3/1980. (VIII. 30.) BM rendelet

a tűz elleni védekezésről és a tűzoltóságról

A 14/1973. (VI. 2.) MT rendelet 26. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján -az érdekelt miniszterekkel és az országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben - a következőket rendelem.

I. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

(1)[1] A tűzoltóság országos parancsnoka (a továbbiakban: országos parancsnok) figyelemmel kíséri és segíti a minisztériumok, országos hatáskörű szervek, a köztársasági megbízottak és a helyi önkormányzatok tűzvédelmi tevékenységét.

(2)[2] A Tűzoltóság Országos Parancsnokság (a továbbiakban: Országos Parancsnokság) irányítja és koordinálja - a Honvédelmi Minisztérium kivételével - a minisztériumok tűzvédelmi kutatómunkáját és ellátja a tűzvédelmi kutatással, a tűzmegelőzési követelmények korszerűsítésével, a tűzoltás módszerei és a tűzoltóság felszereléseinek műszaki fejlesztésével kapcsolatosan a Belügyminisztériumra háruló feladatokat.

2. §

(1) A tűzoltóság nemzetközi kapcsolatait, a Magyarországon megrendezésre kerülő nemzetközi tűzoltórendezvényeket, a tűzoltóság szerveinek és tagjainak a magyar tűzoltóság képviseletében a külföldi nemzetközi tűzoltórendezvényeken való részvételét, továbbá a nemzetközi Tűzoltószervezetek, valamint külföldi tűzoltóság országos képviseletében érkező küldöttség hazai látogatását az Országos Parancsnokság szervezi, a Belügyminisztérium költségvetése terhére.

(2)[3]

3. §[4]

II. fejezet

A TŰZOLTÓSÁG

A hivatásos tűzoltóság[5]

4. §[6]

5. §

Az állami tűzoltóság szervezeti felépítése:

a) Országos Parancsnokság,

b) fővárosi, megyei tűzoltóparancsnokság,

c)[7]

d)[8]

e)[9]

6. §

(1)[10] A hivatásos tűzoltóság szolgálatellátásának szabályait a Szolgálati Szabályzat, tagjainak fegyelmi felelősségét a Fegyelmi Szabályzat határozza meg.

(2)[11] A hivatásos tűzoltóság tagjának szabad idejében szolgálatra történő igénybevételével kapcsolatos szabályokat külön jogszabály határozza meg.

(3)[12] Az országos parancsnok a fővárosi, megyei tűzoltóparancsnokságok ügyrendjét jóváhagyja.

7. §

(1) A hivatásos tűzoltóságnál:[13]

a) az Országos Parancsnokság valamennyi állami tűzoltóparancsnokságnak,

b)[14] a fővárosi, megyei tűzoltóparancsnokság a főváros, illetőleg a megye területén levő megyei városi, városi, fővárosi-kerületi, tűzoltóparancsnokságnak felettes parancsnoksága,

c)[15]

(2)[16] A hivatásos tűzoltóság szervei szaktevékenységének irányítását és ellenőrzését az (1) bekezdésben meghatározott felettes tűzoltóparancsnokságok látják el.

(3)[17]

8. §[18]

9. §

(1)[19] Az 1971. évi 10. törvényerejű rendelet, valamint a 22/1971. (VI. 1.) Korm. számú és a 16/1978. (III. 1.) MT rendeletek végrehajtására vonatkozó jogszabályok a hivatásos tűzoltóság hivatásos állományú tagjaira is kiterjednek. Ezek alkalmazásának szabályait és az ügyintézéssel kapcsolatos eljárást az országos parancsnok határozza meg.

(2)[20] A hivatásos tűzoltóság tagjai állománybavételére, szolgálati viszonya megszüntetésére és a rendfokozatukkal kapcsolatos intézkedésekre a Belügyminisztérium és a hivatásos tűzoltóparancsnokok jogosultak.

(3)[21] A hivatásos tűzoltóság tagjaira vonatkozó személyzeti hatásköröket és a személyzeti munka rendjét külön jogszabályok határozzák meg.

(4)[22] A hivatásos tűzoltóság tagjai egyenruházata viselésének szabályait, az állami tűzoltóság részéről történő jutalmazásának és munkájuk egyéb elismerésének formáit, valamint az ezzel kapcsolatos eljárást, továbbá a kitüntetési javaslat előterjesztésének szabályait az országos parancsnok állapítja meg.

(5)[23] A Belügyminisztérium személyi állományának jogaira, kötelezettségeire, életszínvonalának növelésére és juttatásaira vonatkozó jogszabályok, rendelkezések és intézkedések tartalmazzák a hivatásos tűzoltóság tagjaira való alkalmazás szabályait is. A Belügyminisztérium által a részükre biztosított egészségügyi és szociális ellátásra vonatkozó rendelkezéseket azonban külön jogszabály állapítja meg.

Az önkéntes és a vállalati tűzoltóság

10. §[24]

11. §

(1)[25] Vállalati tűzoltóságot a tűzvédelem érdekében a 4. számú mellékletben foglalt elvek alapján kell szervezni.

(2)[26] Nem kell szervezni vállalati tűzoltóságot általában azoknál a "C"-"E" tűzveszélyességi osztályba sorolt vállalatoknál, ahol a 4. számú melléklet szerint a meghatározott tűzoltói létszám nem haladja meg a 8 főt, feltéve hogy a tűzvédelmet önkéntes tűzoltóság megfelelően biztosítja és a vállalat az önkéntes tűzoltó egyesület vezetőségével történt megállapodás alapján az önkéntes tűzoltóság létszámához és működése anyagi feltételeinek biztosításához megfelelő mértékben hozzájárul.

(3)[27]

(4)[28]

12. §[29]

13. §

(1)[30] A vállalati tűzoltóság valamennyi tagját a tűzoltóság létesítője nevezi ki és menti fel.

(2)[31] Az önkéntes és a vállalati tűzoltóság parancsnokának legalább alapfokú tűzvédelmi képesítéssel kell rendelkeznie.

(3) Az önkéntes és a vállalati tűzoltóság tagjainak egyenruházatát és az egyenruházat viselésének rendjét, továbbá a rendfokozatokat és az előléptetés szabályait az országos parancsnok állapítja meg.

14. §

(1)[32] Az önkéntes és a vállalati tűzoltóság parancsnokát, parancsnokhelyettesét, egységparancsnokát, szertárosát, gépjárművezetőjét és kismotorfecskendő-kezelőjét (gépjárművenként, illetőleg kismotorfecskendőnként 2-2 fő), továbbá az önkéntes tűzoltóság ifjúsági tűzoltó szakkör vezetőjét és zenekar vezetőjét, önkéntes tűzoltóság esetében tiszteletdíjban, vállalati tűzoltóság esetében díjazásban kell részesíteni.

(2)[33] Az általános iskolai, a középfokú oktatási-nevelési intézményi ifjúsági tűzoltó szakkör vezetőket - az iskola, illetőleg intézmény költségvetése terhére - az egyéb szakkörvezetőkkel azonos díjazás illeti meg.

15. §

(1)[34] Az önkéntes és a vállalati tűzoltók tűzoltásra, kárelhárításra és készenléti szolgálatra vehetők igénybe.

(2)[35] A tűzoltói feladatok ellátására az (1) bekezdésben foglaltak alapján munkaidőben igénybe vett vállalati tűzoltók részére a munkáltatótól a 7/1967. (X. 8.) MüM rendelet 8. §-ában meghatározott átlagkereset térítés, míg a szabadidejükben igénybe vett vállalati tűzoltók részére a 4. számú mellékletben megjelölt külön díjazás (térítés) jár. A munkaidőben igénybe vett szövetkezeti tag munkája közös munkának minősül és a tagot átlagjövedelem térítés illeti meg, míg a szabadidőben végzett tűzoltói tevékenység túlmunkának minősül és ezért a tag részére a vonatkozó szabályok szerinti díjazás jár.

(3) A tűzoltói feladatok ellátására igénybe vett önkéntes és vállalati tűzoltó részére az igénybe vevő szükség szerint utazási, élelmezési, illetőleg szállás költséget köteles biztosítani.

16. §[36]

17. §

(1)[37] A hivatásos, az önkéntes és a vállalati tűzoltóság tagjai részére a 16 1978. (III. 1.) MT rendelet alapján járó kártalanítási összeget a tűzoltóság fenntartója fizeti meg.

(2)[38] Polgári személy részére a Polgári Törvénykönyvről szóló 1977. évi IV. törvény 181. § és a 185. §-ai alapján járó kártalanítási összeget annak a tűzoltóságnak a fenntartója köteles megfizetni, amelynek tevékenységét a károsult segítette.

(3) A fegyveres erők és a fegyveres testületek, valamint a rendészeti szervek tagjainak a testületekkel szemben fennálló anyagi felelősségéről szóló 7/1970. (IV. 1.) Korm. rendelet végrehajtására vonatkozó jogszabályok az önkéntes és a vállalati tűzoltóság tagjaira is kiterjednek. Az alkalmazásukkal kapcsolatos eljárást az országos parancsnok állapítja meg.

18. §

(1)[39]

(2)[40] A vállalati tűzoltóság feladatának, működésének és szolgálatának elveit a 4. számú melléklet tartalmazza.

A tűzoltóság tagjainak képzése

19. §

(1) A tűzoltóság tagjait kiképzésben és rendszeres továbbképzésben kell részesíteni. A tűzoltóversenyek a továbbképzés részét képezik.

(2)[41] A tűzoltóság tagjai képzésének rendszerét és elveit, valamint a tűzoltóság versenyszabályzatát az országos parancsnok határozza meg.

(3)[42]

(4)[43]

(5)[44]

(6)[45]

20. §

(1)[46] A hivatásos tűzoltóság egyes beosztásaihoz szükséges szakmai képzést a Belügyminisztérium biztosítja. A felsőfokú szakmai képesítés megszerzését hazai, illetőleg külföldi egyetemeken, főiskolákon kell biztosítani. A kiválasztással és a beiskolázással, továbbá a részvétellel kapcsolatos feladatokat az Országos Parancsnokság látja el.

(2)[47] Az önkéntes és a vállalati tűzoltóság tagjainak tűzoltótiszti rendfokozatba történő kinevezéséhez, továbbá a polgári munkakörben foglalkoztatott tűzvédelmi szakemberek kinevezéséhez szükséges egyes tűzvédelmi képesítések a Belügyminisztérium által szervezett oktatás keretében, levelező úton, illetőleg hazai vagy külföldi egyetemen (főiskolán), tűzvédelmi (tűzoltó) mérnök (üzemmérnök) képzés keretében szerezhetők meg.

(3)[48]

(4)[49]

(5)[50]

21. §

(1)[51]

(2)[52]

(3)[53] A Belügyminisztérium tűzoltó szakiskoláin történő képzés költségeit a hivatásos tűzoltóság tagjai esetében a Belügyminisztérium, más hallgatóknál az iskolára küldő szerv vagy a hallgató viseli.

(4) Tűzvédelmi jogszabálygyűjtemény, tankönyv, szakkönyv csak az Országos Parancsnokság egyetértésével készíthető, illetve adható ki.

