az adás-vételi szerződésben rögzíteni kell azt is, hogy a vevő elővásárlásra jogosult-e. E jogosultság fennállása esetén meg kell jelölni a szerződésben azt is, hogy a jogosultság mely törvényen, és az ott meghatározott sorrend mely ranghelyén áll fenn. A szerződésen alapuló elővásárlási jog esetén ennek tényét kell rögzíteni az adás-vételi szerződésben.

14. §

Visszavásárlási, vételi jog, illetve eladási jog alapítása esetén az adás-vételi szerződés a visszavásárlási, a vételi jog, illetve az eladási jog gyakorlásával jön létre. E jogok gyakorlására irányuló nyilatkozatnak tartalmaznia kell a Földforgalmi törvény 13-15. §-ában foglalt nyilatkozatokat is.

15. §

A Földforgalmi törvény 36. § (1) bekezdésében meghatározott, hatósági jóváhagyáshoz nem kötött, a föld tulajdonjogának a megszerzésére irányuló szerződés, valamint a tulajdonjogátruházásnak nem minősülő tulajdonszerzés alapjául szolgáló okirat esetében, a szerző fél jogosultságának valamely hatósági nyilvántartásba vétele tekintetében a kérelem tartalmára és a szerződés, illetve az okirat benyújtásának módjára a hatósági nyilvántartásra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni.

6. Az adás-vételi szerződésnek az elővásárlásra jogosultakkal való közlése

16. §

(1) A Földforgalmi törvény 21. § (1) bekezdése szerinti egységes okiratba foglalt adás-vételi szerződés alatt olyan szerződést kell érteni, amely a feleknek a szerződés létrejöttére irányuló nyilatkozatait, továbbá a szerződés lényeges tartalmi elemeit, továbbá a felek által meghatározott valamennyi kikötést, feltételt magába foglalja.

(2) A 14. §-ban meghatározott jogok gyakorlása során a jog gyakorlására irányuló nyilatkozatot kell az elővásárlásra jogosultakkal közölni. A visszavásárlási jog gyakorlása esetén e jog gyakorlására irányuló nyilatkozathoz csatolni kell azt az eredeti adás-vételi szerződést is, amelynek megkötésével egyidejűleg a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a vevő visszavásárlási jogot enged a megvett földre az eladó részére.

17. §

(1) Az adás-vételi szerződésnek az elővásárlásra jogosultakkal a Földforgalmi törvény 21. § (1) bekezdésében meghatározott módon történő közlése során a szerződést négy eredeti példányban kell benyújtani a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat (a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat) jegyzőjéhez (a továbbiakban: jegyző), amelyek közül egy példánynak a Földforgalmi törvény 8. §-a szerinti, és a Földforgalmi törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott biztonsági kellékekkel rendelkező papír alapú okmányon (a továbbiakban: biztonsági okmány) kiállítottnak kell lennie.

(2) Más törvényen, illetve megállapodáson alapuló elővásárlási jog esetében az eladónak a hirdetményi úton történő közlés mellett a Földforgalmi törvény 21. § (1) bekezdése szerinti, az adás-vételi szerződés közvetlen közlésére vonatkozó kötelezettsége teljesítése érdekében az adás-vételi szerződésnek a nem biztonsági okmányon szerkesztett példányát a más törvényen, illetve megállapodáson alapuló elővásárlási jog jogosultja részére postai úton kell megküldenie vagy az átvétel igazolása mellett személyesen átadnia. E bekezdés szerinti közlésnek a Földforgalmi törvény 21. § (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül kell megtörténnie.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben is a joghatályos közlésnek az adás-vételi szerződés hirdetményi úton történő közlése minősül, a más törvényen, illetve megállapodáson alapuló elővásárlási jog jogosultja e jogát a Földforgalmi törvény 21. § (3) bekezdésében meghatározott határidőn belül gyakorolhatja.

(4) Az adás-vételi szerződés hirdetményi úton történő közlésére vonatkozó eljárás díj- és illetékmentes.

7. Az elővásárlási jog gyakorlása

18. §

Az elővásárlásra jogosulttól származó elfogadó jognyilatkozatnak a jogosult adatai tekintetében a 13. § (1) bekezdésében foglaltakat kell tartalmaznia.

19. §

A Földforgalmi törvény 19. § (5) bekezdésében meghatározott esetben az elővásárlásra jogosult az adás-vételi szerződést csak teljes egészében fogadhatja el. E rendelkezés alkalmazása során az elővásárlásra jogosultak sorrendjére a Földforgalmi törvény 18-19. §-át úgy kell alkalmazni, mintha az elfogadó nyilatkozatot tevő elővásárlásra jogosult elővásárlási jogát megalapozó körülmény az adásvételi szerződésben szereplő földek egésze tekintetében állna fenn. Ha a jogosult kizárólag arra a földre vonatkozóan tesz elfogadó jognyilatkozatot, amelyre az elővásárlási joga fennáll, nyilatkozata új ajánlatnak minősül.

20. §

A Földforgalmi törvény 21. § (3) bekezdése alkalmazásában az elfogadó jognyilatkozat személyes átadásának kötelezettsége alól - a földalapkezelő szervezet mellett - az államot megillető elővásárlási jog esetén e jog gyakorlására jogosult más szervezet vagy személy, illetve az önkormányzat is mentesül.

V. Fejezet

A tulajdonjog átruházásáról szóló, bírósági vagy közjegyzői jóváhagyáshoz kötött egyezséget megelőző hatósági eljárásra vonatkozó szabályok

21. §

(1) Ha a Földforgalmi törvény eltérően nem rendelkezik, a tulajdonjog átruházásáról szóló egyezség megkötését követően, de még az egyezség bírósági vagy közjegyzői jóváhagyása előtt, az eljáró bíróság vagy közjegyző megkeresésére a mezőgazdasági igazgatási szerv megvizsgálja, hogy a szerző fél tulajdonszerzésének a Földforgalmi törvény szerinti feltételei fennállnak-e.

(2) Az egyezséget a Földforgalmi törvény alkalmazásában szerződésnek, az egyezséget kötő feleket szerződő feleknek kell tekinteni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti megkeresés mellőzhető, ha az egyezség jóváhagyását a bíróság vagy a közjegyző egyéb okból megtagadja.

(4) A mezőgazdasági igazgatási szerv a vizsgálat eredményeként hatósági bizonyítványt ad ki a tulajdonszerzés Földforgalmi törvény szerinti feltételeinek fennállásáról a megkereső bíróság vagy a közjegyző részére.

(5) A mezőgazdasági igazgatási szerv által kiadott olyan tartalmú hatósági bizonyítvány, amely szerint a szerző fél tulajdonszerzésének a Földforgalmi törvény szerinti feltételei fennállnak, a jogszabályban előírt egyéb érvényességi feltételeket és kellékeket, továbbá más hatóságoknak az egyezség létrejöttéhez vagy érvényességéhez szükséges előzetes engedélyét vagy jóváhagyását nem pótolja. Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv hatósági bizonyítvány kiadását megtagadja, az egyezség semmis és nem hagyható jóvá.

VI. Fejezet

A szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályai

22. §

A földhasználó a földet - a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények és a földhasználati szerződésben meghatározottak mellett - a Polgári Törvénykönyvnek (a továbbiakban: Ptk.), valamint a szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól szóló törvénynek, továbbá e törvénynek a szomszédjogi előírásai szerint köteles használni.

23. §

(1) A szerződő felek eltérő rendelkezése hiányában a földhasználó a kisebb haszonvételek gyakorlását - különösen gomba, vadgyümölcs, virág, gyógynövény, nád, sás gyűjtését, a réti halászatot, valamint az útpadka, az árokpart, a töltés menti fű kaszálását - a használatba adó engedélye nélkül harmadik személy (haszonvételi joggyakorló) részére átengedheti. A haszonvételek gyakorlásának átengedéséről a földhasználó az átengedést követő 5 napon belül köteles a használatba adót tájékoztatni. A földhasználó e jogok gyakorlásának átengedésével a földön megtelepedő élőhelyi közösségeket nem veszélyeztetheti.

(2) A használatba adó a földhasználó felé tett egyoldalú jognyilatkozattal a haszonvételi joggyakorló helyébe léphet.

24. §

A szántóföldi és kertészeti növényfajok vetőmagjának előállítása esetén a vetőmag előállítója - a jogszabályban előírt mértékű védőtávolságok betartása érdekében - köteles a vetésterveit egyeztetni az előírt védőtávolságon belül fekvő föld használójával (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: szomszédos földhasználó). A vetés megkezdése előtt a vetőmag előállítója megállapodást köthet a szomszédos földhasználóval a földhasználat módjáról, továbbá arról, hogy a szomszédos földhasználó milyen feltételekkel köteles a védőtávolságon belül a vetőmag-szaporítást veszélyeztető növényfajok és növényfajták termesztésétől tartózkodni.

25. §

Ha a szolgalommal terhelt föld közös tulajdonban áll, a szolgalmi jog alapításához a használati megosztás szerint érintett tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított többségének írásbeli döntése szükséges.

26. §

(1) A földhasználót a más használatában levő ingatlanon öntözési szolgalom illeti meg, ha mezőgazdasági tevékenysége folytatásához szükséges öntözés érdekében a víz odajuttatását, szétosztását, illetve annak elvezetését másként nem, vagy csak aránytalanul nagy nehézséggel vagy költséggel lehetne biztosítani.

(2) Az öntözési szolgalom úgy gyakorolható, hogy az ne akadályozza, aránytalanul ne nehezítse a szolgalmi joggal terhelt föld művelési ágának megfelelő használatát, hasznosítását.

VII. Fejezet

A hatósági jóváhagyáshoz kötött tulajdonjog megszerzésére vonatkozó szabályok

8. Eljárási szabályok

27. §

(1) A Földforgalmi törvényben meghatározott, a mezőgazdasági igazgatási szerv hatósági jóváhagyásához kötött, a föld tulajdonjogának megszerzésére irányuló szerződésnek, illetve a tulajdonjog átruházásnak nem minősülő módon történő megszerzésének (e fejezetben a továbbiakban együtt: jogügylet) - ide nem értve a föld tulajdonjogának a Földforgalmi törvény 35. §-a szerinti árverés útján történő megszerzését - hatósági jóváhagyására vonatkozó eljárásra a Földforgalmi törvényben és az e törvényben foglalt eltérésekkel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Az eljárásban ügyfél

a) a jogügyletben résztvevő természetes személy, gazdálkodó szervezet,

b) az állam tulajdonjogának megváltozásával járó jogügylet esetén az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezet, illetve vagyonkezelői jog fennállása esetén a vagyonkezelő,

c) a jogügylet tárgya szerinti földre a Földforgalmi törvényen, más törvényen vagy megállapodáson alapuló elővásárlási joggal rendelkező személy,

d) az ingatlan-nyilvántartásból kitűnő egyéb jogosult, akinek a földre vonatkozó jogát az eljárás érinti, ideértve az ingatlan-nyilvántartásba még be nem jegyzett, széljegyzett bejegyzés iránti kérelem jogosultját és kötelezettjét,

e) az a Földforgalmi törvény szerinti közeli hozzátartozó, akinek e helyzetére tekintettel jött létre az a jogügylet, amelynek érvényességi feltétele a közeli hozzátartozói viszony fennállása,

f) mindazon egyéb jogosult, akinek a földre vonatkozó jogát a jogügylet érinti.

(3) Az eljárás mentes az igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség alól. A Ket. szerinti egyéb eljárási költséget - ideértve az eljárásban kirendelt ügygondnok vagy eseti gondnok díját és költségeit is - a szerző fél viseli. Az eljárás során a mezőgazdasági igazgatási szerv által hivatalból indított eljárások mezőgazdasági igazgatási szerv által megfizetendő költségeit a szerző fél a mezőgazdasági igazgatási szerv részére megtéríti.

(4) Ha a jogügylet tárgya a föld tulajdonjogának csere jogcímén történő átruházása, a szerző fél alatt a cserepartnereket kell érteni. Csere esetén a (3) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a cserepartnerek a költségek viselésére, megtérítésére közösen, egyenlő arányban kötelesek.

28. §

(1) A mezőgazdasági igazgatási szerv jogosult kezelni

a) a természetes személy ügyfél

aa) természetes személyazonosító adatait,

ab) állampolgárságát,

ac) lakcímét,

ad) személyi azonosítóját a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá tartozó magánszemélyek esetében,

ae) adóazonosító jelét vagy adószámát,

b) a gazdálkodó szervezet

ba) megnevezését,

bb) székhelyét (telephelyét, fióktelepét),

bc) statisztikai azonosítóját (törzsszámát) a statisztikáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervezet esetében,

bd) cégjegyzékszámát a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény hatálya alá tartozó cég esetében,

be) adószámát,

bf) vezető tisztségviselőjének, cégvezetőjének természetes személyazonosító adatait és lakcímét.

(2) A mezőgazdasági igazgatási szerv az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a jogügylet hatósági jóváhagyásával és a szerzési korlátozások hatósági ellenőrzésével kapcsolatos feladatai ellátásával összefüggésben jogosult kezelni.

(3) A mezőgazdasági igazgatási szerv az általa kezelt (1) bekezdés szerinti adatokat az ingatlanügyi hatóság részére, valamint a 35. §-ban meghatározott módon, az (1) bekezdés szerinti adatok közül az ügyfél nevét vagy megnevezését, lakcímét vagy székhelyét és az állampolgárságra vonatkozó adatát a helyi földbizottság részére adhatja át.

29. §

(1) A jogügylet hatósági jóváhagyása iránti eljárásban, az e feladatkörébe tartozó ügy elbírálása, ellenőrzése érdekében a mezőgazdasági igazgatási szerv részére

a) az ingatlan-nyilvántartásból a tulajdoni lap másolatát,

b) a földhasználati nyilvántartásból a földhasználati lap másolatát és a földhasználati összesítőt,

c) az Országos Erdőállomány Adattárban szereplő adatokat,

d) az erdőgazdálkodói nyilvántartásban szereplő adatokat,

e) az állatok Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszerében szereplő adatokat,

f) a hegyközségi nyilvántartásban szereplő adatokat,

g) a személyek azonosítására a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 11. § (1) bekezdés a)-h) és k) pontjában foglalt adatokat,

h) az adóhatóság az adóhatóság által kezelt gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerére és a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó adatbázisból, valamint a köztartozás miatt végrehajtási eljárás alatt álló személyekre vonatkozó adatbázisból az adózó azonosítására, árbevételére és köztartozás-fizetési kötelezettségére vonatkozó adatokat,

i) a földművesekről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről, valamint a mezőgazdasági üzemközpontokról vezetett nyilvántartásban szereplő adatokat,

j) a családi gazdálkodókról vezetett nyilvántartásban szereplő adatokat,

k) a jegyző által a helyi földbizottságról és annak tagjairól vezetett nyilvántartásban szereplő adatokat

díjmentesen kell szolgáltatni, függetlenül az egyes nyilvántartásokra vonatkozó adatszolgáltatási formáktól, módoktól.

(2) A mezőgazdasági igazgatási szerv az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásokból átvett, illetve lekérdezett adatokat - ideértve a személyes adatokat is - kizárólag a Földforgalmi törvényben meghatározott feladatának ellátásához használhatja fel.

(3) A mezőgazdasági igazgatási szerv az átvett és az adatlekérdezés, illetve adatfeldolgozás során keletkezett adatokat nem továbbíthatja.

30. §

(1) Az eljárás ügyintézési határideje 60 nap, amely kivételesen indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal hosszabbítható meg.

(2) A Ket.-ben meghatározott eseteken túl az ügyintézési határidőbe nem számít be:

a) a helyi földbizottság megkeresésétől

aa) a helyi földbizottság állásfoglalásának a mezőgazdasági igazgatási szervhez való beérkezéséig, vagy

ab) a helyi földbizottság állásfoglalásának kiadására a Földforgalmi törvényben meghatározott határidő eredménytelen lejárta esetén a Földforgalmi törvény 26. §-ában meghatározott határidő lejártát követő napig terjedő időtartam;

b) a Földforgalmi törvény 29. §-ában foglalt, az eladót megillető választási jog gyakorlására vonatkozó nyilatkozattételre való felhívástól

ba) a nyilatkozatnak a mezőgazdasági igazgatási szervhez való beérkezéséig, vagy

bb) a ba) alpontban foglaltak hiányában a Földforgalmi törvény 29. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott 15 napos határidő lejártát követő napig terjedő időtartam.

(3) Ha harmadik személy javára a Földforgalmi törvényen, más törvényen vagy megállapodáson alapuló elővásárlási jog áll fenn, az eljárás - a szerződésnek a jogosultakkal a Földforgalmi törvényben meghatározott módon történő közlése esetén - a Földforgalmi törvény 22. §-ában meghatározott okiratoknak a mezőgazdasági igazgatási szervhez való beérkezését követő napon kezdődik.

(4) Az eljárás - a (3) bekezdéstől eltérően - a szerző fél írásbeli kérelmének a mezőgazdasági igazgatási szervhez való beérkezését követő napon kezdődik, ha az eljárás olyan jogügylet jóváhagyására irányul, amely

a) adás-vételnek minősül, de harmadik személynek elővásárlási joga nem áll fenn,

b) nem minősül adás-vételnek, vagy

c) átruházásnak nem minősülő tulajdonszerzés.

31. §

A 30. § (4) bekezdésében meghatározott jogügyletet tartalmazó okiratokat a 17. § (1) bekezdésében előírtak szerint kell a mezőgazdasági igazgatási szervhez benyújtani.

32. §

(1) Ha a jogügylet érvényességi feltétele a közeli hozzátartozói viszony fennállása, akkor a szerző félnek

a) a 30. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a mezőgazdasági igazgatási szerv erre irányuló felhívására,

b) a 30. § (4) bekezdésében meghatározott esetben a jogügylet hatósági jóváhagyása iránti kérelméhez

csatolnia kell a legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, az érintett természetes személyeknek 30 napnál nem régebbi olyan tartalmú közös nyilatkozatát, miszerint közöttük a Földforgalmi törvény szerinti közeli hozzátartozói viszony áll fenn.

(2) Ha a szerző fél gazdálkodó szervezet - kivéve a cégnyilvántartásban nyilvántartott céget -, a kérelméhez csatolni kell

a) a keletkezést tanúsító, illetőleg konstituáló bejegyzési határozat eredeti vagy közjegyző által hitelesített példányát vagy a regisztráló hatóság (cégbíróság, törvényszék) által vezetett közhiteles nyilvántartás tartalmáról kiállított hiteles másolatot vagy a közjegyzőkről szóló törvényben meghatározottak szerint, a közhitelességű nyilvántartás tartalmáról kiállított közjegyzői tanúsítványt és

b) az eredeti vagy közjegyző által hitelesített aláírási címpéldányt.

(3) Ha a szerző fél nem igazolja az ügy elbírálásához szükséges nyilvános vagy valamely hatóság, bíróság vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásában szereplő adatokat, a mezőgazdasági igazgatási szerv az adatokat hivatalból szerzi be. A mezőgazdasági igazgatási szerv az ingatlanügyi hatóságtól hivatalból szerzi be a tulajdonjog megszerzéséhez szükséges, illetve a jogügylet hatósági jóváhagyásához szükséges feltételek közül a Földforgalmi törvény 27. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontjában foglaltak megállapításához szükséges adatokat.

(4) Ha a jogügylet jóváhagyásához szükséges adatokat a cégnyilvántartás, az egyéni vállalkozók nyilvántartása, továbbá a 29. § (1) bekezdésében meghatározott valamely nyilvántartás tartalmazza és ezen adatok a nyilvántartásban elektronikus formában állnak rendelkezésre, a mezőgazdasági igazgatási szerv azokat elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi be.

(5) A szerző fél köteles a Földforgalmi törvényben meghatározott, a tulajdonszerzési jogosultság fennállásához, valamint a jogügylet jóváhagyásához szükséges adatokban az eljárás alatt bekövetkező változásokról a mezőgazdasági igazgatási szervet tájékoztatni, és az azokat igazoló dokumentumokat a mezőgazdasági igazgatási szerv rendelkezésére bocsátani.

33. §

(1) Az eljárás megindításáról az ügyfeleket nem kell értesíteni.

(2) Az eljárásban a Ket. szerinti közreműködő hatóság nem vehet részt.

34. §

(1) A mezőgazdasági igazgatási szerv a Földforgalmi törvény 23. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott előzetes vizsgálat alatt csak a (2) bekezdésben foglalt esetekben bocsáthat ki hiánypótlást.

(2) Ha a jogügylet érvényességi feltétele a Földforgalmi törvény szerinti közeli hozzátartozói viszony fennállása, a mezőgazdasági igazgatási szerv a 32. § (1) bekezdésében meghatározott nyilatkozat becsatolására hívja fel a szerző felet. A hiánypótlásra csak egy alkalommal, 8 napos határidő kitűzésével kerülhet sor. E határidő elmulasztása esetén igazolási kérelemnek nincs helye.

(3) Az előzetes vizsgálat alatt egyéb hiányosság tekintetében hiánypótlási felhívásnak nincs helye, ez esetben a mezőgazdasági igazgatási szerv az eljárást megszünteti.

(4) Ha a (2) bekezdésben meghatározott esetben az elővásárlásra jogosult nem tett eleget a hiánypótlásra való felhívásnak és az erre megállapított határidő meghosszabbítását sem kérte, a mulasztó jogosultat úgy kell tekinteni, mint aki az elővásárlási jogát nem gyakorolja. Erre a mulasztó jogosultat a hiánypótlási felhívásban figyelmeztetni kell.

35. §

(1) A Földforgalmi törvény 23. § (5) bekezdésének alkalmazása esetén a mezőgazdasági igazgatási szerv a rendelkezésre álló okiratok másolatát a (2) bekezdésben meghatározottak szerint küldi meg a helyi földbizottság részére.

(2) A mezőgazdasági igazgatási szerv a megkereséshez csatolja:

a) a jegyző által a mezőgazdasági igazgatási szerv részére megküldött okiratok közül a nem biztonsági okmányon szerkesztett, a Földforgalmi törvény 21. § (2) bekezdésében előírtak szerint a jegyző által anonimizált és a hirdetőtáblára kifüggesztett adás-vételi szerződés másolatát,

b) az elfogadó jognyilatkozat olyan másolatát, amelyen a mezőgazdasági igazgatási szerv felismerhetetlenné teszi a jognyilatkozatot tevő nevén, lakcímén vagy értesítési címén, valamint állampolgárságán kívül valamennyi természetes személyazonosító adatot.

36. §

(1) Az eljárás felfüggesztésének nincs helye:

a) az ügyfél erre irányuló kérelme alapján,

b) ha a jogügyletben résztvevő természetes személy, gazdálkodó szervezet jogutódjának kiléte vitás.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben az eljárást meg kell szüntetni.

37. §

(1) A föld tulajdonjogának megszerzésére irányuló jogügylet jóváhagyására irányuló eljárásban a mezőgazdasági igazgatási szerv döntésének - a Ket.-ben meghatározottakon túl - tartalmaznia kell a helyi földbizottság megnevezését, a helyi földbizottság elnökének nevét, a helyi földbizottság állásfoglalását, illetve állásfoglalásának kiadása hiányában ennek tényét.

(2) A mezőgazdasági igazgatási szerv egyszerűsített döntést nem hozhat.

(3) A jogügylet jóváhagyása esetén a mezőgazdasági igazgatási szerv a jogügyletet tartalmazó szerződés, illetve okirat két eredeti példányát látja el jóváhagyó záradékkal és azt a szerző fél részére a jóváhagyását tartalmazó határozatával egyidejűleg küldi meg. A jogügylet jóváhagyása esetén a két eredeti példány közül az egyik a biztonsági okmányon szerkesztett szerződés, illetve okirat lehet.

38. §

A mezőgazdasági igazgatási szerv jogerős határozatával lezárt ügyben nem nyújtható be újrafelvételi és felügyeleti eljárás iránti kérelem.

39. §

A mezőgazdasági igazgatási szerv határozatának bírósági felülvizsgálata során a Pp. XX. fejezetének rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

a) a perben a mezőgazdasági igazgatási szerv székhelye szerint illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróság jár el;

b) a bíróság a határozatot megváltoztathatja.

