16/1957. (XI. 3.) FM rendelet

az állami tartalékföldek hasznosításáról szóló 63/1957. (X. 19.) Korm. rendelet végrehajtásáról

A 63/1957. (X. 19.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az állami tartalékföldek használatának rendezésére az igazságügyminiszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben a következőket rendelem:

[Az állami tartalékföldek hasznosításáról szóló 63/1957. (X. 19.) számú kormányrendeletet (továbbiakban: R) és a végrehajtási rendeletet (továbbiakban: Vhr.) egységes szerkezetben közöljük. A vastagbetűs szedés szövege a R., a vékonyabb betűkkel szedett és szakaszokra osztott szöveg a Vhr. rendelkezéseit tartalmazza.]

R. 1. §

(1) Az 1957. évi 10. törvényerejű rendelet alapján végrehajtott vitás földtulajdoni és használati viszonyok rendezése után fennmaradó állami tartalékföldek használatba, illetőleg haszon-bérbeadását az alábbi irányelvek szerint kell végrehajtani:

a) Az állami tartalékföldek használatba-adásánál elsősorban az állami, erdő-, kísérleti, tan- és cél gazdaság (továbbiakban: állami gazdaság) igényét kell kielégíteni. Ezt követően sorrendben a mezőgazdasági termelőszövetkezet, termelőszövetkezeti csoport, - a tanyai és falusi pedagógusok illetményföldje és iskolai gyakorlóterület céljára - az iskola, továbbá a földművesszövetkezet keretében működő termelői szakcsoport, vagy mezőgazdasági társulás (továbbiakban: társulás), majd az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok és a dolgozó kisemberek közül a földműveléssel élethivatásszerűen foglalkozó mezőgazdasági szakemberek (továbbiakban: dolgozó parasztok) részére lehet átadni a tartalékföldet, ha annak megművelését önként vállalják és a használatba-, illetőleg bérbeadást kérik.

b) A földművelésügyi miniszter kötelezze a felügyelete alá tartozó állami gazdaságokat arra, hogy egyes tartalékföldeket átmenetileg kezelésbe vegyenek és azokon olyan növényeket termeljenek, amelyek a helyi természeti és talajadottságok figyelembevételével a talajerőt fenntartják, illetőleg javítják.

c) A dolgozó parasztok részére - a 8. § (4) bekezdésében foglalt kivételtől eltekintve - tartalékföldet haszonbérbeadni csak a 25. kat. holdnál kisebb területekből lehet.

d) A haszonbérbeadásnál a dolgozó parasztok közül elsősorban a kevés földdel rendelkező nagycsaládosok igényét kell kielégíteni.

e) Szőlő- és gyümölcstelepítésre alkalmas tartalékföldek haszonbérbeadásánál előnyben kell részesíteni azokat a társulásokat és dolgozó parasztokat, akik vállalják a terület egységes tervek (telepítés módja, fajta) szerinti betelepítését.

f) A dolgozó paraszt legfeljebb 10 kat. hold állami tartalékföldet haszonbérelhet, azonban a saját, valamint a háztartásában élő - de vele munkaviszonyban nem álló - személyek tulajdonában, haszonélvezetében, vagy bármilyen címen használatában levő összes földterület - a haszonbérelt tartalékföld beszámításával - a 25 kat. holdat nem haladhatja meg.

Vhr. 1. § (1) A tartalékföld használatba, illetve haszonbérbe adását írásban kell kérni a tartalékföld fekvése szerint illetékes községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságától (továbbiakban: községi tanács végrehajtó bizottsága). Állami gazdaságok csak termelési igazgatóságuk előzetes írásbeli hozzájárulásával igényelhetnek tartalékföldet. Az 1957. évi használatbavételre szóló igénybejelentéseket legkésőbb 1957. november 30-ig kell megtenni.

(2) A termelőszövetkezeti csoportok igényeit követő sorrendben kell kijelölni az iskolához közeli, haszonbérbe még nem adott állami tartalékföldekből a tanyai és falusi pedagógusok illetményföldjét és az iskolai gyakorló területet. E területek használóját haszonbérfizetési kötelezettség nem terheli.

Vhr. 2. § (1) A községi tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági szakigazgatási szerve (továbbiakban: községi mezőgazdasági szakigazgatási szerv) köteles az igénybejelentéseket felülvizsgálni és a R. 1. §-ában megállapított sorrendnek megfelelően csoportosítani. Amennyiben az igénylések tekintetében az állami gazdaságok, mezőgazdasági termelőszövetkezetek, termelőszövetkezeti csoportok vagy társulások között nem merül fel vita, a községi tanács végrehajtó bizottsága határozata alapján a községi mezőgazdasági szakigazgatási szerv gondoskodik az igényelt területek használatbaadásáról.)

(2) Ha ugyanazt a tartalékföldet több állami gazdaság igényli, az érdekelt állami gazdaságok felügyeleti szervének megegyezése, ennek hiányában a földművelésügyi miniszter döntése alapján kell a tartalékföldet átadni.

(3) Ha több mezőgazdasági termelőszövetkezetnek, vagy termelőszövetkezeti csoportnak, vagy társulásnak az igénye azonos tartalékföld átvételére irányul, a járási tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági osztálya (továbbiakban: járási mezőgazdasági osztály) állapítja meg, hogy a használatbaadásnál kit kell elsőbbségben részesíteni.

Vhr. 3. § (1) Állami gazdaságok, mezőgazdasági termelőszövetkezetek, termelőszövetkezeti csoportok és társulások részére elsősorban a 25 kat. hold, vagy ennél nagyobb tartalékföldet kell használatba, illetőleg haszonbérbe adni. Kérelmükre azonban a kisebb területű tartalékföldeke: is át kell adni.

(2) A R. 1. § (1) bekezdésének b) pontja alapján átmeneti kezelés elrendelését a községi tanács végrehajtó bizottsága a járási mezőgazdasági osztály útján kérheti a földművelésügyi minisztertől. A kérelmet a megyei tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztálya (továbbiakban: megyei mezőgazdasági osztály) vezetőjének, valamint az érdekelt állami gazdaság igazgatójának és a közvetlen felügyeletet gyakorló igazgatóság vezetőjének javaslatával együtt kell a földművelésügyi miniszterhez felterjeszteni.

Vhr. 4. § (1) A dolgozó parasztok haszonbérlet iránti kérelmét a községi mezőgazdasági szakigazgatási szerv az igényjogosultság feltételeinek felülvizsgálata után javaslatával együtt döntés végett a községi tanács végrehajtó bizottsága elé terjeszti. A községi tanács végrehajtó bizottsága a kishaszonbérlet céljára rendelkezésre álló, 25 kat. holdnál kisebb szétszórt tartalékföldek mennyiségének és az igénylések indokoltságának figyelembevételével dönt.