Anyagi, műszaki és pénzügyi ellátás

22. §[54]

23. §

(1) A tűzvédelem céljára szolgáló berendezések, készülékek, felszerelések, járművek, technikai eszközök és oltóanyagok stb., továbbá a tűzoltóság által használt épületek (helyiségek) és gyakorlóterek rendeltetésüktől eltérő célra történő kiadását, használatát, illetőleg a kijelölt helyükről való eltávolítását, a fővárosi, megyei tűzoltóparancsnok csak abban az esetben engedélyezheti, ha az a tűzvédelem hatékonyságát nem veszélyezteti. Az URH adó-vevő készülékeknek a rendeltetésüktől eltérő célra kiadása, használata, az állandó telepítésű állomásoknak a kijelölt helyükről való eltávolítása nem engedélyezhető.

(2) A tűzoltóság használatában álló és az (1) bekezdésben megjelölt tűzvédelmi felszereléseket a rendeltetésüktől eltérő célra kiadni csak kezelővel együtt szabad. A kiadást kérő szerv a tűzoltóságnak, vállalati tűzoltóság esetében a fenntartónak a külön rendelkezésben megállapított használati és üzemeltetési díjat köteles fizetni.

III. fejezet

TŰZOLTÁS ÉS KÁRELHÁRÍTÁS

A tűzoltóság feladatai

24. §

(1)[55] A tűzoltóság részletes tűzoltási és kárelhárítási feladatait a Tűzoltási és Kárelhárítási Szabályzat, a Riasztási és Segítségnyújtási Terv, valamint a Tűzoltási Terv, míg ár- és belvízvédekezési feladatait külön rendelkezés határozza meg. A Tűzoltási és Kárelhárítási Szabályzatot, valamint a Tűzoltási Tervek készítésére vonatkozó rendelkezést az országos parancsnok állapítja meg.

(2)[56] Az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezés alapján a hivatásos tűzoltóság a működési területén levő valamennyi településre, azok körzetére köteles Riasztási és Segítségnyújtási Tervet, továbbá a nemzetgazdaságilag, illetőleg tűzvédelmi szempontból jelentős vállalatra Riasztási és Segítségnyújtási Tervet, valamint Tűzoltási Tervet készíteni. A tervek elkészítésénél a tűzoltóságokat a tűzoltás eredményessége szempontjából - illetékességi és működési területüktől függetlenül - kell figyelembe venni.

(3) A tűzoltóságok együttműködésének és kölcsönös segítségnyújtásának, a fővárosi, megyei tűzoltóparancsnokságok ezirányú szervező munkájának irányítása az Országos Parancsnokság feladata:

25. §

(1)[57] A hivatásos tűzoltóság minden tudomására jutott tűzhöz - az eloltott, illetőleg utólag bejelentettek kivételével - továbbá a tűz elleni védekezésről és a tűzoltóságról szóló jogszabályokban meghatározott káresetekhez, balesetekhez - a Riasztási és Segítségnyújtási Terv alapján - köteles azonnal kivonulni és a kárelhárításra illetékes szerveket is értesíteni. Ezekkel egyidejűleg - a jelzés adatainak értékelése alapján - intézkednie kell a szükséges további erők és eszközök kirendelése iránt.

(2)[58] A hivatásos tűzoltóság az olyan káresetről és balesetről érkezett jelzés adatait, amelynél az (1) bekezdésben megjelölt jogszabály szerint közreműködési és segítségnyújtási kötelezettsége nem áll fenn, köteles az illetékes szervhez azonnal továbbítani.

(3) Az önkéntes és a vállalati tűzoltóság a működési területén keletkezett, továbbá a Riasztási és Segítségnyújtási Tervben részére meghatározott esetekben köteles a tűz- és az (1) bekezdésben hivatkozott jogszabályokban meghatározott káresetekhez, balesetekhez kivonulni.

(4)[59] A hivatásos tűzoltóparancsnokság az önkéntes és a vállalati tűzoltóságot, a tűzoltással, káresettel, balesettel összefüggő egyéb feladatok ellátására is igénybe veheti.

(5) A tűzoltóság a meghatározott káreseteknél és baleseteknél a felszerelései alkalmasságának megfelelően működik közre, nyújt segítséget. Egyéb esetekben köteles intézkedni, illetőleg intézkedést kezdeményezni a megfelelő felszereléssel rendelkező szerv, szakértő kirendelése iránt.

26. §

(1) A tűzoltás és a kárelhárítás eredményessége, az állandó készenlét hatékonyságának fenntartása érdekében a tűzoltóságoknak a Riasztási és Segítségnyújtási Tervek, valamint a Tűzoltási Tervek alapulvételével, rendszeres tűzoltási és kárelhárítási gyakorlatokat kell tartani.

(2) A tűzoltási és kárelhárítási gyakorlatok rendszerére és módszerére vonatkozó elveket az országos parancsnok határozza meg.

Készenléti szolgálat

27. §[60]

(1) A hivatásos tűzoltóság készenléti szolgálatára vonatkozó szabályokat a Szolgálati Szabályzat tartalmazza.

(2) Az önkéntes és a vállalati tűzoltóság készenléti szolgálatának időtartamára - amennyiben az a 8 órát meghaladja - a készenléti szolgálat elrendelője, illetőleg annak kezdeményezője élelmezést és pihenési lehetőséget köteles biztosítani.

A tűzoltás vezetője

28. §

(1)[61] A tűzesetnél a tűzoltás vezetője csak a tűzoltóság tagja lehet.

(2) A tűzoltás vezetésére, továbbá a kárelhárításban, a balesetnél közreműködő, segítséget nyújtó tűzoltóságok vezetésére a tűzoltóság tagjai közül jogosultak, illetőleg kötelezettek körét, részletes feladatait, jogait, illetőleg kötelezettségeit a Tűzoltási és Kárelhárítási Szabályzat határozza meg.

(3) A kárelhárításban, a balesetnél közreműködő, segítséget nyújtó tűzoltóságnak, illetőleg a tűzoltóság tagjainak a kárelhárítás irányítója csak a tűzoltóság jelenlevő vezetője útján adhat utasítást.

