Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

32/1970. (VIII. 21.) Korm. rendelet

az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló törvény módosítására kiadott 1970. évi 28. számú törvényerejű rendelet végrehajtásáról

Az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény egyes rendelkezéseit módosító 1970. évi 28. számú törvényerejű rendelet 15. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a 33/1962. (IX. 12.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Vhr.) a következők szerint módosítja:

1. §

A Vhr. 2. §-a (1) bekezdésének d) pontja az alábbiak szerint módosul és a bekezdés a következő e)-o) pontokkal egészül ki:

(Művelési ágát tekintve erdő:)

"d) az erdészeti csemetekert és szaporítóanyag termelését szolgáló ültetvény;

e) az erdészeti nem állandó jellegű üzemi utak és vasutak területe;

f) az erdészeti rakodó;

g) az erdei nyiladék;

h) az erdőterületen áthaladó vezeték védősávja;

i) a külterületi park, élőfagyűjtemény (arborétum);

j) a karácsonyfatelep, a fűzvesszőtelep;

k) a legalább négy sor fából álló fasor, valamint a mező- és hóvédő erdősáv területe;

l) az ipari célokat szolgáló sajmeggytelep, továbbá a lombnyerés céljára szolgáló epreskert;

m) az árvízvédelmi töltéstől a folyó felé eső (hullámtéri) faállománnyal borított terület;

n) a víztározók védelmére, valamint a közcélú csatornák depóniáin és azok mentén létesített erdősávok, fűzvesszőtelepek;

o) a bányaszolgalommal érintett biztonsági övezet."

2. §

A Vhr. 3. §-a a következő f) és g) pontokkal egészül ki:

(Az erdők elsődleges rendeltetésük szerint lehetnek:)

"f) üdülőerdők (parkerdők, sétaerdők), amelyek városok, községek, lakótelepek, ipartelepek, kórházak, szanatóriumok, üdülők, üdülőtelepek közelében fekszenek, jól megközelíthetők, és faállományuk, műszaki létesítményeik alkalmassá teszik őket pihenésre, üdülésre;

g) vadgazdálkodási célokat szolgáló erdők."

3. §

A Vhr. 6. §-ának helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"6. § (1) Az erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló egyéb területek (ingatlanok):

a) az erdészeti rendeltetésű üzemi és lakóépületek telke és kertje;

b) az erdőgazdálkodás keretében üzemeltetett kő-, kavics-, murva-, homok, anyag- és mészkőbányák;

c) az állandó jellegű erdészeti üzemi utak.

(2) Az állami erdőgazdaságok, valamint a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó egyéb vállalatok (szervek) kezelésében, üzemeltetésében levő területeken az erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló területek az (1) bekezdésben felsoroltakon felül

a) az erdőgazdasági üzemi rendeltetésű mezőgazdasági földterületek (illetményföldek, a fogatgazdaság ellátását szolgáló területek, vadföldek);

b) az erdőgazdálkodás keretében üzemeltetett halászati és nádtermelési területek;

c) az erdőgazdasági állandó jellegű üzemi vasutakhoz tartozó területek."

4. §

A Vhr. 8. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"8. § (1) Vitás esetben azt, hogy az erdőkre és a fásításokra vonatkozó rendelkezések hatálya kiterjed-e valamely területre vagy nem, továbbá, hogy valamely faállománnyal borított terület az EVT alkalmazása szempontjából erdőnek vagy fásításnak minősül-e, 30 hektár területnagyságig - az állami erdőrendezőség szakvéleménye alapján - a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya (a továbbiakban: megyei szakigazgatási szerv), egyéb esetekben a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium dönti el.

(2) Minisztérium vagy országos hatáskörű szerv (a továbbiakban: minisztérium), illetve a felügyelete alá tartozó vállalat (szerv) kezelésében levő terület tekintetében a vita eldöntéséhez az illetékes miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) egyetértése szükséges."

5. §

A Vhr. 10. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az erdők kezelési és használati viszonyainak rendezését abban a községben kell elrendelni, amelyben erdőbirtokossági társulat szűnt meg, vagy a zártkertrendezés során magánerdő zártkert határán kívül került. A zártkerten kívül eső magánerdők tulajdonának megállapítását és az új kezelő (használó) kijelölését újabb rendezés nélkül, a 128 § szerint kell elvégezni, ha az érintett községben előzőleg már rendezték az erdők kezelési és használati viszonyait."

6. §

A Vhr. 13. §-a (1) bekezdésének a) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Az erdők kezelési és használati viszonyainak rendezésébe be kell vonni:)

"a) az erdőbirtokossági társulatok erdő- és mezőgazdasági ingatlanait;"

"d) a zártkertrendezés során zártkerten kívül kerülő erdőket."

7. §

A Vhr. 17. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Az egyéni tulajdonban és egyéni használatban levő erdőket lehetőleg egymás mellett kell kialakítani."

8. §

A Vhr. 19. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az erdők kezelési és használati viszonyainak rendezését községenként alakított bizottság (a továbbiakban: bizottság) készíti elő és a járási földhivatal hajtja végre. A bizottság javaslatot tesz a járási földhivatalnak a szükséges határozat meghozatalára. Erdőterület rendezés esetén (16.§) a javaslatnak az új kezelő (használó) kijelölésére is ki kell terjednie."

9. §

A Vhr. a következő új 23. §-al egészül ki:

"23. § A felügyeletet ellátó miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője), valamint a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter együttes állásfoglalása az irányadó abban a kérdésben, hogy az erdő valamely minisztérium, illetve országos hatáskörű szerv felügyelete alá tartozó vállalat (szerv) feladatának elvégzéséhez nélkülözhetetlen-e."

10. §

A Vhr. 33. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"33. § (1) Az erdőbirtokossági társulat megszűnik, ha más társulattal egyesül, vagy ha feloszlását a közgyűlés elhatározza. Az egyesülés és a feloszlás kimondásához a közgyűlés kétharmad többséggel hozott határozata szükséges. A határozatot a megyei szakigazgatási szerv hagyja jóvá.

(2) A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, ha megállapítja, hogy az erdőbirtokossági társulat életképtelen, vagy működése nem gazdaságos, a társulatot megszüntetheti.

(3) A társulat megszűnése esetében felszámolási eljárást kell lefolytatni."

11. §

A Vhr. 36-39. §-ainak helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"36. § Erdőnek állami szervtől más állami szerv kezelésébe való átadása, továbbá erdő művelési ágának megváltoztatása, vagy természetben való megosztása előtt be kell szerezni az illetékes állami erdőrendezőségnek az üzemterv szerinti gazdálkodás szempontjából adott szakvéleményét. Az erdőrendezőséggel közölni kell az erdő területének, fekvésének a meghatározását, talajának és a rajta levő faállománynak a leírását, valamint méretarányos vázrajzot kell mellékelni.

37. § Erdőnek a néphadsereg kezelésébe és kezeléséből, továbbá 30 hektárt meghaladó erdőnek állami erdőgazdaság, vagy állami vadgazdaság kezeléséből más állami szerv kezelésébe való átadásához a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium hozzájárulása szükséges. Egyéb esetekben állami tulajdonban álló erdőnek más állami szerv kezelésébe való átadásához akkor van szükség a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium hozzájárulására, ha az állami erdőrendezőség szakvéleményében az átadással nem ért egyet.

38. § (1) Erdő művelési ágának nem beruházás céljára történő megváltoztatását, valamint erdő természetben való megosztását a járási földhivatal engedélyezi. Az engedélyezéshez 10-30 hektár területű erdő esetében a megyei földhivatal, 30 hektárt meghaladó kiterjedésű erdőterületnél, valamint a néphadsereg kezelésében levő erdő esetében - területkiterjedésre tekintet nélkül - a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium hozzájárulására van szükség. 30 hektárt meg nem haladó erdő esetében akkor szükséges a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium hozzájárulása, ha az állami erdőrendezőség a művelési ág megváltoztatását, vagy a természetben való megosztást nem javasolja.

(2) Erdő művelési ágának megváltoztatásához csak akkor lehet hozzájárulni, ha az érdekelt megfelelő nagyságú csereterület beerdősítését biztosítja, kivéve, ha az érdekeltnek nincs földje, vagy csak olyan földterülettel rendelkezik, amely a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelmére vonatkozó rendelkezések szerint erdőtelepítésre nem használható.

(3) A művelési ág megváltoztatása iránti kérelemnek tartalmaznia kell a csereterület leírását is.

