30/1951. (I. 31.) MT rendelet

a Munka Törvénykönyvének végrehajtásáról

(Közigazgatási rendszám: 3.900.)

A Magyar Népköztársaság minisztertanácsa a Munka Törvénykönyvéről szóló 1951. évi 7. törvényerejű rendeletben (továbbiakban: Mt.) foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

A rendelet hatálya

1. § (1) A jelen rendelet hatálya a közszolgálati alkalmazottak, valamint a Magyar Államvasutak, a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút és a Magyar Posta dolgozóinak kivételével kiterjed minden munkáltatóra és minden munkaviszonyban álló dolgozóra.

(2) Az Mt.-nek a közszolgálat körében való végrehajtásáról a 31/1951. (I. 31.) MT rendelet, a Magyar Államvasutak, a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút és a Magyar Posta tekintetében való végrehajtásáról pedig a 32/1951. (I. 31.) MT rendelet intézkedik.

(3) Az Mt. és a jelen rendelet szempontjából állami vállalatnak kell tekinteni azt a vállalatot is, amelyben a nem állami érdekeltség az 1945. évi január hó 20. napja után kötött és érvényben lévő államközi egyezményen alapszik.

A munkaviszony szabályozása

(Az Mt. 6-13. §-ához)

A kollektív szerződés

2. §

(1) A kollektív szerződés tervezetét a vállalat igazgatója és az üzemi bizottság készíti el. A tervezetet műhelyértekezleteken meg kell vitatni. A műhelyértekezleteken elhangzott észrevételek és javaslatok alapján módosított, vagy kiegészített tervezetét üzemi gyűlés elé kell terjeszteni. A szerződés végleges szövegét az üzemi gyűlésen elhangzott észrevételek és javaslatok figyelembevételével kell elkészíteni. Az üzemi gyűlés által jóváhagyott szerződés végleges szövegét a vállalat igazgatója és az üzemi bizottság megbízottja írja alá.

(2) A kollektív szerződést jóváhagyás végett az illetékes miniszter és szakszervezet elé kell terjeszteni.

(3) Az illetékes miniszter és a szakszervezet köteles a kollektív szerződést nyolc nap alatt megvizsgálni és jóváhagyása felől dönteni. A miniszter, valamint a szakszervezet jóváhagyás előtt a szerződés, kiegészítését vagy módosítását kívánhatja. A jóváhagyott kollektív szerződést nyilvántartásba kell venni és a jóváhagyást az O. M. B. Közlönyben közzé kell tenni. A kollektív szerződést a jóváhagyás közzététele előtt nem szabad alkalmazni.

(4) A jóváhagyott kollektív szerződést - érvényességének tartama alatt - csak mindkét fél hozzájárulásával szabad módosítani vagy kiegészíteni. A módosítás és kiegészítés is csak akkor érvényes, ha azt az illetékes miniszter és a szakszervezet jóváhagyja és a jóváhagyást az O. M. B. Közlönyben közzéteszik.

3. § A vállalat igazgatója és az üzemi bizottság köteles negyedévenként üzemi gyűlésen beszámolni a kollektív szerződésben az elmúlt negyedévre vállalt kötelezettségek teljesítéséről. A beszámolót a dolgozók megvitatják.

4. §

(1) A munkaviszonyt hatósági határozattal - a hatáskörébe tartozó kérdésekben - az illetékes miniszter, az Országos Munkabér Bizottság, a Munkaerőtartalékok Hivatala és a Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központ, illetőleg a Vasutasok Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központja szabályozhatja. [4194/1949. (VIII. 7.) Korm. rendelet, 8/1950. (I. 8.) MT rendelet, 1950. évi 36. törvényerejű rendelet, 238/1950. (IX. 23.) MT rendelet.]

(2) A munkaviszonyt szabályozó hatósági határozat törvénnyel vagy rendelettel ellentétes rendelkezést nem tartalmazhat.

A vállalati munkarend

5. § Az általános munkarend-minta kibocsátásáról szóló 2020/1950. (XI. 4.) MT határozat és az ennek alapján kiadott munkarendek hatályban maradnak.

A munkaszerződés alakja

(Az Mt. 16. §-ához)

6. § (1) Írásba kell foglalni:

a) a mezőgazdaságban és a rokon termelési ágakban munkaközvetítés alá eső munkákra alkalmazott dolgozóval,

b) a hajózás körében foglalkoztatott dolgozóval,

c) a színházi dolgozóval,

d) a házfelügyelővel,

e) a háztartási alkalmazottal kötött, továbbá

f) a három hónapnál hosszabb határozott időre, vagy az előreláthatólag három hónapnál hosszabb ideig tartó meghatározott munkára szóló munkaszerződést.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja alá eső munkaszerződést jóváhagyás végett be kell mutatni a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtóbizottságának, az (1) bekezdés d) pontja alá eső munkaszerződéseket pedig a 6000/1948. (V. 16.) Korm. rendelet 87. §-a értelmében szervezett bizottságnak. A jóváhagyás tekintetében 8 nap alatt dönteni kell. A be nem mutatott, illetőleg a jóvá nem hagyott munkaszerződés semmis.

A próbaidő

(Az Mt. 24. §-ához)

7. § (1) A próbaidő kikötésének akkor is írásban kell történnie, ha a munkaszerződés szóbeli megállapodással jött létre.

(2) A próbaidő tartama szempontjából fontosabbnak tekintendő munkaköröket iparáganként a szakszervezettel egyetértésben az illetékes miniszter határozza meg.

(3) A hajózás körében a próbaidő 30 nap.

A munka teljesítésének helye

(Az Mt. 26-27. §-ához)

8. § A változó munkahelyre történt alkalmazást a munka jellege alapján akkor lehet megállapítani, ha az illető iparágban (pl. az építőiparban, a hajózásban) dolgozókat rendszerint több munkahelyen foglalkoztatják.

9. § (1) A dolgozó a vállalat igazgatójának rendelkezése szerint más vállalatnál is köteles munkát végezni.

(2) Az állandó munkahelyen kívül teljesített munka tekintetében a 33/1951. (I. 31.) MT rendelet rendelkezései az irányadók.

A munkaviszony megszűnése

(Az Mt. 28-36. §-ához)

10. § (1) Nem lehet felmondással megszüntetni a munkaviszonyát

a) annak a dolgozónak, aki első tényleges katonai szolgálatra vagy - mint tartalékos - katonai kiképzésre vonult be, a katonai szolgálat és annak befejezésétől számított 30 nap alatt,

b) a beteg dolgozónak mindaddig, amíg betegsége miatt táppénzben részesül,

c) a Magyar Népköztársaság minisztertanácsa által ösztöndíjjal külföldi tanulmányútra kiküldött dolgozónak a külföldi tanulmányút és az esetleges előzetes tanfolyam ideje alatt,

d) annak a dolgozónak, aki a Gazdasági és Műszaki Akadémián vagy az Ipari Szaktanárképző Intézetben tanulmányokat folytat, a tanulmányi idő tartama alatt,

e) annak a dolgozó nőnek, akit állami gyermekvédő intézetben elhelyezett gyermekének vagy idegen gyermeknek szoptatására az intézetbe felvettek, az intézetben tartózkodása és annak befejezésétől számított 3 nap alatt.

(2) Hatályban marad a mezőgazdasági munkavállalók elbocsátásának korlátozásáról szóló 2750/1949. (III. 26.) Korm. rendelet.

11. § A magánmunkáltatóval fennálló határozatlan időre szóló munkaviszonyt a dolgozó felmondással indokolás nélkül megszüntetheti.

12. § (1) A munkaviszonyt tekintet nélkül a bérfizetési időszak végére, bármely napra fel lehet mondani.