9. A föld tulajdonjoga végintézkedéssel történő megszerzésének, valamint a bírósági, közjegyzői jóváhagyáshoz kötött egyezséget megelőző hatósági jóváhagyásra vonatkozó eljárás különös eljárási szabályai

40. §

A föld tulajdonjogának végintézkedéssel történő megszerzésének jóváhagyására vonatkozó eljárásban a 27-39. §-ban foglaltakat a 41-42. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

41. §

(1) A Földforgalmi törvény 34. §-ának alkalmazásában, a föld tulajdonjogának végintézkedéssel történő megszerzése esetén a közjegyző a végintézkedés megküldése nélkül is megkeresheti a mezőgazdasági igazgatási szervet. Ez esetben a közjegyző megkeresésének tartalmaznia kell a végintézkedéssel érintett föld tekintetében az örökösnek a közjegyző rendelkezésére álló, a 13. § (1) bekezdésében meghatározott adatait. Ha a végintézkedés alapján ismeretlen helyen tartózkodó örökösnek kellene átadni a földet, a közjegyzőnek a megkeresésben a 13. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontja szerinti lakcím adat helyett erre a tényre kell utalnia.

(2) Az eljárás a közjegyző megkeresésének a mezőgazdasági igazgatási szervhez való beérkezését követő napon kezdődik.

(3) Az eljárás ügyintézési határideje 30 nap, amely kivételesen indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal hosszabbítható meg.

42. §

(1) A Földforgalmi törvény 34. §-ának alkalmazásában - a Földforgalmi törvény 34. § (3) bekezdésében meghatározottak mellett - a mezőgazdasági igazgatási szerv azt is vizsgálja, hogy a hagyaték átszállása nem eredményezné-e a tulajdonszerzési korlátozás megsértését vagy megkerülését.

(2) A vizsgálat eredményeként a mezőgazdasági igazgatási szerv hatósági bizonyítványt ad ki a megkereső közjegyzőnek a tulajdonszerzéshez szükséges feltételek fennállásáról vagy annak kiadását megtagadja.

43. §

A 21. §-ban meghatározott, a bírósági vagy közjegyzői jóváhagyáshoz kötött egyezségnek a megelőző hatósági jóváhagyására vonatkozó eljárásban a 27-39. §-ban foglaltakat a 44. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

44. §

(1) A 21. § (1) bekezdése szerinti bíróság vagy közjegyző általi megkereséshez mellékelni kell a felek egyezségét, amely tartalmazza a feleknek a 13. § (1) bekezdésében meghatározott adatait.

(2) Az eljárás a bíróság, vagy közjegyző megkeresésének a mezőgazdasági igazgatási szervhez való beérkezését követő napon kezdődik.

(3) Az eljárás ügyintézési határideje 30 nap, amely kivételesen indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal hosszabbítható meg.

VIII. Fejezet

A földhasználattal kapcsolatos rendelkezések

10. Általános szabályok

45. §

(1) Ha a föld állami tulajdonban áll, a Földforgalmi törvény 38. § (1) bekezdése szerinti használatba adó alatt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelőt, ennek hiányában a tulajdonosi joggyakorló szervezetet kell érteni.

(2) Ha e törvény a földhasználóra kötelezettséget ír elő, és a földön a Földforgalmi törvényben meghatározott földhasználati jogosultság szerződés alapján más személy javára nem áll fenn, és a mezőgazdasági igazgatási szerv a föld kényszerhasznosításba adásáról sem határozott, a földhasználó alatt

a) a haszonélvezeti jog fennállása esetén a haszonélvezőt, ennek hiányában a tulajdonost,

b) állami tulajdonban álló föld esetében az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelőt, vagyonkezelői jog fennállása hiányában a tulajdonosi joggyakorló szervezetet

kell érteni.

11. A földhasználati szerződések formai és tartalmi követelményeivel összefüggő rendelkezések

46. §

A Földforgalmi törvényben meghatározott földhasználati szerződést közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. E rendelkezés megsértésével megkötött szerződés semmis.

47. §

A földhasználati szerződés - ide értve a X. Fejezet szerinti használati megosztásról szóló megállapodást is - létrejöttében érdekeltek, illetve szerződő felek közötti írásbeli közlésnek minősül a postai úton, elektronikus úton, telefaxon, személyesen átadott irat útján, kézbesítési meghatalmazott útján, valamint kézbesítési ügygondnok útján történő közlés, ide nem értve a haszonbérleti szerződésnek az előhaszonbérletre jogosultakkal a Földforgalmi törvényben meghatározott hirdetményi úton való közlését.

48. §

(1) A földhasználati szerződésnek - a Földforgalmi törvényben meghatározottakon túl -tartalmaznia kell a szerződő feleknek, illetve a szerző félnek a 13. § (1) bekezdésében meghatározott adatait.

(2) A haszonbérleti szerződésben rögzíteni kell azt is, hogy a haszonbérlő előhaszonbérletre jogosult-e. E jogosultság fennállása esetén meg kell jelölni a szerződésben azt is, hogy a jogosultság mely törvényen és az ott meghatározott sorrend mely ranghelyén áll fenn.

49. §

A Földforgalmi törvény 59. §-ában meghatározott, hatósági jóváhagyáshoz nem kötött földhasználati szerződés esetében, a szerző fél jogosultságának valamely hatósági nyilvántartásba vétele tekintetében a kérelem tartalmára és a szerződés, illetve az okirat benyújtásának módjára a hatósági nyilvántartásra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni.

IX. Fejezet A földhasználati szerződések

12. A haszonbérleti szerződés tartalmára vonatkozó különös rendelkezések

50. §

(1) A haszonbér a szerződő felek megállapodása szerint pénzben vagy természetben jár. Ha a szerződő felek a természetben történő teljesítésben állapodnak meg, a haszonbér mértékének vagy mennyiségének előre meghatározottnak kell lennie, ennek hiányában a szerződés semmis.

(2) A haszonbért időszakonként utólag, de legkésőbb a naptári év végéig kell teljesíteni. Ha a hatósági jóváhagyáshoz nem kötött haszonbérleti szerződés a naptári év végét megelőzően 6 hónapon belül jött létre vagy a hatósági jóváhagyáshoz kötött haszonbérleti szerződést a mezőgazdasági igazgatási szerv a naptári év végét megelőző 90 napon belül hagyta jóvá, az első esedékes haszonbért a szerződés létrejöttét követő évre vonatkozó haszonbérrel együtt kell teljesíteni, kivéve, ha a felek más határidőben állapodnak meg.

51. §

Ha a haszonbérlő a haszonbérleti jogosultságot jogszabályban foglalt módon, támogatás feltételeként a haszonbérbeadó írásbeli hozzájárulásával az általa kijelölt földműves vagy mezőgazdasági termelőszervezet részére adja át, akkor a kijelölt földműves, illetve mezőgazdasági termelőszervezet a szerződésben a haszonbérlő helyébe lép és a haszonbérleti jogviszonyt változatlan feltételekkel folytatja.

13. A haszonbérleti szerződésnek az előhaszonbérletre jogosultakkal való közlése

52. §

(1) A Földforgalmi törvény 49. § (1) bekezdése szerinti egységes okiratba foglalt haszonbérleti szerződés alatt - az e törvényben meghatározott esetek kivételével - olyan szerződést kell érteni, amely a feleknek a szerződés létrejöttére irányuló nyilatkozatait, a szerződés lényeges tartalmi elemeit, továbbá a felek által meghatározott valamennyi kikötést, feltételt magában foglalja. E bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a 65. § szerinti egységes okiratba foglalt alhaszonbérleti szerződésre és a X. Fejezet szerinti egységes okiratba foglalt használati megosztásról szóló megállapodásra és földhasználati szerződésre is.

(2) 2014. december 31-ig a haszonbérbe adó az egységes okiratba foglalt haszonbérleti szerződés helyett az általa elfogadott haszonbérleti ajánlatot is közölheti az előhaszonbérletre jogosultakkal a Földforgalmi törvény 49. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, feltéve, hogy az tartalmazza a szerződés lényeges tartalmi elemeit, továbbá a haszonbérbeadó és az ajánlattevő által meghatározott valamennyi kikötést, feltételt.

53. §

(1) Az egységes okiratba foglalt haszonbérleti szerződésnek az előhaszonbérletre jogosultakkal a Földforgalmi törvény 49. § (1) bekezdésében meghatározott módon történő közlése során a szerződést három eredeti példányban kell benyújtani a föld fekvése szerint illetékes jegyzőhöz.

(2) Az 52. § (2) bekezdése szerinti esetben a haszonbérleti ajánlatot három eredeti példányban kell benyújtani a föld fekvése szerint illetékes jegyzőhöz.

(3) A haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő közlésére vonatkozó eljárás díj- és illetékmentes.

54. §

(1) Más törvényen alapuló előhaszonbérleti jog esetében a haszonbérbeadónak a hirdetményi úton történő közlés mellett a Földforgalmi törvény 49. § (1) bekezdése szerinti, a haszonbérleti szerződés közvetlen közlésére vonatkozó kötelezettsége teljesítése érdekében a haszonbérleti szerződést a más törvényen alapuló előhaszonbérleti jog jogosultja részére postai úton kell megküldenie, vagy az átvétel igazolása mellett személyesen átadnia. E bekezdés szerinti közlésnek a Földforgalmi törvény 49. § (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül kell megtörténnie.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben is a joghatályos közlésnek a haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő közlése minősül, a más törvényen alapuló előhaszonbérleti jog jogosultja e jogát a Földforgalmi törvény 49. § (3) bekezdésében meghatározott határidőn belül gyakorolhatja.

(3) Az (1) és (2) bekezdést kell alkalmazni az 52. § (2) bekezdése szerinti esetben a haszonbérleti ajánlatnak a más törvényen alapuló előhaszonbérleti jog jogosultjával való közlésére és e jogosultnak az ajánlat alapján történő joggyakorlására.

14. Az előhaszonbérleti jog gyakorlása

55. §

Az előhaszonbérletre jogosulttól származó elfogadó jognyilatkozatnak a jogosult adatai tekintetében a 13. § (1) bekezdésében foglaltakat kell tartalmaznia.

56. §

A Földforgalmi törvény 47. § (5) bekezdésében meghatározott esetben az előhaszonbérletre jogosult a haszonbérleti szerződést csak teljes egészében fogadhatja el. E bekezdés alkalmazása során az előhaszonbérletre jogosultak sorrendjére a Földforgalmi törvény 45-47. § -át úgy kell alkalmazni, mintha az elfogadó nyilatkozatot tevő előhaszonbérletre jogosult előhaszonbérleti jogát megalapozó körülmény a haszonbérleti szerződésben szereplő földek egésze tekintetében állna fenn. Ha a jogosult kizárólag arra a földre vonatkozóan tesz elfogadó jognyilatkozatot, amelyre az előhaszonbérleti joga fennáll, nyilatkozata új ajánlatnak minősül.

15. A haszonbérleti szerződés megszűnése

57. §

A haszonbérleti szerződés megszűnik

a) a szerződésben meghatározott időtartam lejártával, a lejárat napján,

b) közös megegyezéssel, a szerződő felek által meghatározott napon,

c) a haszonbérlő gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnésével, a megszűnése napján,

d) a haszonbérlő természetes személy halálával, feltéve, hogy az örökösök a Ptk.-ban meghatározott felmondási jogukat az ott meghatározott határidőben gyakorolják,

e) azonnali hatályú felmondással,

f) a 60. §-ban meghatározott felmondással,

g) ha a föld természeti erő közvetlen behatása következtében egészben vagy jelentős részben a haszonbérleti szerződés szerinti hasznosításra tartósan alkalmatlanná válik.

58. §

(1) A haszonbérbeadó a szerződést azonnali hatállyal jogosult felmondani, ha a haszonbérlő (ideértve az alhaszonbérlőt is)

a) az írásban közölt felhívás ellenére nem tesz eleget a hasznosítási kötelezettségének vagy olyan gazdálkodást folytat, amely veszélyezteti a föld termőképességét,

b) a haszonbérbeadó hozzájárulása nélkül vagy attól eltérően a föld használatát másnak átengedte, más célra hasznosította, a föld művelési ágát megváltoztatta vagy a földet a termőföld védelméről szóló törvényben meghatározottak szerint más célra hasznosította,

c) a természetvédelmi jogszabályok vagy a természetvédelmi hatóság jogszabály alapján hozott előírásaitól eltérő, illetőleg a természeti terület állagát vagy állapotát kedvezőtlenül befolyásoló tevékenységet folytat, továbbá, ha a természeti értékek fennmaradását bármely módon veszélyezteti, vagy

d) a haszonbért vagy a földdel kapcsolatos terheket a lejárat után, írásban közölt felszólítás ellenére, a felszólítás közlésétől számított 15 napon belül sem fizeti meg.

(2) A Földforgalmi törvényben meghatározott mezőgazdasági termelőszervezet mint haszonbérlő és az annak legalább 3 éve foglalkoztatott alkalmazottja mint haszonbérbeadó között fennálló haszonbérleti szerződést a haszonbérbeadó azonnali hatállyal jogosult akkor is felmondani, ha a mezőgazdasági termelőszervezet a haszonbérbeadó munkaviszonyát rendes felmondással szünteti meg.

59. §

A természetes személy haszonbérlő azonnali hatállyal jogosult felmondani a szerződést, ha az egészségi állapota oly mértékben romlik meg vagy családi és életkörülményeiben olyan tartós változás következik be, amely a haszonbérletből eredő kötelezettségeinek teljesítését akadályozza vagy azt jelentősen megnehezíti.

60. §

(1) Ha a haszonbérleti szerződés létrejöttekor a haszonbérlet tárgyát képező föld közös tulajdonban állt és a szerződés fennállása alatt a közös tulajdon megszüntetésére a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló törvény szabályai szerint került sor, a haszonbérbeadó, illetve annak jogutódja legkésőbb az adott gazdasági év vége előtt 60 nappal a szerződést 60 napos felmondási idővel a gazdasági év végére felmondhatja, ha a tulajdoni hányadának megfelelő területet a közös tulajdon megszüntetésére irányuló eljárás eredményeként önálló ingatlanként kapta meg, feltéve, hogy

a) a haszonbérlő felé a felmondással egyidejűleg nyilatkozik, hogy a földet a szerződés megszűnésével saját maga kívánja használni, és

b) a 74. § (2) bekezdésében foglaltak alkalmazásával létrejött haszonbérleti szerződést nem írta alá, de annak hatálya az ott meghatározottak szerint kiterjedt rá.

(2) A Földforgalmi törvényben meghatározott mezőgazdasági termelőszervezet mint haszonbérlő és az annak legalább 25%-ban tulajdonos természetes személy tagja mint haszonbérbeadó között létrejött haszonbérleti szerződést a gazdasági év végével a haszonbérbeadó 60 napos felmondási idővel felmondhatja, ha a mezőgazdasági termelőszervezetben fennálló tulajdonosi részesedése a szerződés megkötését követő 1 éven keresztül tartósan 25% alá csökken.

(3) A Földforgalmi törvényben meghatározott mezőgazdasági termelőszervezet mint haszonbérlő és az annak legalább 25%-ban tulajdonos természetes személy tagjának közeli hozzátartozója mint haszonbérbeadó között létrejött haszonbérleti szerződést a gazdasági év végével a haszonbérbeadó 60 napos felmondási idővel felmondhatja, ha a tag és a haszonbérbeadó közötti közeli hozzátartozói viszony megszűnik.

(4) A Földforgalmi törvényben meghatározott mezőgazdasági termelőszervezet mint haszonbérlő és az annak legalább 3 éve foglalkoztatott alkalmazottja mint haszonbérbeadó között létrejött haszonbérleti szerződést a gazdasági év végével a haszonbérbeadó 60 napos felmondási idővel felmondhatja, ha a mezőgazdasági termelőszervezettel fennálló munkaviszonya bármilyen okból - ide nem értve az 58. § (2) bekezdésében foglalt esetet -megszűnik.

61. §

(1) Az 58-60. §-ban meghatározott felmondás esetén, ha a felmondást a másik fél 15 napon belül nem fogadja el, a felmondást gyakorló további 8 napon belül bírósághoz fordulhat. Ha nem így jár el, a felmondás hatályát veszti.

(2) A szerződő felek az 58-60. §-ban meghatározott rendelkezésektől érvényesen nem térhetnek el.

62. §

(1) A szerződés bármilyen okból történő megszűnésekor a haszonbérbeadó és a haszonbérlő köteles egymással elszámolni. Semmis az olyan megállapodás, amely az elszámolást előre kizárja.

(2) A haszonbérleti szerződés megszűnésekor a felek eltérő megállapodása hiányában a haszonbérlő

a) elviheti az általa létesített berendezési és felszerelési tárgyakat,

b) követelheti a haszonbérbeadó hozzájárulásával létesített, el nem vihető berendezéseknek, az általa telepített ültetvénynek, évelő kultúrának és növényzetnek, valamint a talaj minőségének megőrzését és javítását eredményező talajvédelmi, meliorációs és más beavatkozásoknak, létesítményeknek a szerződés megszűnésekor a mezei leltárban szereplő, illetve egyéb dokumentumok alapján megállapítható tényleges értékét, és

c) köteles az általa létesített építményt a saját költségén kártalanítási igény nélkül lebontani, illetve eltávolítani.

(3) A (2) bekezdés c) pontja szerinti kötelezettség nemteljesítése esetén a bontást, illetve az eltávolítást a haszonbérbeadó a haszonbérlő költségére elvégeztetheti.

(4) Ha a haszonbérlő a haszonbérlet tárgyát képező földhöz kötődő olyan európai uniós vagy nemzeti forrásból folyósított agrár-vidékfejlesztési támogatást vett igénybe, amelynek feltételéül jogszabály meghatározott időtartamra földhasználati kötelezettséget ír elő, és a haszonbérleti szerződést a haszonbérbeadó a 60. §-ban meghatározott felmondással szünteti meg, a szerződés megszűnésekor a haszonbérbeadó köteles pénzben megtéríteni a haszonbérlőnek a támogatási összeg haszonbérleti szerződés megszűnése miatti elvesztéséből eredő kárát.

(5) Ha a felek másként nem állapodnak meg, a (2) bekezdés b) pontja nem alkalmazható, ha a szerződés annak lejárta miatt szűnik meg.

16. Haszonbérfizetési kedvezmény

63. §

(1) A haszonbérlőt arra az évre, amelyben a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló törvényben foglaltak szerinti mezőgazdasági káresemény vagy időjárási és más természeti jellegű elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatt legalább 30%-os mértékű hozam-érték csökkenést szenved, és ezt az agrárkár-megállapító szerv igazolja, legfeljebb a hozam-érték csökkenéssel arányos haszonbér-mérséklés illeti meg arra a földre vonatkozóan, amelyen a hozam-érték csökkenés bekövetkezett.

(2) Eltérő megállapodás hiányában az (1) bekezdésben foglaltak szerinti kedvezmény csak azt a haszonbérlőt illeti meg, aki, illetve amely a haszonbérleti szerződés alapján legalább a helyben szokásos mértékű, de legalább a Nemzeti Földalapba tartozó földekre megkötött haszonbérleti szerződésekben meghatározott és a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet honlapján közzétett, országosan egységesen alkalmazott összegű haszonbérleti díjat fizeti. Ha a szerződés alapján a haszonbérlő a haszonbért az 50. § (1) bekezdése szerinti módon természetben teljesíti, akkor a haszonbérként nyújtott termék értékeként a földügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett közleményben meghatározott referenciaárat, ennek hiányában a természetbeni szolgáltatás helyben kialakult piaci értékét kell figyelembe venni.

(3) A haszonbérlő a haszonbérfizetési kedvezmény igénybevételét és mértékét a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló törvényben meghatározott, a hozam-érték csökkenéssel érintett földre vonatkozóan kiállított hatósági bizonyítvány kézhezvételét követő 8 napon belül, írásban köteles közölni a haszonbérbeadóval.

(4) Semmis az a megállapodás, amelyben a szerződő fél az (1) bekezdés szerint járó kedvezmény igénybevétele miatt ki nem fizetett haszonbér pótlására vállal kötelezettséget.

17. Alhaszonbérlet

64. §

A Földforgalmi törvény 42. § (1) bekezdésének alkalmazásában a föld használata átengedésének tilalma nem vonatkozik a 65. §-ban meghatározott alhaszonbérbe adásra. A 65. § -ban meghatározott eset kivételével az alhaszonbérbe adásra kötött szerződés semmis.

65. §

(1) Ha a haszonbérelt földön megtermelendő termény vetésforgó, illetve túlnyomó részben élőmunka ráfordítás alkalmazását igényli - ideértve a vetőmag előállítást is -, a haszonbérlő a haszonbérbeadó hozzájárulásával megállapodhat más földművessel vagy mezőgazdasági termelőszervezettel, hogy a részére a föld használatát egyes, a vetésforgó alkalmazásához szükséges vagy túlnyomó részben élőmunka ráfordítást igénylő mezőgazdasági munkák elvégzésének időtartamára, de legfeljebb a haszonbérleti szerződés lejártáig átengedi. E bekezdés szerinti alhaszonbérleti szerződést önálló, egységes okiratba kell foglalni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti alhaszonbérleti szerződés nem érinti a haszonbérlőnek a haszonbérbeadóval szemben fennálló kötelezettségeit.

(3) Az (1) bekezdés szerinti alhaszonbérbe adás esetén az előhaszonbérleti jog nem áll fenn, továbbá az alhaszonbérleti szerződéshez nem kell a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása.

18. Feles bérlet

66. §

A feles bérleti szerződés alapján a feles bérlő meghatározott föld időleges használatára és hasznainak szedésére jogosult, és köteles ennek fejében a megtermelt termény felét vagy más hányadát a használatba adónak természetben átadni. A feles bérletre egyebekben a föld haszonbérletére vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

19. Részesművelés

67. §

(1) A részesművelési szerződés alapján a szerződő felek közösen határozzák meg, hogy

a) a földön mit termeljenek,

b) a föld hasznosításának, megművelésének egyes feladataiból - így különösen talajelőkészítés, szántás, vetés, metszés, növényápolás, növényvédelem, betakarítás - a szerződő felek milyen részt vállalnak,

c) a megtermelt terményből, a közös tevékenység nyereségéből milyen arányban részesednek, illetve a veszteség közöttük milyen arányban oszlik meg,

d) az elemi csapás vagy más rendkívüli esemény okozta kár esetén egymás között milyen módon viselik a kárt,

e) a föld használatához szükséges, a természetüknél fogva elhasználható dolgokat, munkaeszközöket, gazdasági felszerelési tárgyakat hogyan használják,

f) maguk közül kit jogosítanak fel harmadik személlyel szembeni képviseletre.

(2) A részesművelési szerződés alapján a szerződő felek a tevékenységük kockázatát közösen viselik. Semmis az olyan megállapodás, amely valamely felet a veszteség, illetve a kár viselése alól mentesít vagy a nyereségben való részesedésből kizár.

(3) Ha a szerződő felek harmadik személlyel kötött szerződésük alapján a veszteség viselésének arányától eltérően kötelesek helytállni, a részesművelési szerződésben meghatározottak szerint el kell számolniuk egymással.

(4) A részesművelési szerződés alapján a föld a szerződő felek közös használatába kerül, a részesművelők mindegyike jogosult a föld teljes területének - használati megosztás nélküli - használatára.

(5) Ha valamelyik fél nem teljesíti a részesművelési szerződésben vállalt feladatát, szolgáltatását, bármelyik fél követelheti tőle a szerződésszerű teljesítést. A teljesítésre való felhívás eredménytelensége esetén a felek bármelyike jogosult a mulasztó fél költségére pótolni az elmaradt szolgáltatást. A szerződő felek ezen jogát érvényesen nem lehet kizárni.

(6) Ha valamelyik fél olyan magatartást tanúsít, amely veszélyezteti a közös tevékenység sikerét vagy a szerződéses célt, bármelyik fél követelheti az ettől való tartózkodást.

(7) A részesművelési szerződés azonnali hatályú felmondással megszüntethető az (5) és (6) bekezdésben meghatározott esetben, ha a szerződő fél az írásban közölt felszólítás ellenére a szerződésből eredő lényeges kötelezettségét felróhatóan továbbra is megszegi, illetve a szerződésellenes magatartását felróhatóan továbbfolytatja, feltéve, hogy a felek nem pótolták az elmaradt szolgáltatást.

(8) A szerződésnek bármilyen okból történő megszűnése esetén a közös használatba adott dolgokat vissza kell szolgáltatni a részesművelésbe adó félnek.

