14000/1948. (XII. 18.) Korm rendelet
(Közigazgatás szám: 8162)
a földmívesszövetkezetek és a földbérlőszövetkezetek termelőszövetkezeti csoportjairól
A magyar köztársaság kormánya az 1946: XVI. tc. 1. § ában foglalt és legutóbb az 1948: XXIV. törvénycikkel meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:
1. § (1) A földbérlőszövetkezetekről szóló 12000/1948. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 147. sz.) 17. §-ának (2) bekezdése, valamint 26. § ának a) pontja szerinl alakuló termelőszövetkezeti csoport csak a földmívelésügyi miniszternek a Országos Központ ta továbbiakban: MOSZK) meghallgatása után adott engedélye alapján működhetik.
(2) A termelőszövetkezeti csoport gazdálkodásának és tiszta, jövedelmének feloszlását a jelen rendelethez I-III. szám alatt mellékelt mintaszabályzat felhasználásával állapíthatja meg. A szabályzat a termelőszövetkezeti csoport tagjaira ezek aláírásával válik kötelezővé, hatályba azonban csak akkor lép, ha azt a MOSZK meghallgatása után a földmívelésügyi miniszter jóváhagyta.
(3) A termelőszövetkezeti csoport és annak tagja, valamint a szövetkezet között felmerülő, de a jelen rendeletben nem érintett kérdésekben a szabályzat, illetőleg az 1947: XI. törvénycikk és az ezt kiegészítő jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) A szabályzat minden illeték alól mentes.
A tagok jogai és kötelezettségei
2. § (1) A földmivesszövetkezet és a földbérlőszövetkezet termelőszövetkezeti csoportjaink tagja csak az. lehel, aki az említett szövetkezetek tagságára vonatkozó feltételeknek megfelel, feltéve, hogy
a) a művelése alatt álló mező- vagy kertgazdasági ingatlan, amellyel a termelőszövetkezeti csoport munkájában részi kíván venni, a termelőszövetkezeti csoport állal folytatott termelés keretében művelhető és
b) a termelőszövetkezeti csoport által folytatott gazdálkodás tekintetében a tagok között irányadó külön szabályzatot annak aláírásával magára kötelezőnek elismeri.
(2) Az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül a termelőszövetkezeti csoport tagja lehet az a szövetkezeti tag is. aki a mező- vagy kertgazdaság-, illetőleg a mező- vagy kertgazda-sági ipar valamelyik ágában különös szakismerettel rendelkezik (pl. traktorkezelő, pincemester, vajmester stb.). ha munkájára a szövetkezel gazdálkodásában feltétlenül szükség van és nem esik a 12000/1948. Korm. rendelet 7. §-ának (3) bekezdésében felsorolt kizáró okok valamelyike alá
(3) A termelőszövetkezeti csoportba való felvételére az intézőbizottság elnökénél minden évben legkésőbb szeptember hó 1. napjáig, lehel jelentkezni. A felvétel kérdésében a legközelebbi csoportértekezlet dönt. Szeptember hó 1. napja után csak akkor lehet felvételt eszközölni, ha ez nem zavarja a termelőszövetkezeti csoport tervszerű gazdálkodását.
3. § A tagok a művelésük alatt álló ingatlanokat az intézőbizottság utasítása szerint a saját, vagy hozzátartozóik munkaerejével kötelesek megművelni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a tag betegsége vagy tartós távolléte esetére és arra az esetre ha határidőhöz kötött sürgős munka, vagy szakmunka elvégzése érdekében a csoportértekezlet idegenmunkaerő időleges alkalmazását szükségesnek tartja.
4. § (1) A tag a termelőszövetkezeti csoport megalakulásától számított harmadik gazdasági év végéig (tehát a folyó gazdasági évben alakult termelőszövetkezeti csoportok esetében 1951. évi október hó 31. napjáig) a termelőszövetkezeti csoportból nem léphet ki; a határidő eltelte után a tagnak az intézőbizottság elnökével szeptember hó 1. napjáig kell közölni, hogy a termelőszövetkezeti csoportból kilépni szándékozik. Amennyiben a tag a harmadik gazdasági év végéig kilépési szándékát nem jelenti be, a tagsági viszonyt meghosszabbítottnak kell tekinteni s azt minden gazdasági év végével az intézőbizottság elnöke elölt tett nyilatkozattal meg lehet szüntetni.
(2) A kilépő tag ingatlanilletőségét az intézőbizottság kijelölése alapján kell kiadni.
(3) A tag halála esetén helyére az a személy- léphet, aki az elhalt tag ingatlanát tulajdonul vagy haszonbérbe megszerzi, feltéve, hogy a szövetkezeti, illetőleg a termelőszövetkezeti csoporttagságára nézve megállapított feltételeknek megfelel.
(4) A termelőszövetkezeti csoportból kizárható az a tag, aki az 1. §-ban említett szabályzat rendelkezéseit megszegi és ezzel a csoportnak súlyos kárt okoz vagy a csoport gazdálkodását akadályozza, illetőleg megnehezíti.
(5) A termelőszövetkezeti csoportból ki kel! zárni azt a tagot, akit a szövetkezet bármilyen okból tagjai sorából kizárt,
(6) A kizárás tekintetében az intézőbizottság javaslata alapján a csoportértekezlet határoz. A kizárás ellen a földmivesszövetkezetek körzeti választmányához fellebbezésnek van helye. A termelőszövetkezeti csoportból való kizárás - az előző bekezdésben foglalt eset kivételével - a tag szövetkezeti tagságát nem érinti.
(7) A kizárt tag ingatlanilletőségét a gazdasági év végén a (2) bekezdés szerint ki kell adni. A kizárás után a tag a közös munkában nem vehet részt. Ha a termelőszövetkezeti csoport gazdálkodása érdekében valamely munkát a kizárt tag helyeit kell elvégezni, ennek költsége a kizárt tagot terheli.
(8) A kilépett, vagy kizárt tag tagságának ideje alatt keletkezeit kötelezettségeit - a közös munkában való részvételtől eltekintve - a termelőszövetkezeti csoporttal szemben teljesíteni tartozik. A kilépett vagy kizárt taggal szemben a termelőszövetkezeti csoport részéről fönnálló követelés a kilépés, illetőleg a kizárás napján válik esedékessé azt a kilépett, vugy kizárt tagnak a csoporttal szemben esetleg fennálló követelésébe be kell számítani.
A termelőszövetkezeti csoport szervezete
5. § A termelőszövetkezeti csoport szervei: a csoportértekezlet és az intézőbizottság. Az intézőbizottságot ennek elnöke vezeti, aki egyben a csoport elnöke is.
6. § (1) A csoportértekezletet a tagok összessége alkotja, ez a termelőszövetkezeti csoport legfőbb ügyintéző szerve, amely a csoportot érintő minden ügyben jogosult dönteni: Határozata minden tagra egyaránt kötelező.
