33/1969. (X. 30.) PM-ÉVM-ÁH együttes rendelet

az állami telkek használati és igénybevételi díjáról

Az állami telkek használati és igénybevételi díját - az 56/1967. (XII. 19.) Korm. rendelet alapján - az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével egyetértésben - a következőképpen szabályozzuk.

A rendelet hatálya

1. §

(1) E rendelet hatálya kiterjed - a (2) bekezdésben említettek kivételével - az állami tulajdonban álló minden földrészletre (a továbbiakban: állami telek).

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya

a) a közterületekre (közutak, utcák, terek), b) a mezőgazdasági rendeltetésű földekre [az 1961. évi VI. tv. 1. § (1) bekezdése és a 7/1962. (III. 13.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése],

c) az erdőkre [az 1961. évi VII. tv. 2-3. § és a 33/1962. (IX. 12.) Korm. rendelet 1-7. §], továbbá

d) a vizek [folyók, állandó és időszakos vízfolyások, közcélú csatornák és természetes tavak] medrére.

A telekhasználati díj

2. §

(1) Az állami telkekért - tekintet nélkül arra, hogy már beépültek-e vagy sem - évenkénti telekhasználati díjat kell fizetni.

(2) Telekhasználati díjat kötelesek fizetni:

a) az állami telkeket kezelő állami vállalatok és egyéb állami gazdálkodó szervek,

b) az állami telkeket nem bérleti jogviszony alapján használó szövetkezetek, továbbá

c) a szövetkezeteknek, a társadalmi szervezeteknek és az egyesületeknek az állami telkeket nem bérleti jogviszony alapján használó önálló vagy közös vállalatai, illetőleg vállalkozásai.

(3) A telekhasználati díjat a telek birtokba adását követő év január hó 1. napjától kezdődően kell fizetni.

3. §

(1) Nem kell telekhasználati díjat fizetni:

a) a lakóépületek és a túlnyomó (50%-ot meghaladó) mértékben lakás céljára szolgáló vegyes rendeltetésű épületek,

b) a jóléti, egészségügyi, szociális, művelődésügyi, testnevelési és sportlétesítmények, lóversenypályák, továbbá a túlnyomó (50%-ot meghaladó) mértékben ilyen célokra szolgáló vegyes rendeltetésű létesítmények,

c) a műemlékvédelem alatt álló - termelő (szolgáltató) üzemi tevékenység folytatására nem használt - építmények elhelyezésére szolgáló, valamint

d) a bányászati tevékenység céljára rendeltetésszerűen használt állami telkekért, végül

e) az olyan állami telkek után, amelyeken vízi-létesítmények, továbbá ásványvíz vagy gyógyüdülő céljaira szolgáló források vannak.

(2) Nem kell telekhasználati díjat fizetni a nem mezőgazdasági rendeltetésű olyan állami földrészletekért sem, amelyeket mezőgazdasági nagyüzemek - a rendeltetésszerű felhasználásig - a mezőgazdasági alaptevékenységüknek megfelelően használnak.

(3) Mentesek a telekhasználati díj fizetésének a kötelezettsége alól:

a) az állami költségvetési szervek (államhatalmi és államigazgatási szervek, s ezek nem vállalati formában működő intézetei),

b) a pénzintézetek (ideértve a takarékszövetkezeteket is),

c) a jóléti, egészségügyi, szociális, művelődésügyi, testnevelési és sportintézmények,

d) a tanácsi házkezelési szervek,

e) a kommunális (a közfürdő, kertészeti, köztisztasági, kéményseprő, temetkezési, díjbeszedő, ingatlanközvetítő) szolgáltatást végző vállalatok és költségvetési üzemek,

f) a közmű vállalatok (a közcélú elektromos-, gáz-, távfűtő-, víz- és csatornázási művek), továbbá

g) a közhasználatú közlekedési (vasúti, hajózási, gépjármű- és légiközlekedési) vállalatok és a Magyar Posta.

(4) Nem terjed ki a mentesség:

a) a kommunális szolgáltatást végző vállalatok és költségvetési üzemek, továbbá a közmű vállalatok által nem kizárólag a saját szükségletükre szolgáló termelő (szolgáltató) tevékenység céljára használt állami telkekre (telekrészekre), valamint

b) a közmű vállalatok, a közhasználatú közlekedési vállalatok és a Magyar Posta üzemi céljaira nem szolgáló és tevékenységi körükön kívüli bérbeadás útján hasznosított állami telkekre (telekrészekre). Ez a rendelkezés nem érinti a bérbeadott rakterületekre vonatkozó mentességet.

4. §

(1) A telekhasználati díj évenként fizetendő mértéke a következő:

(2) A területi csoportok a következők:

I. Lakóterületek:

A) Túlnyomó részt három- és ennél többszintes lakóépületek elhelyezésére szolgáló (a fővárosban az I-III. építési övezetbe sorolt) terület, továbbá a város- (község-) központban, műemlékvédelem alatt álló területen, üdülő-, közintézmény- vagy zöldterületen fekvő állami telek.

B) Egyéb lakóterület.

II. Ipari területek:

C) Belső fekvésű, nagyértékű ipari terület.

D) Közepes (az "Egyéb lakóterület"-tel azonos) értékű ipari terület.

E) Külső fekvésű, termelő tevékenységre felhasznált ipari terület.

F) Külső fekvésű ipari területnek nem termelő tevékenységre (raktározási, irodai stb. célra) felhasznált része, továbbá a város- (község-) külterületén fekvő ipari terület.

(3) Ha az állami telek bánya-, közlekedési, védő-, illetőleg különleges rendeltetésű területen van, - fekvésétől függően - a C)-F) ipari területi csoportra vonatkozó megfelelő díjtételt kell alkalmazni.

(4) Az üdülőjellegű községeket az üdülőterületekre vonatkozó regionális rendezési tervek határozzák meg.

5. §

(1) Ha az állami telek a rajta elhelyezett létesítményre tekintettel részben mentes a telekhasználati díj fizetésének kötelezettsége alól, annak területéből csak a mentességre alapul szolgáló létesítmény által elfoglalt területnek megfelelő telekrészt szabad levonni.

(2) Az állami telek (telekrész) nagyságát az állami földnyilvántartás területi adatai, ezek hiányában pedig a bevallás szerinti adatok alapján kell megállapítani.

(3) Ha az állami földnyilvántartás a területi adatokat négyzetméterben tartja nyilván, a telekhasználati díj összegének megállapításához az állami telek (telekrész) négyzetméterben kifejezett összterületének és az egy négyszögölre eső díjtétel szorzatát 3.6-del kell osztani.

6. §

(1) A telekhasználati díj az egyébként fizetendő díjnál 50-100%-kal magasabb összegben állapítható meg

a) a város- (község-) rendezési tervművelet területfelhasználási előírásaival ellentétes használat,

b) a kitelepítésre kijelölt (a fővárosban a III. kategóriába sorolt) üzemeknek a kitelepítésre előírt határidőn túli visszamaradása,

c) a lakásépítéssel kapcsolatos szanálás miatt áttelepítésre kötelezett, nem lakásjellegű létesítményeknek az áttelepülésre előírt határidőn túli visszamaradása,

d) a környezetre káros hatású üzemeltetés megszüntetésére vonatkozó hatósági intézkedés végrehajtásának elmulasztása

esetén.

(2) Az (1) bekezdés aj pontjában meghatározott - az 1967. évi december hó 31. napját megelőző telepítés következtében fennálló - használat esetén a magasabb összegű telekhasználati díj csak 1971. január 1. napjától kerülhet alkalmazásra.

(3) Az (1) bekezdés b)-d) pontjaiban meghatározott használat esetében a magasabb összegű telekhasználati díj csak a kötelezettség teljesítése hónapjának végéig és akkor kerülhet alkalmazásra, ha a késedelem a kötelezett hibájából vagy mulasztásából keletkezett.

A telekigénybevételi díj

7. §

(1) A közületi elhelyezési eljárásban az elhelyező hatóság által határidő nélküli használatra kártalanítási kötelezettség nélkül kiutalt állami telekért (telekrészért) egyszeri igénybevételi díjat kell fizetni. [2/1969. (I. 23.) Korm. rendelet 9. § (3) bekezdés és 18. § (3) bekezdés, 4/1969. (I. 23.) ÉVM rendelet 11. § (3) bekezdés.]

(2) Az igénylő a telekigénybevételi díj fizetésének kötelezettsége alól csak akkor mentesül, ha az állami telket közterület céljára veszi igénybe, illetve annak tulajdonjogát vásárlás vagy csere útján megszerzi. A telekhasználati díj alóli mentesség az igénybevételi díjra nem terjed ki.

8. §

(1) Az igénybevételi díj a telekhasználati díj húszszorosát nem haladhatja meg. A nem tanácsi fejlesztési alapból megvalósuló egyedi nagyberuházások esetében az igénybevételi díj minden esetben a telekhasználati díj húszszoros összege.

(2) Az igénybevételi díj megfizetése legkésőbb az állami telek elfoglalására megállapított határnapon válik esedékessé.

9. §

Az igénybevételi dij fizetésének kötelezettségét, mértékét és határnapját az elhelyező hatóság kiutaló határozatában kell megállapítani; a határozatot az igénybevételi díj nyilvántartása és behajtása céljából az illetékes adóhatósággal is közölni kell.

10. §

Az igénybevételi díjra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a kisajátítási eljárásban is, ha a kisajátítást kérő állami szerv kártalanítási kötelezettség nélkül kap állami telket kezelésbe.

Pénzügyi rendelkezések

11. §

(1) A telekhasználati díjat az állami vállalatok és egyéb állami gazdálkodó szervek, továbbá a szövetkezetek és ezeknek, valamint a társadalmi szervezeteknek és az egyesületeknek vállalatai az eredményük terhére kötelesek elszámolni.

