1/1968. (I. 11.) ÉVM rendelet
a területfelhasználási engedélyezési eljárásról[1]
Az építésügyről szóló 1964. évi III. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 30/1964. (XII. 2.) Korm. rendelet 27. §-ának (1) bekezdése és a beruházásokkal összefüggő hatósági engedélyezési eljárások rendszerének egyszerűsítéséről szóló 1035/1967. (XI. 19.) Korm. határozat V. 1. a) pontja alapján - az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben - a következőket rendelem.[2]
I. fejezet
Általános rendelkezések
A területfelhasználási engedély
1. § (1)[3] A természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társulások területigénnyel járó, főépületként megvalósuló beruházásainak elhelyezéséhez területfelhasználási engedély szükséges.
(2) Nincs szükség területfelhasználási engedélyre
a) a kapun belüli bővítést célzó beruházásoknál;
b)[4] ha a beruházás helyét a jóváhagyott részletes város- (község-) rendezési terv kijelölte.
c)[5]
(3)[6] A (2) bekezdés a) pontjának alkalmazása szempontjából kapun belüli az a beruházás, amelyet a beruházó a kezelésében (tulajdonában, használatában) álló, meglevő telephelyének területén helyez el.
2. § (1)[7] A területfelhasználási engedély az illetékes építésügyi hatóságnak a beruházás helyét kijelölő, hatósági jogkörben hozott határozata.
(2) A beruházás elhelyezésére csak a területfelhasználási engedélyben meghatározott földrészletek használhatók fel.
Az engedélyező hatóság
3. § (1)[8][9] A területfelhasználási engedélyezés ügyében az első fokú építésügyi hatósági feladatokat a Htv. 79. §-a alapján a jegyző látja el.
(2)[10] A műemlék, műemlék jellegű és városképi jelentőségű ingatlanokkal kapcsolatban a területfelhasználási igazgatási (hatósági) feladatokat
a) első fokon: az Országos Műemlékvédelmi Hivatal Műemlékfelügyeleti Igazgatósága,
b) másodfokon: az Országos Műemlékvédelmi Hivatal elnöke
látja el.
II. fejezet
Az engedélyezési eljárás
Az engedély iránti kérelem és mellékletei
4. § (1)[11] A területfelhasználási engedélyt a beruházónak a terület fekvése szerint illetékes jegyzőtől írásban akkor kell kérnie, amikor a beruházás elhelyezésére alkalmas helyet (helyeket) kiválasztotta.
(2)[12]
5. § (1) A kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a beruházó megnevezését és címét,
b) a beruházás elhelyezésére kijelölni kért terület leírását,
c)[13] a területfelhasználás célját.
d)[14]
(2) A kérelemhez mellékelni kell:
a)[15]
b)[16] a területen levő földrészletek ingatlannyilvántartási tulajdoni lap számának és helyrajzi számának (telekkönyvi betét- és helyrajzi számának), továbbá tulajdonosai (kezelői) nevének és lakcímének jegyzékét,
c)[17] a területen elhelyezni kívánt építmények jegyzékét, ismertetve azok rendeltetését, legfontosabb jellemzőit és adatait,
d) a közlekedési, közmű- és energiahálózathoz való csatlakozás lehetőségének és módjának ismertetését,
e)[18] a tervezett tevékenység, üzemtechnológia stb. és a környezetre gyakorolt hatás ismertetését,
f) a terület méreteihez igazodó mértarányú átnézeti térképvázlatot, feltüntetve rajta az összes meglévő vagy tervezett nyomvonal jellegű közlekedési építményt, továbbá közmű- és energiavezetéket,
g)-i)[19]
j)[20] az ügyben érdekelt szakhatóságoknak hozzájárulását.
(3)[21] -(4)
(5)[22] A kérelem mellékleteit 2 példányban kell előterjeszteni. Ha az engedély kiadásához szükséges szakhatósági hozzájárulásokat az építésügyi hatóság szerzi be, a (2) bekezdés b)-g) pontjában említett mellékleteket az érdekelt szakhatóságok számának megfelelő további példányszámban kell benyújtani.
A kérelem elbírálása
6. § (1) Az építésügyi hatóság az engedély kiadása előtt köteles megvizsgálni, hogy
a) a beruházó a kérelemhez csatolta-e az előírt mellékleteket, s a kérelem és a mellékletek megfelelnek-e a követelményeknek.
b)[23]
(2)[24] Ha a kérelem vagy a mellékletek nem felelnek meg az előírásoknak és a követelményeknek, vagy a beruházónak még szakhatósági hozzájárulások beszerzéséről kell gondoskodnia, az építésügyi hatóság a beruházót - határidő kitűzésével - nyolc napon belül hiánypótlásra hívja fel.
(3)[25] Ha a tényállás tisztázása érdekében helyszíni szemle szükséges, annak megtartásáról a jegyző gondoskodik.
A szakhatóságok közreműködése
7. § (1)[26] Az engedélyezési eljárásban az e rendelet mellékletében felsorolt szakhatóságok működnek közre. A szakhatóságként közreműködők köre és közreműködésük formája nem bővíthető.
(2) Ha a kérelem az általános érvényű hatósági előírások és határozatok alapján elbírálható, a szakhatóságok eseti közreműködésének igénybevételét mellőzni kell.
(3) Általános érvényű hatósági előírások és határozatok hiánya vagy elégtelensége esetén az ügyben érdekelt szakhatóságok hozzájárulását be kell szerezni.
(4)[27]
8. §[28]
A határozat tartalma[29]
9. § (1)[30]
(2) Az engedély kiadásáról hozott határozatnak tartalmaznia kell:
a)[31] a beruházás elhelyezésére kijelölt terület leírását és nagyságát, feltüntetve a rajta levő földrészletek ingatlannyilvántartási tulajdoni lap számát és helyrajzi számát is,
b) a területfelhasználás engedélyezett célját,
c) a területfelhasználás engedélyezett céljától eltérő rendeltetésű építményekre vonatkozó építési tilalom elrendelését,
d) az esetleges telekalakítási kötelezettségre vonatkozó előírást,
e) - az illetékes szakhatóság hozzájárulásával - a terület mező-, illetőleg erdőgazdasági termelésből történő kivonásának engedélyezését és feltételeit,
f)[32] minden olyan eseti hatósági előírást - így az érdekelt szakhatóságok által hatáskörükben tett előírásokat is -, amelyet a beruházás előkészítése és megvalósítása során az általános érvényű hatósági előírásokon és határozatokon felül alkalmazni kell, valamint
g)[33] az engedély érvényességének időtartamát.
(3) Az építésügyi hatóság az engedély kiadását megtagadja, ha
a) a beruházó a hiánypótlási kötelezettségét határidőben nem teljesíti;
b) a tervezett területfelhasználás általános érvényű hatósági előírásokba, illetőleg egyes területek (természetvédelmi, tájvédelmi, régészeti, műemléki, vízjárásos területek, bányatelkek stb.) vonatkozásában a védettséget elrendelő vagy különleges feltételeket megállapító általános érvényű határozatokba ütközik;
c) a tervezett területfelhasználás regionális vagy város- (község-) rendezési tervvel ellenkezik, vagy a tervezett rendezés végrehajtását lényegesen költségesebbé tenné, illetőleg másként megnehezítené;
d) a beruházás rendeltetésszerű használhatóságához szükséges közlekedési, közmű- és energiahálózathoz való csatlakozás lehetősége nem biztosított;
e) előre megállapítható, hogy a beruházás megvalósítása víz, gőz, gáz, füst, korom, hő, bűz, por, zaj, rázkódtatás, sugárzás vagy más ok miatt a környezetre olyan káros hatással járna, amely a helyi viszonyoknak és az érintett terület rendeltetésének megfelelő mértékét meghaladná, a szomszédos ingatlanok használatát számbavehetően korlátozná, illetőleg az állékonyságot, az egészséget, az élet- vagy közbiztonságot veszélyeztetné, vagy a közérdeket egyéb módon sértené;
f)[34]
g) az érdekelt szakhatóság a hozzájárulás megadását megtagadta.
(4) Az engedély kiadásának megtagadásáról hozott határozat indokolásában általában azt az általános érvényű, illetőleg eseti hatósági előírást vagy határozatot kell ismertetni, amelyet a beruházási tevékenység sért. A hatósági előírásokat meghaladó kikötések általában nem képezhetik az engedély kiadásának feltételét.
A határozat közlése
10. § (1) A határozatot írásban közölni kell:
a) a beruházóval,
b) az érdekelt szakhatóságokkal,
c)[35]
d)[36] a kijelölt területen levő földrészletek tulajdonosaival (kezelőivel), továbbá
e)
(2) A határozatnak a területen levő földrészletek tulajdonosaival (kezelőivel, szövetkezeti használóival) való közlése a helyben szokásos módon - indokolt esetben kivonatosan - közszemlére tétel útján is történhet.
