8/1959. (VI. 28.) MüM rendelet

a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosításával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 1/1958. (II. 26.) MüM rendelet kiegészítéséről és módosításáról

Az 1959. évi 15. törvényerejű rendeletben, valamint a 25/1959. (V. 1.) Korm. számú rendelettel módosított és kiegészített 21/1958. (II. 25.) Korm. rendeletben kapott felhatalmazás alapján a pénzügyminiszterrel, a földművelésügyi miniszterrel és a Termelőszövetkezeti Tanáccsal egyetértésben az 1/1958. (II. 26.) MüM rendelet (a továbbiakban: R.) kiegészítéséül és módosításául az alábbiakat rendelem:

1. § A R. 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. § A mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosításáról szóló és az 1959. évi 15. törvényerejű rendelettel módosított 1957. évi 65. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tszny.) hatálya nem terjed ki az 1959. évi 7. törvényerejű rendelet III. fejezetében említett termelőszövetkezeti csoportokra, valamint a 31/1959. (V. 26.) Korm. rendeletben szabályozott szakszövetkezetekre és falusi ifjúsági szövetkezetekre."

2. § A R. a következő új 8/A-D. §-al egészül ki, "A nyugdíj összegének kiszámítása" cím alatt:

"A nyugdíj összegének kiszámítása."

"8/A. § (1) A Tszny. 26/A. §-ának (1) bekezdése értelmében, ha a termelőszövetkezeti tag nyugdíjra jogosultságát termelőszövetkezeti tagságon alapuló nyugdíjévek és az 1958. évi 40. törvényerejű rendelet szerint figyelembe vehető szolgálati idők egybeszámításával szerzi meg, a nyugdíj összegét a következőképpen kell megállapítani:

a) Ki kell számítani, hogy az igénylő részére -a nyugdíj évek és a szolgálati idők egybeszámításával - a Tszny. rendelkezései szerint milyen összegű nyugdíj járna. Az így kiszámított összeget el kell osztani az egybeszámított évek számával és az eredményt meg kell szorozni a termelőszövetkezeti tagsággal szerzett nyugdíj évek számával. Az így nyert összeg képezi a nyugdíjnak a Tszny. szerinti arányos részét.

b) Ezt követőleg ki kell számítani, hogy az igénylő részére - a nyugdíj évek és a szolgálati idők egybeszámításával - az 1958. évi 40. törvényerejű rendelet szerint milyen összegű nyugdíj járna, ha az egybeszámított idő kizárólag szolgálati időkből állana. Nyugdíjkiegészítés szempontjából azonban csak az 1958. évi 40. törvényerejű rendelet szerint figyelembe vehető szolgálati időket lehet számításba venni. Az így kiszámított összeget el kell osztani az egybeszámított évek számával és az eredményt meg kell szorozni az 1958. évi 40. törvényerejű rendelet szerint figyelembe vehető szolgálati évek számával. Az így nyert összeg képezi a nyugdíjnak az 1958. évi 40. törvényerejű rendelet szerinti arányos részét.

c) Az a) és b) pontok szerint kiszámított arányos részeket össze kell adni és az így nyert összeget kell az igénylő részére nyugdíjként megállapítani.

(Például: Egy termelőszövetkezeti tag, aki az 1959. évben kéri az öregségi nyugdíját, 8 évet töltött az 1958. évi 40. törvényerejű rendelet szerint szolgálati időként figyelembe vehető munkaviszonyban 1940-től 1952-ig, majd ezt követőleg termelőszövetkezeti tagságon alapuló 7 nyugdíjévet is szerzett. Az 1958. évi 40. törvényerejű rendelet szerinti nyugdíj kiszámításánál figyelembe veendő munkabérátlag havi 1200,- Ft, A nyugdíjévek és a szolgálati idő egybeszámításával a termelőszövetkezeti tagnak 15 éve van.

a) A 15 év alapján a Tszny. rendelkezései szerint 315 forint törzsnyugdíj és az 1957., 1958. év után 2% nyugdíjkiegészítés címén 6,30 forint, tehát összesen 321,30 forint nyugdíj járna. Ezt a 321,30 forintot elosztva az egybeszámított évek számával, vagyis 15-tel, az eredmény 21,42 forint, amelyet meg kell szorozni a tsz. tagsággal szerzett nyugdíjévek számával, vagyis 7-tel. Az így nyert összeg: 149,94 forint, vagyis kereken 150 forint képezi a nyugdíjnak a Tszny. szerinti arányos ré-szét.

b) Az egybeszámított 15 év alapján az 1958. évi 40. törvényerejű rendelet szerint 600 forint törzsnyugdíj és a munkaviszonyban töltött 8 tel-jes év után 8% nyugdíjkiegészítés címén 48 forint; tehát összesen 648 forint nyugdíj járna. Ezt a 648 forintot elosztva 15-tel, vagyis az egybeszámított évek számával, az eredmény 43,20 forint, amelyet meg kell szorozni a munkaviszonyban töltött évek számával, azaz 8-cal. Az így nyert összeg: 345,60 forint, vagyis kereken 346 forint képezi a nyugdíjnak az 1958. évi 40. törvényerejű rendelet szerinti arányos részét.

c) Az a) és b) pontok szerint kiszámított arányos részeket, tehát a 150 forintot és a 346 forintot össze kell adni és az így nyert 496 forintot kell az igénylő részére nyugdíjként megállapítani.)

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezések végrehajtásakor, az arányos részek kiszámításánál csak teljes éveket lehet figyelembe venni. Az 1958. évi 40. törvényerejű rendelet rendelkezéseit egyébként maradéktalanul alkalmazni kell.

(3) Az (1) bekezdés szerint megállapított arányos részekből a Tszny. szerinti arányos részt a termelőszövetkezeti nyugdíjalap (Tszny. 37. §), az 1958. évi 40. törvényerejű rendelet szerinti arányos részt pedig a "Nyug- és egyéb ellátás" költségvetési fejezet terhére kell folyósítani."

"8/B. § (1) A Tszny. 26/A. §-ának (2) bekezdése értelmében meg kell vizsgálni, hogy a termelőszövetkezeti tag a nyugdíjévek és a szolgálati idők egybeszámítása nélkül nem szerzett-e akár a Tszny., akár pedig az 1958. évi 40. törvényerejű rendelet rendelkezései szerint önállóan nyugdíjra jogosultságot. Abban az esetben, ha az igénylő az egyik jogcímen - az idők egybeszámítása nélkül - nyugdíjra igényt szerzett és ez a nyugdíj egymagában több mint a jelen rendelet 2. §-ában foglalt rendelkezések szerint megállapított nyugdíj, az igénylő részére ezt a magasabb összegű nyugdíjat kell megállapítani.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben, mind a nyugdíjra való jogosultság megállapításánál, mind pedig a nyugdíj összegének kiszámításánál, csak az ugyanabban a nyugdíjbiztosításban szerzett időt (nyugdíjévet vagy szolgálati időt) szabad figyelembe venni és kizárólag az ugyanarra a nyugdíjbiztosításra vonatkozó rendelkezéseket szabad alkalmazni. A Tszny. alapján járó nyugdíj kiszámításánál a VR. 22. §-a szerinti szolgálati időket figyelembe venni nem lehet, de ez az így figyelmen kívül hagyott idő nem számít megszakításnak."

"8/C. § (1) A Tszny. 26/A. §-ának (3) bekezdése értelmében annak a termelőszövetkezeti tagnak, aki

a) az öregségi nyugdíjra jogosultsághoz szükséges nyugdíjévet, illetőleg szolgálati időt a jelen rendelet 2. §-ában foglalt rendelkezések szerinti egybeszámítás nélkül, mindkét jogcímen önállóan megszerezte,

b) munkaviszonya alapján megállapított nyugdíjban részesül, vagy az 1958. évi 40. törvényerejű rendelet alapján öregségi nyugdíjra jogosult és munkaviszonyát követőleg mint mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag elszenvedett üzemi baleset (foglalkozási betegség) következtében a 67/1958. (XII. 24.) Korm. rendelet 129. és 130. §-a alapján rokkantsági nyugdíjra is jogosulttá válik,

c) munkaviszonya alapján megállapított nyugdíjban részesül és kizárólag termelőszövetkezeti tagság (VR. 21. §) alapján a Tszny. szerint öregségi nyugdíjra is jogosultságot szerez,

a részére kedvezőbb nyugdíjat kell megállapítani és nyugdíjkiegészítés szempontjából a másik jogcímen szerzett nyugdíj évet, illetőleg szolgálati időt is figyelembe kell venni.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt esetekben nyugdíjkiegészítés szempontjából figyelembe kell venni a munkaviszonnyal szerzett minden teljes szolgálati évet, valamint minden termelőszövetkezeti nyugdíj évet, ez utóbbit még akkor is, ha az igénylő a nyugdíj évet mint termelőszövetkezeti tag az 1957. évi január hó 1. napja előtt szerezte.

