38/1959. (VIII. 15.) Korm. rendelet
a családi pótlékról
I. A MUNKAVISZONYBAN ÁLLÓ DOLGOZOK CSALÁDI PÓTLÉKA
A családi pótlékra jogosultság
1. § (1) A jelen rendeletben meghatározott feltételek mellett családi pótlékra jogosult az a munkaviszonyban álló dolgozó, aki betegség esetére biztosított és háztartásában legalább két gyermeket, mostohagyermeket, örökbefogadott gyermeket, nevelt gyermeket, unokát, vagy testvért (a továbbiakban röviden: gyermeket) tart el.
(2) Családi pótlékra jogosult a dolgozó egy gyermek után is, ha
a) a gyermek testi vagy szellemi fogyatkozása miatt teljesen munkaképtelen és gondozásra szorul és
b) a gyermeknek ez a fogyatkozása - orvosi igazolás szerint - a 7. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott jogosultsági időtartam lejárta előtt keletkezett.
(3) Az egyedülálló dolgozó nő egy gyermek után abban az esetben is jogosult családi pótlékra, ha a gyermek a (2) bekezdésben megjelölt fogyatkozásban nem szenved.
(4) A jelen rendelet alkalmazása szempontjából egyedülálló dolgozó nő az,
a) aki nem él házasságban,
b) akinek férje sorkatonai szolgálatot teljesít,
c) akinek férje testi vagy szellemi fogyatkozása vagy betegsége miatt legalább hat hónapon át keresőfoglalkozást folytatni nem tud, jövedelme nincsen és családi pótlékra nem jogosult,
d) akinek férje előzetes letartóztatásban, biztonsági vagy közbiztonsági őrizetben van, vagy szabadságvesztés büntetését tölti.
2. § (1) A betegség esetére biztosított mezőgazdasági dolgozók közül családi pótlékra jogosultak
a) az állami mezőgazdasági üzemeknek az általános rendelkezések szerint biztosított dolgozói [71/1955. (XII. 31.) MT rendelet 38. §];
b) az állami mezőgazdasági üzemeknek - ide nem értve az állami erdőgazdaságokat - a mezőgazdasági biztosítottakra [71/1955. (XII. 31.) MT rendelet 39. §-a] érvényes rendelkezések szerint biztosított dolgozói, ha legalább hat havi meghatározott időre vagy legalább hat hónapig tartó meghatározott munka végzésére írásbeli munkaszerződést kötöttek;
c) az állami erdőgazdaságoknak a mezőgazdasági biztosítottakra érvényes rendelkezések szerint biztosított dolgozói.
(2) A mezőgazdasági termelőszövetkezetekkel (halászati szövetkezetekkel) munkaviszonyban álló dolgozó az állami mezőgazdasági üzemek dolgozóira vonatkozó rendelkezések szerint jogosult családi pótlékra.
(3) A munkaügyi miniszter a földművelésügyi miniszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben egyes mezőgazdasági feladatok ellátására alakult egyesüléseknek munkaviszonyban álló mezőgazdasági dolgozóira a családi pótlékra jogosultságot - a jelen § rendelkezéseinek figyelembevételével - kiterjesztheti.
3. § Családi pótlékra jogosult gyermeke után az egyetem (főiskola, akadémia, tanítóképző-óvónőképző intézet) nappali tagozatának hallgatója is, ha a 19/1959. (IV. 12.) Korm. rendelet alapján társadalmi ösztöndíjban részesül.
4. § A dolgozó családi pótlékra abban az esetben is jogosult, ha a gyermekét nevelőotthonban, egész-ségügyi csecsemő- vagy gyermekotthonban, vagy magánszemélynél helyezte el és az eltartás költségeihez legalább az erre a gyermekre eső családi pótlékkal egyenlő összeggel járul hozzá.
5. § Az a dolgozó, aki egyidejűleg több betegségi biztosítással járó munkaviszonyban áll, családi pótlékra annak a munkaviszonyának az alapján jogosult, amely után a legtöbb munkaibért kapja.
6. § (1) Nem jogosult családi pótlékra munkaviszonya alapján az a dolgozó,
a) akinek munkaideje a Munka Törvénykönyvében vagy más jogszabályban az illető iparágra vagy munkakörre megállapított heti munkaidőnek legalább a felét nem éri el,
b) aki munkaviszonya mellett egyéb keresőfoglalkozást is folytat, és az ebből származó keresete vagy jövedelme a munkaviszonyából származó munkabérét eléri vagy meghaladja.
(2) Az a munkaviszonyban álló dolgozó, akinek munkaideje a Munka Törvénykönyvében vagy más jogszabályban az illető iparágra vagy munkakörre megállapított heti munkaidőt eléri, az egyéb keresőfoglalkozásából származó keresetének vagy jövedelmének összegére tekintet nélkül jogosult családi pótlékra,
7. § (1) A dolgozónak családi pótlék a tizenhatodik életévét még be nem töltött gyermeke után jár.
(2) Ha a gyermek iskolai tanulmányokat folytat, a családi pótlék a közép- vagy középfokú iskolai tanulmányok befejezéséig, legfeljebb azonban a gyermek tizenkilencedik életévének betöltéséig jár. A továbbtanulás címén folyósított családi pótlék a dolgozót a tanulmányi szünidő alatt is megilleti.
(3) A tizenhatodik életévét betöltött első- és másodéves ipari (műszaki), mezőgazdasági (erdőgazdasági) és kereskedelmi tanuló után a családi pótlék legfeljebb a gyermek tizennyolcadik életévének betöltéséig jár.
(4) Ha a gyermek az (1)-(3) bekezdésben meghatározott jogosultsági idő lejárta előtt testi vagy szellemi fogyatkozása miatt munkaképességét - orvosi igazolás szerint - legalább hatvanhét százalékban tartósan elvesztette, ennek az állapotnak a tartamára a családi pótlék a gyermek életkorára tekintet nélkül jár,
8. § (1) Nem jár családi pótlék a gyermek után, ha
a) teljes ellátásáról az állam ingyenesen gondoskodik,
b) ipari tanulóotthonban helyezték el, c) árvaellátásban részesül.
(2) Az (1) bekezdés c) pontjának rendelkezését nem lehet alkalmazni, ha a családi pótlékra egyedülálló dolgozó nő [1. § (4) bekezdés] jogosult.
9. § (1) A dolgozónak - az egyéb feltételek fennállása esetén - arra a naptári hónapra jár családi pótlék, amelyben munkaviszonya alapján legalább tizennyolc napon át munkát végzett és munkaszerződése szerinti munkaideje a havi kilencvenhat órát eléri vagy meghaladja.
(2) A munkaügyi miniszter rendelettel állapítja meg, hogy milyen esetben számítanak be a munkában nem töltött napok - a munkaviszony megszűnése után is - az (1) bekezdésben előírt tizennyolc napba.
(3) Ha a munkavégzés sajátos körülményei indokolják, a munkaügyi miniszter egyes foglalkozási csoportok dolgozóinak családi pótlékra jogosultságát az (1) bekezdésben meghatározott feltételektől eltérő feltételekhez kötheti.
10. § (1) A családi pótlék a katonai szolgálat idejére is jár, ha a dolgozó a bevonulás hónapjában vagy az ezt megelőző hónapban családi pótlékra igényt adó munkaviszonyban állott.
(2) Családi pótlék jár a dolgozónak arra az időre, amíg külföldön ösztöndíjjal tanulmányokat folytat, úgyszintén, amíg állami vagy társadalmi szerv által rendezett egész napos iskolán (tanfolyamon, edzőtáborban) vesz részt, feltéve, hogy a tanulmányokat közvetlenül megelőzően családi pótlékra igényt adó munkaviszonyban állott.
11. § A meghalt dolgozó jogán az elhalálozást követően további hat hónapra is jár a családi pótlék annak, aki a gyermek eltartásáról gondoskodik, feltéve, hogy a dolgozó az elhalálozás hónapjában vagy az ezt megelőző hónapban családi pótlékra igényt adó munkaviszonyban állott.
12. § (1) Ugyanazon gyermek után ugyanarra az időre családi pótlékot csak egy dolgozó kaphat. A családi pótlék csak egyféle jogcímen jár. Ha a dolgozó nyugellátásban is részesül és ezen a címen családi pótlékra jogosult, a családi pótlék a nyugellátás alapján illeti meg.
(2) Ha a szülők együttélnek és a családi pótlékra jogosultság feltételei mindkét szülőnél fenn-állanak, a családi pótlékot az apa jogán kell megállapítani. Ha az apa családjáról, gyermekeiről tartósan nem gondoskodik, a családi pótlék az anya jogán jár.
(3) Ha az együttélő szülők közül az apa családi pótlékra nem jogosult, a családi pótlékot az anya jogán az 1. § (4) bekezdésében meghatározott eseteken felül meg lehet állapítani akkor is, ha az apa
a) havi 500 forintot meg nem haladó nyugellátásban (járadékban, kivételes ellátásban) részesül és egyéb keresete vagy jövedelme nincsen,
b) egyetem (főiskola, akadémia, tanítóképző intézet) nappali tagozatának hallgatója és havi 500 forintot meg nem haladó ösztöndíján kívül egyéb keresete vagy jövedelme nincsen,
c) családjáról, gyermekeiről tartósan nem gondoskodik.
(4) Az anya jogán családi pótlékot azon a címen megállapítani, hogy az apa családjáról, gyermekeiről tartósan nem gondoskodik, csak abban az esetben lehet, ha ezt a tényt a gyámhatóság igazolja.
(5) Ha a szülők nem élnek együtt, mind az apa, mind az anya - az egyéb feltételek fennállása esetében - csak a nála levő gyermek után jogosult családi pótlékra. Az erre vonatkozó részletes szabályokat, valamint azt, hogy mely esetben lehet a családi pótlékra jogosult szülő jogán a másik családi pótlékra nem jogosult szülő részére a közös gyermek (gyermekek) után családi pótlékot megállapítani és folyósítani, a munkaügyi miniszter a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben rendelettel szabályozza.
13. § (1) A családi pótlékra jogosultság abban a hóban nyílik meg, amelyben a dolgozó az előírt ösz-szes feltételeket megszerezte. Ha a gyermek a munkaviszony tartama alatt született, vagy tartása a munkaviszony során kezdődött, a családi pótlék a gyermek születésének, illetőleg a tartás kezdetének hónapját követő hó első napjától jár.
(2) A családi pótlék - az egyéb feltételek fennállása esetén is - csak annak a hónapnak a végéig jár, amelyben a gyermekre vonatkozó bár-melyik jogosultsági feltétel megszűnik.
A családi pótlék összege
14. § (1) Az egy naptári hónapra járó családi pótlék összege a következő:
2 gyermek után összesen 75 Ft
3 gyermek után összesen 360 Ft
4 gyermek után összesen 480 Ft
5 gyermek után összesen 600 Ft
6 gyermek után összesen 720 Ft,
minden további gyermek után gyermekenként további 120 forint.
(2) Az 1. § (2) bekezdésében megjelölt fogyatkozásban szenvedő egy gyermek után havi 90 forint, két ilyen gyermek után havi 240 forint családi pótlék jár. Ha a dolgozónak két gyermeke közül csak az egyik szenved az 1. § (2) bekezdésében megjelölt fogyatkozásban, e két gyermek után havi 130 forint családi pótlék jár. Három vagy ennél több gyermek után a dolgozót ebben az esetben is az (1) bekezdésben megjelölt összegű családi pótlék illeti meg.
(3) Az 1. § (4) bekezdésében meghatározott egyedülálló dolgozó nőnek egy gyermeke után havi 90 forint, két gyermeke után havi 240 forint, ennél több gyermeke után pedig az (1) bekezdésben megjelölt összegű családi pótlék jár.
(4) Ha a családi pótlékot az anya jogán a 12. § (2) bekezdése vagy (3) bekezdésének a)-c) pontja alapján állapítják meg, az anyának az (1), illetőleg a (2) bekezdésben megjelölt összegű családi pótlék jár.
Eljárási rendelkezések
15. § (1) A dolgozók családi pótlékának megállapításával és folyósításával kapcsolatos ügyviteli tennivalókat a Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központ, illetőleg az ezzel megbízott szakszervezeti központok (a továbbiakban: SZTK), valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsa által meghatározott esetekben a munkáltatók végzik,
(2) Az (1) bekezdés alapján kijelölt munkáltató a családi pótlékkal kapcsolatos ügyviteli tennivalókat saját költségén (saját költségvetése terhére), saját alkalmazottaival rendes ügyvitele keretében köteles ellátni. A munkáltatónak az általa jogszerűen kifizetett családi pótlékot az SZTK megtéríti. A munkáltatót a családi pótlék igények szabályszerű teljesítéséért anyagi felelősség terheli az SZTK-val szemben.
16. § (1) Az államigazgatási szervek, valamint a Magyar Államvasutak és a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút dolgozói családi pótlékának megállapítására, folyósítására és megszüntetésére illetékes szerveket a munkaügyi miniszter jelöli ki.