(2) A felmondási idő a szóbeli felmondás közlését, illetőleg az írásbeli felmondás kézbesítését követő napon kezdődik.

13. § A dolgozó a felmondás ellen panasszal fordulhat az egyeztető bizottsághoz (Mt. 142-147. §).

14. § A dolgozó életét, egészségét vagy testi épségét fenyegető veszély fennállását a járási (városi, városi kerületi) tanács végrehajtóbizottsága által kiállított bizonyítvánnyal kell igazolni. A bizonyítványt orvosi vizsgálattal ellenőrizhető esetben a végrehajtóbizottság orvosszakértőjének véleménye alapján kell kiállítani.

(Az Mt. 32-33. §-ához)

15. § (1) A magánmunkáltató a dolgozó ellen fegyelmi eljárást nem indíthat.

(2) A magánmunkáltató és a dolgozó közt fennálló munkaviszonyt bármelyik fél jogosult azonnali hatállyal megszüntetni, ha a másik fél

a) a munkaszerződésből folyó kötelezettségét szándékosan nem teljesíti, vagy

b) demokráciaellenes vagy olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

(3) A munkaviszony azonnali hatályú felbontásának jogát attól a naptól számított 3 napig lehet érvényesíteni, amelyen a jogosult a felbontásra jogosító okról tudomást szerzett.

(4) A mezőgazdasági magánmunkáltató és a dolgozó közt fennálló munkaviszony azonnali hatályú megszüntetésére a 2750/1949. (III. 26.) Korm. rendelet irányadó.

(Az Mt. 35. §-ához)

16. § A jogtalanul elbocsátott dolgozó részére arra az időre, amíg munkaviszonya helyre nem állt, meg kell téríteni az átlagkeresetét; ebbe az összegbe azonban be kell számítani azt a munkabért, amelyet a kiesett idő alatt másutt keresett.

(Az Mt. 36. §-ához)

17. § (1) A munkahelyről önkényesen kilépő dolgozó

a) táppénze új munkaviszonyának kezdetétől számított egy évig tényleges javadalmazása napi átlagának vagy átlagos napibérének 50%-a,

b) új munkaviszonyának első két évében alapszabadsága 6 nap, pótszabadságban egyáltalán nem részesülhet,

c) csak munkaközvetítés útján vállalhat munkát.

(2) Az önkényes kilépésre vonatkozó rendelkezések megtartásáért annak a vállalatnak az igazgatója felelős, amely a dolgozót önkényes kilépése után alkalmazta.

A munkaidő

(Az Mt. 37-38. §-ához)

18. § (1) Napi 6 óra a munkaideje annak a dolgozónak, aki munkáját naponként 3 óránál hosszabb ideig röntgen vagy rádiumsugárzásnak kitett munkahelyen végzi.

(2) Napi 7 óra a munkaideje a nyomdaiparban benzollal vagy toluollal dolgozó mélynyomóknak.

(3) Az Országos Munkabér Bizottság az egészségügyi miniszterrel és az illetékes miniszterrel egyetértésben, a Szakszervezetek Országos Tanácsának javaslatára egészségre ártalmas munkát végző más dolgozók részére is állapíthat meg rövidebb munkaidőt.

19. § (1) Az élelmezési iparban - annak idényjellegére tekintettel - egyes munkakörökben heti 56 órás munkaidőt is meg lehet állapítani. Ezeket a munkaköröket az élelmezési miniszter a szakszervezettel egyetértésben jelöli ki.

(2) A kapusok, az őrszolgálatot teljesítők és a bentlakó háztartási alkalmazottak munkaidejét az Országos Munkabér Bizottság állapítja meg; további intézkedésig a jelenlegi szabályok hatályban maradnak.

20. § (1) A színházi zenekarok dolgozóinak munkaideje évi 440, az opera zenekaroknál évi 352 szolgálat. Egy szolgálat időtartama 4 óránál hosszabb nem lehet. Kivételek:

a) a bemutató előtti harmadik és negyedik próba, melynek tartama 5 óráig terjedhet,

b) a bemutató előtti első és második próba, melynek tartama nem esik korlátozás alá,

c) az előadás, amelyen a szolgálat tartamát az előadás tartama határozza meg.

(2) A szimfónikus zenekarok dolgozóinak munkaideje havi 32 szolgálat alatt 96 óra.

(3) A vendéglátóiparban dolgozó zenészek munkaideje napi 6 óra.

21. § (1) A mezőgazdaságban és a rokon termelési ágakban a munkaidőt a földművelésügyi miniszter a szakszervezettel egyetértésben rendelettel szabályozza.

(2) A mezőgazdasághoz és a rokon termelési ágakhoz nem tartozó vállalatoknál előforduló mezőgazdasági jellegű munkakörökre az illetékes miniszter a szakszervezettel egyetértésben elrendelheti a mezőgazdaságra érvényes munkaidő alkalmazását.

22. § (1) Az illetékes miniszter az Országos Munkabér Bizottsággal és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben az előző rendelkezésekben nem említett iparágakban vagy munkakörökben is megállapíthat - azok különleges körülményeire tekintettel - az Mt. 37. §-ától eltérő munkaidőt.

(2) A munkaidőt általában heti keretben kell megállapítani. Az illetékes miniszter a szakszervezettel egyetértésben egyes munkakörökben a munkaidőt havi keretben is megállapíthatja.

23. § (1) A heti munkaidőt általában 6 munkanapra kell elosztani. A szombati munkaidő megrövidítése érdekében a hét első öt napjára hosszabb munkaidőt lehet megállapítani; a szombati munkaidő azonban ilyen esetben sem lehet kevesebb 5 óránál.

(2) A minisztertanács egyes vállalatokra nézve a munkaidőnek az (1) bekezdéstől eltérő beosztását engedélyezheti.

24. § (1) A két és három műszakban dolgozó üzemekben az újévet, húsvét vasárnapját, május 1-ét, továbbá karácsony első napját megelőző napon az első és második műszak munkaidejét 6 órára lehet csökkenteni. A három műszakban dolgozó üzemekben a harmadik műszak elmaradhat. Ez a rendelkezés folyamatos termelést folytat üzemekre nem vonatkozik.

(2) Munkaidőcsökkentés esetében munkabér csak a munkában töltött időre jár.

(3) A munkaidő - a félórás munkaközi szünettől eltekintve - osztatlan. Osztott munkaidő bevezetését az illetékes miniszter a szakszervezettel egyetértésben engedélyezheti. A jelenlegi engedélyek hatályban maradnak.

(4) A magánmunkáltató a dolgozók munkaidejének beosztását a bizalmival, bizalmi hiányában pedig a dolgozókkal együtt állapítja meg.

Éjjeli munka

(Az Mt. 39-40. §-ához)

25. § (1) Az illetékes miniszter a szakszervezettel egyetértésben egyes iparágakban vagy munkakörökben az éjjeli munkát korlátozhatja és el is tilthatja.

(2) A molnár- (daráló) iparban az éjjeli munka korlátozásáról szóló 32940/1947. (XI. 29.) IpM rendelet és a sütőipari munka szabályozásáról szóló 1923. évi XV. törvény egyes rendelkezéseinek módosításáról kiadott 8620/1948. (VIII. 17.) Korm. rendelet hatályban marad.

Készenléti szolgálat

(Az Mt. 43. §-ához)

26. § (1) A készenléti szolgálat egy-egy alkalommal három napnál hosszabb ideig nem tarthat. Ezt meghaladó készenléti szolgálatot kivételesen az illetékes miniszter engedélyezhet.

(2) A készenléti szolgálatra való kijelölést az érdekelt dolgozóval a szolgálat megkezdését lehetőleg 24 órával megelőzőleg közölni kell.

Munkaközi szünet

(Az Mt. 45. §-ához)

27. § (1) A munkaközi szünet elsősorban étkezésre és tisztálkodásra szolgál.

(2) Munkaközi szünetet csak annak a dolgozónak lehet kiadni, aki napi munkaidejének legalább a felét már munkában töltötte.

(3) Szombaton munkaközi szünet csak akkor illeti meg a dolgozót, ha legalább 5 órát munkában töltött.

(4) A dolgozót minden három és félórai túlmunka után félóra munkaközi szünet illeti meg.

28. § (1) A mezőgazdaságban a déli munkaközi szünet egy óra; az aratást és cséplést végző dolgozók déli munkaközi szünete két óra. Április 1. és október 31. között a déli munkaközi szünetén felül fél óra reggeli és fél óra délutáni pihenőidő jár. Az igás állatok mellett foglalkoztatott dolgozók déli pihenőideje másfél óra; ezalatt a gondjaikra bízott állatok etetését és itatását is kötelesek ellátni.

(2) A színházak művészeti dolgozóinak a próbák alatt minden három órában 15 perc munkaközi szünet jár.

(3) A vendéglátóiparban foglalkoztatott zenészek munkaközi szünete óránként 10 perc.

(4) Egy órai munkaközi szünet illeti meg a bentlakó háztartási alkalmazottakat.

29. § (1) A munkaközi szünetet a dolgozó a vállalat telephelyén, illetőleg munkahelyén köteles eltölteni. Az igazgató ez alól felmentést adhat.

(2) A munkaközi szünetet a munkaidő végén lehet kiadni és azt a dolgozó a vállalat telephelyén kívül is eltöltheti:

a) szombaton, ha a munkaidő rendszeresen kevesebb, mint más munkanapon,

b) a három műszakban dolgozó üzemekben, ha a ténylegesen munkában töltött idő műszakonként nyolc óra,

c) túlmunka esetén az utolsó három és fél órára járó szünetnél.

Heti pihenőnap

(Az Mt. 47. §-ához)

30. § (1) Ha a dolgozó heti pihenőnapját rendszeresen nem vasárnap adják ki, havonta legalább egy pihenőnapnak vasárnapra kell esnie.

(2) Azt a dolgozót, akinek munkaviszonya hat napnál rövidebb ideig tart, közbeeső pihenőnap nem illeti meg.

(3) Az illetékes miniszter a szakszervezettel egyetértésben engedélyt adhat arra, hogy egyes iparágakban a két hétre járó pihenőnapot egymást követő két napon együtt adják ki.

(4) A hajózásban több heti pihenőnapot összevontan lehet kiadni. Az így összevont pihenőnapokat legkésőbb a következő év március hó végéig ki kell adni.

(5) A háztartási alkalmazottat vasárnap délután 3 órától hétfő reggel 7 óráig, továbbá csütörtök délután 3 órától este 10 óráig illeti meg a heti pihenőnap. A szabad délután csütörtök helyett - a dolgozó beleegyezésével - a hét más napján is kiadható.

(6) A színészek részére a heti pihenőnapokat összevontan akkor kell kiadni, amikor ezt a színház műsorrendje lehetővé teszi.

Munkaszüneti napok

(Az Mt. 48. §-ához)

31. § (1) A munkaszüneti napokat megállapító törvények, rendeletek és minisztertanácsi határozatok hatályban maradnak.

(2) Nem jár közbeeső munkaszüneti nap annak a dolgozónak, akinek munkaviszonya 6 napnál rövidebb ideig tart.

Rendes szabadság

(Az Mt. 49-55. §-ához)

32. § (1) A munkaviszony első naptári évében a dolgozót minden teljes naptári hónap után egy munkanap alapszabadság illeti meg. A töredék hónapot figyelmen kívül kell hagyni.

(2) A munkahelyéről önkényesen kilépett dolgozó (Mt. 6. §) új munkahelyén a munkaviszony első és második évében az egyébként járó alapszabadság felét kapja meg.

33. § (1) A munkaviszony első naptári évében a tizenhatodik életévét be nem töltött dolgozónak minden teljes naptári hónap után egy munkanap pótszabadság jár. A tizenhatodik életévét betöltött fiatalkorú dolgozót pedig minden két teljes naptári hónap után - illeti meg egy munkanap pótszabadság.

(2) A fiatalkorú dolgozót utoljára abban a naptári évben illeti meg

a) 12 munkanap pótszabadság, amelyben a tizenhatodik életévét,

b) 6 munkanap pótszabadság, amelyben a tizennyolcadik életévét betölti.

(Az Mt. 51. §-ához)

34. § Tizenkét munkanap pótszabadság illeti meg a dolgozót, ha munkáját naponta 3 óránál hosszabb időn át röntgen-, vagy rádiumsugárzásnak kitett helyen végzi.

35. § (1) A vállalatok vezetőállású dolgozói közül

a) az A., B., C. kategóriájú vállalatok osztályvezetőit és ennél magasabb állást betöltő dolgozói közül azokat, akiknek túlóradíj nem jár, továbbá a D. és E. kategóriájú vállalatok igazgatóját és helyettesét 12 munkanap,

b) az F., G., H. kategóriájú vállalatok igazgatóit, továbbá a D. és E. kategóriájú vállalatok osztályvezetői közül azokat, akiknek túlóradíj nem jár, 6 munkanap pótszabadság illeti meg.

(2) Az illetékes miniszter az Országos Munkabér Bizottsággal egyetértésben 3 munkanap pótszabadságot állapíthat meg olyan munkakörökre, ahol a dolgozók túlóradíjazásban nem részesülhetnek.

(3) Az (1) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az ipari, kereskedelmi és egyéb központok, az egyesülések és a gazdasági irodák dolgozóira is.

36. § A kohászatban azokat a munkaköröket, ahol a dolgozó a meleg munka címén pótszabadságban részesülhet, a kohó- és gépipari miniszter az Országos Munkabér Bizottsággal egyetértésben határozza meg.

37. § A munkaviszony első naptári évében a dolgozót a pótszabadságból a munkában töltött teljes hónapoknak megfelelő arányos rész illeti meg.

38. § (1) Az egy évnél hosszabb idő óta fennálló folyamatos munkaviszony esetén járó pótszabadság kiszámításánál a tizennyolcadik életév betöltése után ugyanannál a vállalatnál megszakítás nélkül eltöltött munkaviszonyt kell figyelembe venni; ebbe a próbaidő is beszámít.

(2) A munkaviszony folyamatosságát nem szakítja meg

a) a vállalat tulajdonában beállott változás,

b) az áthelyezés,

c) a két vállalat kölcsönös megegyezésével történt átvétel,

d) a baloldali politikai magatartás, nemzeti vagy faji üldözés miatt történt elbocsátás,

e) a katonai szolgálat, a hadifogság,

f) a munkaviszonynak foglalkozási betegség vagy üzemi baleset, illetőleg az élelmezési iparban tbc. vagy tifuszgyanú következtében történt megszakítása.

(3) A pótszabadság megállapítása szempontjából a szolgálati időt betöltött két, illetőleg három naptári évenként kell számításba venni. Ha a munkaviszony évközben kezdődött, a félévi vagy azt meghaladó időt egész évként kell számításba venni, a félévet el nem érő időt pedig figyelmen kívül kell hagyni.

(4) A pótszabadság megállapításánál az 1945. év előtti éveket és az 1945. január 1. óta eltelt éveket külön-külön kell számításba venni.

39. § A szabadság megállapításánál a folyó naptári év végéig terjedő időt teljes egészében figyelembe kell venni.

