1/1961. (XII. 2.) PM-FM együttes rendelet

a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, a halászati termelőszövetkezetek és a termelőszövetkezeti csoportok pénz- és hitelgazdálkodásának rendszeréről és az azzal kapcsolatos ellenőrzés módszeréről

Az 1.006/1958. (II. 9.) Korm. és a 3.004/4/1961, (X. 24.) Korm. számú határozatban foglaltak alapján az építésügyi miniszterrel és az Országos Tervhivatal elnökével egyetértésben a következőket rendeljük:

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § Ennek a rendeletnek a hatálya kiterjed a mezőgazdasági termelőszövetkezetekre és a halászati termelőszövetkezetekre (a továbbiakban: termelőszövetkezetek), valamint - e rendelet 36. §-ában foglalt eltérésekkel - a termelőszövetkezeti csoportokra.

Termelési terv, pénzügyi terv, zárszámadás

2. § (1) A termelőszövetkezeteknek minden évben termelési tervet és pénzügyi tervet kell készíteniük.

(2) A termelőszövetkezet a közgyűlés által jóváhagyott és az illetékes járási (járási jogú városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági osztálya (a továbbiakban: járási mezőgazdasági osztály) és a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Bank) által felülvizsgált termelési terv és pénzügyi terv szerint gazdálkodik. A pénzügyi tervben elő nem irányzott kiadást teljesíteni vagy ilyennel járó kötelezettséget vállalni csak a közgyűlés hozzájárulásával szabad.

(3) A pénzügyi terv elsősorban a termelési tervben előirányzott értékesítések alapján a pénzbeni bevételeket, a termelés érdekében felmerült kiadásokat, a rövid-, közép- és hosszúlejáratú hiteligényt, a várható pénzbeni jövedelmet, az alapok kiegészítését és növelését, valamint a tagok előirányzott részesedését tartalmazza. Fel kell venni a pénzügyi tervbe az előző év áthúzódó bevételeit és kiadásait is. A pénzügyi tervet úgy kell elkészíteni, hogy az abban megtervezett bevételek reálisak, legyenek, a kiadások tervezésénél pedig érvényesüljön a takarékosság.

3. § A termelőszövetkezetnek minden évben december 31-i fordulónappal zárszámadást kell készítenie, amely alapja a jövedelem felhasználásának. A zárszámadás tartalmazza a termelőszövetkezet leltárát, a mérlegét, a jövedelemfelhasználást és végül a gazdasági beszámolót. A zárszámadás tartalmát és a vagyontárgyak értékelésére vonatkozó irányelveket a földművelésügyi miniszter és a pénzügyminiszter külön szabályozza.

4. § (1) A termelési tervet, pénzügyi tervet és a zárszámadást minden évben január hó 1-től december hó 31-ig terjedő időszakra kell elkészíteni,

(2) A termelőszövetkezet által elkészített termelési tervet, pénzügyi tervet és zárszámadást a járási mezőgazdasági osztály és a bankfiók felülvizsgálják és észrevételeiket, valamint javaslataikat a termelőszövetkezettel közlik. A termelési tervet, pénzügyi tervet és zárszámadást a termelőszövetkezet közgyűlése hagyja jóvá, figyelembe véve a járási mezőgazdasági osztály és a Bank észrevételeit és javaslatait. A jóváhagyott termelési terv és pénzügyi terv, valamint a zárszámadási mérleg egy-egy példányát a termelőszövetkezet a Magyar Nemzeti Bank fiókjának (a továbbiakban: bankfiók) is megküldi.

(3) A termelési tervet és a pénzügyi tervet a járási mezőgazdasági osztálynak és a Banknak különösen abból a szempontból kell felülvizsgálnia, hogy az összhangban van-e a népgazdasági igényekkel, figyelembe veszi-e a termelőszövetkezet meglevő összes saját erőforrását és mindazokat a megvalósítható lehetőségeket, amelyek alkalmasak a közös gazdálkodás eredményének növelésére, a tagok jövedelmének fokozására és a folyamatos évközi előlegnyújtás biztosítására, továbbá, hogy az nem tartalmaz-e az adott lehetőségek mellett el nem érhető bevételeket és meg nem valósítható jövedelmet. Feltétlenül biztosítani kell, hogy a pénzügyi terv tartalmazza az év során esedékessé váló állam iránti és egyéb összes kötelezettségeket.

(4) A felülvizsgálat során behatóan kell foglalkozni a termelőszövetkezet gazdálkodásával és célszerű tanácsok adásával kell elősegíteni a gazdálkodás színvonalának emelését, valamint az árutermelés fokozását.

(5) A termelési terv és a pénzügyi terv készítésének részletes szabályait a földművelésügyi miniszter az Országos Tervhivatal elnökével és a pénzügyminiszterrel egyetértésben állapítja meg,

5. § (1) A termelőszövetkezet pénzforgalmánál, hitelellátásánál és bankellenőrzésénél a 6/1961. (III. 7.) Korm. számú rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni

(2) A termelőszövetkezetnek pénzforgalma és hitelellátása lebonyolítására a Bankkal alapmegállapodást kell kötnie. Az alapmegállapodást a termelőszövetkezet közgyűlése tárgyalja meg és hagyja jóvá.

II, PÉNZFORGALOM

6. § A termelőszövetkezet elsősorban a saját eszközeiből gazdálkodik. A saját eszközeiből fedezi termelési és beruházási kiadásait, az állam iránti és egyéb fennálló kötelezettségeit, tartalékokat létesít és - anyagi helyzetétől függően - előleget nyújt a tagoknak.

A termelőszövetkezet bankszámlái

7. § (1) A bankfiók a termelőszövetkezet részére - kérelmére - a következő számlákat vezeti:

a) elszámolási számla,

b) beruházási betétszámlák,

c) előlegszámla,

d) egyéb betétszámlák (szociális-kulturális betétszámla, biztonsági betétszámla, fedezetigazolási zárolt számla stb.),

e) hitelszámla.

(2) A termelőszövetkezet bevételeit az elszámolási számlára irányítja úgy, hogy adósait (vevőit, stb.) felhívja tartozásaiknak az elszámolási számlára való befizetésére, készpénzbevételeit pedig maga fizeti be közvetlenül a bankfióknál, vagy postahivatal útján. Az elszámolási számláról teljesíti a termelőszövetkezet kiadásait. A kisebb kiadások a házipénztárból teljesíthetők.

(3) A beruházásokra és felújításokra (a továbbiakban: beruházások) tartalékolt, továbbá általában az állóeszközök értékesítéséből befolyó pénzösszegeket - az (5) bekezdés figyelembevételével - a beruházási betétszámlán kell tartani és az ilyen pénzösszegeket a termelőszövetkezet a beruházási betétszámlára köteles irányítani. E pénzösszegeknek más számlára történő bevételezése esetén a termelőszövetkezet köteles a beruházási betétszámlára történő átvezetés iránt intézkedni. A beruházási betétszámlán levő összegeket a termelőszövetkezet csak beruházási célok megvalósítására vagy állóeszközökkel kapcsolatos kötelezettségek kiegyenlítésére fordíthatja. A bankfiók a beruházási betétszámláról csak a beruházások ellenértékének és a beruházási kötelezettségeknek kiegyenlítésére vonatkozó beszedési, átutalási és készpénzkifizetési megbízásokat teljesítheti.

(4) Beruházási célra a termelőszövetkezet csak a beruházási betétszámlán levő pénzösszegből, valamint a szóban forgó beruházás céljára engedélyezett hitelből teljesíthet kifizetéseket. A bankfiók az ettől eltérő megbízásokat nem teljesítheti.

(5) Az állóeszközként nyilvántartott tehenek és kocák értékesítéséből befolyó pénzösszegeket külön jószágberuházási betétszámlán kell tartani és az ilyen pénzösszegeket a termelőszövetkezet erre a számlára köteles irányítani.

(6) A hízóállatként értékesített tenyész- és igásállatok befolyt ellenértékéből a beruházási betétszámlákra kell befizetni a hizóbaállítás előtti, zárszámadási leltár szerinti (könyv szerinti) értéket. Ez az összeg azonban nem haladhatja meg a hízóállat értékesítéséből származó bevételt.

(7) A jószágberuházási betétszámlán elhelyezett pénzösszegekből a zárszámadáskor a termelőszövetkezet a kiselejtezett tehenek és kocák ellenértékét üzemviteli célokra használhatja fel, ha a kiselejtezett állatokat saját tenyésztéséből pótolta. Ennek végrehajtását külön rendelkezés szabályozza. A jószágberuházási betétszámla ellen beruházási beszedési és átutalási megbízást benyújtani nem lehet. A termelőszövetkezet azonban a beruházás betétszámlájára történő átvezetésre megbízást adhat.

(8) A beruházási betétszámlákat illető befizetések megtörténtét a Bank a termelőszövetkezetnél ellenőrzi. A termelőszövetkezet a más számlára befizetett ilyen összegeket a Bank felhívására köteles a megfelelő beruházási betétszámlára átvezettetni.

8. § (1) A termelőszövetkezeti tagok részére rendszeres előleg biztosítása érdekében a Bank a termelőszövetkezet elszámolási számlájára minden év december hó 15-ig beérkező, a folyó évet illető árbevétel meghatározott százalékát átvezeti az előlegszámlára. A rendszeres előlegfizetést biztosítja továbbá a 19. § (1) bekezdése szerint igénybevehető rövidlejáratú hitel is. Az előlegszámlára átvezethető összeg megállapítása a következőképpen történik:

a) Meg kell állapítani, hogy a termelőszövetkezet pénzügyi tervében mennyi a folyó év termeléséből származó tervezett pénzbevétel összege és mennyi az előirányzott készpénzrészesedés 60%-ának összege.

b) Ki kell számítani az a) pont szerint megállapított két összeg százalékos arányát.

c) A folyó év termeléséből származó összes üzemviteli pénzbevételből a b) pont szerint kiszámított százaléknak megfelelő összeget kell -mindent megelőzően - az előlegszámlára átvezetni.

(2) Ha a Bank azt állapítja meg, hogy a várható készpénzrészesedés összege a bevételeknek vagy kiadásoknak a tervezettől való eltérése következtében nem egyezik meg az előirányzott készpénzrészesedés összegével, az (1) bekezdés b) pontja szerint kiszámított százalékot az eltérésnek megfelelően felemeli, vagy csökkenti és erről a termelőszövetkezetet egyidejűleg értesíti. Ha a termelőszövetkezet közgyűlése a természetbeni és pénzbeni részesedés megtervezett arányait utólag a pénzbeni részesedés növelése érdekében megváltoztatja, megfelelően növelni kell az (1) bekezdés b) pontja szerint megállapított százalékot.

(3) A termelőszövetkezet az előző évvel kapcsolatos bevételeit előlegszámlájára irányíthatja, ha az előző évi esedékes kötelezettségeit - a tagjai követeléseinek, részesedésének kivételével - rendezte,

(4) A zárszámadáskor biztonsági célra tartalékolt pénzösszeget a biztonsági betétszámlára kell elhelyezni. A biztonsági betétszámlán tartalékolt összeget elsősorban kiadási többletek fedezésére, az előre nem látható bevételkiesések pótlására, a tagság részesedésének kiegészítésére lehet felhasználni. A biztonsági betétszámla ellen évközben beszedési megbízást benyújtani nem lehet.

(5) A Bank a halászati termelőszövetkezet részére előlegszámlát nem vezet. A munkaegységelőleg - az alapszabály előírásainak megfelelően - a napi tényleges határbevételnek legfeljebb 60%-áig folyósítható a halászati termelőszövetkezet elszámolási számlájáról, a 16. §-ban meghatározott fizetési sorrend megtartásával.

9. § A Bank a termelőszövetkezet elszámolási, beruházási betét-, előleg és egyéb betétszámláin fennálló követelése után évi 5% kamatot térít.

Házipénztár és pénzfelvételi betétkönyv

10. § (1) A kisebb készpénzkiadások teljesítésére a termelőszövetkezet házipénztárt tarthat. A házipénztárban tartható összeg felső határát a termelőszövetkezet és a bankfiók az alapmegállapodásban állapítja meg a helyi szükséglethez mérten és a termelőszövetkezet igényének figyelembevételével.

(2) Az alapmegállapodásban kell szabályozni azt is, hogy a termelőszövetkezet a házipénztárba befolyó készpénzbevételeket és az abból teljesített készpénzkiadásokat naponta pénztárkönyvébe vezesse be. Meghatározott időközönként a termelőszövetkezet pénztárkönyvét a bankfiók kívánságára ellenőrzés céljából bemutatja. Ha a házipénztárban a napi pénztárzárlat után nagyobb összegű készpénz van, mint amekkora összeget a termelőszövetkezet az alapmegállapodás szerint ott tarthat, a többletet még aznap be kell fizetnie elszámolási számlájára.

(3) A termelőszövetkezet kérelmére a bankfiók az elszámolási számlán levő követelésből a helyi postahivatalnál pénzfelvételi betétkönyvet (a továbbiakban: betétkönyv) nyit abból a célból, hogy a termelőszövetkezet kisebb pénzszükséglet esetén a helyszínen pénzhez juthasson. Ha a termelőszövetkezet a betétkönyvben elhelyezett összeget felhasználja, újabb megbízást adhat a bankfióknak a betétkönyvbe való átutalásra.

(4) A betétkönyvben tartható összeg mértékét a termelőszövetkezet annak figyelembevételével határozza meg, hogy a betétkönyvben elhelyezett pénz a házipénztár kiegészítésének célját szolgálja.

(5) A termelőszövetkezet köteles a Bank által megállapított módon és időben házipénztárának forgalmáról jelentést adni a bankfiók részére,

A termelőszövetkezet követeléseinek érvényesítése

11. § (1) A termelőszövetkezet követeléseit a következő rendszerben érvényesítheti:

a) Ha a termelőszövetkezet állami vállalat, egyéb állami gazdálkodó szerv, állami költségvetési szerv, szövetkezet, vagy szövetkezeti vállalat (a továbbiakban: vevő) részére terményt, terméket vagy állatot ad el, vagy azok részére szolgáltatást teljesít, az ellenértéket készpénzben vagy az elszámolási számláját vezető bankfiók útján az általa kiállított számla, valamint a fuvarokmányok stb. alapján szedheti be. A vevő átutalás útján, valamint felvásárlási elszámolási utalvánnyal is fizethet a termelőszövetkezetnek, ha a szerződésben így állapodtak meg.

b) A termelőszövetkezet a fizetést akár készpénzben, akár a Bank útján elfogadhatja. A vevő azonban felelős azért, hogy a fizetést a reá nézve érvényben levő előírások szerint teljesítse. 1.000 F-ton aluli ellenérték kiegyenlítését a termelőszövetkezet készpénzben kérheti és csak ilyen összeghatárig köteles a vevő készpénzzel fizetni.

c) Ha a fizetést készpénzben teljesítik, a termelőszövetkezet a házipénztárra megállapított szabályok szerint jár el. Ha a fizetés felvásárlási elszámolási utalvánnyal történik, a Bank az elszámolást ennek alapján végzi. Ha a fizetés nem készpénzzel, felvásárlási elszámolási utalvánnyal, vagy átutalás útján történik, a termelőszövetkezet a követelést beszedési megbízás útján érvényesítheti. A beszedési megbízáshoz csatolja a vevő átvételi elismervényét, vagy a beszedési megbízás alapjául szolgáló, a teljesítést igazoló egyéb okiratokat.

d) A termelőszövetkezet a Bank útján beszedési megbízással az 500,- Ft-ot elérő vagy meghaladó követelését szedheti be.

(2) Ha a vevőnek a termelőszövetkezet részére fizetést kell teljesítenie, köteles a termelőszövetkezettel közölni azokat az adatokat, amelyek a termelőszövetkezet követelésének érvényesítéséhez szükségesek. Feltétlenül közölni kell a termelőszövetkezettel az átvétel elismerését, a vevő pontos címét és számlaszámát, a fizetendő összeget (egységárat) és az áru mennyiségét és minősítését. Ha a termelőszövetkezettől felvásárolt áru ellenértékének kiegyenlítése felvásárlási elszámolási utalvánnyal történik, a vevő "csak elszámolásra" felirattal ellátott utalványt ad a termelőszövetkezetnek.

(3) Ha a vevő az árut a minősítés és az ár egyidejű megállapítása mellett a termelőszövetkezettől közvetlenül veszi át, a (2) bekezdésben megjelölt adatokat az átvételkor köteles közölni. Ha a termelőszövetkezet vasúton, vagy más módon szállítja el az árut a vevő részére és az áru minősítése ezt követően történik, a vevő az áru átvételétől számított 48 óra alatt köteles az adatokat közölni. A termelési szerződés alapján átadott termények ellenértékét a termeltető a szerződésben megállapított időben köteles átutalni,

(4) Ha a vevő a követelés beszedéséhez szükséges adatokat az előírt időben nem közli a termelőszövetkezettel és nem átutalással történő fizetésben állapodtak meg, a bankfiók útbaigazítást ad a termelőszövetkezetnek azoknak az adatoknak a megszerzéséhez, amelyeknek alapján a követelés beszedhető.

(5) A vevő késedelmes fizetés esetén évi 5% késedelmi kamatot köteles a termelőszövetkezetnek fizetni. A termelési, valamint a terményértékesítési szerződés teljesítését biztosító kötbér és késedelmi kamat mértékét a 14/1960. (V. 10.) FM és a 8/1960. (VI. 24.) ÉlmM számú rendelet tartalmazza.

(6) Ha a vevő a termelőszövetkezetnek a Bank útján érvényesített követelését nem tartja jogosnak, a fizetés ellen kifogással élhet. A bankfiók ilyen esetben segítséget nyújt a termelőszövetkezet részére a vitás tétel egyeztetéséhez. Ha ez az egyeztetés nem vezet eredményre, a termelőszövetkezet jogos követelését bírósági úton érvényesítheti,

A termelőszövetkezet tartozásainak kiegyenlítése

12. § (1) A termelőszövetkezet számláin kezelt pénzek felett kizárólag a termelőszövetkezet rendelkezik. Kifizetés csak a megfelelő számlán levő fedezet mértékéig teljesíthető. A termelőszövetkezet által adott írásbeli rendelkezés aláírásának módjára az alapmegállapodásban foglaltak az irányadók.

(2) A termelőszövetkezet szállítói, a részére szolgáltatásokat végzők - ha a beszedési megbízási rendszerbe tartoznak -, valamint köztartozásokra vonatkozóan a beszedésre illetékes szervek (a továbbiakban: hitelezők) követeléseiket kötelesek beszedési megbízás útján érvényesíteni. A termelőszövetkezeti beruházásokkal kapcsolatos követeléseiket a hitelezők a 14. §-ban előírtak szerint érvényesítik. A beszedési megbízási rendszerben a termelőszövetkezet rendelkezési joga bankszámlája felett annak ellenőrzése útján érvényesül, hogy a hitelező teljesítette-e vele szemben azt a kötelezettségét, amelynek alapján a fizetést követeli. Ha a hitelező kötelezettségét nem, vagy nem megfelelően teljesítette, a termelőszövetkezet a beszedési megbízás ellen kifogással élhet.

(3) A beszedési megbízást - a beruházási beszedési megbízások kivételével - általában az adós termelőszövetkezet elszámolási számlája terhére lehet benyújtani. A termelőszövetkezet hitelezőjével előzetesen közölje, hogy a fizetés teljesítésére szükséges fedezet melyik számláján áll rendelkezésre. A hitelező a beszedési megbízást ilyen esetben csak a megjelölt számla ellen nyújthatja be. Abban az esetben, ha a megjelölt számlán fedezet nem áll rendelkezésre, vagy a megbízáson megjelölés nincs - a beruházási beszedési megbízások kivételével -, a bankfiók a beszedési megbízást úgy tekinti, mintha azt az elszámolási számla terhére nyújtották volna be.

(4) A termelőszövetkezet hitelezői 500,- Ft-on aluli követeléseiket beszedési megbízás útján nem érvényesíthetik. Ilyen követeléseiket gyűjtve, havonta egy alkalommal, összesítve nyújthatják be. Az 500,- Ft alatti követeléseik kiegyenlítésére a hitelezők a termelőszövetkezettől készpénzfizetést is kérhetnek.

(5) A Banknak a beszedési megbízási rendszerre vonatkozó általános rendelkezéseit e rendeletben foglalt eltérésekkel a termelőszövetkezetekre is alkalmazni kell. A termelőszövetkezet köteles az ellene benyújtott beszedési megbízás jogosságát ellenőrizni, a tartozás kiegyenlítéséhez szükséges fedezetről gondoskodni, illetőleg a jogosulatlanul benyújtott megbízás ellen a Bank által megállapított jogcímekre alapított kifogással élni. A beszedési megbízással kiegyenlített követelés visszakövetelése a kifogásolási határidő eltelte után, illetve azonnali beszedési megbízással szemben - a (8) bekezdés b) pontjában, valamint a (9) bekezdésben megjelölt esetek kivételével - visszinkasszóval történik.

(6) A termelőszövetkezet ellen

a) határidős beszedési megbízás, vagy

b) meghatározott esetekben azonnali beszedési megbízás nyújtható be.

(7) A bankfiók a termelőszövetkezetet az ellene benyújtott határidős megbízásokról - a hitelező által adott megbízás mellékletének egyidejű megküldésével - értesíti és a termelőszövetkezet a beszedési megbízás ellen 15 napon belül a teljes, vagy részösszegre vonatkozóan - összeghatárra tekintet nélkül - kifogást tehet. Kifogás esetén a bankfiók a beszedési megbízást csak a nem kifogásolt összeg erejéig teljesíti. A kifogás folytán felmerült vita egyeztetésében a bankfiók közreműködik. Ha az egyeztetés a kifogásolás napjától számított 14 napon belül eredményre nem vezet, a bankfiók a hitelezőnek az általa benyújtott megbízást és mellékleteit visszaküldi. A hitelező ilyen esetben jogos követelését a termelőszövetkezettel szemben bírósági úton érvényesítheti. Beruházás esetében a kifogásra a 14. § (4)-(7) bekezdéseiben foglalt rendelkezések irányadók.

(8) Azonnali beszedési megbízással kell érvényesíteni azt a követelést,

a) amelyet a termelőszövetkezet írásbeli nyilatkozatával összegszerűen elismert, kivéve a beruházási követeléseket,

b) amely a termelőszövetkezet ellen hozott jogerős, vagy előzetesen végrehajtható bírói határozaton alapul.

Az azonnali beszedési megbízást a bankfiók a termelőszövetkezet előzetes értesítése nélkül teljesíti,

(9) A jogerős vagy előzetesen végrehajtható bírói határozattal egy tekintet alá esnek:

a) a Honvédelmi Minisztérium, a Belügyminisztérium, vagy e minisztériumok felügyelete alatt álló szerv vagy vállalat által, illetőleg honvédelmi vonatkozású ügyben az illetékes szerv által a termelőszövetkezet ellen támasztott követelések tárgyában hozott döntőbizottsági határozatok,

b) az adók kivetéséről és beszedéséről szóló 57/1957. (IX. 6.) Korm számú rendelet 1. §-ának (2) bekezdésében felsorolt adókról, valamint a 13. §-a (1) bekezdésében felsorolt adók módjára behajtandó tartozásokról (köztartozások) a hivatkozott rendelet 22. §-a alapján a pénzügyi szervek által kiállított azonnali beszedési megbízások,

c) államigazgatási szerveknek a hatáskörükbe utalt ügyekben hozott, a termelőszövetkezetet pénzfizetésre kötelező jogerős vagy előzetesen végrehajtható határozatai,

d) a 4/1961. (I. 22.) Korm. számú rendelet 4. §-ának (1) bekezdése alapján a Bank által az építési beruházások pénzügyi elszámolásából eredő vitákban hozott határozata. Ezt a határozatot a bankfiók hivatalból hajtja végre.

(10) Ha a (8) bekezdés b) pontjában megjelölt bírói határozaton, valamint a (9) bekezdésben felsorolt határozatokon és okiratokon alapuló követelés azért nem érvényesíthető azonnali beszedési megbízással, mert a jogosított fél nem tartozik a beszedési megbízási rendszerbe (pl. magánszemély), a végrehajtó hívja fel az úgynevezett végrehajtói felhívásban a termelőszövetkezet számláját vezető bankfiókot arra, hogy a követelés összegét az adós számlájáról utalja át a végrehajtói letéti számlára. Államigazgatási szerv jogerős határozatával megállapított pénzkövetelés esetében pedig a végrehajtás elrendelésére illetékes államigazgatási szerv hívja fel a bankfiókot a pénzkövetelés kiutalására.

(11) A termelőszövetkezet átutalási megbízás útján nem egyenlítheti ki azt a tartozását, amelyet beszedési megbízási rendszerben lehet érvényesíteni.

(12) A termelőszövetkezettel szemben a beszedési megbízási rendszerben csak olyan követeléseket lehet érvényesíteni, amelyek az 1962. évi január hó 1-e után keletkeztek, kivéve a (8) bekezdés b) pontjában és a (9) bekezdésben felsorolt határozatokon alapult követeléseket.

13. § Ha a termelőszövetkezet az ellene benyújtott beszedési megbízásokkal kapcsolatban kifogást nem emel és az azok teljesítéséhez szükséges fedezetet nem biztosítja - a beruházási beszedési megbízások kivételével -, a Bank a termelőszövetkezet terhére napi negyedezrelék bírságot számíthat fel.

14. § (1) A tervező, a szállító, a kivitelező (a továbbiakban: kivitelező) a termelőszövetkezeti beruházásokkal kapcsolatos követelését a (2)-(5) bekezdésekben előírt módon és határidőben benyújtott beszedési megbízás útján érvényesítheti, Magánszemély részére a beruházás ellenértékének kiegyenlítése a termelőszövetkezet megbízása alapján történik.

(2) A kivitelezőnek a beszedési megbízáson fel kell tüntetnie a "Beruházás", építési beruházások ellenértékének beszedése esetén az "Építési beruházas" jelzést.

(3) A beruházási beszedési megbízás alapja a kivitelező által az 1/1960. (VIII. 16.) PM-ÉM-F. .M.-OT számú együttes rendelet 12. § (4) bekezdésében és VI. fejezetében, az 1/1960. (XII. 30.) ÉM-FM-PM együttes rendelet 9-11. §-aiban, valamint e rendelet 34, §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint és előírt határidőkben kiállított elszámolás, számla, amelyet a beszedési megbízáshoz kell mellékelni és egyidejűleg meg kell küldeni a termelőszövetkezeinek is. Az erről szóló igazolást a bankfiókhoz benyújtott beszedési megbízáshoz ugyancsak mellékelni kell. Építőipari munkák esetén az elszámolást 2 példányban, rögzített áras építési szerződés esetében 3 példányban kell a termelőszövetkezetnek megküldeni. Abban az esetben, ha a termelőszövetkezet a beruházás lebonyolítására a megyei termelőszövetkezeti beruházási irodával (a továbbiakban: Beruházási Iroda) megbízási szerződést kötött, a kivitelező a havi, a negyedéves számla és a részszámla 2, illetőleg 3 példányát a Beruházási Irodának tartozik megküldeni. Az utolsó számla, végszámla, illetőleg utolsó részszámla egyik példányát a termelőszövetkezetnek, a további példányait pedig a Beruházási Irodának kell megküldeni.

(4) A termelőszövetkezet a beruházási beszedési megbízás ellen a bankfiók értesítésének keltétől számított 15 napon belül kifogással élhet. Abban az esetben, ha a Beruházási Iroda a lebonyolításra megbízást kapott, az építőipari munkák folyamatos elszámolásaira (havi, negyedéves számla, részszámla) vonatkozó kifogásokat a Beruházási Iroda tartozik megtenni. Ha a termelőszövetkezetnek, illetőleg a Beruházási Irodának építőipari munkák esetén a kivitelező elszámolásával kapcsolatban kifogásai vannak, a kifogásokról ellenszámlát köteles készíteni, és azt 2 példányban a bankfióknak köteles megküldeni. Az ellenszámlához csatolni kell az ennek megfelelően átjavított kivitelezői elszámolás 1 példányát. Az ellenszámla a kifogások figyelembevételével kiállított számla, amely részletesen felsorolja a kifogásolt tételeket a kifogásolás indokának feltüntetésével és magában foglalja az eltérések összegszerű kimunkálását is. Az ellenszámlában fel kell tüntetni a számla azonosításához szükséges adatokat és az eredeti számla elszámolási adatait a kifogásolásnak megfelelően. A bankfiók az ellenszámla egyik példányát a megbízás teljesítésével, vagy a megbízás teljesítésének megtagadásával egyidejűleg a kivitelezőnek küldi meg. A kifogásolási határidőn túl érkezett kifogásolást a bankfiók nem veszi figyelembe, de a kifogásokról az ellenszámla 1 példányának csatolásával a kivitelezőt értesíti.

(5) A beruházások ellenértékéről kiállított beszedési megbízást a kivitelezőnek az elszámolások kiállítására a (3) bekezdésben hivatkozott jogszabályokban megállapított időben kell benyújtania.

(6) Ha a termelőszövetkezet a (4) bekezdésben megjelölt határidőben nem él kifogással, vagy csak az elszámolás egyes tételeit kifogásolja, a beszedési megbízást, illetőleg annak kifogással meg nem támadott részét a bankfiók teljesíti. Ha a rendelkezésre álló beruházási pénzösszegek a teljesítésre nem elegendőek, vagy ha a beruházó a teljesítés ellen kifogással élt, a megbízás teljesítését - részleges kifogás esetében a kifogásolt összeg erejéig -, a bankfiók megtagadja. A bankfiók megtagadja a termelőszövetkezet, illetőleg a Beruházási Iroda által kifogásolt összegeken felül azoknak az összegeknek a kifizetését is, amelyeket ellenőrzése alapján fel nem számíthatónak tartott. Ha a rendelkezésre álló beruházási pénzösszegek a teljesítésre nem elegendőek, a beszedési megbízást teljesítetlenül a benyújtónak vissza kell küldeni.

(7) Állami (tanácsi) építőipari vállalat, illetőleg építőipari kisipari szövetkezet által végzett építőipari munkából kifolyóan keletkezett pénzügyi elszámolási vita esetében nincs helye a 12. § (7) bekezdése szerinti egyeztetésnek. Ilyen esetben a 4/1961. (I. 22.) Korm. számú rendelet 4. §-ában. valamint az ezt végrehajtó 6 1961. (III. 21.) PM számú rendelet 7. §-ában szabályozott egyeztetési eljárást kell lefolytatni.

Előzetes fedezetigazolás

15. § (1) Ha a termelőszövetkezet késedelmesen fizet, az áruszállítást, vagy egyéb szolgáltatást az erre szerződött állami vállalatok, egyéb állami gazdálkodó szervek, állami költségvetési szervek és szövetkezetek csak előzetes fedezetbiztosítás esetén teljesíthetik. Ilyen esetben a vállalat, szerv, illetőleg szövetkezet köteles a termelőszövetkezetet értesíteni, hogy áruszállítást vagy egyéb szolgáltatást akkor teljesít, ha a termelőszövetkezet megrendelő leveléhez a bankfiók által kiállított megfelelő összegű fedezetigazolást csatol.

(2) A fedezetigazolást a bankfiók a termelőszövetkezet írásbeli rendelkezésére állítja ki. A fedezetigazolás összege az elszámolási számlán és egyéb betétszámlákon levő követelés és az áruszállítás vagy egyéb szolgáltatás céljára engedélyezett hitel összegéig terjedhet. Ezt az összeget a bankfiók zárolja.

A tartozások kiegyenlítésének sorrendje

16. § (1) A bankfiók a termelőszövetkezet rendelkezéseit, az ellene benyújtott beszedési megbízásokat a beérkezés sorrendjében (rangsorában) teljesíti.

(2) Ha a termelőszövetkezet elszámolási számláján nincs elegendő fedezet a termelőszövetkezet valamennyi rendelkezésének, illetőleg az enélkül is teljesítendő azonnali beszedési megbízásoknak vagy végrehajtói, illetőleg államigazgatási felhívásoknak a teljesítésére, akkor azokat a bírósági végrehajtásról szóló, az 1961. évi 9. számú törvényerejű rendelettel módosított és kiegészített 1955. évi 21. számú törvényerejű rendelet (Vht.) 186. §-ában megállapított sorrend szerint kell teljesíteni. Figyelembe véve a termelőszövetkezettel szemben gyakorlatilag rendszerint érvényesített követeléseket, a kielégítési sorrend a következő:

a) a gyermektartásdíj és a szüléssel kapcsolatos költség,

b) az egyéb tartásdíjak, ideértve valamely személy eltartására szolgáló járadékszerű szolgáltatásokat is,

c) munkaviszonyon alapuló követelések,

d) köztartozások, ideértve a nyugdíjjárulékot is,

e) pénzbüntetés, pénzbírság,

f) az állammal, állami szervvel (vállalattal), és társadalmi szervezettel szemben fennálló kártérítés, lakbértartozás, valamint közüzemi díjak, közszolgáltatások díja, illetőleg vízgazdálkodási érdekeltségi és társulati hozzájárulás,

g) az állammal, állami szervvel, vállalattal, Bankkal, - kivéve, ha a Bank az 1956. évi 8. számú törvényerejű rendelet 8. §-ának (1) bekezdésében megjelölt törvényes zálogjoga alapján elégíti ki követelését - továbbá társadalmi szervezettel, valamint szövetkezettel (szövetkezeti szervezettel), vagy magánszeméllyel szemben fennálló egyéb tartozások,

h) a termelőszövetkezet tagjával szemben - az a)-b) pontok hatálya alá esők kivételével - fennálló tartozások.

(3) A termelőszövetkezet számlájára később beérkező összegeket a továbbiakban is mindig a (2) bekezdés szerint megállapítandó sorrend figyelembevételével kell a sorbanálló követelések kielégítésére fordítani mindaddig, amíg azok teljes kielégítése megtörténik.

III. HITELELLÁTÁS

Általános feltételek

17. § (1) A termelőszövetkezet részére hitel a termelés - különösen az árutermelés - elősegítésére, továbbá a közös gazdaság fejlesztésére nyújtható. Elmaradt jövedelem pótlására hitel nem folyósítható. A termelési és pénzügyi terv alapján a termelőszövetkezetnek a Bank előírásai szerint negyedévenként rövidlejáratú hiteltervet kell készítenie. A hitelterv szerinti hitelszükségletet negyedévenként egy alkalommal igényelje a termelőszövetkezet.

(2) A Bank a termelőszövetkezet részére bármilyen hitelt csak a hitelezés általános szabályainak megtartásával, írásbeli kérelemre és hitelmegállapodás alapján nyújthat. Nem kaphat hitelt az a termelőszövetkezet, amely nem alapszabályszerűen működik, pénzét nem bankszámláján tartja, szakképzett főkönyvelőt és könyvelőket nem foglalkoztat, könyvelése nem felel meg az előírásoknak és bankszerű ellenőrzésre nem alkalmas. A termelőszövetkezet köteles negyedévenként - a negyedévet követő hónap 20. napjáig - a bankfiók részére főkönyvi kivonatot küldeni.

(3) A termelőszövetkezet hitelt közgyűlési határozat alapján kérhet. A pénzügyi tervben megtervezett hitelek felvételét a termelőszövetkezet közgyűlése a pénzügyi terv tárgyalása során határozza el. A pénzügyi tervben nem szereplő III. és IV. negyedévi rövidlejáratú hitelszükségletet - a hitelterv elkészítése után - közgyűlési határozat alapján lehet igényelni. A pénzügyi tervben, illetve a negyedéves hiteltervben tételesen meg nem tervezett hitelfelvételekről esetenként dönt a közgyűlés. A közgyűlés felhatalmazhatja a termelőszövetkezet vezetőségét, hogy a. gazdálkodás zavartalanságának biztosítása érdekében - sürgős esetben - a közgyűlés utólagos jóváhagyásával hitelt vehessen fel.

(4) A hitel engedélyezésénél a Banknak figyelembe kell vennie, hogy a termelőszövetkezetnél a gazdálkodás szakszerű vezetése biztosítva van-e. A hitelezés előfeltételeként meg lehet kívánni, hogy agráregyetemi vagy főiskolai, de legalább mezőgazdasági technikumi végzettségű mezőgazdászt (szükség szerint kertészeti, szőlészeti szakembert) állandó jelleggel foglalkoztasson.

(5) A Banknak a hitelek folyósítását a közgyűlés által jóváhagyott termelési terv, pénzügyi terv és negyedéves hitelterv benyújtásához kell kötnie. Hitelt csak abban az esetben folyósíthat, ha a termelőszövetkezet a kért hitelt lejáratkor saját bevételeiből - összes esedékes kötelezettségének teljesítése mellett - képes visszafizetni.

(6) A Bank a termelőszövetkezet részére üzemviteli célra rövid- és meghatározott esetben középlejáratú hitelt, beruházási célra pedig közép- és hosszúlejáratú hitelt nyújthat.

Rövidlejáratú üzemviteli hitelek

18. § (1) A rövidlejáratú hitel feladata a termelőszövetkezeti árutermelés növelésének elősegítése. A termelőszövetkezet a termelésével kapcsolatban felmerült indokolt pénzszükségletének kielégítésére a bankfióktól rövidlejáratú hitelt kaphat saját eszközeinek kiegészítése céljából, ha az általa kötött szerződésekből eredő követeléseit a hitel fedezetéül leköti. A szerződések alapján történő áruértékesítésből várható bevételek 60%-a vehető hitelfedezetként figyelembe.

(2) Újonnan alakult termelőszövetkezet, valamint jelentős területtel megnövekedett termelőszövetkezet esetében - ha gazdasági helyzetük miatt indokolt - a szerződések alapján történő áruértékesítésből várható bevételek 80%-a vehető hitelfedezetként figyelembe. Ez a kedvezmény az új termelőszövetkezetet közös gazdálkodásának első évében - annak az évnek a ráfordításaira - illeti meg. A közös gazdálkodás első évének azt az időszakot kell tekinteni, amely a megalakulás időpontjától az első kötelező zárszámadásig terjed. A jelentős területtel megnövekedett termelőszövetkezetet ez a kedvezmény a tárgyév végéig illeti meg, ha a területnövekedés június hó 30-ig következik be. A június hó 30-a után megnövekedett terület esetében pedig a kedvezmény a következő év végéig adható.

(3) Jelentős területnövekedésnek a termelőszövetkezet összterületének legkevesebb 20%-os növekedése tekinthető, ha ez a növekedés legalább a 100 kat. holdat eléri. Két vagy több termelőszövetkezet egyesülése folytán bekövetkezett területnövekedés esetében a létrejött termelőszövetkezet nem tekinthető új, illetőleg jelentős területtel megnövekedett termelőszövetkezetnek.

(4) Termelési, terményértékesítési, állatnevelési és hizlalási szerződések (a továbbiakban: szerződés) alapján rövidlejáratú hitelt csak annak az évnek üzemviteli kiadásaira és a tagok előlegére lehet folyósítani, amely évben a termelés vagy a szerződés teljesítése történik. A hizlalási és nevelési szerződések alapján rövidlejáratú hitel - függetlenül attól, hogy az állatok értékesítésére csak a következő évben kerül sor - a szerződéskötés évének üzemviteli kiadásaira és a tagok előlegére is folyósítható. Ilyen esetben azonban a hitel összege a hizlalási és nevelési szerződés alapján értékesítésre kerülő állatok december 31-re várható értékét nem haladhatja meg.

(5) A szerződést a hitel folyósítása előtt a bankfióknak be kell mutatni. Ha a szerződés csak későbbi időpontban köthető meg, - továbbá a következő évet terhelő beszerzésekre és gépállomási munkadíjakra - az igényelt rövidlejáratú hitelek fedezetét olyképpen kell a termelőszövetkezetnek lekötnie, hogy kötelezettséget vállal a szükséges hitelfedezetnek megfelelő értékű bevételt eredményező szerződésnek a bankfiók által megállapított határidőig történő megkötésére és bemutatására.

(6) A folyósítható rövidlejáratú hitel összegét a tényleges beszerzési árak és a tényleges szükséglet (felhasználási normák) alapján kell megállapítani. Szabadpiacon történő vásárlás esetében a bankfiók az állami és a szövetkezeti felvásárló vállalatok által alkalmazott árak mértékéig nyújthat hitelt, indokolt esetben azonban ettől eltérhet.

(7) A Banknak a fedezet megállapításánál számításba kell vennie, hogy a hitel visszafizetésén felüli bevételek biztosítják-e a tárgyévben esedékessé váló összes egyéb kötelezettségek kiegyenlítését és a bankfiók köteles ügyelni arra, hogy a rövidlejáratú hitelek folyósítása révén túlelőlegezés ne következhessék be.

(8) A Bank a jól gazdálkodó termelőszövetkezeteket megkülönböztetett üzemviteli hitelezésbe vonhatja. A megkülönböztetett hitelezés feltételeit a Bank állapítja meg az érdekelt szervekkel egyetértésben.

(9) Rövidlejáratú hitelt a bankfiók egy éves lejáratra a (4) és (5) bekezdésben meghatározott fedezet nyújtása mellett - olyan beruházásokra is folyósíthat, amelyeknek megvalósítását a termelőszövetkezet a tárgyév bevételéből tervezte.

19. § (1) A termelőszövetkezet kérésére folyósított rövidlejáratú hitelt a végzett munka arányában és a pénzügyi terv alapján ténylegesen várható készpénzrészesedés 60%-a erejéig előleg kifizetésére is fel lehet használni. A folyósítható rövidlejáratú hitel összegének megállapításánál a bankfióknak figyelembe kell vennie, hogy a termelőszövetkezet egyéb bevételeiből milyen összegű előleget oszthat és csak ennek kiegészítésére - 60%-os mértékig - adhat rövidlejáratú hitelt. Ezt a rövidlejáratú hitelt az egyéb kiadásoktól függetlenül csak a tagok részére történő előleg kifizetésére lehet felhasználni. A hitel folyósításánál biztosítani kell, hogy a kiosztható jövedelem túlelőlegezése ne következzék be.

(2) Ha a termelőszövetkezet az előirányzott természetbeni és készpénzrészesedés 60%-án felül oszt ki munka alapján bármilyen címen előleget és ez a termelőszövetkezet összes kötelezettségei kiegyenlítésének rovására történik - kivéve a tervezett mértékig kiadott kenyérgabonát - a Bank rövidlejáratú hitelt a termelőszövetkezet részére mindaddig nem folyósíthat, amíg a túlelőlegezést a termelőszövetkezet meg nem szünteti és esedékes kötelezettségeinek maradéktalan teljesítését nem biztosítja. A kötelezettségeiket maradéktalanul teljesíteni tudó termelőszövetkezetek a járási mezőgazdasági osztály és a Bank előzetes hozzájárulásával a ténylegesen várható évi részesedés 80%-át oszthatják ki előlegként az év utolsó negyedében.

20. § (1) A rövidlejáratú hitelt általában egy éves időtartamra lehet folyósítani. A termelőszövetkezet az igénybevett hitelt a bankfiókkal történő megállapodás alapján meghatározott lejáratkor köteles visszafizetni. Ha az esedékessé vált hitel fedezetéül lekötött bevétel későbbi időpontban folyik be, indokolt esetben a hitel lejárata a megvalósulás időpontjáig meghosszabbítható. Részszállítások esetén a hitel lejáratát a bevételek arányos megvalósulásának időpontjában kell megállapítani.

(2) Az alapmegállapodásba fel kell venni azt, hogy a bankfiók a termelőszövetkezet esedékessé vált hitel-, kamat- és költségtartozását az elszámolási számláról - a termelőszövetkezet külön rendelkezése nélkül - az esedékesség napján kiegyenlíti. Az ilyen tartozások esetén a 13. §-ban meghatározott bírságot felszámítani nem lehet.

(3) A következő évi termeléshez szükséges kiadásokra és az őszi vetéshez szerződéses termelés keretében vásárolt vetőmagvak, valamint egyéb, - a termelőszövetkezet évi jövedelméből nem tartalékolható - a következő év termelését terhelő beszerzések ellenértékének kiegyenlítésére igénybevett hitelt a termelőszövetkezetnek a fedezetül lekötött bevételtől függően, de legkésőbb a következő év végéig kell visszafizetnie. Ilyen visszafizetési feltétellel a következő évet illető saját gépi munka utáni munkaegységekre is lehet rövidlejáratú hitelt igénybevenni. A hitel visszafizetési időpontjára nézve minden esetben a folyósítás előtt kell megállapodni.

21. § (1) A bankfiók a hitel esedékessé válása előtt 15 nappal köteles a termelőszövetkezetet az esedékességről írásban értesíteni, hogy a termelőszövetkezet a hitel visszafizetéséről idejében gondoskodhassék.

(2) Rövidlejáratú hitelek után az esedékesség napjáig a termelőszövetkezet évi 3%-os kamatot, a lejárt rövidlejáratú hitelek után pedig az esedékesség napjától évi 5%-os késedelmi kamatot fizet.

22. § (1) A szerződést kötő vállalat vagy földművesszövetkezet a termelőszövetkezet részére a vele kötött szerződés alapján természetbeni és pénzbeni előleget nem nyújthat.

(2) A szerződés alapján a Bank folyósít rövidlejáratú termelési hitelt a 18. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott feltételek szerint. Ebből a hitelből egyenlítheti ki a termelőszövetkezet a szerződés feltételei szerint részére szállított anyagok ellenértékét is. A szerződést kötő vállalat, illetőleg földművesszövetkezet a természetbeni és pénzbeni előlegek azon együttes összege után, amelyben - az (1) bekezdés tilalma hiányában - a termelőszövetkezetet a termelési szerződés alapján részesíthette volna, a termelési időszakra számított évi 3% kamatnak megfelelő átalányösszeget térít a termelőszövetkezetnek az átvett termés, hízóállat stb. vételárának elszámolásakor,

Középlejáratú üzemviteli hitelek

23. § (1) A termelőszövetkezet középlejáratú üzemviteli hitelt kaphat évelő növények vetőmagjának vásárlására, a földrendezés során átvett évelő vetőmagvak és évelő mezei leltár ellenértékének kiegyenlítésére.

(2) A hitel visszafizetésének feltételeit a hitel engedélyezésekor a termelőszövetkezettel történt megállapodás alapján a Bank határozza meg. A Visszafizetési határidő megállapításánál figyelembe kell venni a termelőszövetkezet terherbíró képességét. A középlejáratú üzemviteli hitel visszafizetési határideje 2-4 év. Lucernavetőmag vásárlása (bevitele) esetén 4 éves, vöröshere vetőmag vásárlása (bevitele) esetén 2 éves lejáratú hitel folyósítható. Az esedékességet évi egyenlő részletekben kell megállapítani úgy, hogy az első törlesztési részlet a folyósítást követő évben váljék esedékessé. Év végén - a zárszámadás időpontjában - a termelésre tartalékolt eszközöknek fedezetet kell nyújtaniok az igénybevett középlejáratú üzemviteli hitelre is. A termelésre tartalékolt eszközökkel nem fedezett hitelt a zárszámadáskor a termelőszövetkezetnek vissza kell fizetnie.

(3) A középlejáratú üzemviteli hitelek után a termelőszövetkezet évi 1%-os kamatot tartozik fizetni. A lejárt középlejáratú üzemviteli hitel után pedig évi 5%-os kamatot kell fizetni.

Áruértékesítési kedvezmény

24. § (1) A termelőszövetkezet abban az esetben, ha az állami és szövetkezeti vállalatok és szervek részére történő áruértékesítésében eléri, vagy meghaladja az egységnyi területre megállapított áruértékesítési szintet és az állam iránti, valamint belső tartalékolási kötelezettségének eleget tett, kedvezményben részesül, a külön utasításban foglaltak szerint.

(2) A kedvezmény összegét elsősorban az esedékes hiteltartozások kiegyenlítésére kell fordítani. A fennmaradó összeget a termelőszövetkezet elszámolási számláján kell jóváírni.

(3) A kedvezményt a bankfiók a termelőszövetkezet által benyújtott igazolások alapján számolja el a zárszámadáskor.

Beruházási hitelek

25. § (1) A termelőszövetkezet beruházásait és több éven át megtérülő beszerzéseit (a továbbiakban: beruházás) elsősorban saját eszközeiből valósítja meg. A beruházási saját eszközök adásánál - a természetben adott saját eszközökön kívül - törekedni kell a pénzbeni saját eszközök növelésére. Az állam messzemenő támogatást nyújt a termelőszövetkezetnek a népgazdasági célkitűzéseket, az árutermelést és a közös nagyüzemi gazdálkodás fejlesztését elősegítő és termelési célra irányuló beruházásai megvalósításához.

(2) A rendelkezésre álló beruházási lehetőségeken belül elsősorban a gazdaságilag meg nem erősödött termelőszövetkezetek beruházási, tenyészállatvásárlási igényeit kell kielégíteni, amennyiben a célszerű felhasználás feltételei biztosítottak, A gazdaságilag meg nem erősödött termelőszövetkezetek beruházásaihoz - szükség esetén - a bekerülési érték teljes összegéig lehet beruházási hitelt engedélyezni.

(3) A beruházási hitelek nyújtásán keresztül elő kell segíteni a népgazdasági tervben rögzített termelési célkitűzések megvalósítását. Ha a termelőszövetkezet beruházásainak megvalósításához elegendő saját eszközökkel nem rendelkezik, a következők szerint hitelt igényelhet:

a) Hosszúlejáratú hitelt lehet igényelni a népgazdasági beruházásoknak tekinthető következő beruházásokra: új gazdasági épületek, építmények építésére, öntözőtelepek (ideértve a csőkutas rendszerű telepeket, a felszín feletti gyors kapcsolású csővezetékeket és gépi berendezéseket is), halastó, víztároló építésére, korszerűsítésére és bővítésére, kút, siló, és üzemen belüli köves utak építésére, a termelés célját elősegítő készenléti lakóházak és lakások (elnök, mezőgazdász, könyvelő, állatorvos, gépészmérnök, építészmérnök, technikus, állatgondozó részére) építésére, új épületek létesítéséhez bontási anyag nyerése céljából épületek és használt építési anyag vásárlására, az épületek belső villamosítására a beruházások tervezési és műszaki ellenőrzési költségeire, segéd- és feldolgozó üzemek létesítésére, új gépek (növényvédő gépek, állattenyésztési, takarmányozási, mezőgazdasági munkagépek, irodagépek), termelési és irodai berendezések és felszerelések, tehergépkocsik, pótkocsik, traktorok vásárlására, valamint szőlő, gyümölcsös, komló és spárga telepítésére, valamint támberendezések létesítésére és beszerzésére, törpegyümölcsösök bekerítésére, rendszertelenül telepített gyümölcsösök felújítására, fásítására, digózással végzett talajjavításra, a mély termőréteget kialakító homoktalajjavításra.

b) Középlejáratú hitelt vehet igénybe a termelőszövetkezet az a) pontban nem említett, csak a termelőszövetkezet állóeszközét gyarapító, több éven át megtérülő egyéb beruházásaira, illetőleg beszerzéseire. Így középlejáratú hitelt lehet nyújtani a tehén, üsző és kocaállománynak saját nevelésből történő növekedése után, igás- és tenyészállatok, baromfi tenyészanyag (napos, előnevelt és kifejlett), hal, halivadék, méhcsalád és méhészeti eszközök vásárlására, bevitt állat, felszerelés bevitt épületek, továbbá bevitt melegágyi ablakkeretek és boroshordók után járó térítés, valamint bevitt és még termőre nem fordult szőlő és gyümölcsös telepítési költségeinek kifizetésére, használt gépek, felszerelések, továbbra is rendeltetésszerűen hasznosítható épületek vásárlására, épületek és gépek felújítására, földrendezési kártalanítási térítési összeg kifizetésére, savanyú és szikes talajoknak vegyi anyagok elterítésével és bemunkálásával végzett javítására, mésztrágyázásra, talajvédelmi és vízrendezési munkálatok, valamint legelőjavítás költségeire.

(4) A termelőszövetkezetek a mezőgazdasági gépek beszerzésénél - kombájn, cséplőgép és a kerekes traktorok kivételével - árkedvezményben részesülnek. A kedvezmény mértékét az Országos Árhivatal elnöke a pénzügyminiszterrel, a földművelésügyi miniszterrel és az Országos Tervhivatal elnökével egyetértésben állapítja meg.

(5) Az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet (OMMI) az illetékes vízügyi és erdészeti szervekkel egyetértésben díjmentesen gondoskodik a talajjavítási és talajvédelmi munkákhoz szükséges vizsgálatok és kivitelezési tervek elkészítéséről, valamint a létesítmények helyszíni kitűzéséről. A termelőszövetkezet által kivitelezett talajvédelmi munkák műszaki irányítását, fásítási és erdőtelepítési munkák tekintetében az állami erdőgazdaságok, vízügyi létesítmények tekintetében a vízügyi igazgatóságok térítés nélkül végzik. A talajjavítási és mésztrágyázási munkák elvégzéséhez, valamint a talajvédelmi létesítmények (fásítás, vízmosás-kötés, támfalak építése stb.) megvalósításához az állam a szükséges talajjavító és mésztrágya anyagokat, valamint talajvédelmi anyagokat (facsemeték, suháng, kő, cement, rőzse, fa és más építőanyagok) a rendeltetési állomásra leszállítva térítés nélkül bocsátja a termelőszövetkezet rendelkezésére. A javítóanyag és a talajvédelem célját szolgáló anyagok kirakásának, közúti szállításának, deponálásának és elterítésének költségeire és a talajvédelmi műtárgyak építésére a termelőszövetkezet középlejáratú hitelt igényelhet. A gépi digózással végzett talajjavítás és a mély termőréteget kialakító homokaltalajjavítás esetén a gépi munka költségeinek 50%-át az állam viseli. A további költségekre hosszúlejáratú hitelt lehet engedélyezni. A talajvédelmi gépi munkák (sáncolás, út- és tereprendezés, terraszépítés stb.) költségeinek felét az állam viseli, másik felére a termelőszövetkezet középlejáratú hitelt vehet igénybe.

(6) A gyümölcsös, illetőleg a szőlőtelepítésnek nagyüzemi rendszerben, a telepítésre vonatkozó jogszabályokban meghatározott fajtákkal és az egyéb törvényes rendelkezések megtartásával kell történnie. Hitelt csak a Szőlő-Gyümölcs Ültetvény Tervező és Kivitelező Vállalat (ÜLTETVÉNYTERV) által felülvizsgált és a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács vb. mezőgazdasági osztálya (a továbbiakban: megyei mezőgazdasági osztály) által jóváhagyott telepítési alapokmány szerint létesítendő gyümölcsös-, illetőleg szőlőtelepítésre lehet engedélyezni, kivéve, ha a megyei mezőgazdasági osztály az alapokmány készítési kötelezettség alól halasztást adott.

(7) A termelőszövetkezet részére építési beruházás megvalósítása céljából hitel csak abban az esetben - kivéve a (8) bekezdésben foglaltakat - nyújtható, ha az építkezés típusterv, a Földművelésügyi Minisztérium, vagy a megyei mezőgazdasági osztály által jóváhagyott ajánlott tervek alapján valósul meg. Típus, vagy ajánlott terv alapján történő építkezésnek kell tekinteni azt a létesítményt is, amelynél az említett terveken kisebb, szerkezetet nem érintő változtatást végeztek. Hitel csak abban az esetben engedélyezhető, ha a típus, állami és megyei ajánlott tervek helyszínre alkalmazását állami (tanácsi) tervező szerv, egyszerű szerkezetű építmények helyszínre alkalmazását a Beruházási Iroda, vagy a termelőszövetkezetnek a 3/1958. (X. 29.) ÉM számú rendelet 2. §-ának (1) bekezdésében meghatározott képesítéssel rendelkező tagja, 100 000 Ft kiviteli értékhatárt meg nem haladó építkezések esetében az Országos Tervezői Névjegyzékbe felvett tervezőszövetkezet és magántervező végzi,

(8) Ha a termelőszövetkezet által megvalósítandó építkezéshez, típus és ajánlott tervek nem állnak rendelkezésre, egyedi tervek alapján kivitelezendő építkezésekre is lehet hitelt nyújtani, Kivételesen hitel nyújtható a típus, illetőleg ajánlott tervektől eltérő egyedi terv alapján kivitelezésre kerülő építkezésre is - különösen egyszerű épületek céljára, - ha egy egységre (férőhely, vagon stb.) számítva az építkezés nem igényel nagyobb költséget, nagyobb mennyiségű vagy eltérő, központi kiutalású építési anyagot, mint az azonos rendeltetést kielégítő és azonos szerkezeti jellegű típus, illetőleg ajánlott terv szerint létesíthető épület. Az erre vonatkozó számításokat a hiteligényléshez kell mellékelni. Az egyedi terv alkalmazását a számítások ellenőrzése alapján a megyei mezőgazdasági osztálynak kell javasolnia. Egyedi terv alapján történő építkezésre hitel akkor engedélyezhető, ha az egyedi tervet állami (tanácsi) tervező szerv vagy egyszerű szerkezetű építmények esetén a Beruházási Iroda, vagy a termelőszövetkezetnek a 3/1958. (X. 29.) ÉM számú rendelet 2. §-ának (1) bekezdésében meghatározott képesítéssel rendelkező tagja készíti. A 100.000,- Ft kiviteli értékhatárt meg nem haladó egyedi terv alapján megvalósuló építkezésekre akkor is lehet hitelt engedélyezni, ha a tervet az Országos Tervezői Névjegyzékbe felvett tervezőszövetkezet, vagy az Országos Tervezői Névjegyzékbe felvett és a 3/1958. (X. 29.) ÉM számú rendelet 2. §-a (1) bekezdésének a)-b) pontjaiban meghatározott képesítéssel rendelkező magántervező készítette. Magántervező díjazására azonban egyáltalán nem lehet hitelt engedélyezni.

(9) Csőkutas rendszerű öntözőtelepek építésére csak akkor nyújtható hitel, ha az OMMI igazolja, hogy a víz minősége öntözésre alkalmas. Próbakút fúrásának költségeire feltétel nélkül engedélyezhető hitel. Csőkutas és egyéb rendszerű öntözőtelepek házi kivitelezésben való megépítésére is engedélyezhető hosszúlejáratú hitel.

(10) Hosszúlejáratú hitel szivattyúzás nélkül működő legalább 20 kh területű és szivattyúzással működő, legalább 40 kh területű halastavak építésére engedélyezhető.

(11) A termelőszövetkezet részére villamos távvezetékek (kis-, vagy nagyfeszültségű csatlakozó vezeték, transzformátorállomás), valamint bekötő utak létesítése vissza nem térítendő állami támogatásból történik. A villamos távvezetékek és a bekötő utak létesítésére biztosított vissza nem térítendő állami támogatás fedezetből a folyósításokat a Bank a Földművelésügyi Minisztérium által jóváhagyott program alapján teljesíti. A bekötőútak kivitelezésére a Bank vissza nem térítendő állami támogatást csak ott biztosíthat, ahol a termelőszövetkezet előzőleg a földmunkát saját erőből elvégezte. A szükséges kő helyszínre szállítása is a termelőszövetkezet feladata, de ehhez - a távolságtól függően - az állam segítséget nyújt. A bekötő utak építésével kapcsolatban a 72/1959. (Mg. É. 50.) FM-PM számú együttes utasítás az irányadó.

(12) Az építkezések előkészítése érdekében az engedélyezett beruházásoknál a tervezési munkálatokat már az előző évben el lehet végezni, illetőleg a beruházásokat meg lehet kezdeni és ezek költségére hitelt lehet folyósítani. Az engedélyezett építkezések és egyéb beruházások egy részére a Bank a Földművelésügyi Minisztérium javaslatára már az előző évben hitelt engedélyezhet és folyósíthat a következő évi keretek terhére, a beruházások megkezdése érdekében.

(13) A tárgyévben elvégzett, de az év végéig pénzügyileg el nem számolt munkákat teljesített szállításokat (a továbbiakban: teljesítések) az elszámolásokra egyébként előírt módon kell elszámolni. Az elszámolásokat a kivitelező, szállító, szolgáltató az elszámolásokra megszabott időben, de legkésőbb a következő év január hó 31-ig köteles az előírt módon a termelőszövetkezetnek és az egyéb érdekelteknek megküldeni és az elszámolások ellenértékének beszedése iránt intézkedni. Az alvállalkozók elszámolásaikat kötelesek a fővállalkozóknak legkésőbb a következő év január hó 20-ig megküldeni.

(14) Az előző bekezdésben megjelölt határidők elmulasztása miatt a mulasztó fél (magánszemély kivételével) terhére a Bank a beszedési megbízás összege után számított napi fél ezrelékig terjedhető bírságot állapíthat meg.

(15) A Bank az engedélyezett beruházások előző évi teljesítéseire vonatkozó megbízásokat a beruházás előző évi pénzügyi fedezete (saját pénzeszközök és előző évi beruházási közép- és hosszúlejáratú hitelkeret) terhére teljesíti. Ha az előző évi pénzügyi fedezet nem elegendő, a még szükséges összegre a termelőszövetkezetnek kell külön pénzügyi fedezetet biztosítania. Indokolt hitelszükséglet esetén a következő évi hitelkeretek terhére kivételesen lehet hitelt engedélyezni. Eszerint kell eljárni a bíróság által a termelőszövetkezet terhére megítélt előző évi teljesítések ellenértékének kifizetésénél is.

A beruházások engedélyezése

26. § (1) A beruházásokat a járási mezőgazdasági osztály a Bankkal egyetértésben engedélyezi a beruházás szükségességének és gazdaságosságának vizsgálata alapján.

(2) Ha a termelési terv és a pénzügyi terv elkészítése előtt a következő évi beruházásokat előre megtervezik, a beruházások engedélyezése az előtervezéskor történik. Az engedélyezési okmány ebben az esetben a járási mezőgazdasági osztály és a Bank által aláírt létesítményjegyzék vagy előzetes termelési terv és pénzügyi terv.

(3) Ha szükségessé válik a végleges termelési terv és a pénzügyi terv elkészítése előtt olyan beruházások engedélyezése, amelyeket előre nem terveztek meg, azokat esetenként kell engedélyezni. Az engedélyezési okmány a járási mezőgazdasági osztály és a Bank által felvett jegyzőkönyv. A középlejáratú és a kisebb összegű hosszúlejáratú hitelből megvalósuló beruházások esetében a járási mezőgazdasági osztály a beruházás engedélyezésére tett javaslatát írásban közli a Bankkal.

(4) A termelési tervben és a pénzügyi tervben megtervezett és az előtervezés során, vagy esetenként korábban nem engedélyezett beruházások engedélyezése a terv felülvizsgálatakor (megerősítésekor) történik. Az engedélyezési okmány a járási mezőgazdasági osztály és a Bank által aláírt termelési terv és pénzügyi terv.

(5) A termelési terv és a pénzügyi terv megerősítése után felmerülő beruházási igények engedélyezése a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelően esetenként történik.

(6) A kétmillió Ft bekerülési értéket meghaladó különleges építési beruházásokat (növényház, feldolgozó üzem, ipari üzem és a termelőszövetkezetek közötti termelési kapcsolatok keretében megvalósítani kívánt beruházások) a földművelésügyi miniszter (miniszterhelyettes) az Országos Tervhivatal elnökével (elnökhelyettessel) együttesen személyes hatáskörben engedélyezi a Földművelésügyi Minisztérium, az Országos Tervhivatal, a Pénzügyminisztérium és a Bank képviselőiből alakult bizottság javaslata alapján. E beruházások engedélyezése iránti kérelmet a megyei mezőgazdasági osztályhoz kell benyújtani véleményezés és a Földművelésügyi Minisztériumhoz való továbbítás céljából. A kétmillió Ft bekerülési értéket meghaladó öntözőtelep építési és más nem különlegesnek számító építési beruházásokat a megyei mezőgazdasági osztály és a Bank a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács VB tervosztályának, öntözőtelep, halastó és víztároló építésnél a Vízügyi Igazgatóság bevonásával engedélyezi.

(7) A tervezés során a termelőszövetkezetnek a saját eszközeit az engedélyezett (beruházási kereteken belüli) beruházásaihoz kell elsősorban adnia.

Beruházási hitelek igénylése

27. § (1) A termelőszövetkezet hiteligényléseit csoportosan (együttesen) vagy beruházásonként (létesítményenként) külön-külön nyújthatja be a bankfiókhoz, Az igénylésnek magában kell foglalnia külön-külön az egyes beruházások teljes tervezett (előirányzott) bekerülési értékét, és ezen belül a szükséges hitel összegét. Az építési beruházások hiteligényléseihez a termelőszövetkezeteknek mellékelniök kell:

a) a helyszínre alkalmazott, részletes költségvetést, az erre vonatkozó fuvarozási árvetést, helyszíni bejárási jegyzőkönyvet, az egységárgyűjteménybe fel nem vett tételek árelemzését, anyagmennyiségi és költségkivonatot;

b) egyedi terv esetében nemcsak az a) pontban felsorolt okmányokat, hanem a teljes tervdokumentációt (kiviteli rajzokat) is; típus-, vagy ajánlott terv esetén a kiviteli rajzok csatolása helyett csak a terv számát és az épületek befogadóképességét (férőhely, vagon stb.) kell megjelölni a hiteligénylésben;

c) egyes beruházásoknál indokolt esetben gazdaságossági számítást;

d) műszakilag igényesebb, nagyobb épületek (tehénistállók) építése esetén a majorhely kijelölésére vonatkozó határozatot.

(2) A házi építkezésre (ideértve a szerfás építménytervek alapján történő építkezéseket is) igényelt hitel esetén az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak helyett a hiteligényléshez mellékelni kell az építkezés összes költségeit (tervezés, anyag, fuvar, munka, általános költség) tartalmazó költségösszeállítást, egyes részmunkák vállalatba adása esetén ennek költségvetését.

(3) Bármely rendszerű öntözőtelep, halastó és víztároló építése esetén a hiteligényléshez mellékelni kell az OMMI szakvéleményét, a vízjogi engedélyt, és a teljes tervdokumentációt (kiviteli rajzokat, költségvetést stb.). Korszerűsítés és bővítés esetében csak a vízjogi engedélyt és a teljes tervdokumentációt kell mellékelni. Csőkutas öntözőtelepek építésénél mellékelni kell az OMMI-nak igazolását arra vonatkozólag is, hogy a víz minősége öntözés céljára megfelel.

(4) A Beruházási Iroda az általa bonyolított építkezéseknél a költségvetéseket és költségösszeállításokat előzetesen ellenőrizni tartozik.

(5) A Talajjavító Vállalattal végeztetett talajjavítás és talajvédelmi létesítmények kivitelezése esetén a hiteligényléshez csatolni kell a kivitelezési tervdokumentációt (a talajvizsgálati adatokat, OMMI-szakvéleményt, tervet, szállítási alapfeltételeket, stb.).

(6) A villamos távvezetékek és bekötő utak létesítésére vonatkozó teljes kivitelezési tervdokumentációt előzetes ellenőrzés végett a Bankhoz be kell nyújtani. Vissza nem térítendő állami támogatás csak a Bank által felülvizsgált költségvetés alapján folyósítható.

(7) A beruházási hitelek igénylésének elbírálásakor a Bank vizsgálja a kivitelezés módját és költségeit és a saját eszközök, valamint a hitel mértékét. Vizsgálni kell, hogy a beruházás gazdaságos üzemeltetésének és kihasználásának feltételei biztosítva vannak-e. A Bank szükség esetén a hiteligénylés elbírálásához a termelőszövetkezettől gazdaságossági számítást kérhet. A hitelbírálatnál figyelembe kell venni a termelőszövetkezet által természetben adható saját eszközök (saját építési anyag, saját fuvar, tagok közreműködése) értékét és a beruházásra fordítható saját pénzeszközöket. A saját pénzeszközöket a hiteligénylés időpontjára biztosítani kell.

(8) Hosszú- és középlejáratú hitelt a Bank mindazokra a szükséges kiadásokra és költségekre engedélyezhet, amelyek a megvalósítandó beruházással kapcsolatban merülnek fel. A hitelek végleges, pontos összegét a Bank a hitelbírálatkor állapítja meg. A hitelkeretek célszerű felhasználása, a hitelek fedezetének biztosítása és a túlzott hitelfelvétel megakadályozása érdekében a Bank a hitel bírálatkor a kivitelezés gazdaságosságát is vizsgálja. Indokolatlanul költséges kivitelezést hitellel támogatni nem lehet.

(9) A termelőszövetkezeti tagok által végzett anyagelőállítás, munka és a termelőszövetkezet által saját eszközeivel végzett szállítás és egyéb gépi munkák ellenértékére a Bank a következő esetekben és mértékig engedélyezhet hitelt:

a) házi építkezéseknél a saját és közös építőbrigádok javadalmazására, valamint a termelőszövetkezet saját eszközeivel és tagjaival végzett szállítás és rakodás értékére a földművelésügyi miniszter által kiadott külön rendelkezésben megállapított költségtényezők alapján készített költségvetés szerinti összeg erejéig,

b) az építkezéshez felhasznált saját előállítású építési anyagok gyártásához szükséges alapanyagok (szénpor, vashuzal, stb) vételára, valamint a készítésükhöz (nádkitermelés, téglaverés és égetés, erdőkitermelés) szükséges munka és szállítás költségei erejéig;

c) állami építőipari vállalatok, patronáló vállalatok és kisipari szövetkezetek által kivitelezett építkezésekhez a termelőszövetkezetek részéről adott saját építési anyag, saját fuvar és rakodás, valamint a saját munka értékének erejéig; a saját anyag értékét az Építőipari Anyagár jegyzék szerinti közületi egységárakkal, a saját fuvar értékét (fuvarozási és rakodási költség) az Építőipari Fuvarozási Költségnormák szerint, a termelőszövetkezeti tagok munkájának értékét az Építőipari Költségszámítási Normák általános előírásaiban felsorolt bértáblázatok szociális teher címén 50%-kal növelt bértételei alapján kell előirányozni; mivel a hiteligényléskor ez az összeg csak hozzávetőlegesen állapítható meg, pontos összege az elszámoláskor kerül kimutatásra;

d) öntözőtelep, víztároló és halastó építésénél, valamint vízrendezési munkáknál a termelőszövetkezet részéről adott saját építési anyag, saját fuvar és rakodás, valamint a saját kézi és gépi munka értékére, vállalati kivitelezés esetén a c) pontban foglaltak szerint megállapított összeg erejéig, házi kivitelezés esetén a közületi áron készített költségvetés 75%-a erejéig;

e) szőlőtelepítésnél a géppel meg nem forgatható területeken a tagok által kézi erővel végzett forgatás esetén erősen meredek, erősen kötött, köves talajon való telepítésnél kh-ként 15.000 Ft, kötött talajon való telepítésnél kh-anként 9.000 Ft, homokos talajon kh-anként 3.500 Ft erejéig;

f) a termelőszövetkezet tagjai által kötött talajon végzett szőlőtelepítés esetén kh-anként 1.300 Ft, homokos talajon kh-anként 1.000 Ft erejéig;

g) gyümölcsös telepítésénél a tagok által végzett ültetés esetén kh-anként 500,- Ft erejéig;

k) szőlő- és gyümölcsös telepítésénél a termelőszövetkezet saját gépeivel végzett gépi talajforgatás és talajegyengetés értékére a gépállomási díjszabás szerinti összeg erejéig;

i) szőlő- és gyümölcsös telepítése esetén a telepítés után a termőrefordulásig felmerülő további költségekre (pótlás, védekező anyagok, kezelési munka) kh-anként szőlőtelepítésnél a telepítés évében 2.000 Ft, a telepítés évét követő első és második évben évenként 3.000 Ft, gyümölcsös tavaszi telepítésénél a telepítés évében 500,- Ft, a következő években minden gyümölcsöstelepítésnél a termőrefordulásig évenként 1.000,- Ft erejéig, komlótelepítésnél a telepítéshez szükséges anyagok vásárlására, talajelőkészítési munkálatokra és a tagoknak a telepítésnél végzett munkájára összesen kh-anként 23.000,- Ft; spárgatelepítésnél pedig 15.000,- Ft erejéig; bevitt, még nem termő szőlő és gyümölcsös esetén ugyanolyan mértékben folyósítható a termőrefordulásig hitel, mint az új szőlők és gyümölcsösök telepítésénél;

j) talajjavításnál a tagok által végzett javítóanyag szállítás esetén a javítóanyag minden mázsája után 1,50 Ft, 10 km-nél nagyobb szállítási távolság esetén 3,- Ft, altalaj trágyázásnál bármely távolságra 1,- Ft erejéig;

k) az a)-j) pontokban felsorolt eseteken kívül a tagok által végzett munka és a termelőszövetkezet által saját eszközeivel végzett szállítási és egyéb gépi munka ellenértékéig.

(10) Ha a termelőszövetkezet az előző évi zárszámadás szerinti tehén- és továbbtartásra szolgáló üszőállományát saját nevelésű tenyésztésre alkalmas üszővel és megellett előhasi tehénnel növeli, a saját tenyésztés költségeire a következők szerint folyósítható hitel:

a) az egyéves kor elérése után üszőnként 1.600 Ft

b) 21 hónapos korig befedeztetett üsző után, üszőnként további 1.600 Ft

c) elléskor darabonként további 1.800 Ft

d) az a)-c) pontokban foglaltak szerint annyi üsző után folyósítható hitel, ahány saját nevelésű, tenyésztésre alkalmas üszővel és megellett előhasi tehénnel növekedett a termelőszövetkezet előző évi tehén- és továbbtartásra szolgáló üszőállománya.

(11) Saját nevelésű nőivarú szarvasmarhának kell tekinteni a tagok háztáji gazdaságából 6 hónapos koron alul felvásárolt üszőborjút is, amennyiben a termelőszövetkezet ezt továbbtartja. Ha ez a vásárlás hitelből történt, akkor az e célra már folyósított hitel összegét a (10) bekezdés alapján folyósítható hitelből le kell vonni.

(12) A (10)-(11) bekezdésben foglalt rendelkezés alapján folyósítható hitel csak a nevelés kezdetétől fogva engedélyezhető és a (10) bekezdés a)-c) pontjaiban foglalt fokozatokat csak egymást követően lehet alkalmazni.

(13) A termelőszövetkezetek részére a közös sertésállomány saját nevelésből történő fejlesztésének érdekében annyi saját tenyésztésű koca első ellésekor engedélyezhető 800,- Ft hitel kocánként, ahány saját nevelésű, tenyésztésre alkalmas kocával növekedett a termelőszövetkezet előző évi kocaállománya.

(14) A termelőszövetkezet a saját tenyésztést a marhalevél bemutatásával a hitel folyósítása előtt a bankfióknál igazolni tartozik.

(15) A (9)-(13) bekezdések szerint folyósított hitelt a termelőszövetkezet előlegszámlájára kell átvezetni.

(16) A termelőszövetkezetbe bevitt állat, felszerelés, épület és még nem termő szőlő, gyümölcsös után járó termelőszövetkezeti térítés kifizetésének elősegítésére az arra rászoruló termelőszövetkezet hitelt kérhet. A bevitt vagyontárgyak után járó térítés úgy fizethető ki, hogy a bevitt koca értéke egy év alatt, a bevitt tehén, előhasi üsző értéke két év alatt, az összes többi vagyontárgy (egyéb állat, felszerelés, boroshordó, melegágyi ablakkeret, épület, szőlő, gyümölcsös) értéke négy év alatt egyenlő részletekben kerüljön kiegyenlítésre. Ha az újonnan belépő tagok a fel nem osztható szövetkezeti alap növeléséhez - földterületük arányában - pénzben járulnak hozzá (kh-anként legalább 200,- Ft összegben), a bevitt állatok és egyéb vagyontárgyak ellenértékét a tag részére levonás nélkül kell az előzők szerinti részletekben kifizetni. Az ellenérték kifizetésére a termelőszövetkezet elsősorban a tagok által pénzben befizetett hozzájárulásokat használhatja fel, szükség esetén pedig az előzők szerint hitelt kaphat.

Beruházási hitelek visszafizetése

28. § (1) A hosszú- és középlejáratú hitel visszafizetésének feltételeit a hitel engedélyezésekor a Bank állapítja meg a (2) bekezdés szerinti visszafizetési határidőn belül. A visszafizetési határidő megállapításánál figyelembe kell venni a beruházás használati idejét, a beruházás gazdaságosságát és a termelőszövetkezet teherbíró képességét.

(2) A hitelek lejárata az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével 2-35 évig terjedhet. A törlesztést általában a beruházás üzembehelyezését követő évben, de legkésőbb a hitel folyósítását követő harmadik évben kell megkezdeni. A törlesztési részleteket általában évi egyenlő összegben kell megállapítani és a mindenkori évi esedékességet november hó 30-án kell kiegyenlíteni. A hitelek visszafizetési határideje általában nem terjedhet túl a beruházás élettartamán.

(3) Az 1962. évi január hó 1-ig engedélyezett hosszú- és középlejáratú hiteleket változatlanul az eddig megállapított törlesztési részletekben kell visszafizetni.

(4) A hosszú- és középlejáratú hitelek után a termelőszövetkezet évi 1%-os kamatot tartozik minden év november hó 30-án fizetni. A lejárt hosszú- és középlejáratú hitelek után az esedékesség napjától évi 5%-os késedelmi kamatot kell fizetni. A hosszú- és középlejáratú hitelek után esedékessé vált törlesztési részleteket és kamatokat a Bank az esedékesség időpontjában a termelőszövetkezet rendelkezése nélkül kiegyenlíti a 20. § (2) bekezdésében foglaltak szerint.

Beruházásokkal kapcsolatos hitelelengedési kedvezmények

29. § (1) A termelőszövetkezetek a következőkben felsorolt új építési beruházások üzembehelyezésekor - a tényleges bekerülési költségektől és a kivitelezés módjától függetlenül - az alábbi mértékű hitelelengedésben részesülhetnek:

(2) A hitelelengedés az építkezéseknél e rendelet mellékletében megállapított mutatók szerint engedélyezhető.

(3) A csőkutas öntözőtelepekre megállapított hitelelengedésben a termelőszövetkezet abban az esetben is részesíthető, ha csak a próbakút valósul meg és megállapítást nyer, hogy a víz minősége öntözésre nem alkalmas.

(4) Szőlő és gyümölcsös telepítése esetén, azok termőrefordulásakor kh-anként a következő mértékű hitelelengedés engedélyezhető, ha a telepítést a 25. § (6) bekezdésében előírt telepítési engedély alapján végezték és a termőreforduláskor a beállottság legalább 90%-os:

homoktalajon

csemegeszőlő

támaszberendezéssel 28.000 Ft

támaszberendezés nélkül 10.000 Ft

borszőlő

támaszberendezés nélkül 20.000 Ft

kötött talajon

csemegeszőlő 30.000 Ft

borszőlő 25.000 Ft

bogyós gyümölcsűek (köszméte, ribiszke, málna, szamóca) 6.000 Ft

alma, körte, birs törpe alanyon, meggy, kajszi, őszibarack és mandula 4.000 Ft

alma, körte vadalanyon,

cseresznye, szilva 3.000 Ft

dió, gesztenye 2.000 Ft

(5) A hitelelengedést az (1) és (4) bekezdésekben foglalt mértékig úgy kell végrehajtani, hogy. a termelőszövetkezetnek a fennálló, nem esedékes beruházási hitelállománya az elengedett összeggel csökkenjen. A hitelelengedés elszámolásakor meg kell állapítani, hogy a hitelelengedés összege hány százaléka a nem esedékes beruházási hitelállománynak és az évi törlesztési részleteket ezzel a százalékkal kell csökkenteni.

(6) A hitelelengedést a Bank az állóeszköz üzembehelyezésekor (műszaki átadás-átvétel után), illetőleg termőreforduláskor a termelőszövetkezet külön kérelme nélkül elszámolja. A szőlő- és gyümölcsös telepítések termőrefordulását és beállottságát a járási mezőgazdasági osztálynak kell igazolnia.

30. § (1) A termelőszövetkezetet mindazon sajátnevelésű első ízben ellett tehenei után, amelyekre a 27. § (10) bekezdése alapján hitel folyósítható, az elléskor 2.500,- Ft összegű hitelelengedésben lehet részesíteni, ha az állam iránti és szerződéses kötelezettségének a termelőszövetkezet eleget tett.

(2) A hitelelengedést a 29. § (5) bekezdésében foglaltak szerint a zárszámadáskor kell elszámolni.

Korábbi beruházási hitelelengedési kedvezmények elszámolása

31. § (1) E rendelet hatálybalépése előtt egyes beruházasokkal kapcsolatosan megállapított és feltételekhez kötött hitelelengedési kedvezményeket, amelyeknél a feltétel teljesítésének időpontja még nem következett be, a korábbi rendelkezések alapján meghatározott összegükben az 1961. évi zárszámadás előtt el kell számolni. Kivételt képeznek a szőlő- és gyümölcsös telepítések utáni kedvezmények, amelyek csak termőreforduláskor számolhatók el.

(2) A korábbi hitelelengedést a Bank a termelőszövetkezet külön kérelme nélkül, nyilvántartásai alapján a 29. § (5) bekezdése szerint számolja el abban az esetben, ha a Bank megállapítása szerint a termelőszövetkezet a beruházást megfelelően hasznosítja. A szőlő és gyümölcsös telepítések után kedvezményt csak akkor lehet elszámolni, ha a termőrefordulás és a 90%-os beállottság az 1961. évben bekövetkezett és ezt a körülményt a járási mezőgazdasági osztály igazolta.

(3) Az 1961. évi sajáterő beruházások után járó kedvezményt a 29. § (5) bekezdésében foglaltak szerint kell elszámolni.