(2) Ha a tartalékföldek haszonbérletét több dolgozó paraszt kéri, közülük azokat kell előnyben részesíteni, akiknek igénye családi és gazdálkodási körülményeikre figyelemmel a legindokoltabb. Figyelembe kell venni továbbá azt is, hogy az igénylők lehetőség szerint lakóhelyük közelében juthassanak haszonbérlethez. Nem lehet haszonbérbe adni tartalékföldet olyan dolgozó parasztnak, aki a művelhetőség szempontjából a tartalékföldtől távoli községben lakik vagy aki saját tulajdonát képező ingatlanát vagy annak egy részét indokolatlanul haszonbérbeadás vagy részesművelés útján hasznosítja, illetőleg, ha annak művelését elhanyagolja.

(3) Amennyiben arra alkalmas területeken dolgozó parasztok és dolgozó kisemberek szőlő- és gyümölcsös telepítésére társulást alakítanak és kötelezettséget vállalnak a tartalékföld egységes tervek szerinti betelepítésére, az ilyen társulásokat a föld bérbeadásánál az egyéb társulásokkal és a dolgozó parasztokkal szemben előnyben kell részesíteni. A községi tanács végrehajtó bizottsága kérésére a járási mezőgazdasági osztály állapítja meg, hogy mely területek alkalmasak szőlő, illetőleg gyümölcsös telepítésére, meghatározza a telepítés módját, valamint a telepítendő szőlő-és gyümölcsfa fajtákat.

(4) A R. és a jelen rendelet alkalmazása szempontjából dolgozó paraszttal egyenlő elbírálásban kell részesíteni azt, aki középvagy felsőfokú mezőgazdasági szakképzettséggel rendelkezik és élethivatásszerűen földműveléssel foglalkozik.

R. 2. §

(1) Az 1957. október 1. előtt megkötött haszonbérleti szerződések a szerződésben megállapított időtartamig érvényben maradnak. Az 1S58. október 1-én vagy azt követően lejáró haszonbérleti szerződés meghosszabbítását az érdekelt kérelmére 3 hónappal a szerződés lejárta előtt kell engedélyezni. A haszonbérleti szerződést meghosszabbítani csak akkor lehet, ha a területre az állam más célból nem tart igényt.

(2) 1957. október 1-től kezdődően állami tartalékföldre újabb haszonbérleti szerződést termelőszövetkezeti csoporttal, társulással és dolgozó paraszttal lehet kötni.

Vhr. 5. § (1) A haszonbérleti jogviszony a haszonbérleti szerződésben megállapított időpontig, külön kérelem nélkül továbbra is fennmarad azoknál a termelőszövetkezeti csoportoknál, társulásoknál és egyénileg gazdálkodóknál, akik 1957. október 1. előtt vettek haszonbérbe állami tartalékföldet. (1957. évi 10. törvényerejű rendelet 14. §)

(2) Az 1956/57. gazdasági évben lejárt haszonbérleti szerződések meghosszabbítását a haszonbérlő 1957. november 30-ig, az 1953. október 1-én vagy ezt követően lejáró haszonbérleti szerződés meghosszabbítását pedig legalább három hónappal a lejárat előtt kérheti a tartalékföld fekvése szerint illetékes községi tanács végrehajtó bizottságától. A meghosszabbítás időtartama a R. 3. § (2) és (4) bekezdésében foglalt megkülönböztetés szerint legfeljebb 5, 10, illetőleg 25-30 év lehet. A haszonbérleti szerződésnek ilyen meghosszabbítását nem lehet a R. 2. § (2) bekezdése szerinti újabb haszonbérleti szerződésnek tekinteni.

(3) Nem lehet a (2) bekezdés szerint meg hosszabbítani azokra a földterületekre szóló haszonbérleti szerződéseket, amelyeket az 1957. évi 10. és 52. törvényerejű rendelet alapján kártalanítás vagy földvisszaadás céljára használtak fel.

(4) Az 1957. október 1. után az egyénileg gazdálkodók közül csak dolgozó parasztok, a dolgozó kisemberek közül pedig csak az élethivatásszerűen földműveléssel foglalkozó mezőgazdasági szakemberek haszonbérlet iránti kérelmét lehet figyelembevenni és részükre tartalékföldet haszonbérbe adni.

R. 3. §

(1) Az állami tartalékföldet az állami gazdaságnak végleges vagy átmeneti kezelésre, a mezőgazdasági termelőszövetkezetnek pedig ingyenes örökhasználatra kell átadni.

(2) Termelőszövetkezeti csoporttal, társulással és dolgozó paraszttal a haszonbérleti szerződést az állami tartalékföldek közül szőlő- vagy gyümölcsös esetében 5-10 évre, más művelési ág esetében 1-5 évre kell megkötni.

(3) Ha a termelőszövetkezeti csoport vagy a társulás mezőgazdasági termelőszövetkezetté alakul át, mentesül a haszonbér fizetése alól és az általa bérelt tartalékföldet ingyenes örök használatába kell átadni.

(4) Ha a termelőszövetkezeti csoport vagy társulás a tartalékföldön szőlőt- vagy gyümölcsöst engedéllyel telepít, illetőleg újít fel, részére a tartalékföldet 25-30 évre lehet bérbeadni, vagy a szerződést meghosszabbítani.

(5) A haszonbérleti szerződés illetékfizetési kötelezettség alá eső okirat.

Vhr. 6. § (1) Az állami gazdaság végleges kezelésébe kell adni azokat a tartalékföldeket, amelyeknek átadását ilyen jelleggel kéri. A R. 1. § b) pontja alapján átvett tartalékföldet az állami gazdaság annak a gazdasági évnek a végéig tartja átmeneti kezelésben, amelyet követően a területet végleges kezelésbe kívánja venni vagy a területnek végleges használatba való átadását más állami gazdaság, mezőgazdasági termelőszövetkezet, termelőszövetkezeti csoport vagy társulás kéri.

(2) Ha a termelőszövetkezeti csoport vagy a társulás mezőgazdasági termelőszövetkezetté alakul át, a haszonbérleti jogviszonyt meg kell szüntetni és a tartalékföldet örökhasználatába kell adni. Az ilyen mezőgazdasági termelőszövetkezet haszonbért már annak a gazdasági évnek a kezdetétől nem tartozik fizetni, amelyben az átalakulás történt.

(3) A tartalékföldnek állami gazdaság vagy mezőgazdasági termelőszövetkezet részére történő átadásáról a községi mezőgazdasági szakigazgatási szerv három példányban jegyzőkönyvet köteles készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a tartalékföldet átvevő megnevezését, a tartalékföld helyrajzi számát, területét, művelési ágát és az átadás időpontját, továbbá a tartalékföldön levő épületeket vagy egyéb létesítményeket. Állami gazdaság részére való átadásnál a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni azt is, hogy a kezelés végleges vagy átmeneti jellegű-e. A jegyzőkönyvet az állami gazdaság igazgatója, illetőleg a termelőszövetkezet elnöke és a községi tanács végrehajtó bizottsága elnöke írják alá és azt a tanács pecsétjével kell ellátni. A jegyzőkönyv egyik példánya a községi tanács végrehajtó bizottságnál marad, egy-egy példányát pedig meg kell küldeni az érdekelt állami gazdaságnak, illetőleg termelőszövetkezetnek és a járási mezőgazdasági osztálynak. A jegyzőkönyv alapján a járási mezőgazdasági osztály a kezelésbe, illetőleg az örökhasználatba adásról határozatot hoz és azt a községi mezőgazdasági szakigazgatási szervnek, az átvevőnek és az állami földkönyveken való keresztülvezetés végett az állami Földmérési és Térképészeti Hivatal (továbbiakban: ÁFTH) megyei felügyelőségének megküldi, A földnyilvántartásban az átmeneti kezelést fel kell tüntetni.

