50/1970. (XII. 20.) Korm. rendelet

az időleges munkakötelezettségről szóló 1967. évi 29. számú törvényerejű rendelet végrehajtásáról

A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány az 1967. évi 29. számú törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tvr.) 2. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

1. §

(1)[1] Elemi csapás vagy az ország érdekét fenyegető egyéb veszély (a továbbiakban: veszélyhelyzet) fennállását a Kormány állapítja meg. Halaszthatatlan esetben a veszélyhelyzetet a veszély által érintett tevékenység jellege szerint illetékes miniszter (a továbbiakban: miniszter) is megállapíthatja. A megye (főváros, megyei jogú város) területet érintően, ha a miniszter intézkedésének bevárása jelentős hátránnyal járna, a polgármester, fopolgármester és a megyei közgyulés elnöke is jogosult a veszélyhelyzet megállapítására. A miniszternek, illetőleg a vb elnöknek a veszélyhelyzet megállapításáról egyidejűleg tájékoztatnia kell a Minisztertanácsot.

(2)[2] Ha a veszélyhelyzetet kellő Időben, megfelelő eredménnyel az erre hivatott szervezettel nem lehet elhárítani, a polgármester, fopolgármester és a megyei közgyulés elnöke - több megyére kiterjedően a miniszter - elrendelheti az állampolgárok időleges munkakötelezettségét, illetőleg a dolgok (anyagok, munkaeszközök, szállítóeszközök stb.) ideiglenes igénybevételét.

(3)[3] Amennyiben a veszélyhelyzet a (2) bekezdésben említett lehetőségek felhasználásával nem szüntethető meg, a polgármester, fopolgármester és megyei közgyulés elnöke, illetőleg a miniszter kérheti a fegyveres erők, a fegyveres testületek vagy rendészeti szervek közreműködését a felettük felügyeletet ellátó minisztertől. A Munkásőrség, illetőleg a munkásőrök közreműködését a Munkásőrség országos parancsnokától lehet kérni.

(4) Ár- és belvíz, valamint a fertőző állatbetegséggel kapcsolatos járvány, továbbá növényi károsítók által felidézett veszélyhelyzet megállapítása, valamint ezekben az esetekben az állampolgárok időleges munkakötelezettségének, illetőleg a dolgok igénybevételének elrendelése, valamint a (3) bekezdésben említett közreműködés kérése az erre vonatkozó külön szabályok szerint történik.

(5) E rendelet rendelkezései nem vonatkoznak a honvédelemről szóló 1960. évi IV. törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott veszélyhelyzet esetére.

2. §

(1) Az állampolgárok időleges munkakötelezettségének, illetőleg a dolgok ideiglenes igénybevételének az 1. § (2) bekezdése szerinti elrendelése esetén a személyek munkára kirendelését, illetőleg a dolgok igénybevételét a lakóhely (telephely, dolog helye) szerint illetékes helyi tanács végrehajtó bizottsága hajtja végre.

(2) Elsősorban az adott körülmények között a veszély elhárítására a legalkalmasabb személyeket kell kirendelni, illetőleg dolgokat kell igénybe venni. Ügyelni kell arra, hogy a kirendelés, illetőleg igénybevétel a lehetőséghez képest ne veszélyeztesse a lakosság ellátását és ne okozzon zavart az állami és gazdálkodó szervek működésében.

(3) Nem rendelhetők ki időleges munkára a Tvr. szerint mentességre jogosult személyek körén túlmenően a közforgalmú közlekedési vállalatoknak a forgalom lebonyolításában közvetlenül résztvevő dolgozói, valamint a postai távközlési berendezések üzemeltetését és helyreállítását végző dolgozók, kivéve ha a veszélyhelyzet folytán munkahelyükre nem tudnak bemenni.

3. §

(1) A munkaviszonyban vagy szövetkezeti tagsági jogviszonyban álló személy a kirendelés idejére a vállalattól, illetőleg a szövetkezettől átlagkeresetben (átlagjövedelemben) részesül. Ennek összegét, ha a kirendelés a két munkanapot meghaladja - a vállalat, illetőleg a szövetkezet részére a 8. § (2) bekezdése szerint meg kell téríteni.

(2) Az (1) bekezdés alá nem tartozó személy számára a munkaügyi miniszter által megállapított díjazást kell fizetni.

(3) Az időleges munkára kirendelt személyek (a továbbiakban: munkakötelezett) - különösen a nők és a fiatalkorúak - egészségének és testi épségének védelméről a foglalkoztatás adott körülményeihez képest gondoskodni kell.

4. §

(1) A munkakötelezett számára a szükséghez képest térítés nélkül étkezést, és ha lakóhelyén kívül foglalkoztatják, szállást is kell biztosítani és gondoskodni kell utazási költségének megtérítéséről.

(2) A betegségi ellátásra egyébként nem jogosult munkakötelezett, valamint hozzátartozója betegség esetén közgyógyellátásra jogosult.