A fellebbezés elintézése
11. §[37]
Az engedély jellege és érvénye
12. § (1) A területfelhasználási engedély nem menti fel a beruházót a külön jogszabályok szerint a beruházás megvalósításához szükséges más hatósági (építési, létesítési, használatbavételi stb.) engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól.
(2) Beruházás céljára építési (létesítési) engedélyt adni, továbbá ingatlant kisajátítani, illetőleg közületi elhelyező hatósági kiutaló vagy kezelésbeadást elrendelő (engedélyező) határozatot kiadni csak jogerős területfelhasználási engedély alapján szabad.
(3)[38]
13. § (1)[39] A területfelhasználási engedély érvényessége a határozatban előírt időtartam elteltével megszűnik, ha a beruházó az előírt időtartam alatt az építési (létesítési) engedélyt nem kérte meg. A jegyző az engedély érvényességét a beruházó kérelmére meghosszabbíthatja, ha a határozat kiadásakor fennállott hatósági előírások vagy az engedélyezés alapjául szolgáló körülmények időközben nem változtak meg.
(2) Az engedélyt a területfelhasználás engedélyezett céljára a beruházó jogutódja is felhasználhatja, köteles azonban a jogutódlást az építésügyi hatóságnak írásban előzetesen bejelenteni.
(3) A beruházó az engedély érvényességének időtartamán belül is köteles az építésügyi hatósággal azonnal közölni, ha a kijelölt területre vonatkozó igényét nem tartja fenn.
III. fejezet
A nyomvonal jellegű beruházások elhelyezése
Eltérő rendelkezések
14. § (1) Az építési (létesítési) engedélyhez kötött nyomvonal jellegű beruházások (pl. utak, vasutak, járdák, vezetékek, csatornák, továbbá az ezekkel összefüggő, közbeiktatott műtárgyak, tartozékok és helyhez kötött egyéb építmények) elhelyezéséhez szükséges területfelhasználási engedély kérése és kiadása tekintetében a I. és II. fejezetben foglalt rendelkezéseket a következő eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Külön területfelhasználási engedélyezési eljárást nem kell lefolytatni; az építésügyi hatóság a területfelhasználási engedély kiadása vagy megtagadása felől a beruházásra vonatkozó építési (létesítési) engedélyezési eljárás során dönt.
(3)[40] Az építési (létesítési) engedély kiadására jogosult hatóság köteles az engedélyezési eljárásba a jegyzőt bevonni.
(4)[41] -(5)
IV. fejezet
Vegyes rendelkezések
Az államigazgatási eljárás általános szabályainak alkalmazása
15. §[42]
16-19. §[43]
Az engedélyek nyilvántartása
20. § (1) Az első fokú építésügyi hatóság köteles a kiadott jogerős területfelhasználási engedélyekről nyilvántartást vezetni.
(2) A nyilvántartásnak a következő adatokat kell tartalmaznia:
1. sorszám,
2. a terület fekvése és helyrajzi száma(i),
3. a térrajz száma,
4. a beruházó neve és címe,
5. a felhasználásra kerülő terület m2-ben, esetleg négyszögölben is,
6. a területfelhasználás célja,
7. az engedély érvényességének időtartama,
8. nyilvántartási elő- és utószám,
9. az engedély és egyéb intézkedések száma és kelte,
10. feljegyzések.
(3)[44]
A rendelet hatálybalépése
21. § (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit az első fokú határozattal még el nem bírált folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.
(2)[45] A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 2/1962. (VII. 10.) ÉM rendelet 2. §-ának (4) bekezdése és 5. §-a hatályát veszti.
(3) A rendelet hatálybalépése előtt kiadott jogerős területfelhasználási engedély - az érvényességi időtartamán belül - továbbra is érvényes marad.