(2) Ha az (1) bekezdésben felsorolt szervek (intézmények) - a munkaügyi miniszter kijelölése alapján - a dolgozóknak járó családi pótlékot saját költségvetésük terhére maguk állapítják meg és folyósítják, ezekre a dolgozókra a jelen rendeletnek az SZTK-hoz történő bejelentésre és az SZTK ellenőrzési jogára vonatkozó rendelkezései - a 21. § rendelkezésének kivételével - nem alkalmazhatók.
17. § (1) A családi pótlék megállapításával és folyósításával kapcsolatos eljárási szabályokat, ideértve a családi pótlék megállapításával kapcsolatiban tett intézkedés (fizetési meghagyás) ellen alkalmazható jogorvoslatokat is
a) az államigazgatás szerveinek dolgozóira vonatkozóan a munkaügyi miniszter a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben utasítással,
b) a Magyar Államvasutak, valamint a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút dolgozóira vonatkozóan a közlekedés- és postaügyi miniszter a munkaügyi miniszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben utasítással,
c) a többi dolgozóra vonatkozóan pedig a Szak-szervezetek Országos Tanácsa a munkaügyi miniszterrel egyetértésben szabályzatban állapítja meg.
(2) A családi pótlék megállapításával és folyósításával kapcsolatos kérdésekben - hacsak a jelen rendelet eltérően nem rendelkezik - bírói jogorvoslatnak nincs helye,
18. § (1) A dolgozónak a családi pótlékra vonatkozó igényét, valamint az igényjogosultságát érintő minden változást a munkáltatónál kell az igény megnyílásától, illetőleg a változástól számított nyolc nap alatt bejelentenie,
(2) Ha a dolgozó a családi pótlék iránti igényét a megszabott határidőn túl jelenti be, a családi pótlékot legfeljebb három hónapra visszamenőleg kaphatja meg. Ebbe a három hónapba a bejelentés hónapja is beszámít.
(3) Ha a családi pótlék megállapításával és folyósításával kapcsolatos ügyviteli tennivalókat nem a munkáltató végzi, a dolgozó által bejelentett családi pótlék igényt, valamint az igényjogosultságot érintő minden változást a munkáltató a megszabott határidő alatt az SZTK területileg illetékes helyi szervének köteles bejelenteni.
19. § (1) A családi pótlékot havonta utólag kell az igényjogosultnak vagy házastársának kifizetni.
(2) A családi pótlékot másra engedményezni, vagy elzálogosítani nem lehet és csak gyermektartás céljára lehet végrehajtás alá vonni.
(3) A már kiutalt családi pótlékra vonatkozó igény megszűnik, ha a kiutalt összeget a kiutalástól számított egy év alatt bármely okból nem vették fel.
(4) Ha számolási hiba miatt vagy egyéb okból a jogosult részére a törvényesnél kisebb összegű családi pótlékot fizettek ki, a kifizető szerv a hiba felfedésétől, vagy a jogosult erre irányuló kérelmének beérkezésétől visszafelé számított legfeljebb egy év tartamára járó különbözetet a jogosult részére kifizetni köteles.
20. § (1) Aki a családi pótlékot jogtalanul veszi fel, köteles azt visszafizetni.
(2) A jogtalanul felvett családi pótlékot elsősorban a dolgozó részére járó családi pótlékból, vagy ha a kár ily módon nem térül meg és a dolgozó munkaviszonyban áll, a munkabéréből kell levonni.
(3) Ha a kár összege a (2) bekezdésben meghatározott módon nem térül meg, a megtérítendő összeget adók módjára kell behajtani.
(4) A dolgozót a visszafizetésre a jogtalan felvételtől számított harminc napon belül írásban kell kötelezni.
(5) Ha a kifizető szerv az értesítést a (4) bekezdésben előírt harminc napon belül elmulasztja, a dolgozó az okozott kár megtérítésére csak abban az esetben kötelezhető, ha a kifizetés helytelenségéről tudomása volt (rosszhiszeműség), vagy a téves kifizetést maga idézte elő (helytelen adatok bemondása stb.), végül, ha ugyanazon gyermek után kétszeresen (többszörösen) folyósították a családi pótlékot. Ezekben az esetekben a dolgozót a visszafizetésre az erre kijelölt szerv határozattal kötelezi, A határozat ellen a dolgozó harminc napon belül keresettel fordulhat a határozatot ki bocsátó szerv székhelye szerint illetékes járásbírósághoz.
