32/1951. (I. 31.) MT rendelet

a Munka Törvénykönyvének a Magyar Államvasutak és a Magyar Posta dolgozóira vonatkozó végrehajtásáról

(Közigazgatási rendszám: 3.900.)

A Magyar Népköztársaság minisztertanácsa a Munka Törvénykönyvéről szóló 1951. évi 7. törvényerejű rendeletben (a továbbiakban: Mt.) foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

A rendelet hatálya

1. § A jelen rendelet hatálya kiterjed a Magyar Államvasutak és a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút (a továbbiakban: MÁV), valamint a Magyar Posta (a továbbiakban: Posta) tényleges szolgálatot teljesítő dolgozóira.

A munkaviszony szabályozása

(Az Mt. 6-13. §-ához)

2. § (1) A munkaviszonyt hatósági határozattal - a hatáskörébe tartozó kérdésekben - a közlekedés- és postaügyi miniszter, az Országos Munkabér Bizottság, a Munkaerőtartalékok Hivatala és a Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központ, illetőleg a Vasutasok Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központja szabályozhatja. [4194/1949. (VIII. 7.) Korm. rendelet, 8/1950. (I. 8.) MT rendelet, 1950. évi 36. törvényerejű rendelet, 238/1950. (IX. 23.) MT rendelet.]

(2) A munkaviszonyt szabályozó hatósági határozat törvénnyel vagy rendelettel ellentétes rendelkezést nem tartalmazhat.

3. § (1) A MÁV és a Posta dolgozóinak munkaviszonyát szolgálati és ügyviteli szabályok is rendezhetik.

(2) Kollektív szerződést a MÁV és a Posta dolgozóira vonatkozólag nem lehet kötni.

4. § Az általános munkarend minta kibocsátásáról szóló 2020/1950. (XI. 4.) MT határozat és a MÁV és Posta üzemi vállalataiban ennek alapján kiadott munkarendek hatályban maradnak.

A munkaviszony keletkezése

(Az Mt. 14-18. §-ához)

5. § (1) A MÁV és a Posta dolgozóinak munkaviszonya kinevezéssel, vagy szerződés útján jön létre.

(2) Szerződéssel kell alkalmazni a kisegítő munkaköröket betöltő, valamint azokat a dolgozókat, akiknek munkaviszonya határozott időre vagy meghatározott munka elvégzésére (idénymunkások) szól.

(3) A (2) bekezdésben fel nem sorolt dolgozók munkaviszonya kinevezéssel jön létre [101/1950. (IV. 4.) MT rendelet].

(4) A kinevezéshez, illetőleg a szerződéses alkalmazáshoz szükséges képesítési és egyéb feltételekre vonatkozólag a jelenlegi szabályok maradnak hatályban.

6. § A MÁV és a Posta dolgozóit kinevezni vagy szerződés útján határozatlan időre vagy egy hétnél hosszabb határozott időre, valamint előreláthatólag egy hétnél hosszabb ideig tartó meghatározott munkára alkalmazni csak írásban szabad.

7. § A kinevezésről szóló okiratban meg kell határozni a szolgálati címet, amelyre a dolgozót kinevezték és az alapbért. Az alkalmazásra vonatkozó szerződésben pedig meg kell határozni azt a munkakört, amelyre a dolgozót alkalmazták, valamint a dolgozó alapbérét.

A próbaidő

(Az Mt. 24. §-ához)

8. § (1) Próbaidőt csak szerződéses alkalmazás esetén lehet kikötni.

(2) A próbaidő szempontjából fontosabb munkaköröket a közlekedés- és postaügyi miniszter, a szakszervezettel egyetértésben határozza meg.

A munka teljesítésének helye

(Az Mt. 26-27. §-ához)

9. § A változó munkahelyre történt alkalmazást a munka jellege alapján akkor lehet megállapítani, ha az illető szolgálati ágban dolgozókat rendszerint több munkahelyen foglalkoztatják.

10. § (1) A dolgozó a vállalat igazgatójának rendelkezése szerint más vállalatnál is köteles munkát végezni.

(2) Az állandó munkahelyen kívül teljesített munka tekintetében irányadó a 33/1951. (I. 31.) MT rendelet.

A munkaviszony megszűnése

(Az Mt. 28-36. §-ához)

11. § A dolgozó munkaviszonyát a MÁV, illetőleg a Posta részéről az a szerv szüntetheti meg, amely a dolgozó kinevezésére vagy szerződéssel alkalmazására jogosult. Annak a dolgozónak a munkaviszonyát, akinek kinevezéséhez vagy szerződéssel való alkalmazásához felsőbb szerv hozzájárulása szükséges, csak a felsőbb szerv hozzájárulásával lehet megszüntetni.

12. § Nem lehet felmondással megszüntetni a munkaviszonyát

a) annak a dolgozónak, aki tényleges katonai szolgálatra vagy - mint tartalékos - katonai kiképzésre vonult be, a katonai szolgálat és annak befejezésétől számított 30 nap alatt,

b) a beteg dolgozónak mindaddig, amíg betegsége miatt táppénzben részesül,

c) a Magyar Népköztársaság minisztertanácsa által ösztöndíjjal külföldi tanulmányútra kiküldött dolgozónak a külföldi tanulmányút és az esetleges előzetes tanfolyam ideje alatt,

d) annak a dolgozónak, aki a Gazdasági és Műszaki Akadémián vagy az Ipari Szaktanárképző Intézetben tanulmányokat folytat, a tanulmányi idő tartama alatt,

e) annak a dolgozó nőnek, akit állami gyermekvédőintézetben elhelyezett gyermekének vagy idegen gyermeknek szoptatására az intézetbe felvettek, az intézetben tartózkodása és annak befejezésétől számított 3 nap alatt.

