21/1971. (V. 11.) PM rendelet

a házadóról szóló 49/1962. (XII. 31.) Korm. rendelet végrehajtására kiadott 6/1963. (IV. 5.) PM rendelet módosításáról

A házadóról szóló, s a 18/1971. (IV. 28.) Korm. rendelettel módosított 49/1962. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 17. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, a R. végrehajtására kiadott, s a 31/1968. (XII. 11.) PM rendelettel módosított 6/1963. (IV. 5.) PM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) módosítására - annak 14-31. §-a tekintetében az építésügyi és városfejlesztési miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem:

1. §

A Vhr. 14. §-a helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

"14. § (1) Az állami eszközökből megvalósult tanácsi értékesítésű, a telepszerű- és az egyedi többszintes, valamint a családi lakóház fogalmi meghatározására az egyes lakásépítési formák pénzügyi feltételeiről és a szociálpolitikai kedvezményről szóló 7/1971. (II. 8.) Korm. rendelet végrehajtására kiadott 4/1971. (II. 8.) PM-ÉVM együttes rendelet 1-7. §-ában foglalt rendelkezések az irányadó.

(2) A R. 4. §-a (1) bekezdésében biztosított megfelelő adómentesség megilleti a lakóház részeként az ahhoz tartozó telken későbbi időpontban emeletráépítéssel, tetőtérbeépítéssel vagy toldaléképítkezéssel létesített új lakószobát és más helyiséget is, feltéve, hogy a használatbavételi engedélyhez kötött ilyen építkezés esetében az építésügyi hatóság használatbavételi vagy végleges fennmaradási (a továbbiakban együtt: használatbavételi) engedélyt adott.

(3) Az adómentesség kiterjed a lakóház valamennyi helyiségére bérbeadás esetében is."

2. §

A Vhr. 17. §-a helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

"17. § (1) Az építési és használatbavételi engedély tekintetében az építési engedélyezési eljárásról kiadott 10/1969. (VI. 8.) ÉVM számú, valamint az épületek és egyes építmények használatbavételének engedélyezésével kapcsolatos eljárásról szóló 11/1969. (VI. 8.) ÉVM rendeletben foglalt rendelkezések az irányadók.

(2) Az építésügyi hatósághoz a használatbavétel engedélyezése iránt benyújtott kérelmet - a (3) és (4) bekezdésben foglalt esetek kivételével - az adómentesség elnyerésére irányuló beadványnak is kell tekinteni. Az építésügyi hatóság a lakóház használatbavételi engedélyének egy példányát minden esetben - az engedély kiadásával egyidejűleg - köteles megküldeni az épület fekvése szerint illetékes községi, nagyközségi, városkörnyéki községi tanács végrehajtó bizottsága egységes szakigazgatási szervének, városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottsága, illetőleg megyei városi tanács kerületi hivatala pénzügyi szakigazgatási szervének (a továbbiakban együtt: adóügyi csoport).

(3) Az állami szerv (helyi tanács, Országos Takarékpénztár, a dolgozóinak lakásépítését támogató vállalat) beruházásában értékesítés céljából létesített - nem lakásfenntartó szövetkezeti - lakóházat megillető adómentesség elnyerése iránti kérelmet a vevő, társasház esetében a közös képviselő köteles az adóügyi csoporthoz benyújtani. A kérelemhez csatolni kell az egyes adásvételi szerződések, illetőleg társasház esetében az alapító okirat egy-egy példányát.

(4) Lakásfenntartó szövetkezeti épület esetében az adómentesség elnyerése iránti kérelmet a lakásfenntartó szövetkezet igazgatósága köteles az adóügyi csoporthoz előterjeszteni. A kérelemhez csatolni kell az alakuló közgyűlési jegyzőkönyv egy példányát.

(5) Az adómentesség időtartamát az adóügyi csoport a lakóház használatbavételi engedélyének keltét követő hónap 1. napjától kezdődően határozattal állapítja meg.

(6) Az engedélyezett adómentesség adatairól az adóügyi csoport külön nyilvántartást köteles vezetni."

3. §

A Vhr. 19. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

"(1) A R. 4. §-ának (4) bekezdésében biztosított adómentességet a helyi tanács végrehajtó bizottsága, az Országos Takarékpénztár, a tanácsi házkezelési vagy ingatlanokat kezelő egyéb állami szerv, valamint az ingatlanközvetítő vállalat (a továbbiakban együtt: elidegenítést lebonyolító szerv) által megküldött, a lakóház eladására vagy cseréjére (a továbbiakban együtt: elidegenítés) vonatkozó adásvételi-, illetőleg csereszerződés alapján az adóügyi csoport - a szerződés megkötése napját követő hónap 1. napjától számított 5 évi időtartamra - határozattal engedélyezi.

(2) Ha a szerződést később bármely okból felbontják, vagy az érvénytelenné válik és a lakóházat az elidegenítést lebonyolító szerv újból elidegeníti, az 5 éves teljes adómentességet a lakóház után - az újabb szerződés megkötése napját követő hónap 1. napjától kezdődően - az új tulajdonos (újabb vevő) részére is engedélyezni kell. Az előző vevő a vele kötött szerződés keltét követő hónap 1. napjától a szerződés felbontásának napjáig terjedő időre járó házadót pótlólag köteles megfizetni abban az esetben, ha a szerződés felbontása az ő hibájából történt."

4. §

A Vhr. 21. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(1) Legfeljebb 10 évig terjedő felújítási házadókedvezmény engedélyezhető az állampolgárok tulajdonában álló adóköteles - vagy a R. 4. §-ának (4) bekezdése alapján legfeljebb 5 évig teljesen adómentes - lakóházak (családi lakóházak, lakásfenntartó szövetkezeti és társasházak, valamint a szövetkezeti lakások és a társasházi öröklakások) után, ha a lakóházat a természetes elhasználódás vagy bármely más ok következtében beállott rongálódások megszüntetése érdekében részben vagy egészben felújítják, tatarozzák, helyreállítják, közművesítik vagy korszerűsítik (a továbbiakban együtt: felújítás)."

5. §

A Vhr. 22. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(1) Az adókedvezményre mindazok a munkálatok jogalapot nyújtanak, amelyek elvégzéséről - a lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló 1/1971. (II. 8.) Korm. rendeletben, valamint az annak végrehajtására kiadott 1/1971. (II. 8.) ÉVM rendeletben foglalt rendelkezések szerint - a bérbeadó (tulajdonos) köteles gondoskodni, illetőleg, amelyeknek a bérlő által történt elvégeztetése esetén a bérlőt bérbeszámítási jog illeti meg."

6. §

A Vhr. 25. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(2) A R. 4. §-ának (4) bekezdésében biztosított 5 éves teljes adómentesség vagy a már korábban engedélyezett adókedvezmény időtartamán belül megkezdett és bejelentett felújítás, illetőleg újabb felújítás esetén az adókedvezményt az (1) bekezdés alapján kell megállapítani, azt azonban csak az adómentesség vagy a korábbi adókedvezmény megszűnését (időtartamának lejártát) követően lehet igénybe venni."

7. §

A Vhr. 26. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(1) Aki a felújítás esetére biztosított adókedvezményt igénybe kívánja venni - a 24. § (2), a 27. § (2), valamint a 28. § (2) és (3) bekezdésében foglalt esetek kivételével - köteles a felújítás megkezdése előtt legalább 8 nappal az arra vonatkozó igényét az adóügyi csoportnál írásban bejelenteni. A bejelentéshez csatolni kell a felújítás részletes költségvetését, valamint - építési engedélyhez kötött felújítás esetén - az építési engedély másolatát."

8. §

A Vhr. 27. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(2) Az Országos Takarékpénztár által nyújtott építési kölcsönnel végzett felújítás esetében az adókedvezményt az Országos Takarékpénztár által elfogadott költségek alapján kell megállapítani. Az adókedvezményt a költségeknek az Országos Takarékpénztár által történt elfogadását követő 30 napon belül lehet az adóügyi csoportnál írásbeli bejelentés alapján igényelni. A bejelentéshez csatolni kell az Országos Takarékpénztár által elfogadott költségvetést és végszámlát."

9. §

A Vhr. 29. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(1) Átalakítási házadókedvezmény engedélyezhető az állampolgárok tulajdonában álló adóköteles - vagy a R. 4. §-ának (4) bekezdése alapján legfeljebb 5 évig teljesen adómentes - épület olyan átalakítása esetében, amelynek eredményeként az épületben levő lakások száma növekszik."

10. §

A Vhr. 33. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"a) lakószoba (szoba): a lakás, illetőleg üdülés"

[céljára használt helyiség;]

11. §

A Vhr. 35. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(2) A házadó kivetése során - a 37. és 41. §-ban foglaltakra is figyelemmel - a Budapestre, megyei városra, egyéb városra vagy a községekre vonatkozó táblázatok egyikét kell alkalmazni aszerint, hogy az épület hol fekszik."

12. §

A Vhr. 37. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"37. § (1) A R. 7. §-a (3) bekezdésének rendelkezését csak az állandó lakás céljára - az 1/1971. (II. 8.) Korm. számú és az ennek végrehajtására kiadott 1/1971. (II. 8.) ÉVM rendeletben foglaltaknak megfelelően - bérbeadott (ide nem értve az albérletet), s az utóbbi rendelet 1-8. §-ában foglalt rendelkezések szerint komfort nélkülinek minősülő lakások esetében lehet alkalmazni.

(2) A házadóátalány kivetésének mellőzése, illetőleg a már kivetett házadó időarányos törlése iránti kérelem tekintetében az adóügyi csoport határoz.

(3) Az írásbeli kérelemhez csatolni kell a lakás helyiségeinek és a lakáshoz tartozó helyiségeknek alapterületüket m2-ben feltüntető felsorolását, a bérlő által a lakáson kívül kizárólag vagy közösen használt helyiségek (WC, árnyékszék stb.) megnevezését, a lakás fűtési módját és a vízvétel lehetőségét, a bérleti jogviszony keletkezését, a bérleti díj havi összegét tartalmazó s a tulajdonos és a bérlő által aláírt nyilatkozatot, valamint írásbeli megállapodás esetén a bérleti szerződés másolatát."

13. §

A Vhr. 15., 16. és 20. §-a, valamint az 54. §-ának (3) bekezdése hatályát veszti.

14. §

Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit - a 11. §-ban foglaltak kivételével - 1971. évi július hó 1. napjától kell alkalmazni. A 11. §-ban foglalt módosítást az 1972. évi január hó 1. napjától esedékes házadó megállapítása során kell első ízben figyelembe venni.

Vályi Péter s. k.,

pénzügyminiszter