39. § (1) Erdőterület művelési ágát beruházás céljára csak elkerülhetetlen esetben és fontos népgazdasági érdekből szabad megváltoztatni. Az igénybevételt a lehető legkisebb területre kell korlátozni és a beruházás céljaira elsősorban értéktelenebb faállományú erdőket, erdei tisztásokat kell igénybevenni.

(2) Erdőterület igénybevételével járó beruházás esetén - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - az építésügyi hatóság megkeresésére, illetve a beruházó kérelmére az erdő művelési ágának megváltoztatásához szükséges szakhatósági hozzájárulást az állami erdőrendezőség szakvéleménye alapján a járási földhivatal adja meg. Ha a területi igény 10-30 hektár területű erdőt érint, a szakhatósági hozzájáruláson kívül a művelési ág megváltoztatásához a megyei földhivatal, ha pedig 30 hektárt meghaladó területű erdőt érint, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium hozzájárulására is szükség van.

(3) Nyomvonalas beruházásoknál, illetőleg aknák, szeparátorok és kapcsoló transzformátorok elhelyezésére szolgáló területek igénybevételénél az 1961. évi VI. törvény egyes rendelkezéseit módosító 1969. évi 3. számú törvényerejű rendelet, illetve végrehajtási rendelkezései szerint kell erdő esetében is eljárni."

12. §

A Vhr. 45. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az erdőt és fásítást csak a meghatározott minőségi követelményeknek megfelelő ültetési anyaggal szabad telepíteni."

13. §

A Vhr. 46. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Védelmi rendeltetésű erdők és fásítások felújítása során - az Országos Erdőgazdálkodási Szabályzatban (49. §) meghatározott kivételekkel - nem szabad tarvágást végezni."

14. §

A Vhr. 50. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"50. § A növényvédelmi rendelkezések az erdőszegélyekre és a mezővédő erdősávokra is vonatkoznak."

15. §

A Vhr. 52. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A véderdőket és védőfásításokat - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - az állami erdőgazdaságok kezelésében (üzemeltetésében) levő erdők, fásítások közül az állami erdőrendezőség, az egyéb erdők, fásítások közül - az állami erdőrendezőség javaslatára - a megyei szakigazgatási szerv jelöli ki."

16. §

A Vhr. 53. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"53. § (1) A fásítások rendeltetését, valamint az üzemterv jóváhagyásáig - a nem állami erdőgazdaság kezelésében (üzemeltetésében) levő véderdők kivételével - az erdők rendeltetését az állami erdőrendezőség állapítja meg.

(2) Az állami erdőrendezőség ellenőrzi az erdőkben az üzemterv szerint történő, a fásításokban pedig a rendeltetésszerű gazdálkodást. Meg nem felelő gazdálkodás esetén javaslatára az állami erdő kezelőjét a felügyeleti szerve, az egyéb erdő tulajdonosát (használóját) a megyei szakigazgatási szerv a gazdálkodás megváltoztatására és egyéb szükséges tevékenységre kötelezheti.

(3) Ha az erdő tulajdonosa (kezelője, használója) az erdőgazdasági feladatait felszólítás ellenére nem teljesíti és a népgazdaság érdekei azt szükségessé teszik, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter elrendelheti, hogy a munkákat a kezelő (használó) költségére más szerv végezze el."

17. §

A Vhr. 55. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"55. § (1) Az erdők kezelőjének (használójának) éves fakitermelési, erdősítési és erdőnevelési terveit az állami erdőrendezőség megvizsgálja abból a szempontból, hogy azok megfelelnek-e az üzemterv előírásainak.

(2) Azokra az erdőkre, amelyekre még nem készült üzemterv, valamint a fásításokra az éves erdőgazdálkodási tervek összeállításához szükséges előírásokat az állami erdőrendezőség - az út és vasút mentén levő erdők és fásítások tekintetében az erdőrendezőség, valamint a közlekedés- és postaügyi miniszter által kijelölt szerv - megállapításai pótolják.

(3) Az olyan termelőszövetkezeti és egyéni használatban levő erdőből, amelyre üzemterv még nem készült, valamint a nem állami szerv (személy) használatában álló fásításból a járási mezőgazdasági és élelmezésügyi szakigazgatási szervnek az állami erdőrendezőség szakvéleménye alapján hozott határozata szerint szabad fát kitermelni."

18. §

A Vhr. 57. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"57. § (1) Az erdőgazdasági üzemtervi előírástól eltérő tevékenységet - az érdekelt miniszterrel egyetértésben - a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter engedélyezheti.

(2) Az erdő művelési ágának megváltoztatását elrendelő határozatban az illetékes állami erdőrendezőség szakvéleménye alapján rendelkezni kell arról is, hogy az üzemterv mely előírásait kell továbbra is alkalmazni.

(3) Az üzemtervi előírástól eltérő fahasználattal kitermelt famennyiséget az üzemtervi időszakon belül meg kell takarítani. Kivételesen indokolt esetben a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter e kötelezettség alól felmentést adhat."

19. §

A Vhr. 63-67. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"63. § Annak a kezelőnek (használónak), akinek a kezelésében (használatában) összesen 5 hektárnál több erdő, fásítás van, - az út és a vasút mentén levő erdők, fásítások kezelőinek (használóinak) kivételével - szakszerű erdőgazdálkodása érdekében - állandó jelleggel - erdészeti szakképzettséggel rendelkező szakembert kell foglalkoztatnia.

64. § (1) Ha az erdő, fásítás összesen a 400 hektárt eléri, egy szakképzett erdészt, ha pedig az 1000 hektárt eléri, 500 hektáronként egy szakképzett erdészt kell foglalkoztatni.

(2) Ha az erdő, fásítás összes területe 1000-2000 hektár között van, a szakképzett erdészeken felül egy erdőmérnököt, ha pedig az erdő, fásítás a 2000 hektárt eléri, 2000 hektáronként egy további erdőmérnököt is kell foglalkoztatni.

65. § (1) Szakképzett erdészként olyan nagykorú magyar állampolgár foglalkoztatható, aki megfelel a fegyvertartási engedély kiadására vonatkozó feltételeknek és nem szenved olyan fogyatkozásban, amely hivatásának teljesítésében gátolná.

(2) Az erdész szakképzettségnek tekinthető képesítések körét a szakszervezettel egyetértésben a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter határozza meg.

66. § (1) Ha a kezelő (használó) erdészeti szakembert önállóan nem alkalmaz, köteles más, erdőgazdálkodást folytató és erdészeti szakembert alkalmazó üzemmel vagy szervvel - a szakember közös foglalkoztatására - megállapodást létesíteni.

(2) Az 5-400 hektár összterületű erdő, fásítás kezelője (használója) ha a sajátos helyi viszonyok vagy más okok miatt erdészeti szakember közös foglalkoztatására nincs lehetősége, az éves erdőgazdálkodási tervfeladatokra vonatkozó javaslat elkészítésére és helyszíni iránymutatás végett erdészeti szakértőt bízhat meg.

(3) Ha a kezelő (használó) előírás ellenére nem foglalkoztat erdészeti szakembert, részére - az erdőrendezőség szakvéleménye alapján - állami erdő (fásítás) kezelő esetében a felügyeleti szerv, nem állami erdő (fásítás) használó esetében pedig a megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi szakigazgatási szerv kijelöli azt az erdészeti szakembert alkalmazó üzemet (szervet), amellyel a szakember közös foglalkoztatására megállapodást kell kötnie.

67. § Az államerdészeti üzemeltetésért járulékot kell fizetni. A járulék összegét, kivetésének és behajtásának módját - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter állapítja meg."

20. §

A Vhr. 72. §-a a következő d) ponttal egészül ki:

(A talajvédelem érdekében be kell erdősíteni:)

"d) a folyók, állandó és időszakos vízfolyások, közcélú csatornák és tavak, valamint a meglevő és tervezett víztározók körüli olyan területeket, amelyeket eliszaposodás, vagy a környező hegyoldalakról görgeteg és hordalék lezúdulásának a veszélye fenyeget."

21. §

A Vhr. 74. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"74. § (1) A közérdekű erdőtelepítésekről és fásításokról tervet kell készíteni. Ezt az állami erdőrendezőség felülvizsgálja és záradékkal látja el.

(2) A terv készítésére a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter irányelveket adhat ki."

22. §

A Vhr. 75. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"75. § A minisztérium felügyelete alá tartozó területkezelőket felügyeleti szervük, az egyéb területkezelőket (használókat) a megyei szakigazgatási szerv kötelezi a közérdekű erdőtelepítésre és fásításra."

23. §

A Vhr. 76. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"76. § (1) A közérdekű erdőtelepítések, fásítások költségeit a Minisztertanács által évente nyújtott költségvetési juttatásból a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által megállapított mértékben meg kell téríteni.

(2) A juttatott támogatás felhasználását az állami erdőrendezőségek ellenőrzik."

24. §

A Vhr. 79-80. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"79. § (1) A kezelő (használó, üzemeltető) a legalább 400 hektárt kitevő erdő, fásítás őrzéséről az alkalmazásában levő erdész útján tartozik gondoskodni, vagy erdőőrt köteles alkalmazni.

(2) A kezelő (használó, üzemeltető) ha összesen 400 hektárnál kevesebb erdővel, fásítással rendelkezik, de ezek nem kisebb területeken, elszórtan fekszenek, az őrzési teendőket erdész útján is elláthatja, vagy erdőőrt köteles alkalmazni.

(3) Az összesen 400 hektárt el nem érő elszórt kisebb erdők és fásítások őrzése - ideértve az út-és vasútmenti erdőket, fásításokat is - a mezőőr feladata.

(4) Az árvízvédelmi erdők és a vízügyi érdekű fásítások őrzését a gátőrök, illetve csatornaőrök elláthatják.

80. § (1) Az erdőőr alkalmazására a 65. §-ban foglaltak az irányadók azzal, hogy az erdőőrnek ismernie kell működési területének őrzési szabályait.

(2) A 84. § alkalmazásában erdészen az erdők és fásítások őrzésével a kezelő (használó) által megbízott erdészt kell érteni."

25. §

A Vhr. 82. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki:

"(1) Az erdők, fásítások őrzésével megbízott erdész, valamint az erdőőr szolgálatba lépése előtt köteles hatósági esküt tenni."

"(3) Az erdők, fásítások őrzésével megbízott erdészt és az erdőőrt az 1961. évi V. törvény (Btk) 155. §-ának az alkalmazása szempontjából ugyanaz a büntetőjogi védelem illeti meg, mint a hivatalos személyt."

26. §

A Vhr. 87. §-a az alábbi (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Ha jogszabály kivételt nem tesz, az erdő rendeltetésszerű használatát akadályozó tevékenység folytatását a következő szervek engedélyezik:

a) ha a tevékenység nem fatermelést szolgáló és 10 hektárt meghaladó erdőterületet érint, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium;

b) egyéb esetben az állami erdőrendezőség szakvéleménye alapján állami tulajdonban levő erdőben a kezelő, nem állami tulajdonban levő erdőben a megyei szakigazgatási szerv. Ha az állami tulajdonban levő erdő kezelője az engedélyt nem adja meg, az engedélyezésről indokolt esetben a felettes szerv határoz.

(5) Az erdő rendeltetésszerű használatát akadályozó tevékenység engedélyezését biztosíték adásától lehet függővé tenni.

(6) A rendeltetésszerű használatot akadályozó tevékenységgel okozott kár fejében járó kártalanítás mértékére, - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a Polgári Törvénykönyvnek a kártérítésre vonatkozó rendelkezései az irányadók. A kártalanítás módjáról és mértékéről a tevékenység folytatója és az erdő kezelője (használója) között kötött szerződésben kell rendelkezni. Vita esetén a bíróság, illetve gazdasági döntőbizottság határoz."

27. §

A Vhr. 97. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"97. § (1) Az erdőben való legeltetés tilalma alól meghatározott területre és időre felmentést lehet adni. A felmentést indokolt esetben - az állami erdőrendezőség szakvéleménye alapján - a megyei szakigazgatási szerv adja és egyben meghatározza az erdőben való legeltetés feltételeit.

(2) Az, aki nem saját kezelésében (használatában) álló erdőben kíván legeltetni, a megyei szakigazgatási szerv által meghatározott feltételek alapján az erdő kezelőjével (használójával) létesít megállapodást."