(2| A csoportértekezletet az intézőbizottság havonkint legalább egyszer összehívni köteles. A csoportértekezletet ezenfelül minden esetben össze kell hívni, amikor ezt a termelőszövetkezeti csoport gazdálkodásának érdeke megkívánja, valamint akkor is, ha azt a Ingok egyharmad része, de legalább öl tag, úgyszintén ha a szövetkezet igazgatósága, vagy a MOSzK kéri
(3) A csoportértekezletre a termelőszövetkezeti csoport minden tagját, a közhírrététel helyben szokásos módja szerint meg kell hívni A csoportértekezlet határozatképes, ha azon a tagoknak legalább a fele Jelen van. A csoportértekezletet a termelőszövetkezeti csoport elnöke vezeti. A csoportértekezlet határozatait szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök dönt.
(4) A csoportértekezlet kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) az intézőbizottság tagjainak és elnökének megválasztása és elmozdítása:,
b) az intézőbizottság számadásainak felülvizsgálata és jóváhagyása,
c) a határozathozatal a tag felvétele és kizárása felől.
7. § (1) Az intézőbizottságot a csoportértekezlet a termelőszövetkezeti csoport tagjai sorából egy gazdasági év tartamára választja. Az intézőbizottságunk busz, vagy ennél kevesebb tagból álló termelőszövetkezeti csoport esetében három, húsznál több tagból álló termelőszövetkezeti csoport esetében pedig öt tagja van.
(2) Az intézőbizottság határoz mindazokban az ügyekben, amelyek a jelen rendelet és a csoportértekezlet határozata, vagy a szabályzat szerint az intézőbizottság feladatkörébe tartoznak.
(3) Az intézőbizottság feladata arra is kiterjed, hogy
a) javaslatot készít a csoportértekezlet számára a közös géphasználat tekintetében,
b) elkészíti a gazdasági eszközök felhasználásának tervét és gondoskodik azok üzemképes állapotban tartásáról,
c) a jó gazda gondosságával kezeli a termelőszövetkezeti csoport tulajdonában álló terményeket, vetőmagvakat, jószágokat, gépeket, stb.
d) a tagok közötti vitákat és nézeteltéréseket békés úton elintézi.
e) a szövetkezet könyveibe való betekintés útján ellenőrzi, hogy a szövetkezet a termelőszövetkezeti csoport ügyvitelét saját ügyvitelétől elkülönítve kezeli-e.
f) a tag belépése vagy kizárása kérdésében a csoport-értekezletnek javaslatot tesz,
g) a kilépett vagy kizárt tag ingatlanilletékességét megállapítja és a termelőszövetkezeti csoportnak a taggal szemben fennálló követelése kérdésében a csoportértekezlet számára jelentést készít.
(4) Az intézőbizottság egy tagja a szövetkezet igazgatósági ülésein tanácskozási joggal résztvesz.
(5) Az intézőbizottság határozatait szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az a határozat emelkedik érvényre, amelyre az elnök szavazott.
(6) Az intézőbizottság utasításait a tagok követni tartoznak. Az intézőbizottság a csoportértekezletnek felelős.
8. § (1) Az intézőbizottság elnökét a csoportértekezlet egy gazdasági év tartamára választja. Az elnök az intézőbizottság bevonásával irányítja a termelőszövetkezeti csoport gazdálkodását és képviseli a termelőszövetkezeti csoportot a szövetkezet, hatóságok és harmadik személyek irányában. Intézkedik a csoportértekezlet összehívása iránt, a csoportértekezlet és az intézőbizottság határozatait a tagokkal közli és a határozatok végrehajtása érdekében a szükséges intézkedéseket megteszi. Az elvégzendő munkát kiadja, annak menetét megszabja, az intézőbizottság tagjaival együtt a tagok munkáját ellenőrzi. A tagoknak közvetlen utasításokat ad, amelyeket a tagok követni tartoznak. Az elnök az. intézőbizottságot minden csoportértekezlet előtt, de a szükséghez képest egyéb esetekben is összehívni köteles.
(2) Az elnök számadási kötelezettség mellett kezeli a termelőszövetkezeti csoport kisebb kiadásaira szükséges és a csoportértekezlet által megállapított pénzkészletet, nagyobb összeget a szövetkezetnek köteles megőrzésre átadni. Gondoskodik a szövetkezeti hitelek rendeltetésszerű felhasználásáról; ellenőrzi, hogy a termelőszövetkezeti csoport tagjaj az őket terhelő szolgáltatások tekintetében fennálló kötelezettségeiket tel josíletlék-c és hogy a kezeikhez adott hiteleket rendeltetésüknek megfelelően használják-e fel. Az intézőbizottság működéséről havonként legalább egyszer beszámol a csoportértekezletnek.
(3) Az intézőbizottság javaslatait az elnök terjeszti a csoportértekezlet elé. Ha az intézőbizottság szótöbbséggel az elnök szavazati ellenére kíván valamely javaslatot a csoportértekezlet elé vinni, az elnök azt is tartozik előterjeszteni, de jogában áll bejelenteni, hogy a javaslattal nem ért egyet.
A földkönyv, a termelőszövetkezeti csoport ingatlanai, azok élő- és bolt felszerelése
9. § (1) A termelőszövetkezeti csoport művelése alatt álló és az egyes tagok tulajdonában, haszonélvezetében vagy bérletében lévő ingatlanokat a földkönyvbe kell bevezetni. A földkönyv a termelőszövetkezeti csoport művelésébe vont ingatlanok nyilvántartására szolgál; a földkönyvet laponkint folyószámmal kell ellátni, átfűzni és a MOSzK által hitelesíteni. Az ingatlanokat olymódon kell a földkönyvbe bevezetni, hogy annak alapján az egyes tagok által a termelőszövetkezeti csoportba vitt földterület mindenkor megállapítható legyen.
(2) A földkönyv a következő rovatokat tartalmazza:
1. a bejegyzés sorszáma;
2. a tag neve és az ingatlanhoz való viszonya, (tulajdonos, haszonélvező, haszonbérlő, stb.)
3. annak feltüntetése, hogy a tag a 9000/1948. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 197. szám) 4. §-ának (1) bekezdése értelmében kijelölt tag-e;
4. az ingatlan tulajdonosának neve;
5. az ingatlan telekkönyvi betétszáma és helyrajzi száma; fi. az ingatlan területe és kataszteri tiszta jövedelme;
7. az ingatlan fekvése (határrész megjelölése, dülő, stb.) és művelési ága;
8. a tagnak a termelőszövetkezeti csoportba való belépésének időpontja:
9. a tag aláírása;
10. esetleges változások.
(3) A földkönyvbe bejegyzett adatokat a belépő tag aláírásával hitelesíti.
(4) A földkönyvet az intézőbizottságnak az elnök által kijelölt tagja vezeti és őrzi. A földkönyvbe a termelőszövetkezeti csoport bármely tagja betekinthet.
10. § (1) A termelőszövetkezeti csoport művelése alatt álló ingatlanok bármelyikén lévő út, kút, stb, használásának joga minden egyes tagot megillet. A termelőszövetkezeti csoport által átvett vagy létesített öntöző berendezések, vízlevezető árkok, alagcsövezések fenntartása a termelőszövetkezeti csoport feladata.
(2) A termelőszövetkezeti csoport művelése alatt álló ingatlanokon lévő élőfát a törvényes rendelkezések korlátai között is csak abban az cselben szabad kivágni, ha ezt az intézőbizottság javaslata alapján a csoportértekezlet a termelés érdekében szükségesnek tartja.
