1988. évi XI. törvény

a központi műszaki fejlesztési alapról

A gazdaság műszaki színvonalának emelése, a műszaki fejlesztés meggyorsítása, a tudományos és a műszaki eredmények elterjesztése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

1. §[1] Az állami műszaki fejlesztési politika megvalósításának pénzügyi forrásaként - az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 54. §-a szerint elkülönített állami pénzalap formájában - Központi Műszaki Fejlesztési Alapot (a továbbiakban: Alap) kell képezni.

2. § (1) Az Alap célja, hogy elősegítse

a) az egész gazdaság fejlődésére jelentős hatást gyakorló, a nemzetközi tudományos-műszaki haladáshoz kapcsolódó, népgazdasági szinten hatékony, de a közvetlen gazdálkodói érdekeltséget meghaladó műszaki fejlesztési;

b) a közvetlen gazdálkodói érdekeltséggel összhangtan levő, de a saját pénzügyi, kockázatvállalási lehetőségeket meghaladó innovációs célok megvalósításai;

c) a társadalmi-gazdasági hasznosításra érett alapkutatási eredmények gyakorlati alkalmazásának meggyorsítását;

d) a népgazdaság általános és a kutatás-fejlesztés sajátos infrastruktúrájának fejlesztését.

(2)[2] Az Alap felhasználható az államilag preferált kutatási-fejlesztési programokhoz, valamint az ezekhez kapcsolódó egyedi kutatási-fejlesztési feladatokhoz és azok eredményeinek alkalmazásához.

Az Alap forrásai és képzése

3. § (1)[3] Az Alap forrása:

a)[4] az éves költségvetési törvényben a központi költségvetésnél, illetve az elkülönített állami pénzalapoknál az Alap céljaira meghatározott összegű támogatás;

b) a tárgyévet megelőző években képzelt Alap maradványa;

c)[5] az Alap javára teljesített visszafizetések és azok járulékai;

d) az Alap kamatai és egyéb tőkejövedelmei;

e)[6] az Alap javára jogi és természetes személyek által teljesített önkéntes befizetések, amelyek a Ptk. 593-595. §-ai alapján közérdekű kötelezettségvállalásnak minősülnek;

f)[7] az Alap javára teljesített külföldi önkéntes befizetések, adományok, segélyek.

g)[8] az Alap javára a Gazdaságfejlesztési Alapból teljesített befizetések,

(2)[9] Az Alap pénzeszközei nem vonhatók el, év végi maradványa a következő költségvetési évre átvihető.

4. §[10]

5. §[11]

6. §[12]

6/A. §[13]

7. §[14]

8. §[15]

9. §[16]

Az Alap kezelése és felhasználása

10. § (1)[17] Az Alappal az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság felügyeletét ellátó miniszter rendelkezik.

(2)[18] Az Alap kezelője az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (a továbbiakban: kezelő).

(3)[19] Az Alap felhasználása pályázati rendszerben történik. A pályázati rendszer kialakításáért és működéséért az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság felügyeletét ellátó miniszter felelős.

(4)[20] A pályázati rendszer kialakításával és a felhasználás fő irányaival kapcsolatban ki kell kérni az országos gazdasági kamarák véleményét.

(5)[21] A (3) bekezdésben megjelölt illetékes miniszter évente beszámol az Országgyűlés költségvetési, gazdasági és tudományos ügyekkel foglalkozó bizottságainak az Alap felhasználásáról és a pályázati rendszert működtető testület tevékenységéről.

11. §[22] Az Alap a következő jogcímeken használható fel:

a) kutatás-fejlesztés költségeinek fedezetéül;

b)[23] a kutatási-fejlesztési célú, valamint a kutatási-fejlesztési eredmények gyakorlati bevezetését közvetlenül szolgáló technológiai beruházások támogatására;

c) a kutatás-fejlesztés infrastrukturális feltételeit fejlesztő beruházásokra;

d) a műszaki fejlesztés céljait szolgáló alapítványokhoz való hozzájárulásra;

e)[24]

f)[25] a kutatás-fejlesztést finanszírozó bankhitelek kamatainak részleges vagy teljes átvállalására;

g) a kutatás és kísérleti fejlesztés - beleértve a kapcsolódó piackutatást is -, valamint a műszaki szervezés érdekében szükséges gazdasági elemzések végzésére;

h) új tudományos és műszaki eredmények alkalmazásának elterjesztését, valamint a minőségbiztosítást szolgáló mintafejlesztésekre és mintarendszerek kialakítására;

i) a nemzetközi műszaki-tudományos együttműködésből adódó feladatokra;

j)[26]

k) a hazai és külföldi műszaki-tudományos ismeretek megszerzésére, azok gyakorlati alkalmazására, a műszaki fejlesztéspolitika megalapozását szolgáló tanulmányok, koncepciók készítésére, a műszaki fejlesztés eredményeinek elterjesztésével közvetlenül összefüggő tudományos konferenciák tartására, szakkiállítások rendezésére, kiadványok készítésére;

l) nyilvános műszaki fejlesztési célú pályázatok díjaihoz és nívódíjaihoz;

m) az Alap kezelésével, állami programok irányításával és lebonyolításával kapcsolatos költségekre.

n)[27]

12. § (1)[28] Az Alapból pénzeszköz pályázati rendszer keretében nyerhető el, illetőleg az Alap felett rendelkezni jogosult egyedi kezdeményezésére - a kormányzati egyetértés alapján - adható át.

(2) A pénzeszköz átadása történhet ellenérték fejében, kölesönként, tőkerészesedésként és juttatásként.

(3) Az átadás feltételeiről az Alap felett rendelkezni jogosult és a felhasználó szerződésben állapodik meg.

12/A. §[29]

Átmeneti és záró rendelkezések

13. §[30]

14. §[31]

14/A. §[32]

15. § Ez a törvény 1989. január 1. napján lép hatályba; ezzel egyidejűleg a központi műszaki fejlesztési alap képzéséről szóló 47/1987. (X. 14.) MT rendelet és a 47/1987. (X. 14.) PM rendelet, valamint az azt módosító 44/1988. (XI. 24.) PM rendelet a hatályát veszti.

Dr. Straub F. Brúnó s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Katona Imre s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára

1. számú melléklet az 1988. évi XI. törvényhez[33]

2. számú melléklet az 1988. évi XI. törvényhez[34]

3. számú melléklet az 1988. évi XI. törvényhez[35]

4. számú melléklet az 1988. évi XI. törvényhez[36]

5. számú melléklet az 1988. évi XI. törvényhez[37]

6. számú melléklet az 1988. évi XI. törvényhez[38]

7. számú melléklet az 1988. évi XI. törvényhez[39]