11/1963. (XI. 10.) FM rendelet

a termelőszövetkezetek szakmai vezetésének erősítését szolgáló újabb intézkedésekről

A 3004/6/1963. (IX. 20.) Korm. határozat (a továbbiakban: Határozat) III. fejezetében foglaltak végrehajtására - a pénzügyminiszterrel, a munkaügyi miniszterrel, az építésügyi miniszterrel, a művelődésügyi miniszterrel, valamint a Termelőszövetkezeti Tanács, a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Szövetkezetek Országos Szövetsége elnökével egyetértésben - a következőket rendelem:

Szakemberek átirányítása

1. § (1) Az 1964. évben újabb szakembereket - elsősorban mezőgazdászokat és könyvelőket, kisebb számban állatorvosokat, építészmérnököket, gépészmérnököket és technikusokat (a továbbiakban: szakemberek) - lehet gazdaságilag meg nem erősödött és - indokolt esetben - arra rászoruló, közepesen gazdálkodó termelőszövetkezetekbe átirányítani. Az elnöki tisztséget kivételesen, a földművelésügyi miniszter engedélyével lehet átirányítás útján betölteni.

(2) Gazdaságilag meg nem erősödöttnek, illetőleg közepesen gazdálkodónak azt a termelőszövetkezetet kell tekinteni, amely az erre vonatkozó külön rendelkezések szerint ilyennek minősül.

(3) A gazdaságilag meg nem erősödött, illetőleg közepesen gazdálkodó termelőszövetkezetek közül azokat, amelyekbe szakembereket lehet átirányítani, a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztályának (a továbbiakban: megyei mezőgazdasági osztály) - a járási (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága (a továbbiakban: járási végrehajtó bizottság) javaslata alapján tett - előterjesztésére a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága (a továbbiakban: megyei végrehajtó bizottság) jelöli ki.

2. § (1) E rendelet rendelkezései - az őket érintő részeikben - kiterjednek a termelőszövetkezetek gazdasági megszilárdításáról hozott korábbi kormányhatározatok alapján 1959. január 1. és 1964. január 1. napja között termelőszövetkezetbe átirányított és az átirányítás, illetőleg továbbirányítás alapján jelenleg is termelőszövetkezetben működő szakemberekre is.

(2) E rendelet alkalmazásában "szakember" alatt a termelőszövetkezetek gazdasági megszilárdításáról szóló jogszabályok alapján termelőszövetkezetbe átirányított elnököket is érteni kell.

3. § (1) A szakemberek kiválasztására - a járási végrehajtó bizottság felterjesztése alapján - a szakemberrel történt előzetes megbeszélés után a megyei mezőgazdasági osztály tesz javaslatot a megyei végrehajtó bizottságnak. A megyei végrehajtó bizottság hozzájárulása esetén a szakembert a megyei mezőgazdasági osztály megkeresésére eddigi munkahelyéről a termelőszövetkezetbe áthelyezéssel át kell engedni és munkakönyvébe "Áthelyezve (átirányítás termelőszövetkezetbe)" szöveget kell bejegyezni.

(2) A szakember vállalja és erről - a megyei végrehajtó bizottsághoz benyújtott - írásbeli nyilatkozatot ad, hogy gazdaságilag meg nem erősödött termelőszövetkezetben 3-5 évi, közepesen gazdálkodó termelőszövetkezetben 2-3 évi időtartamra ellátja az elnöki tisztséget, illetőleg a szakképzettségének megfelelő, (mezőgazdászi, könyvelői stb.) munkakört. Ha a korábban történt ilyen kötelezettségvállalás határideje az 1964. évben lejár, annak érvényét - a szakember újabb írásbeli nyilatkozata alapján - gazdaságilag meg nem erősödött termelőszövetkezetben legfeljebb 5, közepesen gazdálkodó termelőszövetkezetben legfeljebb 2 évi időtartamra meg lehet hosszabbítani. Az írásbeli nyilatkozat a szakember és a megyei végrehajtó bizottság között munkaviszonyt nem létesít.

(3) A szakembert a termelőszövetkezet lehetőleg vegye fel tagjai sorába, ha ez nem lehetséges, a szakembert határozatlan idejű vagy meghatározott hosszabb - legalább a kötelezettségvállalásnak [(2) bek.] megfelelő - időre szóló munkaszerződéssel kell alkalmazni. Az elnöki tisztség ellátására átirányított személy megválasztásával a termelőszövetkezet tagjává válik; megválasztásához a megyei végrehajtó bizottságnak - a járási végrehajtó bizottság javaslata alapján adott - hozzájárulása is szükséges.

(4) A szakembert a termelőszövetkezetben betöltött e munkakörében (tisztségében) ugyanazok a jogok illetik meg és ugyanazok a kötelezettségek terhelik, mint a nem átirányítás alapján működő szakembereket. Amennyiben a termelőszövetkezetnek megválasztott elnöke, illetőleg saját mezőgazdásza vagy könyvelője nincsen, ez a rendelkezés irányadó az elnöki tisztséget, illetőleg a mezőgazdászi vagy könyvelői munkakört eredeti foglalkozásuk fenntartása mellett ellátó szakemberekre is [8. § (3) bek., 16. § (1) bek ].

(5) A szakembert csak a megyei végrehajtó bizottság hozzájárulásával lehet - akár fegyelmi eljárás során is - elmozdítani.

4. § (1) Termelőszövetkezetbe csak olyan szakembert lehet átirányítani, aki egyetemi (főiskolai) végzettséggel és lehetőleg 2 évi, vagy - kivételesen - technikumi végzettséggel és lehetőleg 5 évi mezőgazdasági nagyüzemi gyakorlattal rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szakképzettség, illetőleg gyakorlati idő alól indokolt esetben a megyei végrehajtó bizottság adhat felmentést.

(3) Szakemberként csak a fontos és bizalmas munkakörök betöltéséről szóló jogszabályok rendelkezéseinek megfelelő személy működhet.

A szakembereket megillető járandóságok

5. § (1) A tagként működő szakember munkaegységrészesedését és egyéb járandóságát, valamint a munkaszerződéssel alkalmazott szakember munkabérét a közgyűlés állapítja meg.