(3) Amennyiben a termelőszövetkezeti csoport igásállatot vagy haszonállatot tulajdonjogilag megszerzett, úgy az állat hasznosításának feltételeit az intézőbizottság javaslata alapján a csoportértekezlet határozza meg. Ugyanezt az eljárást kell alkalmazni a termelőszövetkezeti csoport tulajdonába kerülő gazdasági felszerelések tekintetében is.
(4) A termelőszövetkezeti csoport tulajdonában álló vagyontárgyakat a rendes gazdálkodás keretein túlmenő mértékben csak a földmívelésügyi miniszternek a MüSzK meghallgatása után adott engedélyével szabad elidegeníteni (eladni, cserélni, stb.).
Haszonbér és földjáradék
11. § Az egyes tagokat terhelő haszonbérek összegét a termelőszövetkezeti csoport közös terhének kell tekinteni, amelyet a haszonbérlő tagok földkönyvi földjeik területe arányában viselnek.
12. g.
(1) Azoknál a közösen termelő csoportoknál (III. számú minta) amelyeknél a tiszta jövedelem felosztásba végzett munka arányában történik, a földjáradék tekintetében a tagok kétféleképpen állapodhatnak meg:
a) minden tag igényi tarthat a tulajdonát képező ingatlan után a 12910/1947. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 219. szám) 10. és 16. §-a szerint megállapított haszonbérre. vagy
b) a tiszta jövedelemnek a csoportértekezlet által meghatározóit, de legfeljebb huszonöt százalékig terjedő részét a tagok közölt földkönyv szerinti földjeik nagysága a tiszta jövedelemnek ezt meghaladó részét pedig a végzett munka arányában kell felosztani.
(2) Annak a tagnak, aki a termelőszövetkezeti csoport közös termelésében haszonbérelt ingatlannal vesz részi, az előző bekezdés a) pontja esetében járadékra igénye nincs, az őt terhelő haszonbért a termelőszövetkezeti csoport tiszta jövedelméből kell kifizetni; az előző bekezdés b) pontja esetében pedig csak arra a különbözetre tarthat igényt, amely az őt terhelő haszonbér kifizetése lilán javára mutatkozik.
.4 termelőszövetkezeti csoport és a szövetkezet viszonya
13. § (1) A szövetkezet szerveinek mindazok a határozatai, amelyek a szövetkezet tagjait általánosán érintik, a termelőszövetkezeti csoport tagjaira is vonatkoznak; ugyancsak megilletik őket mindazok a, jogok, amelyek a szövetkezet tagjait tagsági minőségükből folyóan illetik.
(2) A termelőszövetkezeti csoport működésével kapcsolatos közös ügyletek lebonyolítása a szövetkezet útján történik, amely ezeket rendes ügyvitele keretében intézi.
(3) A termelőszövetkezeti csoport ügyleteivel kapcsolatos könyvelést, levelezést, ügykezelést, stb. ugyancsak a szövetkezet végzi, amely a csoport könyvelését a szövetkezet egyéb számláitól elkülönítve tartozik vezetni s a csoport vagyonát mérlegében külön kimutatni.
(4) A termelőszövetkezeti csoport ügyleteivel kapcsolatos azokat a tényleg felmerült és szükséges kiadásokat, amelyek a szövetkezetet a (3) bekezdésben foglalt elkülönített ügyintézés folytán terhelik, a csoport megtéríteni tartozik.
(5) A (2) és (4) bekezdésben foglalt rendelkezések megtartását az intézőbizottság bármely tagja a szövetkezet könyveibe való betekintés útján is bármikor ellenőrizheti.
(0) A termelőszövetkezeti csoport munkájának minden eredménye kizárólag a csoport javára használható fel és a számadások szerint mutatkozó tiszta jövedelem kizárólag a csoport Céljára fordítandó.
A termelőszövetkezeti csoport megszűnése
14. § (1) A termelőszövetkezeti csoport a gazdasági -év végével megszűnik, ha:
a) tagjainak száma tartósan tíz alá csökken;
b) a termelőszövetkezeti csoport művelése alatt bármely okból harminc kat. holdnál kevesebb ingatlana marad;
c) más termelőszövetkezeti csoporttal egyesül, vagy d) a szövetkezet feloszlik.
(2) A termelőszövetkezeti csoport megszűnése esetén azok a mezőgazdasági berendezési és felszerelési tárgyak, termelési eszközök, vetőmagvak, tartalékok, stb., amelyek a csoport tulajdonát képezik, a szövetkezet tulajdonába mennek át. Ezt a rendelkezést az (1) bekezdés c) pontja esetében alkalmazni nem lehet.
Vegyes rendelkezések
15. § A termést elemi kár ellen biztosítani kell.
16. § A termelőszövetkezeti csoport a MOSzK jóváhagyásával a szükséghez képest gazdasági vezetőt alkalmazhat. Az állami mezőgazdasági gépállomás gazdasági szakértőjének esetenkinti munkáját a MOSzK jóváhagyása nélkül lehel igénybe venni.
17. § Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépése előtt megalakult csoportokra is alkalmazni kell.
Budapest, 1948. évi december hó 10-én.
Dinnyés Lajos s. k.,
miniszterelnök,
1. száma minta a 14000/1948. Korm. szúrná rendelethez
A .................. szövetkezet táblás termelőszövetkezeti csoportjának működési szabályzata
Hazánk felszabadulásával, a földbirtokreform megvalósulásával, a gyárak és a bankok államosításával, a népi demokrácia államrendjének kialakulásával és megszilárdulásával a magyar dolgozó parasztság elindult az emberibb élet útján. A hároméves terv hatalmas beruházásai a gépállomások létesítése, az állami vetőmagkölcsönök és egyéb akciók, a földhaszonbérleti rendeletek, a szövetkezetek állami támogatása, a terhek igazságosabb eloszlása érdekében a gazdag parasztokat erősebben sújtó progresszív adózás rendszerének bevezetése megjavították a dolgozó parasztság helyzetét.
Azonban annak ellenére, hogy a dolgozó parasztság sorsa jobbra fordult, gazdálkodása általában a régi maradt, elszórt kis parcelláján jelenleg is szintén ugyanazokkal a módszerekkel gazdálkodik, mint apái és nagyapái. Pedig a dolgozó parasztság életét csak úgy lehet tartósan és hathatósan jobbá, könnyebbé, szebbé lenni, ha a mezőgazdaságban ugyanúgy, mint az iparban, nagyüzemű gazdálkodást honosítunk meg. Ha korszerű gépeket, traktorokat, nemesített vetőmagot, műtrágyát, növényvédőszereket stb, alkalmazunk. Csakis a nagyüzemű termelés adhat a falunak, a dolgozó parasztságnak jólétet és műveltséget: villanyt, vízvezetéket, kórházai, szülőotthont, jó iskolát és óvodát, könyvtárat, mozit, szóval mindazt, amitől a mi dolgozó parasztságunk és gyermekei még jórészt el vannak zárva.
A nagyüzemű termelés megvalósításának útja a dolgozó parasztság számára: a szövetkezés. A szövetkezetekben való társulás és a közös termelés meghittségével dolgozó parasztságunk biztosíthatja magának a nagyüzemű termelés előnyeit, elérheti és túlszárnyalhatja a hajdani nagybirtokok termelési eredményeit. A közös szövetkezeti termelés jobb eredményei, a termelés minőségének a megjavulása, a korszerű állattartás magasabb hozama azonban már nem egy maroknyi nagybirtokost fog gazdagítani, mint ez a régi világban törlént, hanem azokat, akik a nagyüzemű termelés előnyeinek biztosítása érdekében a termelő szövetkezetekben egyesülnek: a dolgozó parasztságot fogja emelni és gyarapítani.
Ezek a felismerések vezetnek bennünket, dolgozó parasztokat, akik önkéntes elhatározásunkból, a jelen szabályzat szerint, a szövetkezeti termelés céljából termelő csoportot alakítunk.
A csoport feladata
1. A csoport feladata:
a) a csoport tagjai által önként a csoport művelésébe vitt saját vagy haszon bérelt földek megművelése, ideértve azokat a földeket is, amelyeket a mezőgazdasági haszonbérletekről szóló rendeletek alapján a Szövetkezet haszonbérbe vett és a csoport tagjainak használatába adott;
b) a csoport által műveit földeken a táblás művelésnek és a közös szántásnak, valamint a gépi erővel elvégezhető közös vetésnek megszervezése; végül
c) termelési szerződések kötée, vagy ilyen szerződések kötésének elősegítése, valamint általában a tagok tervszerű és minél eredményesebb gazdálkodásának előmozdítása.
2. A csoport feladatait az alábbi módon valósítja meg:
a) A vetésterv és a táblák megállapítása.
A gazdasági év kezdete előtt az intézőbizottság a vetésforgóra javaslatot készít, amelyet a csoportértekezlet hagy jóvá. A jóváhagyott vetésforgó alapján a csoport minden tagja a földkönyv szerint kimutatott földjére vonatkozóan vetéstervet készít. Az egyes tagok által készített vetésterveket az intézőbizottság összegezi és elfogadja abban az esetben, ha azok a vetésforgó tervébe beillenék és a csoport termelési szerződései e tervek alapján teljesíthetők. Ha azonban valamely okból az egyes tervek nem megfelelőek, az intézőbizottság a szükséges módosításokat elkészíti és azokat döntés végett a csoportértekezlet elé viszi.
A lucernára és általában az évelő növényekre vonatkozó vetésterv annyi gazdasági éven át köti a tagot, ahány évig az évelő növény rendes termést hoz.
Az egyfajta növényi lehelőség szerint egy táblában kell termeszteni. A táblákat az intézőbizottság jelöli ki.
b) Szántás
A föld felszántása közösen történik. A szántáshoz a szövetkezet, a csoport, a tagok, valamint az állami gépállomás gépelt, egyéb gazdasági felszereléseit és igaerejét kell használni. Ha ez nem elég, bérelt gépet, vagy bérelt igát is fel lehet használni A tag tulajdonát képező felszerelés, vagy igaerő igénybevételéért a tag részére a szokásos térítést kell fizetni.
A szántás költsége közös és a tagokat a közös vetéstervben való részesedésük arányában terheli.
c) Trágyázás
A trágyázás alá kerülő földterület nagyságát a vetésforgó figyelembevételével az intézőbizottság alakítja meg. A trágyázás istállótrágyával és műtrágyával történik.
Istállótrágya: Az intézőbizottság a földkönyv adatai alapján megállapíthat ja, hogy az egyes tag a trágyázáshoz mennyi istállótrágyával járuljon hozzá. 11a a tag nem tud annyi trágyát rendelkezésre bocsátani, mint amennyit az intézőbizottság megállapított, a hiányzó mennyiséget a tag terhére az intézőbizottság szerzi be. A tag az istállótrágyát az erte a célra kijelölt helyen tartozik átadni.
Az intézőbizottság elrendelheti, hogy abban az esetben, ha valamelyik tag istállótrágyát kíván eladni, azt elsősorban a csoportnak tartozik megvételre felajánlani.
Műtrágya: Az intézőbizottság elrendelheti egyes növényeknek műtrágyával való trágyázását. A műtrágya beszerzése közösen történik. A költségek a tagokat a vetéstervben való részesedésük arányában terhelik.
A kötelező műtrágyázáson felül a tagok saját költségükön be látásuk szerint használnak műtrágyát.
d) Vetés
A vetés közös a kalászosoknál, aprómagvaknál és általában mindazoknál a növényeknél, amelyeket géppel vetnek.
A vetéshez egységes magot kell használni, amelynek beszerzésérő! - az egész csoport részére - az intézőbizottság gondoskodik. A mag beszerzésével és n vetési munkálatokkal felmerülő költségek a tagokat a vetéstervben való részesedésük arányában terhelik. Ezeket a költségeket a tag készpénzben, vagy vetőmaggal természetben tartozik megfizetni.
Egyéb terményeknél a tag részére kijelölt területen a vetést egyénileg végzi.
e) A földterület kijelölése
A földet további megművelés céljára meg kell osztani. A földnek azon a részén, ahol a vetés közös, a vetés után, ahol pedig a tagok egyénileg vetnek, a szántás után kell a megosztást végrehajtani. Az egyes táblákon belül ki kell jelölni olyan nagyságú területeiket, amilyenek a jóváhagyott vetésterv szerint az egyes tagokat illetik. Ezeket a területeket a tagok között sorshúzás útján kell kiosztani. A sorshúzás úgy történik, hogy minden tag egy-egy sorszámot húz ki. Az egyes tagot megillető földdarabot az előre megállapított irányban haladva, sorszám szerint mérik ki. A megosztott területeket jelekkel kell egymástól elválasztani.
f) Művelés
A tag a részére kimért földön a jó gazda gondosságával köteles mindazokat a mezőgazdasági munkákat elvégezni, amelyek a termeléshez szükségesek. Az intézőbizottság által a termelési szerződések betartása, a növényvédelmi intézkedések teljesítése stb. érdekében kiadott utasításokat minden tag követni tartozik.
g) A termés betakarítása
A tagok a termés betakarítását (aratás, cséplés, stb.) egyénileg végezhetik. Ezeknél a munkálatoknál az intézőbizottság szervezi meg a tagok közötti kölcsönös segítést.
A betakarított terménnyel minden tag maga rendelkezik. De minden tagnak hozzá kell járulnia a csoport és a szövetkezel közös költségeihez, valamint tartalékalapok képzéséhez az intézőbizottság által megállapított mértékben.
Az évi elszámolás és eredményfelosztás.
3. A csoport gazdálkodásával felmerülő költségeket a tagok közösen viselik. Ha a költség az egész csoport közös gazdálkodásával kapcsolatos, akkor annak terhét a tagok közölt a földkönyvi földjeik területe arányában kell megosztani. Ha a költség a vetésterv alapján a tagoknak csak egy részét terheli, úgy azt a vetéstervben való részesedés arányában kell a tagok között felosztani. A tag a költségből reáeső részt az intézőbizottság állal megállapított időben tartozik megtéríteni. Az intézőbizottságnak minden tagra nézve egyenlő fizetési határidőt kell megállapítania.
4. A csoport kétféle tartalékot létesít, amelyet a szövetkezet két külön számlán könyvel.
Az üzemgazdasági tartalékszámlán kell könyvelni azt az összeget, amely a következő évi termelés költségeinek és az előre nem látható károknak a fedezésére, továbbá a rossz termés okozta hiányok pótlására szolgál.
A beruházási tartalékszámlán kell könyvelni azt az összeget, amely a gazdasági év eredményéből az új gazdasági eszközök, gépek, egyéb felszerelések, stb. beszerzésére szolgál.
5. A gazdasági év befejezése után a csoport külön elszámolását a következőképpen kell elkészíteni: meg kell állaoltani azokat a költségeket, amelyek a táblásművelésből származnak és a termést közösen terhelik, biztosítani kell továbbá az üzemgazdasági tartalékot (vetőmag, műtrágya beszerzési költsége, biztosítási díj, stb.) és a beruházási tartalékot; mindezeket az intézőbizottság a tagok között a 3. pont szerint arányosan felosztja és minden egyes tagnak a reá eső részt az intézőbizottság állal megállapított módon és időben tartozik megfizetni.
6. A csoportértekezlet a terméseredmény egy százalékát az intézőbizottság részére tiszteletdíjul adhatja. Ebből az összegből az Intézőbizottság elnöke huszonöt százalékkal magasabb összegben részesíthető, mint az Intézőbizottság egy-egy tagja. A tiszteletdíj az intézőbizottság elnöke részére évi hatszáz, az Intézőbizottság tagjai részére pedig fejenkint évi ötszáz forintnál magasabb nem lehet.
7. Ha a csoportnak igásállatai, vagy haszonállatai vannak, úgy az állatok hasznosításának módját az intézőbizottság javaslata alapján a csoportértekezlet állapítja meg. Ugyanígy kell megállapítani a csoport tulajdonában lévő gazdasági felszerelés használati módját is.
8. A termést elemi kár ellen biztosítani kell.
9 Ez a szabályzat az aláíró csoporttagokat az aláírás időpontjától kezdődően kötelezi.
Kelt.............. 194............ hó ... napján.
II. számú minta a 14000/1948. Korm. rendelethez
A .................... szövetkezet átlagelosztású termelőszövetkezeti csoportjának működési szabályzata
Hazánk felszabadulásával, a földbirtokreform megvalósulásával, a gyárak és a bankok államosításával, a népi demokrácia államrendjének kialakulásával és megszilárdulásával a magyar dolgozó parasztság elindult az emberibb élet útján. A hároméves terv hatalmas beruházásai a gépállomások létesítése, az állami vetőmagkölcsönök és egyéb akciók, a földhaszonbérleti rendeletek, a szövetkezetek állami támogatása, a terhek igazságosabb elosztása érdekében a gazdag parasztokat erősebben sújtó progresszív adózás rendszerének bevezetése megjavították u dolgozó parasztság helyzetét.
Azonban annak ellenére, hogy a dolgozó parasztság sorsa jobbra fordult, gazdálkodása általában a régi maradt, elszórt kis parcelláján jelenleg is szintén ugyanazokkal a módszerekkel gazdálkodik, mint apái és nagyapái. Pedig a dolgozó parasztság életét csak úgy lehel tartósan és hathatósan jobbá, könnyebbé, szebbé tenni, ha a mezőgazdaságban ugyanúgy, mint az iparban, nagyüzemű gazdálkodást honosítunk meg. Ha korszerű gépeket, traktorokat, nemesített vetőmagot, műtrágyát, növényvédőszereket stb. alkalmazunk. Csakis a nagyüzemű termelés adhat a falunak, a dolgozó parasztságnak jólétei és műveltséget: villanyt, vízvezetékei, kórházat, szülőotthont, jó iskolát és óvodát, könyvtárat, mozit, szóval mindazt, amitől a mi dolgozó parasztságunk és gyermekei még jórészt el vannak zárva.
A nagyüzemű termelés megvalósításának útja a dolgozó parasztság számára: a szövetkezés. A szövetkezetekben való társulás és a közös termelés segítségével dolgozó parasztságunk biztosíthatja magának a nagyüzemű termelés előnyeit, elérheti és túlszárnyalhatja a hajdani nagybirtokok termelési eredményeit. A közös szövetkezeti termelés jobb eredményei, a termelés minőségének a megjavulása, a korszerű állattartás magasabb hozama azonban már nem egy maroknyi nagybirtokost fog gazdagítani, mint ez a régi világban történt, hanem azokat, akik a nagyüzemű termelés előnyeinek biztosítása érdekében a termelő szövetkezetekben egyesülnek: a dolgozó parasztságot fogja emelni és gyarapítani.
Ezek a felismerések vezetnek bennünket, dolgozó parasztodat, akik önkéntes elhatározásunkból, a jelen szabályzat szerint, a szövetkezeti termelés céljából termelő csoportot alakítunk.
A csoport feladata
1. A csoport feladata .
a) a csoport tagjai által önként a csoport művelésébe vitt saját, vagy haszonbérelt földek megművelése, ideértve azokat a földeket is, amelyeket a mezőgazdasági haszonbérletekről szóló rendeletek alapján a szövetkezet haszonbérbe vett és a csoport tagjainak használatába adott;
b) a csoport által müveit földeken a táblásművelésnek és a közös mezőgazdasági munkák elvégzésének megszervezése;
c) a csoportértekezlet elhatározása szerint a közös munkák alá nem tartozó mezőgazdasági munkák jó elvégzésének ellenőrzése és biztosítása;
d) termelési szerződések kötése vagy ilyen szerződések kötésének elősegítése, valamint általában a tagok tervszerű és minél eredményesebb gazdálkodásának előmozdítása.
2. A csoport feladatait az alábbi módon valósítja meg:
a) a vetésterv és a táblák megállapítása
A gazdasági év kezdete előtt az intézőbizottság a vetésforgó javaslatot készít, amelyet a csoportértekezlet hagy jóvá. A jóvahagyott vetésforgó alapján a csoport minden tagja a földkönyv szerint kimutatott földjére vonatkozóan vetéstervet készít. Az egyes tagok által készített vetésterveket az intézőbizottság összegezi és elfogadja abban az esetben, ha azok a vetésforgó tervébe beillenék és a csoport termelési szerződései e tervek alapján teljesíthetők. Ha azonban valamilyen okból az egyes tervek nem megfelelőek, az intézőbizottság a szükséges módosításokat elkészíti és azt döntés végett a csoportértekezlet elé viszi.
A lucernára s általában az évelő növényekre vonatkozó vetésterv annyi gazdasági évén át köti a tagot, ahány évig az évelő növény rendes termést hoz. Az egyfajta növényt lehetőség szerint egy táblában kell termeszteni. A táblákat az Intézőbizottság jelöli ki.
b) Szántás
A föld felszántása közösen történik. A szántáshoz a szövetkezet, a csoport, a tagok, valamint az állami gépállomás gépeit, egyéb gazdasági felszereléseit és igaerejét kell használni. Ha ez nem elég, bérelt gépet vagy bérelt igát is fel lehet használni. A tag tulajdonát képező felszerelés vagy iga-erő igénybevételéért a tag részére: a szokásos térítést kell fizetni.
A szántás költsége közös és a tagokat a közös vetéstervben való részesedésük arányában terheli.
c) Trágyázás
A trágyázás alá kerülő földterület nagyságát a vetésforgó figyelembevételével az intézőbizottság állapítja meg. A trágyázás istállótrágyával és műtrágyával történik.
Istállótrágya: Az intézőbizottság a földkönyv adatai alapján megállapítja, hogy az egyes tag a trágyázáshoz mennyi istálló trágyával járuljon hozzá. Ha a tag nem tud annyi trágyát rendelkezésre bocsájtani, mint amennyit az intézőbizottság megállapított, a hiányzó mennyiséget a tag terhére az intézőbizottság szerzi be. A tag az istállótrágyát az erre a célra ki-jelölt helyen tartozik átadni.
Az intézőbizottság elrendelheti, hogy abban az esetben, ha valamelyik tag istállótrágyát kiván eladni, ezt elsősorban csoportunk tartozik megvételre felajánlani.
Műtrágya: Az intézőbizottság elrendelheti egyes növényeknek műtrágyával való trágyázását. A műtrágya beszerzést közösen történik. A költségek a tagokat a vetéstervben valórészesedésük arányában terhelik.
A kötelező műtrágyázáson felül a tagok saját költségükön belátásuk szerint használnak műtrágyát.
d) Vetés
A vetés közös a kalászosoknál, aprómagvaknál és általában mindazoknál a növényeknél, amelyeket géppel vetnek.
A géppel nem vethető növények vetését az intézőbizottság szervezi meg oly módon, hogy a vetésre kerülő növényekből az egyes tagok akkora területet vessenek be, amilyen nagyságú területtel a vetéstervben résztvesznek A vetési munka megállapodás szerint elvégezhető úgy, hogy a tagok részére a vetéstervben megállapított területet az intézőbizottság kijelöli, de elvégezhető úgy is, hogy a vetést a tagok közösen végzik.
A vetéshez egységes magot kell használni, amelynek beszerzéséről - az egész csoport részére - az intézőbizottság gondoskodik. A mag beszerzésével és a vetési munkálatokkal felmerülő költségek a tagokat a vetéstervben való részesedésük arányában terhelik. Ezeket a költségeket a tag készpénzben, vagy vetőmaggal természetben tartozik megfizetni.
e) Művelés
A föld művelési munkáit ugyanúgy kell megszervezni, mint a vetési munkákat. Az intézőbizottságnak a közös gazdálkodás érdekében kiadott utasításait minden tag pontosan követni tartozik. Ha a tag a reábízott munkát az intézőbizottság figyelmeztetése ellenére sem végzi el és ezzel a közösség érdekeit veszélyezteti, az intézőbizottság a munka elvégzésére másik tagot jelöl ki s az érte járó munkadijat az elszámolót alkalmával a mulasztó tag járandóságából levonásba hozza.
f) A termés betakarítása
Az aratási és betakarítási munkákat gabonaféléknél, kapásoknál stb. az intézőbizottság szervezi meg. Ez történhet akként, hogy az intézőbizottság vagy kijelöli azt a területet, amelyen a tag a betakarítási munkát elvégzi, vagy pedig közösen végzik a betakarítást. Aratás után a terményt közös szérűre hordják, ahol a cséplés közösen történik. A tagok a cséplési költségeket vetésterületük arányában viselik.
A zöldtakarmányaknái a tag részére vetésterülete arányában kell megfelelő területet kijelölni, amelyről a kaszálást és a behordani a tag egyénileg végzi. A közös állattartás céljára szolgáló takarmánytermesztés termése a csoportot illeti és azt a csoport az intézőbizottság által megállapított időben közösen takarítja be
g) . A termés elosztása
Az intézőbizottság a termés eredményéből a csoport kötelezettségeinek fedezésére, a következő évi gazdálkodás folytatására, valamint a tartalékokra szükséges terménymennyiséget visszatartja, a fennmaradó egész termést pedig a tagok között vetésterületük arányában felosztja oly módon, hagy minden tag az össztermésből átlag szerint részesedjék.
h) A csoportértekezlet az egyes növényfajtáknál kivételesen úgy határozhat. hogy annak termelésénél és elosztásánál az 1. számú mintát veszik alapul.
Az évi elszámolás és eredményfelosztás.
3. A csoport gazdálkodásával felmerülő költségeket a tagok közösen viselik. Ha a költség az egész csoport közös gazdálkodásával kapcsolatos, akkor annak terhét a tagok között a földkönyvi földjeik területe arányában kell megosztani. Ha a költség a vetésterv alapján a tagoknak csak egyrészét terhelt, úgy azt a vetéstervben való részesedés arányában kell a tagok között felosztani. Azt a költséget, amit az intézőbizottság nem a terméseredményből von le, a tagoknak az intézőbizottság által megállapított Időben kell befizetniök. Az intézőbizottságnak minden tagra nézve egyenlő fizetési határidőt kell megállapítani.
4. A csoport kétféle tartalékot létesít, amelyet a szövetkezet két külön számlán könyvel.
Az üzemgazdasági tartalékszámlán kell könyvelni azt az összeget, amely a következő évi termelés költségeinek, az előre nem látható károknak a fedezésére, továbbá a rossz termés okozta hiányok pótlására szolgál.
A beruházási tartalékszámlán kell könyvelni azt az összegei, amely a gazdasági év eredményéből új gazdasági eszközök, gépek vagy egyéb felszerelések, stb. beszerzésére szolgál.
5. A gazdasági év befejezése után a csoport külön elszámolását a következőképpen kell elkészíteni: meg kell állapítani azokat a költségeket, amelyek a táblás művelésből származnak és a termést közösen terhelik, biztosítani kell továbbá az üzemgazdasági tartalékot (vetőmag, műtrágya beszerzési költsége, biztosítási díj stb.) és a beruházási tartalékot, majd ezeknek levonása után az intézőbizottság a fennmaradó egész termés felosztására javaslatot készít és azt döntés végett a csoport értekezlete elé viszi. A terméseredmény felosztása a csoportértekezlet határozata szerint történik.
6. A csoportértekezlet a terméseredmény 1%-át az intézőbizottság részére tiszteletdíjul adhatja. Ebből az összegből az intézőbizottság elnöke 25%-kal magasabb összegben részesíthető, mint az intézőbizottság egy-egy tagja. A tiszteletdíj az intézőbizottság elnöke részére évi fiÜO, az intézőbizottság tagjai részére pedig fejenkint évi 500 forintnál magasabb nem lehet.
7. Ha a csoportnak igásállatai vagy haszonállatai vannak, úgy az állatok hasznosításának módját az intézőbizotzság javaslata alapján a csoportértekezlel állapítja meg. Ugyanígy kell megállapítani a csoport tulajdonában lévő gazdasági felszerelés használati módját is.
8. A termést elemi kár ellen biztosítani kell.
9. Ez a szabályzat az aláíró csoport-tagokat az aláírás időpontjától kezdődően kötelezi.
KeIt .............. 194 ........... hó____napján.
III. számú minta a 13000/1948 Korm. rendelethez
A .................... szövetkezet közben termelő - szövetkezeti csoportjának működési szabályzata
Hazánk felszabadulásával, a földbirtokreform megvalósulásával, a gyárak és a bankok államosításával, a népi demokrácia államrendjének kialakulásával és megszilárdulásával a magyar dolgozó parasztság elindult az emberibb élet útján. A hároméves terv hatalmas beruházásai a gépállomások létesítése, az állami vetőmagkölcsönök és egyéb akciók, a földhaszonbérleti rendeletek, a szövetkezetek állami támogatása, a terhek igazságosabb elosztása érdekében a gazdag parasztokat erősebben sújtó progresszív adózás rendszerének bevezetése megjavították a dolgozó parasztság helyzetét.
Azonban annak ellenére, hogy a dolgozó parasztság sorsa jobbra fordult. gazdálkodása általában a régi maradt, elszórt kis parcelláján jelenleg is szintén ugyanazokkal a módszerekkel gazdálkodik, mint apát és nagyapát. Pedig a dolgozó parasztság életét csak úgy lehet tartósan és hathatósan jobbá, könnyebbé, szebbé tenni, ha a mezőgazdaságban ugyanúgy, mint az iparban, nagyüzemű gazdálkodást honosítunk meg. Ha korszerű gépeket, traktorokat, nemesített vetőmagot, műtrágyát, növényvédőszereket stb. alkalmazunk. Csakis a nagyüzemű termelés adhat a falunak, a dolgozó parasztságnak jólétet és műveltséget: műveltséget, vízvezetéket, kórházat, szülőotthont, jó iskolát és óvodát, könyvtárat, mozit, szóval mindazt, amitől a mi dolgozó parasztságunk és gyermekei még jórészt el vannak zárva.
A nagyüzemű termelés megvalósításának útja a dolgozó parasztság számára: a szövetkezés. A szövetkezetekben való társulás és a közös termelés meghitségével dolgozó parasztságunk biztosíthatja magának a nagyüzemű termelés előnyeit, elérheti és túlszárnyalhatja a hajdani nagybirtokok termelési eredményeit. A közös szövetkezeti termelés jobb eredményei, a termelés minőségének a megjavulása, a korszerű állattartás magasabb hozama azonban már nem egy maroknyi nagy-birtokost fog gazdagítani, mint ez a régi világban történt, hanem azokat, akik a nagyüzemű termelés előnyeinek biztosítása érdekében a termelő szövetkezetekben egyesülnek (a dolgozó parasztságot fogja emelni és gyarapítani.
Ezek a felismerések vezetnek bennünket, dolgozó parasztokat, akik önkéntes elhatározásunkból, a jelen szabályzat szerint, a szövetkezeti termelés céljából termelő csoportot alakítunk.
A csoport Ingatlanai és azok felszerelése
1. A csoport tagjai a közös termelésben a művelésük alatt álló összes ingatlannal vesznek részt tekintet nélkül arra, hogy azt tulajdon címén, vagy más jogcímen használják. Egyéni művelés céljára a tag jogosult másfél kat. hold földet megtartóul, ebbe a területbe azonban bele kell számítani a ház körüli teleknek mezőgazdasági művelés alatt álló részét is. Az intézőbizottság megengedheti másfél kat. holdnál nagyobb földterületnek egyéni művelés alatt tartását is abban az esetben, ha a földterület fekvése miatt, vagy. más okból a csoport közös művelésébe nem vonható be. Az egy tag egyéni művelése alatt álló föld azonban nem lehet nagyobb, mint amekkora területtel a tag a közös művelésben részt vesz. Ha ez nem volna lehetséges, úgy a tag a csoportba nem léphet be.
Szőlő; gyümölcsös, vagy rizsföld esetében az intézőbizottság a taggal egyetértésben a belépéskor állapítja meg, hogy a belépés folytán a csoport művelésébe vont szőlő, gyümölcsös vagy rizsföld holdankint hány kat. hold szántófölddel egyenlő. Egy kat. hold szőlőt vagy gyümölcsöst legfeljebb öt kat. hold szántófölddel, egy kat. hold rizsföldet pedig legfeljebb három kat. hold szántófölddel lehet egyenlőnek tekinteni.
A csoport tagjai a közös termelésben összes igavonó állatikkal vesznek részt. A csoportba vitt igavonó állat ellenértékét a csoport a tagnak kifizeti.
Ha a tagnak az egyéni műveléshez igás állatra van szüksége, azt a csoport kedvező feltételek mellett bocsátja a tag rendelkezésére.
Ha a csoportnak tehenészete, sertéshizlaldája, juhtenyészete, stb. van, akkor ezekből az állatokból a tag csak annyit tarthat meg, amennyi a tagnak és családjának háztartási szükségletére kell. Közös jószágot a tag egyéni gondozására bízni nem szabad.
A közős gazdasági eszközök, felszerelési tárgyak stb. használata előzetesen kidolgozott terv alapján közösen történik. Az egyéni tulajdonban lévő gazdasági eszközök; felszerelési tárgyak stb. közös termelésben való használatáért a csoport az elhasználódásnak (kopás, rongálódás) megfelelő térítést köteles fizetni.
A csoport feladata.
2. A csoport feladnia, hogy a művelése alá vont földeken a tervszerű és eredményes gazdálkodási közös szövetkezeti üzemben és társat munkaszervezettel megvalósítsa.
3. A közös termelés alapja a közös üzemterv. Ezt a gazdasági év kezdete előtt az intézőbizottság készíti el és a csoport-értekezlet hagyja jóvá. Az üzemtervben először a vetésforgót kell megállapítani.
A csoportértekezlet által elfogadott közös üzemterv alapján az intézőbizottság előkészíti és megszervezi az egyes munkák elvégzését. Erre a célra a tagokból munkacsapatokat szervez (lásd alább 6. pontot)
A közös termeléshez szükséges összes beszerzés, a csoport tulajdonában lévő termények, termékek, áruk és anyagok tárolása, valamint a csoport termelvényeinek értékesítése közösen történik.
4. Az egyfajta növényt lehetőség szerint egy táblában kell termeszteni. A táblák műveléséhez szükséges mezőgazdaságmunkát az intézőbizottság. Illetőleg a: elnök rendelkezése szerint kell elvégezni. Ha valamilyen munka gépi erővel végezhető, ükkor az intézőbizottság első bán ennek alkalmazásáról köteles gondoskodni.