(6) Ha a családi pótlék jogtalan felvétele a munkáltató mulasztásának a következménye, a munkáltató a szabálytalanul kifizetett családi pótlékot teljes egészében megtéríteni, köteles. A megtérítendő összegről az SZTK fizetési meghagyást bocsát ki. A fizetési meghagyás ellen a munkáltató harminc napon belül keresettel fordulhat a fize-tési meghagyást kibocsátó szerv székhelye szerint illetékes járásbírósághoz.
(7) Az a munkáltató, aki a (2) bekezdés rendelkezése alapján a jogtalanul felvett családi pótlék-nak a dolgozó munkabéréből történő levonására vonatkozó kötelezettségét elmulasztja, a mulasztás folytán le nem vont összeget megfizetni köteles,
21. § (1) A családi pótlékot megállapító szervek és munkáltatók az általuk folyósított családi pótlékról nyilvántartás céljából ellenőrzőlapokat kötelesek az SZTK részére küldeni. Az SZTK az ellenőrzőlapok szabályszerű kiállítását és megküldését ellenőrizni jogosult.
(2) A munkaügyi miniszter a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben állapítja meg, hogy az (1) bekezdésben említett szervek és munkáltatók az ellenőrzőlapokat mely esetekben kötelesek kiállítani és az SZTK-nak megküldeni. Az (1) bekezdésben említett nyilvántartás céljából a munkáltatókat dolgozóik általános bejelentésére is kötelezhetik.
22. § Az SZTK jogosult a 15. § (2) bekezdésében meg-határozott munkáltatónak a családi pótlék megállapításával és folyósításával kapcsolatos ügyvitelét ellenőrizni és a vonatkozó számadásokat felülvizsgálni. A vizsgálathoz szükséges adatokat a munkáltató a kiküldöttek rendelkezésére köteles bocsátani, illetőleg engedélyt kell adnia arra, hogy a kiküldöttek a dolgozók munkaviszonyára és munkabérére vonatkozó iratokba, feljegyzésekbe és nyilvántartásokba betekinthessenek.
Vegyes rendelkezések
23. § A dolgozónak a családi pótlék iránti beadványa - ideértve a jogorvoslati beadványt vagy az ezt pótló jegyzőkönyvet is - illetékmentes. Illetékmentes továbbá minden olyan okirat (igazolás), amely a családi pótlékra való jogosultság megszerzésére vagy igazolására szolgál, mindaddig, amíg azt más célra nem használják. Illetékmentes végül a családi pótlék felvételéről kiállított nyugta is,
24. § Ennek a rendeletnek a rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni a fegyveres testületek hivatásos és továbbszolgáló állományába tartozó tagjainak és nyugállományú tagjainak járó családi pótlék tekintetében.
25. § (1) Ennek a rendeletnek a rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni a Kisipari Szövetkezeti Kölcsönös Biztosító Intézet által a biztosított szövetkezeti tagok és szövetkezeti nyugdíjasok részére folyósított családi pótlék (gyermeknevelési pótlék) tekintetében.
(2) A jelen rendeletnek mindazok a rendelkezései, amelyek a családi pótlékot igénylő részére egyes vitás kérdésekben a bírói jogorvoslatot lehetővé teszik, a Kisipari Szövetkezeti Kölcsönös Biztosító Intézet megfelelő szervei által hozott határozatok (fizetési meghagyások) megtámadására is irányadók. A Kisipari Szövetkezeti Kölcsönös Biztosító Intézet és a szövetkezetek között a jelen rendelettel kapcsolatos vitás kérdések eldöntésére a 91/1952. (X. 2.) MT rendelet 13. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni.
26. § Ennek a rendeletnek a rendelkezéseit kell alkalmazni azokra az újságírókra is, akiknek betegségi ellátásáról az Újságírók Szanatórium Egyesülete gondoskodik,
27. § A jelen rendelet rendelkezéseinek az állandóan külföldön szolgálatot teljesítő dolgozókra való al-kalmazását a munkaügyi miniszter szabályozza,
Jogkövetkezmények
28. § (1) Ha a cselekmény nem bűntett, szabálysértést követ el és ezer forintig terjedhető pénzbírsággal sújtható az a dolgozó, aki a családi pótlék elnyerése céljából
a) a valóságnak meg nem felelő jelentést tesz,
b) a valóságnak meg nem felelő igazolást terjeszt elő,
c) a megszabott határidőben nem jelenti be azt a körülményt, amelynek alapján valamely gyermeke után a családi pótlékra jogosultsága megszűnik.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatti eljárás az SZTK megyei alközpontja (kirendeltsége), illetőleg a társadalombiztosítást ellátó szakszervezeti központ székhelye szerint illetékes városi (fővárosi kerületi, városi kerületi, járási) tanács végrehajtó bizottsága igazgatási osztályának hatáskörébe tartozik.