(2) A munkaszerződéssel alkalmazott szakemberek munkabérének megállapításánál általában az állami gazdaságokban hasonló munkakört betöltő dolgozók részére megállapított munkabért kell alapul venni. A közgyűlés részükre - a gazdálkodás eredményességétől függően - prémiumot is megállapíthat.

(3) Két vagy több termelőszövetkezet által közösen alkalmazott szakember munkabérét és egyéb járandóságát, valamint ezek megosztását -a végzett munka arányának megfelelően - az érdekelt termelőszövetkezetek megegyezéssel állapítják meg.

(4) A szakembert a részére megállapított munkaegységrészesedésen és egyéb járandóságon, illetőleg munkabéren felül állami támogatásból -a 6-7. §-ban foglaltak szerint - jövedelemkiegészítés illeti meg.

(5) Azokat a szakembereket, akik gazdaságilag meg nem erősödött termelőszövetkezetek megerősítésében jó eredményt érnek el, a földművelésügyi miniszter jutalomban részesítheti.

Az 1964. január 1. napja után átirányított szakemberek jövedelemkiegészítése

6. § (1) Az 1964. január 1. napja után átirányított szakemberek - állami támogatásból - jövedelemkiegészítésként havonként a legutóbbi munkaviszonyuk utolsó 6 hónapjában elért havi átlagkeresetük 80%-át kapják.

(2) Az átirányítást megelőzően termelőszövetkezeti tagként működött szakemberek havi jövedelemkiegészítését a legutolsó naptári évben a termelőszövetkezettől kapott teljes javadalmazás (munkaegységrészesedés, eredményességi javadalmazás, prémium stb.) egy hónapra eső együttes értékének 80%-ában kell megállapítani. Az így megállapított jövedelemkiegészítés havi 800 Ft-nál kevesebb nem lehet.

(3) Rendkívül kedvezőtlen körülmények között gazdálkodó termelőszövetkezetek esetében a földművelésügyi miniszter engedélyével kivételesen az átlagkereset (előző évi termelőszövetkezeti jövedelem) 80%-ánál magasabb összegű jövedelemkiegészítést is meg lehet állapítani.

(4) A jövedelemkiegészítés időtartamát a szakember által vállalt működés idejére [3. § (2) bek.] kell megállapítani.

Az 1964. január 1. napja előtt átirányított szakemberek jövedelemkiegészítésének meghosszabbítása

7. § (1) A termelőszövetkezetek gazdasági megerősítéséről hozott kormányhatározatok alapján 1959. január 1. és 1964. január 1. napja között termelőszövetkezetbe átirányított szakemberek jövedelemkiegészítését meg lehet hosszabbítani, ha a jövedelemkiegészítésnek a megyei végrehajtó bizottság határozatában megállapított határideje az 1964. évben lejár. Ezen az alapon a jövedelemkiegészítést gazdaságilag meg nem erősödött termelőszövetkezetben 5 évig, közepesen gazdálkodó termelőszövetkezetben pedig 2 évig terjedő időtartamra lehet meghosszabbítani, ha a szakember - kötelezettségvállalásának meghosszabbításával [3. § (2) bek.] - továbbra is abban a termelőszövetkezetben marad, amelybe az eredeti átirányítással került, illetőleg amelybe további átirányítása történt. A meghosszabbítás idejébe az esetleges korábbi meghosszabbítások időtartama nem számít be.

(2) Meghosszabbított jövedelemkiegészítés címén minden arra jogosult szakember részére egységesen az eredeti átirányítást közvetlenül megelőző munkaviszony utolsó 6 hónapjában elért havi átlagkeresetének 80%-át kell havonként folyósítani. A földművelésügyi miniszter kivételesen engedélyezheti ennél nagyobb összegű jövedelemkiegészítés folyósítását is.

Termelőszövetkezetekbe nem átirányítással került elnökök, mezőgazdászok és könyvelők jövedelemkiegészítése és eddigi jövedelemkiegészítésének meghosszabbítása

8. § (1) Gazdaságilag meg nem erősödött vagy közepesen gazdálkodó termelőszövetkezetben működő olyan elnökök, mezőgazdászok és könyvelők javadalmazásának kiegészítésére, akik nem átirányítással kerültek a termelőszövetkezetbe és így a 6. § alapján jövedelemkiegészítést nem kaphatnak, a termelőszövetkezet pedig nem képes részükre megfelelő jövedelmet biztosítani, a szakmai képzettségtől és a gyakorlattól függően, egy év tartamára, havi 800-1500 Ft jövedelemkiegészítési lehet engedélyezni.

(2) Ha az (1) bekezdésben említett elnök, mezőgazdász vagy könyvelő részére a korábbi jogszabályok alapján engedélyezett 800-1500 forint összegű jövedelemkiegészités határideje az 1964. évben lejár, annak folyósítását egy évi időtartamra meg lehet hosszabbítani, feltéve, hogy a termelőszövetkezet gazdaságilag meg nem erősödött, vagy közepesen gazdálkodó termelőszövetkezetnek minősül.

(3) 800-1500 Ft összegű jövedelemkiegészítést lehet engedélyezni - egy év tartamára - olyan elnökök, mezőgazdászok és könyvelők részére is, akik vállalják, és erről a megyei végrehajtó bizottsághoz benyújtott írásbeli nyilatkozatot adnak, hogy munkájuknak a saját termelőszövetkezetükben való további elvégzése mellett más -gazdaságilag meg nem erősödött vagy közepesen gazdálkodó - termelőszövetkezetben is ellátják az elnöki teendőket, illetőleg a mezőgazdászi vagy könyvelői munkakört, vagy annak ellátásához rendszeres segítséget nyújtanak. Ugyanilyen jövedelemkiegészítést lehet engedélyezni vállalatoknál (állami gazdaságnál, kutatóintézetnél stb.) munkaviszonyban álló szakemberek részére is, ha - munkáltatójuk engedélyével - munkaviszonyuk fenntartása mellett látják el valamely - gazdaságilag meg nem erősödött vagy közepesen gazdálkodó - termelőszövetkezet elnöki tisztségét, illetőleg mezőgazdászi vagy könyvelői munkakörét, vagy annak ellátásához rendszeres segítséget nyújtanak.

(4) A (3) bekezdésben említett szakemberek részére a termelőszövetkezet közgyűlése a végzett munkával arányban álló díjazást állapíthat meg.