(9) Az e §-ban nem szabályozott kérdésekben a részesművelési szerződésre a Földforgalmi törvénynek a haszonbérleti szerződésre vonatkozó szabályai az irányadók.

20. Szívességi földhasználat

68. §

(1) A szívességi földhasználati szerződés alapján a használatba adó a föld használatát, hasznosítását a Földforgalmi törvény szerinti közeli hozzátartozója részére ingyenesen engedi át. A haszonbérfizetés és a (2)-(4) bekezdésben foglaltak kivételével a szerződő felek jogaira és kötelezettségeire a haszonbérleti szerződésben részes feleket megillető jogok, illetve terhelő kötelezettségek az irányadók.

(2) A szívességi földhasználat megszűnik

a) a határozott időtartamú szerződés esetén az időtartam lejártával, a lejárat napján, határozatlan időtartamú szerződés esetén közös megegyezéssel, a szerződő felek által meghatározott napon,

b) felmondással,

c) azonnali hatályú felmondással,

d) a határozatlan időtartamú szerződés esetén a szerződő felek közötti közeli hozzátartozói viszony bármilyen okból történő megszűnésével, e tényhelyzet beálltát követő 30. napon.

(3) A határozatlan időre kötött szerződés 60 napos felmondási idővel mondható fel.

(4) A határozott időtartamú szerződés azonnali hatályú felmondással való megszüntetésére - a szerződő felek eltérő megállapodása hiányában - a haszonbérleti szerződés azonnali hatályú felmondására vonatkozó szabályok az irányadók.

X. Fejezet

A közös tulajdonban álló földek használatának szabályai

69. §

(1) A közös tulajdonban álló föld használatára, használatba adására - a (2) bekezdésben meghatározott eset kivételével - e törvény eltérő rendelkezése hiányában a Ptk.-nak a közös tulajdon használatára vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(2) A közös tulajdonban álló, a Földforgalmi törvény 2. § (3) bekezdésében meghatározott erdőnek minősülő földnek az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény szerinti erdőgazdálkodási haszonbérletbe adása esetén az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényt kell alkalmazni.

(3) Ezen fejezet alkalmazásában a közös tulajdonban álló földön fennálló haszonélvezeti jog esetében a tulajdonostárs alatt a haszonélvezőt is érteni kell.

70. §

A tulajdonostársak mindegyike jogosult a saját tulajdoni hányadának megfelelő terület használatára, valamint a saját tulajdoni hányadának megfelelő terület vagy annak egy meghatározott része használatának másik tulajdonostárs vagy harmadik személy részére történő átengedésére. E jogosultság gyakorlása, valamint a földhasznosítási kötelezettség teljesítése érdekében a tulajdonostársak - a 71. §-ban meghatározottak szerint - kötelesek a közös tulajdonban álló földön belül az egyes tulajdonostársak részére a tulajdoni hányaduknak megfelelő vagy attól eltérő mértékű területek elhelyezkedését kijelölni (a továbbiakban: használati rend).

71. §

(1) A közös tulajdonban álló földön a 70. § szerinti használati rend kialakításához az e §-ban meghatározottak szerint valamennyi tulajdonostárs egyhangú döntése szükséges. A használati rendet a használati megosztásról szóló megállapodásban kell rögzíteni.

(2) A használati megosztásról szóló megállapodásban rögzíteni kell a megállapodás időtartamát, vagy ha azt a tulajdonostársak határozatlan időre hozták létre, akkor ennek tényét.

(3) A használati megosztáshoz való hozzájárulást megadottnak kell tekinteni az olyan tulajdonostárs esetében, akinek a részére a használati megosztásról szóló ajánlat vagy a tervezett megállapodás közlése

a) nem lehetséges, mert

aa) személye bizonytalan vagy

ab) lakcíme, tartózkodási helye, székhelye, telephelye, fióktelepe ismeretlen;

b) meghiúsul, mert a postai küldemény

ba) azzal a jelzéssel érkezik vissza, hogy "nem kereste" vagy a címzett tulajdonostárs "elköltözött", vagy

bb) átvételét megtagadta, vagy

c) eredményes, de a nyilatkozattételre megszabott határidőn belül nem nyilatkozott.

(4) A (3) bekezdés a) pont aa) alpontjának alkalmazása szempontjából akkor minősül a tulajdonostárs személye bizonytalannak, ha

a) azonosítása nem lehetséges az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatai alapján, vagy

b) magánszemély esetén örököse, gazdálkodó szervezet esetén jogutódja az ingatlannyilvántartásból nem állapítható meg.

(5) A használati rend kialakítását kezdeményező tulajdonostársnak a használati megosztásról szóló ajánlatot vagy tervezett megállapodást írásban, igazolt módon kell közölnie a tulajdonostársakkal. Az ajánlat vagy a tervezett megállapodás elfogadására biztosított határidő nem lehet kevesebb 30 napnál.

(6) A használati megosztásról szóló megállapodást egységes okiratba kell foglalni. A megállapodást valamennyi tulajdonostársnak alá kell írnia, ide nem értve azt a tulajdonostársat, akinek esetében a használati megosztáshoz való hozzájárulást - a (3) bekezdésben foglaltak alapján, az ott meghatározott valamely körülmény miatt - megadottnak kell tekinteni. A használati megosztásról szóló megállapodás valamennyi tulajdonostársra kiterjed.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott egységes okiratnak minősül az is, ha a használati megállapodás több példányban készül és az egyes példányokat a (6) bekezdésben meghatározott tulajdonostársak (e fejezetben a továbbiakban: a használati megállapodásban részes tulajdonostársak) külön-külön írják alá.

(8) A használati megosztásról szóló megállapodás - a (10) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - a (9) bekezdésben meghatározott módon elkészített, a használati rendet ábrázoló térképi kimutatással együtt érvényes, az a megállapodás elválaszthatatlan mellékletét képezi.

(9) A használati megosztásról szóló megállapodásban részes tulajdonostársaknak az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból szolgáltatott - 30 napnál nem régebbi - hiteles szemle másolaton egyértelmű jelzéssel, a használati megosztásról szóló megállapodásnak megfelelően, azzal azonosítható módon ábrázolni kell az egyes tulajdonostársak részére kijelölt területet. A térképi kimutatást a használati megállapodásban részes tulajdonostársaknak alá kell írni.

(10) Nem kell térképi kimutatást készíteni, ha a használati megosztásról szóló megállapodás alapján

a) egy tulajdonostárs használja a föld teljes területét, vagy

b) a tulajdonostársak elkülönült használata a földnek az ingatlan-nyilvántartási térképen azonosítható alrészlete teljes területére vonatkozik.

(11) A használati megosztásról szóló megállapodást a tulajdonostárs az (1)-(9) bekezdésben foglaltak megsértése esetén a bíróság előtt megtámadhatja.

72. §

(1) Ha a közös tulajdonban álló föld teljes területét vagy annak egy meghatározott részét harmadik személy (e fejezetben a továbbiakban: ajánlattevő) kívánja használatba venni, az erre vonatkozó ajánlatát írásban, igazolt módon közölnie kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett valamennyi tulajdonossal.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha az ajánlattevő a földnek csak egy meghatározott részét kívánja használatba venni és tudomással bír a tulajdonostársak között fennálló, a használati megosztásról szóló megállapodás tartalmáról, az ajánlatát elegendő azokkal a tulajdonostársakkal írásban, igazolt módon közölnie, akik a használati megosztásról szóló megállapodás alapján a földnek az ajánlat tartalma szerinti területét használják.

(3) Az (1) bekezdés szerinti ajánlatnak tartalmaznia kell

a) az ajánlattevő természetes személy nevét, lakcímét, az ajánlattevő gazdálkodó szervezet megnevezését, székhelyét, telephelyét, fióktelepét, valamint azt az értesítési címet - ha az eltér a lakcímtől, illetve a székhelytől, telephelytől, fiókteleptől - ahova a felhívásra vonatkozó nyilatkozatok visszaküldését kéri,

b) a használatba venni kívánt föld azonosító adatait (település, helyrajzi szám),

c) a használatba venni kívánt földterület nagyságát és művelési ágát,

d) a megkötendő földhasználati szerződés típusát,

e) a használatért fizetendő ellenszolgáltatás módját és mértékét, illetve ingyenes használat esetén ennek megjelölését,

f) a használat tervezett időtartamát,

g) az ajánlat elfogadására megszabott határidőt (az ajánlati kötöttség határidejét), amely nem lehet kevesebb 30 napnál, és

h) olyan egyéb körülményeket, információkat, amelyek a jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése, valamint a föld hasznosításának módja szempontjából lényegesek.

(4) Az ajánlat elfogadásáról a tulajdonostársak egy okiratban is nyilatkozhatnak.

(5) Az ajánlatban foglaltakat elfogadottnak kell tekinteni az olyan tulajdonostárs esetében, akinek részére az ajánlat közlése

a) a 71. § (3) bekezdés a) és b) pontjában meghatározottak szerint lehetetlen, illetve meghiúsul, vagy

b) eredményes, de a (3) bekezdés g) pontja szerinti határidőn belül nem nyilatkozott.

(6) Az ajánlat tartalmának az a tulajdonostársak általi teljes körű elfogadása - figyelemmel a (2) és (5) bekezdésben foglaltakra - minősül elfogadott ajánlatnak, amellyel a használatba adásra vonatkozó földhasználati szerződés az ajánlattevő és a tulajdonostársak között létrejön.

(7) Ha az elfogadott ajánlat a föld egy meghatározott részének a használatba vételére irányul és ezáltal módosul a használati megosztásról szóló megállapodás szerinti használati rend, a tulajdonostársaknak gondoskodni kell a használati megosztásról szóló megállapodás és a térképi kimutatás módosításáról annak érdekében, hogy a tulajdonostársak, valamint az ajánlattevő által használt területek elkülönítésre kerüljenek.

73. §

(1) Az ajánlat tartalmától eltérő tartalmú elfogadó nyilatkozatokat az ajánlattevő megvizsgálja, és ha a használatba vételi szándéka továbbra is fennáll, az elfogadó nyilatkozatok tartalmától függően módosított ajánlatot köteles közölni. A módosított ajánlat új ajánlatnak minősül, amelynek közlésére és elfogadására a 72. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha a tulajdonostárs az ajánlatra a megadott határidőn belül úgy nyilatkozik, hogy a használati megosztás alapján a tulajdoni hányadának megfelelő vagy attól eltérő területet maga kívánja használni, illetve annak használatát az ajánlattevőtől eltérő más személynek vagy gazdálkodó szervezetnek kívánja átengedni.

74. §

(1) A földhasználati szerződést egységes okiratba kell foglalni.

(2) A föld teljes területének használatára vonatkozó földhasználati szerződést valamennyi tulajdonostársnak alá kell írnia, ide nem értve azt a tulajdonostársat, akinek esetében az ajánlatot - a 71. § (3) bekezdésében foglaltak alapján, az ott meghatározott valamely körülmény miatt - elfogadottnak kell tekinteni. A föld teljes területének használatára vonatkozó földhasználati szerződés valamennyi tulajdonostársra kiterjed.

(3) Ha a földhasználati szerződés a föld egy részének használatára jött létre, a szerződést - a (2) bekezdéstől eltérően - azon tulajdonostársnak nem kell aláírnia, aki a használati megosztás alapján a tulajdoni hányadának megfelelő vagy attól eltérő területet maga használja, illetve más földhasználó használja és a földhasználati szerződés megkötése e rendezett földhasználatot nem módosítja.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott egységes okiratba foglalt földhasználati szerződésnek minősül az is, ha a tulajdonostársak és a harmadik személy a föld egészére, illetve annak egy meghatározott területére létrejött földhasználati szerződés tartalmát tulajdonostársanként külön-külön okiratba foglalják, feltéve, hogy azok a jogviszony tartalmában nem térnek el egymástól, az eltérés kizárólag a használatba adó tulajdonostársak személyében és az őket megillető tulajdoni hányadnak megfelelő azon terület tekintetében áll fenn, amelyet a harmadik személy részére használatra átengednek.

(5) Ha a 72. §-ban foglaltak alkalmazása során a tulajdonostársak és a harmadik személy között haszonbérleti szerződés jött létre, a szerződésben részes tulajdonostársaknak döntést kell hozniuk arról, hogy melyik tulajdonostárs küldi meg a Földforgalmi törvény 49. §-a szerint a haszonbérleti szerződést a jegyző részére.

(6) Ha a földhasználati szerződés a föld egy meghatározott részének használatára jött létre, a szerződés a 71. § szerinti és a 72. § (7) bekezdésének megfelelően módosított térképi kimutatással együtt érvényes, az a szerződés elválaszthatatlan mellékletét képezi.

(7) Az ellenszolgáltatás fejében létrejött földhasználati szerződés esetében az ellenszolgáltatás a 71. § (3) bekezdésében meghatározott tulajdonostársakat is megilleti a tulajdoni hányaduk arányában. Ez esetben a használónak az ellenszolgáltatás megfelelő értékét készpénzben bírósági vagy közjegyzői letétbe kell helyeznie. A letét költségeit a letétbe helyezett ellenszolgáltatás összegéből kell fedezni.

75. §

A földhasználati szerződést a tulajdonostárs a 72-74. §-ban foglaltak megsértése esetén a bíróság előtt megtámadhatja.

76. §

(1) Az a tulajdonostárs, aki a használati megosztásról szóló megállapodás szerint a földet vagy annak egy meghatározott részét használja, köteles a föld használatát a 95. §-ban foglaltaknak megfelelően bejelenteni a földhasználati nyilvántartásba.

(2) Ha az ingatlanügyi hatóság a földhasználati nyilvántartás adatai alapján megállapítja, hogy a földhasználati nyilvántartásban a közös tulajdonban álló földre 60 napot meghaladóan nincs bejegyzett földhasználó, a jogkövetkezményekre való tájékoztatás mellett, 30 napos határidő kitűzésével felszólítja a tulajdonostársakat a használati megosztásról szóló megállapodás megkötésére és az annak megfelelő földhasználatnak a földhasználati nyilvántartásba való bejelentésére.

(3) Ha a (2) bekezdésben meghatározott felszólítás nem vezet eredményre, az ingatlanügyi hatóság a (2) bekezdésben meghatározott határidő lejártát követő 8 napon belül a tulajdonostársak egyidejű tájékoztatása mellett értesíti a Kamara területi szervét.

(4) A Kamara területi szerve az ingatlanügyi hatóság értesítésétől számított 60 napon belül az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint, a tulajdonostársak költségére, sorsolás útján állapítja meg a közös tulajdonban álló föld használati rendjét. Ez esetben a sorsolás eredményéről szóló jegyzőkönyv helyettesíti a tulajdonostársaknak a használati megosztásról szóló megállapodását. A jegyzőkönyvhöz a sorsolás eredményét tükröző térképi kimutatást a Kamara területi szerve készíti el.

(5) A sorsolás útján megállapított használati rend 5 évig hatályos, kivéve, ha a tulajdonostársak a sorsolást követően a használati megosztásról megállapodnak, és az annak megfelelő földhasználat a földhasználati nyilvántartásba bejegyzésre kerül. Ez esetben a sorsolás útján megállapított használati rend hatályát veszti.

(6) Ha a sorsolás a föld egészére kerül lefolytatásra, a használati rend valamennyi tulajdonostársra kiterjed. Ha a sorsolás a földnek a földhasználati nyilvántartásba be nem jegyzett területrészére kerül lefolytatásra, a használati rend nem terjed ki arra a tulajdonostársra, aki a földnek a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett területrészét maga használja vagy földhasználati szerződés alapján a használatot harmadik személy részére átengedte.

(7) A sorsolás megtartásával szemben jogorvoslatnak helye nincs. A sorsolás útján megállapított használati rend ellen a sorsolás napját követő 8 napon belül bármelyik tulajdonostárs kifogást nyújthat be, a sorsolásra vonatkozó eljárási szabályok megsértése esetén. A kifogást a Kamara területi szervéhez kell benyújtani, a Kamarának címezve. A Kamara a kifogásról - a kifogás beérkezésétől számított - 15 napon belül dönt. Ha a Kamara a kifogásnak helyt ad, a területi szervet új sorsolás megtartására kötelezi, egyúttal kitűzi az új sorsolás napját. A Kamara a kifogást elutasítja, ha azt megalapozatlannak tartja.

(8) Ha a (2) bekezdésben foglalt értesítést követő 60 napon belül a közös tulajdonban álló földre vagy annak egy meghatározott részére földhasználati bejelentés kerül az ingatlanügyi hatósághoz benyújtásra, erről az ingatlanügyi hatóság haladéktalanul értesíti a Kamara területi szervét. Ez esetben a földhasználati bejelentés elbírálásáig a Kamara területi szervének a sorsolás megtartására irányuló eljárását fel kell függesztenie. Az ingatlanügyi hatóság a földhasználati bejelentés elbírálásáról szóló jogerős döntését az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak szerint közli a Kamara területi szervével. A Kamara területi szerve a földhasználati bejelentés elbírálásáról szóló jogerős döntés tartalmától függően az eljárást megszünteti vagy folytatja.

XI. Fejezet

A hatósági jóváhagyáshoz kötött földhasználati szerződésre vonatkozó eljárási szabályok

77. §

(1) A Földforgalmi törvény 53. § (2) bekezdés b) pontját és a (3) bekezdését 2019. január 1-jétől kell alkalmazni.

(2) A Földforgalmi törvényben meghatározott, a mezőgazdasági igazgatási szerv hatósági jóváhagyásához kötött földhasználati szerződés hatósági jóváhagyására vonatkozó eljárásra a VII. Fejezetben foglaltakat a 78-84. §-ban foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

78. §

Az eljárásban ügyfél

a) a földhasználati szerződésben résztvevő természetes személy, gazdálkodó szervezet,

b) a földhasználati szerződés tárgya szerinti földre a Földforgalmi törvényen vagy más törvényen alapuló előhaszonbérleti joggal rendelkező személy,

c) a földhasználati nyilvántartásból kitűnő egyéb jogosult, akinek a földre vonatkozó jogát az eljárás érinti,

d) az a Földforgalmi törvény szerinti közeli hozzátartozó, akinek e helyzetére tekintettel jött létre az a földhasználati szerződés, amelynek érvényességi feltétele a közeli hozzátartozói viszony fennállása,

e) mindazon egyéb jogosult, akinek a földre vonatkozó jogát a földhasználati szerződés érinti.

79. §

A Ket.-ben meghatározott eseteken túl az ügyintézési határidőbe nem számít be a Földforgalmi törvény 54. §-ában foglalt, a haszonbérbeadót megillető választási jog gyakorlására vonatkozó nyilatkozattételre való felhívástól

a) a nyilatkozatnak a mezőgazdasági igazgatási szervhez való beérkezéséig, vagy

b) az a) alpontban foglaltak hiányában a Földforgalmi törvény 54. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott 15 napos határidő lejártát követő napig

terjedő időtartam.

80. §

(1) Ha az eljárás haszonbérleti szerződés jóváhagyására irányul és harmadik személy javára a Földforgalmi törvényen vagy más törvényen alapuló előhaszonbérleti jog áll fenn, az eljárás -a szerződésnek a jogosultakkal a Földforgalmi törvényben meghatározott módon történő közlése esetén - a Földforgalmi törvény 50. §-ában meghatározott okiratoknak a mezőgazdasági igazgatási szervhez való beérkezését követő napon kezdődik.

(2) Az eljárás - az (1) bekezdéstől eltérően - a szerző fél írásbeli kérelmének a mezőgazdasági igazgatási szervhez való beérkezését követő napon kezdődik, ha az eljárás olyan földhasználati szerződés jóváhagyására irányul, amely

a) haszonbérleti szerződésnek minősül, de harmadik személynek előhaszonbérleti joga nem áll fenn, vagy

b) nem minősül haszonbérletnek.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott földhasználati szerződéseket az 53. § (1) bekezdésében előírtak szerint kell a mezőgazdasági igazgatási szervhez benyújtani.

81. §

(1) A mezőgazdasági igazgatási szerv a Földforgalmi törvény 51. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott előzetes vizsgálat alatt csak a (2) bekezdésben foglalt esetekben bocsáthat ki hiánypótlást.

(2) Ha a földhasználati szerződés érvényességi feltétele a Földforgalmi törvény szerinti közeli hozzátartozói viszony fennállása, a mezőgazdasági igazgatási szerv a 32. § (1) bekezdésében meghatározott nyilatkozat becsatolására hívja fel a szerző felet. A hiánypótlásra csak egy alkalommal, 8 napos határidő kitűzésével kerülhet sor. E határidő elmulasztása esetén igazolási kérelemnek nincs helye.

(3) Az előzetes vizsgálat alatt egyéb hiányosság tekintetében hiánypótlási felhívásnak nincs helye, ez esetben a mezőgazdasági igazgatási szerv az eljárást megszünteti.

(4) Ha a (2) bekezdésben meghatározott esetben az előhaszonbérletre jogosult nem tett eleget a hiánypótlásra való felhívásnak és az erre megállapított határidő meghosszabbítását sem kérte, a mulasztó jogosultat úgy kell tekinteni, mint aki az előhaszonbérleti jogát nem gyakorolja. Erre a mulasztó jogosultat a hiánypótlási felhívásban figyelmeztetni kell.

82. §

(1) A Földforgalmi törvény szerinti erdőnek minősülő földre vonatkozó haszonbérleti szerződés esetében az erdészeti hatóság a Földforgalmi törvény 51. § (5) bekezdésében meghatározott szakhatósági állásfoglalását a mezőgazdasági igazgatási szerv megkeresésének beérkezését követő 8 napon belül adja ki. Az erdészeti hatóság a haszonbérlőnek, illetve az elfogadó jognyilatkozatot tevő előhaszonbérlőnek, valamint más földhasználónak az erdőgazdálkodói alkalmasságát állapítja meg az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott feltételek szerint.

(2) Az erdészeti hatóság előzetes szakhatósági állásfoglalást adhat ki, amely a kiállításától számított 90 napig használható fel.

83. §

A földhasználati szerződés jóváhagyása esetén a mezőgazdasági igazgatási szerv a szerződés két eredeti példányát látja el jóváhagyó záradékkal és azt a szerző fél részére a jóváhagyását tartalmazó határozatával egyidejűleg küldi meg.

84. §

A földhasználati szerződés hatósági jóváhagyása iránti eljárásban nem kell alkalmazni a 27. § (4) bekezdését, a 35. §-t és a 37. § (1) bekezdését.

XII. Fejezet

A szerzési korlátozások hatósági ellenőrzésére és a föld kényszerhasznosításba adására, valamint a kényszerhasznosítóra vonatkozó szabályok

85. §

A Földforgalmi törvény V. Fejezetében meghatározott hatósági ellenőrzés során - a Földforgalmi törvényben és az e törvényben foglalt eltérésekkel - a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni.

86. §

A hatósági ellenőrzés során a 28. §-ban, a 29. §-ban, és a 36. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak megfelelően alkalmazandók.

87. §

A hatósági ellenőrzés céljából vezetett, a Ket. 94. §-ában előírt nyilvántartásban, az ott előírt adatokat

a) a tulajdonszerzés ellenőrzése esetén a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésének évét követő 5 évig

b) a földhasználati jogosultság megszerzésének ellenőrzése esetén a földhasználat időtartama lejárta évének a végéig

kezeli a mezőgazdasági igazgatási szerv.

88. §

(1) A mezőgazdasági igazgatási szerv a hatósági ellenőrzés során jogosult

a) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt adatokba - a jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával - betekinteni, azokról másolatot, kivonatot, illetve tanúsítványt készíttetni,

b) a szerző féltől írásban vagy szóban felvilágosítást, tájékoztatást, információt, nyilatkozatot kérni.

(2) A mezőgazdasági igazgatási szerv a hatósági ellenőrzés során köteles

a) jogait oly módon gyakorolni, hogy a szerző fél tevékenységét a lehető legkisebb mértékben zavarja,

b) az ellenőrzés megkezdéséről a szerző felet az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 8 nappal tájékoztatni, és a mezőgazdasági igazgatási szerv részéről az ellenőrzést végző a megbízólevelét az ellenőrzés megkezdésekor bemutatni,

c) megállapításait tényszerűen, a valóságnak megfelelően ellenőrzési jegyzőkönyvbe foglalni és azt az ellenőrzést követően 8 napon belül a szerző féllel közölni.

