1/1963. (I. 8.) ÉM-FM együttes rendelet

a mezőgazdasági termelőszövetkezetek építőipari tevékenységének szabályozásáról

A termelőszövetkezetek építési igényeinek kielégítése céljából a 11/1961. (IV. 30.) FM rendelet 8. §-ában foglaltakra figyelemmel - a 9. és a 11-13. § tekintetében az Országos Árhivatallal, a 11-13. és a 15. § tekintetében pedig a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendeljük.

Általános rendelkezések

1. § Mezőgazdasági termelőszövetkezet (a továbbiakban: termelőszövetkezet) építőbrigádja, illetőleg két vagy több termelőszövetkezetnek - a 3/1962. (I. 27.) FM rendelettel módosított 10/1961. (IV. 30.) FM rendelet alapján létesített - közös építőbrigádja e rendelet rendelkezései szerint végezhet építőipari munkát,

2. § (1) Az építőbrigád létesítéséhez a járási (járási jogú városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának engedélye szükséges, ha az építőbrigádot állandóan, rendszeresen (üzemszerűen) végzett építőipari munkák kivitelezésére alakítják.

(2) A termelőszövetkezet engedély iránti kérelmének tartalmaznia kell

a) a termelőszövetkezet megnevezését,

b) az építőbrigád vezetőjének nevét és képesítését (a képesítést igazoló hiteles okirat csatolásával),

c) az építőbrigád tervezett szakmunkás létszámát.

3. § (1) Az építőbrigád, feltéve, hogy az a termelőszövetkezet főtevékenységének ellátását nem akadályozza, - a 2. § (1) bekezdésében említett engedély alapján - a járás területén működő termelőszövetkezetek, azok tagjai, továbbá - ha szabad kapacitása van - a földművesszövetkezeti szervek részére végezhet építőipari munkát.

(2) Az építőbrigád - az elsőfokú építésügyi hatóság esetenkénti engedélye alapján -

a) a járás területén kívül működő termelőszövetkezetek, azok tagjai és

b) a községfejlesztési alap terhére a község részére is

végezhet építőipari munkát.

(3) Az elsőfokú építésügyi hatóság a (2) bekezdés b) pontjában említett építőipari munkák megvalósítására csak akkor adhat engedélyt, ha a helyi építési szükségletet más építőipari szervezet nem tudja kielégíteni és a munkák értéke a 100.000 Ft-ot nem haladja meg. Ezt az értékhatárt meghaladó építőipari munka engedélyezéséhez az Építésügyi Minisztérium vagy az építésügyi miniszter felhatalmazása alapján a másodfokú építésügyi hatóság előzetes hozzájárulása szükséges.

(4) Az építőbrigád által végzendő építőipari munkákra kötött szerződésre a Polgári Törvénykönyvnek a vállalkozási szerződésre vonatkozó rendelkezései az irányadók,

4. § (1) Az építőbrigád vezetője

a) kőművesmesteri, vagy

b) építőipari technikumi, illetőleg felsőépítő-ipariskolai vagy

c) építészmérnöki, általános mérnöki, építőipari szakmérnöki, illetőleg építőmesteri

képesítéssel rendelkező személy lehet.

(2) Indokolt esetben - a járási (járási jogú városi, kerületi) tanács végrehajtó bizottságának külön engedélyével - az építőbrigád vezetője olyan személy is lehet, akinek kőműves szakmunkás bizonyítványa (segédlevele) és ennek megszerzését követő 3 évi szakmai gyakorlata van.

(3) Arra kell törekedni, hogy az építőbrigád vezetője és az építőbrigád tagjai termelőszövetkezeti tagok legyenek.

Az építőbrigád kivitelezési jogosultsága

5. § (1) Ha az építőbrigád vezetőjének kőművesmesteri képesítése van, az építőbrigád jogosult

a) olyan földszintes (legfeljebb két szintes: pince + földszint) épület építésére és bontására, amelyen a két külső szerkezeti főfal legnagyobb színvonalköze a 15 métert, a legszélesebb traktusmélység fesztávolsága a 6 métert, a földszint padlószinttől mért belmagassága pedig a 3.50 métert nem haladja meg,

b) olyan épület építésére, amelyet az Építésügyi Minisztérium és a Földművelésügyi Minisztérium által együttesen kijelölt típus- vagy ajánlott terv alapján kiviteleznek,

c) bármely épület javítására, tatarozására és szerkezeti változtatásokkal nem járó átalakítására.

(2) Az építőbrigád az (1) bekezdésben meghatározott építőipari munkák alább felsorolt részmunkáit csak építészmérnöki, általános mérnöki, építőipari szakmérnöki, illetőleg építőmesteri, felsőépítőipariskolai, vagy építőipari technikumi képesítésű személy felügyelete alatt végezheti el:

a) a 2 méternél nagyobb fesztávolságú monolit vasbeton szerkezeteket,

b) az ácsmunkákat,

c) a földszint magasságát meghaladó állvány felállítását és bontását,

d) az épületgépészeti munkákat.

(3) A (2) bekezdés b) és c) pontjában említett munkákat az építőbrigád ácsmesteri képesítésű személy felügyelete alatt is elvégezheti,

6. § Ha az építőbridág vezetőjének építőipari technikumi, vagy felsőépítőipariskolai képesítése van, az építőbrigád jogosult:

a) hat méternél nem nagyobb fesztávolságú, bármilyen térfogatú földszintes (legfeljebb két szintes: pince + földszint) épület építésére és bontására,

b) hat méternél nem nagyobb fesztávolságú, 1500 légm3 térfogatot meg nem haladó egy emeletes (legfeljebb három szintes: pince + földszint + emelet) épület építésére és bontására,

c) bármely épület tatarozására, javítására és átalakítására, ha az átalakítás nem jár hat méternél nagyobb fesztávolságú monolit vasbeton szerkezet építésével.

7. § Ha az építőbrigád vezetője építészmérnök, általános mérnök, építőipari szakmérnök, vagy építőmester, az építőbrigád bármilyen építőipari munka végzésére jogosult.

8. § (1) Ha az építőbrigád vezetője három évi szakmai gyakorlattal rendelkező kőműves szakmunkás, az építőbrigád jogosult

a) olyan épület építésére, amelyet az Építésügyi Minisztérium és a Földművelésügyi Minisztérium által együttesen kijelölt típus- vagy ajánlott terv alapján kiviteleznek,

b) olyan felerészben alápincézett földszintes (legfeljebb két szintes: felerészben pince + földszint) egyenessorú épület építésére és bontására, amelyen a két külső szerkezeti főfal legszélesebb színvonalköze a hat métert, a monolit vasbeton áthidalók fesztávolsága a két métert, a földszinti padlószinttől mért belmagasság pedig a 3.50 métert nem haladja meg,

c) bármely épület átalakítására, javítására, tatarozására, ha az állványozás nélkül, vagy a földszint magasságát meg nem haladó állványról elvégezhető és az átalakítás szerkezeti változtatással nem jár.

(2) Az építőbrigád az (1) bekezdésben meghatározott építőipari munkák ács- és épületgépészeti munkáit csak építészmérnöki, általános mérnöki, építőipari szakmérnöki, illetőleg építőmesteri, építőipari technikumi, vagy felsőépítőipariskolai képesítésű személy felügyelete alatt végezheti el. Az ácsmunkák ácsmesteri képesítésű személy felügyelete alatt is végezhetők,

A termelőszövetkezet műszaki tervezési jogosultsága

9. § (1) A termelőszövetkezet a saját építőbrigádja által végzendő a 3. § (1) bekezdésében meghatározott építőipari munkák műszaki tervezési munkáit a 4. § (1) bekezdésében meghatározott képesítések valamelyikével rendelkező tagjával, vagy alkalmazottjával saját vállalkozásban is elvégezheti.

(2) A termelőszövetkezet csak a termelőszövetkezeti tagok, más termelőszövetkezetek és a földművesszövetkezetek részére végzett építőipari munkák műszaki tervezése esetén számíthat fel tervezői díjat. A tervezési díjat az 5/1960. (IV. 17.) ÉM-ÁH rendelet szerint kell megállapítani.

Az építőbrigád dolgozóinak díjazása

10. § Az építőbrigád vezetőjének és dolgozóinak a díjazását a termelőszövetkezet közgyűlése állapítja meg.

Az építőipari munkák költségeinek előirányzása és elszámolása

11. § (1) Az építőbrigád az építőipari munkákat költségvetés alapján köteles előirányozni és elszámolni.

(2) A termelőszövetkezet részére végzett építő-Ipari munkák költségvetését az alábbi költségtényezők figyelembevételével kell összeállítani.

a) Bérköltség. A bérköltséget - munkatételenként - műszakilag szükséges mértékben, a Földművelésügyi Minisztérium által kiadott szaknorma- és munkabérgyűjtemény szerint kell előirányozni. A munkanemenként összesített bérköltséget 10% SZTK-járulékkai kell növelni.

b) Anyagköltség. Az anyagok mennyiségét az Építőipari Költségszámítási Normák alapján, az értékét azoknál a cikkeknél, amelyeket a termelőszövetkezetek fogyasztói ártól eltérő áron szerezhetnek be, beszerzési áron, azoknál a cikkeknél pedig, amelyeket a termelőszövetkezetek fogyasztói áron szerezhetnek be, a mindenkor érvényes fogyasztói áron kell előirányozni.

c) Szállítási- és rakodási költség. Az anyagok szállítási költségét legfeljebb az Építésügyi Minisztérium által kiadott építőanyag fuvarozási normák, a rakodási költségeket pedig a Földművelésügyi Minisztérium által kiadott szaknorma-és munkabérgyűjtemény alapján kell előirányozni.

d) Egyéb költség. Az a)-c) pontokban fel nem sorolt egyéb költségeket (felvonulási, szerszám-, állvány- és felszerelésbeszerzési, irányítással kapcsolatos személyi stb. költségek) az SZTK-járulékkal növelt bérköltség legfeljebb 20%-ának mértékéig kell előirányozni.

(3) Más termelőszövetkezet részére végzett építőipari munkák költségvetéseit a (2) bekezdés szerint kell összeállítani, azzal az eltéréssel, hogy az egyéb költségeket legfeljebb 30%-os mértékben lehet előirányozni.

(4) Ha az építőbrigád az építőipari munkát nem a saját termelőszövetkezetének, vagy nem más termelőszövetkezetnek végzi, az építőipari munkák költségeinek előirányzását és elszámolását

- közületek részére végzett munkák esetében a 3/1959. (I. 21.) ÉM-AH rendelet 2. §-ában, illetve a 2/1960. (VII. 1.) PM-ÉM rendeletben,

- lakosság részére végzett munkák esetében pedig a 3/1959. (I. 21.) ÉM-ÁH rendelet 5. §-ában, illetve az 1/1961. (II. 26.) ÉM rendeletben

foglaltak szerint kell elkészíteni.

12. § (1) Az építőbrigád által végzett - egy havi kivitelezési időtartamot meghaladó - építőipari munkákról építési naplót kell vezetni.

(2) Az építési naplónak tartalmaznia kell az építkezés nyilvántartási adatait (az építkezés helye, megnevezése, az építőipari munka kezdése és befejezési időpontja stb.) és időrendi sorrendben azokat a jelentős tényeket, amelyek az építkezés menetére (napi létszám, időjárási és teljesítményi adatok stb.) vonatkoznak, valamint az elszámoláshoz (eltakart munkákra vonatkozó adatok, felmérés és vázlatok stb.) szükségesek.

(3) Az építési naplót állandóan a munkahelyen kell tartani. Az építési napló vezetéséért az építőbrigád vezetője felelős.

(4) Hitel igénybevételével megvalósuló építkezéseknél az építési napló egy másolati példányát a végszámlához kell csatolni,

13. § (1) Az építőbrigád által végzett építőipari munkákat a tárgyhót követő hó 12. napjáig benyújtott havi tételes számlával kell elszámolni. Az utolsó havi tételes számlát az átadás-átvételi eljárást követő 25 napon belül kell benyújtani.

(2) Az egy hónapi kivitelezési időtartamot meg nem haladó, vagy a 20 000 forint kivitelezési értéket el nem érő munkákat csak egy ízben, az átadás-átvételi eljárást követő 25 napon belül benyújtott tételes számlával lehet elszámolni. Termelőszövetkezeti tagok részére végzett építőipari munkák elszámolására az építőbrigád és az építtető között létrejött megállapodás az irányadó.

(3) Ha az építőbrigád által végzett munkákhoz az építtető hozzájárul, a számla összegéből a hozzájárulás értékét - a költségvetésnek megfelelő értékben - le kell vonni,

Átmeneti és hatálybaléptetéssel kapcsolatos rendelkezések

14. § (1) Ha az építőbrigád vezetője nem rendelkezik a 4. § (1) bekezdésében felsorolt képesítések valamelyikével, az építőbrigád 1964. december 31. napjáig - a (2) bekezdésben meghatározott feltételek mellett - kizárólag a termelőszövetkezet részére végezhet építőipari munkákat; ezek

a) kőműves szakmunkás képesítésű vezető esetében e rendelet 5. §-ában,

b) kőműves szakmunkás képesítéssel sem rendelkező vezető esetében pedig e rendelet 8. §-ában

felsorolt munkák lehetnek,

(2) Az (1) bekezdésben szabályozott kivitelezési jogosultság az építőbrigádot csak akkor illeti meg, ha a munka kivitelezésének felügyeletével a termelőszövetkezeti beruházási irodát bízzák meg.

15. § (1) E rendelet 1963. január 15-én lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 15/1956. (X. 5.) FM rendelet, az 1/1959. (III. 25.) ÉM-FM együttes rendelet 17. § (1) bekezdése, a 9/1960. (MgÉ 10.) FM-ÉM-PM együttes utasítás I. fejezet 12-14. pontjai és a II fejezet 19. pontja hatályát veszti; a 11/1961. (IV. 30.) FM rendelet 11. és 13-16. §-ában, valamint az 1/1961. (XII. 2.) PM-FM együttes rendelet 33. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezéseket pedig az építőipari munkák tekintetében e rendeletben előírt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) Azok a termelőszövetkezetek, amelyek e rendelet hatálybalépésekor építőbrigádot tartanak fenn, az építőbrigád működésének engedélyezését a rendelet hatálybalépésétől számított 30 napon belül kötelesek kérni,

Dr. Trautmann Rezső s.k.,

építésügyi miniszter

Losonczi Pál s. k.,

földművelésügyi miniszter