5. A csoport, illetőleg a csoport tagjai állal végzett munkát munkaegységekben kell mérni.
A csoport intézőbizottsága a különféle munkákra nézve megállapítja azt a munkamennyiséget, amit egy tag egy átlagos munkanap alatt teljesít (kat. holdakban, méla-mázsákban, literben kifejezve). Az intézőbizottság megállapítja továbbá, hogy egy átlagos munkanap alatt a különböző fajtájú munkából elvégzett munkáért hány munkaegységet kell a inunkéit elvégző javára írni. Annak megállapítására, hogy az egy átlagos munkanap alatt elvégzett munka hány munkaegységet képvisel, figyelembe kell venni a munka nehezebb, vagy könnyebb természetet és azt is, hogy milyen szakértelmet kiván a munka elvégzése. Így például az intézőbizottság megállapítja, hogy az első szénakaszálásnál egy átlagos munkanap alatt egy kat. holdat kell lekaszálni és hogy ennek a munkának az elvégzéséért két munkaegységet kell a tag javára írni. Ha azonban a tag egy nap alatt nem egy kat. holdat, hanem 1.25 (egy egész huszonötszázad) kat. holdat kaszál le, akkor ezért a munkáért nem kettő, hanem kettő és fél munkaegysé-get szerzett magának. Hasonlóképen pl. répaegyelésnél az intézőbizottság megállapítja, hogy könnyű talajon egy átlagos munkanapon egy tagunk négyszáz négyszögölet kell elvégeznie és ezért a munkáért másfél munkaegységet kell a javára irni. Ha azonban a tag négyszáz négyszögöl helyett csak háromszáz négyszögölet munkált meg, akkor nem másfél munkaegységet írnak a javára, hanem 1.125 (egy egész huszonötezred) munkaegységet. A különböző fajtája munkák helyes felmérésének megkönnyítése céljából a Magyar Országos Szövetkezeti Központ (MOSZK) részletes tájékoztató táblázatot ad ki, amelyben feltünteti a különféle munkákból egy átlagos munkanap alatt elvégzendő mennyiséget és azt, hogy ez hány munkaegységnek felel meg.
A MOSZK által kiadott részletes tájékoztató táblázat figyelembevételével az intézőbizottság a közös üzemterv alapján kiszámítja a terv megvalósításához hozzávetőlegesen szükséges munkamennyiséget és ebből megállapítja azt a legkisebb munkát, amit egy tagnak teljesítenie kell. Az intézőbizottság a munkát úgy osztja meg, hogy minden tagra lehetőleg egyenlő számú munkaegység jusson. A munka elvégzését, az egyes tagok munkateljesítményét és ennek alapján az egyes tagot illető munkaegységeket az intézőbizottság ellenőrzése alatt a teljesítménynaplóban folyamatoson fel kell jegyezni. Ez szolgál alapul az évvégi elszámolásnál.
A csoportértekezlet határozata alapján az elnök az elvégzett munkaegységek arányában a tagok részére előleget folyósíthat.
6. A tagok a munkát általában szervezett munkacsapatokban végzik, amelyek a munkacsapat vezetőjének irányítása mellett az intézőbizottság utasításainak megfelelően dolgoznak. A csapatok állandó jelleggel alakulnak, összetételüket egy éven belül a lehetőséghez képest nem szabad megváltoztatni. Taglétszámuk hat-tíz fő.
A munkacsapat vezetője az intézőbizottság utasítása szerint irányítja a csapat munkáját, ennek érdekében a csapat tagjait beosztja, őket utasításokkal látja el, amelyeket azok követni tartoznak, ellenőrzik további munkájukat, de a munkában maga is részt vesz. A csapat tagjai által végzett munkateljesítményt a csapatvezető az intézőbizottságnak jelenti.
7. A tag felelőséggel tartozik munkájának elvégzéséért. Ha a tag, vagy a csapat rosszminőségű munkát végzett, az intézőbizottság a munka után járó munkaegységek számát arányosan csökkentheti. A jóminőségű munkát végző csapatot az év végén külön jutalomban lehet részesíteni.
Minden munkát a tagok végeznek; olyan személy munkáját, aki a csoportnak nem tagja, csak akkor lehet igénybevenni, hu a szükséges munkát a tagok elvégezni nem tudják. Ilyen esetben az intézőbizottság bevonhatja a munkába a tagnak (a munka elvégzésére jelentkező) házastársát és ha még ezután is marad elvégzendő munka, a tagnak (a munka elvégzésére jelentkező) családtagjait.
A tag a reá eső munkát elvégeztetheti családjának tagjaival is, feltéve, hogy hozzátartozója képes ennek a munkának az elvégzésére.
8. Állandó elfoglaltsággal járó munkát (kocsis, tehenész stb.) állandó jelleggel kelt a munkacsapatra vagy a munka terjedelme szerint csupán valamelyik tagra bízni. A munkát az erre a munkára megállapított munkaegységekkel kell a teljesítménynaplóban a tag javára írni.
Az eredmény elszámolása.
9. A csoport kétféle tartalékot létesit, amelyet a szövetkezet két külön számlán könyvel.
Az üzemgazdasági tartalékszámlán kell könyvelni azt az összeget, amely a következő évi termelés költségeinek, az előre nem látható károknak a fedezésére, továbbá a rossz termelés okozta hiányok pótlására szolgál. A beruházási tartalékszámlán kell könyvelni azt az összeget, amely a gazdasági év eredményből az új gazdasági eszközök, gépek, egyéb felszerelések stb. beszerzéséül szolgál.
10. A gazdasági év befejezése után a csoport külön elszámolását az intézőbizottság a következőképpen készíti el.
Az egész évi termés ellenértékéből le kell vonni a termelésre fordított összes kiadásokat (vetőmag, műtrágya, gépállomással szemben fennálló kötelezettségek, szövetkezeti hozzájárulás, haszonbér, stb.). A fennmaradó összegből az üzemgazdasági és a beruházási tartalékokra megfelelő összeget kell biztosítani.
11. Az előző pontban lévő összegek levonása után fennmaradó rész mint tiszta felesleg kerül a tagok között felosztásra.
Annak a tagnak, aki a tulajdonát képező földdel vesz részt a termelésben, a tiszta feleslegből elsősorban a földkönyv szerinti földje után számítandó kishaszonbér összeget kell kifizetni.
Vagy :
A tiszta feleslegből ......%-ot a földkönyv szerinti földterületek arányában ......%-ot pedig az elvégzett munka arányában kell a tagok között felosztani. Annak a tagnak, aki a tulajdonában lévő földdel vesz részt a termelésben, a földterület után járó térítést teljes összegben ki kell adni. Annak a tagnak, aki haszonbérelt földdel nem vesz részt a közös termelésben, a haszonbér összegét meghaladó összeg jár. A tiszta felesleg megmaradó részét az elvégzett munka (teljesített munkaegységek) arányában kell a tagok között felosztani.
12. A csoportértekezlet minden évben a termelésre fordított kiadások között az intézőbizottság részére a terméseredmény 1%-át tiszteletdíjul adhatja. Ebből az összegből az intézőbizottság elnöke 25%-kal magasabb összegben részesíthető, mint az intézőbizottság egy-egy tagja. A tiszteletdíj az intézőbizottság elnöke részére évi nyolcszáz, az intézőbizottság tagjai részére pedig fejenkint évi hétszáz forintnál magasabb nem lehet.
13. A termést elemi kár ellen biztosítani kell.
14. Ez a szabályzat az aláíró csoporttagokat az aláírás időpontjától kezdődően kötelezi. Hatályba azonban csak akkor lép, ha a szabályzatot a szövetkezet a maga részéről is elfogadta és azt a földmivelésügyi miniszter is jóváhagyta.
Budapest, 194......................... hó...... napján.