161/1951. (VIII. 28.) MT rendelet

munkafegyelem megszilárdítását célzó egyes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről.

(Közigazgatási rendszám; 3.920.)

A Magyar Népköztársaság minisztertanácsa a Munka Törvénykönyvének (a továbbiakban: Mt.) 154. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

Az önkényes kilépés következményel

1. § (1) A munkahelyéről önkényesen kilépő dolgozó (Mt 36. §) új munkaviszonyba, valamint az önkényes kilépéstől számított hat hónapon belül minden újabb munkaviszonyba is csak munkaközvetítés útján léphet. Ez utóbbi rendelkezés nem vonatkozik az áthelyezésre.

(2) Azt a dolgozót, aki munkahelyéről önkényesen kíván kilépni, a felmondási idő alatt a munkateljesítés alól felmenteni nem szabad. Ha a dolgozó a munkát ennek ellenére megtagadja, őt fegyelmi úton azonnali hatállyal el kell bocsátani.

Az azonnali hatályú elbocsátás következményei

2. § (1) A fegyelmi eljárás során azonnali hatállyal elbocsátott dolgozó új munkaviszonyba, valamint a fegyelmi úton történt elbocsátástól számított hat hónapon belül minden újabb munkaviszonyba is csak munkaközvetítés útján léphet. Ez az utóbbi rendelkezés nem vonatkozik az áthelyezésre.

(2) A fegyelmi eljárás során azonnali hatállyal elbocsátott dolgozónak új munkahelyén a munkaviszonyból származó minden keresetét a munkaviszony kezdetétől számított három hónapig tíz százalékkal csökkenteni kell. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a kiküldetés, külszolgálat vagy áthelyezés esetén járó költségtérítésre [33/1951. (I. 31.) MT r.], a családi pótlékra, az esetenként adott jutalmakra (Mt. 124., 126. §) és az újítási díjra. (Mt. 127. §).

Nyilvántartás

3. § (1) Az, a vállalat vagy más szerv, ahonnan valamelyik dolgozó önkényesen kilépett vagy amely valamelyik dolgozóját azonnali hatállyal elbocsátotta, köteles ezt a Munkaerőtartalékok Hivatalának haladéktalanul bejelenteni. A bejelentés módját a Munkaerőtartalékok Hivatalának elnöke szabályozza.

(2) Azokról a dolgozókról, akik korábbi munkahelyükről önkényesen léptek ki, továbbá azokról, akiket korábbi munkahelyükről azonnali hatállyal bocsátottak el, új munkahelyükön (a megfelelő bérszámfejtő helyen) nyilvántartást kell vezetni.

Fellebbezési határidő

4. § Az állami vállalatok fegyelmi szabályzatának hatálya alá eső dolgozó [34/1950. (I. 27.) MT r. 1-2. §] az elsőfokú fegyelmi határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 nap alatt fellebbezhet az illetékes egyeztető bizottsághoz.

A felfüggesztés tartamára visszatartott illetmények

5. § (1) A felfüggesztés tartamára visszatartott illetmények kifizetése tekintetében a következő szabályok szerint kell eljárni:

a) ha a fegyelmi határozat azonnali hatályú elbocsátást mond ki, a visszatartott illetményeket nem szabad kifizetni;

b) ha a fegyelmi határozat az azonnali hatályú elbocsátásnál enyhébb fegyelmi büntetést szab ki, a visszatartott illetmények kifizetése felől a fegyelmi határozatban kell dönteni; ha azonban a felfüggesztés két hétnél tovább tartott, két heti illetménynek megfelelő összeget mindenkép ki kell fizetni;

c) ha megállapítják, hogy a dolgozó nem követett el fegyelmi vétséget, a visszatartott illetményt egészében ki kell fizetni.

(2) A visszatartott illetményekre vonatkozó követelésbe be kell számítani azt az összeget, amelyet a dolgozó a felfüggesztés tartama alatt munkájával szerzett.

Büntető rendelkezések

6. § (1) Munkaerőcsábítás büntettet követi el és hat hónapig terjedhető börtönnel büntetendő az, aki állami vállalat vagy más állami szerv dolgozóját a szerv vezetőjének vagy felettes szervének előzetes hozzájárulása nélkül munkahelyéről való kilépésre bírja rá, vagy arra rábírni törekszik.

(2) Kihágást követ el és ötezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel kell büntetni azt, aki a jelen rendelet 1. § (1) és 2. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés alá eső dolgozót munkaközvetítés nélkül alkalmaz, vagy aki a 3. §-ban megszabott bejelentést nem, vagy nem kellő időben leszi meg. A kihágás miatt az eljárás a végrehajtóbizottság, mint rendőri büntetőbíróság hatáskörébe tartozik: a szakminiszter jogkörében a Munkaerőtartalékok Hivatalának elnöke jár el.

Záró rendelkezések

7. § (1) Ennek a rendeletnek 1-5. §-ait a magánmunkáltatóknál alkalmazott dolgozókra nem lehet alkalmazni.

(2) Hatályukat vesztik

a) a Munka Törvénykönyvének végrehajtásáról szóló 30/1951. (I. 31.) MT rendelet 90. §-ának (2) bekezdése,

b) a Munka Törvénykönyvének a Magyar Államvasutak és a Magyar Posta dolgozóira vonatkozó végrehajtásáról szóló 32/1951. (I. 31.) MT rendelet 78. §-a.

c) a közületi vállalatok fegyelmi szabályzatáról szóló 34/1950. (I. 27.) MT rendelet 25. §-ának (1) bekezdése,

d) a közületi vállalatok fegyelmi szabályzatáról szóló 34/1950. (I. 27.) MT rendelet módosításáról és kiegészítéséről szóló 187/1950. (VII. 14.) MT rendelet 3. §-ának (2) bekezdése,

e) a közszolgálati alkalmazottak fegyelmi szabályzatáról szóló 159/1950. (VI. 14.) MT rendelet 15. §-a (3) bekezdésének második mondata,

f) a hosszabb ideig egy helyben dolgozók kedvezményéről és a munkahelyváltoztatássa.) kapcsolatos egyéb rendelkezésekről szóló 9/1950. (I. 8.) MT rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 3500/1/1950. (II. 19.) NM rendelet 1. §-a és 6-10. §-ai.

Dobi István s. k.,

a minisztertanács elnöke