106/1989. (X. 29.) MT rendelet

a banktevékenység folytatásának bankfelügyeleti feltételeiről és az Állami Bankfelügyeletről

Az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény (Ápt.) 66. §-ának (2) bekezdésében, valamint 34/B. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Minisztertanács a következőket rendeli:

Hatáskör

1. §

(1) A bankok (Ápt. 31. §) és a szakosított pénzintézetek (Ápt. 32. §) (a továbbiakban együtt: bank) valamint a banktevékenység állami felügyeletét a pénzügyminiszter látja el és azt az Állami Bankfelügyelet (a továbbiakban: Felügyelet) útján gyakorolja.

(2) A Felügyelet hatásköre a belföldi székhelyű bankra, továbbá a belföldön folytatott banktevékenységre 23/1979. (VI. 28.) MT rendelet 41. § (1) bekezdés, a biztosítási tevékenység kivételével (a továbbiakban: banktevékenység) terjed ki.

(3) A Felügyelet első fokú, országos hatáskörű államigazgatási szerv.

(4) Abban a kérdésben, hogy valamely tevékenység banktevékenységnek minősül-e, a Felügyelet állásfoglalása az irányadó.

2. §

Bank létesítéséhez (alapításához) tevékenységi körének meghatározásához és módosításához [Ápt. 34. § (6) bekezdés], valamint a pénzintézeti rendszerbe nem tartozó jogi személy által végzett banktevékenységhez [Ápt. 34/E. § (1) bekezdés] szükséges engedélyt a Felügyelettől kell kérni. A Magyar Nemzeti Banknak az engedély megadásához szükséges egyetértését a Felügyeletnek kell beszereznie.

Engedély

3. §

A létesítéshez, tevékenységi kör meghatározásához szükséges engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:

a) az alapszabályt (alapító okiratot, társasági szerződést),

b) az alaptőke (alapítói vagyon) lejegyzésére és legalább harminc százalékának tényleges befizetésére vonatkozó igazolást,

c) a tevékenységi kör végzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítására vonatkozó adatokat,

d) az üzletszabályzat(ok) tervezetét,

e) az üzletpolitikai elképzeléseket.

4. §

A bank tevékenységi körének módosításához, valamint a már működő, a pénzintézeti rendszerbe nem tartozó jogi személy esetén a banktevékenység végzéséhez szükséges engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:

a) az alapszabály (alapító okirat) módosításának tervezetét,

b) a személyi és tárgyi feltételek biztosítására vonatkozó adatokat,

c) a módosítással érintett tevékenységre vonatkozó üzletszabályozat(ok) tervezetét,

d) az üzletpolitikai elképzeléseket,

e) a tevékenységre és gazdasági, pénzügyi helyzetére vonatkozó adatokat.

5. §

(1) A Felügyelet az engedélyt a saját tőke nagyságát figyelembe véve a banktevékenység meghatározott körére adja meg.

(2) Az engedély meghatározott időre, illetőleg területileg korlátozottan is megadható.

(3) Ha a bank a működését, a pénzintézeti rendszerbe nem tartozó jogi személy pedig az engedélyezett banktevékenységet az engedély jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül nem kezdi el, vagy azt engedély nélkül szünetelteti, az engedély visszavonható.

6. §

(1) A 3-4. §-okban meghatározott engedélyt a Felügyelet csak akkor tagadhatja meg, ha

a) a bank (Ápt. 31. §) - kivéve takarékszövetkezet - alaptőkéje (alapítói vagyona) az egy milliárd forintot, illetve szakosított pénzintézetnél (Ápt. 32. §) a fél milliárd forintot, valamint a pénzintézeti rendszerbe nem tartozó jogi személy banktevékenysége esetén a Felügyelet által esetenként megállapított mértéket nem éri el. Takarékszövetkezet esetén az alapítói vagyon mértékét külön jogszabály állapítja meg;

b) a kérelmező nem rendelkezik a banktevékenység biztonságos folytatásához szükséges, a 8. §-ban meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel;

c) a kérelem nem felel meg az e jogszabályban foglalt előírásoknak;

d) az alapszabály (alapító okirat), vagy az üzletszabályzat nem biztosítanak megfelelő védelmet a betétesek részére.