5. §

Az időleges munka végzésével összefüggésben a munkakötelezettet ért kárt úgy kell megtéríteni, mintha az munkaviszonya (szövetkezeti tagsági viszonya) keretében következett volna be. A munkakötelezett az általa okozott kárért a munkaviszony (szövetkezeti tagsági viszony) keretében okozott károk megtérítésére vonatkozó szabályok szerint felel.

6. §

A munkaviszonyban vagy szövetkezeti tagsági viszonyban álló munkakötelezettnek az időleges munkán töltött idejét, valamint annak, aki a veszélyhelyzet folytán munkahelyére bemenni nem tud, az emiatt kieső idejét úgy kell tekinteni, mintha ezalatt munkahelyén munkát végzett volna.

7. §

(1) Az igénybevett dolog használatáért, illetőleg felhasználásáért térítés jár.

(2) Az igénybevett dolognak a rendeltetésszerű használatot meghaladó értékcsökkenése esetén a különbözetnek, a dolog elpusztulása esetén pedig a dolog értékének megfelelő kártalanítás jár.

(3) Ha a dolog tulajdonosa az igénybevétel következtében az (1)-(2) bekezdés szerinti térítésen, illetőleg kártalanításon túlmenően jogellenes magatartás folytán károsodik, igényét a polgári jog szabályai szerint érvényesítheti.

(4) Az 1. § (3) bekezdés esetén a közreműködő szervek felmerült teljes költségét meg kell téríteni.

8. §

(1)[4] A 7. § (1) bekezdésében említett térítés mértékét, valamint a (2) bekezdésében említett kártalanítás megállapításának módját a miniszterrel egyetértésben a pénzügyminiszter, a szállítóeszközök, továbbá a fogatok és gépjárművek használatbavétele esetére a miniszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter állapítja meg.

(2) A 3. § (1)-(2) bekezdése, a 4. § (1) bekezdése, továbbá az 5. § és a 7. § szerinti kifizetésekre az 1. § (2) bekezdésében megjelöltek vagy az általuk meghatározott szervek kötelesek. Az erre vonatkozó elszámolási szabályokat a pénzügyminiszter állapítja meg.

9. §

(1) A 2. §, a 3. § (2) bekezdés, a 4. § (1)-(2) bekezdés, a 7. § (1)-(2) bekezdésével kapcsolatban felmerült vita elbírálása államigazgatási útra, az 5. §-ban és a 7. § (3) bekezdésében említett igények elbírálása bírói, illetőleg gazdasági döntőbizottsági útra tartozik.

(2) A 3. § (1) bekezdés és a 6. § alkalmazásával kapcsolatos vitákra a munkaviszony, illetőleg a szövetkezeti tagsági viszony keretében felmerült viták eldöntésére vonatkozó szabályok irányadók.

10. §

Annak, akit időleges munkára nem rendeltek ki, de a veszélyhelyzet folytán munkahelyén huzamos ideig megjelenni nem tud, rászorultság esetén a lakóhely szerint illetékes helyi tanács végrehajtó bizottsága szociális segélyt biztosít. Egészségügyi vagy állategészségügyi zárlat esetén ilyen esetben a betegségi biztosítási rendelkezésekben meghatározott feltételek mellett táppénzre jogosult.

11. §

Ha tartózkodási engedéllyel az ország területén levő külföldi a veszély elhárításában önként résztvesz, dolgait rendelkezésre bocsátja, vagy a veszélyhelyzet folytán munkahelyén megjelenni nem tud, az e rendelet 3-7. §-aiban, valamint a 10. §-ban foglaltakat ezekben az esetekben is alkalmazni kell.

12. §

E rendeletben foglaltak nem alkalmazhatók a Veszélyhelyzet következtében felmerült károk helyreállítására.

13. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a vasutak, a közutak és a közforgalmú repülőterek területén levő hóakadályok elhárításáról szóló 1048/1952. (XI. 23.) Mt. h. számú határozat és az e rendeletben foglaltaknak megfelelően módosul a vízügyről szóló 1964. évi IV. törvény végrehajtásáról szóló 32/1964. (XII. 13.) Korm. számú rendelet 78. §-ának (2) bekezdése, a 82. §-a, valamint a 89. §-a; az egyes bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző (járványos) állatbetegségek leküzdésében az államhatalmi, az államigazgatási és társadalmi szervek szervezett együttműködéséről szóló 14/1967. (V. 28.) Korm. számú rendelet 5. §-a; végül a növényvédelemmel kapcsolatos egyes hatáskörök és eljárási szabályok megállapításáról szóló 44/1968. (XII. 6.) Korm. számú rendelet 3. §-a.

(2) Az 1. § (1) bekezdésében említett miniszter e rendelet végrehajtásáról rendelkezést adhat ki.

Fock Jenő s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke