4/1963. (X. 12.) NIM rendelet

a villamosmű átalakító és kapcsoló berendezésének elhelyezését szolgáló használati jog szabályozásáról

A villamosenergia fejlesztéséről, átviteléről és elosztásáról szóló 1962. évi IV. törvény (a továbbiakban: VET) végrehajtására kiadott 40/1962. (XI. 11.) Korm. rendelet 28. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben - a következőket rendelem:

A használati jog

1. § Használati jog [VET. 7. § (1) bekezdés] alapján az állami tulajdonban levő villamosmű üzembentartója jogosult idegen ingatlan beépítetlen részén, valamint már meglevő épület lakás céljára nem használt részében üzemviteli célokra átalakító-és kapcsoló berendezést létesíteni és fenntartani.

A használati jog keletkezése

2. § (1) A használati jog

a) állami tulajdonban álló ingatlan esetében a kezelőszerv hozzájárulása,

b) egyéb ingatlan esetében a tulajdonossal (használóval) létesített megegyezés,

c) hozzájárulás, illetve megegyezés hiányában a villamosmű üzembentartójának kérésére az illetékes tanácsi szerv engedélye [VET 7. § (2) és (3) bekezdés]

alapján keletkezik.

(2) A használati jog engedélyezése felől az ingatlan fekvése szerint illetékes járási, városi (fővárosi kerületi, megyei jogú városi kerületi, járási jogú városi) tanács végrehajtó bizottságának Igazgatási osztálya dönt.

3. § (1) A használati jog engedélyezése iránti kérelemhez mellékelni kell

a) hatósági helyszínrajzot (4. §) öt példányban,

b) összeírást (5. §) öt példányban,

c) műleírást,

d) telekkönyvi betét (telekjegyzőkönyv) egyszerű másolatát,

e) beruházás végrehajtásával kapcsolatosan jogerős területfelhasználási engedélyt [1/1961. (XII. 9.) OT-PM-ÉM együttes rendelet 70. §-a],

f) célcsoportokba tartozó beruházás esetén a beruházó nyilatkozatát a beruházás engedélyezéséről, a jogcím, valamint az engedélyezés feltüntetésével [1/1961. (XII. 9.) OT-PM-ÉM számú együttes rendelet 2. § (2) bekezdés c) pontja].

(2) A használati jog engedélyezése iránti kérelemhez mezőgazdasági rendeltefésű földterületet illetően az illetékes járási tanács végrehajtó bizottságának [1961. évi VI. törvény 11. § (1) bekezdés], erdőterület tekintetében az Országos Erdészeti Főigazgatóság (1961. évi VII. törvény 9. §), bányatelket illetően az illetékes bányavállalat (1960. évi III. törvény 47. §), régészeti vagy történelmi jelentőségű földterületet illetően a művelődésügyi miniszter (1963. évi 9. törvényerejű rendelet 18. §), műemlék és műemlékjellegű épület tekintetében pedig az Országos Műemléki Felügyelőség (Budapesten a Fővárosi Műemléki Felügyelőség) [1949. évi 13. törvényerejű rendelet 17. § (4) bekezdése] hozzájáruló nyilatkozatát, illetőleg természetvédelmi terület esetén az Országos Természetvédelmi Hivatal állásfoglalását tartalmazó iratot [1961. évi 18. törvényerejű rendelet 12. §] is csatolni kell.

4. § (1) Hatósági helyszínrajzon a megfelelő nyilvántartási térképpel rendelkező városok és Budapest területére vonatkozóan a város (főváros) építésügyi hatósága, egyéb városok és községek tekintetében pedig az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal illetékes megyei földmérési és földnyilvántartási felügyelősége által kiadott, illetőleg hitelesített helyszínrajzot kell érteni.

