4/1980. (IV. 4.) BkM rendelet

a Munka Törvénykönyve végrehajtásáról a belkereskedelmi ágazatban

A Munka Törvénykönyve végrehajtásáról szóló 48/1979. (XII. 1.) MT rendelet 100. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a munkaügyi miniszterrel, a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetével, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával, valamint az érdekelt szervekkel egyetértésben - a következőket rendelem.

A rendelet hatálya

1. §

A rendelet hatálya a belkereskedelmi ágazatba tartozó gazdálkodó szervezetekre [Ptk. 685. § c) pont, továbbiakban: vállalat], valamint a Belkereskedelmi Minisztérium felügyelete alá tartozó költségvetési szervekre terjed ki.

A belkereskedelmi ágazatba tartozó vállalatokra vonatkozó szabályok

(Mt. V. 12. §-hoz)

2. §

A munkaszerződésben személyi alapbérként kell meghatározni:

a) tiszta vagy csökkentett alapbérrel kombinált jutalékrendszerben foglalkoztatott dolgozóknál a besorolás szerinti alapbért,

b) besorolási bérrel nem rendelkező jutalékos dolgozóknál (pl. mozgóárusoknál) a havi munkaidővel arányos - jogszabályban meghatározott - legalacsonyabb bér összegét.

[Mt. 34. §, Mt. V. 40. §, 17/1979. (XI. 1.) MüM rendelet 25. §-hoz]

3. §

(1) A vásárlói igények szerint alakuló forgalom követelményeihez igazodó műszakbeosztás miatt azokban az áruházakban, ahol a napi nyitvatartási idő legalább tíz óra, de a tizenhat órát nem éri el, a heti munkaidő négy, illetve öt munkanapra is beosztható. Ez esetben a kollektív szerződésben heti kettő, illetve egy szabadnapot kell biztosítani.

(2) Osztott munkaidő alkalmazása esetén a munkaidő egy alkalommal szakítható meg, a napi munkaidő kezdete és befejezése között tizenkettő óránál hosszabb idő nem telhet el.

(Mt. V. 62. §-hoz)

4. §

(1) Munkahelyi pótlékot kell fizetni Budapesten, a rendelet mellékletében meghatározott élelmiszer-kiskereskedelmi és vendéglátó egységekben és az ott megjelölt munkakörökben foglalkoztatott hálózati dolgozók részére, ha a vállalattal - áthelyezés esetén az előző vállalattal - a kifizetést megelőző utolsó két teljes naptári évben megszakítás és igazolatlan távollét nélkül a pótlék kifizetésének időpontjáig munkaviszonyban álltak.

(2) A pótlék fizetése szempontjából munkaviszonyban töltött időnek minősül kilenc hónap tanulóviszony, ha a vállalatnál gyakorlati oktatáson levő tanuló a sikeres szakmunkás vizsga letétele után tizenöt napon belül a vállalattal munkaviszonyt létesít.

(3) Nem csökkenti a pótlék összegét az idény időtartamára üdülőterületi egységbe, a melléklet szerinti hálózati munkakörbe történő áthelyezés, illetve kiküldetés, ha a dolgozó az idény végén pótlékra jogosító munkakörbe visszatér.

(4) Igazolt távollét, pótlékra nem jogosító munkakörbe, illetve munkakörből való áthelyezés, valamint nyugdíjas foglalkoztatás esetén a dolgozót a pótlék időarányos része illeti meg.

(5) A naptári év végén nyugdíjazott, dolgozó - az (1) bekezdésben meghatározott feltételek mellett - pótlékra akkor is jogosult, ha munkaviszonya a kifizetés időpontja előtt szűnt meg.

(6) Munkahelyi pótlék összege egy naptári évre

a) az élelmiszer-kiskereskedelemben 5000 Ft

b) a vendéglátásban 2500 Ft

c) tanulóviszony beszámítása esetén 2500 Ft.

A pótlékot minden évben legkésőbb a januári bérek folyósításának időpontjában kell kifizetni.

5. §

(1) Nyitvatartási pótlékot kell fizetni a vállalatok bolti dolgozói részére

a) szombaton 15 óra után nyitvatartó általános áruházakban, a fővárosban és megyeszékhelyerken,

b) szombaton 16 óra után nyitvatartó élelmiszer-üzletekben - az édességboltok kivételével -városokban,

c) vasárnap egész évben, vagy idényjelleggel nyitvatartó kiskereskedelmi üzletekben.

(2) A pótlék mértéke

a) 2 órát meg nem haladó foglalkoztatás esetén 50 Ft,

b) 4 órát meg nem haladó foglalkoztatás esetén 80 Ft,

c) 4 órát meghaladó foglalkoztatás esetén 100 Ft.

6. §

(1) Takarítási pótlékot kell fizetni a kiskereskedelmi, vendéglátóipari és nagykereskedelmi egységek azon dolgozóinak, akik takarító személyzet (segédmunkás) hiányában az egység takarítását a higiéniás követelményeknek megfelelően maguk végzik.

(2) A takarítási pótlék havi összege a fővárosban, városokban és üdülőhelyeken négyzetméterenként - az egység teljes alapterületét figyelembe véve - az élelmiszerkiskereskedelemben négy forintnál, a kereskedelmi vendéglátásban hat forintnál kevesebb nem lehet.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott feltétel megváltozása, illetve a követelmény nem teljesítése esetén a pótlék folyósítását meg kell szüntetni.

(4) A pótlék nem fizethető azokban a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezeti és ZÖLDÉRT egységekben, ahol a tisztítószerek és eszközök beszerzési költségét is magában foglaló, nem bérjellegű költségátalányt fizetnek.

7. §

(1) A rendszeresen pénzt kezelő

a) áruházi gyűjtőpénztárosnak legalább havi 70 Ft,

b) pénztárosnak legalább havi 50 Ft,

c) fizető felszolgálónak, dohánybolt-kezelőnek, valamint azoknak, akik a vásárlótól átvett pénzzel pénztárgép, blokk összesítő, vagy előre nyomtatott blokk alapján kötelesek elszámolni, legalább havi 25 Ft pótlékot (mankópénzt) kell fizetni.

(2) Egészségügyi pótlékot kell fizetni - a területileg illetékes tanács vb. egészségügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervének igazolása alapján - a munkaidejüknek nagyobb részében egészségügyi ártalomnak kitett munkahelyen foglalkoztatott dolgozóknak.

[17/1979. (XII. 1.) MüM rendelet 31. §-hoz]

8. §

A kereskedelmi üzletek (fizikai és nem fizikai állományba tartozó) vezetői és vezetőhelyettesei részére a kollektív szerződés leltározás, rendkívüli nyitvatartás és rendezvény alkalmával végzett túlmunkán felüli túlmunkáért évi hat munkanapig terjedő szabadidő-átalányt állapíthat meg.

[Mt. V. 94. § (2) bekezdéséhez]

9. §

(1) A kollektív szerződés a magasabb vezetőállású dolgozók részére, jutalomszabadságot, vagy rendkívüli fizetett szabadságot, a törzsgárda fokozatok elérése évében biztosított jutalomszabadságot kivéve, nem állapíthat meg.

(2) A magasabb vezetőállású dolgozó tekintetében munkaviszonyra vonatkozó szabálynak a lakásépítési támogatást biztosító előírásai csak a felügyeleti szerv, fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezeteknél csak a munkáltatói jogkört gyakorló szerv engedélyével alkalmazhatók.

A költségvetési szervekre vonatkozó szabályok

[21/1979. (XII. 28.) MüM rendelet 9. § (1) bekezdés a) pontjához]

10. §

A költségvetési szerveknél évenként

a) az igazgatót és helyettesét tizenkét,

b) az osztályvezetői és ennél magasabb beosztású dolgozót kilenc,

c) az ügyintézőt hat munkanap pótszabadság illeti meg.

[Mt. V. 86. § (2) bekezdéséhez]

11. §

Magasabb vezetőállású dolgozó a költségvetési szerv igazgatója és helyettese.

[Mt. V. 94. § (2) bekezdéséhez]

12. §

A költségvetési szervek magasabb vezetőállású dolgozóira is alkalmazni kell e rendelet 9. §-ában foglalt korlátozásokat.

13. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit 1980. január 1. napjától kell alkalmazni. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a 15/1976. (VIII. 25.) BkM rendelettel módosított 12/1970. (VIII. 30.) BkM rendelet 9. §-a, a 8/1974. (X. 13.) BkM rendelet - kivéve a 3. § (4) bekezdését - továbbá az azt módosító 3/1975. (VI. 24.) BkM, a 21/1976. (XII. 15.) BkM és a 6/1978. (IV. 2.) BkM rendeletek, valamint a 7/1976. (IV. 17.) BkM rendelet.

(2) A 8/1974. (X. 13.) BkM rendelet 3. § (4) bekezdése 1982. január 1. napján hatályát veszti.

Dr. Sághy Vilmos s. k.,

belkereskedelmi miniszter

Melléklet a 4/1979. (IV. 4.) BkM rendelethez

Budapesten munkahelyi pótlékra jogosultak

I. Az élelmiszerkiskereskedelemben az 5/1977. (II. 19.) MüM-BkM együttes rendelet 1. számú melléklete szerint

1. az 1-16, 19-20. jelzőszámú, vezetői és helyettesi munkakört betöltők közül

a) szoros, elszámolás esetén az üzletkörökről szóló 12/1978. (VII. 1.) BkM rendelet 1. sz. melléklet I/1. fejezetében a 140/A kivételével valamennyi felsorolt üzlettípusban foglalkoztatottak;

b) szabadkasszás elszámolás esetén a 12/1978. (VII. 1.) BkM rendelet 1. sz. melléklet i/1. fejezetében felsorolt 110-111, 113, 120, 140, 150 (csak egyszemélyes), 170 üzlet típusokban foglalkoztattak.

2. a 21-22, 25-26, 36-38 jelzőszámú munkakört betöltő dolgozók.

II. A vendéglátásban az 5/1977. (II. 19.) MüM-Bk. M számú együttes rendelet 2. számú melléklete szerint

1. az 1-28, 55-56 jelzőszámú, vezetői és helyettesi munkakört betöltők közül

a) szoros elszámolás esetén a 12/1978. (VII. 1.) Bk. M rendelet 1. sz. mell. II. fejezetében felsorolt 22/B,. 23, 23/A, 24, 32, 32/A, 34, 34/A, 51-60 üzlettípus kivételével valamennyi felsorolt üzlettípusban foglalkoztatottak;

b) szabadkasszás elszámolás esetén a 44 jelzőszámú munkahelyi büfék közül a "C" forgalmi kategóriába tartozó, valamint - a forgalmi kategóriától függetlenül - a kórházakban, rendelőintézetekben működő egységek vezetői és helyettesei;

2. A 33-46, 50-52, 54, 57-59, 61-62 (kivéve az 50-51 jelzőszámú munkakörből a mixer, változó munkabeosztású felszolgáló, a 61 jelzőszámú munkakörből az éttermi portást, kocsirendező, ruhatáros) jelzőszámú munkakört betöltő dolgozók.

III. Az élelmiszer-kiskereskedelmi és vendéglátó egységekhez csatolt raktárakban az 5/1977. (II. 19.) MüM-BkM együttes rendelet 3. számú melléklet 21-24, 27-30 jelzőszámú munkakört betöltő dolgozói.