(3) A szerző fél jogosult

a) az ellenőrzést végző személytől személyazonosságának bizonyítására alkalmas okiratot, illetve megbízólevelének bemutatását kérni, ennek hiányában az együttműködést megtagadni,

b) a helyszíni ellenőrzésnél jelen lenni,

c) az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jegyzőkönyvre - annak vele való közlésétől számított 8 napon belül - észrevételt tenni.

(4) A szerző fél köteles

a) az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni,

b) az ellenőrzést végző részére szóban vagy - az ellenőrzést végző kérésére - írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani,

c) az ellenőrzést végző kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció teljességéről nyilatkozni,

d) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni.

89. §

(1) A Földforgalmi törvény 60. § (1)-(3) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell az elő- és visszavásárlási jog, valamint a vételi jog, illetve az eladási jog alapításáról szóló szerződésekre is.

(2) Azon földhasználati szerződés tárgyát képező föld tekintetében, amelynek a használatba vételével a földhasználó megsérti a föld használati jogosultságának megszerzésére vonatkozó törvényi rendelkezéseket, a földhasználónak a szerződés tárgyát képező föld használata után a jogsértő állapot fennállásának időtartama alatt, a jogsértéssel érintett földterület után a részére folyósított költségvetési vagy európai uniós támogatásnak megfelelő összegű pénzösszeget is meg kell fizetni. A fizetési kötelezettség teljesítésére a jogosulatlanul igénybe vett támogatás esetére irányadó eljárási szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a mezőgazdasági igazgatási szervnek a föld használati jogosultságának megszerzésére vonatkozó törvényi rendelkezések megsértését megállapító döntésének a vele való közlését követően indítja meg a fizetési kötelezettség elrendelésére irányuló eljárást.

90. §

A Földforgalmi törvény 64. § (1) bekezdését nem lehet alkalmazni arra a földrészletre, amely az ingatlan-nyilvántartás szerint a település zártkertjében fekszik, és azt a települési önkormányzat a termőföld védelméről szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén szociális földprogram vagy mezőgazdasági tevékenység végzése céljából közfoglalkoztatási program működtetése céljából kijelölte.

91. §

(1) A Földforgalmi törvény 64. §-ában foglalt feltételek fennállása esetén a mezőgazdasági igazgatási szerv határozattal jelöli ki kényszerhasznosítóként azt, a föld fekvése szerinti településen földet használó, nyilvántartásba vett földművest vagy mezőgazdasági termelőszervezetet, akinek vagy amelynek kényszerhasznosítóként való jelentkezésének ténye a nyilvántartásban szerepel.

(2) A mezőgazdasági igazgatási szerv évente január 31 -ig egy alkalommal hirdetményt tesz közzé annak érdekében, hogy kényszerhasznosítóként történő kijelölésre a földművesek vagy mezőgazdasági termelőszervezetek kérelmet nyújthassanak be. A hirdetményt a mezőgazdasági igazgatási szerv honlapján és a székhelyén, az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben kell közzétenni. A hirdetménynek tartalmaznia kell

a) a kényszerhasznosításnak a Földforgalmi törvényben előírt célját, és a kényszerhasznosító kötelezettségeit, ide értve azt is, hogy a kényszerhasznosítónak a kényszerhasznosításba adott föld hasznosításából származó bevételeiről és kiadásairól el kell számolnia a mezőgazdasági igazgatási szerv részére,

b) az arra vonatkozó figyelemfelhívást, hogy a kérelmet a hirdetmény közzétételétől számított 30 napon belül lehet benyújtani.

(3) A hirdetmény közzétételének napja a hirdetménynek a mezőgazdasági igazgatási szerv hirdetőtáblájára való kifüggesztés napja.

(4) A mezőgazdasági igazgatási szerv a határidőben kérelmet előterjesztő földművesek és mezőgazdasági termelőszervezetek adatait - a kérelem benyújtásának határideje lejártát követő 15 napon belül - összesíti, és a kényszerhasznosítóként jelentkezés tényét a XIV. Fejezetben meghatározott nyilvántartásba a földműves, illetve a mezőgazdasági termelőszervezet adatai között feltünteti.

(5) Ha a Földforgalmi törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén a földnek a kényszerhasznosításba adásáról kell dönteni, a nyilvántartott kérelmezők közül a (6)-(9) bekezdésben meghatározott sorrend alapján kell a kényszerhasznosítót kiválasztani.

(6) A nyilvántartott kérelmezők közül kényszerhasznosítóként

a) azt a földművest kell kiválasztani, akinek

aa) a használatában álló föld a Földforgalmi törvény szerint szomszédos a kényszerhasznosításba adásra kijelölt földdel;

ab) a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási területén a kényszerhasznosításba adásra kijelölt föld fekszik;

b) azt a mezőgazdasági termelőszervezetet kell kiválasztani, amelynek

ba) a használatában álló föld a Földforgalmi törvény szerint szomszédos a kényszerhasznosításba adásra kijelölt földdel;

bb) a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási területén a kényszerhasznosításba adásra kijelölt föld fekszik;

(7) A (6) bekezdésben meghatározottakat megelőzi a szántó, rét, legelő (gyep) vagy fásított terület művelési ágban nyilvántartott és kényszerhasznosításba adásra kijelölt föld esetén a (6) bekezdés a) pont ab) alpontjában foglalt feltételeknek megfelelő, olyan nyilvántartott kérelmező földműves vagy a (6) bekezdés b) pont bb) alpontjában foglalt feltételeknek megfelelő olyan nyilvántartott kérelmező mezőgazdasági termelőszervezet, aki vagy amely a föld fekvése szerinti településen - a Földforgalmi törvény 64. § (1) bekezdésében meghatározott 6 hónapos időtartam lejártának napját megelőzően - legalább 1 éve állattartó telepet üzemeltet.

(8) Közös tulajdonban álló föld esetében a (6) és a (7) bekezdésben meghatározottakat megelőzi a nyilvántartott kérelmező tulajdonostárs.

(9) A (6)-(8) bekezdésben meghatározott csoportokon belüli földművesek közül kényszerhasznosítóként való kiválasztás sorrendje a következő:

a) a családi gazdálkodó, illetve gazdálkodó család tagja,

b) fiatal földműves,

c) pályakezdő gazdálkodó.

(10) Ha több, azonos ranghelyen álló nyilvántartott kérelmezőt lehetne kényszerhasznosítóként kijelölni, a mezőgazdasági igazgatási szerv a helyi földbizottság javaslatának figyelembevételével választja ki az azonos ranghelyen álló nyilvántartott kérelmezők közül a föld kényszerhasznosítóját.

(11) Ha a (10) bekezdésben meghatározott esetben a helyi földbizottság a mezőgazdasági igazgatási szerv megkeresésére 15 napon belül nem nyilatkozik, a mezőgazdasági igazgatási szerv dönt az azonos ranghelyen álló nyilvántartott kérelmezők közül a kényszerhasznosító kijelöléséről.

92. §

A kényszerhasznosító minden év október 31 -ig a mezőgazdasági igazgatási szerv részére a bevételeiről, kiadásairól elszámolást készít. Kiadásai között az indokolt és igazolt költségeket, bevételként a kapott támogatás összegét is el kell számolnia. Ha bevételei a kiadásait meghaladják, a különbözet a kényszerhasznosító nyeresége.

XIII. Fejezet

Földhasználati nyilvántartás

93. §

A földhasználati nyilvántartás az érintett föld használatával kapcsolatban bejegyzett adatokra vonatkozóan - a természetes személyazonosító és lakcím-azonosító adatok, valamint a gazdálkodó szervezetek esetében az azonosító adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

94. §

(1) Az ingatlanügyi hatóság az illetékességi területéhez tartozó földek - ide nem értve az erdő művelési ágban nyilvántartott földrészleteket - használatáról és a földhasználókról a közhiteles ingatlan-nyilvántartás adataira épülő, de attól elkülönülő, önálló nyilvántartást vezet. A földhasználati nyilvántartás tartalmazza

a) a földrészlet ingatlan-nyilvántartási adatait;

b) a földrészlet (alrészlet) vagy földrészletek természetes személy földhasználójának

ba) természetes személyazonosító adatait,

bb) lakcímét,

bc) állampolgárságát,

bd) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá tartozó magánszemélyek esetében a személyi azonosítóját;

c) a földrészlet (alrészlet) vagy földrészletek gazdálkodó szervezet földhasználójának

ca) megnevezését,

cb) székhelyét (telephelyét),

cc) a statisztikáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervezet esetében a statisztikai azonosítóját,

cd) a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény hatálya alá tartozó cég esetében a cégjegyzékszámot;

d) a használat jogcímét;

e) a használat időtartamát, határozatlan időtartamú földhasználat esetén ennek tényét.

(2) A számítógépes földhasználati nyilvántartási rendszer kezelése, működtetése - függetlenül annak tényleges elhelyezésétől - a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv feladatkörébe tartozik.

(3) Az ingatlanügyi hatóság az (1) bekezdés b) pont ba)-bd) alpontjában, valamint c) pont ca)-cd) alpontjában meghatározott adatokat a földhasználati nyilvántartás vezetésével kapcsolatos feladatai ellátásával összefüggésben jogosult kezelni.

(4) Az (1) bekezdésben foglalt adatok közül a személyi azonosítót a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvény rendelkezései szerint kell kezelni. Az (1) bekezdés b) pont bc) és bd) alpontjában, valamint c) pont cc) és cd) alpontjában foglalt adatok a földhasználati nyilvántartásból szolgáltatható földhasználati lap másolaton, a földhasználati összesítőn, továbbá a földhasználati nyilvántartás okirattárából kiadott másolatokon nem tüntethetőek fel.

(5) Az ingatlanügyi hatóság a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerveitől személyi azonosító vagy természetes személyazonosító adatok alapján a természetes személy földhasználók azonosításához igényelhet adatot.

(6) A földhasználó által bejelentett azonosító adatokat az ingatlanügyi hatóság a személyiadat-és lakcímnyilvántartás, illetve a cégnyilvántartás adataiból ellenőrizheti.

95. §

(1) A földhasználó a használatot annak megkezdésétől számított 30 napon belül köteles az ingatlanügyi hatósághoz nyilvántartásbavétel céljából bejelenteni. Ha a használat részesművelési szerződés alapján jött létre, a bejelentési kötelezettség a részesművelési szerződésben meghatározott, a szerződő felek közül kijelölt képviselőt terheli.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott földhasználati bejelentést az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott formanyomtatványon (a továbbiakban: bejelentési adatlap) kell teljesíteni, amelyhez a (3) bekezdésben meghatározott okiratot kell csatolni, kivéve, ha a tulajdonos vagy a tulajdonosi joggyakorló szervezet, illetve az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezet vagy vagyonkezelői jog fennállása esetén a haszonélvező vagy a vagyonkezelő a földhasználó.

(3) A bejelentési adatlaphoz csatolni kell

a) a hatósági jóváhagyáshoz kötött földhasználati szerződés esetén a szerződésnek a jóváhagyó záradékával ellátott egyik eredeti példányát vagy annak a mezőgazdasági igazgatási szerv, illetve a közjegyző által hitelesített másolatát,

b) a hatósági jóváhagyáshoz nem kötött földhasználati szerződés esetén a szerződés eredeti példányát vagy annak közjegyző által hitelesített másolatát,

c) közös tulajdonban álló föld használata esetén a 71. §-ban meghatározott használati megosztásról szóló megállapodás eredeti példányát vagy annak közjegyző által hitelesített másolatát, vagy a 76. §-ban meghatározott sorsolás eredményéről szóló jegyzőkönyv eredeti vagy hitelesített másolatát és az ezekhez - szükség esetén - csatolt térképi kimutatást.

(4) A (3) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a földhasználó, részesművelés esetén a képviselő (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: földhasználó) a bejelentési adatlapon köteles nyilatkozni arról, hogy a földhasználata a törvényben meghatározott korlátozásokat nem sérti.

(5) A földhasználó a 94. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott adataiban, valamint a használatban bekövetkezett, az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott változásokat - ideértve a használat megszűnését is - 30 napon belül köteles az ingatlanügyi hatósághoz bejelenteni az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott formanyomtatványon (a továbbiakban: változás-bejelentési adatlap).

(6) A földhasználati nyilvántartási eljárás a (2) és az (5) bekezdésben meghatározott földhasználati bejelentési és a változás-bejelentési (a továbbiakban együtt: bejelentési) adatlapnak, valamint a (3) bekezdésben meghatározott okiratoknak az ingatlanügyi hatósághoz való benyújtásával indul meg. A földhasználati nyilvántartási eljárásban az ügyintézési határidő 30 nap.

(7) A Ket.-ben meghatározott közreműködő hatóság az eljárásban nem vehet részt.

(8) Az ingatlanügyi hatóság a bejelentést elmulasztó földhasználót legfeljebb 30 napos határidő megállapításával írásban felszólítja a bejelentési kötelezettsége teljesítésére. Ha a földhasználó határidőben nem tesz eleget a felszólításnak, az ingatlanügyi hatóság földhasználati bírsággal sújtja, aminek mértéke a föld ingatlan-nyilvántartás szerinti aranykorona (a továbbiakban: AK) értékének ezerszerese, azzal, hogy nem lehet kevesebb a behajtható köztartozás legkisebb összegénél.

(9) A föld elkülönített közös használata esetében, illetve a közös tulajdonban álló föld esetében a (8) bekezdés szerinti bírság megfizetésére a mulasztó földhasználók, illetve a tulajdonostársak egyetemlegesen kötelezhetők.

(10) A bírság kiszabásával egyidejűleg az ingatlanügyi hatóság - határidő megjelölésével - a bejelentés pótlására szólítja fel a mulasztó földhasználót. A határozatban előírt határidő elmulasztása esetén - újabb határidő megjelölésével - a bírságot ismételten ki kell szabni.

(11) Ha a földhasználó személyére vonatkozó bejelentés nem érkezett, a (12) és (13) bekezdésben meghatározott eltéréssel földhasználónak a 45. § (2) bekezdésében meghatározott személyt vagy szervezetet kell tekinteni.

(12) Ha a közös tulajdonban álló föld esetében a föld egy meghatározott részére a használati megosztásról szóló megállapodás szerint a tulajdonostárs vagy több tulajdonostárs (ide értve a haszonélvezőt is), illetve a földhasználati szerződés alapján harmadik személy bejelentette a földhasználatát, a földnek a bejelentéssel nem érintett területe tekintetében a használati megosztásról szóló megállapodás szerint kijelölt, de a bejelentést elmulasztó tulajdonostársat vagy tulajdonostársakat - ideértve a haszonélvezőt is - kell földhasználónak tekinteni.

(13) Ha a közös tulajdonban álló föld esetében a 76. §-ban meghatározott sorsolás útján kerül megállapításra a használati rend, földhasználati bejelentés hiányában a sorsolásról szóló jegyzőkönyvben szereplő tulajdonostársat vagy tulajdonostársakat - ideértve a haszonélvezőt is - kell földhasználónak tekinteni.

(14) A (11)-(13) bekezdésben meghatározottak alapján nincs helye a földhasználat hivatalból történő bejegyzésének.

96. §

A földhasználati nyilvántartási eljárás mentes az igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség alól.

97. §

(1) A földhasználati nyilvántartásból törölt adatokat, valamint a törlésre vonatkozó határozat számát, amelynek alapján a törlés alapjául szolgáló okirat az okirattárból visszakereshető, a földhasználati nyilvántartási adatbázisban kell tárolni. A törölt adatokat a törlést követően tíz évig a föld használatának átengedésével kapcsolatos jogügyletek, a földhasználót terhelő kötelezettségek vizsgálata, valamint a földhasználót megillető támogatások igénybevételének ellenőrzése céljából meg kell őrizni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti törölt adat átadására az ott meghatározott adatkezelési célból, törvény által meghatározott esetben a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, az adóhatóság, a mezőgazdasági igazgatási szerv és a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv részére kerülhet sor.

(3) A földhasználati nyilvántartás okirattárában lévő okiratokra, valamint a törölt adatok állományára a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvény rendelkezései megfelelően alkalmazandóak.

98. §

A 95. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben, ha a csatolt okiratok és a rendelkezésre álló adatok alapján feltételezhető, hogy a szerződés - részben vagy egészben -jogszabályba ütközik, az ingatlanügyi hatóság értesíti az ügyészt.

99. §

(1) Az ingatlanügyi hatóság az általa vezetett földhasználati nyilvántartásból e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott,

a) a 94. § (1) bekezdésében foglalt adatokat is tartalmazó földhasználati lap másolatot,

b) a (2) bekezdés szerinti földhasználati összesítőt

szolgáltat.

(2) A földhasználati nyilvántartás adatbázisából a földhasználó által az ország területén használt valamennyi földterület területnagyságát és AK-értékét, valamint a földhasználat jogcímét tartalmazó földhasználati összesítő állítható ki a nyilvántartásnak a 94. § (1) bekezdés b) pont bd) alpontjában, valamint c) pont cc) és cd) alpontjában foglalt azonosító adatai alapján.

(3) A földhasználati lap másolat szolgáltatását bárki igényelheti.

(4) A földhasználati összesítő igénylésére jogosult

a) a földhasználó a saját használatában lévő területekről,

b) az ingatlanügyi hatóság,

c) a Földforgalmi törvényben és e törvényben meghatározott célból a hatáskörébe, illetve feladatkörébe tartozó ügy elbírálása érdekében a mezőgazdasági igazgatási szerv,

d) a hatáskörében eljáró ügyész és bíróság,

e) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások folyósításával, nyilvántartásával és ellenőrzésével összefüggésben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv.

(5) A földhasználati lap másolat szolgáltatása díjmentes

a) a hatóság megkeresésére annak hivatalból indított eljárásához,

b) a kisajátítási eljáráshoz,

c) a közérdekű bejelentés és panasz elbírálásához,

d) bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság, közjegyző és bírósági végrehajtó részére jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához,

e) mezőgazdasági igazgatási szerv részére a (4) bekezdés c) pontjában meghatározott feladatai ellátásához.

(6) A földhasználati összesítő szolgáltatása díjmentes a (4) bekezdés b)-d) pontjában meghatározottak részére.

(7) A földhasználati lap másolatának és a földhasználati összesítő részletes adattartalmát, valamint azok szolgáltatásának módját az e törvény végrehajtására kiadott rendelet tartalmazza.

(8) A földhasználati nyilvántartással kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával az ingatlanügyi hatóság csak államigazgatási szervet vagy az állam 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezetet bízhat meg.

(9) A föld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló szerződések feltárása érdekében az ingatlanügyi hatóság a földhasználati nyilvántartási adatbázisban a jogellenes jogügyletekben részt vevő felek személyének, illetve a szerzési korlát túllépésének megállapításához szükséges adatkezelést végezhet.

XIV. Fejezet

A földművesek, a mezőgazdasági termelőszervezetek és a mezőgazdasági üzemközpontok nyilvántartása

100. §

(1) A föld tulajdonjoga vagy a földhasználati jogosultság megszerzésének a hatósági jóváhagyása iránti eljárásban, továbbá a szerzési korlátozások hatósági ellenőrzése során, az e feladatkörébe tartozó ügy elbírálása, ellenőrzése érdekében a mezőgazdasági igazgatási szerv a földművesekről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről és a mezőgazdasági üzemközpontokról nyilvántartást vezet, amely - a természetes személyazonosító és lakcím-azonosító adatok, valamint a gazdálkodó szervezetek esetében az azonosító adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(2) A nyilvántartásbavétel iránti eljárás a földműves, illetve a mezőgazdasági termelőszervezet kérelmére indul.

(3) A nyilvántartás tartalmazza

a) a földműves

aa) természetes személyazonosító adatait,

ab) állampolgárságát,

ac) lakcímét,

ad) adóazonosító jelét, illetve adószámát,

ae) mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettség esetén az ezt igazoló okirat megnevezését és számát,

af) az ae) alpontban foglaltak hiányában a Földforgalmi törvény 5. § 7. pont a) és b) pontjában meghatározott adatokat,

ag) kényszerhasznosítóként való jelentkezésének tényét;

b) a mezőgazdasági termelőszervezet

ba) megnevezését,

bb) - a statisztikáról szóló törvény hatálya alá tartozása esetében - statisztikai azonosítóját,

bc) - a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény hatálya alá tartozása esetében - cégjegyzékszámát,

bd) székhelyét (telephelyét, fióktelepét),

be) adószámát,

bf) főtevékenységét,

bg) vezető tisztségviselőjének vagy cégvezetőjének természetes személyazonosító adatait, továbbá a Földforgalmi törvény 5. § 19. pont a) pont ac) alpontjában meghatározott adatokat,

bh) újonnan alapított mezőgazdasági termelőszervezet-jellege esetén az erre való utalást,

bi) kényszerhasznosítóként való jelentkezésének tényét;

c) a mezőgazdasági üzemközpont esetén

ca) az üzemközpont fekvése szerinti földrészlet(ek) helyrajzi számát,

cb) a mezőgazdasági üzemközpont tulajdona megszerzésének kezdő időpontját, ennek hiányában a használat kezdő időpontját,

cc) a tulajdonosnak, illetve használónak az a) pont aa)-ac) alpontjában, illetve b) pont ba)-bd) alpontjában meghatározott adatait.

(4) A nyilvántartás kialakításához és működtetéséhez a mezőgazdasági igazgatási szerv jogosult kezelni

a) a természetes személy ügyfélnek a (3) bekezdés a) pont aa)-ad) alpontjában meghatározott adatait,

b) a gazdálkodó szervezet ügyfélnek a (3) bekezdés b) pont ba)-bf) alpontjában meghatározott adatait,

c) a természetes személy és gazdálkodó szervezet ügyfélnek a nyilvántartásba vétel iránti kérelmében megadott bankszámlaszámát és elérhetőségét.

(5) A Földforgalmi törvényben és az e törvényben meghatározott feladat ellátása érdekében a mezőgazdasági igazgatási szerv hozzáférést biztosít a nyilvántartáshoz a települési, fővárosban a fővárosi kerületi és a fővárosi önkormányzat, valamint a helyi földbizottság részére.

(6) A mezőgazdasági igazgatási szerv a (4) bekezdés szerinti adatokat a nyilvántartásból való törlés évét követő ötödik év végéig jogosult kezelni.

(7) A mezőgazdasági igazgatási szerv az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban lévő adatokat az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben kezeli.

XV. Fejezet

A helyi földbizottság

101. §

A Földforgalmi törvény 68. § (1) bekezdésében a települési önkormányzat közigazgatási területén földet használó, földművesnek, illetve mezőgazdasági termelőszervezetnek nem minősülő más természetes és jogi személy alatt a Földforgalmi törvény 40. § (3) és (4) bekezdésében meghatározottakat kell érteni.

102. §

(1) A helyi földbizottságról és annak tagjairól a jegyző nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza

a) a természetes személy tag, valamint a mezőgazdasági termelőszervezet tag képviseletében eljáró személy

aa) természetes személyazonosító adatait,

ab) állampolgárságát,

ac) lakcímét;

b) a mezőgazdasági termelőszervezet tag megnevezését, valamint székhelyét és telephelyét;

c) a tagság kezdő és a lejárati időpontját;

d) a helyi földbizottság elnökének megjelölését az a) pontban szereplő azon tag esetében, akit a tagok maguk közül elnökként választottak;

e) a helyi földbizottság értesítési címét;

f) a 103. §-ban meghatározott esetben a működésképtelenség tényét.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt adatok közérdekből nyilvános adatoknak minősülnek. A jegyző haladéktalanul törli a nyilvántartásból azt a személyt, akinek a tagsági viszonya bármely okból megszűnt.

(3) A jegyző a mezőgazdasági igazgatási szerv részére e törvényben meghatározott feladatai ellátása céljából hozzáférést biztosít az (1) bekezdés szerinti nyilvántartáshoz.

(4) A helyi földbizottság, illetve annak tagja a Földforgalmi törvény 23. § (5) és (6) bekezdése és e törvény alapján megismert személyes adatokat tartalmazó iratokat köteles zártan kezelni, azokat kizárólag e törvényben meghatározott feladata ellátása céljából, legfeljebb a mezőgazdasági igazgatási szerv döntésének a részére való közléséig kezelheti. Az e bekezdés szerinti iratokba más személy vagy szerv részére nem engedhet betekintést, továbbá azokat nem hozhatja nyilvánosságra, és - a Földforgalmi törvény 30. § (4) bekezdésében meghatározott eset kivételével - nem továbbíthatja.

103. §

(1) Ha a településen 2014. május 1-jéig a helyi földbizottság tagjainak megválasztására nem kerül sor vagy a megválasztott helyi földbizottság működésképtelen, a mezőgazdasági igazgatási szerv a föld tulajdonjoga megszerzésének a hatósági jóváhagyása iránti eljárásban a Kamarának a föld fekvése szerinti területi szervét keresi meg állásfoglalás kiadása céljából. A helyi földbizottság működésképtelen, ha a feladatainak ellátását a tagjainak megválasztásától számított 30 napon belül nem kezdi meg vagy 30 napot meghaladóan szünetelteti, illetve, ha a tagok száma a Földforgalmi törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott létszám alá csökken.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a Földforgalmi törvény és e törvény alkalmazása során a helyi földbizottság alatt a Kamara területi szervét kell érteni. A jegyző a 102. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásban annak tényét tünteti fel, hogy a helyi földbizottság feladatait a Kamara látja el.

XVI. Fejezet

Felhatalmazó rendelkezések

104. §

(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) a családi gazdaságok létrehozására, nyilvántartásba vételére és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó szabályokat,

b) a földhasználati nyilvántartás részletes szabályait,

c) a közös tulajdonban álló föld használati rendjének hatósági úton történő kijelölésére vonatkozó szabályokat,

d) a földművelésügyi igazgatási szerv kijelölését,

e) az ingatlanügyi hatóság vagy hatóságok illetékességi területét

rendeletben állapítsa meg.

(2) Felhatalmazást kap a földügyért felelős miniszter, hogy

a) az átlagos állatsűrűség megállapításának szabályait,

b) a földhasználati nyilvántartásból való adatszolgáltatás igazgatási szolgáltatási díjainak mértékét, a díj befizetésére, kezelésére, nyilvántartására és felhasználására vonatkozó szabályokat az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben

rendeletben állapítsa meg.

XVII. Fejezet

Hatálybaléptető rendelkezések

105. §

(1) E törvény - a (2)-(7) bekezdésben foglalt kivétellel - 2013. december 14-én lép hatályba.

(2) Az 1. §, a 3-5. §, az 52-56. §, a 100. §, a 104. §, a 108-119. §, a 120. § (3) bekezdése, a 122. §, a 123. §, a 126. § (1) bekezdés a), i), m) és o) pontja, a 128-130. §, a 135. § (4) bekezdése, a 136. §, a 137. §, a 139. §, a 140. § (1) bekezdése, a 141. § (1), (2) és (5) bekezdése, a 142. § (1)-(3) és (5)-(8) bekezdése, a 143-145. §, valamint a 147. § 2013. december 15-én lép hatályba.

(3) A 6-7. §, a 45-51. §, az 57-99. §, a 102. § (1) és (2) bekezdése, a 126. § (1) bekezdés c), h) és j) pontja, a 131. §, a 133. § (1) bekezdése, valamint a 138. § 2014. január 1-jén lép hatályba.

(4) A 16-20. §, a 101. §, valamint a 126. § (1) bekezdés d) és e) pontja 2014. március 1-jén lép hatályba.

(5) A 2. §, a 22-26. §, valamint a 126. § (1) bekezdés g) pontja 2014. március 15-én lép hatályba.

(6) A 8-15. §, a 21. §, a 27-44. §, a 102. § (3) és (4) bekezdése, a 103. §, a 120. § (1)-(2) és (4) bekezdése, a 121. §, a 122. §, a 124. §, a 125. §, a 126. § (1) bekezdés b), f), k), l) és n) pontja és (2) bekezdése, a 127. §, a 132. §, a 133. § (2) bekezdése, a 134. §, a 135. § (1)-(3) és (5)-(9) bekezdése, a 140. § (2) bekezdése, a 141. § (3) és (4) bekezdése, valamint a 146. § 2014. május 1 -jén lép hatályba.

(7) A 142. § (4) bekezdése 2015. január 1-jén lép hatályba.

106. §

(1) 2014. január 1 -jén hatályát veszti

a) az 52. § (2) bekezdése;

b) az 53. § (2) bekezdése;

c) az 54. § (3) bekezdése.

(2) 2014. május 1 -jén hatályát veszti

a) az 5. §;

b) a 112-119. §.

107. §

Az 1-10. §, a 20. §, a 41-42. §, a 45. §, a 64-65. §, a 77. § (1) bekezdése, a 89-90. §, a 101. §, a 103. §, a 105. §, a 106. § (2) bekezdése, a 111-119. § és a 148. § az Alaptörvény P) cikk (2) bekezdése alapján, a 142. § (1)-(3) bekezdése, (7) bekezdés a)-c) és f)-h) pontja és (8) bekezdése az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

XVIII. Fejezet

Átmeneti rendelkezések

108. §

A 2014. április 30-án fennálló, határozatlan időre vagy 2014. április 30-a után lejáró, határozott időtartamra nem közeli hozzátartozók között szerződéssel alapított haszonélvezeti jog 2014. május 1 -jén a törvény erejénél fogva megszűnik.

109. §

A közös tulajdonban álló földre a 2013. december 31 -ig megkötött haszonbérleti szerződés esetében a 60. § (1) bekezdésében foglalt felmondási jog akkor illeti meg a haszonbérbeadót, illetve annak jogutódját, ha a haszonbérleti szerződés fennállása alatt a közös tulajdon megszüntetésére a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló törvény szabályai szerint került sor, és a tulajdoni hányadának megfelelő területet a közös tulajdon megszüntetésére irányuló eljárás eredményeként önálló ingatlanként kapta meg, feltéve, hogy

a) a haszonbérlő felé a felmondással egyidejűleg úgy nyilatkozik, hogy azt a szerződés megszűnésével saját maga kívánja használni, és

b) a haszonbérleti szerződés megkötéséről szóló döntésben - függetlenül a döntés meghozatalának módjától - nem vett részt, de annak hatálya kiterjedt rá.

110. §

(1) Az olyan közös tulajdonban álló földet érintően, amelynek a földhasználati nyilvántartás 2014. január 1-jei állapota szerint a teljes területét egy vagy több földhasználó használja, a X. Fejezetben foglalt rendelkezéseket a bejegyzett földhasználat alapjául szolgáló szerződés vagy jogosultság megszűnését követően kell alkalmazni.

(2) Az olyan közös tulajdonban álló földrészletet érintően, amelynek a földhasználati nyilvántartás 2014. január 1-jei állapota szerint egy részét egy vagy több földhasználó használja, a X. Fejezetben foglalt rendelkezéseket a földrészletnek a bejegyzett földhasználattal nem érintett területére is alkalmazni kell.

(3) A 2013. december 31-ig megkötött használati megosztásról szóló megállapodásokon alapuló földhasználati bejelentéseket a megállapodás létrejöttének időpontjában hatályos rendelkezések szerint kell elintézni.

XIX. Fejezet

A földhasználati szerződésekre vonatkozó átmeneti rendelkezések

111. §

A Földforgalmi törvény 39. §-ában, 50. § (1) bekezdés b) pontjában, és 51-59. §-ában foglaltakat a 2014. május 1 -jén vagy ezt követően közzétett (közölt) haszonbérleti szerződésre, illetve a 2014. május 1-jén vagy ezt követően megkötött, haszonbérleti szerződésnek nem minősülő földhasználati szerződésre kell alkalmazni.

112. §

A 2013. december 15. és 2014. április 30. között közzétett (közölt) haszonbérleti szerződés, illetve az 52. § (2) bekezdése szerinti haszonbérleti ajánlat, valamint a haszonbérleti szerződésnek nem minősülő, 2014. január 1 . és 2014. április 30. között kötött földhasználati szerződés alapján indult földhasználati nyilvántartásbavételi eljárás során a Földforgalmi törvénynek és e törvénynek a hatósági jóváhagyáshoz nem kötött földhasználati szerződésekre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

113. §

A 2013. december 15. és 2014. április 30. között közzétett (közölt) haszonbérleti szerződés tekintetében a 114. és 115. §-ban foglaltakat kell alkalmazni. A haszonbérleti szerződésnek nem minősülő, 2014. január 1 . és 2014. április 30. között kötött földhasználati szerződés tekintetében a 116. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

114. §

(1) A 2013. december 15. és 2014. április 30. között közzétett (közölt) haszonbérleti szerződésben, illetve az 52. § (2) bekezdése szerinti haszonbérleti ajánlatban a Földforgalmi törvény 42. §-ában foglaltakon túl a haszonbérlőnek, illetve ajánlattevőnek nyilatkoznia kell -kivéve ha a haszonbérlő bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye, illetve a Földforgalmi törvény 40. § (3) bekezdésében meghatározott intézmény -, hogy

a) a szerződés tárgyát képező föld haszonbérbe vételével a már birtokában lévő föld területnagysága nem haladja meg a Földforgalmi törvény szerinti birtokmaximumot, valamint

b) elfogadja, és tudomásul veszi, hogy ha utólagos ellenőrzés során jogerősen megállapításra kerül az a) pont szerinti nyilatkozatának valótlansága, úgy az

ba) a büntető törvénykönyv szerinti büntetőjogi felelősségre vonását, és

bb) a haszonbérleti szerződés tárgyát képező föld használata után a jogsértő állapot fennállásának időtartama alatt, a jogsértéssel érintett földterület után a részére folyósított költségvetési vagy európai uniós támogatásnak megfelelő összegű pénzösszeg visszafizetését vonja maga után.

(2) A 2013. december 15. és 2014. április 30. között közzétett (közölt) haszonbérleti szerződés, illetve az 52. § (2) bekezdése szerinti haszonbérleti ajánlat tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túl a haszonbérlőnek, illetve ajánlattevőnek nyilatkoznia kell az 5. §-ban foglaltakról.

115. §

(1) A 2013. december 15. és 2014. április 30. között közzétett (közölt) haszonbérleti szerződés, illetve az 52. § (2) bekezdése szerinti haszonbérleti ajánlat az előhaszonbérletre jogosulttal szemben hatálytalannak minősül, ha a szerződésnek az előhaszonbérletre jogosultakkal való hirdetményi úton történő közlésére a Földforgalmi törvény végrehajtására kiadott rendelet megsértésével került sor.

(2) A 2013. december 15. és 2014. április 30. között közzétett (közölt) haszonbérleti szerződés, illetve az 52. § (2) bekezdése szerinti haszonbérleti ajánlat tekintetében az előhaszonbérletre jogosultnak a szerződésre tett elfogadó jognyilatkozatában kell nyilatkoznia a 114. §-ban foglaltakról.

(3) A 2013. december 15. és 2014. április 30. között közzétett (közölt) haszonbérleti szerződésre, illetve az 52. § (2) bekezdés szerinti haszonbérleti ajánlatra tett elfogadó jognyilatkozat hatálytalan, ha

a) az alakszerűségi előírásoknak nem felel meg,

b) nem az előhaszonbérletre jogosulttól származik,

c) az előhaszonbérletre jogosulttól származik, de nem állapítható meg belőle az előhaszonbérleti jogosultság jogalapja vagy az, hogy az előhaszonbérleti jog mely törvényen alapul, illetve az előhaszonbérleti jog nem a megjelölt törvényen vagy a törvényben meghatározott sorrend szerinti ranghelyen alapul, vagy

d) az előhaszonbérletre jogosulttól származik, de nem tartalmazza az előhaszonbérletre jogosultnak a Földforgalmi törvény 42. §-ában, és a (2) bekezdésben előírt tartalmú nyilatkozatait.

116. §

(1) A haszonbérleti szerződésnek nem minősülő, 2014. január 1 . és 2014. április 30. között kötött földhasználati szerződésben a Földforgalmi törvény 42. §-ában foglaltakon túl nyilatkoznia kell a földhasználónak - kivéve, ha a földhasználó bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye -, hogy

a) a szerződés tárgyát képező föld használatba vételével a már birtokában lévő föld területnagysága nem haladja meg a Földforgalmi törvény szerinti birtokmaximumot, valamint

b) elfogadja, és tudomásul veszi, hogy ha utólagos ellenőrzés során jogerősen megállapításra kerül az a) pont szerinti nyilatkozatának valótlansága, úgy az

ba) a büntető törvénykönyv szerinti büntetőjogi felelősségre vonását, és

bb) a földhasználati szerződés tárgyát képező föld használata után a jogsértő állapot fennállásának időtartama alatt, a jogsértéssel érintett földterület után a részére folyósított költségvetési vagy európai uniós támogatásnak megfelelő összegű pénzösszeg visszafizetését vonja maga után.

(2) A haszonbérleti szerződésnek nem minősülő, 2014. január 1 . és 2014. április 30. között kötött földhasználati szerződés tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túl a földhasználónak nyilatkoznia kell az 5. §-ban foglaltakról.

117. §

A 112. §-ban meghatározott esetben az ingatlanügyi hatóság a földhasználót a földhasználati szerződés és az e törvényben meghatározott bejelentési adatlapon tett nyilatkozatai alapján jegyzi be a földhasználati nyilvántartásba.

118. §

(1) A 112. §-ban meghatározott esetben a földhasználónak a földhasználati szerződésen túl a földhasználati nyilvántartásbavétel iránti bejelentése során, az ott meghatározott bejelentési adatlapon is nyilatkoznia kell a Földforgalmi törvény 42. §-ában meghatározott kötelezettségvállalásokról és feltételek fennállásáról, valamint a 114. §-ban, illetve a 116. §-ban meghatározottakról.

(2) Ha a földhasználati szerződés nem tartalmazza a Földforgalmi törvény 42. §-ában, a 114. §-ban, illetve a 116. §-ban meghatározottakat, a földhasználatnak a nyilvántartásba vétele iránti bejelentését az ingatlanügyi hatóság elutasítja.

(3) Ha a bejelentési adatlap nem tartalmazza a Földforgalmi törvény 42. §-ában, a 114. §-ban, illetve a 116. §-ban meghatározottakat, vagy a bejelentési adatlap más okból hiányos, az ingatlanügyi hatóság a nyilvántartásbavétel iránti kérelmet benyújtó földhasználót hiánypótlásra hívja fel. Ha a kérelmező a hiánypótlási felhívásban megállapított határidőn belül nem tesz eleget a hiánypótlási felhívásnak, az ingatlanügyi hatóság a nyilvántartásbavétel iránti eljárást megszünteti.

119. §

A 112. §-ban meghatározott esetben az ingatlanügyi hatóság a földhasználatnak a földhasználati nyilvántartásba való bejegyzését követően végzi el a Földforgalmi törvény 62. § (1) bekezdésében meghatározott ellenőrzést, és a Földforgalmi törvény 60. §-ában foglalt esetben megkeresi az ügyészt, illetve a 89. § (2) bekezdésében foglaltak esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet, valamint a Földforgalmi törvény 62. § (2) bekezdésében foglaltak megállapítása esetén a Földforgalmi törvény 63-65. §-ában foglaltakat alkalmazza.

XX. Fejezet

Módosító és hatályon kívül helyező rendelkezések

21. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

120. §

(1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 26. § (1) bekezdés p) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:)

"p) a termőföldnek a földműves általi, ellenérték fejében történő megszerzése, feltéve, ha a birtokbaadástól, de legkésőbb az illetékkötelezettség keletkezését követő 12. hónap utolsó napjától számítva 5 évig

pa) a termőföld tulajdonjogát nem idegeníti el,

pb) a termőföldön vagyoni értékű jogot nem alapít, és

pc) a termőföldet egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként vagy családi gazdálkodóként mező-, illetve erdőgazdasági tevékenység céljára hasznosítja."

(2) Az Itv. 26. § (18) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (18a) bekezdéssel egészül ki:

"(18) Az (1) bekezdés p) pontja szerinti illetékmentesség alkalmazásában nem minősül elidegenítésnek a kisajátítás, a kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű célra történő elidegenítés és a birtokösszevonási célú földcsere, továbbá nem minősül vagyoni értékű jog alapításának a termőföld használatának, hasznosításának közeli hozzátartozó javára történő átengedése, feltéve, hogy a közeli hozzátartozó a vagyonszerző helyett földművesként mező-, illetve erdőgazdasági tevékenység céljára hasznosítja a termőföldet, és az 5 éves időtartam hátralévő részében az (1) bekezdés p) pontja szerinti feltételeket vállalja.

(18a) Az (1) bekezdés p) pontja szerinti feltételek vállalásáról a vagyonszerzőnek legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig kell nyilatkoznia az állami adóhatóságnál. Ha a vagyonszerző az eredetileg vállalt 5 év letelte előtt

a) a termőföldet - a (18) bekezdésben meghatározott tulajdonszerzési módok kivételével -elidegeníti,

b) a termőföldön - használatának, hasznosításának a (18) bekezdésben meghatározott közeli hozzátartozója javára, az ott meghatározott módon történő átengedése kivételével - vagyoni értékű jogot alapít, vagy

c) a termőföldet saját maga vagy a (1 8) bekezdésben meghatározott közeli hozzátartozója igazolhatóan nem mező-, illetve erdőgazdasági tevékenység céljára hasznosítja,

az egyébként járó illeték kétszeresét kell megfizetnie, kivéve a vagyonszerző elhalálozásának az esetét. Ha a vagyonszerző vagy a (18) bekezdésben meghatározott közeli hozzátartozója által vállalt feltételek csak a termőföld meghatározott tulajdoni hányada tekintetében teljesültek, az egyébként járó illeték kétszeresét kizárólag azon tulajdoni hányad vonatkozásában kell megfizetni, amelyre a feltételek nem teljesültek."

(3) Az Itv.

a) 16. § (6) bekezdésében az "a termőföldről szóló törvény szerinti családi gazdálkodó" szövegrész helyébe az "az erre a célra létesített nyilvántartásban családi gazdálkodóként bejegyzett magánszemély",

b) 16. § (7) bekezdésében az "a termőföldről szóló törvény szerint családi gazdálkodónak minősülő magánszemély" szövegrész helyébe az "az erre a célra létesített nyilvántartásban családi gazdálkodóként bejegyzett magánszemély",

c) 17. § (1) bekezdés h) és q) pontjában, valamint a 26. § (1) bekezdés s) pontjában az "a termőföldről szóló törvény 3. §-a u) pontjának 2. alpontjában meghatározott mezőgazdasági termelők" szövegrész helyébe az "az egyéni vállalkozónak, őstermelőnek, családi gazdálkodónak minősülő földműves"

szöveg lép.

(4) Hatályát veszti az Itv.

a) 26. § (1) bekezdés n) pontjában az "önkéntes",

b) 33. § (2) bekezdés 24. pontjában az "a birtokösszevonási célú önkéntes földcsere megszervezése iránt az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezett eljárás, valamint" szövegrész.

22. A tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény módosítása

121. §

A tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény 23. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Azt a vételi jog alapján szerzett termőföldet, amelynek tulajdonosa az (1) bekezdésben vállalt kötelezettségét a tulajdonszerzéstől számított öt éven belül megszegi, kártalanítás nélkül állami tulajdonba kell venni és árverés útján kell értékesíteni. E bekezdést nem kell alkalmazni, ha a termőföld tulajdonjogának átruházására birtokösszevonási célú földcserével kerül sor."

23. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása

122. §

(1) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 3. § (1) bekezdése a következő ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

"j) föld: a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott mező-és erdőgazdasági hasznosítású föld;

k) tanya: a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott tanya;

l) termőföld: a termőföld védelméről szóló törvényben meghatározott termőföld."

(2) A Cstv. 49. §-a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Ha az értékesítendő vagyonban föld, illetve tanya van, ezek értékesítésére a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben és végrehajtási rendeletében meghatározott szabályokat kell alkalmazni."

(3) A Cstv. 4. § (3) bekezdés c) pontjában a "termőföld" szövegrész helyébe a "föld" szöveg lép.

24. A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosítása

123. §

A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény

a) 12/J. §-ában a "termőföldről szóló" szövegrész helyébe a "mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló",

b) 13. § (2) bekezdés a) pontjában a "termőföldről szóló 1994. évi LV. törvényben" szövegrész helyébe a "mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvényben"

szöveg lép.

25. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosítása

124. §

(1) A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lakástv.) "A törvény hatálya" alcíme a következő 1/A. §-sal egészül ki:

"1/A. § (1) E törvényt és az e törvény végrehajtására kiadott rendeletet kell alkalmazni a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Fftv.) szerinti mező- és erdőgazdasági hasznosítású földnek nem minősülő ingatlan tulajdonjogának az Fftv. szerinti külföldi jogi vagy természetes személy által történő megszerzésére, ide nem értve az öröklés esetét.

(2) A külföldi jogi vagy természetes személy az (1) bekezdés szerinti ingatlant az ingatlan fekvése szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal engedélyével szerezheti meg.

(3) A fővárosi és megyei kormányhivatal (2) bekezdés szerinti határozata ellen nincs helye fellebbezésnek.

(4) Diplomáciai, konzuli képviselet, valamint ezekkel egy tekintet alá eső nemzetközi szervezetek ingatlanszerzéséhez a külpolitikáért felelős miniszter engedélye szükséges. A külpolitikáért felelős miniszter az engedélyt nemzetközi szerződés vagy viszonosság fennállása alapján adja meg."

(2) A Lakástv. a következő 93. §-sal egészül ki:

"93. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a mező- és erdőgazdasági hasznosítású földnek nem minősülő ingatlanokra vonatkozóan a külföldiek tulajdonszerzésével kapcsolatos szabályokat rendeletben állapítsa meg."

26. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

125. §

(1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 137. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Ha a végrehajtás alá vont, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti mező- és erdőgazdasági hasznosítású földön (a továbbiakban: föld) szerződés alapján keletkezett földhasználati jogosultság áll fenn harmadik személy javára (a továbbiakban: a földhasználó), a végrehajtás alá vont földet megszerző új tulajdonos tulajdonjogát az (1) bekezdésben meghatározott jogok mellett a földhasználati jogosultság is korlátozza a 137/A. §-ban meghatározottak szerint."

(2) A Vht. "Az ingatlan-végrehajtás általános szabályai" alcíme a következő 137/A. §-sal egészül ki:

"137/A. § (1) A földhasználati jogosultság - a (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - az új tulajdonos tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését követő 6. hónap utolsó napján megszűnik.

(2) Nem szűnik meg az (1) bekezdésben meghatározott határnapon a földhasználati jogosultság, ha

a) az új tulajdonos az (1) bekezdésben meghatározott határnapig a földhasználati jogosultság fenntartására vonatkozó írásbeli nyilatkozatot tesz a földhasználó felé, vagy

b) a földhasználó a földhöz kötődő olyan európai uniós vagy nemzeti forrásból folyósított agrár-vidékfejlesztési támogatást vett igénybe, amelynek feltételéül jogszabály meghatározott időtartamra földhasználati kötelezettséget ír elő.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a földhasználati jogosultság az azt létesítő szerződés megszűnésére irányadó szabályok szerint és időpontban szűnik meg.

(4) Az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a föld lefoglalását követően létesített földhasználati jogosultság megszerzésére is."

(3) A Vht. "Átmeneti rendelkezések" alcíme a következő 306/D. §-sal egészül ki:

"306/D. § E törvénynek a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi .... törvénnyel megállapított 137. § (3) bekezdését és 137/A. §-át az e rendelkezések hatálybalépését követően kitűzött árverések esetén kell alkalmazni."

(4) A Vht. 197. § (1) bekezdésében a "Termőföld" szövegrész helyébe az "A föld" szöveg lép.

27. A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény hatályon kívül helyezése

126. §

(1) Hatályát veszti a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény

a) 1-3. §-a;

b) 4-8/C. §-a;

c) 9. § (1), (2) és (4) bekezdése;

d) 9. § (3) bekezdése;

e) 10. §-a;

f) 11. § (1) bekezdése;

g) 11. § (2) és (3) bekezdése;

h) 11/A-20. §-a;

i) 21. §-a;

j) 22-25/G. §-a;

k) 26-35. §-a;

l) 81. § (5) bekezdése;

m) 81/A. §-a;

n) 88-88/D. §-a;

o) 89-91. §-a;

(2) Hatályát veszti a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény.

28. Az erdőbirtokossági társulatról szóló 1994. évi XLIX. törvény módosítása

127. §

Az erdőbirtokossági társulatról szóló 1994. évi XLIX. törvény 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"30. § (1) A társulati tag tulajdonában lévő erdőterület az ahhoz kapcsolódó társulati érdekeltséggel együtt forgalomképes, de a tulajdonjog átruházása vagy átszállása az erdőgazdálkodót terhelő kötelezettségek teljesítését nem érinti.

