4/1980. (IV. 4.) BkM rendelet

a Munka Törvénykönyve végrehajtásáról a belkereskedelmi ágazatban

A Munka Törvénykönyve végrehajtásáról szóló 48/1979. (XII. 1.) MT rendelet 100. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a munkaügyi miniszterrel, a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetével, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával, valamint az érdekelt szervekkel egyetértésben - a következőket rendelem.

A rendelet hatálya

1. §

A rendelet hatálya a belkereskedelmi ágazatba tartozó gazdálkodó szervezetekre [Ptk. 685. § c) pont, továbbiakban: vállalat], valamint a Belkereskedelmi Minisztérium felügyelete alá tartozó költségvetési szervekre terjed ki.

A belkereskedelmi ágazatba tartozó vállalatokra vonatkozó szabályok

(Mt. V. 12. §-hoz)

2. §

A munkaszerződésben személyi alapbérként kell meghatározni:

a) tiszta vagy csökkentett alapbérrel kombinált jutalékrendszerben foglalkoztatott dolgozóknál a besorolás szerinti alapbért,

b) besorolási bérrel nem rendelkező jutalékos dolgozóknál (pl. mozgóárusoknál) a havi munkaidővel arányos - jogszabályban meghatározott - legalacsonyabb bér összegét.

[Mt. 34. §, Mt. V. 40. §, 17/1979. (XI. 1.) MüM rendelet 25. §-hoz]

3. §

(1) A vásárlói igények szerint alakuló forgalom követelményeihez igazodó műszakbeosztás miatt azokban az áruházakban, ahol a napi nyitvatartási idő legalább tíz óra, de a tizenhat órát nem éri el, a heti munkaidő négy, illetve öt munkanapra is beosztható. Ez esetben a kollektív szerződésben heti kettő, illetve egy szabadnapot kell biztosítani.

(2) Osztott munkaidő alkalmazása esetén a munkaidő egy alkalommal szakítható meg, a napi munkaidő kezdete és befejezése között tizenkettő óránál hosszabb idő nem telhet el.

(Mt. V. 62. §-hoz)

4. §[1]

5. §

(1) Nyitvatartási pótlékot kell fizetni a vállalatok bolti dolgozói részére

a)[2] szombaton 13 óra után nyitvatartó általános áruházakban, ruházati és iparcikk üzletekben, a fővárosban és megyeszékhelyeken,

b)[3] szombaton 14 óra után nyitvatartó élelmiszer üzletekben - az édességboltok kivételével - a városokban.

c) vasárnap egész évben, vagy idényjelleggel nyitvatartó kiskereskedelmi üzletekben.

(2)[4] Az (1) bekezdés szerinti nyitvatartás esetén a kollektív szerződés a nyitvatartási pótlékot az alapbér (törzsbér) százalékában vagy meghatározott összegben állapíthatja meg. A nyitvatartási pótlék mértéke azonban nem lehet kevesebb

a) 2 órát meg nem haladó foglalkoztatásnál 80 Ft-nál,

b) 2 órát meghaladó foglalkoztatásnál 140 Ft-nál,

c) 4 órát meghaladó foglalkoztatásnál 210 Ft-nál.

(3)[5] A kollektív szerződés a százalékos mértékű vagy a meghatározott összegű nyitvatartási pótlék helyett havi, negyedévi átalányt is megállapíthat.

(4)[6] A kollektív szerződés az (1) bekezdésben meghatározott nyitvatartástól eltérő esetre is megállapíthat nyitvatartási pótlékot.

6. §[7]

7. §[8]

[17/1979. (XII. 1.) MüM rendelet 31. §-hoz]

8. §

A kereskedelmi üzletek (fizikai és nem fizikai állományba tartozó) vezetői és vezetőhelyettesei részére a kollektív szerződés leltározás, rendkívüli nyitvatartás és rendezvény alkalmával végzett túlmunkán felüli túlmunkáért évi hat munkanapig terjedő szabadidő-átalányt állapíthat meg.

[Mt. V. 94. § (2) bekezdéséhez]

9. §

(1)[9]

(2) A magasabb vezetőállású dolgozó tekintetében munkaviszonyra vonatkozó szabálynak a lakásépítési támogatást biztosító előírásai csak a felügyeleti szerv, fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezeteknél csak a munkáltatói jogkört gyakorló szerv engedélyével alkalmazhatók.

A költségvetési szervekre vonatkozó szabályok

[21/1979. (XII. 28.) MüM rendelet 9. § (1) bekezdés a) pontjához]

10. §[10]

[Mt. V. 86. § (2) bekezdéséhez]

11. §

Magasabb vezetőállású dolgozó a költségvetési szerv igazgatója és helyettese.

[Mt. V. 94. § (2) bekezdéséhez]

12. §

A költségvetési szervek magasabb vezetőállású dolgozóira is alkalmazni kell e rendelet 9. §-ában foglalt korlátozásokat.

13. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit 1980. január 1. napjától kell alkalmazni. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a 15/1976. (VIII. 25.) BkM rendelettel módosított 12/1970. (VIII. 30.) BkM rendelet 9. §-a, a 8/1974. (X. 13.) BkM rendelet - kivéve a 3. § (4) bekezdését - továbbá az azt módosító 3/1975. (VI. 24.) BkM, a 21/1976. (XII. 15.) BkM és a 6/1978. (IV. 2.) BkM rendeletek, valamint a 7/1976. (IV. 17.) BkM rendelet.

(2) A 8/1974. (X. 13.) BkM rendelet 3. § (4) bekezdése 1982. január 1. napján hatályát veszti.

Dr. Sághy Vilmos s. k.,

belkereskedelmi miniszter

Melléklet a 4/1979. (IV. 4.) BkM rendelethez[11]