(5) A jövedelemkiegészítésen felül az e rendeletben meghatározott egyéb kedvezmények az (1)-(3) bekezdésben említett szakembereket nem illetik meg.

A jövedelemkiegészítés engedélyezése és folyósítása

9. § (1) A jövedelemkiegészítés folyósítását és meghosszabbítását (6-8. §) a rendelkezésére bocsátott létszám- és költségkereten belül a megyei mezőgazdasági osztály javaslata alapján a megyei végrehajtó bizottság engedélyezi. Ugyanigy a megyei végrehajtó bizottság engedélyezi az elnökként, mezőgazdászként, vagy könyvelőként működő nyugdíjas jövedelemkiegészítését (17. §) is. A megyei végrehajtó bizottság állapítja meg a jövedelemkiegészítés folyósításának és meghosszabbításának időtartamát, s tesz javaslatot a földművelésügyi miniszternek az átlagkereset 80 százalékánál nagyobb összegű jövedelemkiegészítés engedélyezésére. A jövedelemkiegészítés folyósítását - a melléklet előírásai szerint - a szakember, meghosszabbítását a közgyűlés határozata alapján a termelőszövetkezet kérheti.

(2) A jövedelemkiegészítést - az utolsó munkahelyen járó munkabér, illetőleg járandóság fizetésének megszüntetését követő naptól kezdődően - a megyei végrehajtó bizottság pénzügyi osztálya (a továbbiakban: megyei pénzügyi osztály) közvetlenül a jogosult részére havonta utólag folyósítja.

(3) A szakember működésének bármely okból történő megszűnése esetén a jövedelemkiegészítés folyósítását azonnal meg kell szüntetni. A működés megszűnését a termelőszövetkezet vezetősége a járási végrehajtó bizottság mezőgazdasági osztálya (a továbbiakban: járási mezőgazdasági osztály) útján a megyei pénzügyi osztálynak köteles haladéktalanul bejelenteni. A bejelentés elmulasztása esetén a termelőszövetkezet az alaptalan kifizetések erejéig anyagi felelősséggel tartozik.

A szakembereket megillető társadalombiztosítási kedvezmények

10. § (1) Az a szakember, aki az átirányítást közvetlenül megelőzően munkaviszonyban állt, a munkaviszonyban állókat megillető betegségi biztosítási szolgáltatásokra, családi pótlékra és nyugdíjra jogosult akkor is, ha termelőszövetkezeti taggá válik. A kedvezmény a szakembert mindaddig megilleti, ameddig az átirányítás során kijelölt termelőszövetkezetben szakemberként működik, illetőleg további átirányítással kerül - szakembernek - más termelőszövetkezetbe, függetlenül attól, hogy részesül-e jövedelemkiegészítésben vagy sem.

(2) Az (1) bekezdés hatálya alá eső, tagként működő szakember 10%-os betegségi biztosítási és nyugdíjjárulékát a termelőszövetkezettől biztosított jövedelem után a termelőszövetkezet, a jövedelemkiegészítés után az állam viseli. Ezek a - tagként működő - szakemberek kötelesek megfizetni a termelőszövetkezeti tagokat terhelő betegellátási és baleseti biztosítási díjat, valamint nyugdíjjárulékot, jövedelemkiegészítésük után pedig a dolgozókat terhelő 3%-os nyugdíjjárulékot.

(3) Munkaszerződéssel alkalmazott szakemberek 10 százalékos betegségi biztosítási és nyugdíjjárulékát a termelőszövetkezet részéről biztosított munkabér után a termelőszövetkezet, a jövedelemkiegészítés után az állam viseli. A dolgozókat terhelő 3 százalékos nyugdíjjárulékot mind a munkabér, mind a jövedelemkiegészítés után a munkaszerződéssel alkalmazott szakember köteles megfizetni.

(4) Az (1)-(3) bekezdés hatálya alá tartozó szakember részére a keresőképtelenséggel járó megbetegedés tartamára munkaegység-jóváírás, illetőleg munkabér és jövedelemkiegészítés nem jár, megilletik őt azonban az (1) bekezdésben említett betegségi biztosítás szolgáltatásai.

(5) A szakember megbetegedésének és újbóli munkábaállásának napját a termelőszövetkezet vezetősége - kettős folyósítás elkerülése végett - haladéktalanul köteles bejelenteni a megyei pénzügyi osztálynak. A bejelentés elmulasztásából származó károkért a termelőszövetkezet anyagi felelősséggel tartozik.

(6) Azok a tagként működő szakemberek, akik az átirányítást közvetlenül megelőzően nem álltak munkaviszonyban, vagy mint nem átirányitott vezető beosztású tagok részesülnek jövedelemkiegészítésben (8. §), a termelőszövetkezeti tagok betegségi, baleseti és nyugdíjbiztosításának hatálya alá tartoznak. Ezek a tagok csak a termelőszövetkezeti tagokat terhelő betegellátási és balesetbiztosítási díjat és nyugdíjjárulékot kötelesek fizetni; a termelőszövetkezettől kapott jövedelmük, valamint jövedelemkiegészítésük után társadalombiztosítási járulékot nem kell leróni. Keresőképtelenséggel járó megbetegedésük esetén a megbetegedést követő hónap utolsó napjáig teljes jövedelemkiegészítésüket, azt követően annak 70 százalékát kapják, a termelőszövetkezettől pedig az alapszabály szerint járó juttatásokra (munkaegységjóváírásra) jogosultak. A megbetegedés kezdetét és az újbóli munkábaállás napját a termelőszövetkezet vezetősége az (5) bekezdésben foglaltak szerint köteles a megyei pénzügyi osztálynak bejelenteni.

(7) Ha a termelőszövetkezet elnöki, mezőgazdászi vagy könyvelői tennivalóinak ellátását vagy segítését olyan szakember vállalja, aki más termelőszövetkezetnek tagja, vagy állami, társadalmi, illetőleg szövetkezeti szervvel munkaviszonyban áll [8. § (3) bek] és a szakember a megsegített termelőszövetkezetbe tagként belép, a biztosítás csak eredeti termelőszövetkezeti tagsága, illetőleg munkaviszonya alapján terjed rá ki. E szakembernek a megsegített termelőszövetkezetben, elszenvedett üzemi balesetét úgy kell tekinteni, mintha azt eredeti termelőszövetkezeti tagsága, illetőleg munkaviszonya körében szenvedte volna el. Ha a szakember a megsegített termelőszövetkezettel munkaviszonyt létesít, máshol fennálló termelőszövetkezeti tagsága keretében nyugdíjbiztosítását szüneteltetni kell [40/1961. (XI. 12.) Korm. rendelet 2. §], kettős munkaviszony esetén pedig biztosítási kötelezettségét az általános szabályok szerint kell elbírálni.

(8) A betegségi biztosítással összefüggő egyéb kérdéseket és a járuléklerovás módját a Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központ által kiadott külön rendelkezés szabályozza.

A más helységbe átköltözött elnököket és szakembereket megillető kedvezmények

11. § (1) A más helységbe átköltözött szakember átköltözködési költségeit a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint meg kell téríteni.

(2) A más helységbe átköltözött szakember részére - kérelmére - berendezkedési segélyt kell folyósítani. A berendezkedési segély összege két eltartott esetén 3000, három vagy négy eltartott esetén 4000, öt vagy ennél több eltartott esetén 5000 Ft, továbbirányítás esetén - a megyei végrehajtó bizottság döntésétől függően - legfeljebb ezeknek az összegeknek a fele. E rendelkezések alkalmazása szempontjából eltartottnak kell tekinteni a házastársat, a gyermeket (az örökbefogadott és a mostohagyermeket is), a szülőt, a nagyszülőt és a nevelőszülőt, amennyiben eltartásukról saját háztartása keretében eddig is igazoltan a szakember gondoskodott. A felsoroltak közül sem tekinthető eltartottnak az, akinek keresete vagy bármely forrásból származó jövedelme községben a havi 400, városban a havi 500 forintot meghaladja.

(3) Az átköltözködését igazoló szakember részére az új lakóhelyen biztosított lakás legszükségesebb mértékű rendbehozatalához a számlákkal igazolt költségek erejéig, de legfeljebb 5000 Ft összegű segélyt kell kifizetni. A lakás rendbehozatalának szükségességét - a lakás kiutalásával egyidejűleg - a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága (a továbbiakban: községi végrehajtó bizottság) igazolja.

(4) Ha a szakember az átirányítás folytán családjától különélni kényszerül, az általános szabályok szerint jogosult a különélési díjra, ezenkívül megilletik négyhetenként egyszer a családjához való haza- és visszautazás költségei is.

(5) A munkaszerződéssel alkalmazott szakembert kiküldetés esetén az általános szabályok szerint a kiküldetési, illetőleg külszolgálati költségek is megilletik. A mezőgazdász (fő-, vezető-, önálló mezőgazdász), a könyvelő (fő-, vezető-, önálló könyvelő), az állatorvos, a gépészmérnök és az építészmérnök a dolgozókra irányadó I. kategóriának megfelelő összegű kiküldetési költségek felszámítására jogosult. A tagként működő szakemberek kiküldetési költségtérítésének feltételeit és mértékét a közgyűlés állapítja meg. A kiküldetési, illetőleg külszolgálati költségeket a termelőszövetkezet köteles viselni.

(6) Az átköltözködési költségek, a berendezkedési, a lakás rendbehozásához szükséges segély, a különélési díj és a négyhetenkénti egyszeri haza- és visszautazási költségek megtérítéséről, illetőleg folyósításáról - a rendelkezésére bocsátott költségkeret terhére - a járási mezőgazdasági osztály igazolása, illetőleg javaslata alapján a megyei pénzügyi osztály gondoskodik.

12. § (1) A községi végrehajtó bizottság elnökének kötelessége, hogy a szakemberek részére a községi (városi) lakásgazdálkodási keretből lakást juttasson.

(2) Az átirányítás alapján más helységbe átköltözött szakember megüresedett lakását - kérelmére - az igénybevétel alól a jövedelemkiegészítés engedélyezett időtartamára mentesíteni kell. Ha a lakást a lakásügyi hatóság rendelkezésére bocsátják, a termelőszövetkezettől való megválás esetén a volt szakember jogos lakásigényét - ha a vállalt ideig a termelőszövetkezetben működött - eredeti lakóhelyén soron kívül kell kielégíteni. Erről a lakásfelajánlás alkalmával írásbeli határozatot kell kiadni. Egyéb esetekben a visszaköltözéssel kapcsolatos lakásigény kielégítése csak az általános rendelkezések szerint történhetik. A lakás mentesítésének kedvezménye a jövedelemkiegészítés meghosszabbítása esetén annak lejártáig, a lakásigény soron kívüli kielégítésének kedvezménye pedig a meghosszabbítás határidejének lejárta után illeti meg a szakembert.

(3) A más helységbe átköltözött szakember részére az általános lakásépítési kölcsönakció keretében a jelenlegi kedvezményes feltételek mellett kell kölcsönt biztosítani családi ház építéséhez. A kölcsön nyújtásának és visszafizetésének feltételeit külön rendelkezés szabályozza.

(4) A más helységbe átköltözött szakember korábbi lakóhelyén maradt gyermekeinek, ha közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben tanulnak, kollégiumi elhelyezést kell biztosítani.

(5) Gazdaságilag meg nem erősödött termelőszövetkezetek - ha más módon lakás nem biztosítható - a járási tervnek megfelelően hosszúlejáratú hitel terhére készenléti lakásokat építhetnek a szakemberek részére. Típusterv szerint épített, 2-3 szobás, közművesített készenléti lakás után a termelőszövetkezet - a Határozat II. fejezetének 1. pontjában foglaltaknak megfelelően - 80.000 Ft vissza nem térítendő állami támogatásban részesül.

A munkaviszony folyamatossága

13. § (1) A termelőszövetkezettől megváló szakember munkaviszonyának folyamatossága nem szakad meg, ha a termelőszövetkezettől való távozás és az újonnan létesített munkaviszony keletkezése között 30 napnál hosszabb megszakítás nincs.

(2) A termelőszövetkezettől megváló szakembert - kérésére - előző munkakörének megfelelő javadalmazással járó munkakörbe kell elhelyezni. Az elhelyezésről az eredeti munkahely, illetőleg az e felett főfelügyeletet gyakorló szerv vezetője köteles gondoskodni.