13. § (1) A dolgozó a munkaviszonyt az Mt. 30. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában említett eseteken felül felmondással akkor is megszüntetheti, ha

a) 60. életévét betöltötte és nyugdíjigénye van,

b) az elérhető legmagasabb összegű nyugdíjra jogosító szolgálati időt betöltötte.

(2) Ha a felmondáshoz a hozzájárulást megtagadták, a dolgozó a közvetlen felettes hatósághoz fordulhat. A 263/1950. (XI. 1.) MT rendelet hatálya alá tartozó üzemi vállalatoknál a dolgozó a hozzájárulás megtagadása miatt panasszal fordulhat az egyeztető bizottsághoz (Mt. 142-147. §).

(3) A nyugdíjra jogosult dolgozó nyugdíjazását a munkaviszonynak felmondás folytán való megszüntetésétől kezdődő hatállyal kell elrendelni.

14. § (1) A munkaviszonyt tekintet nélkül a bérfizetési időszak végére, bármely napra fel lehet mondani.

(2) A felmondási idő a szóbeli felmondás közlését, illetőleg az írásbeli felmondás kézbesítését követő napon kezdődik.

(Az Mt. 32. §-ához)

15. § A dolgozó életét, egészségét vagy testi épségét fenyegető veszély fennállását a járási (városi, városi kerületi) tanács végrehajtóbizottsága által kiállított bizonyítvánnyal kell igazolni. A bizonyítványt orvosi vizsgálattal ellenőrizhető esetben a végrehajtóbizottság vagy a MÁV orvosszakértőjének véleménye alapján kell kiállítani.

(Az Mt. 35. §-ához)

16. § A jogtalanul elbocsátott dolgozó részére arra az időre, amíg munkaviszonya helyre nem állt, meg kell téríteni az átlagkeresetét; ebbe az összegbe azonban be kell számítani azt a munkabért, amelyet a kiesett idő alatt másutt keresett.

(Az Mt. 36. §-ához)

17. § (1) A munkahelyéről önkényesen kilépő dolgozó:

a) táppénze új munkaviszonya kezdetétől számított egy évig tényleges javadalmazása napi átlagának vagy átlagos napibérének 50%-a,

b) új munkaviszonya első két évében alapszabadsága 6 nap, pótszabadságban pedig egyáltalában nem részesülhet,

c) csak munkaközvetítés útján vállalhat munkát.

(2) Az önkényes kilépésre vonatkozó rendelkezések megtartásáért annak a szervnek a vezetője felelős, amely a dolgozót önkényes kilépése után alkalmazta.

A munkaidő

(Az Mt. 37-38. §-ához)

18. § (1) A MÁV és Posta dolgozóinak rendszeres munkaideje heti 48 óra.

(2) A folyamatos üzemi munkáknál (MÁV: forgalom, vontatás, kereskedelem stb., Posta: postahivatalok és központ stb.) dolgozók munkaideje:

a) utazó szolgálatot ellátó dolgozóknál havi 210 óra, távolléti óráknak figyelembevételével havi 300 óra,

b) azokon a munkahelyeken, ahol a munkaidő egyrésze a vasúti, illetőleg postai forgalom folytonosságának fenntartása érdekében csak jelenlét, a havi munkaórák jelenléti órák és étkezési idők összege, együttesen 240 óra,

c) azokon a munkahelyeken, ahol a vasút, illetőleg a Posta üzemének viteléhez szükséges jelenlét teszi ki munkaidő legnagyobb részét, a havi munkaórák, jelenléti órák és étkezési idők összege együttesen 360 óra,

d) a MÁV nevelőintézeteiben nevelői és oktatói munkát végző dolgozók és MÁV kórház egészségügyi dolgozóinak munkaideje tekintetében alkalmazni kell a 31/1951. (I. 31.) MT rendelet 17. §-ának rendelkezéseit,

e) a kapusok és őrszolgálatot teljesítők munkaidejét az Országos Munkabér Bizottság állapítja meg; további intézkedésig a jelenlegi szabályok hatályban maradnak.

19. § A közlekedés- és postaügyi miniszter az Országos Munkabér Bizottsággal és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben az előző rendelkezésekben nem említett munkakörökben is megállapíthat - azok különleges körülményeire tekintettel - az Mt. 37. §-ától eltérő munkaidőt.

20. § (1) A heti munkaidőt általában 6 munkanapra kell elosztani. A szombati munkaidő megrövidítése érdekében a hét első öt napjára hosszabb munkaidőt lehet megállapítani; a szombati munkaidő azonban ilyen esetben sem lehet kevesebb 5 óránál.

(2) A közlekedés- és postaügyi miniszter egyes szolgálati ágakra, illetőleg vállalatokra nézve a munkaidőnek az (1) bekezdéstől eltérő beosztását engedélyezheti.

21. § (1) A MÁV és Posta két és három műszakban dolgozó üzemi vállalatainál az újévet, húsvét vasárnapját, május elsejét, továbbá karácsony első napját megelőző napon az első és második műszak munkaidejét 6 órára lehet csökkenteni. A három műszakban dolgozó üzemekben pedig a harmadik műszak elmaradhat. Ez a rendelkezés a folyamatos termelést folytató üzemekre nem vonatkozik.

(2) Munkaidő csökkentés esetében munkabér csak a munkában töltött időre jár.

22. § (1) A munkaidő - a félórás munkaközi szünettől eltekintve - osztatlan. Osztott munkaidő bevezetését a közlekedés- és postaügyi miniszter a szakszervezettel egyetértésben engedélyezheti. A jelenlegi engedélyek hatályban maradnak.