(2) A társulati tagot elővásárlási jog illeti meg a társulat tulajdonában, illetve használatában álló erdőterület eladása esetén. A társulati tagot az elővásárlási jog a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott elővásárlásra jogosultak sorrendjében a földet használó földművest követően, a helyben lakó szomszéd földművest megelőzően illeti meg.

(3) Az elővásárlási jog gyakorlásának rendjét az alapszabály határozza meg.

(4) A társulat elnöke kérelemre, illetve megkeresésre igazolást állít ki arról, hogy az elővásárlási jog gyakorlására az alapszabályban meghatározott módon, az arra jogosult által került sor."

29. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása

128. §

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 3. § (1) bekezdés f) pontjában a "termőföldről" szövegrész helyébe a "mező- és erdőgazdasági hasznosítású földről" szöveg lép.

30. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása

129. §

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény

a) 21/B. § (5) bekezdésében a "termőföldről szóló törvény" szövegrész helyébe a "mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvény",

b) 21/C. § (2) bekezdésében a "termőföld" szövegrész helyébe a "mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld (a továbbiakban: föld)",

c) 21/E. § (1) bekezdésében a "termőföldön" szövegrész helyébe a "földön",

d) 21/E. § (4) bekezdésében a "termőföld" szövegrész helyébe a "föld",

e) 24. § (4) bekezdésében az "a termőföld más célú hasznosítását, valamint a művelési ág megváltoztatását" szövegrész helyébe az "a termőföld védelméről szóló törvény szerinti, a termőföld más célú hasznosítását, valamint a föld művelési ágának megváltoztatását" szöveg lép.

31. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

130. §

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény

a) 3. § 18. pontjában az "a termőföldről szóló törvény szerint családi gazdálkodónak minősülő magánszemélyt" szövegrész helyébe az "az erre a célra létesített nyilvántartásban családi gazdálkodóként bejegyzett magánszemélyt",

b) 7. § (1) bekezdés t) pontjában az "a termőföldről szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági termelő" szövegrész helyébe az "az egyéni vállalkozónak, őstermelőnek, családi gazdálkodónak minősülő földműves",

c) 61. § (4) bekezdésében a "termőföldről szóló törvényben meghatározott birtokösszevonási célú önkéntes földcsere" szövegrész helyébe a "mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvényben meghatározott birtokösszevonási célú földcsere",

d) 1. számú mellékletének 4. pont 4.20. alpontjában az "a termőföldről szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági termelő," szövegrész helyébe az "az egyéni vállalkozónak, őstermelőnek, családi gazdálkodónak minősülő földműves,"

e) 3. számú mellékletének III. pont 1. alpontjában és a 6. számú mellékletének III. pont e) alpontjában az "a termőföldről szóló törvény szerinti családi gazdálkodónak minősülő" szövegrész helyébe az "az erre a célra létesített nyilvántartásban családi gazdálkodóként bejegyzett"

szöveg lép.

32. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása

131. §

(1) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: Szaz.) 20. § (2) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:

(Az adóazonosító jel kezelésére törvényben meghatározott feladatkörében eljárva jogosult)

"n) a mezőgazdasági igazgatási szerv a föld tulajdonjoga vagy a földhasználati jogosultság megszerzésének a hatósági jóváhagyásával, a szerzési korlátozások hatósági ellenőrzésével, továbbá a földművesek és a mezőgazdasági termelőszervezetek nyilvántartásba vételével kapcsolatos eljárással összefüggésben."

(2) A Szaz. 32. §-a a következő s) ponttal egészül ki:

(A személyi azonosító kezelésére - az adattovábbítás kivételével - jogosult)

"s) a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvényben meghatározott földhasználati összesítő igénylése céljából az ingatlanügyi hatóság, az ügyész, a mezőgazdasági igazgatási szerv, valamint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv."

33. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosítása

132. §

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény "Tulajdonjogi rendelkezések" alcíme a következő 68/A. §-sal egészül ki:

"68/A. § A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti külföldi természetes személy és jogi személy a földnek nem minősülő, a település külterületén fekvő védett természeti terület tulajdonjogát nem szerezheti meg."

34. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosítása

133. §

(1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Díjtv.) 31. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

(Tárgyánál fogva díjmentes az elektronikus dokumentumként szolgáltatott nem hiteles tulajdonilap-másolat lekérdezése, ha az)

"l) a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott, a föld tulajdonjogának vagy a földhasználati jogosultság megszerzésének a hatósági jóváhagyása iránti eljárásban, továbbá a szerzési korlátozások hatósági ellenőrzése során, az e feladatkörébe tartozó ügy elbírálása, ellenőrzése érdekében a mezőgazdasági igazgatási szerv"

(kéri. )

(2) Hatályát veszti a Díjtv.

a) 31. § (2) bekezdése,

b) 32/C. § (1) bekezdés g) pontjában az "önkéntes" szövegrész.

c) 32/C. § (1) bekezdés k) pontjában az "a birtok-összevonási célú önkéntes földcsere megszervezése iránt az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezett eljárás, valamint" szövegrész.

35. A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény módosítása

134. §

A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény 10. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti mező- és erdőgazdasági hasznosítású földnek minősülő ingatlan a jelzálog-hitelintézet tulajdonába csak átmenetileg, a szerzés időpontjától számított legfeljebb egy éves időtartamra, felszámolási vagy végrehajtási eljárás útján kerülhet.

(5) Ha a jelzálog-hitelintézet a tulajdonába került földet a szerzés időpontjától számított egy éven belül nem tudja értékesíteni, a föld az állam tulajdonába és a Nemzeti Földalapba kerül. A földalapkezelő szervezet az állam tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzésétől számított 90 napon belül megfizeti a föld hitelbiztosítéki értékét a jelzálog-hitelintézet részére. E bekezdés alkalmazása szempontjából a szerzés időpontjának a tulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése napját követő napot kell tekinteni."

36. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása

135. §

(1) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 26. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) Abban az esetben, ha a föld tulajdonjogának megszerzésére irányuló szerződéshez nem szükséges a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása, azonban a szerződést az elővásárlásra jogosultakkal hirdetményi úton, a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője közreműködésével kell közölni, a bejegyzésre irányuló kérelmet a kifüggesztett szerződésnek az ingatlan tulajdonosa által történő kézhezvételétől számított harminc napon belül kell az ingatlanügyi hatósághoz benyújtani."

(2) Az Inytv. 32. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A föld tulajdonjogának megszerzésére irányuló, ügyvéd által ellenjegyzett vagy közokiratba foglalt, a külön jogszabályban meghatározott biztonsági kellékekkel rendelkező okmányon elkészített, és hatósági jóváhagyáshoz kötött szerződés bejegyzés alapjául akkor szolgálhat, ha annak eredeti példányán szerepel a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyásáról szóló záradék. Az elővásárlásra jogosult javára történő bejegyzés iránti kérelemhez csatolandó bejegyzési engedélynek tartalmaznia kell a jogszerző bejegyzéshez szükséges adatait."

(3) Az Inytv. a következő 37/A. §-sal egészül ki:

"37/A. § A föld tulajdonjogának hatósági jóváhagyáshoz nem kötött megszerzésére irányuló szerződések esetében a kérelmezőnek az ingatlan-nyilvántartási kérelemben nyilatkoznia kell arról, hogy a szerződést a mezőgazdasági igazgatási szervnek nem kell jóváhagynia, továbbá

a) a közeli hozzátartozók között történt tulajdonjog átruházás esetén csatolni kell a szerződő feleknek a szerződésbe, vagy az azzal azonos alakiságú okiratba foglalt - büntetőjogi felelősségük tudatában tett - nyilatkozatát arról, hogy közöttük közeli hozzátartozói viszony áll fenn;

b) a földnek jogszabályba foglalt módon, támogatás feltételeként más földműves részére való átadásával megvalósuló adásvétele esetén csatolni kell a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv igazolását a feltétel fennállásáról,

c) ha jogszabály a szerződésnek az elővásárlásra jogosultakkal hirdetményi úton történő közlését írja elő, csatolni kell az eladó részére a jegyző által megküldött jognyilatkozatokat és iratjegyzéket."

(4) Az Inytv. 39. § (3) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(Nem alkalmas hiánypótlásra a bejegyzés, feljegyzés alapjául szolgáló okirat, és a kérelmet határozattal el kell utasítani, ha ahhoz, hogy bejegyezhető legyen,)

"i) termőföld ingatlan tulajdonjogának megszerzésére irányuló szerződés esetében, a külön jogszabályban a tulajdonjog bejegyzés iránti kérelem benyújtásához előírt, a hirdetményi úton történt közlés megtörténtét igazoló okiratokat, illetve az elővásárlási jogról lemondó nyilatkozatot nem mellékelték vagy a hirdetményi kifüggesztés időtartama nem felel meg a külön jogszabályban foglaltaknak."

(5) Az Inytv. 39. § (4) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A hiány pótlására való felhívás és érdemi vizsgálat nélkül végzéssel kell elutasítani a bejegyzés iránti kérelmet akkor is, ha)

"e) a föld tulajdonjogának megszerzésére irányuló szerződésen a mezőgazdasági igazgatási szerv törvényben előírt jóváhagyásáról szóló záradék nem szerepel."

(6) Az Inytv. 52. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A jogok és tények bejegyzéséről, adatok átvezetéséről szóló határozatot - a változás tulajdoni lapon történő átvezetése után - kézbesíteni kell)

"h) a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvényben (a továbbiakban: Fftv.) meghatározott külföldi jogi vagy természetes személy által az Fftv. hatálya alá nem tartozó ingatlannak a megszerzése esetén az illetékes megyei (fővárosi) kormányhivatalnak,"

(7) Az Inytv. 52. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A jogok és tények bejegyzéséről, adatok átvezetéséről szóló határozatot - a változás tulajdoni lapon történő átvezetése után - kézbesíteni kell)

"l) a föld tulajdonjogának szerzése esetén - a bejegyzés alapját képező okirat másolatával együtt - a mezőgazdasági igazgatási szervnek."

(8) Az Inytv. 70/B. §-ában a "termőföld" szövegrész helyébe a "föld" szöveg lép.

(9) Hatályát veszti az Inytv. 39. § (3) bekezdés i) pontja.

37. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása

136. §

(1) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.)

a) 81. § c) pontjában a "termőföld" szövegrész helyébe a "mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek forgalmáról szóló törvény szerinti mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld (a továbbiakban: föld)",

b) 82. § (3) bekezdésében, 125. § (2) bekezdésében, 176. § (3)-(7) bekezdésében és (9) bekezdésében, valamint a 3. számú melléklet A/II. pontjában a "termőföld" szövegrész helyébe a "föld",

c) 176. § (16) bekezdésében az "a termőföldről szóló törvény szerinti családi gazdálkodónak minősülő" szövegrész helyébe az "az erre a célra létesített nyilvántartásban családi gazdálkodóként bejegyzett",

d) 3. számú melléklet C) pont 1. alpontjában a "termőföld átruházása esetén a termőföldértékesítés" szövegrész helyébe a "föld átruházása esetén a föld-értékesítés"

szöveg lép.

(2) Hatályát veszti az Art. 3. számú melléklet C) pont 3. alpontja.

38. A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény módosítása

137. §

A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény

a) 5. § (5) bekezdésében a "termőföld" szövegrész helyébe a "mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld (a továbbiakban: föld)",

b) 6. § (2) bekezdésében a "termőföld esetében a termőföldről szóló" szövegrész helyébe a "föld esetében a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló",

c) 17/B. § (4) bekezdés a) pontjában a "termőföld" szövegrész helyébe a "föld",

d) 17/B. § (7) bekezdés b) pontjában a "termőföld" szövegrész helyébe a "termőföld védelméről szóló törvényben meghatározott termőföld",

e) 17/C. § (1) bekezdésében a "termőföldek" szövegrész helyébe a "földek" szöveg lép.

39. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosítása

138. §

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 13. § (2) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:

(E törvény rendelkezéseit)

"n) a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott, a föld tulajdonjogának vagy a földhasználati jogosultság megszerzésének a hatósági jóváhagyása iránti eljárásban, továbbá a szerzési korlátozások hatósági ellenőrzése során"

(csak akkor kell alkalmazni, ha az ügyfajtára vonatkozó törvény eltérő szabályokat nem állapít meg.)

40. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosítása

139. §

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény

a) 1. § e) pontjában a "termőföldön" szövegrész helyébe a "mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti mező- és erdőgazdasági hasznosítású földön (a továbbiakban: föld)",

b) 2. § (2) bekezdés h) pontjában a "termőföld, erdő- és egyéb növényi vegetáció számára alkalmas terület" szövegrész helyébe a "föld",

c) 4. § a) pontjában a "termőföld védelmét szolgáló, a termőföldről szóló" szövegrész helyébe a "mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló",

d) 17. § (3) bekezdés b) pontjában a "termőföldet" szövegrész helyébe a "földet",

e) 37. § (3) bekezdés d) pontjában a "termőföldön" szövegrészek helyébe a "földön",

f) 63. § (1) bekezdés a) pontjának aa) alpontjában "a termőföld védelmének a termőföldről szóló" szövegrész helyébe a "mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló",

g) Melléklet 30. pontjában a "termőfölddel, erdő vagy egyéb növényi vegetáció számára alkalmas területtel" szövegrész helyébe a "földdel", a "termőföld" szövegrész helyébe a "föld"

szöveg lép.

41. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosítása

140. §

(1) Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 20. § (2) bekezdésében az "és a termőföldről szóló törvény" szövegrész helyébe az " ,a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény és a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvény" szöveg lép.

(2) Hatályát veszti az Evt. 8. § (4), (5) és (8) bekezdésében az "önkéntes" szövegrész.

42. A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény módosítása

141. §

(1) A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hetv.) 11. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(4) Ha a hagyatéki eljárásban érdekelt gazdálkodó szervezet vagy jogi képviselővel rendelkező személy vagy szervezet vesz részt, részére az iratokat a Pp.-ben meghatározottak szerinti elektronikus úton kell kézbesíteni."

(2) A Hetv. 23. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(2) A leltár mellékletét képező papír alapú okiratokat a Pp.-ben meghatározottak szerinti elektronikus kézbesítésen felül postai úton kell továbbítani, ha az okirat végintézkedést tartalmaz vagy papír alapú bemutatása, megtekintése egyéb, az eljárás kimenetelét befolyásoló okból szükséges; kizárólag papír alapú megküldésre különösen akkor kerülhet sor, ha az eredetileg papír alapú iratok nagy mennyisége miatt azok digitalizálása aránytalan nehézséggel járna, vagy ha a papír alapú okirat valódisága vitás. A papír alapú megküldést a közjegyző hivatalból és az öröklésben érdekelt indítványára is elrendelheti."

(3) A Hetv. 71. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A közjegyző a hagyatéki eljárást felfüggeszti, ha a hagyaték átadását befolyásoló kérdésben

a) házasság létezésének, érvényességének vagy gyermek családi jogállásának bírósági megállapítása,

b) holtnak nyilvánítási vagy halál tényének megállapítása iránti eljárás vagy

c) az ingatlan-nyilvántartásban az örökhagyó tulajdonaként

ca) bejegyzett ingatlanra vagy annak a tulajdoni hányadára az örökhagyó túlélő házastársa vagy volt (elvált) házastársa házastársi vagyonközösség vagy élettársa élettársi vagyonközösség jogcímén őt megillető részesedés megállapítása vagy

cb) be nem jegyzett ingatlannal kapcsolatban az örökhagyó tulajdonjogának ingatlannyilvántartásba való bejegyzése

tárgyában bírósági vagy hatósági eljárás van folyamatban, vagy

d) a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági igazgatási szerv által kiadott hatósági bizonyítvány szükséges.

(3) Ha az (1) bekezdésben és a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott eljárás még nincs megindítva, de a rendelkezésre álló adatok és a megindításra jogosult nyilatkozata alapján rövid időn belül megindulása valószínűnek mutatkozik, a közjegyző az eljárás megindítására és annak igazolására az arra jogosultnak megfelelő határidőt tűz. Ha a határidő eredménytelenül telik le, az eljárás felfüggesztésének nincs helye. A (2) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a közjegyző a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerint szükséges feltételek fennállásáról szóló hatósági bizonyítvány kiadása céljából megkeresi a mezőgazdasági igazgatási szervet."

(4) A Hetv. 71. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény alapján a hatósági bizonyítvány kiadását megtagadja, a közjegyző a végrendelet ezzel ellentétes rendelkezését semmisnek tekinti; a hagyaték érintett része tekintetében a végrendeleti örökösre való átszállás nem állapítható meg, illetve a hagyaték érintett része a végrendeleti örökösnek ideiglenes hatállyal sem adható át."

(5) A Hetv. 120. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A 11. § (4) bekezdése és a 23. § (2) bekezdése 2015. január 1-jén lép hatályba."

43. A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosítása

142. §

(1) A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Nfatv.) 1. §-a a következő (2d) és (2e) bekezdéssel egészül ki:

"(2d) E törvény alkalmazásában föld: a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld.

(2e) E törvény alkalmazásában tanya: a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott tanya."

(2) Az Nfatv. 18. § (1a)-(1c) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § a következő (1d) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Föld vagy tanya haszonbérbe adása során a jogszabály alapján fennálló előhaszonbérleti jog nem gyakorolható.

(1b) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvénynek a közös tulajdonban álló földek használatára vonatkozó szabályait - ide nem értve a használati megosztásról szóló megállapodásra vonatkozó rendelkezéseket - nem kell alkalmazni az állam tulajdoni hányadának megfelelő területnek pályáztatás útján történő haszonbérbe adása során.

(1c) A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlethez kötődő olyan európai uniós vagy nemzeti forrásból folyósított mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatás esetén, ahol jogszabály a támogatás igénybevételének feltételéül meghatározott időszakra üzemeltetési vagy földhasználati kötelezettséget ír elő, a haszonbérleti szerződés - a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben foglalt időbeli korlátozásokra figyelemmel - az üzemeltetési vagy földhasználati kötelezettség időszakának végéig meghosszabbítható. A haszonbérlet tárgyát képező földrészleten a haszonbérbeadó írásos előzetes engedélyével létesített beruházás esetében a haszonbérlet időtartama mindaddig meghosszabbítható, amíg a beruházás aktivált értékkel bír, de legalább addig, amíg a jogszabályban előírt, vagy a támogatást folyósító szervvel kötött támogatási szerződésben foglalt üzemeltetési vagy földhasználati kötelezettség fennáll.

(1d) A már működő halastavak esetében a haszonbérbeadó előzetes írásbeli engedélyével létesített beruházást követően - függetlenül a beruházás értékétől - a szerződés időtartama legfeljebb tíz évvel hosszabbítható meg."

(3) Az Nfatv. 19. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet hasznosítására irányuló szerződést írásba kell foglalni. Ha a szerződés tárgyát föld képezi, a szerződés létrejöttére irányuló eljárásban a szerződő félnek, illetve pályázónak nyilatkoznia kell arról, hogy a szerződés létrejöttével nem lépi túl a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott birtokmaximumot. A nyilatkozathoz az NFA a földről szóló törvény szerinti földhasználati összesítő eredeti vagy hitelesített másolatának becsatolását kérheti."

(4) Az Nfatv. 24. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az (1) bekezdés szerinti ingyenes felajánlás esetén a földrészlet tulajdonjogának átruházása nem utasítható vissza."

(5) Az Nfatv. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"25. § A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény alapján az államot megillető elővásárlási jogot az ott meghatározott módon az NFA gyakorolja."

(6) Az Nfatv. 30. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Nemzeti Földalap körébe tartozó földrészletet érintő szerződés tartalmából közérdekből nyilvános adatnak minősül:)

"b) a szerződés tárgyát képező földrészletnek a fekvése szerinti település megnevezése, helyrajzi száma, területnagysága, továbbá föld esetén a művelési ága és aranykorona értéke;"

(7) Az Nfatv.

a) 1. § (3) bekezdés c) pontjában a "termőföld magánosítása során" szövegrész helyébe a "föld magánosítása eredményeként",

b) 1. § (3) bekezdés d) pontjában az "önkéntes földcseréhez szükséges termőföld" szövegrész helyébe a "földcseréhez szükséges föld",

c) 1. § (3) bekezdés h) pontjában és a 15. § (3) bekezdés l) pontjában a "termőföldek" szövegrész helyébe a "földek",

d) 15. § (3) bekezdés h) és s) pontjában a "termőföld" szövegrész helyébe a "föld",

e) 15. § (3) bekezdés m) pontjában a "termőföldek, földterületek" szövegrész helyébe a "földek",

f) 18. § (4) bekezdésében a "termőföld és a mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi föld" szövegrész helyébe a "föld",

g) 20. § (5) bekezdésében a "Tft.-ben előírt, a termőföldre" szövegrész helyébe a "mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben előírt, a földre",

h) 21. § (3) bekezdésében a "Tft." szövegrész helyébe a "mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény"

szöveg lép.

(8) Hatályát veszti az Nfatv. 18. § (3) bekezdésében az "önkéntes" szövegrész.

44. A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény módosítása

143. §

A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 22. §-ában a "termőföldről szóló" szövegrész helyébe a "mező-és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló" szöveg lép.

45. Az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CXVII. törvény módosítása

144. §

Hatályát veszti az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CXVII. törvény 77. § és 80. §-a.

46. A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény módosítása

145. §

A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 12. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az agrárkamara a földről szóló törvényben meghatározottak szerint eljár a közös tulajdonban álló föld használati rendjének hatósági úton történő megállapítására irányuló eljárásban."

47. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása

146. §

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény

a) 349. §-át megelőző alcímben a "Termőföld" szövegrész helyébe a "Mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld",

b) 349. § (1) bekezdés a) pontjában a "termőföld" szövegrész helyébe a "mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek forgalmáról szóló törvény szerinti mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld",

c) 349. § (1) bekezdés b) pontjában a "termőföldre" szövegrész helyébe a "mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek forgalmáról szóló törvény szerinti mező- és erdőgazdasági hasznosítású földre"

szöveg lép.

48. A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény módosítása

147. §

A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény 20. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A szőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott szomszédos föld eladása vagy haszonbérbe adása esetén elővásárlási, illetve előhaszonbérleti jog illeti meg a hegyközségi tagot, ha ezen jogának érvényesítését megelőző 24 hónapban folyamatos hegyközségi tagsággal rendelkezett. Szomszédos földnek minősül a közvetlenül, illetve önálló helyrajzi szám alatt nyilvántartott út, árok, csatorna közbeékelődésével szomszédos szőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott föld. A hegyközségi tagot az elővásárlási jog a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott elővásárlásra jogosultak sorrendjében a földet használó földművest követően, a helyben lakó szomszéd földművest megelőzően illeti meg. A hegyközségi tagot az előhaszonbérleti jog a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott előhaszonbérletre jogosultak sorrendjében a volt haszonbérlőt követően, a helyben lakó szomszéd földművest megelőzően illeti meg.

(3) A hegybíró kérelemre, illetve megkeresésre igazolást állít ki arról, hogy az elővásárlási és az előhaszonbérleti jog gyakorlására az arra jogosult által került sor."

49. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény módosítása

148. §

(1) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi törvény) 68. § (6) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(6) A helyi földbizottság tagjainak megválasztása érdekében - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint - a települési önkormányzat jegyzője összehívja a helyi gazdálkodói közösség közgyűlését."

(2) A Földforgalmi törvény a következő 70/A. §-sal kiegészülve lép hatályba:

"70/A. § E törvény egyes átmeneti szabályairól és más rendelkezéseinek alkalmazásáról külön törvény rendelkezik."

(3) A Földforgalmi törvény

a) 16. § (3) bekezdése, 65. § (1) bekezdés a) pontja és 67. § (3) bekezdése a "földről szóló törvényben" szövegrész helyett a "mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvényben",

b) 38. § (2)-(4) bekezdése a "földről szóló törvény" szövegrész helyett a "mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvény",

c) 69. § (2) bekezdése a "37-44. §" szövegrész helyett a "38-44. §",

d) 69. § (4) bekezdése a "23-36. §" szövegrész helyett a "23-37. §" szöveggel lép hatályba.

INDOKOLÁS

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) egyes rendelkezéseivel összefüggésben átmeneti és egyéb törvényi szintű szabályok megalkotása szükséges a Földforgalmi tv. alkalmazhatósága érdekében.