Melléklet az 1/1968. (I. 11.) ÉVM rendelethez[46]
A területfelhasználási engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok
1. A Honvédelmi Minisztérium területén
a Magyar Honvédség Parancsnoksága
a honvédelem;
2. a hivatásos önkormányzati tűzoltóság székhelye szerinti illetékes jegyző, fővárosban a főjegyző
a tűzvédelem;
3. a Belügyminisztérium területén
- első fokon: a fővárosi, megyei polgári védelmi parancsnokság,
- másodfokon: a Polgári Védelem Országos Parancsnoksága, polgári védelmi építmény (óvóhely) építése, továbbá építmények ipari üzem védőterületén belül tervezett építkezéshez kapcsolódó területhasználás esetében
a polgári védelem;
4. a Népjóléti Minisztérium területén
- első fokon: az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat városi, fővárosi, kerületi intézetei,
- másodfokon: az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei, fővárosi intézete
a közegészségügy és járványügy;
5. a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium területén
a) műemlékvédelmi hatóság
első fokon: az Országos Műemlékvédelmi Hivatal Műemlékfelügyeleti Igazgatósága
másodfokon: az Országos Műemlékvédelmi Hivatal elnöke
A műemlékileg védett terület (műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet) jellegét érintő területfelhasználás esetén
a műemlékvédelem;
b) természetvédelmi hatóság[47]
első fokon: a területileg illetékes természetvédelmi (nemzeti park) igazgatóság,
másodfokon: a KTM Természetvédelmi Hivatal az országos jelentőségű védett és védelemre tervezett természeti értéket, területeket érintő vagy azokra hatással levő területfelhasználás esetén a természet- és tájvédelem;
c) környezetvédelmi hatóság
első fokon: a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőség,
másodfokon: a Környezetvédelmi Főfelügyelőség a veszélyes hulladékot ártalmatlanító berendezés vagy lerakóhely területének kijelölésével, a zaj-, rezgés- és levegőtisztaság védelemmel kapcsolatos esetekben a környezetvédelem;
követelményeinek érvényre juttatása céljából.
6. a megyei múzeum (a fővárosban a Budapesti Történeti Múzeum) régészeti jelentőségű területen történő területfelhasználás esetén
a régészet;
7. a Földművelésügyi Minisztérium területén
a) első fokon: a hatósági állatorvos,
másodfokon: az állategészségügyi és élelmiszerellenőrző állomás
- az árutermelő állattartó épületek és járulékos létesítményeik (takarmánykeverő, állattartó telep központi épülete, trágyakezelő telep, állatrakodó stb.)
- állati eredetű alapanyagot feldolgozó élelmiszerüzemi épületek elhelyezésével kapcsolatos területfelhasználás esetén
az állategészségügy;
b) első fokon: a körzeti földhivatal,
másodfokon: a fővárosi, megyei földhivatal, termőföld, illetőleg mezőgazdasági művelés alatt álló földet érintő területfelhasználás esetén
a mezőgazdaság;
c) első fokon: az erdőfelügyelőség,
másodfokon: a Földművelésügyi Minisztérium erdő, illetőleg erdőművelés alatt álló földet érintő területfelhasználás esetén
az erdőgazdaság;
8. a Magyar Bányászati Hivatal területén
első fokon: a területileg illetékes bányakapitányság,
másodfokon: a Magyar Bányászati Hivatal a bányászati célt szolgáló védőterületen, továbbá a bányatelek határai között történő területfelhasználás esetén
a bányászat;
9.a Magyar Geológiai Szolgálat területén[48]
első fokon: a Magyar Geológiai Szolgálat területi hivatala,
másodfokon: a Magyar Geológiai Szolgálat Központi Hivatala az ásványi nyersanyagokat érintő kérdésekben, illetőleg a terv vagy létesítmény földtani (mérnök-, környezet-, hidrogeológiai stb.) megalapozottsága tekintetében a földtan;
10. a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium területén
a) első fokon: a Közlekedési Főfelügyelet,
másodfokon: a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium a repülőtér és a repülés biztonságát szolgáló földi berendezések biztonsági övezetén belül minden, a repülőtér építési telkének (üzemi területének) szélétől mért 15 km távolságon belül 40 méternél, bárhol másutt a belterületen 100 méternél, külterületen pedig 50 méternél magasabb építmény elhelyezésére történő területfelhasználás esetén, továbbá helikopterállomás és -leszállóhely építési telkének (üzemi területének) szélétől mért 1000 méteren belül építmény elhelyezésére történő területfelhasználás esetében a polgári légi közlekedés;
