106/1992. (VI. 26.) Korm. rendelet

a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény végrehajtására kiadott 89/1990. (V. 1.) MT rendelet és a társadalombiztosítás egészségügyi szolgáltatásának igénybevételére jogosító igazolványról szóló 54/1992. (III. 21.) Korm. rendelet módosításáról és kiegészítéséről

A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény (a továbbiakban: T.) módosításáról és kiegészítéséről szóló 1992. évi IX. törvény 49. § (7) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

1. §

A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény végrehajtására kiadott 89/1990. (V. 1.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) a következő 19/A-G. §-okkal egészül ki:

"19/A. § (1) A T. 16/A. § (3) bekezdés b) pontjában említett alapellátás keretében a biztosított és eltartott hozzátartozója, valamint az, aki jogosult a társadalombiztosítás egészségügyi szolgáltatására (a továbbiakban az egészségügyi ellátásra jogosultság szempontjából együtt: biztosított) jogosult

a) betegsége esetén a háziorvos rendelése szerint a háziorvosi szolgálat szakképzett ápolója által nyújtott szakápolásra;

b) fogorvosi alapellátás keretében a rágóképesség helyreállítása érdekében és a fogpótlás (fogmű) elkészítéséhez szükséges orvosi ellátásra is.

(2) A biztosított szülészeti ellátás keretében [T. 16/A. § (3) bekezdése e) pont] jogosult

a) család- és nővédelmi tanácsadásra;

b) genetikai tanácsadásra és az ehhez szükséges diagnosztikai vizsgálatokra;

c) a meddőség kivizsgálására és kezelésére 45 éves korig;

d) szülésre felkészítésre és szoptatási tanácsadásra;

e) orvos által rendelt anyatejre.

(3) A T. 16/A. § (3) bekezdés f) pontjában említett egyéb terápiának minősül különösen a

a) pszichoterápia

b) beszédjavítás

c) gyógyászati segédeszközök használatának betanítása

d) fizioterápia (ezen belül: gyógyfürdő-ellátás)

e) gyógyfoglalkoztatás.

19/B. § (1) A biztosított az orvosi szakellátást az alapellátás orvosának beutalása nélkül jogosult igénybe venni

a) sürgős szükségből, valamint

b) az ideggondozók, a bőr- és nemibeteg gondozók, a tüdőgondozók és a nőgyógyászati szakrendelés keretében nyújtott orvosi ellátást,

c) a szemészeti szakrendelést szemüvegrendelés céljából.

(2) A szakellátásra beutalt biztosított - ideértve az (1) bekezdésben említett eseteket is - az egyes szakorvosi ellátásokat szakorvosi beutalással is igénybe veheti.

(3) A szakellátásra beutalt biztosított ismételt háziorvosi beutalás nélkül jogosult igénybe venni harminc napig a folyamatos járóbeteg-szakellátást, harminc napon túl abban az esetben, ha a szakellátás orvosa erről a háziorvost tájékoztatja.

(4) A T. 16/B. § és az (1) bekezdés alkalmazásánál alapellátás orvosának kell tekinteni

a) a bentlakásos intézeteknél (otthonoknál) foglalkoztatott orvost;

b) az üzemorvost;

c) a gyermekintézmények, az iskolák orvosát;

d) az üdülő orvosát és a

e) a sportorvost,

ha a beutalás e tevékenysége keretében történt.

19/C. § (1) Az orvos nyilvántartásában szereplő biztosított részére - külön jogszabály rendelkezése szerint - orvos által vényen rendelt egyes gyógyszerek árához társadalombiztosítási támogatás jár.

(2) A társadalombiztosítási támogatás egyes gyógyszereknél

a) a támogatás alapjául a társadalombiztosítás által elfogadott ár 50, 80, 95 vagy 100%-ának megfelelő összeg;

b) az azonos hatóanyagot tartalmazó és azonos alkalmazási módú gyógyszerek esetében pedig meghatározott összeg.

(3) A társadalombiztosítás által támogatott gyógyszerek körét, az egyes gyógyszerekhez nyújtott társadalombiztosítási támogatás mértékét (összegét), a társadalombiztosítási támogatás elszámolásának módját az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság vezetőjének egyetértésével a népjóléti miniszter rendeletben állapítja meg.

19/D. § (1) A külön jogszabályban felsorolt fizioterápiás kezelés (a továbbiakban: gyógyfürdő-ellátás) árához abban az esetben jár társadalombiztosítási támogatás, ha azt a biztosított a társadalombiztosítás szerveivel erre szerződést kötött szolgáltatónál veszi igénybe.