28. §

A Vhr. 103. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"103. § (1) Állami vállalat (szerv) kezelésében, üzemeltetésében vagy termelőszövetkezet használatában álló erdőből, fásításból származó faanyag és egyéb erdei termék szállításához a kezelő (használó, üzemeltető) által kiállított bizonylat szükséges.

(2) Egyéb erdőből, fásításból származó faanyagot a községi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve, illetve a városi (fővárosi, városi kerületi) tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi szakigazgatási szerve által kiállított szállítási igazolás (bizonylat) kíséretében lehet szállítani."

29. §

A Vhr. 112. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Bérfűrészelést csak a faanyag származásának igazolása (103. §) mellett szabad végezni."

30. §

A Vhr. 117. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"117. § Az állami erdőrendezőségek a jogszabályokban meghatározott feladataikon kívül megállapítják a közérdekű erdőtelepítésre, fásításra elszámolható költségvetési juttatás és költségtérítés összegét."

31. §

A Vhr. 118. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"118. § (1) Az erdőkről és a fásításokról a kezelő (használó), valamint községenként (városonként) az állami erdőrendezőség - területi vonatkozásban az állami földnyilvántartással egyeztetett adatok alapján - szaknyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza az erdő (fásítás) rendeltetésére, fafaj összetételére és a faállomány nagyságára vonatkozó adatokat.

(2) A kezelő (használó) a területváltozások adatait az állami erdőrendezőség útján évenként közli a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériummal."

32. §

A Vhr. 119. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"119. § (1) Az erdészeti igazgatási feladatokat, ha jogszabály másként nem rendelkezik, elsőfokon a járási, másodfokon a megyei tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági és élelmezésügyi szakigazgatási szerve látja el.

(2) A mezőgazdasági és élelmezésügyi szakigazgatási szervek erdészeti tevékenységük során az állami erdőrendezőség munkáját érintő kérdésekben kötelesek előzetesen az erdőrendezőség szakvéleményét kikérni."

33. §

A Vhr. 128. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"128. § (1) Az EVT 42. és 43. §-ai alapján állami tulajdonba került erdőterületeket az állami erdőgazdaság, illetve az állami gazdaság kezelésébe kell adni. Az állami tulajdonbavétel módjára, valamint a térítés összegének a meghatározására a 36/1967. (X. 11.) Korm. számú rendelet 49. §-ában és a 7/1967. (X. 24.) Korm. számú rendelet 46. §-ában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) Ha az (1) bekezdés szerint állami tulajdonba került területnek az állami erdőgazdaság vagy állami gazdaság által történő hasznosítása nem gazdaságos, - a járási földhivatal tájékoztatása alapján - a termelőszövetkezet a terület használatba adását kérheti.

(3) Az állami tulajdonba került területnek a termelőszövetkezet tulajdonába való átengedésére a 36/1967. (X. 11.) Korm. számú rendelet (a továbbiakban: R.) 10. §-ában foglalt rendelkezések az irányadók. A termelőszövetkezet a volt erdőbirtokossági társulati tagok arányrészeinek megfelelő területek és területrészek, valamint a zártkerten kívül eső volt magánerdők után a R. 15. §-ának (3) bekezdése szerint, az egyéb területek után pedig az R. 18. §-ának (2) bekezdése szerinti térítést köteles fizetni."

34. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével hatályukat vesztik a következő jogszabályi rendelkezések:

a Vhr. 11., 28., 30. §-a, 31. §-a (1) bekezdésének első mondata, 41. §-a, 45. §-ának (3) bekezdése, 52. §-a (2) bekezdésének negyedik fordulata, 58., 60., 61. §-a, 68. §-a, 81. §-ának (2) bekezdése, 89. §-a, 99. §-ának második mondata, 100-102.§-ai, 104-105. §-ai, 107. §-a (1) bekezdésének második mondata, valamint (2) és (3) bekezdése, 108-111. §-ai, 112. §-ának (2) bekezdése, 116. és 120. §-a, 125. §-ának (1) bekezdése;

- Az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről szóló 2031/1962. (IX. 12.) Korm. számú határozat 6., 7., 9., 10., 11., 12., 15. és 16. pontja.

(3) A vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló 1/1962. (II. 9.) Korm. számú rendelet, továbbá a 33/1962. (IX. 12.) Korm. számú rendelet 115. §-a 1971. év január hó 1. napján hatályát veszti.

Fock Jenő s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke