32/1972. (XI. 1.) PM rendelet
a veszteséges vagy alaphiányos mezőgazdasági termelőszövetkezetek gazdaságos működési feltételeinek megteremtéséről, a veszteség vagy alaphiány rendezéséről
A szövetkezetekről szóló 1971. évi III. tv. végrehajtása tárgyában kiadott 30/1971. (X. 2.) Korm. rendelet 28. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az Országos Tervhivatal elnökével, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel, a munkaügyi miniszterrel, a Magyar Nemzeti Bank elnökével és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendelem:
A rendelet hatálya
1. §
E rendelet hatálya arra a mezőgazdasági termelőszövetkezetre, halászati termelőszövetkezetre és mezőgazdasági szakszövetkezetre (a továbbiakban: termelőszövetkezet) terjed ki, amelynél a tárgyévi mérlegbeszámoló olyan veszteséget vagy alaphiányt mutat ki, vagy az év közben lefolytatott pénzügyi revízió jogerős határozata olyan veszteséget vagy alaphiányt állapit meg, hogy azt a termelőszövetkezet:
a) jövedelembiztonsági alapja,
b) beruházási betétszámláján (ideértve az amortizációs betétszámlát is) levő és más célra le nem kötött eszközei,
c) az 1/1972. (I. 25.) OT-PM együttes rendelet szerint képzett beruházási pénzügyi tartaléka,
d) a külön jogszabályban meghatározott tartalékalapja
terhére az itt megjelölt sorrendben rendezni nem tudja.
A veszteség vagy alaphiány rendezése szanálási eljáráson kívül
2. §
(1) Nem kell szanálási eljárást lefolytatni annál a termelőszövetkezetnél:
a) amelynél a veszteség vagy alaphiány a tárgyévet követő évben képződő jövedelemből és amortizációs alapból rendezhető az esedékes hitelvisszafizetési kötelezettség teljesítése mellett;
b) amely elhatározza, hogy a tárgyévet követő évben a részesedési alapját olyan mértékben csökkenti, hogy a csökkenés a veszteség és alaphiány rendezését az egyéb szükséges intézkedéssel együtt
lehetővé teszi; ilyen esetben viszont a következő évek munkadíjszintjének megállapításánál az eredetileg megállapított (nem csökkentett) részesedési alapot kell figyelembe venni;
c) amelynél fejlesztési alaphiány jelentkezik és a fejlesztési alaphiányát:
1. gazdasági társulás keretén belül fejlesztési alap átvételével, vagy
2. gazdasági társuláson kívül fejlesztési alap átvételével, illetve
3. gazdasági társulásból történő eszközkivonás útján a tárgyévet követő év április 30. napjáig
rendezi;
d) amely a veszteségét vagy alaphiányát a nélkülözhető eszközeinek értékesítéséből a tárgyévet követő év március hó 31. napjáig rendezi; a rendezés következtében azonban az állóeszközök és a tartós forgóeszköz készletállomány nem csökkenhet a fennálló, nem esedékes kötelezettségek öszszege alá;
e) amely a termelőszövetkezeti Kölcsönös Támogatási Alapból a veszteség vagy alaphiány-rendezésre végleges juttatást vagy a Magyar Nemzeti Bank útján (továbbiakban: Bank) kölcsönt kapott.
(2) Nem kell szanálási eljárást lefolytatni annál a mezőgazdasági szakszövetkezetnél, ahol a veszteség vagy alaphiány a tagok által már befizetett vagy a tárgyévet követő évben befizetésre kerülő évenkénti vagyoni hozzájárulásból rendezhető.
(3) Az (1) és (2) bekezdéseken alapuló határozatokat a közgyűlés hozza meg. A közgyűlés határozata előtt a hitelképességről a Bank állásfoglalását a termelőszövetkezetnek ki kell kérnie. A közgyűlés döntéséről az állami törvényességi felügyeletet ellátó szervet tájékoztatni kell.
A szanálási eljárás elrendelése
3. §
(1) Ha a veszteség vagy alaphiány szanáláson kívül nem rendezhető, a megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottsága (a továbbiakban: végrehajtó bizottság) a szanálási eljárást határozattal elrendeli.
(2) El kell rendelni a szanálási eljárást, ha a pénzügyminiszter, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke vagy a Magyar Nemzeti Bank elnöke javasolja. A szanálási eljárás megindítását a termelőszövetkezet (közgyűlés, vezetőség) is kérheti.
(3) A szanálást elrendelő határozattal egyidejűleg a végrehajtó bizottság utasíthatja az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szervet, hogy a termelőszövetkezet vezetőségének működését a 46/1971. (XII. 28.) Korm. rendelettel módosított és kiegészített 35/1967. (X. 11.) Korm. rendelet 162. és 163. §-ában foglaltaknak megfelelően függessze fel. A szanálási eljárás ideje alatt a szanálási bizottság is (a továbbiakban: Bizottság) tehet javaslatot a végrehajtó bizottságnak a vezetőség felfüggesztésére.
A szanálási eljárás
4. §
(1) A szanálási eljárás elrendeléséről értesíteni kell:
a) a Pénzügyminisztériumot,
b) a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumot,
c) a Magyar Nemzeti Bankot,
d) a termelőszövetkezet vezetőségét,
e) a termelőszövetkezet illetékes területi (szakmai) szövetségét,
f) az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szervet,
g) a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságának illetékes megyei (fővárosi) hivatalát.
(2) A szanálási eljárás megkezdésének és befejezésének időpontját a végrehajtó bizottság határozza meg azzal, hogy a helyszíni eljárás 30 napnál tovább nem tarthat.
5. §
(1) A szanálási eljárás lefolytatására Bizottságot kell létrehozni.
(2) A Bizottság vezetőjét és tagjait - a termelőszövetkezettől független szakemberekből - a végrehajtó bizottság jelöli ki. A Bizottságban részt vesz a végrehajtó bizottság és a Bank képviselője, továbbá a pénzügyminiszter, valamint a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter kívánságára az általuk javasolt személyek.
6. §
A Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságának illetékes megyei (fővárosi) hivatala a szanálás elrendeléséről szóló értesítés kézhezvétele, illetve a mérlegbeszámoló elkészülte után 30 napon belül köteles pénzügyi revíziót lefolytatni a termelőszövetkezetnél. A pénzügyi revíziót úgy kell lefolytatni, hogy a megállapítások a szanálási eljárás során a Bizottság rendelkezésére álljanak.
A Bizottság eljárása
7. §
(1) A szanálási eljárás során a Bizottságnak a veszteség és alaphiány okainak feltárása és az esetleges felelősség megállapítása végett vizsgálnia kell:
a) a tárgyévet megelőző évi és a tárgyévi mérlegbeszámoló helyességét,
b) a termelőszövetkezetnek az a) pontban megjelölt időszakra vonatkozó gazdálkodását és a folyamatban levő beruházásait.
(2) A termelőszövetkezet tárgyévi gazdálkodásának (vesztesége vagy alaphiánya) vizsgálatánál a Bizottság köteles feltárni:
a) azokat az okokat, amelyek az egyes ágazatoknál a veszteséget előidézték,
b) az alaphiány keletkezésének okait.
(3) A Bizottság a termelőszövetkezet tárgyévi gazdálkodásának vizsgálatához felhasználhatja:
a) a termelőszövetkezet számviteli anyagait,
b) az ellenőrző bizottság értékelő jelentéseit,
c) a Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálati anyagait,
d) a pénzügyi revíziók anyagát,
e) a Bank által végzett fedezet-vizsgálatok, elemzések anyagát,
f) a közgyűlési és vezetőségi ülések jegyzőkönyveit, okmányait,
g) az előző szanálások adatait és megállapításait.
(4) A vizsgálat során a termelőszövetkezet minden tagja és alkalmazottja köteles a szükséges felvilágosításokat és adatokat megadni és a vizsgálatot elősegíteni.
A Bizottság javaslatai
8. §
(1) A Bizottság a szanálási eljárás helyszíni befejezését követő 15 napon belül értékelő jelentést készít, amelyben javaslatokat tesz a végrehajtó bizottságnak a veszteség vagy alaphiány rendezésére, a folyamatban levő beruházások további forrásaira, illetőleg a gazdálkodás megjavításához szükséges intézkedésekre.
(2) Ha a Bizottság a vizsgálat során személyi felelősséget állapít meg, a fegyelmi felelősségrevonásra, illetőleg a kár megtérítésére a végrehajtó bizottság indítványára az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv tesz javaslatot a közgyűlésnek, illetőleg a szövetkezet más illetékes szervének. Bűncselekmény gyanúja esetén a szükséges intézkedéseket a végrehajtó bizottság teszi meg.
A veszteség vagy alaphiány rendezésének módja
9. §
(1) A veszteségnek vagy alaphiánynak azt a részét, amelyet a termelőszövetkezet saját forrásaiból (2. §) nem tud fedezni, a végrehajtó bizottság akkor rendezheti, ha a termelőszövetkezet elfogadja a végrehajtó bizottságnak az e rendelet alapján javasolt feltételeit.
(2) Az (1) bekezdésben említett, a végrehajtó bizottság által történő rendezés formái:
a) a visszatérítendő állami juttatás,
b) a fedezet (óvadék) mellett nyújtott szanálási hitel és
c) a dotáció.
A fejlesztési alaphiány rendezése
10. §
(1) Fejlesztési alaphiányt csak visszatérítendő állami juttatással lehet rendezni. A visszatérítendő állami juttatást a 35/1967. (X. 11.) Korm. rendelet 50. §-ának (2) bekezdése szerint kell nyilvántartani.
(2) A visszatérítendő állami juttatás után a termelőszövetkezet évi 5%-os járulékot fizet termelési költségei terhére. A járulékot a PM Termelőszövetkezeti Visszatérítendő Állami Juttatási Alap elnevezésű számlára kell befizetni. A járulék átutalása, elszámolása, valamint a mulasztások során hozandó intézkedések tekintetében a gazdasági és pénzügyi ellenőrzés rendjéről, továbbá a vállalatok és szövetkezetek adóigazgatására, költségvetési kapcsolatainak lebonyolítására és pénzügyi revíziójára vonatkozó eljárás szabályairól szóló jogszabályok, illetőleg az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) A visszatérítendő állami juttatást a termelőszövetkezet a következő években képződő jövedelméből és az amortizációs alapból köteles visszafizetni; a visszafizetés összegét éves tervében határozza meg. A visszafizetés előtt új telepítési, építési és építés-szerelési beruházásra ártámogatási okiratot kiadni nem lehet.
A veszteség vagy egyéb alaphiány rendezése
11. §
A veszteség rendezésére dotáció, illetőleg szanálási hitel adható.
12. §
(1) Dotáció adható olyan veszteség rendezésére, amely
a) rendkívüli ár- vagy belvíz sújtotta területté nyilvánított [1001/1972. (I. 18.) Korm. határozattal módosított 1017/1970. (V. 30.) Korm. határozat] termelőszövetkezetben keletkezett, ha a veszteséget
1. a kárnak megfelelő biztosítási szerződéssel rendelkező termelőszövetkezet saját forrásból (2. §) egy éven belül rendezni nem tudja;
2. a kárnak megfelelő biztosítási szerződéssel nem rendelkező termelőszövetkezet saját forrásból (2. §) két éven belül rendezni nem tudja;
b) a biztosítási feltételek szerinti elemi kárból származott veszteségnek a biztosítási szerződéssel nem fedezhető része, feltéve, hogy e veszteséget a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezet egy éven belül, minden egyéb termelőszövetkezet két éven belül saját forrásból (2. §) nem tudja rendezni.
(2) A kedvezőtlen termőhelyi adottságú termelőszövetkezetnek az (1) bekezdésben nem említett veszteségére is adható dotáció a 14. § (1) bekezdésében meghatározott forrásból, ha a veszteséget két éven belül saját forrásból (2. §) nem lehet rendezni.
13. §
(1) Szanálási hitel útján lehet rendezni a veszteségnek dotációval nem fedezhető részét, valamint az egyéb alaphiányt.
(2) Szanálási hitelt a Bank a végrehajtó bizottság által a 14. §-ban megjelölt forrásokból biztosított fedezet (óvadék) mellett legfeljebb az óvadék lekötési időtartamára nyújthat.
A veszteség vagy alaphiány végrehajtó bizottság által történő rendezésének fedezete
14. §
(1) Visszatérítendő állami juttatást, a szanálási hitelhez szükséges óvadékot és a 12. § (2) bekezdése szerinti dotációt a végrehajtó bizottság a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek jövedelemkiegészítő támogatásának keretmaradványából, valamint az állami költségvetésből a megyei tanácsnak átutalt fejlesztési hozzájárulás keretéből [48/1970. (XII. 24.) PM - MÉM számú együttes rendelet] és ennek előző évi keretmaradványaiból biztosítja.
(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt források összege a veszteség vagy alaphiány rendezésére nem elegendő, a végrehajtó bizottság a Pénzügyminisztériumtól
a) visszatérítendő állami juttatás céljára a Pénzügyminisztérium által kezelt Termelőszövetkezeti Visszatérítendő Állami Juttatási Alapból;
b) a szanálási hitelhez szükséges óvadékra és a 12. § (1) bekezdése alapján megállapított dotációra
fedezetet igényelhet.
A veszteség vagy alaphiány rendezésére a végrehajtó bizottság által folyósított fedezet visszafizetése
15. §
(1) A visszatérítendő állami juttatást a 10. § (2) bekezdésében megjelölt számlára kell visszautalni.
(2) Az óvadék lekötési időtartamát a végrehajtó bizottság határozatban állapítja meg. A hitel visszafizetése után az óvadékot a Bank visszautalja.
A veszteség vagy alaphiány végrehajtó bizottság által történő rendezésének feltételei
16. §
(1) A veszteség vagy alaphiány végrehajtó bizottság által történő rendezésének feltételeiről a végrehajtó bizottság határozatot hoz, amelyet közöl a termelőszövetkezettel. A feltételek elfogadásáról a közgyűlés dönt.
(2) A veszteséget vagy alaphiányt csak a végrehajtó bizottság feltételeinek elfogadása után lehet a 14. §-ban foglalt forrásokból rendezni.
17. §
(1) A veszteség vagy alaphiány végrehajtó bizottság által történő rendezésének a tárgyévet követő évekre szóló kötelező feltételei a következők:
a) az alaptevékenységen kívüli veszteséges tevékenység felszámolása;
b) a folyamatban levő beruházások ütemének oly mértékű csökkentése, hogy ha a termelőszövetkezetnek a beruházás folytatásához hitelen és állami támogatáson túl a tárgyévet követő évben saját erő szükséglete is van, a saját erő mértéke csak az amortizációs alapjának 50%-áig terjedhet;
c) a munkadíjra felhasználható összegnek legfeljebb az előző két év átlagos részesedése 80%-ában való meghatározása, ha a veszteség rendezése szanálási hitellel történt. Az így meghatározott összeget kell év közben tartani a tárgyévet követő éven túl egészen a szanálási hitel visszafizetéséig. Ha év végén a kötelezettségek teljesítése után a rendelkezésre álló jövedelem lehetővé teszi, kiegészítő részesedés fizethető legfeljebb az előző két év átlagos részesedésének 20%-áig. Amennyiben a termelőszövetkezet a tárgyévet követő években a tevékenységét új üzemággal bővíti, a csökkentett részesedési alapot az 1045/1970. (X. 17.) Korm. határozat I. részének 3. b) pontjában foglaltak szerint növelni lehet;
d) a vezető beosztású tagok jövedelmének a TOT irányelvei alapján való meghatározása;
e) a termelőszövetkezet elnökénél, függetlenített elnökhelyettesénél, továbbá akár tagként, akár alkalmazottként foglalkoztatott főkönyvelőjénél, főmérnökénél (a termelés első számú felelős vezetője, aki vagy főmezőgazdászi vagy főkertészi, fő-állattenyésztői címet visel), valamint a veszteséges üzemágak vezetőinél a személyes jövedelem alapmunkadíjra, alkalmazottaknál a besorolás szerinti munkabér 80%-ára, fejlesztési alaphiány esetén a munkadíj, illetve a munkabér 75%-ra való csökkentése. Ezt a korlátozást 12 hónapi időtartamra érvényesíteni kell. Munkahelyváltoztatás esetén - a 12 hónapból még nem érvényesített levonást - tartozásként kell kezelni. A határidőt a szanálási eljárás elrendelésétől, illetőleg a 3/1972. (I. 25.) PM rendelet 3. §-a (3) bekezdésének első mondata alapján végrehajtott intézkedéstől kell számítani. Azt, aki év közben került a termelőszövetkezet felsorolt munkakörébe, arányos díj-(bér-) csökkentés terheli. A személyes jövedelem megállapításánál - a díjazásra vonatkozó közgyűlési határozatban, illetve munkaszerződésben rögzítettől függetlenül - a TOT irányelve, illetve az alkalmazottak esetében a vonatkozó jogszabályok szerinti eredményességi javadalmazás (prémium) nélkül számított összes jövedelem két éves átlagát kell figyelembe venni.
(2) Az (1) bekezdés e) pontjában foglaltaktól a végrehajtó bizottság eltekinthet, ha megállapítja, hogy az ott felsorolt vezetők a veszteség és alaphiány keletkezésében vétlenek.
(3) A végrehajtó bizottság feltételként előírhatja továbbá:
a) a termelési szerkezet módosítását a veszteséges alaptevékenység gazdaságosságának biztosítására;
b) a termelőszövetkezet munkadíjazási rendjének a szükségesnek megfelelő változtatását.
Vegyes rendelkezések
18. §
(1) A 17. § (1) bekezdésének b) pontja szerint csökkentett éves ütemben folytatható (vagy leállított) folyamatban levő beruházás esetén a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatósága illetékes megyei (fővárosi) hivatalának a végrehajtó bizottság javaslatára új határidők meghatározása mellett mellőznie kell az ártámogatásban részesülő beruházásokra előírt - a befejezési határidő vagy a rendeltetésszerű használatbavétel elmulasztása miatti - pénzügyi szankciók (beruházási járulék) alkalmazását.
(2) Ha a veszteséges termelőszövetkezet más termelőszövetkezettel egyesül, a szanálási eljárás alapján tett intézkedésekből származó jogok és kötelezettségek a jogutód termelőszövetkezetet illetik meg, illetve terhelik.
(3) Ha a végrehajtó bizottság megállapítása szerint a termelőszövetkezet eredményes gazdálkodásának feltételei nem biztosíthatók, a termelőszövetkezet tartósan veszteséges, vagy a jövőbeni eredményes gazdálkodás megteremtésére hozott intézkedéseket a termelőszövetkezet nem hajtja végre, az 1967. évi iii. törvény 130/A. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglaltakat kell alkalmazni.
(4) Amennyiben a termelőszövetkezet az óvadék - ideértve a 3/1972. (I. 25.) PM rendelet szerinti, a hitelképesség helyreállításához nyújtott óvadékot is - mellett nyújtott hitelt, vagy annak egy részét a lejárat időpontjára visszafizetni nem tudja, azt a termelőszövetkezet mérlegbeszámolójában az állammal szembeni esedékes kötelezettségként (veszteség) kell kimutatni.
(5) A szanálási bizottság tagjait a termelőszövetkezet semmiféle díjazásban nem részesítheti.
(6) A végrehajtó bizottság a szakigazgatási szerveivel évenként ellenőriztesse a szanálással kapcsolatos végrehajtó bizottsági határozat teljesítését és tegyen intézkedéseket a határozat megszegői ellen.
Hatálybalépés
19. §
(1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit első ízben az 1972. évi veszteség vagy alaphiány rendezésénél kell alkalmazni.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 29/1968. (X. 25.) PM-MÉM együttes rendelet, valamint ennek alapján kiadott miniszteri leiratok.
Dr. Garamvölgyi Károly s. k.,
a pénzügyminiszter első helyettese