(2) A napi rendes munkaidőbe a munkára való jelentkezés és a munka átadása közötti tényleges munkával eltöltött idő beszámít.

(3) Az egyes munkahelyeken a munkabeosztást és annak megfelelően a havi munkaórák számát, a napi munkaidő kezdetének és befejezésének időpontját a szolgálati főnök a szakszervezet meghallgatásával állapítja meg.

Túlmunka

(Az Mt. 41. §-ához)

23. § Azokban a munkakörökben, ahol a folyamatos üzemi munka miatt a munkaidő óráinak száma havi keretben van megállapítva - ideértve a pályafelügyeleti dolgozók átszámított munkaóráit is, - túlmunka az ezen felül teljesített munka.

Készenléti szolgálat

(Az Mt. 43. §-ához)

24. § (1) A készenléti szolgálat - kivéve a postai távbeszélő készenléti szolgálatot - egy-egy alkalommal három napnál hosszabb ideig nem tarthat. Ezt meghaladó készenléti szolgálatot kivételesen a közlekedés- és postaügyi miniszter engedélyezhet.

(2) A készenléti szolgálatra való kijelölést az érdekelt dolgozóval a szolgálat megkezdését lehetőleg 24 órával megelőzőleg közölni kell.

A munkaközi szünet

(Az Mt. 45. §-ához)

25. § (1) A munkaközi szünet elsősorban étkezésre és tisztálkodásra szolgál.

(2) Munkaközi szünetet csak annak a dolgozónak lehet kiadni, aki napi munkaidejének legalább a felét már munkában töltötte.

(3) Szombaton munkaközi szünet csak akkor illeti meg a dolgozót, ha legalább 5 órát munkában töltött.

(4) A MÁV-nál a központokban, a folyamatos üzemi munkán és az utazó szolgálatban dolgozóknál, a Postánál pedig a havidíjasoknál, a folyamatos üzemi munkán és az utazó szolgálatban dolgozóknál a munkaközi szünet a munkaidőbe beszámít.

(5) A dolgozót minden három és félóra túlmunka után félóra munkaközi szünet illeti meg.

26. § (1) A munkaközi szünetet a dolgozó a vállalat telephelyén, illetőleg munkahelyén köteles eltölteni. A szolgálati főnök ez alól felmentést adhat.

(2) A munkaközi szünetet a munkaidő végén lehet kiadni és azt a dolgozó a vállalat telephelyén kívül is eltöltheti:

a) szombaton, ha a munkaidő rendszeresen kevesebb, mint más munkanapon;

b) a három műszakban dolgozó üzemi vállalatoknál, ha a tényleges munkával töltött idő műszakonként 8 óra;

c) túlmunka esetén az utolsó három és fél órára járó szünetnél.

Napi pihenőidő

(Az Mt. 46. §-ához)

27. § Az utazó szolgálatot ellátó dolgozók pihenőidejét a honállomásokon általában 12 órában kell megállapítani. Ebbe az időbe nem lehet beszámítani a szolgálat átadására és átvételére, valamint a munkahelytől a lakóhelyre és visszamenetelre szükséges időt.

Heti pihenőnap

(Az Mt. 47. §-ához)

28. § (1) Ha a dolgozó heti pihenőnapját rendszeresen nem vasárnap adják ki, havonta legalább egy pihenőnapnak vasárnapra kell esnie.

(2) Azt a dolgozót, akinek munkaviszonya hat napnál rövidebb ideig tart, közbeeső heti pihenőnap nem illeti meg.

(3) A közlekedés- és postaügyi miniszter a szakszervezettel egyetértésben engedélyt adhat arra, hogy egyes munkakörökben a két hétre járó pihenőnapot egymást követő két napon együtt adják ki.

Munkaszüneti napok

(Az Mt. 48. §-ához)

29. § (1) A munkaszüneti napokat megállapító törvények, rendeletek és minisztertanácsi határozatok hatályban maradnak.

(2) Nem jár közbeeső munkaszüneti nap annak a dolgozónak, akinek munkaviszonya 6 napnál rövidebb ideig tart.

Rendes szabadság

(Az Mt. 49-55. §-ához)

30. § (1) A munkaviszony első évében a dolgozót minden teljes naptári hónap után egy munkanap alapszabadság illeti meg. A töredék hónapot figyelmen kívül kell hagyni.

(2) A munkahelyéről önkényesen kilépett dolgozó (Mt. 36. §) új munkahelyén a munkaviszony első és második évében az egyébként járó alapszabadság felét kapja meg.

31. § (1) A munkaviszony első naptári évében a tizenhatodik életévét be nem töltött dolgozónak minden teljes naptári hónap után egy munkanap pótszabadság jár. A tizenhatodik életévét betöltött fiatalkorú dolgozót pedig minden két teljes naptári hónap után illeti meg egy munkanap pótszabadság.

(2) A fiatalkorú dolgozót utoljára abban a naptári évben illeti meg

a) 12 munkanap pótszabadság, amelyben a tizenhatodik életévét,

b) 6 munkanap pótszabadság, amelyben a tizennyolcadik életévét betölti.

(Az Mt. 51. §-ához)

32. § (1) Alapszabadságon felül pótszabadság címén jár:

a) a MÁV, illetve Posta főosztályon az ügyosztályvezetők és ennél magasabb beosztásban lévők részére, továbbá az igazgatóságok vezetői és helyettesei részére évenként 12 munkanap,

b) a főosztályon az osztályvezetőhelyettesek, továbbá az igazgatóságokon az osztályvezetők és ennél magasabb beosztásban lévők részére évenként 6 munkanap, feltéve, hogy túlóradíjazásban nem részesülnek,

c) A MÁV és Posta központi hivatalok vezetői és helyettesei, osztályvezetői, továbbá az üzemi vállalatok vezetői, valamint a túlóradíjazásban nem részesülő dolgozók részére évenként 3-12 munkanap.

(2) Az (1) bekezdés c) pont alapján pótszabadságban részesülőket, valamint ezek pótszabadságának mértékét az Országos Munkabér Bizottság a közlekedés- és postaügyi miniszterrel és a szakszervezettel egyetértésben határozza meg.

(3) A MÁV nevelőintézetekben nevelő és oktató munkával foglalkoztatott dolgozók és a MÁV kórház egészségügyi dolgozóinak pótszabadsága tekintetében a 31/1951. (I. 31.) MT rendelet 26. §-ának a rendelkezése az irányadó.

33. § (1) Az egy évnél hosszabb idő óta fennálló folyamatos munkaviszony esetén járó pótszabadság kiszámításánál a tizennyolcadik életév betöltése után a MÁV-nál, illetőleg a Postánál megszakítás nélkül eltöltött munkaviszonyt kell figyelembe venni, ebbe a próbaidő is beszámít.

(2) A munkaviszony folyamatosságát nem szakítja meg:

a) az áthelyezés,

b) a két vállalat kölcsönös megegyezésével történt átvétel,

c) a baloldali politikai magatartás, nemzeti vagy faji üldözés miatt történt elbocsátás,

d) katonai szolgálat, hadifogság,

e) a munkaviszonynak foglalkozási betegség, vagy üzemi baleset következtében történt megszakítása.

(3) A pótszabadság megállapítása szempontjából a szolgálati időt betöltött két, illetőleg három naptári évenként kell számításba venni. Ha a munkaviszony évközben kezdődött, a félévi vagy azt meghaladó időt, egész évként kell számításba venni, a félévet el nem érő időt pedig figyelmen kívül kell hagyni.

(4) A pótszabadság megállapításánál az 1945. előtti éveket és az 1945. január 1. óta eltelt éveket külön-külön kell számításba venni.

34. § A munkaviszony első naptári évében a dolgozót pótszabadságból a munkában töltött teljes hónapoknak megfelelő arányos rész illeti meg.

35. § A szabadság megállapításánál a folyó naptári év végéig terjedő időt teljes egészében figyelembe kell venni.

36. § (1) Három hónapnál tovább tartó betegség esetén az alapszabadságot minden mulasztott teljes hónap után egy nappal, a pótszabadságot pedig a mulasztott idő arányában csökkenteni kell.

(2) Üzemi balesettel vagy kártalanításra alapul szolgáló foglalkozási betegséggel összefüggő megbetegedés esetén, valamint a szülési szabadság miatt a szabadságot csökkenteni nem szabad.

(3) Ha a dolgozó évi szabadságát már igénybe vette, az igazolatlanul mulasztott munkanapokat a következő évi szabadságából kell levonni.

37. § (1) A munkaviszony első naptári évében a szabadságot az alkalmazást követő hatodik hónap eltelte után, de még az év befejezése előtt kell kiadni. A június 1. után történt alkalmazás esetében a szabadságot december hónap folyamán ki kell adni akkor is, ha a munkaviszony megkezdése óta hat hónap még nem telt el.

(2) A munkaviszony második és további naptári éveiben a szabadságot a naptári év folyamán bármikor ki lehet adni.

(3) A hivatalok (vállalatok) szabadságolási tervet kötelesek készíteni. A dolgozók szabadságát az egész évre kell elosztani olymódon, hogy a szabadságolás a munka folyamatosságában fennakadást ne okozzon. Az idényjellegű munkahelyeken a szabadságokat a legkisebb foglalkoztatottság időszakában kell kiadni; ennek érdekében ezeknél a munkahelyeknél a szabadság a következő naptári év március 31-ig is kiadható. Az idényjellegű munkahelyek körét a közlekedés- és postaügyi miniszter a szakszervezettel egyetértésben állapítja meg.

(4) A szabadság beosztása előtt a dolgozót meg kell hallgatni és méltányos kívánságait lehetőség szerint figyelembe kell venni.

(5) A szabadságot lehetőség szerint egyszerre, legfeljebb azonban két részletben kell kiadni. A dolgozó kérelmére a szabadságot több részletben is ki lehet adni.

(6) A szolgálati főnök fontos érdekből, az üzemi bizottság meghallgatása után a dolgozó már megkezdett szabadságát félbe szakíthatja. Ilyen esetekben a felmerült utazási és egyéb költségtöbbletet a hivatal (vállalat) köteles megtéríteni.

38. § (1) Ha a munkaviszony évközben szűnik meg és a dolgozó évi szabadságából már többet vett igénybe, mint amennyi az évből a vállalatnál eltöltött idővel arányos volna, járandóságából emiatt levonni nem szabad, az új munkahelyén járó szabadság megállapításánál azonban a szabadságidőnek ezt a hányadát be kel számítani.

(2) Ha a munkaviszony évközben szűnik meg és a dolgozó szabadságát nem vette igénybe, a szabadságnak a munkában töltött teljes hónapokra eső arányos részét a felmondási idő alatt kell kiadni; ha a szabadság hosszabb, mint a felmondási idő, a ki nem adható részt meg kell váltani.

(3) Önkényes kilépésnél, valamint fegyelmi határozattal történt elbocsátás esetén szabadságot kiadni nem szabad, illetőleg ha a dolgozó évi szabadságából már többet vett igénybe, mint amennyi az évből a vállalatnál eltöltött idővel arányos volna, az ennek megfelelő munkabért járandóságából le kell vonni.

(4) Katonai szolgálatra történő bevonulás esetén, ha emiatt a szabadságot az év folyamán már nem lehet kiadni, a szabadságnak a munkában töltött teljes hónapokra eső arányos részét meg kell váltani. Ha pedig a dolgozó évi szabadságából már többet vett igénybe, mint amennyi az évből a vállalatnál eltöltött idővel arányos volna, járandóságából emiatt levonni nem szabad.

(5) Ha a dolgozót évközben más vállalathoz helyezik át, rendes szabadságát a két vállalattól együttesen meg kell kapnia. Ha a régi munkahelyén rendes szabadságából nagyobb részt vett igénybe, mint amennyi az ott töltött idő arányában megilleti, munkabéréből ezen a címen levonásnak nincs helye.

Rendkívüli szabadság

(Az Mt. 56. §-ához)

39. § (1) A miniszter rendkívüli szabadságot csak közérdekű szakmai képzés, valamint társadalmi, illetőleg mozgalmi munka céljára engedélyezhet.

(2) Ha a szolgálati főnök által engedélyezett rendkívüli szabadságot a következő évi rendes szabadságba azért nem lehet beszámítani, mert a dolgozó munkaviszonya megszűnt, mielőtt még megfelelő tartamú rendes szabadságra igényt szerzett volna, a rendkívüli szabadság tartamára eső munkabért a dolgozó járandóságából nem szabad levonni, új munkahelyén azonban a rendes szabadságba be kell számítani.

Munkabérek megállapítása és a dolgozók besorolása

(Az Mt. 64-65. §-ához)

40. § (1) A MÁV-nál hatályban marad az 51/1950. (II. 15.) MT rendelet 7-15. §-a, annak mellékletét képező táblázatok, 16. §-ának (1), (7)-(9) bekezdése, 20. §-a, valamint ezek kiegészítései és módosításai.

(2) A Postánál hatályban marad az 52/1950. (II. 5.) MT rendelet 7-1. §-a, annak mellékletét képező táblázatok, továbbá a 16. § (1) és (7) bekezdése a 18. és 21. §-ai, valamint ezek kiegészítései és módosításai.

(3) Hatályban maradnak az Országos Munkabér Bizottság által a darabbérrendszer bevezetésével kapcsolatban kiadott határozatok, valamint darabbéres, illetőleg mutatószámos besorolási útmutatók és példatárak, továbbá azok kiegészítései és módosításai.

(4) A besorolási útmutatókat és példatárakat a közlekedés- és postaügyi miniszter az Országos Munkabér Bizottság Titkárságával egyetértésben hagyja jóvá. Ez a rendelkezés a besorolási útmutatók és példatárak módosítására és kiegészítésére is irányadó.

(Az Mt. 65. §-ához)

41. § A besorolás érvényességéhez a miniszter vagy az általa kijelölt szerv jóváhagyása szükséges.

42. § (1) A túlmunkáért, az éjjeli munkáért, a heti pihenőnapon és a fizetett munkaszüneti napon végzett munkáért járó díjazás mértékét, valamint a prémiumok, jutalékok feltételeit és mértékét a közlekedés- és postaügyi miniszter az Országos Munkabér Bizottsággal és a szakszervezettel egyetértésben szabályozza.

(2) Ha a dolgozó a fizetett munkaszüneti nap előtti vagy utáni 6-6 munkanapból egy vagy több munkanapot igazolatlanul mulasztott, a munkaszüneti napon díjazást nem kap.

(3) A helyettesítés esetén járó munkabér megállapítására vonatkozólag a jelenlegi rendelkezések maradnak hatályban.

(4) Hatályban marad a dolgozók második állásának és mellékfoglalkozásának szabályozásáról szóló 3070/1949. (IV. 7.) Korm. rendelet.

Személyi fizetés

(Az Mt. 66. §-ához)

43. § (1) A személyi fizetés nem haladhatja meg a dolgozó munkakörére a munkabértarifában megállapított fizetés másfélszeresét. Háromezer forintnál magasabb összegű személyi fizetést a közlekedés- és postaügyi miniszter javaslatára a minisztertanács állapíthatja meg.

(2) A személyi fizetés megállapítását a közlekedés- és postaügyi miniszter bármikor hatálytalaníthatja. Ha a személyi fizetést a minisztertanács állapította meg, annak hatálytalanítása is a minisztertanács hatáskörébe tartozik.

(3) A személyi fizetés meghatározott munkakörre szól; a munkakör megváltozása esetén a személyi fizetés megállapítása hatályát veszti.

Pótlékok

(Az Mt. 67. §-ához)

44. § (1) A MÁV-ra vonatkozólag az 51/1950. (II. 5.) MT rendelet 16. §-ának (2)-(3), (6) és (8) bekezdései és az 5125/1950. OMB határozat, a Postára vonatkozólag az 52/1950. (II. 5.) MT rendelet 16. §-ának (2)-(3) és (5) bekezdése, valamint a 6260/A/4-2/3/B/1950. KPM rendelet továbbra is hatályban marad.

(2) A fertőzés veszélyének kitett egészségügyi dolgozók veszélyességi pótlékára, valamint az orvosok pótlékára a 31/1951. (I. 31.) MT rendelet 38. §-a az irányadó.

Munkaidő kiesése idején járó munkabér

(Az Mt. 69. §-ához)

45. § (1) A dolgozó részére:

a) szavazás, hatósági vagy bírósági idézésre való megjelenés, tanácstagként való eljárás, valamint kötelező orvosi vizsgálat esetén a teles mulasztott időre járó átlagkeresetet,

b) sorozás és nyilvántartásbavétel esetén a teljes mulasztott időre járó időbért,

c) közeli hozzátartozó (házastárs, gyermek, vagy szülő) halála esetén a mulasztott időre, de legfeljebb 8 órára járó időbért kell kifizetni.

(2) Az átlagkereset kiszámításának alapja

a) egy munkanapra vagy ennél rövidebb időre történő elszámolás esetén a folyó elszámolási időszakon keresztül elért,

b) egy munkanapnál hosszabb időre történő elszámolás esetén pedig a folyó hónapot megelőző három naptári hónapon keresztül elért túlóradíj nélküli kereset.

Kiküldetés

(Az Mt. 71. §-ához)

46. § A kiküldetés, illetőleg külszolgálat esetén fizetendő költségtérítés feltételeire és mértékére a 33/1951. (I. 31.) MT rendelet irányadó.

Katonai szolgálat idejére járó illetmények

(Az Mt. 72. §-ához)

47. § Hatálytalan marad az első tényleges katonai szolgálatot teljesítő munkavállalók munkaviszonyával kapcsolatos egyes kérdések rendezése tárgyában kiadott 3050/1949. (IV. 3.) Korm. és a tartalékos tiszti, tiszthelyettesi és legénységi kiképzésre bevonuló személyek polgári szolgálati jogviszonyának és tényleges szolgálat alatti járandóságainak rendezése tárgyában kiadott 21/1951. (I. 20.) MT rendelet.

Levonások a munkabérből

(Az Mt. 73. §-ához)

48. § (1) A dolgozó munkabéréből legfeljebb 33%-ot szabad levonni.

(2) A levonás tartásdíjkövetelés behajtása végett a munkabér 50%-áig terjedhet.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt korlátozás nem vonatkozik a dolgozó áruhitellel (OKÁ), valamint tüzelővel való ellátásából eredő tartozások levonására.

(4) A munkaviszonyból eredő járandóságok lefoglalásának újabb szabályozásáról szóló 4250/1949. (IX. 24.) MT rendeletnek (1)-(3) bekezdésekkel ellentétes rendelkezéseit a munkabérek tekintetében alkalmazni nem szabad.

(5) Hatályban marad a munkavállalót terhelő tartozásoknak a munkavállaló járandóságaiból való levonásáról szóló 25/1951. (I. 27.) MT rendelet is.

49. § A természetbeni juttatásokért járó térítésekre vonatkozó jelenlegi rendelkezések hatályban maradnak.

A munkabér kifizetése

(Az Mt. 74. §-ához)

50. § (1) A havonta utólag elszámolt munkabérre a hónap közben egyszer részfizetést kell folyósítani.

(2) A bérfizetési napokat a közlekedés- és postaügyi miniszter a pénzügyminiszterrel és az Országos Munkabér Bizottsággal egyetértésben állapítja meg. A 22/1950. (I. 20.) MT rendelet és az azt kiegészítő rendelkezések továbbra is hatályban maradnak.

A dolgozók művelődésének és társadalmi tevékenységének elősegítése

(Az Mt. 76. §-ához)

51. § A jóléti alap felhasználására és mértékére továbbra is a jelenlegi rendelkezések irányadók.

Üdültetés

(Az Mt. 77. §-ához)

52. § (1) Az üdültetés szabályait, valamint a térítés mértékét a Szakszervezetek Országos Tanácsa állapítja meg.

(2) Hatályban marad a csoportos üdültetésről szóló 3167/29/1950. (III. 24.) NM rendelet.

(3) Az ipari tanulók üdültetéséről a Munkaerőtartalékok Hivatala gondoskodik.

Üzemi étkeztetés

(Az Mt. 78. §-ához)

53. § (1) A szolgálati hely a dolgozókat akkor köteles naponként egyszeri étkeztetésben részesíteni, ha üzemi konyhája van, vagy dolgozói részére az étkeztetést valamely más szolgálati hely vagy üzemélelmezési vállalat útján biztosítani lehet.

(2) Üzemi konyha létesítéséhez a közlekedés- és postaügyi miniszter előzetes engedélye szükséges. Az engedély kiadása előtt egészségvédelmi szempontból meg kell hallgatni a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtóbizottságát.

54. § Az üzemi étkeztetésben csak a dolgozók vehetnek részt; családtagot üzemi étkeztetésben részesíteni nem szabad.

55. § Az a szolgálati hely, amely üzemi konyháját teljes mértékben nem tudja kihasználni, köteles más, környékbeli - elsősorban kisebb- szolgálati hely dolgozóinak étkeztetését vállalni.

56. § Az étkeztetés ellenében fizetendő térítés mértékét a pénzügyminiszter a közlekedés- és postaügyi miniszterrel és a szakszervezettel egyetértésben állapítja meg. A jelenlegi rendelkezések hatályban maradnak.

Segély és előleg

(Az Mt. 79-80. §-ához)

57. § (1) Segélyt és előleget csak a segélykeret, illetőleg az előlegkeret erejéig szabad folyósítani.

(2) A segély- és előlegkeretre vonatkozó jelenlegi rendelkezések hatályban maradnak.

58. § (1) A segélyt és az előleget a szolgálati főnök engedélyezi. Engedélyezés előtt meg kell hallgatni az üzemi bizottságot.

(2) Segélyt és előleget csak egyes dolgozók részére lehet engedélyezni. A dolgozókat csoportosan nem szabad ilyen juttatásban részesíteni.

(3) Segélyt vagy előleget csak rendkívüli esetekben lehet adni, pl. házasságkötés, gyermekszületés, betegség, baleset, haláleset, tanulmányok folytatása, költözködés esetében.

(4) A segély vagy előleg folyósításának indokául szolgáló körülményt hiteltérdemlő módon igazolni kell.

59. § (1) A segély legmagasabb összege 500 Ft. A közlekedés- és postaügyi miniszter indokolt esetben a szakszervezet javaslatára a segély összegét felemelheti.

(2) Az előleg nem haladhatja meg a dolgozó egyhavi alapfizetését és legfeljebb 800 Ft lehet.

Munkavédelem és előzetes munkavédelmi ellenőrzés

(Az Mt. 81-82. §-ához)

60. § A munkavédelemre és az előzetes munkavédelmi ellenőrzésre vonatkozó rendelkezések hatályban maradnak.

Munkahely

(Az Mt. 83-84. §-ához)

61. § A MÁV és Posta az öltöző, mosdó és fürdőhelyiségekről, valamint egyéb egészségügyi berendezésekről a vállalati terv keretén belül köteles gondoskodni.

Munkaruha

(Az Mt. 85. §-ához)

62. § (1) A munkaruhára és védőöltözetre vonatkozó jelenlegi rendelkezések hatályban maradnak.

(2) Az egyenruha, viselésére vonatkozólag a közlekedés- és postaügyi miniszter rendelkezik.

Védőétel

(Az Mt. 87-88. §-ához)

63. § (1) Védőételt csak az egészségre ártalmas munkát végző dolgozók részére szabad engedélyezni.

(2) Védőétel kiszolgáltatását a szolgálati főnök javaslatára a 37250/1948. OMB (M. K. H. L. 147-148.), 42652/1949. OMB (O. M. B. Közlöny II. évf. 7. szám), 42944/1949. OMB (II. évf. 18. szám), 43413/1949. OMB (II. évf. 22. szám) határozatok által meghatározott esetekben a községi (városi, városi kerületi) tanács egészségügyi osztálya engedélyezi.

(3) A védőétel kiszolgáltatásának engedélyezésére irányuló kérelemnek tartalmaznia kell

a) a munkahely részletes megjelölését,

b) a munkával kapcsolatos egészségügyi körülmények ismertetését,

c) az érdekelt dolgozók számát,

d) az üzemorvos és a munkásvédelmi bizottság véleményét.

(4) A (2) bekezdésben említett OMB határozatokban fel nem sorolt munkahelyre védőétel kiszolgáltatását a közlekedés- és postaügyi miniszter engedélyezi az egészségügyi miniszterrel és a szakszervezettel egyetértésben.

64. § (1) Melegítő italt kell adni november 1. és március 1. között a szabadban dolgozóknak. A közlekedés- és postaügyi miniszter a szakszervezettel egyetértésben határozza meg, hogy egyes munkakörökben milyen munkakörülmények és időjárási viszonyok esetén kell a melegítő italt kiszolgáltatni.

(2) Melegítő italként naponta egyszer fél liter hazai eredetű cukrozott tea, vagy hazai eredetű cukrozott kávé adható.

(3) Azt a dolgozót, aki épülő házban lévő olyan munkahelyen dolgozik, ahol sem ajtó, sem ablak még nincs, szabadban dolgozónak kell tekinteni.

65. § (1) A védőételt és melegítő italt a vállalat térítés nélkül természetben köteles kiszolgáltatni.

(2) Védőétel csak a munkában töltött napokra jár és azt a munkaidő előtt vagy a munkaközi szünet kezdetekor kell kiadni. A védőételt a telephelyen, illetőleg a munkahelyen kell elfogyasztani.

66. § Azokon a munkahelyeken, ahol az üzemegészségügyi létesítmények fejlődése, újabb védőberendezések, védőeszközök felszerelése következtében a védőétel engedélyezésének indoka már nem áll fenn, a védőétel kiszolgáltatását meg kell szüntetni.

A dolgozó nők védelme

(Az Mt. 94., 97-98. §-ához)

67. § Az egészségügyi miniszter a közlekedés- és postaügyi miniszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben állapítja meg azokat a munkaköröket, amelyekben nőt egyáltalán nem vagy csak előzetes orvosi vizsgálat után szabad alkalmazni.

68. § A szülési szabadságot az állami egészségügyi szolgálat orvosa vagy a MÁV orvosa által adott vélemény alapján lehet az Mt. 97. § (2) bekezdésétől eltérően beosztani.

69. § A dolgozó nőt az Mt. 98. § (1) bekezdésében meghatározott esetben a szoptatási idő alatt a folyó bérfizetési időszakra számított átlagkeresete illeti meg.

A fiatalkorú dolgozók védelme

(Az Mt. 101-102. §-ához)

70. § (1) A tizenhatodik életévét be nem töltött fiatalkorút az állami egészségügyi szolgálat vagy a MÁV orvosa által adott vélemény alapján lehet állandó munkára alkalmazni.

(2) A tanulóviszonyt egészségügyi okból akkor kell elbontani, ha a MÁV, illetőleg az állami egészségügyi szolgálat orvosa igazolja, hogy a tanuló munkája egészségére ártalmas.

Társadalombiztosítás

(Az Mt. 104-109. §-ához)

71. § A MÁV és a Posta a dolgozóit megillető társadalombiztosítási szolgáltatásokra, valamint a családi pótlékra és nyugellátásra vonatkozó jogszabályok továbbra is hatályban maradnak.

Munkafegyelem

(Az Mt. 110-120. §-ához)

72. § A MÁV dolgozóira vonatkozó fegyelmi szabályok, valamint a Posta fegyelmi szabályzata tárgyában kiadott 224/1950. (VIII. 27.) MT rendelet hatályban maradnak.

A dolgozók anyagi felelőssége

(Az Mt. 121-123. §-ához)

73. § (1) A dolgozót az általa okozott kár megtérítésére a fegyelmi eljárás során kell kötelezni.

(2) A kártérítés címén egy hónapban kirótt összeg többszöri károkozás esetén sem haladhatja meg a dolgozó alapbérének 15%-át.

(3) Szándékos károkozás esetén a dolgozót a teljes kár megtérítésére lehet kötelezni. Erre az esetre a (2) bekezdésben megállapított korlátozás nem vonatkozik.

(4) A szolgálati szabályzatokban előírt esetekben fegyelmi eljárás nélkül is kötelezhető az alkalmazott a kár teljes vagy részbeni megtérítésére.

(5) A selejtes termékek elszámolásáról szóló 11/1951. (I. 9.) MT rendelet hatályban marad.

Jutalmazás

(Az Mt. 124-127. §-ához)

74. § (1) A MÁV és Posta vállalatainál a jubileumi jutalom szempontjából a munkaviszony folyamatosságát nem érinti az áthelyezés, a katonai szolgálat, hadifogság, baloldali politikai magatartás, nemzeti vagy faji üldözés miatt történt időközi megszakítás.

(2) A jutalom kizárólag abban a naptári évben fizethető ki, amelyben a dolgozó a jubileumot elérte.

(3) A jubileumi idő betöltése előtt a jutalom még a munkaviszony megszünése esetén sem adható ki.

75. § (1) A közlekedés- és postaügyi miniszter a szakszervezettel egyetértésben a kimagasló munkát teljesített dolgozókat jutalomban részesítheti.

(2) A kitüntetésekről külön szabályok rendelkeznek.

(3) Hatályban maradnak, a 151/1950. (V. 31.) MT rendelet és a 204/1950. (VIII. 11.) MT rendelet.

(Az Mt. 129. §-hoz)

76. § Hatályban maradnak a munkamódszer átadásra vonatkozó jelenlegi rendelkezések.

Az alkalmazottak szakmai képzése

(Az Mt. 130. §-ához)

77. § Hatályban maradnak a dolgozók tanulmányi szabadságára és munkaidő kedvezményére, valamint szakmai oktatására vonatkozó jelenlegi rendelkezések.

Munkaközvetítés

78. § Önkényesen kilépett vagy azonnali hatállyal elbocsátott dolgozót (Mt. 36. §) a MÁV és Posta is csak munkaközvetítés útján alkalmazhat.

Kötelező szakmai gyakorlat

(Az Mt. 132. §-ához)

79. § (1) A szakiskolák hallgatóit, illetve tanulóit, továbbá az átképző tanfolyamot végzett dolgozókat az iskola vagy a Szaktanfolyam befejezése után az iskola, illetve a szaktanfolyam felett felügyeletet gyakorló miniszter a közlekedés- és postaügyi miniszterrel egyetértésben meghatározott vállalatokhoz osztja be, ahol azok az Mt. 132. §-ának (2) bekezdésében meghatározott ideig kötelesek dolgozni.

(2) Az ipari és kereskedő tanulóiskolákat végzett szakmunkásokat a Munkaerőtartalékok Hivatala által megadott keret alapján a közlekedés- és postaügyi miniszter osztja be kötelező szakmai gyakorlatra.

80. § A kötelező szakmai gyakorlati idő szempontjából

középfokú szakiskolák az ipari és kereskedő tanuló iskolák kivételével azok a szakiskolák, melyekbe való felvételhez általános iskolai végzettség szükséges,

alsófokú szakiskolák az ipari és kereskedő tanuló iskolák.

81. § (1) A kötelező szakmai gyakorlatra beosztott dolgozó munkakörét és munkabérét a beosztással egyidejűleg meg kell határozni.

(2) A kötelező szakmai gyakorlatot teljesítő dolgozókra az általános munka- és munkabérfeltételek irányadók.

82. § A kötelező szakmai gyakorlatra beosztott dolgozókat csak a közlekedés- és postaügyi miniszter helyezheti át.

Munkakönyv

(Az Mt. 131. §-ához)

83. § A munkakönyvek kicseréléséről és új mintájú munkakönyvek rendszeresítéséről szóló 175/1950. (VI. 22.) MT rendelet és a 23/1951. (I. 23.) MT rendelet, valamint az 1/1950. (VI. 22.) MTH utasítás, 5/1950. (XI. 1.) MTH utasítás és 1/1951. (I. 23.) MTH utasítás továbbra is hatályban marad.

Áthelyezés

(Az Mt. 133-138. §-ához)

84. § (1) Az áthelyezés esetén felszámítható költözködési illetményekre, valamint a különélési pótlékra vonatkozólag a 33/1951. (I. 31.) MT rendelet irányadó.

(2) Az áthelyezés ellen benyújtott panaszt a közvetlen felügyeleti szerv intézi el. A 263/1950. (XI. 1.) MT rendelet hatálya alá tartozó üzemi vállalatok dolgozóinak panaszát az egyeztető bizottság bírálja el. (Mt. 143-148. §).

(3) Az Mt. 132-138. §-ait közszolgálatból a MÁV-hoz, vagy Postához, illetőleg a MÁV-tól, vagy Postától a közszolgálatba való áthelyezésre is alkalmazni kell.

Munkaügyi viták elintézése

(Mt. 141-149. §-ához)

85. § (1) A felmerülő munkaügyi vitákat szolgálati úton kell elintézni.

(2) A 263/1950. (XI. 1.) MT rendelet hatálya alá tartozó üzemi vállalatok tekintetében a munkaügyi viták elbírálása az egyeztető bizottság hatáskörébe tartozik.

Vegyes rendelkezések

86. § Az Mt., valamint a jelen rendelet hatálybalépésével hatályukat vesztik mindazok a jogszabályok, amelyek az ezekben foglalt rendelkezésekkel ellentétben állanak.

87. § A jelen rendelet az 1951. évi február hó 1. napján lép hatályba.

Dobi István s. k.,

a minisztertanács elnöke