26/1988. (VI. 28.) PM rendelet

a tervszerű devizagazdálkodásról szóló 1974. évi 1. törvényerejű rendelet végrehajtásáról rendelkező 1/1974. (I. 17.) PM rendelet módosításáról

A tervszerű devizagazdálkodásról szóló 1974. évi 1. törvényerejű rendelet 16. §-ában, valamint a törvényerejű rendelet végrehajtásával kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 1002/1974. (I. 17.) MT határozat 4. és 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján - a 9. § (2) bekezdése tekintetében a Magyar Nemzeti Bank elnökével egyetértésben - a következőket rendelem:

1. §

A módosított 1/1974. (I. 17.) PM rendelet (a továbbiakban: R.) 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A devizahatóság engedélye nélkül küldhetők - postai úton - külföldre kereskedelmi forgalomban megvásárolható vagy házilag elkészített ajándék-jellegű tárgyak, amennyiben azok mennyisége a vámjogszabályok szerint nem (kereskedelmi jellegű és a küldemény belföldi forgalmi értéke az ezerötszáz forintot nem haladja meg. A küldemények nem tartalmazhatnak aranyat, platinát, ezüstöt és ezekből készült tárgyakat, muzeális tárgyat, bélyeget, valamint az 1. számú mellékletben felsorolt árucikkeket."

2. §

Az R. 10. §-a a következő k), l) és m) ponttal egészül (ki:

(Nem kell devizahatósági engedély:)

"k) összesen tízezer forintot meg nem haladó értékű, a nem külkereskedelmi tevékenység keretében külföldi által belföldi jogi személy részére teljesített szolgáltatásra irányuló szerződés megkötéséhez és ellenértékének belföldi fizetőeszközben a külföldinek történő kifizetéséhez, kivéve azt a szerződést, amelyet a -szellemi alkotás, művészi teljesítmény, ipari, műszaki, kereskedelmi szolgáltatás tekintetében kötnek;

l) ahhoz, hogy jogi személy összesen huszonötezer forintot meg nem haladó értékű versenyvagy pályadíjat, valamint engedélyezett sorsjáték nyereményét belföldi fizetőeszközben külföldinek kifizessen;

m) a külföldivel kötött munkaszerződéshez és a keresmény belföldi fizetőeszközben a külföldinek történő kifizetéséhez, feltéve, hogy a munkaszerződés megkötése a külön jogszabály szerint magyar hatósági engedéllyel történt, vagy ilyen engedélyre nem volt szükség."

3. §

Az R. 13. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Nem vonatkozik az (5) bekezdésben foglalt letétbe helyezési kötelezettség a külföldön magyar hatósági engedéllyel munkát vállaló* vagy ösztöndíjasként tartózkodó**, illetőleg tartós külföldi szolgálatot teljesítő*** belföldire és a vele közös háztartásban külföldön tartózkodó házastársára és 14 éven felüli gyermekére."[1]

4. §

Az R. 14. §-ának (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Mentes a felajánlási kötelezettség alól:)

"f) a külföldi többletértékadó visszatérítése jogcímén fennálló követelés a 2. számú melléklet szerint."

5. §

Az R. 15. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A devizaszámlára vonatkozó részletes szabályokat a 3. számú melléklet tartalmazza. A kamat mértékét a Magyar Nemzeti Bank állapítja meg és azt a számlavezető pénzintézet útján közli."

6. §

(1) Az R. 24. §-a (1) bekezdésének d) és e) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Az utasoknak devizahatósági engedély nélkül szabad kivinniük:)

"d) a 4. számú melléklet szerint, fogyasztásra közvetlenül alkalmas élelmiszert, személyes szükségletnek megfelelő szeszes italt és dohányárut;

e) belföldiek személyenként háromezer forint (a határmenti forgalomban - ha nemzetközi megállapodás eltérő rendelkezést nem tartalmaz - havonként egy ízben négyszáz forint) belföldi fogyasztói árat meg nem haladó összértékű, szokásos mennyiségű ajándéktárgyat, arany, platina és ezüst, valamint az ezekből készült tárgyak, muzeális tárgyak, bélyegek, és az 1. számú mellékletben felsorolt árucikkek kivételével;".

