84/1990. (IV. 27.) MT rendelet

az építőipari kivitelezési tevékenység gyakorlásáról

Az építésügyről szóló 1964. évi III. törvény 54. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Minisztertanács a következőket rendeli:

1. §

A rendelet alkalmazása szempontjából

a) építőipari kivitelezési tevékenység: az építési-szerelési munkának vállalkozás keretében vagy saját célra történő végzése;

b) építési-szerelési munka: az épületek, továbbá - a bányaműveléshez szükséges föld alatti létesítmények kivételével - a műtárgyak és más építmények (a továbbiakban együtt: építmények) megépítésére, bővítésére, felújítására, helyreállítására, átalakítására, korszerűsítésére, javítására - karbantartására és lebontására irányuló teljes körű vagy szakági munka.

2. §

(1) Építőipari kivitelezési tevékenységet az gyakorolhat, aki a tevékenységre előírt szakmai és működési feltételekkel rendelkezik.

(2) Építőipari kivitelezési tevékenység akkor gyakorolható, ha

a) az építési-szerelési munka végzését felelős műszaki vezető irányítja, továbbá

b) - vállalkozás esetében - az építőipari kivitelezés a vállalkozó tevékenységi körében szerepel.

(3) Akinek az építőipari tevékenység a tevékenységi körében nem szerepel, csak a saját céljára végezhet építésiszerelési munkát.

(4) Az építmények teherhordó szerkezeteinek megváltoztatását nem eredményező javító-karbantartó munkát a munka jellegének megfelelő szakmunkás képesítéssel rendelkező személy felelős műszaki vezető nélkül is végezhet.

3. §

(1) Felelős műszaki vezető az lehet, akinek a végezni kívánt építési-szerelési munka jellegének megfelelő, e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott szakmai képesítése és gyakorlata van.

(2) A felelős műszaki vezető feladatait e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(3) A felelős műszaki vezető feladatait megfelelő szakmai képesítése és gyakorlata alapján az építési-szerelési munkát végző maga is elláthatja.

4. §

(1) Vállalkozás keretében végzett építési-szerelési munka esetében-javítás-karbantartás esetének kivételével - a vállalkozó az építési és a munkaszervezés szempontjából vele összefüggő felvonulási, előkészítési terület (a továbbiakban: építési munkahely) vezetésével építésvezetőt köteles megbízni.

(2) Építésvezető az lehet, akinek a végzett építési-szerelési munka jellegének megfelelő, e rendelet 3. számú mellékletében meghatározott szakmai képesítése és gyakorlata van.

(3) Az építésvezető feladatait e rendelet 4. számú melléklete tartalmazza. Ha az építési munkahelyen egyidejűleg vagy egymással összefüggésben több vállalkozó végez építési-szerelési munkát e munkák összehangolása - a vállalkozók eltérő megállapodása hiányában - az építmény teherhordó szerkezeti munkáit végző vállalkozó építésvezetőjének a feladata.

(4) Az építésvezető feladatait a felelős műszaki vezető-is elláthatja.

5. §

(1) Az építőipari kivitelezési tevékenység gyakorlására jogosult csak olyan építési-szerelési munkát végezhet, amelynek szakszerű kivitelezésére a szakmai felkészültsége (a munka jellegének megfelelő szakemberekkel való ellátottsága, anyagi-technikai felszereltsége stb.) alapján képes.

(2) Nukleáris létesítményekkel összefüggő építmények építési-szerelési munkáját - a külön jogszabályban foglalt feltételek teljesítése esetén - csak az végezheti, akinek ehhez a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter előzetesen engedélyt adott.

6. §

(1) Az építési-szerelési munkát végző, a felelős műszaki vezető, továbbá az építésvezető - a feladatkörében -felel az építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatos jogszabályok, továbbá a munkára vonatkozó állami szabványok (szakmai és minőségi követelmények), más kötelező hatósági előírások és hatósági engedélyek megtartásáért.

(2) Az építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások megtartásának ellenőrzése során az építésfelügyeletről szóló jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

7. §

A vállalkozónak az építési munkahelyen jól láthatóan elhelyezett tájékoztató táblán fel kell tüntetnie a saját megnevezését és címét, a kivitelezésért felelős műszaki vezető és építésvezető, a tervezésért felelős személy nevét és címét, továbbá az építési-szerelési munka megnevezését.

