50/1975. (XI. 22.) PM-ÉVM-ÁH együttes rendelet

az állami telkek használati és igénybevételi díjáról

Az állami telkek használati és igénybevételi díját - az 56/1967. (XII. 19.) Korm, rendelet alapján - az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével egyetértésben - a következőképpen szabályozzuk.

A rendelet hatálya

1. §

(1) E rendelet hatálya kiterjed - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - az állam tulajdonában álló minden földrészletre (a továbbiakban: állami telek).

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya:

a) a közterületekre (közutak, utcák, terek),

b) a mezőgazdasági rendeltetésű földekre [az 1961. évi VI. tv. 1. § (1) bekezdése és a 7/1962. (III. 13.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése),

c) az erdőkre [az 1961. évi VII. tv. 2-3. § és a 33/1962. (IX. 12.) Korm. rendelet 1-7. §], továbbá

d) a vizek (folyók, állandó és időszakos vízfolyások, közcélú csatornák, tavak és víztározók) medrére.

(3) Ha a (2) bekezdésben említett területet beruházás elhelyezésére jelölik ki, az a területfelhasználási engedély jogerőre emelkedését követően, e rendelet alkalmazásában állami teleknek minősül.

A telekhasználati díj

2. §

(1) Az állami telekért - tekintet nélkül arra, hogy már beépült-e vagy sem - évenként telekhasználati díjat kell fizetni.

(2) Telekhasználati díjat köteles fizetni:

a)[1] az állami telket kezelő állami vállalat és a vállalati gazdálkodás rendszerében működő egyéb állami szerv - ideértve az eredményérdekeltségű költségvetési intézményt is-,

b) a szövetkezet, szövetkezeti vállalat, társadalmi szervezet vállalata, mindezek egymással, vagy más szocialista gazdálkodó szervezetekkel, illetve az utóbbiaknak egymással létrehozott és jogi személyiséggel rendelkező társulása, valamint az egyesület és az egyesülés (a továbbiakban együtt: vállalat), ha az állami telket nem bérleti jogviszony alapján használja.

(3) A telekhasználati díjat a telek birtokbaadását követő év január 1. napjától kezdődően kell fizetni;

3. §

(1) Mentes a telekhasználati díj alól:

a) a lakóépületek és a túlnyomó (50%-ot meghaladó) mértékben lakás céljára szolgáló vegyes rendeltetésű épületek,

b) a jóléti, egészségügyi, szociális, oktatási, kulturális, testnevelési és sportlétesítmények, lóversenypályák, továbbá a túlnyomó (50%-ot meghaladó) mértékben ilyen célokra szolgáló vegyes rendeltetésű létesítmények,

c) a műemlékvédelem alatt álló építmények,

d) a bányászati tevékenység céljára rendeltetésszerűen használt létesítmények,

e) a vízi-létesítmények, az ásványvíz vagy gyógyüdülő céljaira szolgáló források

által elfoglalt állami telek, illetőleg telekrész.

(2)[2] Ha az állami telek a rajta elhelyezett létesítményre tekintettel részben mentes a telekhasználati díj alól, annak területéből csak a mentességre alapul szolgáló létesítmény által elfoglalt területnek megfelelő telekrészt szabad levonni. A műemlékvédelem alatt álló építményekhez tartozó földterület teljes egészében mentes a telekhasználati díj fizetési kötelezettség alól.

(3) Mentesek a telekhasználati díj fizetésének kötelezettsége alól:

a) a pénzintézetek (ideértve a takarékszövetkezeteket is),

b) a jóléti, egészségügyi, szociális, oktatási, kulturális, testnevelési és sportintézmények,

c) a tanácsi házkezelési szervek,

d) a kommunális (a közfürdő, kertészeti, köztisztasági, településtisztasági, kéményseprő, temetkezési, díjbeszedő, ingatlanközvetítő) szolgáltatást végző és a város- és községgazdálkodási vállalatok,

e) a költségvetési üzemek,

f) a kijelölt fogyasztási szolgáltató vállalatok,

g) a közmű vállalatok (a közcélú elektromos-, gáz- távfűtő-, víz- és csatornázási müvek),

h) a közhasználatú közlekedési (vasúti, hajózási, gépjármű-, és légi közlekedési) vállalatok,

i) a Magyar Posta és

j) a Diplomáciai Testületet Ellátó Igazgatóság.

k)[3] a lakás-, üdülő- és garázsszövetkezetek a tartós használatukba adott állami telkek után.

(4) Nem kell telekhasználati díjat fizetni az olyan állami telekért, amelyet a rendeltetésszerű felhasználásáig a mezőgazdasági nagyüzemek a mezőgazdasági alaptevékenységüknek megfelelően használnak.

4. §

(1)[4] A telekhasználati díj évenként fizetendő mértéke a következő:

Ft/négyzetméter

(2) Az országos jelentőségű üdülőterülettel rendelkező nagyközségeket és községeket a rendelet 1. számú melléklete határozza meg:

(3) A rendelet 2. számú mellékletében felsorolt városokban, nagyközségekben és községekben az (1) bekezdésben meghatározott telekhasználati díj 50%-kal felemelt összegét kell fizetni.

(4) A területi csoportok a következők:

I. Lakóterületek:

A) Túlnyomórészt három- és ennél többszintes lakóépületek elhelyezésére szolgáló terület.

B) Egyéb lakóterület.

II. Ipari területek:

C) Belső fekvésű, nagyértékű ipari terület.

D) Belső fekvésű, közepes értékű ipari terület.

E) Külső fekvésű, termelő tevékenységre felhasznált ipari terület.

F) Külső fekvésű ipari területnek nem termelő tevékenységre (raktározási, irodai stb. célra) felhasznált része, továbbá a város (község) külterületén fekvő ipari terület.

(5) Ha az állami telek város-(község-) központban, műemlékvédelem alatt álló területen, üdülő-, intézmény- vagy zöldterületen van, az A) lakóterületi csoportra, ha pedig közlekedési vagy egyéb rendeltetésű területen van, - fekvésétől függően - a C)-F) ipari területi csoportra vonatkozó megfelelő díjtételt kell alkalmazni.

(6) Ha a település jogállása év közben megváltozik (pl. nagyközség várossá alakul), az új jogállásnak megfelelő telekhasználati díjat a következő év első napjától kezdve kell fizetni.

5. §

(1) A telekhasználati díjat a 4. § (1) és (3) bekezdése szerint fizetendő díjnál 100%-kal magasabb összegben kell megállapítani:

a) a város (község) általános rendezési tervének területfelhasználási előírásaival ellentétes használat,

b) a kitelepítésre vagy áttelepítésre kötelezett vállalatok (üzemek) határidőn túli visszamaradása,

c) a lakásépítéssel kapcsolatos szanálás miatt áttelepítésre kötelezett, nem lakás jellegű létesítményeknek az áttelepítésre előírt határidőn túli visszamaradása,

d) a környezetre káros hatású üzemeltetés megszüntetésére vonatkozó hatósági intézkedés végrehajtásának elmulasztása

esetén.

(2) Az (1) bekezdés b)-d) pontjaiban meghatározott használat esetében a magasabb összegű telekhasználati díj csak a kötelezettség teljesítése hónapjának végéig és akkor kerülhet alkalmazásra, ha a késedelem a kötelezett hibájából vagy mulasztásából keletkezett.

A telekigénybevételi díj

6. §

(1) A közületi elhelyezési eljárásban az elhelyező hatóság által határidő nélküli használatra, kártalanítási kötelezettség nélkül kiutalt állami telekért telekigénybevételi dijat kell fizetni [2/1969. (I. 23.) Korm. rendelet 9. § (3) bekezdés és 18. § (3) bekezdés, 4/1969. (I. 23.) ÉVM rendelet 11. § (3) bekezdés].

(2)[5] Az igénylő a telekigénybevételi díj fizetésének kötelezettsége alól csak akkor mentesül, ha az állami telket közterület céljára kívánja felhasználni, illetve annak tulajdonjogát vásárlás vagy csere útján megszerezni, illetőleg veszélyeztetett műemléki kastély vagy más középület megóvása, hasznosítása érdekében szükséges építési munkák elvégzését vállalja.

(3) A telekhasználati díj alóli mentesség a telekigénybevételi díjra nem terjed ki.

(4)[6] A telek igényibevételi díjra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a kisajátítási eljárásban is, ha a kisajátítást kérő kártalanítási kötelezettség nélkül kap állami telket kezelésbe.

7. §

(1) A telekigénybevételi díj - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel -

a) az évenként fizetendő telekhasználati dij hússzorosát nem haladhatja meg;

b) állami nagyberuházás esetében a telekhasználati díj hússzoros összege.

(2) A telekigénybevételi díjat a Balaton-környéki és a Velencei tavi üdülőterületeken a feltöltés útján nyert építési területekre úgy kell megállapítani, hogy a terület megszerzésének és építésre alkalmassá tételének (partvédőmű, feltöltés, területelőkészítés, beruházás lebonyolítása) költségei megtérüljenek.

(3) A telekigénybevételi díj megfizetése legkésőbb az állami telek elfoglalására megállapított határnapon válik esedékessé.

Pénzügyi rendelkezések

8. §

A telekhasználati díjat a fizetésre kötelezettek - a népgazdasági számlakeretben előírt módon - az eredményük terhére kötelesek elszámolni.

9. §

(1) A telekigénybevételi díj a következő pénzügyi forrásokat terheli:

a)[7] a tanácsi eredményérdekeltségű költségvetési szervekés a költségvetési üzemek esetében az érdekeltségi alapot,

b) központi költségvetési szerveknél az állami költségvetés beruházási célú előirányzatát,

c) az a)-b) pontban fel nem sorolt esetekben a beruházási költségek fedezetéül szolgáló pénzügyi forrást.

(2) A telekigénybevételi díj elszámolására a népgazdasági számlakeretben foglalt előírások irányadók.

10. §

(1) Az állami telek nagyságát az állami ingatlannyilvántartás adatai, a telekrész nagyságát pedig a telekhasználati díj fizetésére kötelezett szerv nyilvántartásának adatai alapján kell megállapítani.

(2)[8] A telekhasználati díj fizetésére kötelezett szervek az év első napján kezelésükben (használatukban) álló állami telkek után fizetendő telekhasználati díjat a lelek fekvése szerint illetékes elsőfokú építésügyi hatóság (a továbbiakban: építésügyi hatóság) által igazolt adatok alapján maguk kötelesek kiszámítani és minden év május 31. napjáig a telek fekvése szerint illetékes községi, városi (a fővárosban a fővárosi) tanács költségvetési elszámolási számlájára befizetni.

(3)[9] Az építésügyi hatóságnak a (2) bekezdésben említett igazolását négy évenként (első ízben 1980-ban) kell kérni.

(4) A felemelt telekhasználati díjfizetési kötelezettséget az 5. § (1) bekezdésében említett körülmények fennállása esetén az illetékes első fokú adóhatóság az építésügyi hatóság kezdeményezésére állapítja meg s erről az érdekelt vállalatot értesíti.

(5) Annak elbírálása, hogy az 5. § (2) bekezdés szerinti késedelem a kötelezett hibájából vagy mulasztásából keletkezett-e, az illetékes első fokú adóhatóság hatáskörébe tartozik.

11. §

A telekigénybevételi díjat

a) az állami nagyberuházások esetében a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságának területileg illetékes adóelszámolási irodájához,

b)[10] egyéb esetekben pedig a telek fekvése szerint illetékes, települési önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára kell befizetni.

12. §

A telekigénybevételi díjat az elhelyező hatóság jogerős kiutaló határozatának megfelelően kell fizetni; a határozatot a telekigénybevételi díj nyilvántartása és szükség szerinti behajtása céljából az illetékes első fokú adóhatósággal is közölni kell.

13. §[11]

Az önkormányzati képviselőtestület - a fizetésre kötelezett kérelmére - a telekhasználati díjat meghatározott vagy meghatározatlan időre mérsékelheti, illetőleg elengedheti.

14. §

(1) A telekhasználati és a telekigénybevételi díj kezelése, ellenőrzése és behajtása, a velük kapcsolatos szabálytalanságok tekintetében a gazdasági és pénzügyi ellenőrzés rendjéről, valamint a vállalatok és szövetkezetek adóigazgatására, költségvetési kapcsolatainak lebonyolítására és pénzügyi revíziójára vonatkozó eljárás szabályairól szóló jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A magánszemélyek által fizetendő telekigénybevételi díj tekintetében a lakosság adóira vonatkozó adóigazgatási eljárás szabályai szerint kell eljárni.

Vegyes rendelkezések

15. §

A telekhasználati és telekigénybevételi díj megállapításával kapcsolatos ügyekben az építésügyi hatóság a 10. § (2) és (4) bekezdésében foglaltakon túlmenően

a) területfelhasználási szempontból szakvéleményt nyilvánít a telekhasználati díj fizetésének kötelezettsége alóli mentességgel kapcsolatos vitás ügyekben,

b) a telekigénybevételi díj összege tekintetében területfelhasználási szempontból állást foglal.

16. §

Ez a rendelet 1976. január hó 1. napján lép hatályba, egyidejűleg a 34/1970. (XI. 15.) PM-ÉVM-ÁH, az 50/1971. (XII. 31.) PM-ÉVM-ÁH együttes rendeletekkel és a 33/1972. (XI. 4.) PM rendelettel módosított 33/1969. (X. 30.) PM-ÉVM-ÁH együttes rendelet hatályát veszti.

Faluvégi Lajos s. k.,

pénzügyminiszter

Bondor József s. k.,

építésügyi és városfejlesztési miniszter

1. számú melléklet az. 50/1975. (XI. 22.) PM-ÉVM-ÁH rendelethez[12]

2. számú melléklet az 50/1975. (XI. 22.) PM-ÉVM-ÁH rendelethez

A Budapest vonzási körzetéhez tartozó városok, nagyközségek és községek:[13]

Alsónémedi

Budakalász

Budakeszi

Budaörs

Csobánka

Csomád

Csömör

Diósd

Dunaharaszti

Dunakeszi

Ecser

Érd

Fót

Göd

Gyál

Gyömrő

Halásztelek

Kerepestarcsa

Leányfalu

Maglód

Mogyoród

Nagykovácsi

Nagytarcsa

Pécel

Pilisborosjenő

Pilisszentiván

Pilisvörösvár

Pócsmegyer

Pomáz

Solymár

Százhalombatta

Szentendre

Szigethalom

Szigetmonostor

Szigetszentmiklós

Tahitótfalu

Taksony

Tárnok

Tököl

Törökbálint

Üllő

Üröm

Vecsés