(2) Az igénybevételi díj a következő pénzügyi forrásokat terheli:

a) állami vállalatok és egyéb állami gazdálkodó szervek, továbbá tanácsi költségvetési szervek esetében a fejlesztési alapot,

b) központi költségvetési szervek esetében a szerv jóváhagyott költségvetését,

c) szövetkezetek esetében a fejlesztésre fordítható tartalékalapot, illetőleg beruházási célú fejlesztési alapot,

d) társadalmi szervezetek és egyesületek esetében ezek költségvetését, vállalataik esetében ezek fejlesztési alapját,

e) beruházás esetében pedig a beruházás költségének fedezésére szolgáló pénzügyi forrást.

(3) Az igénybevételi díj a beruházás értékét nem növeli és aktiválásra nem kerülhet.

12. §

A telekhasználati díj megállapítása, kezelése és ellenőrzése, továbbá az igénybevételi díj nyilvántartása és behajtása ügyében az adófizetés helye szerint illetékes első fokú adóhatóság jár el.

13. §

(1) A telekhasználati díj fizetésére kötelezett szervek az év első napján kezelésükben (használatukban) álló állami telkek után fizetendő telekhasználati díjat az építésügyi hatóság által igazolt adatok alapján maguk kötelesek kiszámítani és minden év május hó 31. napjáig (az 1969. évben november hó 30. napjáig) az illetékes első fokú adóhatósághoz befizetni.

(2) Az építésügyi hatóságnak az (1) bekezdésben említett igazolását a 107/1969. (PK 12.) PM utasítás 1. §-ának (2) bekezdése szerint a II. negyedévről (az 1969. évben a IV. negyedévről) benyújtandó adóbevallás vonatkozó mellékletére (D Pü 1677 rsz. nyomtatvány) kell rávezetni vagy azt ahhoz csatolni kell. Az építésügyi hatóság igazolását mellőzni lehet, ha az előző évben már igazolt adatokban változás nem következett be. Ezt a körülményt azonban a fizetésre kötelezett szerv az adóbevallási mellékletre vezetett nyilatkozatában köteles feltüntetni.

14. §

Az igénybevételi díjat

a) a nem tanácsi fejlesztési alapból megvalósuló egyedi nagyberuházások esetében a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságának illetékes területi igazgatóságához,

b) egyéb esetekben pedig a megyei (megyei jogú városi) tanács fejlesztési alapjának elosztási betétszámlájára, Budapesten a Fővárosi Vállalati és Szövetkezeti Adóhivatalhoz kell

befizetni.

15. §

A megyei (fővárosi) vállalati és szövetkezeti adóhivatalhoz (megyei jogú városi illetékkiszabási, vállalati és forgalmi adóhivatalhoz) befizetett telekhasználati díj és a telekigénybevételi díj - a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságának illetékes területi igazgatóságához befizetett díj kivételével - a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács fejlesztési alapját illeti meg. A díjaknak az alsóbb fokú tanácsok közötti elosztásáról és rendeltetésének meghatározásáról a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács gondoskodik.

16. §

(1) A telekhasználati és a telekigénybevételi díj kezelése, ellenőrzése és behajtása, a velük kapcsolatos szabálytalanságok tekintetében a gazdasági és pénzügyi ellenőrzés rendjéről, valamint a vállalatok és szövetkezetek adóigazgatására, költségvetési kapcsolatainak lebonyolítására és pénzügyi revíziójára vonatkozó eljárás szabályairól szóló jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A magánszemélyek által fizetendő igénybevételi díj tekintetében a lakosság adóira vonatkozó adóigazgatási eljárás szabályai szerint kell eljárni.

Vegyes rendelkezések

17. §

Az állami telek fekvése szerint illetékes tanács végrehajtó bizottságának építésügyi szakigazgatási szerve (építésügyi hatóság) a telekhasználati és az igénybevételi díj megállapításával kapcsolatos eljárásokban szakhatóságként működik közre; ennek során - szükség szerint az érdekelt ágazati szakhatóság meghallgatásával -

a) területfelhasználási szempontból szakvéleményt nyilvánít a telekhasználati díj fizetésének kötelezettsége alóli mentességgel kapcsolatos vitás ügyekben;

b) állást foglal abban a kérdésben, hogy az állami telek mely területi csoportba tartozik, továbbá, hogy a felemelt telekhasználati díj megállapítása indokolt-e;

c) kezdeményezi az állami telek telekhasználati díjának felemelt összegben történő megállapítását;

d) területfelhasználási szempontból állást foglal a fizetendő telekigénybevételi díj összege tekintetében.

18. §

(1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; ezzel egyidejűleg a 4/1968. (III. 6) ÉVM-PM-ÁH és a 13/1968. (XII. 15.) ÉVM-PM-ÁH együttes rendeletek hatályukat vesztik.

(2) A rendelet rendelkezéseit az 1969. évi január 1. napjától kell alkalmazni.

Vályi Péter s. k.,

pénzügyminiszter

Bondor József s. k.,

építésügyi és városfejlesztési miniszter