(3) Ha a munkaviszonya alapján nyugellátásban részesülő termelőszövetkezeti tag az (1) bekezdés b) és c) pontja szerint termelőszövetkezeti tagsága alapján is nyugellátásra jogosulttá válik, de a már megállapított nyugellátás részére kedvezőbb, ezt a nyugellátást kérelmére a (2) bekezdésben foglalt rendelkezések szerinti nyugdíjkiegészítéssel kell folyósítani. A nyugdíjkiegészítés alapját képező törzsnyugdíjként

a) az 1954. évi 28. számú és az 1958. évi 40. törvényerejű rendelet alapján megállapított nyugdíj esetén a törzsnyugdíjat,

b) az 1954. évi október hó 1. napja előtt érvényben volt jogszabályok szerint megállapított nyugdíjaknál pedig a nyugdíjpótlékkal kiegészített és az 1958. évi 40. törvényerejű rendelet sze-rint felemelt nyugdíjnak a házastársi pótlék és a családi pótlék figyelmen kívül hagyásával számított összegét kell tekintetbe venni.

(4) A jelen § szerint megállapított nyugdíjkiegészítéssel folyósított nyugellátást teherviselés szempontjából a 8/A. § (3) bekezdése szerint megosztani nem lehet."

"8/D. § (1) A 8/A-8/C. §-ban foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell a hozzátartozóknak járó nyugellátások megállapításánál is, ha a termelőszövetkezeti tag 1959. évi január hó 1. napján vagy ezt követőleg halt meg és halálakor e rendelkezések hatálya alá tartozik.

(2) A 8/A-8/C. §-ban foglalt rendelkezéseket nem lehet alkalmazni arra a termelőszövetkezeti tagra, illetőleg annak a termelőszövetkezeti tagnak a hozzátartozójára, aki öt évi termelőszövetkezeti tagság alapján jogosult nyugellátásra.

(3) A 8/A-8/C. § rendelkezései alapján nyugellátást megállapítani csak abban az esetben lehet, ha az öregségi vagy rokkantsági nyugdíjat igénylő termelőszövetkezetnek ténylegesen tagja, illetőleg, ha az igényt hozzátartozói nyugellátásra, termelőszövetkezeti tagként meghalt személy jogán terjesztették elő."

3. § A R. a következő új 9/A. §-al egészül ki:

"9/A. § Termelőszövetkezeti tagot üzemi baleset, illetőleg foglalkozási betegség által okozott megrokkanás alapján a 67/1958. (XII. 24.) Korm. rendelet 129. és 130. §-a szerint; megillető rokkantsági nyugdíj összegét az 1957. évi január hó 1. napja utáni nyugdíjévekre (VR. 21. és 22. §) számított nyugdíjkiegészítés figyelembevételével kell megállapítani."

4. § A R. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"11. § (1) Érvényes útlevéllel átmenetileg külföldön tartózkodó nyugdíjas nyugellátásának folyósítását a külföldi tartózkodás harminc napot meghaladó tartamára szüneteltetni kell.

(2) Ha a nyugdíjasnak harminc napot meghaladó külföldi tartózkodása gyógykezelés céljából szükséges, a nyugellátást a külföldi tartózkodás harminc napot meghaladó tartamára a munkaügyi miniszter külön engedélye alapján folyósítani lehet. A kérelmezőnek a külföldi gyógykezelés szükségességét és indokolt időtartamát hazai egészségügyi intézmény (kórház, klinika, rendelőintézet) bizonyítványával kell igazolnia.

(3) Az (1) bekezdésben említett harminc napra járó nyugellátást a külföldről visszaérkezés után kell kifizetni. A kifizetendő összegből le kell vonni a nyugdíjas által külföldre távozása előtt felvett nyugellátásnak a külföldi tartózkodás tartamára eső részét. A harminc napot meghaladó külföldi tartózkodás miatt szüneteltetett nyugellátást legkorábban a visszaérkezés napját követő naptól kezdődően lehet újból folyósítani. Az elszámolás szempontjából a külföldi tartózkodás tartamának az eltávozás napját követő naptól a visszaérkezés napjáig eltelt naptári napokat kell tekinteni.

(4) A (3) bekezdés rendelkezései szerint kell eljárni abban az esetben is, ha a nyugellátás folyósítását a (2) bekezdés szerint külföldi gyógykezelés címén harminc napot meghaladó külföldi tartózkodás tartamára engedélyezték. A gyógykeze-lés céljából külföldön tartózkodó nyugdíjas azonban kérheti, hogy nyugellátását külföldi tartózkodása alatt esetenként adott" meghatalmazás alapján belföldön tartózkodó személy részére folyósítsák."