(2) Az alaptőke (alapítói vagyon) befizetésének módját és idejét - a jogszabályok keretei között - a Felügyelet megállapíthatja.

7. §

(1) A Felügyelet engedélye szükséges

a) külföldön fiók vagy képviselet megnyitásához,

b) bankok összeolvadásához, banknak más pénzintézetben történő befektetéseihez, ha az meghaladja a másik pénzintézet saját vagyonának 15%-át.

(2) A Felügyelet (1) bekezdés a) pontjában meghatározott engedélyt a Magyar Nemzeti Bank egyetértésével adja ki.

Személyi és tárgyi feltételek

8. §

(1) A bank igazgatósági tagjának és magasabb vezető állású dolgozójának, valamint a pénzintézeti rendszerbe nem tartozó jogi személy banktevékenységet ellátó vezető állású dolgozójának az választható, illetve nevezhető ki, aki büntetlen előéletű és

a) szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel, vagy nem szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel és felsőfokú szakképesítéssel, valamint

b) legalább 5 éves banki vagy pénzügyi vezetői gyakorlattal rendelkezik.

(2) Ha a pénzintézet igazgatósági tagja vagy magasabb vezető állású dolgozója az előírt feltételekkel nem rendelkezik, a bankfelügyelet három év türelmi időt adhat. Ez a türelmi idő meghosszabbítható, ha a pénzintézet működése a jogszabályoknak megfelel.

(3) A 3-4. §-okban meghatározott engedély iránti kérelemben megjelölt banktevékenység folytatásához c tevékenységek ellátására alkalmas helyiség(ek) használati (tulajdonosi, kezelői, vagy bérlői) jogának igazolása szükséges. Banktevékenység csak olyan helyiség(ek)ben folytatható, amely(ek) a bankbiztonsági és az ügyfélszolgálati követelményeknek megfelelnek.

(4) Székhelyváltozás esetén, illetve a banktevékenység módosítására vonatkozó engedély iránti kérelem benyújtásával egyidőben a (3) bekezdésben foglaltakat igazolni kell.

9. §

A Felügyeletnek be kell jelenteni

a) a saját tőke (alapítói vagyon) leszállítását, az arról hozott döntést követő két napon belül,

b) meghatározott területi illetékességű hálózati egységek megszüntetését és új hálózati egység nyitását, az arról való döntést követő 15 napon belül.

10. §

A Felügyelet a kiadott engedélyeiről, illetve azok visszavonásáról vagy módosításáról, valamint a 15. § (1)-(2) bekezdése szerinti intézkedéseiről haladéktalanul értesíti a Magyar Nemzeti Bankot.

A banktevékenység folytatásának bankfelügyeleti feltételei

11. §

(1) A banktevékenység biztonságos folytatása érdekében a bank

a) mérlegének főösszege nem haladhatja meg a bank saját tőkéjének hússzorosát, szakosított pénzintézetnél tizenötszörösét,

b)[1]

c) ha egy betételhelyező betéteinek összege meghaladja a bank saját tőkéjét, köteles a különbözet 50%-át likvid eszközben tartani,

d) részesedést biztosító tartós befektetései, valamint a tulajdonában lévő ingatlanok, gépek, berendezések és felszerelések együttes értéke nem haladhatja meg a saját tőkéiét,

e) részesedést biztosító tartós befektetései, és a nem banküzemi célt szolgáló ingatlanaiba történő befektetései együttes értéke nem haladhatja meg a bank (Ápt. 31. §) saját tőkéjének 20%-át, szakosított pénzintézet (Ápt. 32. §) esetében 60%-át,

f) az egyes gazdasági társaságokba történő befektetései nem haladhatják meg a bank saját tőkéjének 10%-át, illetve - a pénzintézet kivételével - a gazdasági társaság alaptőkéjének (törzstőkéjének) 25%-át,

g) egy adósnak nyújtott hiteleinek, valamint az egy adósért vállalt kötelezettségeinek együttes összege nem haladhatja meg a bank saját tőkéjének 30%-át, illetve fejlesztési hitelnél az adós saját tőkéjének kétszeresét,

h) adósoknak nyújtott nagy hiteleinek együttes összege nem lehet több, mint a bank saját tőkéjének háromszorosa, a nagy hitelek nyújtásához az igazgatóság jóváhagyása szükséges,

i) a saját tőkéjének 1 %-át meghaladó hányadrészt birtokló részvényesének, és igazgatósági tagjának csak az igazgatóság jóváhagyásával nyújthat hitelt,

j) a mérlegében a kétes kintlévőségek teljes állományát, évente 10%-kal csökkentett értéken köteles szerepeltetni (nyilvántartani), és azt a nyilvántartási számlán kimutatni a kiegyenlítés, illetve a behajthatatlanság megállapításának időpontjáig,

k) köteles kihelyezéseinek és forrásainak lejárati összhangját biztosítani.

(2) Az (1) bekezdés h) és i) pontjaiban meghatározott esetekben, ha az igazgatóság jóváhagyása a hitelnyújtás előtt nem szerezhető meg, azt utólag a hitelnyújtást követő 60 napon belül be kell szerezni.

(3)[2] Az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott fejlesztési hitel legmagasabb összegére vonatkozó rendelkezés alól az Állami Bankfelügyelet vezetője felmentést adhat, ha

a) a hitelösszeg nem haladja meg az 50 millió forintot, és

b) az adós saját tőkéjének kétszeresét meghaladó hitel visszafizetése zálogjoggal, bankgaranciával vagy kezességgel biztosítva van.

11/A. §[3]

(1) A bank napi likviditását biztosító likvid eszközeinek mértékét, valamint e mérték kiszámítása során figyelembe veheto likvid eszközöket és a számítás módját a Magyar Nemzeti Bank elnökének javaslata alapján a pénz- és tokepiac intézményrendszere fejlesztésével összefüggo kormányzati feladatokat ellátó tárcanélküli miniszter rendeletben állapítja meg. *

(2) A bank napi likviditására vonatkozó eloírás betartását a Magyar Nemzeti Bank ellenorzi.

12. §

A 11. § alkalmazásában a saját tőke, a likvid eszközök, a részesedést biztosító tartós befektetések, a nagy hitel, valamint a kétes kintlevőség fogalmát és a mérlegfőösszeg számításának módját a melléklet határozza meg.

Ellenőrzés

13. §

(1) A Felügyelet folyamatosan ellenőrzi, hogy a banktevékenység megfelel-e a jogszabályoknak, az engedélyeknek, továbbá az üzletszabályzatoknak, valamint a betétesek és hitelezők biztonságának.

(2) A Felügyelet jogosult a banktevékenységet érintő adatok, beszámolók, bizonylatok, valamint vizsgálati anyagok bekérésére, illetve az azokba való helyszíni betekintésre.

Üzletszabályzat előírása

14. §

A Felügyelet üzletszabályzat alkalmazását vagy abban meghatározott kikötések érvényesítését az egyes bankokra kötelezően előírhatja, és ilyeneket ajánló jelleggel is közzétehet.

Intézkedések és szankciók

15. §

(1) A Felügyelet a banki kötelezettségek teljesítése, a betétesek és a hitelezők biztonságának megóvása, illetve a banktevékenység jogszabályoknak való megfelelése érdekében a jogszabályokban, valamint a Felügyelet által kiadott engedélyekben meghatározott feltételektől való eltérés esetén a következő intézkedéseket hozhatja:

a) a banktevékenységre vonatkozó jogszabályokban, illetve az engedélyekben meghatározott feltételeknek való megfelelésre határidő kitűzésével felszólíthat,

b) előírhatja megfelelő intézkedési terv meghatározott határidőn belüli benyújtását és a végrehajtására határidőt szabhat,

c) a bankot vagy annak magasabb vezető állású dolgozóját bankfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezheti,

d) meghatározott időre korlátozhatja, illetve megtilthatja az üzletvitel folytatását egyes banktevékenységekre vonatkozóan,

e) kezdeményezheti a magasabb vezető állású dolgozónak a banki tevékenységgel kapcsolatos feladatok ellátása alól történő felmentését és a szakszerű működés biztosítására meghatározott időre megbízottat jelölhet,

f) a banktevékenységre adott engedélyt (3-4. §) visszavonhatja.

(2) A Felügyelet a 11. §-ban meghatározott szabályoktól való eltérés esetén, az azoknak való megfelelésre legfeljebb 1990. december 31-ig türelmi időt engedélyezhet.

(3) A Felügyelet az (1) bekezdés f) pontja alapján az engedélyt csak akkor vonhatja vissza, ha a bank, illetve a pénzintézeti rendszerbe nem tartozó jogi személy

a) a banktevékenységre vonatkozó jogszabályokban meghatározott előírásokat ismétlődően vagy súlyosan megsérti vagy

b) a Felügyelet, illetve a jegybanki szabályozás előírásainak ismétlődően, az (1) bekezdés a)-f) pontjában meghatározott intézkedések alkalmazása ellenére sem tesz eleget.

16. §

(1) A bankot a 15. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott bankfelügyeleti bírság megfizetésére lehet kötelezni, ha

a) a bank nem. felel meg a 7. és a 11. §-ban előírt követelményeknek,

b) nem teljesíti a Főügyeletnek benyújtott és a Felügyelet által elfogadott intézkedés(ek)ben foglalt követelményeket,

c) tevékenységében nem tesz eleget a Felügyelet által kötelezően előírt üzletszabályzatnak,

d) nem teljesíti a Felügyelet, valamint a Magyar Nemzeti Bank által előírt adatszolgáltatási kötelezettségét.

(2) Bírság fizetésére kötelezhető a bank magasabb vezető állású dolgozója, is, ha az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségszegés vagy mulasztás a terhére felróható.

(3) A bírság összegét a jogszabályban, illetve a Felügyelet engedélyében meghatározott feltételektől való eltérés, illetve a mulasztás súlyának figyelembevételével kell megállapítani. A bírság összege

a)[4] a bank, illetve a pénzintézeti rendszerbe nem tartozó jogi személy esetében 20 000-3 500 000 forintig

b) magasabb vezető állású dolgozó esetében 5000-50 000 forintig terjedhet.

(4) Az (1) bekezdés a)-c) pontja alapján legfeljebb negyedévenként szabható ki ismételt bírság.

(5) Nem lehet bírságot kiszabni a kötelezettségszegésnek vagy mulasztásnak a Felügyelet tudomására jutásától számított hat hónapon, illetve az elkövetéstől számított egy éven túl.

17. §

(1) A bankfelügyeleti bírságot a kiszabásáról hozott határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül a Magyar Nemzeti Banknál vezetett elkülönített számlára kell befizetni és azt pályázat kiírása útján a bankszakemberek képzésére, illetve a bankszakmával kapcsolatos tanulmányok készítésének támogatására kell fordítani.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott pályázatok elbírálásáról a Felügyelet vezetője a Magyar Nemzeti Bankkal egyetértésben határoz.

18. §

A bankok az illetékről szóló 1986. évi I. törvény 25. §-a alapján a bankfelügyeleti eljárási és igazgatási szolgáltatások igénybevételéért igazgatási szolgáltatási díjat fizetnek. A díj mértéke a bank évi teljes kamat- és jutalék bevételének 1 ezreléke. A díjat pénzzel kell megfizetni.

19. §

(1) Ez a rendelet 1989. november 1. napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) az Ápt. végrehajtásáról szóló, többször módosított, 23/1979. (VI. 28.) MT rendelet 42. §-ának (3) bekezdése, 45/A-47. §-a, illetőleg a 36/1984. (X. 31.) MT rendelet 3. §-a és az 53/1986. (XII. 10.) MT rendelet 3. §-a;

b) az állami bankfelügyeletről szóló 55/1986. (XII. 10.) MT rendelet;

c) az állami bankfelügyelet egyes kérdéseiről szóló 43/1987. (IX. 8.) PM rendelet.

Németh Miklós s. k.,

a Minisztertanács elnöke

Melléklet a 106/1989. (X. 29) MT rendelethez

A rendelet 11. §-ának alkalmazásában:

1. Saját tőke: a befizetett alapítói vagyonnak, a felhalmozott vagyonnak és a tartalékvagyonnak a más bankba apportként bevitt, illetve pénzbeli hozzájárulásként befizetett összeggel csökkentett együttes összege.

Takarékszövetkezeteknél a részjegy állomány a felhalmozott szövetkezeti vagyon és a tartalékvagyon.

2. Likvid eszköz

a) a pénztárállomány,

b) az elszámolási betétszámla és a pénzforgalmi betétkönyvek egyenlege,

c) a jegybanknál szabad elhatározásból elhelyezett betét a lekötési időtől függetlenül, valamint

d) a még fel nem használt - jegybanki - folyószámla hitelkeret,

e) az MNB által jegybankképesnek minősített értékpapír.

3. Részesedést biztosító tartós befektetés a bank tulajdonában levő részvényállomány, vagyoni betét, törzsbetét és egyéb vagyoni hozzájárulás, kivéve a más bankba vagy értékpapír-forgalmazási tevékenységet végző gazdasági társaságba apportként bevitt, illetve pénzbeli hozzájárulásként befizetett vagyon összegét. A részesedést biztosító tartós befektetések összegébe nem kell beszámítani a bank saját tőkéjének 15%-át el nem érő részesedést biztosító tartós befektetéseket, ha azok 3 naptári évet meg nem haladóan vannak a bank tulajdonában.

4. A mérlegfőösszeget a fedezeti kimutatás és a bank nyilvántartása alapján a következő szorzószámok segítségével kell kiszámítani:

a) 0-szoros szorzóval: a jegybankkal szemben fennálló követelések (készpénz, kötelező tartalék, jegybanki betét), a kincstárjegy és az államkötvény alapján az állammal szemben fennálló követelés,

b) 0,2-szeres szorzóval a más bankkal szembeni követelés,

c) 0,5-szeres szorzóval a bank által nyújtott bankgaranciák és a vállalt kezességek,

d) egyszeres szorzóval valamennyi az a), b), c) pontban fel nem sorolt aktíva

összege.

5. Nagy hitelnek minősül, ha az egy adósnak nyújtott összes hitel, illetve a részére vállalt bankgarancia és kezesség a bank saját vagyonának 15%-át meghaladja. Nem minősül nagy hitelnek a más bank által bankgaranciával biztosított hitel, az állami költségvetésnek nyújtott és az általa garantált hitel, valamint az Állami Vagyonügynökség által az állami vagyon terhére garantált hitel.[5]

6. Kétes kintlevőség:

a) a bank által kétesnek minősített követelés,

b) a mérlegkészítési időszakot megelőző két év mindegyikében veszteséges adóssal szembeni követelés,

c) azokkal az adósokkal szembeni követelés állomány, akik ellen felszámolási vagy szanálási eljárás indult (az eljárás befejeztéig)

d) a 60 napon túli kamat, illetve törlesztési késedelemben levő adósok tartozásai.