(2) A hatósági helyszínrajzon meg kell jelölni a használati joggal terhelni kívánt ingatlant és az ingatlannak (földrészletnek, vagy épületnek) azt a részét, amelyre a kérelmező használati jogot kér megállapítani, feltüntetve rajta a földrészlet helyrajzi számát, piros színezéssel jelölve meg azokat a részeket, amelyekre a villamosmű üzembentartója használati jog engedélyezését kéri

5. § (1) Az összeírásnak a hatósági helyszínrajzzal összhangban kell lennie és a következő rovatokat és az ezeknek megfelelő adatokat kell tartalmaznia:

a) sorszám;

b) a használati joggal terhelni kívánt ingatlan tulajdonosának (használójának, kezelőjének) neve és lakáscíme, több tulajdonos esetén a tulajdoni arány megjelölése, ha pedig a telekkönyvi tulajdonos nem azonos a tényleges birtokossal, az utóbbi neve és lakáscíme is;

c) a község, város (városi kerület) megjelölése, az utcának, illetve a dűlőnek a neve, száma, ahol az ingatlan fekszik;

d) a használati joggal terhelni kívánt ingatlan telekkönyvi betét (telekjegyzőkönyvi) és helyrajzi (kataszteri helyszínelési, illetőleg tábla) száma;

e) beépítetlen földterületre vonatkozó kérelem esetén a földrészlet területe és művelési ága, meglevő épület egy részére vonatkozó kérelem esetén az épület rendeltetése, alapterülete és légköbmétere;

f) beépítetlen földterületre vonatkozó kérelem esetén a használati jog gyakorlása céljából elfoglalni kívánt földterület nagysága, épületrészre vonatkozó kérelem esetén az e célból elfoglalni kívánt épületrész (helyiség, helyiségek) eddigi rendeltetése, alapterülete és légköbmétere;

g) a térítés összege, a kiszámítás alapjául szolgáló adatok feltüntetésével;

h) esetleges egyéb adatok és megjegyzések.

(2) Az összeíráshoz szükséges adatokat a telekkönyvi hatóságok és az államigazgatási szervek kötelesek a villamosmű üzembentartójának rendelkezésére bocsátani.

6. § (1) A használati jog engedélyezése iránti kérelemről az illetékes elsőfokú tanácsi szerv [2. § (2) bekezdés] az ingatlan tulajdonosát (használóját, kezelőjét) azzal értesíti, hogy a hatósági helyszínrajz és az összeírás az értesítésben megjelölt helyen nyolc napon belül megtekinthető és hogy a felajánlott térítésre is kiterjedő esetleges észrevételeit további nyolc napon belül írásban vagy szóban terjessze elő. A szóban előterjesztett észrevételekről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) Ha a használati jog engedélyezése iránti kérelemmel szemben észrevételt tettek, az illetékes tanácsi szerv az érdekeltek meghallgatását rendelheti el.

(3) A meghallgatásra a villamosmű üzembentartóját és az észrevételt tevőket meg kell idézni és abban figyelmeztetni őket, hogy távolmaradásuk a határozathozatalt nem akadályozza.

(4) A kitűzött tárgyaláson az illetékes tanácsi szervnek meg kell kísérelnie a villamosmű üzembentartója és a tulajdonos (használó, kezelő) között a használati jog gyakorlásáért járó térítés kérdésében egyezség létrehozását.

(5) Ha a használati jog engedélyezése iránti kérelemmel szemben az (1) bekezdésben megállapított határidő alatt észrevétel nem érkezett, az illetékes tanácsi szerv az iratok alapján az érdekeltek meghallgatása nélkül is határozhat.

7. § (1) A használati jog tárgyában a határozatot a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül kell meghozni.

(2) A használati jogot engedélyező határozatban az 1957. évi IV. törvény 38. §-ában és az egyéb jogszabályokban meghatározott adatokon kívül fel kell tüntetni:

a) a használati joggal terhelni kívánt földrészlet telekkönyvi betét és helyrajzi számát,

b) a tulajdonos (használó, kezelő) nevét és lakáscímét,

c) beépítetlen földterületre vonatkozó használati jog esetén az annak alapján elfoglalható földterület, épületre vonatkozó használati jog esetén pedig az elfoglalható épületrész (helyiség, helyiségek) területét, az alapterületet négyzetméterben, a légűrt légköbméterben határozva meg,

d) a használati jog gyakorlására jogosult villamosmű üzembentartójának nevét és székhelyét.

e) a térítés összegét.

(3) Ha a térítés összegére nézve egyezség nem jött létre, a határozatban a villamosmű üzembentartója által felajánlott térítés összegét kell feltüntetni.

(4) A határozatot az érdekeltekkel írásban kell közölni abban az esetben is, ha azt a határozathozatalnál jelenlevőknek kihirdették.

8. § (1) A használati jog iránti kérelem tárgyában hozott elsőfokú határozat ellen az érdekeltek a kézbesítéstől számított 15 napon belül a megyei vagy a fővárosi (megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottságának igazgatási osztályához fellebbezéssel élhetnek.

(2) Ha a villamosmű üzembentartója az elsőfokú határozat ellen a bányatelek jogosítottja [3. § (2) bekezdés] hozzájárulásának hiánya miatt történt elutasítás vagy az általa kikötött feltételek miatt él fellebbezéssel, a másodfokon eljáró igazgatási osztály a bányavállalat felügyeleti szervének és a területileg illetékes bányahatóságnak a meghallgatásával határoz [1960. évi III. törvény 47. § (2) bekezdés].

(3) Az ingatlan tulajdonosa (használója, kezelője) az engedélyező határozatban feltüntetett térítés összegét meghaladó igényét a kisajátítási kártalanításra megállapított eljárási szabályok szerint a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül bíróság előtt érvényesítheti.

9. § (1) A használati jog tárgyában hozott határozatot, továbbá a használati jog engedélyezése esetén a hatósági helyszínrajz és összeírás jogerősségi záradékkal ellátott egy-egy példányát a határozat jogerőre emelkedése után az illetékes tanácsi szerv megküldi a villamosmű üzembentartójának, a használati joggal terhelt ingatlan tulajdonosának és a telekkönyvi hatóságnak, két példánya pedig az iratoknál marad.

(2) A 2. § (1) bekezdésének a) és b) pontja alapján keletkezett használati jog esetén annak telekkönyvi bejegyzése iránt a villamosmű üzembentartója intézkedik.

A használati jog gyakorlásáért járó térítés

10. § (1) A használati jog gyakorlásáért az ingatlan tulajdonosát (használóját, kezelőjét)

a) beépítetlen ingatlanterület után egyösszegű,

b) épület lakás céljaira nem használt része után évi térítés illeti meg.

(2) A beépítetlen ingatlanterület után fizetendő egyösszegű térítés a következő:

1. belterületen:

2. külterületen: (a földterület hasznosítási módja szerint)

(3) Határozott idejű, de 5 évnél nem hosszabb időtartamú használati jog esetén az ingatlan tulajdonosát (használóját, kezelőjét) a (2) bekezdés szerint megállapított térítés 50%-a illeti meg.

(4) Az épület lakás céljaira nem használt része után fizetendő évi térítés az engedélyezett használati jog alapján elfoglalható helyiség alapterülete után m2-ként 30,- Ft.

(5) Ha a határozott időre szóló használati jog határozatlan idejű használati joggá alakul, vagy a terhelt ingatlanra vonatkozóan létrejött használati jog helyett új használati jog létesül, az újabb használati jog gyakorlása ellenében járó térítés összegét a korábban engedélyezett használati jog gyakorlásáért már megállapított térítés összegével csökkenteni kell.

(6) Állami szerv kezelésében levő ingatlanon gyakorolt használati jog esetén az ingatlan kezelőjét beépítetlen ingatlanterület után térítés nem illeti, épület lakás céljaira nem használt része után is csak az esetben, ha az épület bérbeadás útján történő hasznosítása az érdekelt állami szerv feladatkörébe tartozik.

11. § (1) A villamosmű üzembentartója a 10. § (2) bekezdése szerint megállapított térítést a használati jogot engedélyező határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül egyösszegben, a 10 § (4) bekezdése szerint megállapított térítést pedig évenként egyösszegben előre köteles az engedélyező határozatban megjelölt tulajdonos (használó, kezelő) részére megfizetni.