29. § (1) Rendbírságot köteles fizetni a családi pótlék ügyvitelét végző az a munkáltató, aki a családi pótlékkal kapcsolatban előírt
a) nyilvántartásokat vagy számadásokat nem vezeti, vagy nem szabályszerűen vezeti, vagy azokat az előírt határidőig nem őrzi meg;
b) fizetési és elszámolási kötelezettségét nem teljesíti vagy nem szabályszerűen teljesíti, vagy a meghatározott határidőn túl teljesíti;
c) adatszolgáltatási kötelezettségének a megszabott időben és módon nem tesz eleget, vagy azt hiányosan teljesíti;
d) jelentéseket vagy igazolásokat nem a megszabott határidőben, vagy nem a megszabott módon teljesíti, vagy a jelentésekben, igazolásokban valótlan adatokat közöl.
(2) Ha a családi pótlékot a dolgozó részére az SZTK megyei alközpontja (kirendeltsége) folyósítja, rendbírságot köteles fizetni az a munkáltató, aki a családi pótlékkal kapcsolatos jelentéseket vagy igazolásokat nem a megszabott határidőben, vagy nem a megszabott módon teljesíti, vagy a jelentésekben, igazolásokban valótlan adatokat közöl.
(3) Rendbírságot köteles fizetni az a munkáltató, aki az SZTK, a felügyeleti szervek, úgyszintén a Munkaügyi Minisztérium kiküldötteinek a szükséges felvilágosítást nem adja meg, jogos ok nélkül nem enged betekintést a dolgozók munkaviszonyára és azok munkabérére vonatkozó iratokba, feljegyzésekbe és nyilvántartásokba, továbbá az, aki a helyszíni eljárást vagy vizsgálatot bármi módon megakadályozza.
(4) A rendbírság ezer forintig terjedhet és azt az SZTK megyei alközpontja (kirendeltsége), illetőleg a társadalombiztosítást ellátó szakszervezeti központ fizetési meghagyással rója ki. A fizetési meghagyás ellen a munkáltató harminc napon belül keresettel fordulhat a meghagyást kibocsátó szerv székhelye szerint illetékes járásbírósághoz.
Átmeneti rendelkezés
30. § Az a közszolgálati dolgozó, aki az 1953. évi március hó 1. napját megelőző idő óta keresőképtelen szülője után méltányossági alapon családi pótlékban részesült, a családi pótlékot az engedélyezés alapjául szolgáló valamely feltétel megszűnéséig megkapja,
II. A MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐSZÖVETKEZETI TAGOK CSALÁDI PÓTLÉKA
A családi pótlékra jogosultság
31. § (1) A mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag (a továbbiakban: termelőszövetkezeti tag) abban az esetben jogosult családi pótlékra, ha háztartásában legalább három, tíz éven aluli gyermeket, mostohagyermeket, örökbefogadott gyermeket, nevelt gyermeket vagy unokát tart el és az előző naptári évben a férfi legalább százhúsz, a nő legalább nyolcvan munkaegységet teljesített.
(2) Az a termelőszövetkezeti tag, aki egyedülálló nő [1. § (4) bekezdés a)-d) pont], egy vagy két gyermeke, unokája után is jogosult családi pótlékra, ha az előző naptári évben legalább nyolcvan munkaegységet teljesített.
(3) A családi pótlékra jogosultság szempontjából a termelőszövetkezeti tagnak azt a gyermekét vagy unokáját, aki testi vagy szellemi fogyatkozás miatt munkaképességét - orvosi igazolás szerint - legalább hatvanhét százalékban tartósan elvesztette, életkorára tekintet nélkül mint tíz éven aluli gyermeket kell figyelembe venni, ha ez a fogyatkozás a gyermek vagy unoka tizedik életévének betöltése előtt keletkezett.