(2) Az egyes gyógyfürdő-ellátásokhoz járó társadalombiztosítási támogatás összegét, az elszámolás módját külön jogszabály* állapítja meg.[1]

19/E. § (1) Társadalombiztosítási támogatás jár a biztosított részére külön jogszabályban felsorolt és azok rendelésére jogosult orvos által vényen rendelt gyógyászati, protetikai és fogszabályozó segédeszköz (a továbbiakban együtt: gyógyászati segédeszköz) árához, valamint azok javítási költségéhez.

(2) A gyógyászati segédeszközök igénybevételéhez nyújtott társadalombiztosítási támogatás mértékét (összegét), az elszámolás, ellenőrzés módját külön jogszabály* állapítja meg.[2]

19/F. § (1) A biztosítottat a T. 16/A. § (7) bekezdésében említett utazási költséghez nyújtott társadalombiztosítási támogatás akkor illeti meg, ha az egészségügyi szolgáltatást a T. 16/B. § b) és c) pontja, valamint a 19/B. § szerint veszi igénybe.

(2) A biztosítottat a gyógyfürdő-szolgáltatás, illetve gyógyászati segédeszköz igénybevétele (kiszolgáltatása) -ideértve a gyógyászati segédeszköz elkészítéséhez szükséges próbán való megjelenést is - során felmerült utazási költséghez nyújtott társadalombiztosítási támogatás akkor illeti meg, ha a beutaló orvos által megjelölt gyógyfürdők, illetve gyógyászati segédeszközt gyártók (kiszolgáltatók) közül a lakóhelyéhez (tartózkodási helyéhez) legközelebb eső gyógyfürdőt, gyógyászati segédeszköz-gyártót (kiszolgáltatót) veszi igénybe.

(3) A társadalombiztosítási támogatás nem jár a helyi közlekedési eszköz igénybevételéhez.

(4) A biztosítottal azonos módon illeti meg a társadalombiztosítási támogatás a 14 éven aluli gyermek kísérőjét, illetőleg a 14 éven felüli biztosított kísérőjét, ha a biztosított egészségi állapota miatt a kíséretet az illetékes orvos szükségesnek tartja.

(5) Az (1)-(2), illetőleg (4) bekezdésben említett esetben a biztosított, illetőleg kísérője a MÁV, valamint a Győr-Sopron-Ebenfurti vasút magyar vonalán, továbbá a BKV-HÉV vonalain hitelezett utazási utalvány alapján, díjfizetés nélkül utazhat. A hitelezett utazási utalvány e célra rendszeresített szigorú számadású nyomtatvány, amely másodosztályon történő egyszeri utazásra jogosít.

(6) Azt a biztosítottat, aki a közlekedési viszonylatok, illetőleg, aki a betegsége, egészségi állapota miatt vasúton (HÉV-en) utazni nem tud, társadalombiztosítási támogatásként az adott viszonylatban közlekedő menetrend szerinti közlekedési eszköz jegyének ára - ideértve a (4) bekezdésben említett kísérő jegyének árát is - illeti meg. A menetjegy árának megtérítésére való jogosultságot az illetékes orvos az e célra rendszeresített utazási utalványon igazolja.

(7) Az (1)-(6) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók, ha a biztosított (kísérője) a 70. életévét betöltötte, kivéve, ha a biztosított betegsége, egészségi állapota miatt közforgalmú közlekedési eszközön utazni nem tud.

(8) A hitelezett utazási utalvány (utazási utalvány) kiállítására jogosult

a) az alapellátás orvosa a szakellátásra történő beutaláskor;

b) az egészségügyi szakellátás orvosa - ideértve a gondozó intézet szakorvosát is - a vizsgálat, a kezelés, a kórházból való elbocsátás és az ismételt kezelés elrendelésekor;

c) a gyógyfürdő által kijelölt személy a gyógyfürdő szolgáltatás igénybevételét követően;

d) a gyógyászati segédeszközt gyártó (kiszolgáltató) által kijelölt személy a gyógyászati segédeszköz elkészítéséhez (javításához) szükséges próbára való berendeléskor és a gyógyászati segédeszköz átadásakor történő személyes megjelenés esetén.

(9) Az utazási utalványok elszámolása az (5) bekezdésben említett közlekedési eszközök üzembentartója és az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság közötti szerződés alapján történik.

19/G. § (1) A tartósan külföldön foglalkoztatott biztosított és a vele együtt külföldön tartózkodó házastársa és gyermeke külföldön történő egészségügyi ellátása akkor fogadható el indokoltan igénybe vettnek, ha

a) eleget tettek a külön jogszabályban előírt orvosi vizsgálati kötelezettségnek;

b) és az egészségügyi ellátás megfelel a T. 16/A. § (3) bekezdés b), c), d) és i) pontjaiban foglaltaknak, ideértve a sürgős szükség esetét is. Az egészségügyi ellátás során rendelt gyógyszerekhez nyújtott társadalombiztosítási támogatás összege megegyezik a belföldön rendelhető gyógyszerekhez nyújtott támogatás összegével.

(2) A T. 16/C. § alkalmazásánál az egészségügyi ellátás költségét a 7. számú mellékletben foglaltak szerint kell megállapítani."

2. §

A R. 47. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az év végi részesedés és a jutalom napi átlagát az (1) bekezdés alkalmazásával, az egyéb keresettől elkülönítve, külön kell kiszámítani azzal az eltéréssel, hogy az osztószámot az igazolt távollét és az üzem időleges szünetelésének, valamint a betegszabadság időtartamának napjaival csökkenteni nem lehet."

3. §

A R. a következő 47/A. §-sal egészül ki:

"47/A. § A 44-45. és 47. §-okban foglaltaktól eltérően napi 2500 Ft alapulvételével kell megállapítani a táppénz összegét, ha a biztosított az irányadó időszakra figyelembe vehető személyi jellegű kifizetések után az egészségbiztosítási járulékot a T. 103/B. § (2)-(4) bekezdésében jelölt összeghatárig megfizette."

4. §

A R. 99. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyúttal a jelenlegi (2)-(6) bekezdés számozása (3)-(7) bekezdésre változik:

"(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a betegszabadság napjait osztószámként figyelembe kell venni, keresetnek a T. 44. §-ának (1) bekezdésében meghatározott összeg számít."

5. §

A R. a következő 221/A. §-sal egészül ki:

"221/A. § A T. 79/A. §-ában említett egészségügyi szolgáltatások társadalombiztosítási támogatásának összege azonos a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyfürdőellátás igénybevételekori árával."

6. §

A R. a következő 252/A. §-sal egészül ki:

"252/A. § (1) A tartósan külföldön foglalkoztatott biztosított és a vele együtt külföldön tartózkodó házastársa és gyermeke indokoltan igénybe vett egészségügyi ellátási költségének megtérítése iránti igényt a munkáltatóhoz kell benyújtani. Az igényt a munkáltató a biztosítás fennállásának igazolásával, számlával, valamint a kiegyenlítésének igazolásával továbbítja az illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz.

(2) Külföldön munkát vállalóként vagy egyéb jogcímen külföldön tartózkodó magyar állampolgár biztosított a külföldön felmerült gyógykezelés költségének megtérítését a lakóhelye szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatóságtól igényelheti. Az igény bejelentésével egyidejűleg be kell nyújtani a külföldi számlát, az egészségügyi szolgáltatás igénybevételének sürgősségét, továbbá a számla kiegyenlítését bizonyító igazolást.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben említett külföldi számlának, igazolásnak fordítását is be kell nyújtani."

7. §

A R. a következető 257/A. §-sal egészül ki:

"257/A. § A 19/F. § (6) bekezdésében említett esetben a biztosított - a saját és kísérője - utazási költségének megtérítése iránti igényét a 259. §-ban említett szervnél az utazási utalvány benyújtásával érvényesítheti."

8.8

A R. 260. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

"(10) A 19/F. § (6) bekezdésben említett utazási költséget az igény elbírálására illetékes szerv az utazási utalvány benyújtásakor fizeti ki."

9. §

A R. a következő 350/A-B. §-sal egészül ki:

"350/A. § (1) A T. 118. § (1) bekezdés v) pontja szerinti szociális szempontú rászorult az a személy, akinek havi jövedelme - együttélő családtagok esetén az egy főre jutó jövedelem - nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásánál jövedelemnek kell tekinteni különösen:

a) a biztosítással nem járó munkavégzésből származó díjat;

b) a bérleti díjként kapott összeget,

c) az ösztöndíjat,

d) a családi pótlékot és

e) a segélyeket és a segély jellegű pénzbeli juttatásokat.

(3) A (2) bekezdésben említett jövedelmeket az érintett nyilatkozata alapján havi átlagban kell figyelembe venni és csökkenteni kell a lakbér és a közüzemi díjak igazolt összegével.