Beruházások műszaki ellenőrzése

32. § (1) Ha a termelőszövetkezet az építkezésekkel kapcsolatos feladatokat (kiviteli tervek felülvizsgálata, szerződéskötés, rendszeres műszaki ellenőrzés és felülvizsgálat stb.) nem tudja ellátni, ezeknek a feladatoknak az ellátására a Beruházási Iroda részére adhat megbízást. Nagyobb építkezéseknél a járási, vagy a megyei mezőgazdasági osztály megkívánhatja vagy a Bank a hitelnyújtás előfeltételéül kikötheti a Beruházási Iroda megbízását.

(2) A Beruházási Iroda nem fogadhat el megbízást a hiteligénylés, valamint az építési szerződés aláírására.

(3) Talajjavításnál a hitelnyújtás előfeltételéül a Bank kikötheti műszaki ellenőr (agronómus) kijelölését.

Beruházási hitelek folyósítása

33. § (1) A hosszú- és középlejáratú hitelt a Bank az engedélyezett beruházási célra történt felhasználás igazolása (elismervények, számlák, keresetek stb.) ellenében folyósítja. Szabadpiacon történő vásárlás esetén a Bank előleget folyósíthat, amellyel a termelőszövetkezet a Bank által kitűzött határidőn belül tartozik elszámolni. A határidő meg nem tartása, vagy a céltól való eltérés esetén a folyósított előleget azonnal vissza kell fizetni. Szabadpiacon történő igás- és tenyészállatvásárlás esetén az előleg elszámolásakor az átírt marhalevelet be kell a Banknak mutatni.

(2) A termelőszövetkezet építési beruházásainál a teljesítmények elszámolása a következő:

a) Saját vagy közös építési brigád, alkalmazott munkaerő és magánkiskiparos kivitelező havonta egy alkalommal, a hó utolsó napján tételes részkeresettel (havi számlával) és végszámlával számolhat el, Magánkisiparos részére történő fizetés összegéből a Bank 10% felülvizsgálati biztosítékot von le, amelyet az átvételig visszatart.

b) Az állami és a szövetkezeti tervezők által elkészített tervek díját a teljesítés megtörténte után végszámlával lehet érvényesíteni.

c) Állami kivitelező vállalat, vízügyi igazgatóság és kisipari szövetkezet kivitelezése esetén az 1/1960. (VIII. 16.) PM-ÉM-FM-OT számú együttes rendelet VI. fejezetében foglaltak szerint kell eljárni.

d) A termelőszövetkezeti építkezések vállalati összegének rögzítése esetén az 1/1960. (XII. 30.) ÉM-FM-PM számú együttes rendeletben foglaltak az irányadók.

e) A Bank a kisiparostól levont felülvizsgálati biztosítékot, valamint az összes építkezéseknél a műszaki átadás-átvételkor megállapított mennyiségi hiányok értékét külön hiánypótlási számlán kezeli.

Fásítási beruházások kedvezményei

34. § (1) A termelőszövetkezetek saját erőből történő fásításaihoz az állami erdőgazdaságoknak elsősorban a tanyák, majorok környékén és a bejáró utak mentén végzendő fásítások, kisebb erdőtelepítések céljára kell ingyen facsemetét, suhángot juttatniok. Az ingyenes fásítási anyag igénylésére, kiadására, felhasználásának ellenőrzésére az 1.012'1958r (III. 27.) Korm. számú határozat és annak végrehajtásáról szóló 23/1958. (Erd. Ért. 19-20.) O. E. F. számú utasítás rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A megyei fásítási beruházási hitel terhére a termelőszövetkezetek kérelmére az állami erdőgazdaságok a termelőszövetkezetek területén szükséges talajvédelmi fásítási munkákat, a mezőgazdasági művelésre alkalmatlan területek beerdősítését, továbbá a mezővédő erdősávok létesítését, ezek ápolását és szükséges pótlásait végezhetik el. A fásítási beruházási hitelt az Országos Erdészeti Főigazgatóság bocsátja a megyei tanácsok rendelkezésére. A hitel pénzügyi lebonyolítására egyébként a 41/1954. (Mg. É. 9.) FM-PM számú együttes utasításnak a közületi szervek által végzett fásításokra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A befejezett (záródott) fásításokat az erdőgazdaságok folyamatosan adják át a termelőszövetkezeteknek.

(3) Az állami erdőgazdaságok a termelőszövetkezetek egész területére díjmentesen részletes fásítási terveket készítenek.

Beruházási hitelkeretek elosztása

35. § (1) A hosszú- és középlejáratú hitelek céljára országosan megállapított kereteket a Földművelésügyi Minisztérium a Bankkal egyetértésben, a felmerülő szükségleteknek megfelelően osztja el megyékre (megyei jogú városokra, fővárosra) és szükség esetén gondoskodik a keretek módosításáról. A megyékre elosztott kereteket a megyei mezőgazdasági osztály a Bankkal egyetértésben osztja el járásokra (járási jogú városokra).

(2) A járási hitelkereteken belül az egyes hiteleket a bankfiók esetenként akkor engedélyezi, amikor a termelőszövetkezet a hitelt igényli.

(3) A hosszúlejáratú hitelkeretek felhasználását a Bank évenként legalább egyszer köteles felülvizsgálni.

(4) A termelőszövetkezeti beruházásoknak e rendeletben nem szabályzott kérdéseire az 1/1960. (VIII. 16.) PM-ÉM-FM-OT számú együttes rendeletben foglaltak az irányadók.

IV. TERMELŐSZÖVETKEZETI CSOPORTOK HITELELLÁTÁSA

36. § (1) Termelőszövetkezeti csoport ellen beszedési megbízást - e rendelet 12. § (8) bekezdésének b) pontjában és (9)-(10) bekezdésében foglaltak kivételével - benyújtani nem lehet. Tartozásai a bankfióknak adott átutalási megbízása alapján kerülnek kiegyenlítésre.

(2) A jóváhagyott alapszabály szerint működő termelőszövetkezeti csoport az e rendeletben előirt feltételek mellett rövid-, közép- és hosszúlejáratú hitelt, valamint kedvezményt kaphat, ha közös gazdasági tevékenységét hitelbírálatra alkalmas termelési tervben és pénzügyi tervben megtervezi.

(3) Termelőszövetkezeti csoport részére hitelt és kedvezményt akkor lehet engedélyezni, ha a termelőszövetkezeti csoport tagjai azt a gazdasági tevékenységet, amelynek az előmozdítására a hitelt igénylik, közös gazdálkodás keretében folytatják és bevételeiket a bankfióknál közös számlán kezelik.

V. PÉNZÜGYI ÉS HITELFEGYELEM

37. § (1) Ha a Bank azt állapítja meg, hogy a termelőszövetkezet, termelőszövetkezeti csoport, vagy halászati termelőszövetkezet a pénzforgalommal és hitelellátással kapcsolatos rendelkezéseket megszegi, a 6/1961. (III. 7.) Korm. számú rendeletben foglaltak szerint jár el.

(2) A pénz- és- hitelfegyelem megsértésének a (3)-(4) bekezdésekben felsorolt súlyosabb eseteit a jogszabály szabálysértésnek, illetőleg bűntettnek minősíti.

(3) A 19/1952. (III. 13.) MT számú rendelet 16. §-ának d) és h)-j) pontjai értelmében - amennyiben a cselekmény büntető rendelkezés alá nem esik -, szabálysértést követ el az, aki

a) a Bank zálogjogának érvényesítését gátolja,

b) a hitelt annak esedékessé válásakor alapos ok nélkül nem fizeti vissza vagy mulasztást követ el a visszafizetéshez szükséges eszközök megszerzése körül,

c) az esedékes tartozás kiegyenlítését alaptalan kifogással, vagy más módon indokolatlanul késlelteti,

d) a jogszabályban foglalt tilalom ellenére közvetlenül, vagy közvetve, hitelt (előleget) nyújt, illetőleg vesz igénybe.

(4) A 19/1952. (III. 13.) MT számú rendelet 16. §-ának a)-c) pontja értelmében bűntettet követ el és két évig terjedhető börtönnel büntetendő az aki,

a) a hiteligény elbírálásához szükséges tényt vagy adatot a valóságnak meg nem felelően közöl, ideértve a valóságnak meg nem felelő hitelcél megjelölését,

b) a hitelt a folyósításkor meghatározott céltól eltérően használja fel,

c) a hitel fedezetét egészben, vagy részben elvonja, veszélyezteti vagy annak értékét csökkenti.

38. § (1) A 37. § (3) és (4) bekezdéseiben említett cselekmények esetében az eljárást csak a Bank feljelentésére lehet megindítani. A tervgazdálkodás büntetőjogi védelméről szóló és az 1951. évi 31. számú törvényerejű rendelettel módosított 1950. évi 4. számú törvényerejű rendelet rendelkezései alá tartozó bűncselekmény esetében - ha azt a pénz- és hitelgazdálkodás körében követték el - a Bankot a feljelentés megtételére kijelölt szervnek kell tekinteni.

(2) A Bank annak eldöntésénél, hogy tegyen-e feljelentést, vagy sem, vizsgálja, hogy a cselekmény elkövetője a hitelfegyelem megtartása terén korábban milyen magatartást tanúsított és emellett mérlegeli az eset összes körülményeit. A büntető feljelentés mellőzésének nincs helye, ha a pénzügyi vagy hitelfegyelem megsértésével kapcsolatban társadalmi tulajdonban levő vagyontárgy ellopásának, elsikkasztásának, jogtalan elsajátításának vagy szándékos megrongálásának, illetőleg a társadalmi tulajdon terhére elkövetett egyéb bűncselekménynek alapos gyanúja forog fenn.

(3) A megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága a mezőgazdasági szakigazgatási szervnek vagy a Bank javaslatára egészben vagy részben megvonhatja az ebben a rendeletben megállapított kedvezményeket az olyan termelőszövetkezettől, amely az alapszabályt vagy a termelőszövetkezetek működésére vonatkozó jogszabályokat megsérti.

(4) Abban az esetben, ha a termelőszövetkezet a hitelelengedési kedvezmény igénybevételével létrehozott állóeszközeit saját hibájából nem megfelelően hasznosítja, a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága a kedvezményt vagy annak egy részét visszamenő hatállyal is megvonhatja.

VI. HATÁLYBALÉPÉS

Hatályukat vesztő rendelkezések

39. § Ez a rendelet az 1962. évi január hó 1. napján lép hatályba. Egyidejűleg az 1/1960. (XII. 23.) PM-FM számú együttes rendelet, az 1/1960. (VIII. 16.) PM-ÉM-FM-OT számú együttes rendelet 3. §-ának (3) bekezdésében, 6. §-ának (3) bekezdésében, 12. §-ának (1)-(3) bekezdésében, a 8/1961. (IV. 26.) PM számú rendelet 6. §-ának (4) bekezdésében, a 9/1960. (Mg. É. 10.) FM számú együttes utasítás 17. és 18. pontjában foglalt rendelkezések, valamint a 28/1959. (Mg. É. 18.) FM-ÉM-OEF számú együttes utasítás, és a 150/1960. (P. K. 13.) PM-FM számú együttes utasítás hatályukat vesztik. Ugyancsak hatályukat vesztik a 2/1960. (Mg. É. 1.) FM-O. V. F. számú együttes utasítás, a 24/1960. (Mg. É. 24.) FM-PM-O. V. F. számú együttes utasítás és a 35.573-125/1954. (P. K. 15.) PM számú utasítás rendelkezései a Bank által a termelőszövetkezetek részére nyújtott hitelek vonatkozásában. Az 1/1960. (VIII. 16.) PM-ÉM-FM-OT számú együttes rendelet 4. §-ának (3) bekezdésében hivatkozott jogszabály helyett pedig e rendelet 27, §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

Nyers Rezső s. k.,

pénzügyminiszter

Losonczi Pál s. k.,

földművelésügyi miniszter

Melléklet az 1/1961. (XII. 2.) PM - FM számú együttes rendelethez