8. §

(1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg

az építőipari kivitelezési tevékenység gyakorlásáról szóló 9/1980. (III. 25.) MT rendelet,

az egyes építésügyi jogszabályok módosításáról szóló 28/1985. (VI. 22.) MT rendelet 3. §-a,

a mezőgazdasági nagyüzem építőipari részlege munkahelyi vezetőjének képesítéséről és szakmai gyakorlatáról szóló 9/1967. (XII. 31.) ÉVM rendelet,

az építőipari munkahelyek vezetőiről szóló 12/1975. (VIII. 22.) ÉVM rendelet és a módosítására kiadott 18/1980. (VII. 25.) ÉVM rendelet,

a magánerőből házilagosan végezhető építési munkákról szóló 13/1978. (XI. 22.) ÉVM rendelet és a módosítására kiadott 1/1987. (III. 28.) ÉVM rendelet,

az építőipari kivitelezési tevékenység gyakorlásáról szóló 9/1980. (III. 25.) MT rendelet végrehajtására kiadott 13/1980. (III. 25.) ÉVM rendelet, továbbá a módosítására kiadott 6/1982. (II. 3.) ÉVM rendelet és 9/1985. (VI. 22.) ÉVM rendelet, továbbá

az építőipari kisipari tevékenység gyakorlásáról szóló 30/1982. (XII. 29.) ÉVM rendelet és a módosítására kiadott 2/1987. (III. 28.) ÉVM rendelet hatályát veszti.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az építés-felügyeletről szóló 62/1985. (XII. 28.) MT rendelet 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szakigazgatási szerv az ellenőrzés eredménye alapján az állékonyság-, az élet-, vagyon vagy közbiztonság veszélyeztetése esetén, illetőleg az építőipari kivitelezési tevékenység gyakorlására vonatkozó rendelkezés megsértése esetén

a) a folyamatban levő építőipari (építési-szerelési) munka végzését leállíthatja, továbbá

b) a felelős műszaki vezetőt, illetőleg az építésvezetőt e tevékenységétől - írásbeli figyelmeztetés után - eltilthatja."

(3) A 2. § (2) bekezdésében, illetőleg a 4. §-ban foglalt rendelkezéseket a rendelet hatálybalépése után megkezdett építési-szerelési munkákra kell alkalmazni.

Németh Miklós s. k.,

a Minisztertanács elnöke

1. számú melléklet a 84/1990. (IV. 27.) MT rendelethez

A felelős műszaki vezetői feladatok ellátásának szakképesítési feltételei:

1. Magasépítőipar, építési szakipar

1.1. Épületek, építmények teherhordó szerkezeteinek építésére, megváltoztatására irányuló építési-szerelési munkák esetében

- szakirányú mérnöki végzettség legalább három éves szakmai gyakorlattal,

- szakirányú üzemmérnöki, felsőfokú technikusi végzettség legalább öt éves szakmai gyakorlattal, illetőleg

- építőmesteri képesítés.

1.2. Legfeljebb kétszintes (+ tetőtérbeépítéses) lakó-, üdülő- és gazdasági épület, melléképület, melléképítmény teherhordó szerkezeteinek építésére, megváltoztatására irányuló építési-szerelési munkák esetében legalább

- szakirányú technikusi végzettség legalább öt éves szakmai gyakorlattal, illetőleg

- kőműves mesteri képesítés (a kőműves szakági munkák tekintetében).

1.3. Épületek, építmények teherhordó szerkezeteinek építésére, megváltoztatására nem irányuló építési-szerelési munkák esetében legalább

- az építési szerelési munka szakágának megfelelő mesteri képesítés, illetőleg

- az építési-szerelési munka szakágának megfelelő szakmunkás képesítés legalább három éves szakmai gyakorlattal.

1.4. Épületek, építmények építési-szerelési munkái esetében az ács szakági munkák tekintetében ácsmesteri képesítés.

1.5. Műemlékvédelem alatt álló építménnyel kapcsola-:os bármely építési-szerelési munka esetében szakirányú mérnöki végzettség, legalább három éves szakmai gyakorlattal.

2. Mélyépítőipar

2.1. Utak, vasutak, hidak építésére irányuló építési-szerelési munkák esetében

- szakirányú mérnöki végzettség legalább három éves szakmai gyakorlattal, illetőleg

- szakirányú üzemmérnöki, felsőfokú technikusi végzettség legalább öt éves szakmai gyakorlattal.

2.2. Utak, vasutak, hidak felújítására, átalakítására, bővítésére, javítására-karbantartására, elbontására irányuló építési-szerelési munkák esetében legalább

- szakirányú technikusi végzettség legalább öt éves szakmai gyakorlattal.

2.3. Földalatti építmények (földalatti tároló, alagút, metró stb.) építési-szerelési munkái esetében

- szakirányú mérnöki végzettség legalább három éves szakmai gyakorlattal, illetőleg

- szakirányú technikusi végzettség legalább öt éves szakmai gyakorlattal.

2.4. A bányaműveléshez szükséges, épületnek nem minősülő külszíni építmények építési-szerelési munkái esetében

- szakirányú mérnöki végzettség legalább három éves szakmai gyakorlattal, illetőleg

- szakirányú üzemmérnöki, felsőfokú technikusi, technikusi végzettség legalább hat éves szakmai gyakorlattal.

2.5. Vízi és hulladéktárolási építmények

2.51. Azon vízi építmények építési-szerelési munkái esetében, amelyek tönkremenetele életveszélyt idéz elő, vagy rendkívüli védelmi intézkedést követel, továbbá a veszélyes-hulladék tárolók építési-szerelési munkái esetében

- szakirányú mérnöki végzettség, legalább három éves szakmai gyakorlattal, illetőleg

- szakirányú üzemmérnöki, felsőfokú technikusi végzettség legalább öt éves szakmai gyakorlattal.

2.52. Azon vízi építmények építési-szerelési munkái esetében, amelyek tönkremenetele életveszélyt nem idéz elő, vagy rendkívüli intézkedést nem követel és nem tartozik a 2.53. pontba, továbbá a hulladék tárolók építési-szerelési munkái, valamint a vízi létesítmények építés jellegű felújítása, javítása, karbantartása esetében legalább

- szakirányú technikusi végzettség legalább öt éves szakmai gyakorlattal.

2.53. A felszín alatti vízbeszerzési építmények építési-szerelési munkái esetében

- hidrogeológus mérnöki végzettség legalább három éves gyakorlattal,

- szakirányú vizsgával rendelkező vízépítő mérnöki vagy vízgazdálkodási üzemmérnöki végzettség legalább három éves szakmai gyakorlattal, illetőleg

- kútfúrómesteri képesítés (legfeljebb 200 m mélységű kút tekintetében).

3. Épületgépészeti és építési szerelőipar

3.1. Épületek, építmények épületgépészeti (víz, csatorna, gáz, központi fűtés, szellőző, klíma, felvonó stb.) szakági munkák esetében

- szakirányú mérnöki végzettség legalább három éves szakmai gyakorlattal,

- szakirányú üzemmérnöki, felsőfokú technikusi, technikusi végzettség legalább öt éves szakmai gyakorlattal, illetőleg

- az épületgépészeti munka szakágának megfelelő mesteri képesítés.

3.2. Kőolaj és földgázbányászati mezőben csővezetékek, kőolaj- és földgázbányászati gyűjtő, feldolgozó és előkészítő építmények építési-szerelési munkái esetében

- szakirányú mérnöki végzettség legalább három éves szakmai gyakorlattal, illetőleg

- nem szakirányú mérnöki, szakirányú üzemmérnöki, felsőfokú technikusi és technikusi végzettség legalább öt éves szakmai gyakorlattal.

3.3. Gázelosztó vezetékek és tartozékaik építési-szerelési munkái esetében

- szakirányú mérnöki végzettség legalább három éves szakmai gyakorlattal, illetőleg

- szakirányú üzemmérnöki, felsőfokú technikusi, technikusi végzettség legalább hat éves szakmai gyakorlattal és KPE (műanyag) csővezeték építése esetén szakirányú kiegészítő vizsgával.

3.4. Távközlési kábelhálózatok és antenna építmények építési-szerelési munkái esetében

- szakirányú mérnöki végzettség legalább három éves szakmai gyakorlattal, illetőleg

- szakirányú üzemmérnöki, felsőfokú technikusi, technikusi végzettség legalább öt éves szakmai gyakorlattal.

3.5. Távközlési föld feletti hálózatok építési-szerelési munkái esetében legalább

- szakirányú szakmunkás képesítés legalább két éves szakmai gyakorlattal.

3.6. Erősáramú földfeletti és földalatti vezetékek, átalakító és kapcsolóberendezések esetében

- szakirányú mérnöki végzettség, illetőleg nem szakirányú mérnöki végzettség és szakirányú tanfolyami végzettség legalább két éves szakmai gyakorlattal,

- szakirányú üzemmérnöki, technikusi végzettség, illetőleg nem szakirányú üzemmérnöki, felsőfokú technikusi végzettség és szakirányú tanfolyamú végzettség legalább három éves szakmai gyakorlattal, illetőleg

- szakirányú szakmunkás képesítés legalább öt éves szakmai gyakorlattal.

2. számú melléklet a 84/1990. (IV. 27.) MT rendelethez

A felelős műszaki vezető feladatai a következők:

a) az építési-szerelési munkára vonatkozó állami szabványok (szakmai és minőségi követelmények), munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi, közegészségügyi és más kötelező hatósági előírások, továbbá hatósági engedélyek megtartása, azok megtartásának ellenőrzése,

b) a szükséges minőségi vizsgálatok és mintavételek elvégzése, illetőleg elvégeztetése,

c) az azonnali intézkedést igénylő műszaki feladatok megoldása,

d) az építtetővel, illetőleg helyszíni képviselőjével, a tervezővel, a kapcsolódó építési-szerelési munka felelős műszaki vezetőjével való együttműködés, továbbá ha az építési-szerelési munkának építésvezetője nincs, akkor

e) építési napló vezetése,

f) a munka műszaki terveitől eltérő kivitelezésnek a terveken történő feltüntetése,

g) az átadás-átvételi eljárásban, illetőleg a használatbavételi engedélyezési eljárásban való közreműködés.

3. számú melléklet a 84/1990. (IV. 27.) MT rendelethez

Az építésvezetői feladatok ellátásának szakképesítési feltételei

1. Bármely épület, építmény esetében

- szakirányú mérnöki végzettség legalább három éves szakmai gyakorlattal, illetőleg

- építőmesteri képesítés

2. A műemlékvédelem alatt álló építmények kivételével bármely épület, építmény esetében

- szakirányú üzemmérnöki, felsőfokú technikusi végzettség legalább öt éves szakmai gyakorlattal.

3. A műemlékvédelem alatt álló építmények kivételével, legfeljebb két szintes lakó-, üdülő-, gazdasági épület, melléképület, melléképítmény esetében legalább

- szakirányú technikusi végzettség legalább öt éves szakmai gyakorlattal, illetőleg

- az építmény jellegétől függően kőműves mesteri vagy ácsmesteri képesítés.

4. A külföldi vállalkozó építésvezetőjének külföldön szerzett az 1-3. pontban előírt képesítéssel azonos értékű más képesítése is lehet.

4. számú melléklet a 84/1990. (IV. 27.) MT rendelethez

Az építésvezető feladatai a következők:

a) az építési munkahely átvétele, őrzése, közvetlen irányítása, és ennek során

- az építményen végzett építési-szerelési munkák összehangolása;

- a hatósági előírásoknak, engedélyeknek és az ezekhez tartozó műszaki terveknek megfelelő kivitelezés biztosítása;

- az építőipari munkafolyamat megszervezése, továbbá a technológiai, a munkavédelmi és egészségügyi előírások megtartásának ellenőrzése;

- az építési-szerelési munkákkal kapcsolatos tűzrendészen és rendészeti intézkedések végrehajtásának ellenőrzése;

- az építőipari munka minőségének védelme,

- azonnali intézkedést igénylő műszaki feladatok megoldása;

b) az építtetővel, illetőleg helyszíni képviselőjével, a tervezővel, a társvállalkozók építésvezetőivel, valamint az építési-szerelési munkák felelős műszaki vezetőivel való együttműködés,

c) építési napló vezetése,

d) a munkák műszaki terveitől eltérő kivitelezésnek a terveken történő feltüntetése,

e) az átadás-átvételi eljárásban, illetőleg a használatbavételi engedélyezési eljárásban való közreműködés,

f) az elvonulás végrehajtása és a munkahely átadása.