(3) Az eredeti lakóhelyére visszaköltöző volt szakember részére a visszaköltözéssel kapcsolatos költségeket a hatályos rendelkezések szerint meg kell téríteni.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott kedvezmények a szakembereket a jövedelemkiegészítés engedélyezett időtartamának eltelte, a jövedelemkiegészítés meghosszabítása esetén pedig a meghosszabbítás határidejének lejárta után illetik meg.

(5) Ha a szakember a termelőszövetkezetből a jövedelemkiegészítés engedélyezett időtartamának eltelte után, illetőleg a jövedelemkiegészítés meghosszabbítása esetén annak lejártát követően távozni kíván, ebbeli szándékát a termelőszövetkezet vezetőségének és a megyei végrehajtó bizottságnak legalább 3 hónappal megelőzően köteles bejelenteni.

A szakemberek házastársát és más családtagjait megillető kedvezmények

14. § (1) A szakemberrel közös háztartásban élő, a termelőszövetkezet székhelyére átköltözött és azt közvetlenül megelőzően is munkaviszonyban állt házastársának az új lakóhelyen vagy annak közelében - a korábbi munkahelyen elért átlagkeresettel járó munkakörben - való elhelyezkedését a tanácsi szakigazgatási szervek kötelesek elősegíteni.

(2) A szakember házastársa, valamint vele együtt átköltözött más családtagja munkaviszonyának folyamatossága nem szakad meg akkor sem, ha a házastárs, illetőleg más családtag az új lakóhelyen vagy annak közvetlen közelében munkaviszonyba lépni nem tud. E kedvezményre a házastárs és más családtag a szakember jövedelemkiegészítésének enegedélyezett időtartamára, a jövedelemkiegészítés meghoszabbítása esetén annak lejártáig jogosult. Ezt az időt munkaviszonyban töltött időnek nem lehet tekinteni.

(3) A szakember házastársa és más családtagja részére a munkáltató a munkaviszony megszűnésekor írásbeli igazolást köteles adni arról, hogy a munkaviszony megszüntetése e rendelet alapján történt.

(4) A szakembernek vele közös háztartásban élő és a termelőszövetkezet székhelyére átköltözött, addig munkaviszonyban állt házastársát, valamint más családtagját a dolgozóknak járó betegségi biztosítási szolgáltatások - a táppénz, továbbá a terhességi és gyermekágyi segély kivételével - ugyanolyan feltételekkel és mértékben megilletik, mintha munkaviszonyuk nem szűnt volna meg. Erre a kedvezményre a házastárs és más családtag mindaddig jogosult, amíg a szakember az átirányítás során kijelölt termelőszövetkezetben működik, vagy további átirányítással kerül más termelőszövetkezetbe.

(5) Az eredetileg is munkaviszonyban állt házastársat a szakember jövedelemkiegészítése engedélyezett időtartamának eltelte, a jövedelemkiegészítés meghosszabbítása esetén pedig annak lejárta után a 13. § (2) bekezdésében meghatározott kedvezmény is megilleti.

Volt községi (körzeti) mezőgazdasági felügyelők, továbbá földművesszövetkezeti mezőgazdászok és könyvelők kedvezményei

15. § (1) A megyei végrehajtó bizottság - személyi elbírálás alapján - engedélyezheti, hogy a termelőszövetkezetekbe kirendelt volt községi (körzeti) mezőgazdasági felügyelők és volt földművesszövetkezeti mezőgazdászok (a továbbiakban: volt községi mezőgazdasági felügyelők), továbbá földművesszövetkezeti könyvelők eddigi munkabérének 70%-át továbbra is az állam terhére folyósítsák, ha gazdaságilag meg nem erősödött, vagy közepesen gazdálkodó termelőszövetkezetben működnek és a korábbi jogszabályok alapján engedélyezett ilyen támogatás határideje az 1964. évben lejár. A meghosszabbítás időtartamára a

7. § -ban foglalt rendelkezések az irányadók. A megyei végrehajtó bizottság a volt községi mezőgazdasági felügyelők és a volt földművesszövetkezeti könyvelők részére a 6. § (1) bekezdésében meghatározott jövedelemkiegészítés folyósítását is engedélyezheti.

(2) A volt községi mezőgazdasági felügyelőkre és a volt földművesszövetkezeti könyvelőkre egyebekben e rendelet 3. §-ának (3)-(5) bekezdése, továbbá 5. §-ának (1)-(3) és (5) bekezdése, 10. §-a, 11. §-ának (5) bekezdése és 13. §-ának (1) bekezdése terjed ki, 10. §-ának (3) bekezdése azzal az eltéréssel, hogy a 10%-os betegségi biztosítási és nyugdíjjárulékot a munkabérnek az állam terhére folyósított része után az állam viseli.

Kiküldetést teljesítő szakemberek

16. § (1) Gazdaságilag meg nem erősödött és arra rászoruló közepesen gazdálkodó termelőszövetkezet szakmai vezetésének erősítését állami gazdaságoktól, más mezőgazdasági üzemektől és egyéb vállalatoktól vagy szervektől - általában egy évi időtartamra, a megyei végrehajtó bizottság hozzájárulásával - kiküldött, a nagyüzemi gazdálkodás vezetésére alkalmas szakemberek is vállalhatják.

(2) A termelőszövetkezetbe kiküldött szakemberek kiküldetésük ideje alatt munkáltatójuktól átlagkeresetük megtérítésére jogosultak. A munkaviszony alapján járó kedvezmények a kiküldetés tartama alatt is megilletik őket, nyereségrészesedés szempontjából pedig a kiküldetésben töltött idejüket a kiküldő szervnél munkában töltött időnek kell tekinteni.

(3) A termelőszövetkezetbe kiküldött szakemberek a kiküldetés tartama alatt havi 900 Ft élelmezési költségátalányra jogosultak. A kiküldetéseket szabályozó általános rendelkezések szerint megilleti őket ezen felül a szállás- és útiköltség, valamint a havi egyszeri haza- és visszautazás költsége is. A kiküldetéssel felmerülő költségeket - ide nem értve a kiküldött havi illetményét -a megyei pénzügyi osztály a kiküldő szervnek -annak elszámolása alapján - az átirányítások pénzügyi fedezete terhére negyedévenként utólag megtéríti.

(4) A kiküldött szakember részére a termelőszövetkezet közgyűlése a betöltött munkakörnek megfelelő mérvű díjazást állapíthat meg. Ha a szakember a termelőszövetkezet megbízásából teljesít kiküldetést, élelmezési költség nem jár részére, egyéb költségeit - az erre irányadó általános rendelkezések szerint - a termelőszövetkezet köteles megtéríteni.