b) Országos közutaknál:
első fokon: a megyei (fővárosi) közlekedési felügyelet (a közút kezelőjének előzetes állásfoglalása alapján),
másodfokon: a Közlekedési Főfelügyelet;
Helyi közutaknál:
első fokon: az önkormányzat jegyzője (főjegyzője) (a közút kezelőjének előzetes állásfoglalása alapján),
másodfokon: a területileg illetékes megyei (fővárosi) közlekedési felügyelet a közút területén, az alatt vagy felett a közutak külterületi szakaszán a közút tengelyétől számított 50 méteren, autópálya, autóút, valamint kijelölt főút esetén 100 méteren belül a közutak belterületi szakaszán kereskedelmi, vendéglátóipari vagy egyéb szolgáltatási célt szolgáló építmény elhelyezésére történő területfelhasználás esetén az útügy és a közúti közlekedés biztonsága;
c) első fokon: országos közforgalmú vasút esetén a Közlekedési Főfelügyelet,
másodfokon: a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium
helyi és saját használatú vasút esetén
első fokon: a megyei (fővárosi) közlekedési felügyelet,
másodfokon: a Közlekedési Főfelügyelet a vasúti védőtávolságon belüli területfelhasználás esetén a vasúti közlekedés;
d) első fokon: az illetékes vízügyi igazgatóság,
másodfokon: az Országos Vízügyi Főigazgatóság, az ivóvíz, ásvány- és gyógyvíz kivételének hidrogeológiai védőterületét, hullámterét, fakadó- vagy szivárgóvizes vízjárásos területét, továbbá a vizek lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét vagy minőségét, medrének vagy partjának állapotát érintő területfelhasználás esetén a vízügy
11. a Honvédelmi Minisztérium (MHVK Hadműveleti Csoportfőnökség) a Belügyminisztérium és a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium
a repülőtér és a repülés biztonságát szolgáló földi berendezések biztonsági övezetén belül minden, a repülőtér építési telkének (üzemi területének) szélétől mért 15 km távolságon belül 40 méternél, bárhol másutt a belterületen 100 méternél, külterületen pedig 50 méternél magasabb építmény elhelyezésére, továbbá helikopter állomás és leszállóhely építési telkének (üzemi területének) szélétől mért 1000 méteren belül építmény elhelyezésére történő területfelhasználás esetében
a honvédelmi repülés;
12. az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium területén
első fokon: az Állami Energetikai és Energia-biztonságtechnikai Felügyelet,
másodfokon: az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium hőtermelő építmény, termelő vagy elosztó hőközpont elhelyezésére történő területfelhasználás esetében
az energiagazdálkodás és energiaellátás;
13. az illetékes szakhatóságok, meglévő vagy tervezett nyomvonal jellegű létesítményeket vagy a távközlés szabadon tartandó sávjait érintő területfelhasználás esetében
a biztonság;
követelményeinek érvényre juttatása céljából.
Lábjegyzetek:
[1] A szövegben szereplő 1964. évi III. törvényt, valamint a 30/1994. (XII. 2.) Korm. rendeletet az 1997. évi LXXVIII. törvény, az 1035/1967. (XI. 19.) Korm. határozatot a 28/1990. (II. 14.) MT rendelet 1. §-a hatályon kívül helyezte.
[2] A szövegben szereplő 1964. évi III. törvényt, valamint a 30/1994. (XII. 2.) Korm. rendeletet az 1997. évi LXXVIII. törvény, az 1035/1967. (XI. 19.) Korm. határozatot a 28/1990. (II. 14.) MT rendelet 1. §-a hatályon kívül helyezte.
[3] Az 1. § (1) bekezdése 15/1992. (VII. 10.) KTM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
[4] Az 1. § (2) bekezdésének b) pontja a 15/1992. (VII. 10.) KTM rendelet 10. §-a (1) bekezdésének megfelelően módosított szöveg.
[5] Az 1. § (2) bekezdésének c) pontját a 15/1992. (VII. 10.) KTM rendelet 10. §-a (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
[6] A 15/1992. (VII. 10.) KTM rendelet 10. §-ának (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
[7] A 2. § (1) bekezdésének szövegét a 21/1983. (XII. 28.) ÉVM rendelet 2. §-ának a) pontja állapította meg.
[8] Az 3. § (2) bekezdését a 21/1994. (VI. 29.) KTM rendelet 1. §-a iktatta a szövegbe.
[9] Lásd az 1991. évi XX. törvényt.
[10] A 3. § (2) bekezdését a 21/1994. (VI. 29.) KTM rendelet 1. §-a iktatta a szövegbe.
[11] A 4. § (1) bekezdése 15/1992. (VII. 10.) KTM rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.
[12] A 4. § (2) bekezdését 15/1992. (VII. 10.) KTM rendelet 10. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
[13] A 15/1992. (VII. 10.) KTM rendelet 10. §-ának (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
[14] Az 5. § (1) bekezdésének d) pontját a 15/1992. (VII. 10.) KTM rendelet 10. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
[15] Az 5. § (2) bekezdésének a) pontját a 15/1992. (VII. 10.) KTM rendelet 10. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
[16] Az 1972. évi 31. törvényerejű rendeletnek, valamint a 21/1994. (VI. 29.) KTM rendelet 10. §-ának (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
[17] A 15/1992. (VII. 10.) KTM rendelet 10. §-ának (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
[18] Az 5. § (2) bekezdésének e) és f) pontja a 15/1992. (VII. 10.) KTM rendelet 4. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
[19] Az 5. § (2) bekezdésének g),h) és i) pontját a 15/1992. (VII. 10.) KTM rendelet 10. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
[20] A 15/1992. (VII. 10.) KTM rendelet 10. §-ának (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
[21] Az 5. § (3)-(4) bekezdését a 15/1992. (VII. 10.) KTM rendelet 10. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
[22] Az 5. § (5) bekezdésének első mondata a 15/1992. (VII. 10.) KTM rendelet 4. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.
[23] A 6. § (1) bekezdésének b) pontját a 15/1992. (VII. 10.) KTM rendelet 10. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
[24] A 15/1992. (VII. 10.) KTM rendelet 10. §-ának (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
[25] A 6. § (3) bekezdését a 15/1992. (VII. 10.) KTM rendelet 5. §-a iktatta a szövegbe.
[26] Az 7. § (1) bekezdésének első mondata a 15/1992. (VII. 10.) KTM rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.
[27] A 7. § (4) bekezdését 15/1992. (VII. 10.) KTM rendelet 10. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
[28] A 8. §-t a 15/1992. (VII. 10.) KTM rendelet 10. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
[29] A 9. § címét az 5/1982. (I. 27.) ÉVM rendelet 2. §-a állapította meg.
[30] A 9. § (1) bekezdését az 5/1982. (I. 27.) ÉVM rendelet 13. §-a hatályon kívül helyezte.
[31] Az 1972. évi 31 törvényerejű rendeletnek megfelelően módosított szöveg.
[32] A 15/1992. (VII. 10.) KTM rendelet 10. §-ának (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
[33] A 9. § (2) bekezdésének g) pontja a 15/1992. (VII. 10.) KTM rendelet 7. §-ával megállapított szöveg.
[34] A 9. § (3) bekezdésének f) pontját a 15/1992. (VII. 10.) KTM rendelet 10. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
[35] A 10. § (1) bekezdésének c) és e) pontját a 15/1992. (VII. 10.) KTM rendelet 10. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
[36] A 10. § (1) bekezdésének d) pontja a 21/1994. (VI. 29.) KTM rendelet 3. §-ának megfelelően módosított szöveg.
[37] A 11. § -t a 15/1992. (VII. 10.) KTM rendelet 10. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
[38] A 12. § (3) bekezdését a 15/1992. (VII. 10.) KTM rendelet 10. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
[39] A 13. § (1) bekezdése a 15/1992. (VII. 10.) KTM rendelet 8. §-ával megállapított szöveg.
[40] A 14. § (3) bekezdése a 15/1992. (VII. 10.) KTM rendelet 9. §-ával megállapított szöveg.
[41] A 14. § (4)-(5) bekezdését a 15/1992. (VII. 10.) KTM rendelet 10. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
[42] A 15. § -t az 5/1982. (I. 27.) ÉVM rendelet 13. §-a hatályon kívül helyezte.
[43] A 16-19. § -okat a 15/1992. (VII. 10.) KTM rendelet 10. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
[44] A 20. § (3) bekezdését a 15/1992. (VII. 10.) KTM rendelet 10. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
[45] A szövegben szereplő 2/1962. (VII. 10.) ÉM rendeletet az 5/1969. (II. 2.) ÉVM rendelet 1. §-a hatályon kívül helyezte.
[46] A melléklet a 15/1992. (VII. 10.) KTM rendelet 10. §-ának (2) bekezdésével, valamint mellékletével megállapított szöveg.
[47] A melléklet 5. pontjának b) és c) alpontja a 21/1994. (VI. 29.) KTM rendelet 2. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
[48] A melléklet 9. pontja a 21/1994. (VI. 29.) KTM rendelet 2. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg, Egyidejűleg a bekezdés 10. pontot is iktatott a szövegbe, s az eredeti 10-12. pontok számozását 11-13. pontra változtatta.