(4) A tűzoltás vezetője a kárterületet zárt területté nyilváníthatja. A zárt területen minden tevékenységet vagy mozgást korlátozhat, megtilthat, továbbá elrendelheti az illetéktelen személyek eltávolítását, a terület kiürítését.

(5) A tűzoltás vezetője elrendelheti, hogy a tűzoltóság, vagy annak tagja a vállalat, a magánszemély tulajdonában, használatában, illetőleg kezelésében álló területre, létesítménybe behatoljon.

(6) Életmentés, a tűz megközelítése, a tűz terjedésének megakadályozása érdekében beomlásveszély esetén vagy egyéb indokolt esetben a tűzoltás vezetője elrendelheti, hogy a tűzoltóság kerítést, épületet, nyílászáró szerkezetet megbontson.

(7) A tűzoltás vezetőjének felhívására a (6) bekezdésben meghatározott esetekben a vállalat megfelelő szakembert, munkaerőt, eszközöket köteles biztosítani.

Tűzjelzés, tűzeset bejelentése

29. §

(1)[62] Aki tüzet, vagy annak közvetlen veszélyét észleli, illetve arról tudomást szerez, köteles azt elsősorban a tűzoltóságnak, akadály esetén községben a legközelebbi rendőri, vagy önkormányzati szervnek késedelem nélkül jelezni. A tűzjelzéshez, segítségkéréshez, visszajelzéshez a vállalatok, a társadalmi szervezetek, valamint az állampolgárok kötelesek a használatukban álló híradási, vagy közlekedési eszközzel ellenszolgáltatás nélkül segítséget adni.

(2) A tűzjelzésnek, a kárjelzésnek tartalmaznia kell:

a) a tűzeset, káreset pontos helyét (címét),

b) mi ég, milyen káreset történt, mi van veszélyeztetve,

c) emberélet veszélyben van-e,

d) a jelző nevét, a jelzésre használt távbeszélő számát.

(3) Ha a tűzjelzés, a kárjelzés hiányos, a jelzést felvevő szerv feladata, hogy azt a jelző személlyel kiegészíttesse.

(4)[63] A vállalatok, a társadalmi szervezetek, valamint az állampolgárok, a tűzoltóság közreműködése nélkül eloltott, illetőleg az emberi beavatkozás nélkül megszűnt tüzet is kötelesek a hivatásos tűzoltóságnak késedelem nélkül bejelenteni és a kár színhelyét a tűzvizsgálat vezetőjének intézkedéséig változatlanul hagyni.

(5)[64] A rendőri, az önkormányzati szerv, illetőleg a vállalat a hozzá jelzett, illetőleg tudomására jutott tűzről köteles azonnal értesíteni a hivatásos tűzoltóságot és riasztani a helyi önkéntes, illetőleg a vállalati tűzoltóságot.

(6)[65] Az önkéntes és a vállalati tűzoltóság a hozzá beérkezett tűzjelzést köteles azonnal továbbítani a hivatásos tűzoltósághoz.

30. §

(1) A tűzjelzés céljára a gépi kapcsolású távbeszélő központban fenntartott 05, vagy 005 kapcsolási számot tűz- vagy kárjelzésen, segítségkérésen és az ezekkel kapcsolatos visszajelzéseken kívül egyéb célra használni nem szabad.

(2)[66] A tűzjelzés lehetőségét a hivatásos tűzoltósághoz minden vállalatnál biztosítani kell.

31. §

(1)[67]

(2)[68] A hivatásos tűzoltóság hírforgalmazásával kapcsolatos szabályokat, a hírközlő eszközök műszaki állapotának változása, illetőleg a forgalmazási szabályok megsértése esetén követendő eljárást az Országos Parancsnokság határozza meg.

IV. fejezet

TŰZVÉDELMI HATÓSÁGI FELADATOK

Hatáskör és illetékesség

Hatáskör

32. §

(1)[69] A bányák föld alatti részeinek minősülő - a tűzvédelmi hatóság tűzvédelmi hatósági jogkörébe nem tartozó - létesítmények körét az országos parancsnok és az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség elnöke együttesen állapítja meg.

(2)[70] A tűzvédelmi előírásoktól való eltérési engedélyezési ügyekben - a jogszabályokban és a szabványokban meghatározott körben - az eltérést engedélyező részére a hivatásos tűzoltóság ad szakvéleményt.

33. §[71]

34. §[72]

Illetékesség

35. §[73]

Hatósági eljárás

Szemle

36. §[74]

37. §[75]

Létesítmények nyilvántartása

38. §[76]

Ellenőrzés

39. §[77]

Határozat

40. §[78]

Intézkedések közvetlen tűzveszély esetén

41. §[79]

42. §[80]

Tűzvizsgálat

43. §

(1)[81] A tűzeset körülményeinek felderítése céljából a hivatásos tűzoltóság minden esetben - az utólag bejelentett tűzesetnél is - köteles tűzvizsgálatot tartani.

(2)[82] Nyílt vasúti vonalon, vagy úton levő hajón - a hivatásos tűzoltóság akadályoztatása esetén - az illetékes vasúti, hajózási szervek kötelesek elvégezni azokat a halaszthatatlan tűzvizsgálati cselekményeket, amelyek a forgalom zavartalansága (továbbhaladása) miatt később nem pótolhatók. Ennek eredményéről a hivatásos tűzoltóságot haladéktalanul értesíteni kötelesek.

(3)[83]

(4)[84]

(5)[85] A tűzvizsgálatra vonatkozó részletes szabályokat az országos parancsnok határozza-meg.

(6) A rendőrség és a tűzoltóság szerveinek tűzvizsgálatban való együttműködését külön rendelkezés állapítja meg.

44. §[86]

(1) A tűzvédelmi hatóság az érdekelt kérelmére a tűz keletkezési körülményeiről hatósági bizonyítványt ad ki. A hatósági bizonyítvány tartalmazza a tűz idejére, helyére és keletkezési okára vonatkozó megállapításokat, továbbá, hogy a tűzvédelmi hatóság a személyi felelősség megállapítására kezdeményezett-e eljárást.

(2)[87] A hivatásos önkormányzati tűzoltóság az általa eloltott tűzről az érdekelt kérelmére igazolást ad. Az igazolás tartalmazza a tűz időpontjára és helyszínére vonatkozó adatokat, továbbá a tűzvizsgálatot végző szerv megnevezését.

45. §[88]

46. §[89]

47. §[90]

48. §[91]

Szakhatósági eljárás

49. §

A tűzvédelmi hatóság szakhatóságként jár el azokban a hatósági engedélyezési ügyekben, amelyekben az engedélyezés, a jóváhagyás, illetve a kötelezés más hatóság vagy szerv feladata.

50. §[92]

Szakértői tevékenység

51. §[93]

Tűzvédelmi szakértőként államigazgatási ügyben csak a hivatásos tűzoltóság járhat el.

Szabálysértési feljelentés

52. §[94]

Államigazgatási bírság

53. §[95]

V. fejezet

A MINISZTÉRIUMOK, AZ ÖNKORMÁNYZATI SZERVEK, A VÁLLALATOK ÉS AZ ÁLLAMPOLGÁROK TŰZVÉDELMI FELADATAI[96]

54. §[97]

55. §

(1) Fokozott tűzveszély idejére az ágazatára vonatkozóan az illetékes minisztérium a jogszabályokban meghatározott tűzvédelmi használati szabályokat az Országos Parancsnokság egyidejű értesítése mellett szigoríthatja.

(2)[98]

(3)[99] A minisztériumok, valamint aZ önkormányzatok a tűzvédelmet is érintő szabályzatokat, műszaki előírásokat, irányelveket és segédleteket az Országos Parancsnokság véleményének figyelembevételével készítik el.

(4)[100]

56. §[101]

57. §

(1) Minden új tűz- vagy robbanásveszéllyel járó gép, berendezés, technológia, anyag stb. bevezetése, illetőleg alkalmazása előtt a tűzvédelmi rendelkezések megállapítása céljából szükséges vizsgálatokról, illetve a vonatkozó bizonylatokról elsődlegesen a gyártó, külföldről való behozatalnál a forgalomba hozó, egyéb esetekben pedig az alkalmazó köteles gondoskodni.

(2)[102]

(3)[103]

Tűzvédelmi felvilágosítás, oktatás

58. §

(1)[104]

(2)[105]

(3) A tűzvédelmi felvilágosításban a sajtó, a rádió, a televízió, a filmgyártó és forgalmazó szervek, valamint a népművelési szervek, tevékenységük során rendszeresen közreműködnek.

(4)[106] Tűzvédelmi ügyekben a központi hírközlő és sajtószervekkel az országos parancsnokság, a fővárosi és a megyei hírközlő és sajtószervekkel a fővárosi és a megyei tűzoltóparancsnokság, a helyi és a körzeti hírközlő és sajtószervekkel az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnokság tart kapcsolatot. A hivatásos tűzoltóság tagjainak a sajtó és hírközlő szervek tájékoztatásával kapcsolatos szabályait a Szolgálati Szabályzat tartalmazza.

(5)[107]

59. §

(1)[108]

(2) Meghatározott foglalkozási ágakban, munkakörökben csak érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy dolgozhat. A szakvizsga érvényességi idejére és anyagára vonatkozó alapelveket, valamint a vizsgáztató szervet az 5. számú melléklet tartalmazza.

(3)[109]

(4)[110]

(5)[111]

60. §

Az oktatási intézmények, tanintézetek, szaktanfolyamok tűzvédelmi ismeretekre vonatkozó tananyagainak elkészítésénél a Művelődési Minisztérium és az Országos Parancsnokság által elkészített törzsanyagot figyelembe kell venni.

Tűzvédelmi szervezet

61. §

(1)[112]

(2)[113]

(3)[114]

(4)[115] Önálló munkakörű tűzvédelmi vezetővé, főelőadóvá (főfelügyelővé), illetőleg előadóvá (felügyelővé) csak megfelelő képesítéssel rendelkező személy nevezhető ki.

(5)[116]

(6)[117]

62. §[118]

Tűzvédelmi Utasítás

63. §

(1)[119] A vállalat igazgatója (vezetője) a vállalat tűzvédelmére vonatkozóan köteles Tűzvédelmi Utasítást készíteni, az érdekelteknek kiadni és végrehajtását ellenőrizni.

(2) A Tűzvédelmi Utasításnak tartalmaznia kell:

a) a vállalat tűzvédelmi szervezetének, a tűzvédelmi szabályok és előírások érvényesítéséért felelős vezetők megnevezését és azok feladatait,

b) a vállalatra, a létesítményekre, az építményekre, a tűzszakaszokra, illetőleg a helyiségekre, a szabadterekre, veszélyességi övezetekre vonatkozó tűzveszélyességi besorolást és a kapcsolatos általános érvényű és eseti tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat,

c) a tevékenységgel, a technológiával kapcsolatos tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat,

d) a tűzveszélyes munkavégzés engedélyezésére jogosultak megnevezését,

e) a dolgozóknak a tűz megelőzésével és oltásával kapcsolatos teendőit,

f) a tűzvédelmi oktatással kapcsolatos feladatokat.

64. §

(1) A tűzvédelmi utasítás mellékleteként tűzriadó tervet kell készíteni az "A"-"C" tűzveszélyességi osztályba tartozó vállalatok, nagyforgalmú és tömegtartózkodásra szolgáló létesítmények, művelődési, oktatási és szociális létesítmények esetében, továbbá a tűzvédelmi hatóság által meghatározott helyeken.

(2) A Tűzriadó Terv-nek tartalmaznia kell:

- a tűzjelzés módjait,

- a vállalati tűzoltóság, valamint a dolgozók riasztásának rendjét,

- a dolgozóknak tűz esetén szükséges tennivalóit (kiürítés, mentés, rendfenntartás, tűzoltás előkészítése, a tűzvédelmi-biztonsági berendezések kezelése stb.),

- a vállalat (létesítmények) helyszínrajzát - szükség szerint az építmények szintenkénti alaprajzát - amelyen jelölve vannak a vízszerzési helyek, az építmények, a szabadterek, a helyiségek és a veszélyességi övezetek a tűzveszélyességi osztály feltüntetésével, valamint a közművezetékek (víz, gáz, gőz, elektromos stb.) központi elzárói, illetőleg kapcsolói.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

65. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg a tűz elleni védekezésről és a tűzoltóságról szóló 4/1974. (VIII. 1.) BM rendelet 1-64. §-ai, 140. § (1) bekezdése és 141. §-a, valamint 2-4. és 6-7. számú melléklete, továbbá a 4/1974. (VIII. 1.) BM rendelet módosításáról szóló 3/1978. (VI. 10.) BM rendelet hatályukat vesztik.

bá a 4/1974. (VIII. 1.) BM rendelet módosításáról szóló 3/1978. (VI. 10.) BM rendelet hatályukat vesztik.

(2) A Tűzvédelmi Szervezeti és Működési Szabályzatokat - szükség szerint - e rendeletnek megfelelően 1980. december 31-ig kell módosítani.

(3) Az e rendeletben foglaltaknak a Honvédelmi Minisztérium felügyelete alá tartozó szervekre és létesítményekre való alkalmazása szabályait a honvédelmi miniszter - a belügyminiszterrel egyetértésben - külön jogszabályban állapítja meg.

(4)[120] A hivatásos tűzoltóság, valamint a Magyar Néphadsereg tűzoltó és tűzvédelmi szervezeti együttműködésére vonatkozó szabályokat a belügyminiszter a honvédelmi miniszterrel együttesen határozza meg.

(5) A létesítésre és a használatra vonatkozó tűzvédelmi szabályokról külön jogszabály rendelkezik.

Dr. Horváth István s. k.,

belügyminiszter

1. számú melléklet[121]

2. számú melléklet[122]

3. számú melléklet[123]

4. számú melléklet

11. § (1), 12. § (1), 14. § (1), 15. § (1)-(2), 18. § (2), 19. § (2), 27. § (1).

A vállalati tűzoltóság szervezésének elvei, legkisebb létszáma, feladatának, működésének, szolgálatának, igénybevételének, képzésének, díjazásának, külön díjazásának (térítésének) elvei

I. fejezet

A tűzoltóság szervezésének elvei és legkisebb létszáma

1. Vállalati tűzoltóság szervezése indokolt a tűzvédelem érdekében minden 50 főnél, Budapesten a "C"-"E" tűzveszélyességi osztályba tartozó, 200 főnél több dolgozót azonos telephelyen foglalkoztató termelő, kivitelező, raktározó, kereskedelmi, közlekedési, stb. jellegű vállalatnál. Az azonos telephelyen levő nagyobb vállalati szervezeti egységeknél (gyáregység, stb.) külön tűzoltóegységek is működnek, amelyek a vállalati tűzoltósághoz tartoznak. Ha az azonos telephelyen (összefüggő területen) több vállalathoz tartozó szervezeti egységek működnek, vállalati tűzoltóság közösen is szervezhető. A vállalati tűzoltóság, illetőleg tűzoltóegység legalább a következő legkisebb létszámmal működik:[124]

Megjegyzés: vállalati tűzoltóság szervezése nem indokolt pl. a takarékszövetkezetnél, a lakásépítő és fenntartó szövetkezetnél stb. Kereskedelmi létesítményekben 51-200 dolgozói létszám esetén a "C"-"E" tűzveszélyességi osztályban a tűzoltóság legkisebb létszáma 4 fő.

2. Ha a tűzoltóegységnek az 1. pontban meghatározott legkisebb létszáma nem elegendő a vállalat, gyáregység stb. védelmére, az előírt tűzoltó felszerelések, járművek stb. üzemeltetésére, működtetésére, a meghatározott létszámon felül a felszerelések működtetéséhez szükséges létszám biztosítása is indokolt.

3. Több műszak esetén minden műszakban biztosítandó az 1. és 2. pontban meghatározott legkisebb létszám.

4. Tűzoltó a vállalat, illetőleg telephely szervezeti egységének azon helyben foglalkoztatott dolgozója lehet, akinek életkora 18-60 év között van, szellemileg és fizikailag alkalmas a tűzoltói feladatok ellátására.

5. A tűzoltóság tagjai beosztásuk szerint vállalati tűzoltóparancsnok, parancsnokhelyettes, egységparancsnok, szertáros, rajparancsnok, gépjárművezető, kismotorfecskendő kezelő és beosztott tűzoltó.

6. A tűzoltóság legkisebb szervezeti egysége a raj, amely rajparancsnokból és 7 főből áll.

7. Gépjárművenként, illetőleg kismotorfecskendőnként a meghatározott létszámból műszakonként 2 gépjárművezető, illetőleg 1 kismotorfecskendő kezelő biztosítása szükséges.

8. A vállalati tűzoltóságnál - a tűzoltóság utánpótlása érdekében - a 18. életéven aluli fiatalokból ifjúsági rajok működhetnek. Létszámuk a meghatározott legkisebb létszámnál nem vehető figyelembe.

II. fejezet

A tűzoltóság feladata

9. A tűzoltóság a tűzvédelmi szabályok, előírások, megtartásának működési területén történő vizsgálata, segítése keretében:

a) rendszeresen figyelemmel kíséri, vizsgálja a tűzvédelmi szabályok és előírások megtartását,

b) intézkedik, illetőleg kezdeményezi a hiányosságok megszüntetését, a szükséges felelősségrevonást,

c) a vállalati rendezvényeken és a tűzveszélyes tevékenységnél ügyeleti, illetőleg felügyeleti szolgálatot lát el,

d) közreműködik a dolgozók tűzvédelmi felvilágosításában, oktatásában.

10. Tűzoltási és az egyéb kárelhárításban való közreműködési feladatai ellátása keretében a tűzoltóság:

a) megszervezi, biztosítja tagjainak riasztását és kivonulását, szükség szeint telefonügyeleti szolgálatát, közreműködik a tűzoltás előfeltételeinek biztosításában,

b) elkészíti a vállalat Tűzoltási Tervét és gyakoroltatja tagjaival az ezzel kapcsolatos feladatokat,

c) gondoskodik a készenléti felszereléseinek állandó üzemképességéről, közreműködik a vállalat közvetlen tűzvédelmét szolgáló berendezések, felszerelések stb. üzemképességének biztosításában,

d) a tűz közvetlen észlelése esetén, illetve tűzjelzésre a Riasztási és Segítségnyújtási Terv alapján, továbbá az állami tűzoltóság felhívására, a működési területén kívülre is kivonul,

e) közreműködik a tűzesetek körülményeinek felderítése érdekében végzett tűzvizsgálatban, a tűzoltás ideje alatt biztosítja a tűz keletkezésére utaló körülményeket, illetőleg más szerv hiányában a tűzvizsgálat megtartásáig biztosítja a helyszínt.

III. fejezet

A tűzoltóság működésének elvei

11.[125]

12. A tűzoltóság működésének általános irányítását, tűzvédelmi szervezete útján, a vállalat vezetője látja el.

13. A tűzoltóság tagjai feladataik ellátása során elöljárói és alárendelti, feljebbvalói és alattosi viszonyban állnak egymással. Az elöljárók parancsadásra jogosultak, amit az alárendeltek kötelesek végrehajtani.

14. Az állami tűzoltóság illetékes parancsnokai, helyetteseik és megbízottaik a tűzoltóság tagjainak elöljárói.

15. A tűzoltóság tagjai egyenruhában egymásnak, továbbá az állami és az önkéntes tűzoltóság tagjainak kölcsönös tiszteletadást kötelesek teljesíteni.

IV. fejezet

A tűzoltóság szolgálatának elvei

16. A tűzoltóság a megelőző tűzvédelmi és a tűzoltási szolgálata keretében ellátja:

a) tagjai útján munkaidőben az általános szolgálatot (munkahelyükön figyelemmel kísérik a tűzvédelmi szabályok és előírások megtartását, munka közben készen állnak arra, hogy riasztás esetén vonuljanak a tűzhöz),

b) a tűzvédelmi ellenőrzést,

c) a tűzoltási és egyéb kárelhárítási feladatokat,

d) az ügyeleti szolgálatot a rendezvényeken és a felügyeleti szolgálatot a tűzveszélyes tevékenység végzésénél - kijelölt tagjai útján,

e) a telefon és a szertár ügyeleti szolgálatot kijelölt tagjai útján, továbbá

f) tagjai továbbképzését, a tűzoltóversenyeken és a gyakorlatokon való részvételt.

17. A tűzoltóság tagjai a rendkívüli esetekben elrendelt készenléti szolgálat során az őrszobán, vagy a kijelölt helyen tartózkodnak és végrehajtják a kapott parancsokat.

A készenléti szolgálat ideje alatt az állomány 50%-a állandóan készenlétet tart.

V. fejezet

A tűzoltóság igénybevételének elvei

18. A tűzoltók a következő tűzoltói feladatok ellátására vehetők igénybe:

a) tűzoltásra és egyéb kárelhárításra,

b) készenléti szolgálatra,

c) szakmai kiképzésre, továbbképzésre, tűzoltóversenyre, és gyakorlatra,

d) ügyeleti szolgálatra,

e) tűzveszélyes tevékenység felügyeletére,

f) tűzvédelmi ellenőrzésre és

g) tűzvédelmi eligazításra.

19. A tűzoltók igénybevételére a vállalat igazgatója (vezetője) és annak útján az illetékes állami tűzoltóparancsnok jogosult.

20. A tűzoltási és egyéb kárelhárítási feladatok ellátására való igénybevétel közvetlenül a vállalati tűzoltóság riasztása útján is történhet.

VI. fejezet

A tűzoltóság tagjai képzésének elvei

21. A tűzoltóság meghatározott tisztségviselőinek kinevezéséhez szükséges képesítés megszerzése a fővárosi, megyei tűzoltóparancsnokság által szervezett egyéni tanulás, konzultáció, majd szakvizsga letételével, vagy tanfolyam keretében történik.

22. A tűzoltóság parancsnokainak és egységparancsnokainak kiképzése legalább egyéves egyéni tanulás, vagy egy hónapos tanfolyam, míg a gépjárművezetők és a kismotorfecskendő kezelők kiképzése legalább féléves egyéni tanulás, vagy 2 hetes tanfolyam keretében történik.

23. A 22. pontban megjelölt tisztségviselők kiképzésének, továbbképzésének időtartamát, tananyagát, oktatási módszereit a fővárosi, megyei tűzoltóparancsnok állapítja meg.

24. A tisztségviselők részére a szakvizsga eredményes letételéről a szakvizsga szervezője bizonyítványt ad ki.

25. A tűzoltóságnak a 22. pontban meg nem határozott többi tagjának kiképzése, továbbképzése, a tűzoltóparancsnok által készített éves oktatási terv alapján történik.[126]

VII. fejezet

A tűzoltóság tisztségviselőinek díjazása

26. A tűzoltóság parancsnokát, parancsnokhelyettesét, egységparancsnokát, szertárosát, gépjárművezetőit és kismotorfecskendő kezelőit legalább a következő összegű havi díjazás illeti meg:

a) a parancsnokokat, az egységparancsnokokat.

- 8 fős tűzoltói létszámig 100.- Ft

- 16 fős tűzoltói létszámig 150,- Ft

- 16 főnél nagyobb tűzoltói létszám

esetén 200.- Ft

b) a parancsnok díjazása tűzoltóegységenként az alapdíj 20%-ával növekszik,

e) a parancsnokhelyettes és a szertáros díjazása a parancsnok, az egységszertárosé pedig az egységparancsnok díjazásának 50%-a,

d) a gépkocsivezető díjazása 100.- Ft. a kismotorfecskendő kezelőé 40,- Ft.

e) a b)-d) pontokban foglaltak akkor is irányadók, ha az a) pontban feltüntetettnél magasabb díjazást állapítanak meg.

VIII. fejezet

A tűzoltóság tagjainak külön díjazása (térítése)

27. A munkaidőn kívül az V. fejezetben megjelölt tűzoltói feladat ellátására igénybevett vállalati tűzoltó részére a következő külön díjazás (térítés) jár:

az igénybevétel idejére óránként a munkaviszony alapján folyósított bér átlag óradíjának 125%-a, munkaszüneti napon történő szolgálat ellátásakor 150%-a.

28. Igénybevételi időnek kell tekinteni:

ügyeleti szolgálat esetén a rendezvény időtartamán és a közönség távozási idején túl 15 perc felvonulási időt, egyéb esetekben a szolgálatban eltöltött tényleges időtartamot.

29. A díjazásnál minden megkezdett órát egész órának kell tekinteni.

5. számú melléklet

59. § (2)

A tűzvédelmi szakvizsgához kötött foglalkozási ágak, munkakörök, a szakvizsga rendjére és anyagára vonatkozó alapelvek

I. A tűzvédelmi szakvizsgához kötött foglalkozási ágak és munkákörök

[127]

II. A tűzvédelmi szakvizsga rendjére és anyagára vonatkozó alapelvek:

1. A szakvizsgára való felkészüléshez szükséges tananyag az előkészítő oktatás és a szükséges gyakorlat megszerzésének biztosítása a munkáltató (vállalat, kisiparos) feladata.

2. A szakvizsga megszervezéséről és lebonyolításáról a vizsgáztató szerv gondoskodik.

3. A szakvizsga elméleti és szükség szerint gyakorlati részből áll.

4. A vizsgázónak bizonyságot kell tenni arról, hogy

a) megfelelően ismeri a vonatkozó tűzvédelmi szabályokat, előírásokat,

b) a tűzvédelmi szabályokat, előírásokat a gyakorlatban is alkalmazni tudja és a kapcsolódó műszaki feladatokat meg tudja oldani.

5. Tűzvédelmi szakvizsgáztató - kivéve az I. g) és i) pontokban meghatározott eseteket - csak az lehet, aki a vizsga anyagából szakvizsgával rendelkezik.

6. A vizsga sikeres letételéről tűzvédelmi szakvizsga bizonyítványt kell kiadni, amely a következő adatokat tartalmazza:

a) személyi adatok,

b) a vizsga időpontja,

c) a szakvizsgát elrendelő jogszabályra való hivatkozás,

d) a szakvizsga képesítés (foglalkozási ág, munkakör) megnevezése,

e) a képesítés érvényességi időtartama,

f) a vizsgáztatók aláírása, bélyegző.

7. A vizsgáztató szervnek a szakvizsgáról nyilvántartást kell vezetni.

8. A szakvizsga bizonyítványt az azzal rendelkező személy nem megfelelő munkája esetén a munkáltató, illetőleg a vizsgáztató köteles bevonni. A dolgozó a tevékenységet csak újabb eredményes szakvizsga letétele után folytathatja.[128]

6. számú melléklet

61. § (5)

A tűzvédelmi szervezet működésének elvei, tagjaira vonatkozó képesítési feltételek

I. fejezet

A tűzvédelmi szervezet működésének elvei

1-5.[129]

II. fejezet

A tűzvédelmi szervezet tagjaira vonatkozó képesítési feltételek

6.[130]

7. Tűzvédelmi képesítések:

- felsőfokú tűzvédelmi képesítésnek minősül a tűzvédelmi (tűzoltó) mérnöki (üzemmérnöki) képesítés, illetőleg a BM Tűzoltó Tisztképző Iskola (Tűzoltó Tiszti Iskola, BM Akadémia Tűzoltó Tagozat) nappali vagy levelező tagozatán szerzett képesítés,

- középfokú tűzvédelmi képesítésnek minősül a minisztériumok, a fővárosi és a megyei tanács végrehajtó bizottságai által szervezett kétéves levelező vagy kéthónapos bentlakásos tűzvédelmi előadói tanfolyamon szerzett képesítés,

- alapfokú tűzvédelmi képesítésnek minősül az irányító szervek által szervezett legalább egyéves levelező, vagy egyhónapos bentlakásos tűzvédelmi előadói tanfolyamon szerzett képesítés,

- tanfolyami képesítésnek minősül a vállalat tűzvédelmi szervezete által, a helyi tűzvédelmi ismeretek elsajátítására szervezett "Tűzvédelmi megbízotti Tanfolyam"-on szerzett képesítés.

8-9.[131]