8/1980. (VI. 20.) NIM rendelet

az energiagazdálkodási bírságról

A 22/1980. (VI. 20.) MT rendelet 6. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az 5. § tekintetében a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem:

1. §

(1) Energiagazdálkodási bírság kiszabásának alapjául szolgál, ha az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a szövetkezeti vállalat, ezek jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulása, a vízgazdálkodási társulat, valamint a társadalmi szervezetnek és az egyesületnek vállalata (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet)

a) energiahordozót, ha felhasználásához engedély szükséges, anélkül szállít, szolgáltat vagy felhasznál [5/1973. (VI. 30.) NIM rendelet],

b) energiaátalakító, -felhasználó berendezést, illetőleg villamos fogyasztóberendezést energiagazdálkodási engedély nélkül gyárt, belföldi üzemeltetési célra külföldről behoz, belföldön forgalmaz, illetőleg üzembe helyez vagy üzemben tart [3/1978. (V. 4.) NIM rendelet és 15/1979. (VIII. 30.) NIM-KGM számú együttes rendelet],

c) az energiaátalakító, -felhasználó berendezést nem az energiagazdálkodási engedélyben meghatározott értékekkel (paraméterekkel) üzemelteti [3/1978. (V. 4.) NIM rendelet],

d) távhőellátást engedély nélkül létesít vagy bővít [9/1972. (XII. 7.) NIM rendelet],

e) mint távhőszolgáltató vagy távhőfogyasztó az Állami Energetikai és Energiabiztonságtechnikai Felügyelet (a továbbiakban: Energiafelügyelet) által megállapított energiagazdálkodási hiányosságot az előírt határidőn belül nem szünteti meg [9/1972. (XII. 7.) NIM rendelet],

f) helyiség fűtésénél a jogszabályban előírt belső hőmérsékleti értéktől a megengedett mértéket meghaladóan az Energiafelügyelet megállapítása szerint ismételten eltér [11/1979. (VII. 17.) NIM rendelet],

g) energiafelhasználását az előírt mértékben nem mérsékli [22/1979. (XII. 27.) NIM rendelet,

h) villamos energiát jogellenesen hőfejlesztés céljára felhasznál [13/1975. (XII. 31.) NIM rendelet],

i) gőzenergiát igénylő üzemben ellennyomásos vagy gőzelvételes, illetőleg hulladékenergiát hasznosító üzemi villamosmű létesítési, valamint nem gazdaságosan működő üzemi villamosmű átalakítási, üzemen kívül helyezési vagy megszüntetési kötelezettségének nem tesz eleget [40/1962. (XI. 11.) Korm. sz. rendelet 14. §],

j) villamosenergia-fogyasztás korlátozási kötelezettségének nem tesz eleget [8/1970. (VI. 30.) NIM rendelet],

k) vezetékes gázfogyasztás korlátozási kötelezettségének nem tesz eleget [1/1977. (IV. 6.) NIM rendelettel kiadott Gázenergia Közszolgáltatási Szabályzat 23. § (4) bekezdés].

(2) A gazdálkodó szervezet köteles a meglevő hulladékhő-hasznosító berendezését - a rendszeres fenntartási munkálatok időtartama kivételével - üzemeltetni. Ha ennek a kötelezettségének -az Energiafelügyelet megállapítása szerint - nem tesz eleget, vele szemben energiagazdálkodási bírság szabható ki.

(3) Az Energiafelügyelet a gazdálkodó szervezetet kötelezheti a gazdaságosan (három éven belül megtérülő fejlesztéssel) elérhető hőhasznosítás-ra és az energiaveszteségek mérséklésére, továbbá hogy ehhez saját pénzügyi forrás hiányában külső pénzügyi forrást (beruházási hitel, járadékfizetési kötelezettséggel járó állami alapjuttatás, állami támogatás) kérjen. Ha a gazdálkodó szervezet ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, vele szemben energiagazdálkodási bírság szabható ki.

2. §

Az energiagazdálkodási bírság összege

a) az 1. § (1) bekezdésének a) pontjában említett esetben az egy naptári év alatt engedély nélkül szállított, szolgáltatott vagy felhasznált energiahordozó mennyiség termelői árának 30%-áig,

b) az 1. § (1) bekezdésének b) pontjában említett esetben

- az energiaátalakító, -felhasználó berendezésnél átlagos kihasználással számított egy évi energiahordozó-felhasználás termelői árának 10%-áig,

- a villamos fogyasztóberendezésnél névleges teljesítményének (kW) kielégítéséhez szükséges

- 60 000,- Ft/kW átlagos költséggel számított -népgazdasági háttérberuházási költségnek 10%-áig,

c) az 1. § (1) bekezdésének c) pontjában említett esetben az engedélyben meghatározott értékek meg nem tartásából adódó energiaveszteség (túlfogyasztás) egy évre számított mennyisége termelői árának 30%-áig,

d) az 1. § (1) bekezdésének d) pontjában említett esetben a távhőellátás engedély nélküli létesítése vagy bővítése következtében felmerülő, átlagos kihasználással számított egy évi energiafelhasználás termelői árának 10%-áig,

e) az 1. § (1) bekezdésének e) pontjában említett esetben az energiagazdálkodási hiányosság megszüntetésének elmulasztásából adódó energiaveszteség (túlfogyasztás) egy évre számított mennyisége termelői árának 30%-áig,

f) az 1. § (1) bekezdésének j) pontjában említett esetben a ténylegesen mért és a jogszabályban előírt belső hőmérséklet fenntartásához szükséges energiahordozó mennyiség különbségének egy fűtési idényre számított mennyisége termelői árának 10%-áig,

g) az 1. § (1) bekezdésének g) pontjában említett esetben az energiafelhasználás előírt mértékű mérséklésének elmulasztásából adódó energiaveszteség (túlfogyasztás) egy évre számított mennyisége termelői árának 30%-áig,

h) az 1. § (1) bekezdésének h) pontjában említett esetben a hőfejlesztés céljára használt villamos fogyasztóberendezés névleges teljesítménye (kW) kielégítéséhez szükséges - 60 000,- Ft/kW átlagos költséggel számított - népgazdasági háttérberuházási költségnek 10%-áig, és átlagos kihasználással számított egy évi villamosenergia-felhasználása általános árszabás szerinti áramdíjának 10%-áig,

i) az 1. § (1) bekezdésének i) pontjában említett esetekben a mulasztásból adódó népgazdasági szinten egy évre számított energiaveszteség termelői árának 30%-áig, és ezen túlmenőleg a létesítési kötelezettség elmulasztása esetében az emiatt szükségessé váló közcélú villamosmű teljesítőképesség növelés teljesítménye (kW) - 60 000,-Ft/kW költséggel számított - népgazdasági háttérberuházási költségének 10%-áig,

j) az 1. § (1) bekezdésének j) pontjában említett esetben a korlátozás ellenére igénybevett teljesítmény kielégítéséhez szükséges - 60 000 Ft/kW átlagos költséggel számított - népgazdasági háttérberuházási költség 10%-áig,

k) az 1. § (1) bekezdésének k) pontjában említett esetben a korlátozás ellenére igénybe vett teljesítmény évi alapdíjának egy hónapra eső hányadáig,

l) az 1. § (2) és (3) bekezdésében említett esetben a hulladékhő-hasznosító berendezés üzemeltetésének, illetőleg a gazdaságos hőhasznosításra vagy az energiaveszteségek mérséklésére előírt intézkedéseknek elmulasztásából adódó energiaveszteség (túlfogyasztás) egy évre számított mennyisége termelői árának 30%-áig terjedhet.

3. §

(1) Az energiagazdálkodási bírság összegének megállapításánál a kiszabás időpontjában érvényes energiahordozó termelői árat kell alapul venni.

(2) Az energiagazdálkodási bírság összegét az eset összes körülményei alapján, a felróhatóság figyelembevételével kell a 2. §-ban meghatározott mértéken belül megállapítani.

4. §

Az energiagazdálkodási bírságot kiszabó jogerős határozatot az energiagazdálkodási bírság fizetésére kötelezett gazdálkodó szervezet felett felügyeletet, illetőleg állami törvényességi felügyeletet gyakorló szervnek és a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságának is meg kell küldeni.

5. §

Az energiagazdálkodási bírságot a kötelezett gazdálkodó szervezet a jogerős határozat kézhezvételét követő hónap 20. napjáig köteles a "232-90101-8068 PM Bev. Főig. Vállalati egyéb befizetések, bevételi számla, Budapest" számlára befizetni. A kiszabott energiagazdálkodási bírságot a jogerős határozat kézhezvételének naptári negyedévében kell bevallani.

6. §

Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

Dr. Juhász Ádám s. k.,

nehézipari minisztériumi államtitkár