A Földforgalmi tv. 69. §-a szerint a rendelkezések hatályba lépése két nagy blokkban történik meg. 2014. január 1 -jével a földek használati jogosultságának megszerzésére, 2014. május 1 -jével a földek tulajdonjogának megszerzésére vonatkozó rendelkezések lépnek hatályba azzal, hogy a haszonbérleti szerződések 15 napos kifüggesztésére vonatkozó kötelezettség miatt egyes rendelkezések már 2013. december 15-én, az adásvételi szerződésekre - a 60 napos kifüggesztésére vonatkozó kötelezettség miatt - vonatkozó rendelkezések pedig 2014. március 1 -jén lépnek hatályba.

A Földforgalmi tv. rendelkezéseinek hatályba lépésével a gazdálkodók számára új rendszer kerül bevezetésre, amelynek első eleme a földművesek, illetve mezőgazdasági termelőszervezetek nyilvántartásába való bekerülés. Ez, valamint a földek használati jogosultságának megszerzésével kapcsolatos eljárás az első időkben jelentős adminisztratív terhet jelent mind a földhasználók, mind pedig az eljáró hatóság oldalán. Erre tekintettel lehetővé kell tenni, hogy a földhasználók a nyilvántartásba való felvételüket a lehető legkönnyebb módon tehessék meg, azaz ne engedélyezési eljárás keretében, hanem adataik nyilatkozat szerinti közlésével, amelynek valóságtartalmát a hatóság utólagosan fogja ellenőrizni. A valótlan nyilatkozattétel szankcionálására szintén tartalmaz rendelkezéseket a Javaslat.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

Az 1. §-hoz

A Javaslat meghatározza viszonyát a Földforgalmi tv.-hez képest: hatálya a Földforgalmi tv. szerinti földek és tanyák forgalmával kapcsolatos jogügyletekre, jogviszonyokra, eljárásokra, az azokban résztvevő természetes személyekre és gazdálkodó szervezetekre, valamint eljáró hatóságokra terjed ki, valamint a rendelkezéseit a Földforgalmi tv.-ben foglalt rendelkezésekkel együtt kell alkalmazni.

A 2. §-hoz

Értelmező rendelkezésként kerül megállapításra - összhangban a 2014. március 15-én hatályba lépő Polgári Törvénykönyv rendszerével - a gazdálkodó szervezet fogalma, amely alatt a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezetet kell érteni.

A 3-5. §-hoz

A Javaslat 3. §-a alapján a Földforgalmi tv.-nek a földre vonatkozó szabályait kell alkalmazni zártkerti ingatlanokra is. Ugyanis a mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld fogalmi meghatározásának egyik eleme a föld fekvése, azonban a zártkerti ingatlanok tekintetében ez a tényező jogilag irreleváns, mivel ma már csak az ingatlan-nyilvántartás tartalmazza a korabeli zártkerti megkülönböztetést.

A Földforgalmi tv.-nek az előhaszonbérletre vonatkozó szabályai 2013. december 15-tel, a földhasználatra vonatkozó szabályai 2014. január 1-jével lépnek hatályba. Előhaszonbérletre jogosultak lehetnek a földművesek, valamint mezőgazdasági termelőszervezetek, akikről, illetve amelyekről a Földforgalmi tv.-ben foglaltak szerint önálló nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásba való bejegyzésre a Földforgalmi tv.-ben meghatározott személyi feltételek fennállása esetén kerülhet sor. Ha az érintett személyi kör a nyilvántartásba bejegyzésre kerül, akkor minősül földművesnek, illetve mezőgazdasági termelőszervezetnek. Ugyanakkor 2013. december 15-ig nem áll fel a nyilvántartás, miközben megközelítőleg 200-300 ezer érintett ügyfélről van szó, így az előhaszonbérleti jog gyakorlására, de a földhasználati szerződések engedélyezésére vonatkozó szabályokat sem lehetne december 15-tel, illetve 2014. január 1-jével alkalmazni.

A Javaslat XIX. Fejezete ezért tartalmaz átmeneti szabályozást annak érdekében, hogy a Földforgalmi tv. 2013. december 15-tel és 2014. január 1-jével hatályos rendelkezései a földművesekről, és a mezőgazdasági termelőszervezetekről vezetett nyilvántartás felállításáig, illetve az érintett személyi körnek a nyilvántartásba való bejegyzésig is alkalmazhatók legyenek.

Az átmeneti rendelkezés szerint a Földforgalmi tv.-nek a földhasználati szerződés hatósági jóváhagyására vonatkozó rendelkezéseit csak a 2014. május 1 -jén vagy ezt követően közölt (közzétett) haszonbérleti szerződésre, illetve a 2014. május 1 -jén vagy ezt követően megkötött, haszonbérleti szerződésnek nem minősülő földhasználati szerződésre kell alkalmazni.

Így a 2013. december 15. és 2014. április 30. között közzétett (közölt) haszonbérleti szerződés, illetve haszonbérleti ajánlat, valamint a haszonbérleti szerződésnek nem minősülő, 201 4. január 1 . és 2014. április 30. között kötött földhasználati szerződés esetében az előzetes hatósági engedélyezési rendszer csak 2014. május 1 -je után kerülne alkalmazásra, addig pedig a földhasználati nyilvántartásba vételi eljárás során a Földforgalmi tv-nek a hatósági jóváhagyáshoz nem kötött földhasználati szerződésekre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az átmeneti szabályok alapján a földhasználónak nyilatkoznia kell - többek között - arról, hogy földművesnek, pályakezdő gazdálkodónak, mezőgazdasági termelőszervezetnek vagy újonnan alapított mezőgazdasági termelőszervezetnek minősül és megfelel a Földforgalmi tv.-nek e jogalanyokra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott feltételeknek, függetlenül attól, hogy a vonatkozó rendelkezések szerinti nyilvántartásba még nem került bejegyzésre. A fentiekről rendelkezik a Javaslat 5. §-a.

A 6-7. §-hoz

A Földforgalmi tv. 16. § (3) bekezdése szerint az állattartó telep üzemeltetője, valamint a szántóföldi és kertészeti növényfajok vetőmagjának előállítója esetében a birtokmaximum mértéke 1800 hektár területnagyság (kedvezményes birtokmaximum). A hivatkozott rendelkezés szerint ennek feltételeit külön törvényben kell meghatározni. A Javaslat szerint állategységenként 2 hektár területnagyságú arányszámmal kell számolni azzal, hogy a kedvezményes birtokmaximum akkor illeti meg, ha a szerződés megkötését, vagy az elővásárlásra, illetve előhaszonbérletre vonatkozó elfogadó jognyilatkozatának megtételét megelőző évben vagy a megelőző három év álagában a már birtokában lévő földön az átlagos állatsűrűség hektáronként elérte a fél állategységet és az állattartáshoz szükséges takarmány-előállítás céljából az 1200 hektár mértékű birtokmaximumot meghaladó föld megszerzéséhez hektáronként legalább fél állategység átlagos állatsűrűséggel rendelkezik. Az átlagos állatsűrűséget az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv állapítja meg. A Javaslat szerint a szántóföldi és kertészeti növényfajok vetőmagjának előállítóját a kedvezményes birtokmaximum akkor illeti meg, ha a szerződés megkötését vagy az elővásárlásra, illetve előhaszonbérletre vonatkozó elfogadó jognyilatkozatának megtételét megelőző három év átlagában a már birtokában lévő föld legalább egytizede vetőmag vagy szaporító anyag előállításának helyéül szolgált. Ezt a növénytermesztési hatóság állapítja meg.

A 8-20. §-hoz

A Javaslat IV. Fejezete a föld tulajdonjogának, illetve haszonélvezeti jogának megszerzéséhez kapcsolódó rendelkezéseket tartalmazza.

A Javaslat 8. §-a rögzíti, hogy a Földforgalmi tv. szerinti törvényes örökléssel történő tulajdonszerzésnek minősül az is, ha a végrendeleti örökös - feltételezve a végrendelet hiányát és más törvényes örökösöknek az öröklésből való kiesését - törvényes örökössé válhat. Továbbá a haszonélvezeti jog végrendeleti juttatása esetében is alkalmazni kell a Földforgalmi tv.-nek azt a rendelkezését, miszerint annak érvényességéhez nem kell a hatóság jóváhagyása.

A Javaslat 9. és 10. §-a külön rendelkezéseket állapít meg a csereszerződésekre. Így meghatározza, hogy csere során a Földforgalmi tv.-ben előírt mely feltételek bekövetkezése esetén minősül a csere birtok-összevonási célúnak. A csere alapján csak azt a szerződő felet illetik meg a birtok-összevonási célú földcseréhez külön jogszabályban megállapított adó-, illeték-, és más kedvezmények, amelyiknél e feltételek teljesülnek.

A csere tekintetében rögzíti a Javaslat, hogy a csereszerződés jóváhagyása esetén sem kell megkeresni a helyi földbizottságot az állásfoglalásának beszerzése céljából, továbbá, hogy a 2014. május 1 -jén meglévő föld tulajdonjogának csere jogcímén történő átruházásával megszerzett föld területnagyságával is túlléphető a földszerzési maximum, tekintettel arra, hogy itt már egy meglévő tulajdonról van szó.

A Javaslat 11 -15. §-a alatt a föld tulajdonjogának megszerzésére irányuló szerződések formai és tartalmi követelményeivel összefüggő rendelkezések szerepelnek. Itt kerülnek rögzítésre az olyan kógens rendelkezések, miszerint

- a forgalombiztonság érdekében a föld tulajdonjogának a megszerzésére irányuló minden szerződést közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni; e rendelkezés megsértésével megkötött szerződés semmis;

- a jogügyletek létrehozatala tekintetében mit kell írásbeli közlésnek tekinteni;

- a szerzési korlátok ellenőrizhetősége érdekében a föld tulajdonjogának a megszerzésére irányuló szerződésnek - a Földforgalmi tv.-ben meghatározottakon túl - milyen adatokat kell tartalmaznia a szerződő felek, illetve a szerző fél, továbbá az elővásárlásra jogosult tekintetében;

- az egyértelműség érdekében kimondásra kerül, hogy a visszavásárlási, a vételi jog, illetve eladási jog alapítása esetén az adás-vételi szerződés a visszavásárlási, a vételi jog, illetve az eladási jog gyakorlásával jön létre;

- ha a szerző félnek a jogosultságát valamely (közhiteles) hatósági nyilvántartásba is be kell jegyezni, úgy a szerződés, illetve okirat alakszerűségi és tartalmi követelményeire a hatósági nyilvántartásra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket is alkalmazni kell.

A Javaslat 16-20. §-a tartalmazza az adás-vételi szerződésnek az elővásárlásra jogosultakkal való közlésére és az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó, a Földforgalmi tv.-t kiegészítő rendelkezéseit.

A Földforgalmi tv. rendelkezései szerint az adás-vételi szerződést egységes okiratba kell foglalni. Az egységes okirat fogalmát azonban nem fejti ki a Földforgalmi tv., így annak meghatározása szükséges. Egységes okirat alatt az olyan szerződést kell érteni, amely a feleknek a szerződés létrejöttére irányuló nyilatkozatait, továbbá a szerződés lényeges tartalmi elemeit, továbbá a felek által meghatározott valamennyi kikötést, feltételt magába foglalja, megadva ugyanakkor annak lehetőségét, hogy ettől e törvény eltérést engedjen.

Mivel a visszavásárlási, a vételi, illetve eladási jog alapítása esetén az adás-vételi szerződés e jogok gyakorlásával jön létre, kimondásra kerül, hogy ez esetben e jogok gyakorlására irányuló nyilatkozatot kell az elővásárlásra jogosultakkal közölni.

A Javaslat meghatározza azt is, hogy az adás-vételi szerződést hány példányban, milyen módon kell elkészíteni a szerződéseknek az elővásárlásra jogosultakkal való hirdetményi közlése, továbbá a szerződéseknek a hatósági jóváhagyása érdekében.

Rendelkezik a Javaslat a szerződésnek a más törvényen alapuló az elővásárlásra jogosult személyekkel való közlés szabályairól, és rögzítésre kerül, mi minősül az elővásárlásra jogosultakkal joghatályos közlésnek.

A Javaslat a "dologösszességként" történő eladás esetére rögzíti az elővásárlási jog gyakorlásának speciális szabályait, melyet a fennálló jogalkalmazási bizonytalanság feloldása indokol.

A Javaslat kimondja, hogy az elfogadó jognyilatkozat személyes átadásának kötelezettsége alól - a földalapkezelő szervezet mellett - az államot megillető elővásárlási jog esetén e jog gyakorlására jogosult más szervezet vagy személy, illetve az önkormányzat is mentesül, mivel ez esetben a "személyazonosság" vizsgálata nem indokolt.

A 21. §-hoz

A Javaslat a tulajdonjog átruházásáról szóló, bírósági vagy közjegyzői jóváhagyáshoz kötött egyezség megelőző hatósági eljárására vonatkozó szabályokat is meghatározza, mert a Földforgalmi tv. jelenleg figyelmen kívül hagyja, hogy bírósági eljárásban is lehet egyezséget kötni, ezzel megnyitja a kaput a színlelt perek előtt. Így lehetőség nyílik arra, hogy csupán állított kölcsönkövetelés érvényesítésére irányuló perben a felek úgy kössenek egyezséget, hogy a követelés kielégítés fejében földet ruháznak át. A polgári perben a felek egyező előadását nem kell bizonyítani.

A 22-26. §-hoz

E rendelkezések az általános szomszédjogi szabályokat egészítik ki a speciális agrárszabályokkal, különösen a vetőmagtermelésre figyelemmel.

A 27-44. §-hoz

Mivel a mezőgazdasági igazgatási szerv a jogügyleteket, és a nem jogügyleten alapuló tulajdonszerzéseket (a továbbiakban együtt: szerződés) hagyja jóvá, ez hatósági engedélyező aktusnak minősül a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló

2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) szerint. A Javaslat VII. Fejezetében a Ket.-től eltérő szabályokat állapítja meg, mivel a szerződések jóváhagyása esetében a Ket. rendelkezéseit nem lehetne minden esetben alkalmazni. Továbbá a Javaslat a zárórendelkezések között a Ket.-et is módosítja oly módon, hogy a Ket. szubszidiárius törvénynek minősüljön.

A Javaslat a személyes adatok védelme érdekében pontosítja, hogy a mezőgazdasági igazgatási szerv milyen módon továbbíthatja a helyi földbizottság részére a rendelkezésére álló okiratokat. Ennek értelmében a helyi földbizottsághoz a jegyző által a mezőgazdasági igazgatási szerv részére megküldött okiratok közül, a nem biztonsági okmányon szerkesztett, a jegyző által anonimizált és a hirdetőtáblára kifüggesztett adás-vételi szerződés másolatát, valamint az elfogadó jognyilatkozat olyan másolatát küldheti meg a mezőgazdasági igazgatási szerv, melyen felismerhetetlenné teszi a jognyilatkozatot tevő nevén, lakcímén vagy értesítési címén, valamint állampolgárságán kívül valamennyi természetes személyazonosító adatot.

A 45-49. §-hoz

A Javaslat VIII. Fejezete a földhasználattal kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza. Az általános rendelkezések között néhány speciális esetre nézve meghatározza a tulajdonost megillető jogok gyakorlására jogosult és földhasználói kötelezettségek teljesítésére kötelezett személyt. Állami tulajdonban álló földek esetében a használatba adó alatt az ingatlannyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelőt, ennek hiányában a tulajdonosi joggyakorló szervezetet kell érteni. A földhasználót terhelő kötelezettségek teljesítésére pedig, ha földhasználati jogosultság más személy javára nem áll fenn, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelő, vagyonkezelői jog fennállása hiányában a tulajdonosi joggyakorló szervezet köteles. Nem állami tulajdonban álló föld esetében a földhasználót terhelő kötelezettségek teljesítésére, haszonélvezeti jog fennállása esetén a haszonélvező, ennek hiányában a tulajdonos köteles.

Az adás-vételi szerződések kötelező formai és tartalmi elemeivel azonos módon a földhasználati szerződések esetében is meghatározásra kerülnek a formai és tartalmi követelmények.

Az 50-51. §-hoz

A Javaslat X. Fejezete az egyes "Földhasználati szerződéseket", így a haszonbérleti szerződés, a feles bérleti szerződés, a részesművelési szerződés és a szívességi földhasználati szerződés tartalmára (a felek jogaira és kötelezettségeire), és e szerződések megszűnésére vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza.

A Földforgalmi tv. ugyanis a "földhasználati jogosultságot", a "földhasználati szerződést" gyűjtőfogalomként használja azzal, hogy egyrészről meghatározza ki, milyen feltételek fennállása esetén lehet földhasználó, valamint az egyes, fent említett szerződéstípusokat nevesíti, de utal arra, miszerint ezek tartalmát külön törvény állapítja meg. A Javaslat meghatározza a haszonbérleti jogviszonynak a Polgári Törvénykönyvben foglaltakon túli további más részletszabályait a szerződés tartalma, megszűnése, valamint a haszonbér vonatkozásában.

A haszonbér a szerződő felek megállapodása szerint pénzbeli vagy természetbeli ellenérték. Ha a szerződő felek a természetben történő teljesítésben állapodnak meg, a haszonbér mértékének vagy mennyiségének előre meghatározottnak kell lennie, ha ugyanis annak mértéke függ az adott területen elért termés mennyiségétől, akkor - a kockázatközösségből adódóan - felesbérleti jogviszonyról van szó. A haszonbért időszakonként utólag kell teljesíteni, de - főszabály szerint - legkésőbb a naptári év végéig. Ez alól kivételeket is megállapít a Javaslat, amikor a törtévből eredő rövid művelési időszakból eredően a haszonbérlő nem realizálhatott jövedelmet a földről, így a haszonbért is később jogosult teljesíteni.

Az 52-56.§-hoz

A Javaslat 52-56. §-a tartalmazza a haszonbérleti szerződésnek az előhaszonbérletre jogosultakkal való közlésére és az előhaszonbérleti jog gyakorlására vonatkozó, a Földforgalmi tv. -t kiegészítő rendelkezéseit.

A Földforgalmi tv. rendelkezései szerint a haszonbérleti szerződést egységes okiratba kell foglalni. Az egységes okirat fogalmát azonban nem fejti ki a Földforgalmi tv., így annak meghatározása szükséges. Az egységes okiratra vonatkozó rendelkezéseket használati megosztásról szóló megállapodásra is alkalmazni kell.

A Javaslat meghatározza azt is, hogy a haszonbérleti szerződést, illetve 2013. december 31-ig a haszonbérbeadó által elfogadott haszonbérleti ajánlatot hány példányban, milyen módon kell elkészíteni a szerződésnek, illetve az ajánlatnak az előhaszonbérletre jogosultakkal való hirdetményi közlése, továbbá a szerződéseknek a hatósági jóváhagyása érdekében. A Javaslat azért rendelkezik külön, átmeneti időszakra a haszonbérleti ajánlatok közélésének a jogszerű lehetőségéről is, mert a szerződések tartalmára vonatkozó rendelkezések csak január 1 -jével lépnek hatályba.

Rendelkezik a Javaslat a szerződésnek a más törvényen alapuló előhaszonbérletre jogosult személyekkel való közlés szabályairól, és rögzítésre kerül, mi minősül az előhaszonbérletre jogosultakkal joghatályos közlésnek.

A Javaslat a Földforgalmi tv.-nek a "dologösszességként" történő haszonbérbe adása esetére rögzíti az előhaszonbérleti jog gyakorlásának speciális szabályait, melyet a fennálló jogalkalmazási bizonytalanság feloldása indokol.

Az 57-62.§-hoz

A Javaslat 57-62. §-a a haszonbérleti szerződés megszűnésének az eseteit tartalmazza.

A haszonbérleti jogviszony megszűnhet

- a felektől független külső objektív okból,

- valamely szerződő fél súlyos szerződésszegése miatt rendkívüli felmondással,

- a törvényben meghatározott okból rendes felmondással.

Felmondás esetén, ha a felmondást a másik fél 15 napon belül nem fogadja el, a felmondást gyakorló további 8 napon belül bírósághoz fordulhat. Ha nem így jár el, a felmondás hatályát veszti.

A szerződés megszűnésekor a feleknek egymással el kell számolni.

Objektív szerződésmegszüntető ok:

- a szerződésben meghatározott időtartam lejárta,

- a haszonbérlő gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnése,

- ha a föld természeti erő közvetlen behatása következtében egészben, vagy jelentős részben a haszonbérleti szerződés szerinti hasznosításra tartósan alkalmatlanná válik.

Szerződésszegésből eredő felmondási ok:

- a haszonbérlő írásban közölt felhívás ellenére nem tesz eleget a hasznosítási kötelezettségének, vagy olyan gazdálkodást folytat, amely veszélyezteti a föld termőképességét,

- a haszonbérlő a haszonbérbeadó hozzájárulása nélkül, vagy attól eltérően a föld használatát másnak átengedte, más célra hasznosította, a föld művelési ágát megváltoztatta, vagy a földet a termőföld védelméről szóló törvényben meghatározottak szerint más célra hasznosította,

- a haszonbérlő a természetvédelmi jogszabályok vagy a természetvédelmi hatóság előírásaitól eltérő, illetőleg a természeti terület állagát vagy állapotát kedvezőtlenül befolyásoló tevékenységet folytat, továbbá, ha a természeti értékek fennmaradását bármely módon veszélyezteti,

- a haszonbérlő a haszonbért vagy a földdel kapcsolatos terheket a lejárat után, írásban közölt felszólítás ellenére, a felszólítás közlésétől számított 15 napon belül sem fizeti meg.

Rendes szerződésmegszüntetési ok:

- a közös megegyezés,

- a haszonbérlő természetes személy halála esetén az örökösök a Polgári Törvénykönyvben foglaltak szerint a határozott idejű haszonbérletet harminc napon belül a gazdasági év végére felmondhatják,

- a mezőgazdasági termelőszervezet, mint haszonbérlő és az annak legalább 3 éve foglalkoztatott alkalmazottja, mint haszonbérbeadó között fennálló haszonbérleti szerződést a haszonbérbeadó azonnali hatállyal jogosult felmondani, ha a haszonbérleti szerződés létrejöttétől számított 3 éven belül a mezőgazdasági termelőszervezet a haszonbérbeadó munkaviszonyát felmondással szünteti meg,

- a mezőgazdasági termelőszervezet, mint haszonbérlő és annak legalább 3 éve foglalkoztatott alkalmazottja, mint haszonbérbeadó között fennálló haszonbérleti szerződést a gazdasági év végével a haszonbérbeadó 60 napos felmondási idővel felmondhatja, ha a mezőgazdasági termelőszervezettel fennálló munkaviszonya bármilyen okból megszűnik,

- a mezőgazdasági termelőszervezet, mint haszonbérlő és az annak legalább 25%-ban tulajdonos természetes személy tagja, mint haszonbérbeadó között fennálló haszonbérleti szerződést a gazdasági év végével a haszonbérbeadó 60 napos felmondási idővel felmondhatja, ha a mezőgazdasági termelőszervezetben fennálló tulajdonosi részesedése a szerződés megkötését követő 1 éven keresztül tartósan 25 % alá csökken,

- a mezőgazdasági termelőszervezet, mint haszonbérlő és az annak legalább 25%-ban tulajdonos természetes személy tagjának közeli hozzátartozója, mint haszonbérbeadó között fennálló haszonbérleti szerződést a gazdasági év végével a haszonbérbeadó 60 napos felmondási idővel felmondhatja, ha a mezőgazdasági termelőszervezet legalább 25%-ban tulajdonos természetes személy tagjával fennálló közeli hozzátartozói viszonya bármilyen okból megszűnik,

- a természetes személy haszonbérlő azonnali hatállyal jogosult felmondani a szerződést, ha az egészségi állapota oly mértékben romlik meg, vagy családi és életkörülményeiben olyan tartós változás következik be, amely a haszonbérletből eredő kötelezettségeinek teljesítését akadályozza, vagy jelentősen megnehezíti,

- ha a haszonbérleti szerződés létrejöttekor a haszonbérlet tárgyát képező föld közös tulajdonban állt, és a szerződés fennállása alatt a közös tulajdon megszüntetésére a

földrendező és földkiadó bizottságokról szóló törvény szabályai szerint került sor, a haszonbérbeadó (illetve annak jogutódja) a szerződést 60 napos felmondási idővel a gazdasági év végére felmondhatja, ha a tulajdoni hányadának megfelelő területet a közös tulajdon megszüntetésre irányuló eljárás eredményeként önálló ingatlanként kapta meg, feltéve, hogy a haszonbérlő felé a felmondással egyidejűleg nyilatkozik, hogy a földet a szerződés megszűnésével saját maga kívánja használni, és a fennálló haszonbérleti jogviszonyhoz a közös tulajdon fennállása alatt nem járult hozzá kifejezett nyilatkozatával.