(5) A kiküldött szakember - térítés ellenében történő - elszállásolásáról a helyi tanács végrehajtó bizottsága, élelmezéséről a termelőszövetkezet vezetősége gondoskodik.

Elnökként, mezőgazdászként és könyvelőként működő nyugdíjasok járandóságai

17. § (1) Annak a nyugdíjas szakembernek, aki a megyei végrehajtó bizottsághoz intézett írásbeli nyilatkozatban vállalja, hogy gazdaságilag meg nem erősödött termelőszövetkezetben 3-5 éven át, közepesen gazdálkodó termelőszövetkezetben 2-3 éven át ellátja az elnöki, mezőgazdászi vagy könyvelői teendőket (a továbbiakban: nyugdíjas szakember), a kötelezettségvállalásnak megfelelő idő tartamára a szüneteltetett nyugellátással azonos összegű jövedelemkiegészítést kell folyósítani.

(2) A jövedelemkiegészítés a nyugdíjas szakembert a termelőszövetkezettől járó javadalmazáson (munkaegységrészesedésen, vagy munkabéren) felül illeti meg.

(3) Ha a nyugdíjas szakember részére a korábbi jogszabályok alapján engedélyezett jövedelemkiegészítés határideje 1963-ban lejárt, vagy lejár, annak folyósítását - a nyugdíjas további kötelezettségvállalása esetén - meg lehet hosszabbítani. A meghosszabbítás gazdaságilag meg nem erősödött termelőszövetkezetben 5, közepesen gazdálkodó termelőszövetkezetben 2 évi időre terjedhet.

(4) Ha a termelőszövetkezetben való működést közvetlenül megelőzően a nyugdíj folyósítása munkaviszony vagy kereső foglalkozás folytatása miatt szünetelt, az (1) bekezdésben meghatározott jövedelemkiegészítést - az egyéb feltételek fennállása esetén - akkor lehet engedélyezni, ha a termelőszövetkezetben való működés megkezdéséig a munkaviszony, illetőleg kereső foglalkozás megszűnt.

(5) Ha a termelőszövetkezetben olyan nyugdíjas szakember vállal munkát, aki a nyugdíjazását megelőző 5 éven belül jövedelemkiegészítésben részesült és ezt nyugdíjának megállapításánál figyelembe vették, jövedelemkiegészítésének összege - az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően -nem lehet magasabb, mint amilyen mértékű jövedelemkiegészítést nyugdíjazását megelőzően legutoljára kapott.

(6) A Határozat III. fejezetének 3. pontjában említett "nyugellátás" alatt a szüneteltetett teljes ellátást (törzsnyugdíj, nyugdíjkiegészítés, nyugdíjpótlék, házastársi pótlék stb.) kell érteni. Ha a jövedelemkiegészítés összegében ennek folytán családi pótlék is van, egyéb cimen családi pótlékot megállapítani és folyósítani nem lehet.

(7) A jövedelemkiegészítés engedélyezéséről és meghosszabbításáról a nyugdijat folyósító szervet nyolc napon belül értesíteni kell. A jövedelemkiegészítést - legkorábban a nyugdíj szüneteltetésének első hónapjától kezdve - a jogosult részére havonta, a nyugdijak folyósítására irányadó rendelkezések szerinti időpontban kell kifizetni.

18. § (1) A tagként működő nyugdíjas szakember a betegségi biztosításnak mindazokra a szolgáltatásaira jogosult, amelyek őt nyugdíjasként megillették, azzal az eltéréssel, hogy kórházi ápolás a termelőszövetkezeti tagokkal azonos feltételekkel és mértékben jár részére. E rendelkezések megfelelően irányadók a nyugdíjas szakember családtagjaira is.

(2) Az előző bekezdésben említett biztosítás költségeinek fedezésére a megyei pénzügyi osztály a tagként működő nyugdíjas szakemberek jövedelemkiegészítése után - az SZTK évenkénti egyszeri elszámolása alapján - 5 százalékot köteles az SZTK-nak átutalni.

(3) A termelőszövetkezettel munkaviszonyban álló nyugdíjas szakembert a munkaviszonyban álló dolgozóknak járó betegségi biztosítási szolgáltatások illetik meg.

19. § (1) A nyugdíjas szakember jövedelemkiegészítése után betegségi biztosítási és nyugdíjjárulékot fizetni, illetőleg a dolgozót terhelő 3 százalékos nyugdíjjárulékot a jövedelemkiegészítésből levonni nem kell. Ha a nyugdíjas szakember a termelőszövetkezetben tagként működik, a termelőszövetkezeti tagokat terhelő betegellátási és balesetbiztosítási díjat fizeti. Munkaszerződéssel történt alkalmazása esetén a betegségi biztosítási és nyugdíjjárulékot - ideértve a dolgozót terhelő 3 százalékos nyugdíjjárulékot is - a munkabér után a dolgozókra vonatkozó általános szabályok szerint kell leróni.

(2) A jövedelemkiegészítést a nyugdíjas szakember részére betegségének ideje alatt is teljes egészében folyósítani kell.

20. § A 17-19. §-ban foglaltakon felül az e rendeletben szabályozott egyéb kedvezmények a nyugdíjasokra nem vonatkoznak.

Társadalmi tanulmányi ösztöndíj

21. § (1) A Határozat III. fejezete 6. pontjában említett társadalmi tanulmányi ösztöndíj létesítésére, adományozásának feltételeire és az azzal összefüggő egyéb kérdésekre a társadalmi tanulmányi ösztöndíjról szóló 22/1963. (IX. 21.) Korm. rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. Az ösztöndíjban részesülő személy a termelőszövetkezettel kötött szerződésben lehetőleg 5, de legalább annyi évi működésre tartozik kötelezettséget vállalni, ahány éven át a termelőszövetkezettől ösztöndíjban részesül.

(2) A társadalmi tanulmányi ösztöndíj céljára állami támogatásban részesíthető termelőszövetkezeteket a megyei mezőgazdasági osztálynak az 1. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével tett javaslatára a megyei végrehajtó bizottság jelöli ki. Az ilyen címen nyújtható állami támogatás mértékét a megyei végrehajtó bizottság a földművelésügyi miniszter által meghatározott pénzügyi fedezet keretén belül állapítja meg.

(3) A társadalmi tanulmányi ösztöndíjjal, illetőleg az e célra engedélyezett állami támogatással összefüggő pénzügyi kérdések lebonyolítását, továbbá a felsőfokú technikumok nappali tagozatára küldött termelőszövetkezeti tagok tanulmányi költségeinek fedezésére, valamint a közép- és felsőfokú szakoktatási intézményekben végzett termelőszövetkezeti gyakornokok munkabérének megtérítésére nyújtható állami támogatás feltételeit és mértékét külön rendelkezés szabályozza.

Továbbképzésben részt vevő szakemberek kedvezményei

22. § (1) Ha a szakember a közgyűlés határozata alapján - a megyei mezőgazdasági osztály hozzájárulásával - a Mezőgazdasági Mérnöktovábbképző Intézet által, vagy ennek felügyelete alatt szervezett továbbképző tanfolyamon vesz részt, jövedelemkiegészítését a tanfolyam ideje alatt is folyósítani kell.

(2) Ha az (1) bekezdésben említett tanfolyamon - közgyűlési határozat alapján, a megyei mezőgazdasági osztály hozzájárulásával - a termelőszövetkezetnek nem átirányított, jövedelemkiegészítésben nem részesülő szakembere vesz részt, a Határozat III. fejezetének 11. pontja alapján járó költségtérítések (élelmezési, szállás- és útiköltség) - a munkaviszonyban álló dolgozókra irányadó feltételekkel és mértékben - vissza nem térítendő állami támogatás terhére illetik meg. Az ilyen címen felmerülő költségeket a megyei pénzügyi osztály - a termelőszövetkezet elszámolása alapján - a rendelkezésére bocsátott pénzügyi fedezet terhére a termelőszövetkezetnek negyedévenként utólag megtéríti.

(3) A továbbképző tanfolyamon részt vevő szakembert mind az (1), mind a (2) bekezdésben meghatározott esetben megilleti a termelőszövetkezet közgyűlése által megállapított javadalmazás (részesedés), illetőleg, ha munkaszerződéssel alkalmazták, az átlagkereset. [9/1962. (V. 5.) FM rendelet 4. §]

Vegyes és hatálybaléptető rendelkezések

23. § (1) A termelőszövetkezetből más termelőszövetkezetbe átirányított szakemberek, úgyszintén ezek házastársai és más családtagjai - az e rendeletben meghatározott feltételekkel - az átirányított szakembereket, illetőleg ezek házastársát és más családtagjait megillető valamennyi kedvezményre jogosultak.

(2) A termelőszövetkezetek gazdasági megerősítéséről szóló kormányhatározatok alapján termelőszövetkezeti csoportokba, vagy egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetekbe átirányított szakemberek, valamint ezek házastársai és más családtagjai ugyanazokra a kedvezményekre jogosultak, mint a termelőszövetkezetekbe átirányított szakemberek, illetőleg azok házastársai és más családtagjai.

(3) Amennyiben a szakember átirányítással kerül a termelőszövetkezetbe, a jövedelemkiegészítésen felül a részére, illetőleg házastársának és más családtagjainak járó egyéb kedvezményeket a jövedelemkiegészítés összegének mértéke nem érinti.

(4) Ugyanazon személy részére csak egy jogcímen lehet jövedelemkiegészítést engedélyezni.

24. § (1) A szakembert a jövedelemkiegészítés folyósításának tartama alatt csak kivételesen indokolt esetben lehet - saját kérelmére vagy beleegyezésével - más, gazdaságilag meg nem erősödött, vagy arra rászoruló közepesen gazdálkodó termelőszövetkezetbe továbbirányítani. A szakember kérelme, illetőleg beleegyezése nélkül is helye lehet továbbirányításnak, ha a termelőszövetkezet más termelőszövetkezettel egyesül, és az így létrejött termelőszövetkezet kellő számú szakemberrel rendelkezik.

(2) Továbbirányítás címén új jövedelemkiegészítést megállapítani, vagy a jövedelemkiegészítés (meghosszabbított jövedelemkiegészítés) folyósításának a megyei végrehajtó bizottság korábbi határozatában megszabott határidejét megváltoztatni nem lehet. Ez a rendelkezés irányadó abban az esetben is, ha a továbbirányítás más megye területére történik.

(3) Ha a szakember a termelőszövetkezettől a vállalt időtartam eltelte után, vagy egyébként szabályszerűen megválik és ezt követően ismét átirányítják, jövedelemkiegészítésének összegét az általános szabályok (6. §) szerint újonnan meg kell állapítani, ha a termelőszövetkezettől történt megválása után legalább 6 hónapot ismét munkaviszonyban töltött, vagy legalább 1 éven át termelőszövetkezeti tag volt. Ha az így megállapított jövedelemkiegészítés a korábbinál kevesebb, vagy ilyen időtartamú munkaviszony, illetve termelőszövetkezeti tagság az új átirányítást közvetlenül megelőzően nincsen, a megyei végrehajtó bizottság a korábbival azonos összegű jövedelemkiegészítést állapíthat meg.

(4) Nem lehet továbbirányítani, vagy újból átirányítani azt a szakembert, aki a korábbi átirányítása során vállalt kötelezettségét neki felróható okból megszegte.

(5) Továbbirányítás esetén az új lakóhelyen biztosított lakás legszükségesebb mértékű rendbe hozatalához a 11. § (3) és (6) bekezdésében foglaltak szerint lehet segélyt engedélyezni.

25. § (1) A szakemberek munkáját a járási mezőgazdasági osztály évenként - a zárszámadás elkészítése után - köteles felülvizsgálni. Ha a szakember a felülvizsgálat megállapításai szerint munkáját nem megfelelően látja el, a járási mezőgazdasági osztály javaslatot tehet

- a járási végrehajtó bizottság útján a megyei végrehajtó bizottságnak a jövedelemkiegészítés (meghosszabbított jövedelemkiegészítés) megvonására, vagy időleges csökkentésére, vagy

- a termelőszövetkezet közgyűlésének a szakember más munkakörbe való beosztására.

(2) A szakembert csak a termelőszövetkezet közgyűlése mozdíthatja el; az elmozdításhoz a megyei végrehajtó bizottság előzetes hozzájárulása szükséges [3. § (5) bek.].

(3) Ha a közgyűlés a szakembert munkaköréből elmozdítja, a jövedelemkiegészítés folyósítását haladéktalanul meg kell szüntetni.

26. § (1) Ha szakember önhibáján kívül (pl. betegség miatt) a megyei végrehajtó bizottság hozzájárulásával válik meg a termelőszövetkezettől, a 12. § (2) bekezdésében, a 13. § (1)-(3) bekezdésében, valamint a 14. § (2) és (5) bekezdésében meghatározott kedvezmények őt és házastársát, illetőleg más családtagját a felsorolt rendelkezésekben megjelölt időpontok előtt is megilletik.

(2) A jövedelemkiegészítés megvonása vagy időleges csökkentése [25. § (1) bek.] a szakembernek járó egyéb kedvezményeket nem érinti. Ha azonban a szakembert fegyelmi eljárás során a termelőszövetkezetből kizárták, illetőleg elbocsátották - a lakásigény soron kívüli kielégítésére a 12. § (2) bekezdése szerint fennálló igény kivételével - az egyéb kedvezményeket is elveszti.

(3) Ha a szakember a termelőszövetkezettel fennálló munkaviszonyát, illetőleg - mint tag -a termelőszövetkezetben való működését önkényesen, a megyei végrehajtó bizottság hozzájárulása nélkül megszünteti, a jövedelemkiegészítés mellett az egyéb kedvezményekre való jogosultságát is elveszti.

(4) A társadalombiztosítási rendelkezések szerint megszerzett szolgálati időt a volt szakember a (2) és (3) bekezdésben meghatározott esetekben is megtartja, a betegségi biztosítás szolgáltatásaira pedig az általános rendelkezések szerint jogosult.

(5) A szakember kedvezményeinek megvonása a házastársat és más családtagokat megillető kedvezményekre nem terjed ki.

27. § (1) A tagként működő szakember munkakönyvét a jövedelemkiegészítés folyósításának időtartama alatt a járási mezőgazdasági osztályon, azután pedig a termelőszövetkezetben kell őrizni.

(2) Munkaszerződéssel alkalmazott szakember munkakönyvének kezelésére a 2/1963. (IV. 26.) MüM rendelettel módosított és kiegészített 1/1954. (MTH K 10.) MTH utasítás rendelkezései az irányadók. A közösen alkalmazott szakember munkakönyvének őrzéséről az érdekelt termelőszövetkezetek megegyezés szerint gondoskodnak.

28. § Az elnököket és a szakembereket a megyei mezőgazdasági osztály nyilvántartani köteles.

29. § Az átirányítások céljára felhasználható létszámos pénzügyi keretet, valamint a jövedelemkiegészítésben részesíthető, nem átirányított szakemberek és nyugdíjasok létszámát és az e célra felhasználható pénzügyi fedezet összegét külön rendelkezés szabályozza. A létszám- és hitelkeretek között átruházást végrehajtani nem szabad.

30. § A jövedelemkiegészítéssel (6-8. és 17. §), illetőleg a munkabérnek az állam terhére folyósított részével [15. § (1) bek.] összefüggő vitás ügyek elbírálása az 1957. évi IV. törvénnyel szabályozott államigazgatási eljárás útjára tartozik. A szakembernek a termelőszövetkezetbe történt belépése esetén a tagsági jogviszonyból eredő viták eldöntésére az 1960. évi 8. és 18. törvényerejű rendelettel módosított és kiegészített 1959. évi 7. törvényerejű rendelet 48. §-ának (3)-(5) bekezdésében és 70. §-ában, a termelőszövetkezettel munkaviszonyt létesítő szakembernek e munkaviszonya alapján keletkezett vitás ügyeinek elbírálására a Munka Törvénykönyve XVII. fejezetében foglalt rendelkezések az irányadók.

31. § Ez a rendelet 1964. január 1. napján lép hatályba; a termelőszövetkezetek szakmai vezetésének további erősítéséről szóló 19/1962. (XI. 14.) FM rendelet egyidejűleg hatályát veszti.

Losonczi Pál s. k.,

földművelésügyi miniszter

Melléklet a 11/1963. (XI. 10.) FM rendelethez

A jövedelemkiegészítés folyósításának kérelmezése

1. A jövedelemkiegészítés folyósításának engedélyezése iránti kérelmet a járási mezőgazdasági osztály útján a megyei mezőgazdasági osztályhoz kell terjeszteni. A beadványhoz csatolni kell

a) szakember esetében a termelőszövetkezet vezetőségének igazolását a működés megkezdésének időpontjáról és

b) elnök esetében az elnökválasztó közgyűlés jegyzőkönyvének kivonatát, vagy a termelőszövetkezet vezetőségének az elnökké választás szabályszerű megtörténtét igazoló nyilatkozatát,

c) a szakképzettséget igazoló okiratot vagy annak hiteles másolatát,

d) a legutóbbi munkahely igazolását az utolsó hat havi átlagkeresetről.

A jövedelemkiegészítés engedélyezéséről - az összeg megjelölésével - a megyei mezőgazdasági osztály értesíti az érdekelt személyt és a termelőszövetkezetet, valamint - a jövedelemkiegészítés rendszeres folyósítása végett - a megyei pénzügyi osztályt.

2. A termelőszövetkezetben elnökként, mezőgazdászként, illetőleg könyvelőként működő nyugdíjas jövedelemkiegészítésének engedélyezése iránti kérelemhez a fenti 1. a)-c) pontban meghatározott okmányokon felül csatolni kell

- a kérelem benyújtásának hónapjára szóló nyugdíjfolyósítási csekkszelvényt,

- arra vonatkozó írásbeli nyilatkozatot, hogy a kérelmező a termelőszövetkezetben elnöki, mezőgazdászi vagy könyvelői munkakör ellátására 3-5 (közepesen gazdálkodó termelőszövetkezetben 2-3) évi időtartamra kötelezi magát.

Ha a termelőszövetkezetben való működést közvetlenül megelőzően a nyugdíj folyósítása munkaviszony vagy keresőfoglalkozás folytatása miatt szünetelt, az engedélyezés iránti kérelemhez a nyugdíjat folyósító szervnek a nyugdíj összegéről szóló igazolását kell csatolni.