(2) Az engedélyező határozatban megállapított térítést a villamosmű üzembentartója az esetleges perindításra (8. §) tekintet nélkül köteles előre megfizetni.

(3) Ha az ingatlan tulajdonosa (használója, kezelője) ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodik, illetve az engedélyező határozatban megállapított térítést nem hajlandó átvenni, azt a villamosmű üzembentartójának székhelye szerint illetékes járásbíróságnál letétbe kell helyezni.

(4) Külföldi személy részére térítés kifizetését csak a devizahatóság engedélyével (1950. évi 30. s2ámú törvényerejű rendelet 26. §-a) szabad teljesíteni.

A használati jog megszűnése

12. § (1) A használati jog megszűnik, ha

1. a villamosmű üzembentartója

a) a használati jog megállapításától számított 5 éven belül a használati joggal terhelt ingatlant átalakító és kapcsolóberendezés létesítése céljából használatba nem veszi,

b) a már elhelyezett átalakító és kapcsolóberendezést véglegesen használaton kívül helyezi,

c) használati jogát nem rendeltetésszerűen gyakorolja,

d) használati jogáról lemond;

2. a határozott időre szóló használati jog megállapított időtartama lejárt.

(2) A használati jog megszűnésének telekkönyvi bejegyzése

a) a 2. § (1) bekezdés a) és b) pontjai szerint keletkezett használati jogot illetően a villamosmű üzembentartójának joglemondó nyilatkozata (törlési engedélye),

b) a 2. § (1) bekezdés c) pontja szerint keletkezett használati jogot illetően az engedélyező hatóságnak [2. § (2) bekezdése] a villamosmű üzembentartója, illetve a használati joggal terhelt ingatlan tulajdonosa (használója, kezelője) kérelmére hozott jogerős megszüntető határozata alapján történik.

(3) Azt, hogy az (1) bekezdés b) és c) pontjában megállapított feltétel fennáll-e, az engedélyező hatóság megkeresése alapján a nehézipari miniszter állapítja meg.

(4) A határozott időtartamra engedélyezett használati jog megszűntével a villamosmű üzembentartója köteles - ellenkező megállapodás hiányában - az ingatlant olyan állapotban visszaadni, hogy az rendeltetésszerű használatának megfeleljen.

(5) A használati joggal terhelt beépítetlen földrész beépítéséhez, továbbá olyan épületrész lebontásához vagy lényeges átalakításához, amelyen használati jog áll fenn, a villamosmű üzembentartójának előzetes hozzájárulását kell kérni. A hozzájárulás megtagadása esetén a villamosmű közvetlenül felügyeleti szervénél panasznak van helye. Az építkezés, bontás, illetve átalakítás mindaddig nem kezdhető meg, amíg a villamosmű folyamatos üzemvitele - esetleg új használati jog engedélyezésével - nincs biztosítva.

Vegyes és hatálybaléptető rendelkezések

13. § A korábban kialakított használati szolgalmat, illetve építményi jogot - mint használati jogot - a 40/1962. (XI. 11.) Korm. rendelet 27. §-ában meghatározott tartalommal engedélyezettnek kell tekinteni; a VET hatálybalépését megelőzően létesített építményi jog megszűnésére a 12. §-ban foglaltak az irányadók.

14. § (1) A használati jog létesítésével és a használati jog alapján elhelyezett berendezések üzembentartásával kapcsolatos kártalanításra a VET 22. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(2) A használati joggal terhelt épület állagának fenntartásával kapcsolatban a lakásbérletre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni; ennek megfelelően az ingatlan tulajdonosának (használó, kezelő) kötelezettségeire a PTK 436. §-a, a villamosmű üzembentartójának kötelezettségeire a PTK 438. §-a az irányadó.

15. § (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Egyidejűleg a villamosművek céljaira alapítható használati szolgalom és építményi jog szabályai tárgyában kiadott 60.000/1934. (R. T. 1190. oldal) KM rendelet hatályát veszti.

(2) A használati jog engedélyezésével kapcsolatosan az ebben a rendeletben nem érintett kérdésekre az 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

Dr. Lévárdi Ferenc s. k.,

nehézipari miniszter