32. § (1) Az a termelőszövetkezeti tag, aki a termelőszövetkezetbe történt belépése napját közvetlenül megelőző hat naptári hónapban családi pótlékra igénytadó munkaviszonyban állott, családi pótlékra a termelőszövetkezetbe történt belépésétől a naptári év végéig - az egyéb feltételek fennállása esetében - az előírt munkaegység igazolása nélkül is jogosult. Ha az előbb említett tag a termelőszövetkezetbe a naptári év utolsó négy hónapjában lépett be, a családi pótlék - az egyéb feltételek fennállása esetében - a belépést követő év június hó 30. napjáig jár az előírt munkaegység teljesítésének igazolása nélkül.
(2) Ha az (1) bekezdésben említett feltétel nincs meg, az újonnan belépő termelőszövetkezeti tag azt a hónapot követő hó első napjától jogosult családi pótlékra, amelyben az előírt munkaegységet teljesítette.
(3) Ha az 1957. évi 65. törvényerejű rendelet, vagy a 67/1958. (XII. 24.) Korm. rendelet 129. §-a (1) bekezdésének b) pontja, illetőleg 130. §-a alapján rokkantsági nyugdíjban részesülő termelőszövetkezeti tag nyugdíjának folyósítását beszüntették, a termelőszövetkezeti tagság alapján járó családi pótlékra jogosultságának elbírálásánál az (1) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni,
33. § A 31. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott munkaegység megállapításánál fél munkaegységet kell számításba venni minden olyan munkanap után, amely alatt a termelőszövetkezeti tag keresőképtelen betegsége, terhessége vagy szülése, továbbá katonai szolgálata, vagy továbbképző tanfolyamon (iskolán, edzőtáborban) való részvétele miatt közös munkát nem végzett, vagy termelői szövetkezeti tagságának fenntartása mellett a köz-gyűlés határozatára ideiglenes munkaviszonyban állott.
34. § A termelőszövetkezeti tagnak családi pótlék -az egyéb feltételek fennállása esetén - arra a naptári hónapra jár, amelyben termelőszövetkezeti tagsága legalább tizennyolc napon át fennállott.
A családi pótlék összege
35. § (1) A termelőszövetkezeti tagnak egy naptári hónapra járó családi pótlék összege a következő:
3 gyermek után összesen 210 Ft
4 gyermek után összesen 280 Ft
5 gyermek után összesen 350 Ft
6 gyermek után összesen 420 Ft,
minden további gyermek után gyermekenként további 70 forint.
(2) A termelőszövetkezet egyedülálló nő tagjának egy gyermeke után havi 70 forint, két gyermeke után havi 140 forint, ennél több gyermeke után pedig az (1) bekezdésben megjelölt összegű családi pótlék jár.
Egyéb rendelkezések
36. § A termelőszövetkezeti tagok családi pótlékának megállapításával és folyósításával kapcsolatos eljárási szabályokat a munkaügyi miniszter a földművelésügyi miniszterrel, a Termelőszövetkezeti Tanáccsal és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben állapítja meg.
37. § A jelen rendelet rendelkezéseit a 31-36. §-okban foglalt eltérésekkel a termelőszövetkezeti tagok családi pótlékára is megfelelően alkalmazni kell.
III. HATÁLYBALÉPÉS
38. § (1) Jelen rendelet az 1959. évi szeptember hó 1. napjával lép hatályba; ezzel egyidejűleg a 6/1953. (II. 8.) MT rendelet, az ezt módosító és kiegészítő 52/1953. (XI. 6.) MT, a 42/1953. (VII. 8.) Korm. és a 15/1959. (III. 27.) Korm. rendelet, valamint az 1.053/1953. (IX. 19.) számú minisztertanácsi határozat 10. a) pontjának a családi pótlékról szóló rendelkezése hatályát veszti.
(2) Felhatalmazást kap a munkaügyi miniszter, hogy a jelen rendelet alkalmazása és végrehajtása során felmerülő kérdéseket, a jelen rendeletben megjelölt irányelvek figyelembevételével, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a termelőszövetkezeti tagok vonatkozásában a földművelésügyi miniszterrel és a Termelőszövetkezeti Tanáccsal egyetértésben rendelettel szabályozza. Költségkihatással járó kérdések szabályozása esetén a rendelet kibocsátásához a pénzügyminiszter egyetértése is szükséges.
Apró Antal s. k.,
a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány első elnökhelyettese