5. § A R. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"12. § A Tszny. 34. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából azt az árvát kell ingyenes állami ellátásban részesülőnek tekintem, akit az állam gondozásba vett, vagy állami nevelőintézetben tart el és ezért az életben levő szülő térítést egyáltalában nem fizet."

6. § A R. a következő új 12/A. §-al egészül ki:

"12/A. § Ha a Tszny. alapján öregségi vagy rokkantsági nyugdíjban részesülő termelőszövetkezeti tag a termelőszövetkezet közös munkájában rendszeresen részt vesz, vagyis egy naptári éven belül 120 (nő 80) munkaegységnél több munkaegységet teljesít, a nyugdíj folyósítását annyi hónapon át kell szüneteltetni, ahányszor a termelőszövetkezeti tag az említett munkaegységnél tízzel több munkaegységet szerzett a teljes naptári év tartama alatt. E rendelkezés alapján a nyugdíj folyósítását legfeljebb 12 hónapon át lehet szüneteltetni."

7. § A R. 15. §-ának helyébe, "A jogosult halála miatt fel nem vett nyugellátás kifizetése" cím alatt az alábbi rendelkezés lép:

"A jogosult halála miatt fel nem vett nyugellátás kifizetése."

"15. § (1) A jogosult haláláig esedékessé vált, de fel nem vett és el nem évült nyugellátás az örökösök részére abban az esetben folyósítható, ha a nyugdíjassal annak haláláig közös háztartásban éltek.

(2) Ha az örökös e minőségét hagyatékátadó végzéssel vagy bírói ítélettel nem igazolja, a jogosult haláláig esedékessé vált, de fel nem vett és el nem évült nyugdíjak felvételére egymást követő sorrendben a házastárs, a gyermek, az unoka, a szülő, a nagyszülő és a testvér jogosult, feltéve, hogy a nyugdíjassal annak halálakor közös háztartásban élt.

(3) Ha az (1), illetőleg a (2) bekezdés alapján nem lehet megállapítani, hogy a nyugdíjas haláláig esedékessé vált, de fel nem vett és el nem évült nyugdíj felvételére ki jogosult, a lejárt és el nem évült nyugellátás részleteit a hagyatékba kell utalni."

8. § A R. 32. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"32. § (1) A termelőszövetkezet köteles az Országos Nyugdíjintézethez (a továbbiakban: ONYI) bejelenteni minden hónap 8. napjáig azokat az öregségi vagy rokkantsági nyugdíjban részesülő termelőszövetkezeti tagokat, akik részére ideiglenes jellegű munkavállalási engedélyt adott ki.

(2) A termelőszövetkezet köteles minden naptári év január havában az ONYI-hoz bejelenteni azokat az öregségi vagy rokkantsági nyugdíjban részesülő termelőszövetkezeti tagokat, akik 130 (nők 90) munkaegységet vagy ennél többet teljesítettek feltüntetve, hogy a 130 (nőknél 90) munkaegységet mennyivel teljesítették túl.

(3) Azokat az öregségi vagy rokkantsági nyugdíjban részesülő termelőszövetkezeti tagokat, akik az év folyamán a 180 (nők 120) munkaegységet elérték, a termelőszövetkezet köteles azonnal az ONYI-nak bejelenteni. E rendelkezés alapján történt bejelentésen kívül a (2) bekezdésben előírt bejelentést is meg kell tenni.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben említett bejelentésnek tartalmaznia kell a nyugdíjas termelőszövetkezeti tag

a) nevét,

b) születési idejét és anyja leánykori nevét,

c) lakáscímét és

d) nyugellátásának folyósítási törzsszámát."

9. § A R. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"33. § (1) Az öregségi vagy rokkantsági nyugdíjban részesülő termelőszövetkezeti tag az ONYI-hoz köteles bejelenteni, ha

a) munkaviszonyba lép, illetőleg keresőfoglalkozást kezd,

b) a termelőszövetkezetben rendszeres munkát végez.

(2) Az (1) bekezdés aj pontja alapján a bejelentést a munkaviszonyba lépéstől, illetőleg a keresőfoglalkozás megkezdésétől számított nyolc napon belül kell teljesíteni. A b) pont alapján a bejelentést akkor kell megtenni, amikor a tag által teljesített munkaegység a naptári év folyamán a 180 (nőknél 120) munkaegységet elérte."

10. § A jelen rendelet rendelkezéseit az 1959. évi január hó 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.

Kisházi Ödön s. k.,

munkaügyi miniszter