A 63. §-hoz

A Javaslat meghatározza a haszonbérlőt mezőgazdasági káresemény vagy időjárási és más természeti jellegű elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatt megillető haszonbérfizetési kedvezmény szabályait is, amely összhangban van a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló törvényben foglaltakkal. Ez alapján a haszonbérlőt arra az évre, amelyben a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló törvényben foglaltak szerinti mezőgazdasági káresemény vagy időjárási és más természeti jellegű elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatt legalább 30%-os mértékű hozam-érték csökkenést szenved, és ezt az agrárkár-megállapító szerv igazolja, legfeljebb a hozam-érték csökkenéssel arányos haszonbér-mérséklés illeti meg arra a földre vonatkozóan, amelyen a hozam-érték csökkenés bekövetkezett. Eltérő megállapodás hiányában a kedvezmény csak azt a haszonbérlőt illeti meg, aki, illetve amely a haszonbérleti szerződés alapján legalább a helyben szokásos mértékű, de legalább a Nemzeti Földalapba tartozó földekre megkötött haszonbérleti szerződésekben meghatározott, és a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet honlapján közétett, országosan egységesen alkalmazott összegű haszonbérleti díjat fizeti. Ha a szerződés alapján a haszonbérlő a haszonbért természetben teljesíti, akkor a haszonbérként nyújtott termék értékeként, a földügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett közleményben meghatározott referenciaárat, ennek hiányában a természetbeni szolgáltatás helyben kialakult piaci értékét kell figyelembe venni. A felek együttműködési kötelezettségéből következően a haszonbérlő a haszonbérfizetési kedvezmény igénybevételét és mértékét a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló törvényben meghatározott, a hozamérték csökkenéssel érintett földre vonatkozóan kiállított hatósági bizonyítvány kézhezvételét követő 8 napon belül, írásban köteles közölni a haszonbérbeadóval. Bérlővédelmi rendelkezésként semmis az a megállapodás, amelyben a szerződő fél a neki járó kedvezmény igénybevétele miatt ki nem fizetett haszonbér pótlására (vagy későbbi halasztott megfizetésére) vállal kötelezettséget.

A 64-65.§-hoz

Az életviszonyok sajátossága okán a Javaslat megteremti az alhaszonbérleti szerződés megkötésének lehetőségét, melyet két esetben engedne meg. Nevezetesen ha a haszonbérelt földön megtermelendő termény vetésforgó, illetve túlnyomó részben élőmunka ráfordítás alkalmazását igényli. Ezen feltételek fennállásával létesített alhaszonbérleti szerződéshez nem kell a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása. Az említett feltételek fennállásának hiányában a föld alhaszonbérbe adására kötött szerződés semmis. A törvényben meghatározott alhaszonbérleti szerződéshez nem kell a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása.

A 66. §-hoz

A feles bérleti szerződés a haszonbérleti szerződéshez számos elemében hasonló, azonban kockázatközösséget hoz létre a termelés eredménye vonatkozásában a bérbeadó és a bérlő között, mert a feles bérleti szerződés alapján a felesbérlő meghatározott föld időleges használatára és hasznainak szedésére jogosult, és köteles ennek fejében a megtermelt termény felét vagy más hányadát a használatba adónak természetben átadni.

A 67. §-hoz

A részesművelési szerződés egyfajta polgári jogi társasági viszonyt hoz létre a felek között, melynek során a föld megművelésére közösen vállalkoznak, és a tevékenységük kockázatát közösen viselik.

A 68. §-hoz

A szívességi földhasználati szerződés ingyenes jogviszony, ezért a Javaslat csak közeli hozzátartozók között engedi a megkötését. Különbözik a haszonbérleti jogviszonytól annyiban, hogy határozatlan időre is köthető.

A 69-76. §-hoz

A Javaslat a Tft. rendelkezéseihez hasonló módon kívánja az osztatlan közös tulajdonban álló termőföldek földhasználati viszonyainak a rendezését szabályozni. Fontos, hogy az osztatlan közös tulajdonban álló termőföldek használati viszonyainak rendezésére olyan jogi megoldás szülessen, amely megszünteti a jogbizonytalanságot és olyan szabályozást biztosít, amely figyelemmel van minden tulajdonostárs érdekeire, illetve alapot teremt a kívülálló használók számára, hogy rendezett viszonyok mellett köthessenek a termőföld használatára szerződést.

A szabályozás abból indul ki, hogy a tulajdonközösségnek kell első lépésben az osztatlan közös tulajdonban álló földrészlet használati viszonyait rendezni, méghozzá oly módon, hogy a tulajdonostársak egyhangú döntéssel megállapodjanak az ingatlan tényleges használatában, vagyis kijelöljék, hogy a tulajdoni hányadoknak megfelelő földterület a földrészleten belül kit hol illet meg. Ez lesz az alapja minden későbbi használatnak, illetve használatba adásnak. A Javaslat kötelezővé teszi a használati megosztás kialakítását, és ehhez a tulajdonostársak egyhangú döntését írja elő.

Az osztatlan közös tulajdonban álló földrészletek esetében az egyhangú döntés meghozatala csak akkor lehetséges, ha mindenki aktívan részt vesz a folyamatban. Erre valós esély nincs, ezért a Javaslat az egyhangú döntés elősegítése érdekében a Tft.-vel megegyező módon tételesen meghatározza azokat az eseteket, amikor a döntésben való részvétel hiánya az egyhangú döntés meghozatalát nem akadályozhatja meg. Ez az esetkör két nagy csoportra osztható, és a Javaslat részletes szabályozást tartalmaz e tekintetben. Az egyik csoport azon tulajdonostársaknak a köre, akik nem akarnak vagy elérhetetlenségük miatt nem tudnak részt venni a folyamatban (passzívak). A másik csoportba azon tulajdontársak tartoznak, akik személye "bizonytalan", vagyis maga a tulajdonos nem állapítható meg (pl. a bejegyzett tulajdonos elhunyt, de a hagyaték nem került letárgyalásra, így az örökösök személye ismeretlen; az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett adatok alapján a tulajdonos nem azonosítható be, stb.). Ezek olyan objektív és a többi tulajdonostárstól független körülmények, amelyek nem lehetnek akadályai a használati viszonyok rendezésének. A Javaslat azonban ezen tulajdonostársak érdekeit is szem előtt tartja, mert egyrészt megteremti a jogorvoslat lehetőségét a megállapodásnak a bíróság útján történő megtámadásával, másrészt a használatért járó ellenszolgáltatásnak bírósági letétbe történő helyezését írja elő.

A Javaslat tehát a használati rend kialakításánál egyfajta sajátos egyhangúságot kíván meg. Ha a tulajdonostársak meghatározott határidőn belül nem állapodnak meg a használati megosztásról, akkor a hatályos Tft. alapján a helyben lakó, és a földet használni kívánó tulajdonostárs(ak) döntenek a használati rendről. E "hatalmasság" gyakorlásától tekint el a Javaslat és kimondja, hogy ez esetben - a részarány-földkiadás eredményeként keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének szabályaihoz hasonlóan - sorsolás útján kell megállapítani a közös tulajdonban álló föld használati rendjét. A sorsolást a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara (a továbbiakban: Kamara) területi szerve végezné a tulajdonostársak költségére, a Javaslat szerinti felhatalmazás alapján kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint. Ez esetben a sorsolás eredményéről szóló jegyzőkönyv helyettesíti a tulajdonostársaknak a használati megosztásról szóló megállapodását. A jegyzőkönyvhöz a sorsolás eredményét tükröző területi kimutatást a Kamara területi szerve készíti el. A Javaslat rögzíti a sorsolás ellen benyújtható jogorvoslatot (kifogást), illetve az annak alapján történő Kamarai eljárást.

Szintén a jogbizonytalanság megszüntetését és a földhasználatnak a földhasználati nyilvántartásba való bejegyzésének megkönnyítését, egyúttal a használati viszonyok átláthatóságát szolgálja az, hogy a Javaslat előríja a használati megállapodás egységes okiratba foglalását, ugyanakkor a Javaslat eltekint az állampolgárok által erősen vitatott, a földmérő vállalkozó által készítendő használati megosztási vázrajztól, ehelyett elegendő a használati rendet ábrázoló térképi kimutatást készíteni, amely a használati megosztásról szóló megállapodás elválaszthatatlan mellékletét képezi.

A használati megosztásra vonatkozó szabályozás eredményezte azt, hogy olyan szabályokat is be kellett építeni a Javaslatba, amelyek arra adnak iránymutatást, hogy a használati megosztás megléte mellett milyen eljárást kell követnie annak a kívülálló harmadik személynek, aki a földrészlet egészét, vagy annak egy részét kívánja használatba venni.

A 77-84. §-hoz

A Javaslat a hatósági jóváhagyáshoz kötött földhasználati szerződésre vonatkozó eljárási szabályokat külön rögzíti, azzal, hogy az eljárásra VII. fejezetben foglaltakat az itt meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. Az eltérés az eltérő ügyfélkör, a helyi földbizottság eljárásának a hiánya, és a Földforgalmi tv. szerinti erdőnek minősülő föld esetében az erdészeti szakhatóság közreműködése miatt áll fenn.

A Javaslat rögzíti azt is, hogy a Földforgalmi törvény 53. § (2) bekezdés b) pontját és (3) bekezdését 2019. január 1-jétől kell alkalmazni. E rendelkezés alapján a haszonbérleti szerződés jóváhagyása megtagadható, ha a haszonbérlő - a haszonbérleti szerződés közlését megelőző 5 éven belül - a birtokában álló föld 25 százalékának megfelelő földterületen a földhasznosítási kötelezettségének termelés folytatása nélkül tett eleget. Az átmeneti rendelkezés beiktatásának indoka az, hogy 5 évre visszamenőleg jelenleg ellenőrizhetetlen e körülmény fennállása.

A 85-92. §-hoz

A Javaslat tartalmazza a szerzési korlátozások hatósági ellenőrzésére és a föld kényszerhasznosításba adására, valamint a kényszerhasznosítóra vonatkozó szabályokat. A hatósági ellenőrzés tekintetében a Ket.-től eltérő szabályokat rögzíti a Javaslat, valamint részletesen meghatározza az ellenőrzés során a mezőgazdasági igazgatási szervet, és a szerző felet megillető jogokat, és terhelő kötelezettségeket.

A Földforgalmi tv.-ben foglalt feltételek fennállása esetén a mezőgazdasági igazgatási szerv a helyi földbizottság javaslatának figyelembevételével határozattal jelöli ki kényszerhasznosítóként azt a földművest vagy mezőgazdasági termelőszervezetet, aki vagy amely a föld fekvése szerinti településen földet használ. A Javaslat meghatározza a kényszerhasznosítóként való kijelölés szabályait. E szerint a mezőgazdasági igazgatási szerv évente egyszer hirdetményt tesz közzé annak érdekében, hogy kényszerhasznosítóként történő kijelölésre a településen földet használó földművesek és mezőgazdasági termelőszervezetek kérelmet nyújthassanak be. A határidőben benyújtott kérelmezőkről a mezőgazdasági igazgatási szerv nyilvántartást vezet, de nem önálló nyilvántartást, hanem a kérelmezőket a XV. Fejezetben taglalt, a földművesekről és mezőgazdasági termelőszervezetekről vezetett nyilvántartásban tünteti fel.

Ha a Földforgalmi tv.-ben meghatározott feltételek fennállása esetén a földnek a kényszerhasznosításba adásáról kell dönteni, a nyilvántartott kérelmezők esetében a kényszerhasznosító kiválasztásáról a Javaslatban rögzített sorrend figyelembevételével dönt a mezőgazdasági igazgatási szerv. A Javaslat azt is meghatározza, ha több, azonos ranghelyen álló nyilvántartott kérelmezőt lehetne kényszerhasznosítóként kijelölni. Ez esetben a mezőgazdasági igazgatási szerv a helyi földbizottság javaslatának figyelembevételével választja ki az azonos ranghelyen álló nyilvántartott kérelmezők közül a föld kényszerhasznosítóját. Ha azonban a helyi földbizottság a mezőgazdasági igazgatási szerv megkeresésére 15 napon belül nem nyilatkozik, akkor maga dönt az azonos ranghelyen álló nyilvántartott kérelmezők közül a kényszerhasznosító kijelöléséről.

A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 2013. november 1-jétől hatályos rendelkezései miatt a javaslat kimondja, hogy azt a földrészletet sem lehet kényszerhasznosításba adni, amely az ingatlan-nyilvántartás szerint a település zártkertjében fekszik, és azt a települési önkormányzat a termőföld védelméről szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén szociális földprogram, vagy mezőgazdasági tevékenység végzése céljából közfoglalkoztatási program működtetése céljából kijelölte.

A Javaslat tartalmazza, hogy a kényszerhasznosító minden év október 31 -ig a mezőgazdasági igazgatási szerv részére a bevételeiről, kiadásairól elszámolást készít. Kiadásai között az indokolt és igazolt költségeket, bevételként a kapott támogatás összegét is el kell számolnia. Ha bevételei a kiadásait meghaladják, a különbözet a kényszerhasznosító nyeresége.

A 93-99. §-hoz

A Javaslat tartalmazza a földhasználati nyilvántartásnak a szabályait, lényegében a hatályos Tft.-vel megegyező módon, továbbá itt már megjelenik az új adatszolgáltatási forma, a földhasználati összesítő is. E fejezet a Ket.-től való eltérés lehetősége miatt tartalmazza azt is, hogy az ügyintézési határidő 30 nap, és kizárja a Ket. szerinti közreműködő hatóság részvételét az eljárásból.

A 100. §-hoz

E § a Földforgalmi tv. alkalmazhatósága érdekében a földművesekről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről és a mezőgazdasági üzemközpontokról a mezőgazdasági igazgatási szerv által vezetett nyilvántartás tartalmára vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza.

A 101-103. §-hoz

A Javaslat a helyi földbizottságról szóló rendelkezéseket tartalmaz.

A Javaslat kimondja, hogy a Földforgalmi törvény 68. § (1) bekezdésében a települési önkormányzat közigazgatási területén földet használó, földművesnek, illetve mezőgazdasági termelőszervezetnek nem minősülő más természetes és jogi személy alatt a Földforgalmi törvény 40. § (3) és (4) bekezdésében meghatározottakat kell érteni.

A Javaslat alapján a helyi földbizottságról és annak tagjairól a jegyző vezet önálló nyilvántartást. Mivel a Földforgalmi tv. módosítása alapján a jegyző fogja összehívni a helyi gazdálkodók közösségét a földbizottság tagjainak megválasztására és ő van a legközvetlenebb kapcsolatban a helyi földhasználókkal, indokolt, hogy a jegyző vezesse a vonatkozó nyilvántartást. Ennek külön indoka az is, hogy ha a bizottság működésképtelen, akkor e körülmény fennállásáról a jegyző szerezhet közvetlenül és leghamarabb információkat, nem a mezőgazdasági igazgatási szerv, amelynek nincs helyi szerve településenként. Az új rendelkezések rögzítik a nyilvántartás adattartalmát, amelybe a működésképtelenség tényét is rögzíteni kell. Kimondásra kerül, hogy a jegyző a mezőgazdasági igazgatási szerv részére e törvényben meghatározott feladatai ellátása céljából hozzáférést biztosít a nyilvántartáshoz, továbbá a nyilvántartott adatok közérdekből nyilvános adatoknak minősülnek. A Javaslat garanciális okokból rendelkezik arról is, hogy a helyi földbizottság, illetve annak tagja a jogügyletekkel kapcsolatos feladatai során a megismert személyes adatokat tartalmazó iratokat köteles zártan kezelni, azokat kizárólag a Földforgalmi tv.-ben meghatározott feladata ellátása céljából, legfeljebb a mezőgazdasági igazgatási szerv döntésének a részére való közléséig kezelheti. Az iratokba más személy vagy szerv részére nem engedhet betekintést, továbbá azokat nem hozhatja nyilvánosságra. A Javaslat kisegítő szabályt is tartalmaz arra az esetre nézve, ha a településen 2014. április 30-ig a helyi földbizottság tagjainak a megválasztására nem kerül sor vagy a megválasztott helyi földbizottság működésképtelen. Ez esetben a mezőgazdasági igazgatási szerv a föld tulajdonjoga megszerzésének a hatósági jóváhagyása iránti eljárásban a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarának a föld fekvése szerinti területi szervét keresi meg állásfoglalás kiadása céljából, és ez esetben a helyi földbizottság alatt a Kamara területi szervét kell érteni. A helyi földbizottság akkor működésképtelen, ha a feladatainak ellátását a tagjainak megválasztásától számított 30 napon belül nem kezdi meg, vagy 30 napot meghaladóan szünetelteti, illetve, ha a tagok száma a törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott létszám alá csökken.

A 104-107. §-hoz

A hatályba léptető és a felhatalmazó rendelkezéseket, valamint a sarkalatossági záradékot tartalmazza.

A 108-119. §-hoz

A Javaslat 108-119. §-a az átmeneti rendelkezéseket tartalmazza.

A Földforgalmi tv.-nek az előhaszonbérletre vonatkozó szabályai 2013. december 15-tel, a földhasználatra vonatkozó szabályai 2014. január 1-jével lépnek hatályba. Az előhaszonbérletre jogosultak földművesek, valamint mezőgazdasági termelőszervezetek lehetnek, akikről, illetve amelyekről a Földforgalmi tv.-ben foglaltak szerint önálló nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásba való bejegyzésre a Földforgalmi tv.-ben meghatározott személyi feltételek fennállása esetén kerülhet sor. Ha az érintett személyi kör a nyilvántartásba bejegyzésre kerül, akkor minősül földművesnek, illetve mezőgazdasági termelőszervezetnek. Ugyanakkor 2013. december 15-ig nem áll fel a nyilvántartás, miközben megközelítőleg 200-300 ezer érintett ügyfélről van szó, így az előhaszonbérleti jog gyakorlására, de a földhasználati szerződések engedélyezésére vonatkozó szabályokat sem lehetne december 15-vel, illetve 2014. január 1-jével alkalmazni.

A Javaslat XIX. Fejezete ezért tartalmaz egy átmeneti szabályozást annak érdekében, hogy a Földforgalmi tv. 2013. december 15-tel és a 2014. január 1-jével hatályos rendelkezései a földművesekről, és a mezőgazdasági termelőszervezetekről vezetett nyilvántartás felállításáig, illetve az érintett személyi körnek a nyilvántartásba való bejegyzésig is alkalmazhatóak legyenek.

Az átmeneti rendelkezés szerint a Földforgalmi tv.-nek a földhasználati szerződés hatósági jóváhagyására vonatkozó rendelkezéseit (a 39. §-ban, az 50. § b) pontjában, és az 51-59. §-ban foglaltakat) csak a 2014. május 1-jén, vagy ezt követően közölt (közzétett) haszonbérleti szerződésre, illetve a 2014. május 1 -jén vagy ezt követően megkötött, haszonbérleti szerződésnek nem minősülő földhasználati szerződésre kell alkalmazni. Így a 2013. december 15. és 2014. április 30. között közzétett (közölt) haszonbérleti szerződés, illetve haszonbérleti ajánlat, valamint a haszonbérleti szerződésnek nem minősülő, 2014. január 1 . és 2014. április 30. között kötött földhasználati szerződés esetében az előzetes hatósági engedélyezési rendszer csak 2014. május 1-je után kerülne alkalmazásra, addig pedig a földhasználati nyilvántartásba vételi eljárás során a Földforgalmi tv-nek a hatósági jóváhagyáshoz nem kötött földhasználati szerződésekre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

A 2013. december 15-e és 2014. április 30-a között közzétett (közölt) haszonbérleti szerződésben, valamint a haszonbérleti szerződésnek nem minősülő, 2014. január 1 -je és 2014. április 30-a között kötött földhasználati szerződésben a földhasználónak nyilatkoznia kell arról, hogy

a) a szerződés tárgyát képező föld haszonbérbe vételével a már birtokában lévő föld területnagysága nem haladja meg az e törvény szerinti birtokmaximumot, valamint

b) elfogadja, és tudomásul veszi, miszerint ha utólagos ellenőrzés során jogerősen megállapításra kerül az a) pont szerinti nyilatkozatának valótlansága, úgy

ba) az a mindenkor hatályos magyar büntető törvénykönyv szerint büntetőjogi felelősségre vonását, és

bb) a haszonbérleti szerződés tárgyát képező föld használata után a jogsértő állapot fennállásának időtartama alatt, a jogsértéssel érintett földterület után a részére folyósított költségvetési vagy európai uniós támogatásnak megfelelő összegű pénzösszeg megfizetését vonja maga után.

A bb) alpontban foglaltak okán a Földforgalmi tv. szankciórendszere kiegészül [ld. 89. §] egy új, önálló szankcióval. E szerint azon földhasználati szerződés tárgyát képező föld tekintetében, amelynek a használatba vételével a földhasználó megsérti a föld használati jogosultságának megszerzésére vonatkozó törvényi rendelkezéseket, a földhasználónak a szerződés tárgyát képező föld használata után a jogsértő állapot fennállásának időtartama alatt, a jogsértéssel érintett földterület után a részére folyósított költségvetési vagy európai uniós támogatásnak megfelelő összegű pénzösszeget kell megfizetni. A fizetési kötelezettség teljesítésére a jogosulatlanul igénybe vett támogatás esetére irányadó eljárási szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a mezőgazdasági igazgatási szervnek a föld használati jogosultságának megszerzésére vonatkozó törvényi rendelkezések megsértését megállapító döntésének a vele való közlését követően indítja meg a fizetési kötelezettség elrendelésére irányuló eljárást.

Az átmeneti szabályok alapján a földhasználónak a szerződésben nyilatkoznia kell arról is, hogy földművesnek, pályakezdő gazdálkodónak, mezőgazdasági termelőszervezetnek vagy újonnan alapított mezőgazdasági termelőszervezetnek minősül és megfelel a Földforgalmi tv.-nek e jogalanyokra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott feltételeknek, függetlenül attól, hogy a vonatkozó rendelkezések szerinti nyilvántartásba még nem került bejegyzésre.

Az átmeneti szabály rendelkezik arról is, hogy a 2013. december 15. és 2014. április 30. között közzétett (közölt) haszonbérleti szerződés az előhaszonbérletre jogosulttal szemben hatálytalannak minősül, ha a szerződésnek az előhaszonbéreltre jogosultakkal való hirdetményi úton történő közlésére az e törvény végrehajtására kiadott rendelet szabályainak megsértésével került sor. Továbbá rögzítésre kerülnek azok az esetek is, amikor a haszonbérleti szerződésre tett elfogadó jognyilatkozatot tekinti a Földforgalmi tv. hatálytalannak.

Az ingatlanügyi hatóság a földhasználót a földhasználati szerződés és a bejelentési adatlapon tett nyilatkozatai alapján jegyzi be a földhasználati nyilvántartásba.

Továbbá az átmeneti szabályok a szerződésben és a bejelentési adatlapon tett nyilatkozatok vizsgálata tekintetében rendelkeznek a földhasználati nyilvántartási eljárásról, valamint az utólagos ellenőrzésről és a szankciók alkalmazásáról.

A 120-147. §-hoz

A Javaslat XX. Fejezete tartalmazza a más törvényeket módosító és hatályon kívül helyező rendelkezéseket.

A 148. §-hoz

A módosítás kiegészíti a Földforgalmi tv.-t azzal a kiutalással, miszerint "e törvény egyes átmeneti szabályairól és más rendelkezéseinek alkalmazásáról külön törvény rendelkezik". E külön törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvény.

A szövegcserés módosítások között a Földforgalmi tv. egyes rendelkezéseiben szereplő, a "földről szóló törvény" kiutaló szövegrész helyett a "mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvény" szöveg lép.

Végül a módosítás a Földforgalmi tv.-nek a haszonélvezeti jogról, és a használat jogáról szóló 37. §-át kiveszi a 2014. január 1-jével hatályba lépő rendelkezések közül, és átteszi a 2014. május 1-jével hatályba lépő rendelkezések közé, mivel e jogok tekintetében a 2014. május 1-jével hatályos, a tulajdonszerzésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.