(4) Termelőszövetkezeti csoporttal, társulással és dolgozó paraszttal a haszonbérleti szerződést a községi tanács végrehajtó bizottságának határozata alapján a jelen rendelet 1. számú mellékletén közölt mintának megfelelő nyomtatványűrlapon a R. 3. § (2) bekezdésében foglalt kereteken belül közös megegyezéssel megállapított időtartamra kell megkötni. A szerződést két eredeti példányban kell kiállítani és azokat a községi tanács végrehajtó bizottságának pecsétjével kell ellátni. A szerződés egyik példányát a haszonbérlőnek kell átadni, másik példánya a községi tanács végrehajtó bizottságánál marad. A községi mezőgazdasági szakigazgatási szerv a haszonbérleti szerződésekről a 2. számú mellékleten közölt minta szerint nyilvántartást köteles vezetni.

(5) Az 1957. október 1. előtt kötött és még le nem járt haszonbérleti szerződéseket a községi mezőgazdasági szakigazgatási szerv köteles kicserélni a (4) bekezdésben előírt mintának megfelelő haszonbérleti szerződésre. A kicserélést legkésőbb 1957. december 31-ig kell végrehajtani. Az ilyen haszonbérleti szerződések esetében az eredeti szerződésben meghatározott határidőt megváltoztatni nem szabad. A régi haszon bérleti szerződést az újabban kiállított haszonbérleti szerződés mellékleteként a községi mezőgazdasági szakigazgatási szerv köteles megőrizni.

(6) A haszonbérlő az 1957. szeptember 30. után kötött haszonbérleti szerződések után a 21/1957. (VI. 2.) PM rendelet 3. §-ában megállapított 10 forint általános tételű okirati illetéket köteles fizetni.

(7) A haszonbérleti szerződést 25-30 évre kell megkötni, ha a szerződés tárgyát képező tartalékföldön a termelőszövetkezeti csoport, vagy társulás a 4/1954. (III. 21.) FM rendelet alapján szőlőt vagy gyümölcsöst telepít.

R. 4. §

(1) A gyümölcsös művelési ágú állami tartalékföld évi haszonbére állaga szerint kat. holdanként 200-400 kg, a szőlő művelési ágú ingatlanoké 100-400 kg búza. A termelőszövetkezeti csoportot 50 százalékos haszonbérkedvezmény illeti meg.

(2) Egyéb művelési ágú állami tartalékföld haszonbére a bérelt föld kat. tisztajövedelmének minden aranykoronája után, ha a haszonbérlő

- termelőszövetkezeti csoport, legkevesebb 5 kg búza,

- társulás vagy egyénileg gazdálkodó, legkevesebb 10 kg búza.

(3) A 3. § (4) bekezdésben meghatározott új telepítés vagy felújítás esetén a szőlő- és gyümölcsös haszonbére kat. holdanként 100 kg búza. Az új telepítésű szőlő után 4 évig, gyümölcsös után 6 évig haszonbért nem kell fizetni.

(4) Ha a haszonbérelt tartalékföld területe az 1 kat. holdat meghaladja, a haszonbérfizetést csak búzában vagy búzaegységben megállapított más terménnyel (rozs, árpa stb.) lehet teljesíteni. Az 1 kat. holdnál kisebb tartalékföld haszonbérlete esetén a bérlő választása szerint terményben, vagy a termény értékének megfelelő készpénzben fizetheti a haszonbért.

(5) A haszonbér minden évben szeptember 1-én esedékes és azt október l-ig kamatmentesen lehet kiegyenlíteni.

Vhr. 7. § (1) A tartalékszőlőket - a haszonbér megállapítása érdekében - termő-képességük alapján meghatározott minőségi osztályokba kell sorolni. A minőségi osztályok a következők:

I. osztályú az a jó termőképességű szőlő, amelyben a vesszők fejlődése a fajta jellegének megfelelő erősségű és a várható átlagtermés a környék átlagtermésének megfelel.

II. osztályú az a szőlő, amelyben a vesszők gyengébb fejlődése következtében a várható átlagtermés a környék átlagtermésénél 30 százalékkal kevesebb.

III. osztályú az a szőlő, amelyben a tőkehiány, a vesszők gyenge fejlődése, valamint a szőlő elhanyagoltsága következtében a várható átlagtermés a környék átlagtermésének mintegy 50 százaléka.

IV. osztályú az a szőlő, amelynek elhanyagolt állapota és gyenge vesszőhozama miatt a várható átlagtermés a környék átlagtermésének 50 százalékát nem éri el, de a szőlő a szokásos kezelési eljárásokkal még feljavítható és megfelelő termőerőbe hoz ható.

(2) A tartalékgyümölcsösöket minőségi állapotuknak megfelelően kell osztályba sorolni. A minőségi osztályok a következők:

I. osztályú az a teljes termőképességben levő egészséges gyümölcsös, amely a szokásos kezeléssel rendszeresen és jól terem.

II. osztályú az a termőkorban levő gyümölcsös, amelynek állagában és egészségi állapotában kisebb hiányok vannak ugyan, de a szokásos kezeléssel még jól terem.

III. osztályú az a termőkorban levő elhanyagolt, de alapos mechanikai és vegyi védekező munkával még rendbehozható gyümölcsös, amely a haszonbérbe vételt követő évben már közepes termést hoz.

IV. osztályú a még nem termőkorban levő egészséges fejlődésű vagy elhanyagoltabb, de több év alatt még rendbehozható gyümölcsös.

(3) A tartalékszőlők és gyümölcsösök osztályának megállapítása a községi tanács végrehajtó bizottsága feladata. Azokban a községekben, ahol a minősítést 1957. október 1. előtt még nem hajtották végre, vagy az nem felel meg a tényleges állapotnak, a községi mezőgazdasági szakigazgatási szerv a járási mezőgazdasági osztály agronómusával együttesen köteles a haszonbérbeadás előtt, illetve az új haszonbérek megállapítása céljából a minőségi osztály meghatározására a községi tanács végrehajtó bizottságának javaslatot tenni. A termőképesség, illetve hozamok megállapításánál a köztes gyümölcsfákat, illetve szőlőtőkéket is figyelembe kell venni.

(4) A gazdaságosan nem művelhető, illetve már rendbe nem hozható (tönkrement) tartalékszőlőket és gyümölcsösöket a 4/1954. (III. 21.) FM rendelet 8. §-ában foglalt rendelkezések szerint ki kell vágni és az egyéb tartalékingatlanok hasznosítására irányadó szabályoknak megfelelően kell hasznosítani. Ilyen esetben a községi tanács végrehajtó bizottsága a művelési ág változást az állami földkönyveken való keresztülvezetés végett közölje az ÁFTH megyei felügyelőségével.

(5) A tartalékszőlők évi haszonbére kat. holdanként a minőségi osztályoknak megfelelően a következő:

(6) A tartalékgyümölcsösök évi haszonbére kat. holdanként a minőségi osztályoknak megfelelően a következő:

(7) Termelőszövetkezeti csoportok az (5) és (6) bekezdésben meghatározott haszonbér 50 százalékát kötelesek fizetni.

(8) A termelőszövetkezeti csoport és a társulás minőségi osztályra tekintet nélkül évenként 100 kg búza haszonbért fizet abban az esetben, ha a tartalékföldön a 4/1954. (III. 21.) FM rendelet alapján engedéllyel szőlőt, illetőleg gyümölcsöst telepít, vagy újít fel. Új telepítés esetén - a R. 4. § (3) bekezdésében foglalt mentességre tekintettel - a kedvezményes haszonbért szőlőnél a telepítéstől számított 5, gyümölcsösnél pedig a 7. évtől kezdődően kell fizetni. A mentességet a községi tanács végrehajtó bizottsága a telepítési engedély kiadásával egyidejűleg köteles megállapítani.

Vhr. 8. § A szántó, rét és legelő művelési ágú tartalékföldeknek szerződésben kiköthető haszonbérét a községi mezőgazdasági szakigazgatási szerv javaslatára a községi tanács végrehajtó bizottsága a haszonbérbeadás útján hasznosítandó földek termőképessége, minőségi állapota és a helyi forgalomban kialakult haszonbérek mértékére figyelemmel határozza meg úgy, hogy az nem lehet kevesebb a R. 4. § (2) bekezdésben foglalt legkisebb haszonbéreknél. Ha a tartalékföld kataszteri tisztajövedelme nincs megállapítva, a vele azonos minőségű és művelési ágú földek kataszteri tisztajövedelmét kell a haszonbér szempontjából figyelembe venni. A haszonbérleti szerződésben a haszonbért a községi tanács végre-hajtó bizottsága határozatának megfelelően kell megállapítani.

Vhr. 9. § (1) A búzában megállapított haszonbért olyan más terménnyel lehet helyettesíteni, amellyel a földadó is kiegyenlíthető. A búzát helyettesítő más termény mennyiségének megállapítása a földadónak egyéb terményben való lerovására vonatkozó rendelkezések alapján történik. A búza és a búzát helyettesítő termények haszonbér fizetésre csak akkor alkalmasak, ha a 4/1957. (VIII. 11.) ÉlmM rendeletben a felvásárló szervek részére megállapított minőségi feltételeknek megfelelnek.

(2) A haszonbérlő a haszonbér fizetési kö-telezettségének teljesítésére szolgáló terményt köteles az általa bérelt föld fekvése szerint illetékes terményfelvásárlással meg-bízott szerv raktárában, illetőleg az általa kijelölt átvételi helyen átadni és egyidejű-leg a haszonbérleti szerződés bemutatásával a haszonbér mennyiségét igazolni. Az átadás során a felvásárlásra jogosult szerv az átvett terményről köteles igazolást adni a haszonbérlőnek.

(3) Az 1 kat. holdnál kisebb tartalékföld után készpénzben fizetendő haszonbér összegét a földadó búza pénzbeli egyenértékének alapulvételével kell kivetni. A kész-pénzben fizethető haszonbért a tartalékföld fekvése szerint illetékes községi tanács végrehajtó bizottságának költségvetési számlájára köteles a haszonbérlő befizetni.

(4) A haszonbérlő minden évben október, l-ig köteles a haszonbér természetbeni teljesítését, illetőleg megfizetését a községi mezőgazdasági szakigazgatási szervnél igazolni.

(5) Az a haszonbérlő, aki az esedékessé vált haszonbért a teljesítés határidejéig nem fizeti meg, a földadó után járó késedelmi kamatnak megfelelő késedelmi kamatot - természetben, egy kat. holdnál kisebb tartalékföld után pénzben - tartozik fizetni.

(6) A haszonbérlő a haszonbér elengedését vagy mérséklését kérheti a tartalékföld termésében elemi csapások (jégeső, árvíz, tűz) által okozott rendkívüli kár miatt abban az esetben, ha az biztosítás folytán meg nem térül. A haszonbér elengedésének vagy mérséklésének azonban csak akkor lehet helye, ha az elemi csapás a tartalékföld termését olyan időben semmisítette meg, amidőn a termés még leszedve vagy learatva nem volt. A haszonbért 25, 50, 75 százalékig lehet mérsékelni aszerint, hogy az elemi csapás a bérelt terület 1/4, 1/2 vagy 3/4 részét érte. A haszonbér teljes összegét elengedni csak akkor lehet, ha az elemi csapás az egész haszonbérelt területet érte.

(7) A (6) bekezdésben megjelölt elemi kár esetén a haszonbér mérséklése iránti kérelmet az elemi csapás bekövetkezésétől számított 15 napon belül a községi mezőgazdasági szakigazgatási szervnél kell előterjeszteni, amely helyszíni vizsgálat alapján tesz javaslatot a járási mezőgazdasági osztálynak. A mezőgazdasági osztály a haszonbér elengedése, illetőleg mérséklése tárgyában határozatot hoz és erről az érdekeltet, valamint a községi pénzügyi szakigazgatási szervet értesíti.

R. 5. §

(1) A 4. §-ban megállapított haszonbért az 1957/ 58. gazdasági évtől kezdődően kell fizetni. Ugyanígy tartoznak fizetést teljesíteni azok a kishaszon-bérlők is, akik 1957. október 1. előtt vettek haszonbérbe állami tartalékföldet. 1957. december 31-ig a haszonbérleti jogviszony megszüntetését kérhetik azok a haszonbérlők, akiknek a jelen rendelet hatálybalépése után lejáró haszonbérleti szerződésük van.

(2) Az (1) bekezdés szerint köteles haszonbért fizetni a haszonbérlő annak a tulajdonosnak is, aki az 1957. évi 10., illetve 52. törvényerejű rendelet alapján állami tartalékföldet kapott kártalanításul, vagy részére ilyen földet adtak vissza. Ebben az esetben a haszonbérelt földet terhelő adót is a haszonbérlő köteles fizetni,

Vhr. 10. § (1) Az 1957/58. gazdasági évtől kezdődően a Vhr. 7. és 8. §-a szerint megállapított haszonbért kötelesek fizetni azok a haszonbérlők is, akiknek korábban megkötött szerződése 1958. október 1-én vagy azt követően jár le. Ugyanilyen kötelezettség terheli azokat a haszonbérlőket is, akik az 1957. évi 10. törvényerejű rendelet 5. § (2) bekezdése alapján kerültek haszonbérleti jogviszonyba a föld kártalanításban, vagy földvisszaadásban részesült telekkönyvi tulajdonosokkal.