40. § (1) Három hónapnál tovább tartó betegség esetén az alapszabadságot minden mulasztott teljes hónap után egy nappal, a pótszabadságot pedig a mulasztott idő arányában csökkenteni kell.

(2) Üzemi balesettel vagy kártalanításra alapul szolgáló foglalkozási betegséggel összefüggő megbetegedés esetén, valamint a szülési szabadság miatt a szabadságot csökkenteni nem szabad.

(3) Ha a dolgozó évi rendes szabadságát már igénybevette, az igazolatlanul mulasztott munkanapokat a következő évi szabadságából kell levonni.

41. § (1) A munkaviszony első naptári évében a szabadságot az alkalmazást követő hatodik hónap eltelte után, de még az év befejezése előtt kell kiadni. A június 1. után történt alkalmazás esetében a szabadságot december hónap folyamán ki kell adni akkor is, ha a munkaviszony megkezdése óta hat hónap még nem telt el.

(2) A munkaviszony második és további naptári éveiben a szabadságot a naptári év folyamán bármikor ki lehet adni.

(3) A vállalat szabadságolási tervet köteles készíteni. A dolgozók szabadságát az egész évre kell elosztani olymódon, hogy a szabadságolás a termelés folyamatosságában fennakadást ne okozzon. Az idényjellegű vállalatoknál a szabadságokat a legkisebb foglalkoztatottság időszakában kell kiadni; ennek érdekében ezeknél a vállalatoknál a szabadság a következő naptári év március 31-ig is kiadható. Az idényjellegű vállalatok körét az illetékes miniszter a szakszervezettel egyetértésben állapítja meg.

(4) A szabadság beosztása előtt a dolgozót meg kell hallgatni és méltányos kívánságait a lehetőség szerint figyelembe kell venni.

(5) A szabadságot lehetőség szerint egyszerre, legfeljebb azonban két részletben kell kiadni. A dolgozó kérelmére a szabadságot több részletben is ki lehet adni.

(6) A vállalat fontos termelési érdekből, az üzemi bizottság meghallgatása után, a dolgozó már megkezdett szabadságát félbeszakíthatja. Ilyen esetekben a felmerült utazási és egyéb költségtöbbletet a vállalat köteles megtéríteni.

42. § (1) Ha a munkaviszony évközben szűnik meg és a dolgozó évi szabadságából már többet vett igénybe, mint amennyi az évből a vállalatnál eltöltött idővel arányos volna, járandóságából emiatt levonni nem szabad, az új munkahelyén járó szabadság megállapításánál azonban a szabadságidőnek ezt a hányadát be kell számítani.

(2) Ha a munkaviszony évközben szűnik meg és a dolgozó szabadságát még nem vette igénybe a szabadságnak a munkában töltött teljes hónapokra eső arányos részét a felmondási idő alatt kell kiadni; ha a szabadság hosszabb, mint a felmondási idő, a ki nem adható részt meg kell váltani.

(3) Önkényes kilépésnél, valamint fegyelmi határozattal történt elbocsátás esetén szabadságot kiadni nem szabad, illetőleg, ha a dolgozó évi szabadságából már többet vett igénybe, mint amennyi az évből a vállalatnál eltöltött idővel arányos volna, az ennek megfelelő munkabért járandóságából le kell vonni.

(4) Katonai szolgálatra történő bevonulás esetén, ha emiatt a szabadságot az év folyamán már nem lehet kiadni, a szabadságnak a munkában töltött teljes hónapokra eső arányos részét meg kell váltani. Ha pedig a dolgozó évi szabadságából már többet vett igénybe, mint amennyi az évből a vállalatnál eltöltött idővel arányos volna, járandóságából emiatt levonni nem szabad.

(5) Ha a dolgozót évközben más vállalathoz helyezik át, rendes szabadságát a két vállalattól együttesen meg kell kapnia. Ha régi munkahelyén rendes szabadságából nagyobb részt vett igénybe, mint amennyi az ott töltött idő arányában megilleti, munkabéréből ezen a címen levonásnak nincs helye.

Rendkívüli szabadság

(Az Mt. 56. §-ához)

43. § (1) A miniszter rendkívüli szabadságot csak közérdekű szakmai képzés, valamint társadalmi, illetőleg mozgalmi munka céljára engedélyezhet.

(2) Ha a vállalat igazgatója által engedélyezett rendkívüli szabadságot a következő évi rendes szabadságba azért nem lehet beszámítani, mert a dolgozó munkaviszony megszűnt, mielőtt még megfelelő tartamú rendes szabadságra igényt szerzett volna, a rendkívüli szabadság tartamára eső munkabért a dolgozó járandóságából nem szabad levonni, új munkahelyén azonban a rendes szabadságba be kell számítani.

Teljesítménybérrendszer

(Az Mt. 61. §-ához)

44. § A 2017/1950. (IX. 17.) MT határozat és az ennek végrehajtása tárgyában kiadott 242/1950. (IX. 26.) MT rendelet továbbra is hatályban marad.

Prémium

(Az Mt. 63. §-ához)

45. § (1) Hatályban marad a műszaki és egyes adminisztratív dolgozók prémiumrendszeréről szóló 137/1950. (V. 10.) MT rendelet, valamint az ennek végrehajtása tárgyában kiadott 5088/1950. OMB határozat és 5440/1950. OMB határozat (O. M. B. Közlöny III. évf. 11., illetőleg. 41. szám.)

(2) Hatályban maradnak a többgépes munkák díjazására vonatkozó

5152/1950. (O. M. B. Közlöny III. évf. 20. és 21. szám),

5271/1950. (O. M. B. Közlöny III. évf. 28. szám),

5274/1950. (O. M. B. Közlöny III. évf. 23. szám) OMB határozatok, valamint az utóbbit kiegészítő, illetőleg módosító

5329/1950. (O. M. B. Közlöny III. évf. 32. szám),

5523/1950. (O. M. B. Közlöny III. évf. 53. szám), OMB határozatok is.

(3) Hatályban marad az öntődei selejt csökkentéséről szóló 5900/1949. (XII. 4.) NiPM rendelet, valamint a növénytermelés fejlesztéséről szóló 2005/1950. (II. 14.) MT határozat.

A munkabérek megállapítása és a dolgozók besorolása

(Az Mt. 64-65. §-ához)

46. § (1) Hatályban maradnak az 1949. évi gyáripari és bányászati kollektív keretszerződés (O. M. B. Közlöny II. évf. 2. szám), a kereskedelmi és pénzügyi kollektív keretszerződés (O. M. B. Közlöny II. évf. 8. szám), a mezőgazdasági és rokon termelési ágak kollektív keretszerződése (O. M. B. Közlöny II. évf. 19. szám), a kisipari kollektív keretszerződés (O. M. B. Közlöny II. évf. 11. szám), a házfelügyelői kollektív szerződés (O. M. B. Közlöny II. évf. 47. szám) bértáblázatai és területi bércsoportra vonatkozó rendelkezései, valamint azok kiegészítései és módosításai.

(2) Hatályban maradnak az 1949-1950. évben kötött kollektív szerződéseknek a szakmai névsorra (nomenklatúrára) vonatkozó rendelkezései, valamint azok kiegészítései és módosításai.

(3) Hatályban marad

a) a mezőgazdaság körébe tartozó magánmunkáltatóknál foglalkoztatott dolgozók munkafeltételeinek megállapításáról szóló 2950/1949. (IV. 2.) Korm. rendelet 12-17. §-a;

b) a színházi alkalmazottak munkafeltételeinek megállapításáról szóló 4298/1949. (X. 29.) MT rendelet 7. §-a;

c) a háztartási alkalmazottak és a háztartási alkalmi munkások munkaviszonyával kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 34510/1947. (VIII. 5.) NM rendelet 1. és 3. §-a;

d) a kertészet és szőlőművelés körébe tartozó magánmunkáltatóknál foglalkoztatott munkavállalók munkafeltételeinek megállapításáról szóló 44300/1949. OMB határozat (O. M. B. Közlöny II. évf. 33. szám) 30-43. §-a;

e) a szénbányászat fejlesztéséről szóló minisztertanácsi határozat (Magyar Közlöny 1950. XI. 23.), a 280/1950. (XI. 30.) MT rendelet és a nehézipari miniszter 8180/1950. számú körrendelete a szénbányászok jutalmazásáról O. M. B. Közlöny III. évf. 51. szám).

(4) Hatályban maradnak az alábbi OMB határozatok, valamint azok kiegészítései és módosításai:

(5) Hatályban maradnak az Országos Munkabér Bizottság által kiadott darabbéres, illetve mutatószámos besorolási útmutatók és példatárak, valamint azok kiegészítései és módosításai.

(6) A besorolási útmutatókat és példatárakat az illetékes miniszter az Országos Munkabér Bizottság Titkárságával egyetértésben hagyja jóvá. Ez a rendelkezés a besorolási útmutatók és példatárak módosítására és kiegészítésére is irányadó.

47. § (1) A dolgozók besorolására a vállalat munkaügyi és bérosztálya (bérelőadója) az üzemi bizottsággal egyetértésben tesz javaslatot. A besorolást a vállalat igazgatója hagyja jóvá. A vezetőállású dolgozók besorolását az irányítószerv (központ, egyesülés, miniszter, helyi tanács) hagyja jóvá. Az 5061/1950. OMB határozat (O. M. B. Közlöny III. évf. 2. szám) hatályban marad.

(2) Ugyanez az eljárás akkor is, ha a dolgozót - munkaköre megváltozása következtében - újból kell besorolni.

48. § (1) Helyettesítés esetén a dolgozó részére a tényleges munkakör szerinti munkabért kell megadni, ez azonban nem lehet kevesebb, mint ami eredeti munkaköre szerint őt megillette. Havidíjas dolgozónak csak egy hónapi helyettesítés után jár a magasabb munkabér.

(2) A helyettesítés 3 hónapnál hosszabb ideig nem tarthat. Három hónap után a dolgozó munkakörét véglegesnek kell tekinteni, munkabérét az új munkakör alapján kell megállapítani.

(3) Több munkakör betöltése esetén a dolgozót arra a munkakörre megállapított munkabér illeti meg, amelyben munkájának nagyobbik részét végzi.

(4) Hatályban marad a dolgozók második állásának és mellékfoglalkozásának szabályozásáról szóló 3070/1949. (IV. 7.) Korm. rendelet.

49. § (1) Hatályban maradnak az 1949. évi kollektív keretszerződéseknek, valamint az ezek alapján kötött kollektív szerződéseknek azok a rendelkezési, amelyek az étkezési idő, a fizetett munkaszüneti nap, a készenléti idő, rendkívüli berendelés, továbbá kísérleti munkák díjazására vonatkoznak. Hatályban maradnak az ezeket kiegészítő és módosító rendelkezések is.

(2) Ha a dolgozó a fizetett munkaszüneti nap előtti vagy utáni 6-6 munkanapból egy vagy több munkanapot igazolatlanul mulasztott, a munkaszüneti napra díjazást nem kap.

Személyi fizetés

(Az Mt. 66. §-ához)

50. § (1) A személyi fizetés nem haladhatja meg a dolgozó munkakörére a munkabértarifában megállapított fizetés másfélszeresét. Háromezer forintnál magasabb összegű személyi fizetést az illetékes miniszter javaslatára a minisztertanács állapíthat meg.

(2) A személyi fizetés megállapítását az illetékes miniszter bármikor hatálytalaníthatja. Ha a személyi fizetést a minisztertanács állapította meg, annak hatálytalanítása is a minisztertanács hatáskörébe tartozik.

(3) A személyi fizetés meghatározott munkakörre szól; a munkakör megváltozása esetén a személyi fizetés megállapítása hatályát veszti.

Pótlékok

(Az Mt. 67. §-ához)

51. § (1) Hatályban maradnak:

a) az 1949. évi kollektív keretszerződések, valamint az ezek alapján kötött kollektív szerződéseknek, a csoportvezetői pótlékra, magassági pótlékra, éjjeli pótlékra, vasárnapi és szabadnapon végzett munka pótlékára, továbbá a mankópénz juttatására vonatkozó rendelkezései; valamint a vas- és fémipari kollektív szerződés 198., a bányászati kollektív szerződés 159. és 166., az építőanyag, üvegipari és kőbányászati ipari kollektív szerződés 341., a BSZKRT (BHÉV, Autóbusz) vidéki városi és közúti villamos, valamint gazdasági vasutak érdekkörébe tartozó közlekedésben dolgozó munkavállalók kollektív szerződésének 122. a), 122. b) és 128., a könyv-, lapkiadó-, lapterjesztő és hirdető-irodai kollektív szerződés 127. b) és c), a fodrász és kozmetikai ipari kollektív szerződés 44., a hivatásos artisták kollektív szerződésének 16., 17. és 18., a kert- és szőlőművelési kollektív szerződés 112. és 127., az erdőgazdasági kollektív szerződés 86. pontja,

b) a mezőgazdaság körébe tartozó magánmunkáltatóknál foglalkoztatott munkavállalók munkafeltételeinek megállapításáról szóló 2950/1949. (IV. 2.) Korm. rendelet 20., 22-28, 28-30. §-a,

c) a színházi alkalmazottak munkafeltételeinek megállapításáról szóló 4298/1949. (X. 29.) MT rendelet 13-14., 16., 18-19. §-a,

d) a háztartási alkalmazottak és háztartási alkalmi munkások munkaviszonyával kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 34510/1947. (VIII. 5.) NM rendelet 10. §-a,

e) a kertészet és szőlőművelés körébe tartozó magánmunkáltatóknál foglalkoztatott munkavállalók munkafeltételeiről szóló 44300/1949. OMB határozat (O. M. B. Közlöny, II. évf. 33. sz.) 47-48., 51., 57., 59-60. §-a.

(2) Hatályban maradnak az alábbi OMB határozatok:

(3) Hatályban maradnak az 1949. évi kollektív keretszerződéseknek és az ezek alapján kötött kollektív szerződéseknek a túlórára, valamint túlórapótlékra vonatkozó rendelkezései és ezek kiegészítései, módosításai.

(4) Azokban a kivételes munkakörökben, amelyekben a munka elvégzéséhez szükséges időt nem lehet pontosan meghatározni, a dolgozó részére túlóradíjat fizetni nem szabad, mert ez alapbérének megállapításánál már figyelembe van véve. Ezeket a munkaköröket az illetékes miniszter az Országos Munkabér Bizottság Titkárságával és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben határozza meg.

(5) A mezőgazdaságban és a rokon termelési ágakban a földművelési miniszter által a szakszervezettel egyetértésben meghatározott őrszolgálati és állattenyésztési munkakörben foglalkoztatott dolgozók munkabérében az idény alatt havi két pihenőnapon végzett munka benne van.

52. § (1) Hatályban maradnak az 1949. évi kollektív keretszerződéseknek és az ezek alapján kötött kollektív szerződéseknek a munkanap megrövidítésére vonatkozó rendelkezései, valamint ezek módosításai és kiegészítései.