(2) Az R. 24. § (1) bekezdése a következő j), k) és l) pontokkal egészül ki:

(Az utasoknak devizahatósági engedély nélkül szabad kivinniük:)

"j) a 13. § (6) bekezdésében említett belföldinek külföldi által kiállított hitelkártyát, csekkkártyát vagy bankkártyát, valamint külföldi bank által rendelkezésre bocsátott csekkfüzetet (kitöltetlen csekket);

k) belföldi által kiállított, külföldi fizetőeszközben történő fizetéshez felhasználható hitelkártyát vagy csekk-kártyát, illetőleg a csekk-kártyával együtt felhasználható csekkfüzetet;

l) belföldieknek a Magyar Posta - nevükre és személyi számukra kiállított - utalvány levelezőlapját."

7. §

Az R. 24. §-a (2) bekezdésének harmadik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Külföldiek ilyen tanúsítvány nélkül is kivihetnek utazási csekket és olyan más csekket, vagy váltót, amelynek kibocsátója, címzettje és rendelvényese külföldi, valamint külföldi fizetőeszközben történő fizetéshez felhasználható hitelkártyát, csekk-kártyát és bankkártyát."

8. §

Az R. kiegészül az e rendelet 1-4. számú mellékleteivel.

9. §

(1) Ez a rendelet 1988. július 1. napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésének napjától a 8020/1985. (PK 9.) PM és az azt módosító 8001/1988. (PK 1.) PM tájékoztató, a 429/1981. MNB és az azt módosító 401/1985. MNB közlemény, a 409/1982. MNB közlemény, valamint a 414/1987. MNB és az azt módosító 417/1987. MNB közlemény nem alkalmazható.

Dr. Villányi Miklós s. k.,

pénzügyminiszter

1. számú melléklet a 26/1988. (VI. 28.) PM rendelethez

1. számú melléklet az 1/1974. (I. 17.) PM rendelethez

Az 1/1974. (I. 17.) PM rendelet 4. §-ának (2) bekezdése, illetve a 24. §-ának e) pontja alapján postaforgalomban, illetve utasforgalomban ajándékként, devizahatósági engedély nélkül, a következő árucikkek nem küldhetők, illetve nem vihetők külföldre:

a) élelmiszer - ideértve a bor kivételével a szeszesitalt -, ha összértékük az 500 forintot meghaladja. Ezen az értékkereten belül sem küldhető ki, illetve vihető ki a kávé, tea, kakaó, déligyümölcs, csokoládé, importból származó ital és fűszerek, húskonzerv, mű- és természetes bél,

b) cigaretta és egyéb dohányáru,

c) gyógyszer,

d) mosó- és mosogatószer (mosó- és mosogatópor, folyékony mosó- és mosogatószer, mosókrém és mosópaszta),

e) babaápolási termékek,

f) papírzsebkendő,

g) egészségügyi papír,

h) LEGO játékok,

i) kötött alsóruházati cikkek, (női, férfi, gyermek),

j) szőnyeg, a Lakástextil Vállalat és a Soproni Szőnyeggyár által előállított szőnyeg azonban, az egyébként előírt értékkereten belül, devizahatósági engedély nélkül küldhető, illetve vihető külföldre,

k) fényképezőgép,

l) filmfelvevő- és vetítőgép,

m) barkácsgép,

n) autószifon és habszifon készülék.

2. számú melléklet a 26/1988. (VI. 28.) PM rendelethez

2. számú melléklet az 1/1974. (I. 17.) PM rendelethez

A külföldi többletértékadó visszaigénylésére és a visszatérített összegre vonatkozó részletes szabályok a következők:

A külföldi többletértékadó (Mehrwertsteuer, Value Added Tax, TVA stb.) visszatérítésére vonatkozó követelés külföldivel szembeni pénzkövetelés, amelyre a tervszerű devizagazdálkodásról szóló 1974. évi 1. törvényerejű rendeletnek és a végrehajtásáról rendelkező 1/1974. (I. 17.) PM rendeletnek a devizaértékre vonatkozó rendelkezései az irányadóak az alábbi eltérésekkel:

1. A követelés érvényesítésének módja:

a) A természetes személyek saját követelésüket külföldi tartózkodásuk idején külföldön érvényesíthetik és az átvett fizetőeszközt külföldön fel is használhatják. Hazatérésük után adóvisszatérítést az erre külön felhatalmazott pénzintézet, egyéb szerv, (a továbbiakban: intézet) megbízásával is lehet visszaigényelni. Ha a természetes személy hazatérése után az adóvisszatérítést nem az intézet megbízásával kívánja visszaigényelni, a többletértékadó-bizonylatot - külön devizahatósági engedély nélkül - magánál tarthatja, érvényesítés céljából postán kiküldheti, vagy külföldre utazás esetén saját maga, illetve szülője, házastársa, gyermeke kiviheti és érvényesítheti. Az említett személyek a visszatérített összeget külföldön fel is használhatják.

b) A jogi személyek a többletértékadó Visszatérítése iránti követeléseiket közvetlenül érvényesíthetik, vagy az intézetnek az érvényesítésre megbízást adhatnak.

2. A visszatérített összeg kifizetése:

a) Az intézet a visszatérítést forintban fizeti ki a jogosultaknak. A felmerülő költség és a jutalék a jogosultát terheli.

b) A természetes személyek részére - ha devizaszámla vagy utazási számla terhére vásároltak, vagy vettek igénybe szolgáltatást - a visszatérített összeget a számlavezető hely e számlákon devizában jóváírja. Kérelemre - ha a vásárlás nem deviza- vagy utazási számla terhére történt - mód van arra is, hogy a visszatérített összeget a forintban történő kifizetés helyett utazási számlán írják jóvá. A visszatérített összeg csak az adóvisszatérítés jogosultjának számláján írható jóvá, ennek feltétele, hogy az adóvisszatérítés bank- vagy postai átutalással történjék, és az átutalási bizonylaton jogcímként többletértékadó-visszatérítés szerepeljen.

c) A jogi személyek a visszatérített összeggel az utazási devizakeretüket megnövelhetik, ha a kifizetés azt terhelte.

3. számú melléklet a 26/1988. (VI. 28.) PM rendelethez

3. számú melléklet az 1/1974. (I. 17.) PM rendelethez

A belföldiek devizaszámláira [1/1974. (I. 17.) PM rendelet 15. §-a] vonatkozó részletes szabályok a következők:

I. Devizaszámlát a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) által felhatalmazott pénzintézetek* vezetnek.[2]

II. Devizaszámla

1. a rubel elszámolású országok fizetőeszközzeiben jelentkező bevétel esetén a számlatulajdonos kívánsága szerint

a) bármely rubel elszámolású ország törvényes pénznemében, vagy

b) e pénznemekre átváltható forintban,

2. konvertibilis - az MNB által kiadott valutaárfolyam-lapon felsorolt - fizetőeszközben jelentkező bevétel esetén a számlatulajdonos kívánsága szerint

a) bármely konvertibilis devizában, vagy

b) konvertibilis devizára átváltható forintban nyitható és vezethető.

III. A devizaszámla-tulajdonosok a számlájukon levő II/1. pontban, illetőleg a II/2. pontban említett pénznemben fennálló követeléseiket az ugyanabban a pontban megjelölt pénznemre bármikor átválthatják. A külföldi fizetőeszköz átszámítása forintra vagy más külföldi fizetőeszközre az MNB által jegyzett mindenkori hivatalos árfolyamon történik.

IV. Devizaszámlán jóváírás a VI. pontban felsorolt jogcímeken igazolás alapján történhet. Igazolás kiadására a VI. pontban felsorolt, valamint az MNB által felhatalmazott további szervek jogosultak. Az igazolás a kiállítás keltétől számított 30 napig érvényes.

V. A rubel elszámolású devizabevételek teljes összegben devizaszámlára helyezhetők, kivéve azon jogcímeket, amelyeknél a reális mértékű megtakarítás a befizetés alapja.

VI. A konvertibilis fizetőeszközben jelentkező bevételek devizaszámlán történő jóváírásának jogcímei, a befizetés alapját képező devizaösszeg, vagy a visszavásárlás alapját képező forintösszeg, annak mértéke és az igazolások kiadására felhatalmazott szervek a következők:

1. Jogcím: belföldi szerv által folyósított napidíj, illetmény és ösztöndíj,

mérték: a reális megtakarítás,

igazoló: a napidíjat, illetményt folyósító, az MNB által felhatalmazott szerv, illetve az Országos Ösztöndíj Tanács.

2. Jogcím: külföldi szerv által folyósított napidíj, illetmény és ösztöndíj, mérték:

a) napidíj esetén a reális mértékű megtakarítás,

b) illetmény és ösztöndíj esetén a Minisztertanácsnak a külföldi munkavállalásról* és a művelődési miniszternek az ösztöndíjas tanulmányutakról** szóló rendeletében előírt kötelezettségek lerovása után fennmaradó összegből a reális megtakarítás,[3]

igazoló: az utazást, illetve a munkavállalást engedélyező, az MNB által felhatalmazott szerv.

3. Jogcím: előadóművészek külföldi szereplésével kapcsolatos díjak,

mérték: a művelődési miniszternek az előadóművészek külföldi szerepléséről és az ezzel kapcsolatos művészközvetítésről szóló rendelete* szerint[4]

a) az elszámolt tiszteletdíjból a kötelezettségek lerovása után fennmaradó összeg 100%-a,

b) a napidíjként elszámolt összegből a reális megtakarítás,

igazoló: a művészközvetítésre jogosult, az MNB által felhatalmazott szerv.

4. Jogcím: honorárium (előadás, fordítás, játékvezetői, lektorálási és tolmácsolási díj, eseti szakértői és tanácsadói díj, felügyelőbizottsági és igazgatósági díj),

mérték: a honorárium 75%-a,

igazoló: az MNB, játékvezetői díj esetén az Állami Ifjúsági és Sporthivatal.

5. Jogcím: ügyvédi, jogtanácsosi és jogi oktatói munkaközösség tagjának munkadíja,

mérték: az elszámolt munkadíj 50%-ának, mint alapnak a 75%-a,

igazoló: az MNB által felhatalmazott ügyvédi, jogtanácsosi, illetve jogi oktatói munkaközösség.

6. Jogcím: verseny- és pályadíj, mérték:

a) egyéni sportoló esetén a szövetség által a versenyző részére meghatározott és az Állami Ifjúsági és Sporthivatal által jóváhagyott összeg 75%-a,

b) csapat-sportág esetén a csapattagot megillető devizarészesedés 100%-a,

c) az egyéb verseny- és pályadíj 75%-a,

igazoló: Állami Ifjúsági és Sporthivatal, Nemzetközi Koncertigazgatóság, a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja és az MNB.

7. Jogcím: szellemi termék után járó díj,

a) találmány (szabadalom), know-how, ipari minta és védjegy külföldi értékesítése,

b) az a) pontban említett szellemi termék felhasználásával előállított áru külföldi értékesítése,

mérték:

az a) pont esetén: a külföldi eladásból, illetőleg hasznosításból a feltalálót megillető vételár, illetőleg licencdíj 75%-a,

a b) pont esetén: a belföldivel, mint hasznosítóval a szellemi termék hasznosítására kötött szerződés alapján a licencdíj (szolgálati találmány esetén a munkáltatóval kötött díjazási szerződés alapján a találmányi díj), illetőleg szerződés hiányában a szellemi termék igazságügyi szakértő által megállapított eszmei díjhányadának 75%-a,

igazoló:

az a) pont esetén: LICENCIA Találmányokat Értékesítő Vállalat, NOVEX, NIKEX, TRANS-ELEKTRO, MNB,

a b) pont esetén: CHINOIN, BIOGAL, Kőbányai Gyógyszerárugyár, EGIS, MNB.

8. Jogcím: szerzői jogdíj,

a) zeneművek (ideértve: az ún. kis és nagy jogdíjat, a filmekhez felhasznált műveket),

irodalmi művek (ideértve: a műfordításokat és a filmekhez felhasznált műveket is),

tudományos művek (ideértve: a cikk honoráriumokat is) és színpadi művek jogdíjai,

b) softwarek,

c) képző-, ipar- és fotóművészeti alkotások, valamint ipari tervezőművészi alkotások jogdíjai,

d) filmjogdíj (kizárólag tv-film esetén),

e) építészeti, műszaki terv, mérték:

az a), b), c), e) pont esetén: a jogdíj 75%-ra

a d) pont esetén: a felosztott jogdíjból (amely a befolyt összeg 10%-a) az alkotókat megillető összeg 75%-a,

igazoló:

az a) pont esetén: Szerzői Jogvédő Hivatal,

a b) pont esetén: Szerzői Jogvédő Hivatal. NOVOTRADE Rt., INTERAG Rt., METRIMPEX, SZAMALK, TRADE-COOP, COMPORGAN, SG-2.,

a c) pont esetén: a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja és Szerzői Jogvédő Hivatal,

a d) pont esetén: Szerzői Jogvédő Hivatal,

az e) pont esetén: Szerzői Jogvédő Hivatal.

9. Jogcím: filmértékesítés (ideértve: minden audiovizuális alkotást, a tv-filmek kivételével),

mérték:

a) az 1988. június 30-ig megkötött szerződések esetén a nettó export árbevétel 25%-a, a rendező, operatőr, és író között 50-30-20%-os arányban megosztva (rajz- és animációs filmek esetében a rendező és a tervezők között 70-30%-os arányban megosztva),

b) az 1988. július 1-je után megkötött szerződések esetén a nettó export árbevételből - a film gyártója és az alkotók (szerzők) között létrejött szerződés feltételeitől függően - az alkotókat (szerzőket) a devizabevételhez fűződő anyagi érdekeltség alapján megillető összeg 75%-a;

igazoló:

a) HUNGAROFILM Vállalat,

b) a filmgyártó vállalatok.

10. Jogcím: könyv- és zenemű-értékesítés, mérték:

a) az 1988. december 31-ig megkötött szerződések esetén a befolyt devizaösszegből művenként 25 000 Ft-ig az összeg 100%-ának, e felett 5%-ának az egyes szerzőkre (ideértve a fordítókat és az illusztrátorokat is) jutó hányada,

b) az 1989. január 1-je után megkötött szerződések esetén a nettó export árbevételből - a kiadók és a szerzők között létrejött szerződés feltételeitől függően - a szerzőket a devizabevételhez fűződő anyagi érdekeltség alapján megillető összeg 75%-a,

igazoló: Corvina Kiadó, Akadémiai Kiadó és Nyomda, Zeneműkiadó Vállalat.

11. Jogcím: képző-, ipar- és fotóművészeti termék értékesítés,

mérték: az alkotót megillető alkotói díj 75%-a,

igazoló: ARTEX, KULTÚRA, ARTUNION, Képcsarnok Vállalat, IDEA Iparművészeti Vállalat, FOLKART, NOVOTRANS, HUNGEXPO, GENERALIMPEX, INTERPRESS, Kisipari Termeltető Vállalat, GOBELIN, továbbá az önálló exportjoggal rendelkező művészek által értékesített alkotások esetén a deviza-ellenértéket fogadó bank, fotóművészeti termék esetén az MNB.

12. Jogcím: műgyűjtő tulajdonát képező, elhunyt művész alkotásának külföldi értékesítése,

mérték: a nettó devizaárbevétel 25%-a, limitáras értékesítés esetén a tulajdonost megillető árbevétel 25%-a,

igazoló: ARTEX, ARTUNION, MAGYAR MÉDIA, DELTA Szaklapkiadó és Műszaki Szolgáltató Leányvállalat Műtárgy Igazgatósága.

13. Jogcím: hanglemez, hangszalag, műsoros kazetta értékesítés,

mérték: a szerzőt és a közreműködőket a szerződés alapján megillető összeg 75%-a,

igazoló: HUNGAROTON.

14. Jogcím: kisipari árunak külkereskedelmi tevékenységre jogosult vállalaton keresztül történő értékesítése,

mérték: a nettó devizaárbevétel 10%-a,

igazoló: az exportot lebonyolító külkereskedelmi vállalat, a devizáért értékesítő üzletet üzemeltető vállalat.

15. Jogcím: külkereskedelmi tevékenységre jogosult magánszemély* saját előállítású termékének, illetve szolgáltatásának külföldi értékesítése,[5]

mérték: a nettó devizaárbevétel 10%-a, társaság esetén a 10%-nak az egyes tagokra jutó hányada,

igazoló: az értékesítés devizaellenértékét fogadó bank.

16. Jogcím: hazatért, letelepedett személyek által vételre felajánlott devizaérték*,[6]

mérték: a devizaösszeg 50%-a,

igazoló: SIGMA Rt.

17. Jogcím: külföldi által folyósított nyugdíj, járadék, tartásdíj, külföldi ingatlan bérjövedel-me( vételára, külföldi örökség,

mérték: a befolyt összeg 25%-a,

igazoló: SIGMA Rt., az MNB által felhatalmazott belföldi biztosító intézet.

18. Jogcím: oktatói díj,

mérték: a művelődési miniszter által meghatározott körben* a képzésben résztvevő oktatók részére évenként és személyenként a külföldiek oktatásáért kapott forint díjazás összegének megfelelő konvertibilis valuta, legfeljebb 500 USD, az intézmény részére megállapított keret erejéig,[7]

igazoló: az MNB által felhatalmazott intézmény.

VII. A reális megtakarítás - VI. 1., 2., 3. b) - mértékét az igazoló szerv állapítja meg.

VIII. A külföldi fizetőeszközben jelentkező bevételnek a VI. pont alapján devizaszámlára be nem fizethető része a devizajogszabály szerint vételre felajánlási kötelezettség alá esik.

IX. A VI. 4., 6., 8., 11. alatti jogcímeken a devizaszámlára befizethető összeget a devizaszámla tulajdonosa (vagy a devizaszámla nyitására jogosult) - ha a követelését vagy annak egy részét külföldön devizában kapta meg - e mellékletben megállapított mérték erejéig külföldön, előzetes devizahatósági engedély nélkül felhasználhatja. A külföldön felhasznált és az ezen kívül devizaszámlára befizetett összegek együttesen nem haladhatják meg az előírt mértékét.

X. A devizaszámlán fennálló követelés az alábbiak szerint használható fel:

1. a rubel elszámolású országok fizetőeszközeiben és e pénznemekre átváltható forintban fennálló követelés a rubel elszámolású országokban:

a) utazási költségekre és az utazással kapcsolatban külföldön felmerülő kiadások fedezésére,

b) nem kereskedelmi mennyiségű áru beszerzésére,

c) belföldi alapítványra és közérdekű kötelezettségvállalásra,

2. a konvertibilis fizetőeszközökben és e pénznemekre átváltható forintban fennálló követelés:

a) utazási költségekre és az utazással kapcsolatban külföldön felmerülő kiadások fedezésére,

b) a KONSUMEX diplomataboltban történő áruvásárlásra, a VI. 12., 16. és 17. pontokban meghatározott jogcímeken jóváírt összegek kivételével,

c) a valutáért árusító turista boltokban nem kereskedelmi mennyiségű áru beszerzésére,

d) KONSUMEX Ajándékautó Szolgálatnál, valamint a valutáért árusításra feljogosított szerveknél történő gépjármű vásárlásra,

e) nem kereskedelmi mennyiségű áru külföldről történő beszerzésére,

f) belföldi alapítványra és közérdekű kötelezettségvállalásra.

XI. A devizaszámla-követelést devizában a számlatulajdonos vagy örököse, illetve a számlatulajdonos engedélyével szülei, házastársa vagy

gyermekei használhatják fel. Az említett számlakövetelés forintellenértékét a számlatulajdonoson kívül bármely meghatalmazottja, illetve örököse részére fizetheti ki a pénzintézet.

XII. Devizaszámlán történő jóváíráshoz szükséges igazolást az örökös részére a VI. pontban említett szervek adhatnak ki, az egyes alpontokban meghatározott mértékek 50%-ára.

XIII. A devizaszámlán fennálló követelés időbeli korlátozás nélkül bármikor felhasználható. A devizaszámláról felvett összeg külföldön fel nem használt részét - a jogszabály alapján birtokban tartható külföldi fizetőeszköz kivételével - a kiviteli engedély egyidejű benyújtása mellett a számlára 8 napon belül vissza kell fizetni, vagy vételre fel kell ajánlani.

XIV. A devizaszámla a számla pénznemében kamatozik. A devizaszámla kezelésével kapcsolatos, devizában felmerülő költség felszámítása devizában, a jutalék és a forintban felmerülő költség felszámítása a számlaszerződésben meghatározott pénznemben történik.

4. számú melléklet a 26/1988. (VI. 28.) PM rendelethez

4. számú melléklet az 1/1974. (I. 17.) PM rendelethez

Az 1/1974. (I. 17.) PM rendelet 24. paragrafusának d) pontja alapján:

1. a Magyarországról kiutazó 16 éven felüli személyek

- cigarettából 400 db-ot, vagy szivarból 50 db-ot, vagy dohányból 200 g-ot,

- 2 liter belföldi előállítású égetett szeszes italt és bort korlátozás nélkül

vihetnek magukkal.

2. Belföldiek - a dohányárun és szeszes italon felül 5 kg élelmiszert, ezen belül 2 kg húsárut (beleértve a húskonzervet is, de a nyershús kivételével) és 200-200 g kávét és kakaót vihetnek magukkal.

3. Külföldiek - a dohányárun és szeszes italon felül - kávé és kakaó kivételével vihetnek magukkal élelmiszert, összesen 300,- forint értékben.