(2) A haszonbérleti feltételek megváltozása miatt a haszonbérlet megszüntetését kérheti az a haszonbérlő, aki a R. 5. §-ában foglalt kötelezettséget vállalni nem akarja, A megszüntetés iránti kérelmet a községi tanács végrehajtó bizottságához 1957. december 31-ig kell benyújtani. A községi tanács végrehajtó bizottsága a haszonbérlet megszüntetéséről 30 napon belül határozatot hoz és arról az érdekelteket, továbbá az ÁFTH megyei földmérési és földnyilvántartási felügyelőség körzeti földnyilvántartási technikusát értesíti.

(3) Ha a községi tanács végrehajtó bizottsága a szerződést nem hajlandó felbontani, a haszonbérlő a föld fekvése szerint illetékes járásbíróságtól kérheti a szerződés felbontását.

R. 6. §

(1) A termelőszövetkezeti csoporttal, társulással vagy dolgozó paraszttal kötött haszonbérleti szerződést a járási tanács végrehajtó bizottságának megkeresése alapján a tartalékföld fekvése szerint illetékes járásbíróság a gazdasági év lejárta előtt 3 hónappal a gazdasági év végére felbonthatja.

(2) Ha a termelőszövetkezeti csoport vagy a társulás a haszonbérelt tartalékföldön szőlőt vagy gyümölcsöst engedéllyel telepített, illetőleg újított fel, az (1) bekezdés alapján a haszonbérleti szerződést felbontani csak a 3. § (4) bekezdés szerint megállapított idő eltelte után lehet.

(3) A haszonbérleti szerződés felbontása esetén a haszonbérleti jogviszony a gazdasági év végével szűnik meg. A szerződés felbontása miatt a haszonbérlőt kártalanítás illeti meg a tartalékföldön levő olyan zöldleltári értékért (trágyázás, évelő takarmánynövény, szőlő-gyümölcsfa), illetőleg hasznos beruházásért (kút, kerítés, stb.) amelyet a bérleti szerződés tartama alatt létesített.

(4) A kártalanítás megállapítása a felbontás ügyében eljáró bíróság hatáskörébe tartozik. A bíróság határozathozatal előtt köteles a járási tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztálya szakvéleményét meghallgatni.

Vhr. 11. § (1) A haszonbérleti szerződés felbontásának eseteit a R. 7. §-a sorolja fel, a haszonbérbeadó más címen a haszonbérleti szerződést nem bonthatja fel.

(2) Haszonbérbeadónak kell tekinteni a községi tanács végrehajtó bizottságát, illetőleg azt a személyt, akinek, a haszonbérbeadott tartalékföldet az 1957. évi 10. törvényerejű rendelet 5. § (2) bekezdés alapján telekkönyvi tulajdonába adták.

(3) A haszonbérleti szerződés felbontására irányuló javaslatát a községi tanács végrehajtó bizottsága terjeszti a járási tanács végrehajtó bizottsága elé. A (2) bekezdésben megjelölt személyek a haszonbérleti szerződés felbontása iránti kérelmüket a községi mezőgazdasági szakigazgatási szervnél írásban kötelesek beadni. A mezőgazdasági szakigazgatási szerv a kérelmet véleményével együtt a járási mezőgazdasági osztály útján a járási tanács végrehajtó bizottsága elé terjeszti. A járási tanács végrehajtó bizottsága, amennyiben úgy találja, hogy a szerződés felbontására a R. 7. §-a alapján lehetőség van, a szerződés felbontására irányuló keresetét - a haszonbérbeadó községi tanács végrehajtó bizottságának képviseletében - a föld fekvése szerint illetékes járásbíróságnál nyújtja be. A keresetet legalább 3 hónappal a gazdasági év lejárta előtt kell beadni. Az elkésetten benyújtott keresetet a bíróságnak el kell utasítania, ha a haszonbérlő a keresetről szerzett értesülése előtt a következő gazdasági év előkészítése céljából nagyobb arányú előkészítő munkálatokat végzett vagy beruházásokat eszközölt. Nem lehet azonban a keresetet elkésettség okából elutasítani, ha a járási mezőgazdasági osztály a felbontás iránti keresetét a következő gazdasági év végére terjeszti ki. A bíróság az ilyen ügyekben soronkívül jár el.

(4) A szerződés felbontása miatt a haszonbérlő részére kártalanítást csak a R. 7. § e) pontja esetében lehet megállapítani.

(5) A haszonbérlet megszüntetése esetén a haszonbérlőt megillető kártalanítást a kisajátítással kapcsolatos kártalanításról szóló 25/1957. (VI. 26.) PM rendelet 10. és 11. §-a szerint kell megállapítani és a haszonbérlet megszüntetésétől számított 3 hónapon belül kell megfizetni.

(6) A R. 6. § (3) bekezdés szerinti kártalanítást az köteles megfizetni, akinek érdekében a szerződést felbontották.

(7) A R. 6. § (4) bekezdés szerinti rendelkezés nem zárja ki, hogy a bíróság a felbontás és a kártalanítás megállapítása ügyében a szakértőkre vonatkozó általános rendelkezések szerint más szakértőket is meghallgason.

R. 7. §

(1) A tartalékföld haszonbérletére kötött szerződést a haszonbérlet tartama alatt a haszonbérbeadó kérelmére a bíróság határozattal megszüntetheti, ha

a) a haszonbérlő a haszonbérfizetési kötelezettségének előzetes felszólítás ellenére nem tett eleget;

b) a haszonbérlő adófizetési kötelezettségének teljesítését elmulasztotta;

c) a haszonbérlő a járási tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági szakigazgatási szerve megállapítása szerint az időszerű mezőgazdasági munkát elmulasztotta, vagy hanyagul végezte el, továbbá a jelen rendelet 9. § (1)-(3) bekezdésében megjelölt kötelezettségének nem tett eleget;

d) a haszonbérlő a bérelt területet nem saját kezelésében műveli;

e) vagy a tartalékföldet az állam más célra kívánja felhasználni.

(2) A haszonbérlő a haszonbérleti szerződést a polgári jog általános szabályai szerint szüntetheti meg. A felmondás jogát azonban csak hárem hónappal a gazdasági év eltelte előtt gyakorolhatja. Ha a bérlő az általa bérelt földet a szerződés lejárta előtt elhagyja és ilymódon a szerződést jogellenesen megszünteti, kártalanítást tartozik fizetni.

Vhr. 12. § (1) A R. 7. § (1) bekezdés b) pontja alapján haszonbérleti szerződés felbontásának akkor lehet helye, ha a haszonbérlő legalább hat hónapos adófizetési késedelemben van.

(2 Az adófizetési kötelezettség nem teljesítésével azonosan kell elbírálni a tartalékföld megművelésére felvett állami kölcsön megfizetésének elmulasztását is. A mulasztásról az Országos Takarékpénztár értesíti a községi tanács végrehajtó bizottságát.

(3) A haszonbérleti szerződést a R. 7. § (1) bekezdése e) pontja alapján csak akkor lehet felbontani, ha a tartalékföldre a mezőgazdaság szocialista átszervezése érdekében indokoltan szükség van. A haszonbérleti szerződés felbontásának indokoltságát a járási tanács végrehajtó bizottsága igazolja. Nincs helye a haszonbérlet felbontásának újabb haszonbérlet létesítése céljából. Ezek a rendelkezések nem érintik a kisajátítással kapcsolatos kártalanításról szóló 25/1957. (VI. 26.) PM rendelet 2. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket.

(4) A R. 7. § (2) bekezdés szerinti kártalanítás megállapításának akkor lehet helye, ha a föld elhagyásának következtében veszélyeztetve van a földnek a következő évben történő hasznosítása, továbbá ha a föld, a rajta levő épület, gyümölcsfa, szőlő stb. értékében a rendes használattal járó méreteket meghaladó csökkenés következik be, vagy ha az teljesen elpusztul.

R. 8. §

(1) A tartalékföldek használatának rendezése és azok gondos megművelésének biztosítása a községi (városi) tanács végrehajtó bizottságának a feladata.

(2) A haszonbérbeadás vagy használatbaadás útján nem hasznosított tartalékföldek kezeléséről a községi (városi) tanács végrehajtó bizottsága gondoskodik. Szántó művelési ágú tartalékföldeket a gépállomás közreműködésével kell megművelni és ezeken a területeken a talajjavítás, valamint takarmánybázis létesítése érdekének legmegfelelőbb növényeket kell termelni.

(3) A 25 kat. holdas vagy ennél nagyobb területű tartalékföldet mindaddig, amíg az állami gazdaság vagy mezőgazdasági termelőszövetkezet használatra át nem veszi, vagy a termelőszövetkezeti csoport vagy társulás haszonbérbe nem veszi, a községi (városi) tanács bérfizetési kötelezettség nélkül megművelés céljából a gépállomás részére átadhatja.

(4) Ha a 25 kat. hold területű vagy ennél nagyobb tartalékföldet a (2) és (3) bekezdés szerint hasznosítani nem lehet, vagy a földművelésügyi miniszter a megművelésre állami gazdaságot nem kötelez, a járási mezőgazdasági osztály hozzá járulhat ahhoz, hogy a községi (városi) tanács végrehajtó bizottsága az ilyen földeket dolgozó parasztok haszonbérletébe adja. Ez esetben azonban a dolgozó parasztok közös vetésterv alapján kötelesek a haszonbérelt területen termelést folytatni.

(5) Azokat a tartalékföldeket, amelyek a járási tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztályának megállapítása szerint mezőgazdasági művelésre csak igen nagy költséggel tehetők alkalmassá, füvesítés céljából át lehet adni a községi (városi) legeltetési bizottságnak, vagy erdősítés céljából az állami erdőgazdaságnak. Ha az ilyen tartalékföldet az erdőgazdaság nem veszi át, annak beerdősítéséről a községi (városi) tanács végrehajtó bizottsága köteles gondoskodni.

Vhr. 13. § (1) A használatba vagy haszonbérbeadás útján nem hasznosított 25 kat. holdnál kisebb szántó vagy rét művelési ágú tartalékföldeket a gépállomásnak kell a mindenkor érvényben lévő gépi munkadíjak megfizetése ellenében megműveltetni. A gépállomás a munkákat csak abban az eset- ben köteles elvégezni, ha a munkadíjaknak esedékességükkor történő kiegyenlítéséhez szükséges pénzügyi fedezetet a községi tanács végrehajtó bizottsága előzetesen biztosítja.

(2) A községi kezelésben lévő tartalékföldeken elsősorban évelő takarmánynövényeket (lucerna, vöröshere, stb.) kell vetni. A tartalékföld bevetéséhez szükséges vetőmagot az állami vetőmagalapból kell rendelkezésre bocsátani a községi tanács végrehajtó bizottsága igénylése alapján.

(3) A gépállomás által végzett munkát a községi tanács végrehajtó bizottsága elnöke, vagy megbízottja igazolja a gépállomási dolgozók munkautalványán. A községi tanács végrehajtó bizottsága által igazolt számlákat a gépállomás inkasszó megbízás útján egyenlíti ki.

(4) A községi kezelésben lévő területen termelt takarmányt, valamint minden más terményt a termelés helyén felvásárlással megbízott szerv részére kell átadni. Az átadott terményekért a mindenkori állami felvásárlási árat kell fizetni.

(5) A községi kezelésben lévő, de haszonbérbe adás útján nem hasznosított tartalékföldekről és azok hasznosítási módjáról a községi mezőgazdasági szakigazgatási szerv külön nyilvántartást köteles vezetni.

Vhr. 14. § (1) A R. 8. § (3) bekezdés alapján tartalékföldet megművelés céljából a gépállomásnak akkor lehet csak átadni, ha azt a gépállomás kéri és az okszerű gazdálkodás feltételeit biztosítani tudja. Ha a gépállomás használatában lévő ilyen tartalékföldet állami gazdaság kezelésébe, mezőgazdasági termelőszövetkezet használatába, illetőleg termelőszövetkezeti csoport vagy társulás haszonbérbe kívánja venni, a gépállomás köteles azt a gazdasági év végén az igénylőnek átadni.

(2) Megművelés céljából bérfizetési kötelezettség nélkül művelésre átvett tartalék-földek termését a gépállomás köteles az állami felvásárlással megbízott szerv részére átadni. A termény ellenértékeképpen fizetett vételár a gépállomás bevételét képezi.

(3) A R. 1. § (1) bekezdés b) pontja alapján átmeneti kezelésre kötelezett állami gazdaság az ideiglenes jelleggel átvett tartalékföldön elsősorban talajjavító növényeket (évelő pillangósok, stb.) köteles ter-melni, illetőleg ezeket a területeket az üzemi érdekeknek leginkább megfelelő növények termelésére felhasználni.

(4) A R. 8. § (4) bekezdése alapján a járási mezőgazdasági osztály csak akkor engedélyezheti a tartalékföldek haszonbérbeadá-sát, ha a haszonbérlők kötelezettséget vállalnak arra, hogy a területen közös vetésterv alapján a járási mezőgazdasági osztály által meghatározott növényeket termelnek.

(5) A járási mezőgazdasági osztály a köz- ségi tanács végrehajtó bizottsága kérelmére köteles a helyszínen megvizsgálni, hogy a község határában melyek azok a tartalékföldek, amelyek mezőgazdasági művelésre csak aránytalanul nagy költséggel tehetők alkalmassá és ennek következtében ezeknek a füvesítésük vagy erdősítésük indokolt. A területeknek a legeltetési bizottság, illetőleg az erdőgazdaság részére történő átadását a járási mezőgazdasági osztály - az erdősí-tendő területekre nézve az érdekelt erdőgazdaság vezetője javaslatának figyelembevételével - határozattal rendeli el. A határozat egy példányát az ÁFTH megyei földmérési és földnyilvántartási felügyelőségének is meg kell küldeni.

R. 9. §

(1) A szántó művelési ágú állami tartalékföldet a haszonbérlő - a talaj termő állapotához mérten - köteles az 1957/58., de legkésőbb a bérleti szerződés megkötését követő gazdasági évben kat. holdanként legalább 80 q szervestrágyával megtrágyázni és a talajerő fenntartásáról az ezt követő években is gondoskodni.

(2) A szőlő művelésű tartalékföld haszonbérlője tartozik minden évben a szőlőterület egy-egy negyed részét kat. holdanként 100 q szervestrágyával, vagy ezt helyettesítő műtrágyával kevert szerves anyaggal trágyázni, valamint a tőkehiány pótlásáról gondoskodni.

(3) A tartalékgyümölcsös haszonbérlője tartozik minden évben a gyümölcsös teljes területét kat. holdanként legalább 80 q istállótrágyával és 2 q műtrágyával megtrágyázni. A járási mezőgazdasági osztály külön engedélye alapján a szerves- és műtrágyamennyiség aránya megváltoztatható anélkül azonban, hogy azok össztápértéke csökkenne. A haszonbérlő köteles továbbá a gyümölcsös faállományának hiányait pótolni.

Vhr. 15. § A községi mezőgazdasági szakigazgatási szerv folyamatosan köteles ellenőrizni, hogy a tartalékföld haszonbérlői eleget tesznek-e a R. 8. §-ában előírt trágyázási, szőlő-, illetve gyümölcsfa pótlási kötelezettségeiknek, és amennyiben mulasztást észlel, a szükséges intézkedést (határidő kitűzéssel, figyelmeztetés, felmondási eljárás megindítása stb.) megtenni.

R. 10. §

A gépi művelésre alkalmas területek kialakítása érdekében a járási tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztálya engedélyezheti, hogy egyénileg gazdálkodók önkéntes megegyezés alapján illetékmentesen kicserélhessék még a gyengébb minőségű földjeiket is azokkal a községi tanács kezelésében lévő apró parcellákban fekvő, használatba vagy haszonbérbe nem adott tartalékföldekkel, amelyek gépi művelésre nem alkalmasak. Az ilyen földcseréket azonban csak akkor lehet engedélyezni, ha ezáltal 25 kat. holdnál nagyobb tartaléktábla alakítható ki.

Vhr. 16. § (1) A R. 9. §-a alapján a földcserét a járási mezőgazdasági osztály a községi tanács végrehajtó bizottsága javaslatára csak akkor engedélyezheti, ha a csere útján gépi művelésre alkalmas, 25 kat. hold vagy ennél nagyobb tartaléktábla alakítható ki. Az egyénileg gazdálkodók által cserébe adott föld együttes értéke a tartalékföld értékénél alacsonyabb is lehet, azonban ez a különbség nem haladhatja meg a kat. tisztajövedelem aranykoronában kifejezett értékének 25 százalékát.

(2) Az engedélyezett tartalékföld cseréket a 11/1954. (X. 9.) FM számú és a 7/1955. (IV. 3.) FM rendeletben szabályozott módon illetékmentesen kell végrehajtani.

R. 11. §

(1) A községi (városi) tanács végrehajtó bizottsága javaslata alapján a járási tanács végrehajtó bizottsága engedélyezheti azoknak a 3 kat. holdnál kisebb tartalékföldeknek eladását, amelyek az 1957. évi 10. törvényerejű rendelet alapján végrehajtott földkiadás és kártalanítás rendezése után a községi (városi) tanács kezelésében maradtak vissza és beerdősítve nincsenek.

(2) Tartalékföldet az 1957. évi 9. számú törvény erejű rendeletben foglalt mértékig dolgozó parasztok és dolgozó kisemberek vásárolhatnak.

(3) Az eladásra kerülő tartalékföldek kat. holdankénti vételárát a helyi árak figyelembevételével a föld termő állapotának megfelelően kell megállapítani. A kat. holdankénti vételár azonban a föld kat. tiszta jövedelmének 300-szoros forint-összegénél alacsonyabb nem lehet.

(4) Az elidegenítésre kijelölt tartalékföldek eladása tárgyában - nyilvános pályázat alapján - a községi (városi) tanács végrehajtó bizottsága a pályázó szociális és gazdálkodási körülményeire figyelemmel dönt.

Vhr. 17. § (1) A községi mezőgazdasági szakigazgatási szerv köteles a nem hasznosított 3 kat. holdnál kisebb tartalék földekről a községi tanács végrehajtó bizottsága részére kimutatást készíteni. Ennek alapján a községi tanács végrehajtó bizottsága dönti el, hogy mely tartalékföldek eladásának engedélyezését tartja indokoltnak és előterjesztést tesz a járási tanács végre hajtó bizottságához. Az előterjesztésben meg kell jelölni az eladásra javasolt tartalékföld helyrajzi számát, területét, művelési ágát, kataszteri tisztajövedelmét, valamint a hasonló művelési ágú ingatlanoknak helyben kialakult forgalmi árát. A járási tanács végrehajtó bizottsága az engedélyezés ügyében a járási mezőgazdasági osztály meghallgatásával dönt és egyben meghatározza az elidegeníthető tartalékföldek vételárát. A határozatot írásban közli a községi tanács végrehajtó bizottsága elnökével és a megyei mezőgazdasági osztállyal.

(2) A tartalékföldek vételárát a föld termőállapotának, a terület fekvésének és a helyben kialakult ingatlanforgalmi árak figyelembevételével úgy kell megállapítani, hogy az nem lehet alacsonyabb a tartalékföld kat. tiszta jövedelmének 300-szoros forint összegénél.

(3) A tartalékföld eladásának engedélyezését a községi mezőgazdasági szakigazgatási szerv köteles a községben szokásos módon közhírré tenni és felhívni a község dolgozó parasztjainak figyelmét a tartalékföld vásárlásának feltételeire. A tartalékföld eladására nyilvános pályázatot kell hirdetni és azt 20 napig a községi tanácsházán közszemlére kell kitenni.

(4) Tartalékföldet csak az a dolgozó paraszt vagy dolgozó kisember vásárolhat, aki az 1957. évi 9, illetve 10. törvényerejű rendelet alapján földszerzésre jogosult. Egyenlő feltételek mellett előnyben kell részesíteni a földnélküli, vagy kevés földdel rendelkező nagycsaládos pályázókat.

(5) A tartalékföld vásárlására irányuló szándékot a nyilvános pályázati hirdetményben közölt időpontig írásban kell bejelenteni a községi tanács végrehajtó bizottságánál. A bejelentést a községi mezőgazdasági szerv köteles a pályázók jogosultsága szempontjából felülvizsgálni ós indokoltságuk szerint csoportosítva a községi tanács végrehajtó bizottsága elé terjeszteni.

(6) Az eladások engedélyezése ügyében a községi tanács végrehajtó bizottsága határozatot hoz és erről valamennyi érdekeltet értesíti. A határozat alapján a községi mezőgazdasági szakigazgatási szerv adásvételi szerződést köt azzal a pályázóval, akinek az eladást a községi tanács végrehajtó bizottsága engedélyezte. Az adásvételi szerződést a vevő köteles a járási mezőgazdasági osztályhoz a 3/1957. (II. 3.) FM rendelet szerint jóváhagyás végett bemutatni és a vételár, valamint az illeték kifizetése után a telekkönyvi hatóságnál a tulajdonjogát bejegyeztetni.

(7) A tartalékföld vételárát a vevő egy összegben a szerződés jóváhagyása után 15 napon belül köteles a községi tanács végrehajtó bizottsága költségvetési számlájára befizetni. A tulajdonjogot a vételár teljes megfizetése előtt nem lehet bekebelezni.

R. 12. §

A kisajátítás vagy közérdekű igénybevétel útján állami vállalatok, intézmények és szervezetek kezelésébe került mezőgazdasági ingatlanokat rendeltetésszerű használatukig csak a községi tanács hasznosíthatja az állami tartalékföldek hasznosítására vonatkozó szabályok szerint. A haszonbérlő kijelölésénél azonban a vállalat, intézmény, szervezet vezetőjének javaslatát figyelembe kell venni.

Vhr. 18. § (1) A R. 11. §-a alapján a községi tanács végrehajtó bizottsága 1957. október 1-től az állami tartalékföldek haszonbérleti feltételei szerint köteles gondoskodni azoknak az állami földeknek a hasznosításáról is, amelyeket állami válla lat,intézmény vagy szervezet az 1949. évi XXIV. törvényen alapuló közérdekű igény bevétel vagy kisajátítás útján szerzett meg, de az ingatlanokat rendeltetésszerűen nem használja, vagy bérbeadás útján művelteti.

(2) Az állami vállalat, intézmény és szervezet vezetője fegyelmi felelősség terhe mellett 1957. november 30-ig köteles bejelentést tenni a föld fekvése szerint illetékes községi tanács végrehajtó bizottságánál. A bejelentésben meg kell jelölni azokat az ingatlanokat, amelyeket az igénybevétel céljának megfelelően még nem használ vagy bérbeadás útján műveltet. A bejelentéssel egyidejűleg közölni kell azt is, hogy a földet előreláthatóan milyen időtartamra lehet bérbe kiadni. A bejelentés alapján a községi tanács végrehajtó bizottsága az állami földet ideiglenes hasznosításra veszi át és a R. 4. §-ában megállapított haszonbér fizetési kötelezettség mellett adja haszon bérbe. A haszonbérlők személyére nézve a vállalat, intézmény, szervezet vezetője ja vaslatot tehet, vagy ellene kifogást emelhet,

R. 13. §

(1) Mezőgazdasági termelőszövetkezet a használatában lévő állami tartalékföldet csak saját kezelésében tarthatja, haszonbérbe vagy részesművelésbe nem adhatja.

(2) A haszonbérlő a haszonbérelt tartalékföldet saját kezelésében köteles megművelni, azt további haszonbérbe vagy részesművelésbe nem adhatja,

(3) Mezőgazdasági termelőszövetkezet a használatában lévő állami tartalékföldet a megyei tanács végrehajtó bizottságának engedélyével adhatja át állami gazdaságnak, más termelőszövetkezetnek, termelőszövetkezeti csoportnak, társulásnak vagy további hasznosítás céljából a községi (városi) tanács végrehajtó bizottságának.

Vhr. 19. § (1) Ha a mezőgazdasági termelőszövetkezet használatában lévő föld megművelése munkaerő hiánya miatt nem biztosítható, a termelőszövetkezet vezetősége a közgyűlés határozata alapján a terület átadásának engedélyezését kérheti a megyei tanács végrehajtó bizottságától.

(2) A mezőgazdasági termelőszövetkezet földátadás engedélyezése iránti kérelmét a járási mezőgazdasági osztály útján a megyei mezőgazdasági osztályhoz kell benyújtani. A megyei mezőgazdasági osztály az engedélyezésre csak abban az esetben tehet javaslatot a megyei tanács végrehajtó bizottságának, ha megállapítása szerint a termelőszövetkezet használatában lévő föld megművelése a termelőszövetkezeti tagok családtagjai munkaerejére is figyelemmel vagy más módon (munkaszervezet megszilárdítása, gépek szélesebbkörű alkalmazása, kevésbé munkaigényes növények termelése, stb.) sem biztosítható és a területet állami gazdaság, mezőgazdasági termelőszövetkezet, termelőszövetkezeti csoport vagy társulás, illetőleg a községi tanács végrehajtó bizottsága átveszi.

(1) A tartalékföldek után a haszonbérlők általános jövedelemadót és földadót kötelesek fizetni. A mezőgazdasági termelőszövetkezeteket az örökhasználatukba adott tartalékföldek után ugyanolyan adófizetési kötelezettség terheli, mint a használatukban levő egyéb földek után.

(2) A haszonbérfizetés elmulasztása esetén az esedékes haszonbért adók módjára kell behajtani.

(3) A haszonbér, valamint az állami tartalékföld eladásából befolyt vételár a községi (városi) tanács költségvetési bevételét képezi.

Vhr. 20. § (1) A R. 14. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a mezőgazdasági termelőszövetkezet az általa használt tartalékföldek után az 1957. évben már köteles földadót fizetni.

(2) A községi mezőgazdasági szakigazgatási szerv azokról a haszonbérlőkről, akik a haszonbérfizetési kötelezettség teljesítését a Vhr. 9. § (4) bekezdés rendelkezései ellenére október l-ig nem igazolták, hátralékos kimutatást köteles készíteni és azt a hátralék behajtása végett a községi tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi szakigazgatási szervének átadni.

(3) A felvásárlással megbízott szerv a haszonbér fejében átvett termények ellenértékét a tartalékföld fekvése szerint illetékes községi tanács végrehajtó bizottsága költségvetési számlájára az átvételtől számított három napon belül köteles átutalni.

R. 15. §

(1) A jelen rendelet kihirdetése napján lép ha-tályba, végrehajtásáról az igazságügyminiszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben a földművelésügyi miniszter gondoskodik.

(2) A jelen rendelet nem érinti a tokajhegyaljai szőlőterület felújítása során egyéni gazdálkodók részére örökhaszonbérletbe adott tartalék földek használati feltételeit.

(3) A 96/1952. (X. 13.) MT s a 42/1953. (VIII, 2.) MT rendelet és az 1.027/1954. (III. 27.) számú minisztertanácsi határozat még érvényben lévő rendelkezései hatályukat vesztik.

Vhr. 21. § A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Egyidejűleg az 1/1953. (VIII. 20.) FM, a 7/1954. (IV. 22.) FM rendelet, a 11/1954. (X. 9.) FM rendelet 3. § (2) bekezdése és a 3/1957. (II. 3.) FM rendelet 14. §-a, továbbá a 76/1952. (Mg. É. 57.) FM - BM számú együttes utasítás, valamint a 25/1953. (Mg. É. 57.) FM és a 179/1954. (Mg. É. 43.) FM utasítás hatályát veszti.

Dögei Imre s. k.,

földművelésügyi miniszter.

1. számú melléklet a 16/1957. (XI. 3.) FM rendelethez.

2. számú melléklet a 16/1957. (XI. 3.) FM rendelethez.