(2) A dolgozó részére:

a) szavazás, hatósági, bírósági idézésre való megjelenés, tanácstagként való eljárás, valamint kötelező orvosi vizsgálat esetén a teljes mulasztott időre járó átlagkeresetet,

b) sorozás és nyilvántartásbavétel esetén a teljes mulasztott időre járó időbért,

c) közeli hozzátartozó (házastárs, gyermek vagy szülő) halála esetén legfeljebb 8 órára időbért kell kifizetni.

(3) Az átlagkereset kiszámításának alapja:

a) egy munkanapra vagy ennél rövidebb időre történő elszámolás esetén a folyó elszámolási időszakon keresztül elért,

b) egy munkanapnál hosszabb időre történő elszámolás esetén pedig a folyó hónapot megelőző három naptári hónapon keresztül elért túlóradíj nélküli kereset.

Kiküldetés

(Az Mt. 71. §-ához)

53. § (1) A kiküldetés, illetőleg külszolgálat esetén fizetendő költségtérítés feltételeire és mértékére a 33/1951. (I. 31.) MT rendelet irányadó.

(2) A más lakóhelyről alkalmazott magas- és mélyépítőipari munkavállalók utazási költségéről szóló 44849/1949. OMB határozat (O. M. B. Közlöny II. évfolyam 41. szám) és a szakmai továbbképzés céljából külföldre küldött munkavállalók díjazásáról szóló 5085/1950. OMB határozat (O. M. B. Közlöny II. évfolyam 10. szám) hatályban marad.

Katonai szolgálat idejére járó illetmények

(Az Mt. 72. §-ához)

54. § Hatályban marad az első tényleges katonai szolgálatot teljesítő munkavállalók szolgálati jogviszonyával kapcsolatos egyes kérdések rendezése tárgyában kiadott 3050/1949. (IV. 3.) Korm. rendelet és a tartalékos tiszti, tiszthelyettesi és legénységi kiképzésre bevonuló személyek polgári szolgálati jogviszonyának és tényleges szolgálat alatti járandóságainak rendezése tárgyában kiadott 21/1951. (I. 20.) MT rendelet.

Levonások a munkabérből

(Az Mt. 73. §-ához)

55. § (1) A dolgozó munkabéréből legfeljebb 33%-ot szabad levonni.

(2) A levonás tartásdíjkövetelés behajtása végett a munkabér 50%-áig terjedhet.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt korlátozás nem vonatkozik a dolgozók áruhitellel (OKÁ), valamint tüzelővel való ellátásából eredő tartozások levonására.

(4) A munkaviszonyból eredő járandóságok lefoglalásának újabb szabályozásáról szóló 4250/1949. (IX. 24.) MT rendeletnek az (1)-(3) bekezdéssel ellentétes rendelkezéseit a munkabérek tekintetében alkalmazni nem lehet.

(5) Hatályban marad a munkavállalót terhelő tartozásoknak a munkavállaló járandóságaiból való levonásáról szóló 25/1951. (I. 27.) MT rendelet.

56. § A természetbeni juttatásokért járó térítésekre vonatkozó jelenlegi rendelkezések hatályban maradnak.

A munkabér kifizetése

(Az Mt. 74. §-ához)

57. § (1) Hatályban maradnak a dolgozók illetményeinek kifizetésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 13/1950. (I. 11.) MT rendelet, az ennek végrehajtása tárgyában kiadott 5044/2/1950. OMB határozat (O. M. B. Közlöny III. évfolyam 2. sz.) 5383/1950. OMB határozat (O. M. B. Közlöny III. évfolyam 36. szám) és 5526/1950. OMB határozat (O. M. B. Közlöny III. évfolyam 54. szám).

(2) Az állami vállalatok tekintetében hatályban maradnak a havi bérelszámolás és bérfizetés rendszerére való áttérésről rendelkező 5447/1950. OMB határozat (O. M. B. Közlöny III. évfolyam 41. szám), 5477/1950. OMB határozat (O. M. B. Közlöny III. évfolyam 45. szám), 5494/1950. OMB határozat (O. M. B. Közlöny III. évfolyam 46. szám).

(3) A magánmunkáltatóknál a munkabérek kifizetése továbbra is a jelenlegi bérfizetési napokon történik.

58. § Hatályban marad a kedvezményes beszerzésre vonatkozólag a 44611/1949. OMB határozat (O. M. B. Közlöny II. évfolyam 40. szám), a 9070/37/1949. OMB határozat (O. M. B. Közlöny II. évfolyam 47. szám), 5007/1949. OMB határozat (O. M. B. Közlöny II. évfolyam 51. szám), továbbá az erdőgazdasági kollektív szerződés (O. M. B. Közlöny III. évfolyam 43. szám) 160-164., a mezőgazdasági kollektív szerződés kiegészítéséről szóló 5551/1950. OMB határozat (O. M. B. Közlöny IV. évfolyam 2. szám) 7-12. pontja.

A dolgozók művelődésének és társadalmi tevékenységének elősegítése

(Az Mt. 76. §-ához)

59. § A jóléti alap felhasználására és mértékére továbbra is a jelenlegi rendelkezések irányadók.

Üdültetés

(Az Mt. 77. §-ához)

60. § (1) Az üdültetés szabályait, valamint a térítés mértékét a Szakszervezetek Országos Tanácsa állapítja meg.

(2) Hatályban marad a csoportos üdültetésről szóló 3167-29/1950. (III. 24.) NM rendelet.

(3) Az ipari és kereskedő tanulók üdültetésének lebonyolítása a Munkaerőtartalékok Hivatalának feladata.

Üzemi étkeztetés

(Az Mt. 78. §-ához)

61. § (1) A vállalat a dolgozókat akkor köteles naponként egyszeri étkeztetésben részesíteni, ha üzemi konyhája van, vagy dolgozói részére az étkeztetést valamely más vállalat vagy üzemélelmezési vállalat útján biztosítani lehet.

(2) Az illetékes miniszter egyes iparágakban - azok különleges körülményeire tekintettel - naponta kétszeri vagy háromszori étkeztetést is engedélyezhet.

(3) Üzemi konyha létesítéséhez az illetékes miniszter előzetes engedélye szükséges. Az engedély kiadása előtt egészségvédelmi szempontból meg kell hallgatni a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtóbizottságát.

62. § Az üzemi étkeztetésben csak a vállalat dolgozói vehetnek részt, családtagot üzemi étkeztetésben részesíteni nem szabad.

63. § (1) Az a vállalat, amely üzemi konyháját teljes mértékben nem tudja kihasználni, köteles más, környékbeli - elsősorban kisebb - vállalat dolgozóinak étkeztetését vállalni.

(2) Közös üzemi konyha fenntartása esetén az étel elszállíttatására az igénybevevő vállalat köteles.

64. § Az étkeztetésért fizetendő térítés mértékére vonatkozóan a jelenlegi rendelkezések maradnak érvényben.

Segély és előleg

(Az Mt. 79-80. §-ához)

65. § Segélyt és előleget csak a segélykeret, illetőleg az előlegkeret erejéig szabad folyósítani.

66. § (1) A segélykeret legmagasabb összege dolgozónként és havonként 5 Ft, az előlegkeret legmagasabb összege pedig dolgozónként és havonként 7 Ft. Ahol a segélykeret, illetőleg előlegkeret jelenleg alacsonyabb, azt csak az illetékes miniszter előzetes engedélyével szabad felemelni.

(2) A Segély- és előlegkeret megállapításánál a vállalat dolgozóinak havi átlagos állományi létszámát kell figyelembe venni.

(3) A száznál kevesebb dolgozót foglalkoztató vállalatok hat hónapra eső keretet összevontan használhatnak fel.

67. § (1) Segélyt, illetőleg előleget a vállalat igazgatója engedélyez. Az engedélyezés előtt meg kell hallgatni az üzemi bizottságot.

(2) Segélyt és előleget csak egyes dolgozók részére lehet engedélyezni. A dolgozókat csoportosan nem szabad ilyen juttatásban részesíteni.

(3) Segélyt vagy előleget csak rendkívüli esetekben lehet adni, pl.: házasságkötés, gyermekszületés, betegség, baleset, haláleset, tanulmányok folytatása, költözködés esetében.

(4) A segély vagy előleg folyósításának indokául szolgáló körülményt hitelt érdemlő módon igazolni kell.

68. § (1) A segély legmagasabb összege 500 Ft. Az illetékes miniszter indokolt esetben a szakszervezet javaslatára a segély összegét felemelheti.

(2) Az előleg nem haladhatja meg a dolgozó egy havi alapbérét és legfeljebb 800 Ft lehet.

Munkavédelem és előzetes munkavédelmi ellenőrzés

(Az Mt. 81-82. §-ához)

69. § A munkavédelemre és az előzetes munkavédelmi ellenőrzésre vonatkozó rendelkezések hatályban maradnak.

Munkahely

(Az Mt. 83-84. §-ához)

70. § A vállalat öltöző-, mosdó- és fürdőhelyiségekről, valamint egyéb egészségügyi berendezésekről a vállalati terv keretén belül köteles gondoskodni.

Munkaruha, védőöltözet

(Az Mt. 85-86. §-ához)

71. § A munkaruhára és védőöltözetre vonatkozó jelenlegi rendelkezések hatályban maradnak.

Védőétel

(Az Mt. 87. §-ához)

72. § (1) Védőételt csak az egészségre ártalmas munkát végző dolgozók részére szabad engedélyezni.

(2) Védőétel kiszolgáltatását a vállalat kérésére a 37250/1948. OMB határozat (M. K. 147-148.), 42652/1949. OMB határozat (O. M. B. Közlöny II. évf. 7. szám), 42944/1949. OMB határozat (II. évf. 18. szám), 43413/1949. OMB határozat (II. évf. 2. szám) által meghatározott esetekben a járási (városi, városi kerületi) tanács végrehajtóbizottsága engedélyezi.

(3) A védőétel kiszolgáltatásának engedélyezésére irányuló kérelemnek tartalmaznia kell

a) a munkahely részletes megjelölését,

b) a munkával kapcsolatos egészségügyi körülmények ismertetését,

c) az érdekelt dolgozók számát,

d) az üzemorvos és a munkavédelmi bizottság véleményét.

(4) A (2) bekezdésben említett OMB határozatokban fel nem sorolt munkahelyre védőétel kiszolgáltatását az illetékes miniszter engedélyezi az egészségügyi miniszterrel és a szakszervezettel egyetértésben.

73. § (1) Az iparban (közlekedésben) melegítő italt kell adni november 1. és március 1. között a szabadban dolgozóknak. Az illetékes miniszter a szakszervezettel egyetértésben határozza meg, hogy egyes munkakörökben milyen munkakörülmények és időjárási viszonyok esetén kell a melegítő italt kiszolgáltatni.

(2) Melegítő italként naponta egyszer fél liter hazai eredetű cukrozott tea vagy hazai eredetű cukrozott kávé adható.

(3) Azt a dolgozót, aki épülő házban lévő olyan munkahelyen dolgozik, ahol sem ajtó, sem ablak még nincs, szabadban dolgozónak kell tekinteni.

74. § (1) A védőételt és melegítő italt a vállalat térítés nélkül természetben köteles kiszolgáltatni.

(2) Védőétel csak a munkában eltöltött napokra jár és azt a munkaidő előtt vagy a munkaközi szünet kezdetekor kell kiadni. A védőételt a vállalat telephelyén, illetőleg a munkahelyen kell elfogyasztani.

75. § Azokon a munkahelyeken, ahol az üzemegészségügyi létesítmények fejlődése, újabb védőberendezések, védőeszközök felszerelése következtében a védőétel engedélyezésének indoka már nem áll fenn, a védőétel kiszolgáltatását meg kell szüntetni.

A dolgozó nők védelme

(Az Mt. 94., 97-98. §-ához)

76. § Az egészségügyi miniszter az illetékes miniszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben állapítja meg azokat a munkaköröket, amelyekben nőt egyáltalán nem, vagy csak előzetes orvosi vizsgálat után szabad alkalmazni.

77. § A szülési szabadságot az állami egészségügyi szolgálat orvosa által adott vélemény alapján lehet az Mt. 97. § (2) bekezdésétől eltérően beosztani.

78. § A dolgozó nőt az Mt. 98. § (1) bekezdésében meghatározott esetben a szoptatási idő alatt a folyó bérelszámolási időszakra számított átlagkeresete illeti meg.

A fiatalkorú dolgozók védelme

(Az Mt. 101-102. §-ához)

79. § (1) A 16. életévét be nem töltött fiatalkorút az állami egészségügyi szolgálat orvosa által adott vélemény alapján lehet állandó munkára alkalmazni.

(2) A tanulóviszonyt egészségügyi okból akkor kell felbontani, ha az állami egészségügyi szolgálat orvosa igazolja, hogy a munka a tanuló egészségére ártalmas.

Társadalombiztosítás

(Az Mt. 104-109. §-aihoz)

80. § A társadalombiztosításra vonatkozó jogszabályok hatályban maradnak.

Munkafegyelem

(Az Mt. 110-120. §-aihoz)

81. § (1) A közületi vállalatok fegyelmi szabályzatáról szóló 34/1950. (I. 27.) MT rendeletnek az Mt. 111-119. §-ával nem érintett rendelkezései hatályban maradnak.

(2) Az Mt.-nek a munkafegyelemre vonatkozó rendelkezéseit a nem állami vállalattal munkaviszonyban álló dolgozóra alkalmazni nem lehet.

Rendbírság

82. § (1) A vállalat igazgatója által kiszabható rendbírság összege 5,- Ft-nál kevesebb és a dolgozó egy napi átlagkereseténél több nem lehet.

(2) Belvízi hajókon dolgozókkal szemben rendbírságot a hajó parancsnoka is kiszabhat.

A dolgozók anyagi felelőssége

(Az Mt. 121-123. §-aihoz)

83. § (1) A kártérítés címen egy hónapban összesen kirótt összeg többszöri károkozás esetében sem haladhatja meg a dolgozó egy havi alapbérének 15 százalékát.

(2) Szándékos károkozás esetében a dolgozót a teljes kár megtérítésére lehet kötelezni. Erre az esetre az (1) bekezdésben megállapított korlátozás nem vonatkozik.

(3) A selejtes termék elszámolásáról szóló 11/1951. (I. 9.) MT rendelet hatályban marad.

84. § Az Mt. 121-123. §-át a nem állami vállalattal munkaviszonyban álló dolgozóra nem lehet alkalmazni. Ezek munkáltatói a dolgozók által okozott károk megtérítését a kártérítésre vonatkozó általános szabályok szerint követelhetik.

Jutalmazás

(Az Mt. 124-127. §-aihoz)

85. § (1) A jubileumi jutalom szempontjából a munkaviszony folyamatosságát nem érinti a vállalat tulajdonában beállott változás, az áthelyezés, a két vállalat megegyezésével történt átvétel, a katonai szolgálat, hadifogság, baloldali politikai magatartás, nemzeti vagy faji üldözés miatt történt időközi megszakítás.

(2) A jutalom kizárólag abban a naptári évben fizethető ki, amelyben a dolgozó a jubileumot elérte.

(3) A jubileumi idő betöltése előtt, a jutalom még a munkaviszony megszűnése esetén sem adható ki.

86. § (1) Hatályban marad

a) az igazgatói alapról szóló 2010/1950. (V. 10.) MT határozat és

b) az újításokra vonatkozó 151/1950. (V. 31.) MT rendelet.

(2) A szénbányászok jutalmazására vonatkozólag irányadó a szénbányászat fejlesztéséről szóló minisztertanácsi határozat (XI. 23.), a 280/1950. (XI. 30.) MT rendelet és a 8180/1950. NiPM körrendelet (O. M. B. Közlöny, III. évf. 51. szám).

87. § A kitüntetésekről külön szabályok rendelkeznek.

(Az Mt. 129. §-ához)

88. § Hatályban maradnak a munkamódszerátadásra vonatkozó jelenlegi rendelkezések.

(Az Mt. 130. §-ához)

89. § Hatályban maradnak a dolgozók tanulmányi szabadságára és munkaidőkedvezményére, valamint szakmai oktatására vonatkozó jelenlegi rendelkezések.

Munkaközvetítés

90. § (1) Állami vállalatok munkaközvetítés nélkül is alkalmazhatnak dolgozókat.

(2) Önkényesen kilépett vagy azonnal hatállyal elbocsátott dolgozót (Mt. 36. §) állami vállalat is csak munkaközvetítés útján alkalmazhat.

91. § (1) A magánmunkáltatók munkaerőszükségletének kielégítése, valamint az önkényesen kilépett, vagy azonnali hatállyal elbocsátott dolgozók tekintetében hatályban marad 6490/1945. (VIII. 15.) ME rendelet, az ennek kiegészítéséről szóló 3530/1946. (III. 31.) Korm. rendelet és a 12150/1948. (XII. 2.) Korm. rendelet, valamint a 48400/1946. (VII. 11.) IpM rendelet, 49996/1946. (VII. 27.) IpM rendelet, 52618/1946. (VIII. 23.) IpM rendelet, 11925/1947. (VII. 5.) IpM rendelet, 40082/1948. (III. 28.) IpM rendelet; a 100800/1945. (X. 25.) FM rendelet, 140140/1946. (I. 30.) FM rendelet, 50800/1948. (IV. 25.) FM rendelet, 5800/1948. (V. 25.) FM rendelet, 51000/1948. (V. 25.) FM rendelet és az 50991/1948. (V. 22.) FM rendelet.

(2) Az önkényesen kilépett vagy azonnali hatállyal elbocsátott dolgozót névszerinti kérésre közvetíteni nem szabad.

(3) A munkaközvetítés lebonyolítása a Munkaerőtartalékok Hivatalának irányítása alatt a helyi tanácsok végrehajtóbizottságának feladata.

(4) Magánmunkáltató az ipar, a kereskedelem és a közlekedés területére eső foglalkozása körében nem alkalmazhat több dolgozót, mint amennyit a társadalombiztosítási szervek 1950. október 1-jei nyilvántartása szerint foglalkoztatott.

(5) Az illetékes miniszter az idény-iparok és alkalmi munkák tekintetében az előbbi korlátozás szempontjából irányadó időpontot eltérően állapíthatja meg.

Munkakönyv

(Az Mt. 131. §-ához)

92. § A munkakönyvek kicseréléséről és új mintájú munkakönyvek rendszeresítéséről szóló 175/1950. (VI. 22.) MT rendelet és a 23/1951. (I. 23.) MT rendelet, valamint az 1/1950. (VI. 22.) MTH utasítás, 5/1950. (XI. 1.) MTH utasítás, és az 1/1951. (I. 23.) MTH utasítás továbbra is hatályban marad.

Kötelező szakmai gyakorlat

(Az Mt. 132. §-ához)

93. § (1) A szakiskolák hallgatóit, illetve tanulóit, továbbá az átképző tanfolyamot végzett dolgozókat az iskola vagy a szaktanfolyam befejezése után az iskola, illetve a szaktanfolyam felett felügyeletet gyakorló miniszter a szakminiszterrel egyetértésben meghatározott vállalatokhoz osztja be, ahol azok az Mt. 132. §-ának (2) bekezdésében meghatározott ideig kötelesek dolgozni.

(2) Az ipari és kereskedő tanulóiskolákat végzett szakmunkásokat a Munkaerőtartalékok Hivatala által megadott keret alapján a szakminiszter osztja be kötelező szakmai gyakorlatra.

94. § A kötelező szakmai gyakorlati idő szempontjából középfokú szakiskolák az ipari és kereskedő tanulóiskolák kivételével azok a szakiskolák, amelyekbe való felvételhez általános iskolai végzettség szükséges, alsófokú szakiskolák az ipari és kereskedő tanulóiskolák.

95. § (1) A kötelező szakmai gyakorlatra beosztott dolgozó munkakörét és munkabérét a beosztással egyidejűleg meg kell határozni.

(2) A kötelező szakmai gyakorlatot teljesítő dolgozókra az általános munka- és munkabérfeltételek irányadók.

96. § A kötelező szakmai gyakorlatra beosztott dolgozókat csak az illetékes miniszter helyezheti át.

Áthelyezés

(Az Mt. 133-138. §-aihoz)

97. § (1) Az áthelyezés esetén felszámítható költözködési illetményekre, valamint a különélési díjra vonatkozólag a 33/1951. (I. 31.) MT rendelet irányadó.

(2) Az Mt. 133-138. §-ait a közszolgálatból vállalathoz és vállalattól közszolgálatba való áthelyezésre is alkalmazni kell.

Időleges munkakötelezettség

(Az Mt. 139-140. §-aihoz)

98. § Az időleges munkakötelezettség teljesítésére vonatkozó részletes szabályokat külön rendelet állapítja meg.

Munkaügyi viták elintézése

(Az Mt. 141-149. §-aihoz)

99. § (1) A munkaügyi viták elintézéséről szóló 263/1950. (XI. 1.) MT rendeletnek és a végrehajtása tárgyában kiadott 5486/1950. OMB határozatnak (O. M. B. Közlöny III. évf. 49. szám) az Mt. által nem érintett rendelkezései hatályban maradnak.

(2) Az állami vállalatnak nem minősülő munkáltatók és dolgozók között felmerült munkaügyi vitákra az Mt. 142-150. §-ának rendelkezéseit nem lehet alkalmazni ezek a viták az alábbi bekezdésben említett kivétellel a munkaügyi bíróság elé tartoznak.

(3) A mezőgazdasági magánmunkáltatókkal szemben fennálló követelések érvényesítését a 4079/1949. (VI. 8.) Korm. rendelet és a 15007/1949. (VIII. 17.) FM rendelet szabályozza.

Vegyes rendelkezések

(Az Mt. 150. §-ához)

100. § A tengeri kereskedelmi hajók dolgozóinak munkaviszonyát szabályozó 1934. évi XIX. törvény, valamint a mezőgazdasági magánalkalmazottaknál foglalkoztatott dolgozók munkafeltételeit megállapító 2950/1949. (IV. 7.) Korm. rendelet, végül a kertészet és a szőlőművelés körébe tartozó magánmunkáltatóknál foglalkoztatott dolgozók munkafeltételeit megállapító 44300/1949. OMB határozat (O. M. B. Közlöny II. évf. 33. szám) hatályban maradnak.

101. § (1) Az Mt., valamint a jelen rendelet hatálybalépésével hatályukat vesztik mindazok a jogszabályok, amelyek az ezekben foglalt rendelkezésekkel ellentétben állnak.

(2) A vállalati dolgozók nyugdíjának és kegydíjának szabályozására vonatkozó rendelkezések hatályban maradnak.

102. § A jelen rendelet az 1951. évi február hó 1. napján lép hatályba.

Dobi István s. k.,

a minisztertanács elnöke