(4) A rászorultságot a kérelmező lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője évenként állapítja meg. Lakcímmel és hajlékkal nem rendelkező személy esetén az a települési önkormányzat illetékes, amelynek területén a kérelmező életvitelszerűen tartózkodik. A rászorultság hivatalból is megállapítható.

350/B. § A T. 118. § (1) bekezdés k) pontjában említett hallgató a tanulói (hallgatói) jogviszony szünetelésének ideje alatt is jogosult az egészségügyi szolgáltatásra, anyasági és temetési segélyre."

10. §

A R. a következő 434/A-B. §-sal egészül ki:

"434/A. § (1) A T. 119/D. § (2) bekezdésében említett külföldi természetes személlyel, illetőleg annak javára megállapodás abban az esetben köthető, ha Magyarországon letelepedett, közép-, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanul, vagy ösztöndíjban részesül. Az egészségügyi szolgáltatásra megállapodás a következő szerint köthető:

a) a T. 16/A. § (3) bekezdése b), c),d) pontjában említett ellátásokra és ezek keretében rendelt gyógyszerek árához nyújtott társadalombiztosítási támogatásra,

b) a T. 16/A. § (3) bekezdésében említett valamennyi ellátásra és ezek keretében rendelt gyógyszerek árához nyújtott társadalombiztosítási támogatásra.

(2) Az (1) bekezdésben említett megállapodás keretében fizetendő járulék összege

a) a középfokú és felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanuló hallgatónál és az ösztöndíjban részesülő személynél

- az (1) bekezdés a) pontja esetén havi 1200 Ft,

- az (1) bekezdés b) pontja esetén havi 2000 Ft;

b) a Magyarországon letelepedett és állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező személynél

- az (1) bekezdés a) pontja esetén havi 2000 Ft,

- az (1) bekezdés b) pontja esetén havi 5000 Ft.

434/B. § (1) A T. 119/D. § (1) és (2) bekezdésében említett személlyel, illetőleg a javára kötött megállapodás csak az első hónapra esedékes járulék egyidejű befizetése esetén köthető meg. Ezt követően a járulékot havonta a tárgyhónap ötödik napjáig kell befizetni. A befizetés elmulasztása a megállapodás megszűnését vonja maga után.

(2) A megállapodás megkötésére és az egészségügyi ellátások igénybevételére a T. és R. rendelkezéseit kell alkalmazni. Azzal az eltéréssel, hogy a megállapodás az eltartott hozzátartozó jogosultságára nem terjed ki, és az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megszűnik a megállapodás megszűnésével.

(3) A megállapodás szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult betegbiztosítási igazolványának kiállításáról, érvényesítéséről és érvénytelenítéséről a megállapodásban kell rendelkezni."

11. §

A R. a következő 435/A. §-sal egészül ki:

"435/A. § (1) A Társadalombiztosítási Főigazgatóság, illetőleg igazgatási szervei - ellenőrzésre jogosult munkatársai útján - jogosultak a T. 16/A. §-ban felsorolt egészségügyi szolgáltatások teljesítését és igénybevételét ellenőrizni.

(2) Az ellenőrzés során a társadalombiztosítás eljáró munkatársai jogosultak:

a) egészségügyi szolgáltatókat felkeresni;

b) az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő biztosítottakra vonatkozó dokumentációba betekinteni, szükség esetén felkért szakértők útján a biztosítottat, annak hozzájárulásával megvizsgáltatni;

c) szakmai észrevételeiket a betegdokumentációhoz csatolni;

d) megvizsgálni az egészségügyi szolgáltatások indokoltságát, azok teljesítését és minőségét, a dokumentáció rendszerességét és tartalmát, a szolgáltatás hozzáférhetőségét, hatékonyságát;

e) a vizsgálat értékelésének eredményéről az ellenőrzött szolgáltatót és az illetékes ANTSZ-t írásban értesíteni;

f) az egészségügyi szolgáltatók betegellátáshoz kapcsolódó egyéb tevékenységet vizsgálni, az ezzel kapcsolatos bizonylatokba betekinteni;

g) ismételten feltárt hiányosságok alapján az egészségügyi szolgáltatóval kötött finanszírozási szerződés felmondását (módosítását) kezdeményezni.

(3) A finanszírozási szerződést megkötő társadalombiztosítási szerv a szerződés felmondásáról a területileg illetékes ANTSZ véleményének figyelembevételével az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság hozzájárulásával dönt."

12. §

A R. az e rendelet melléklete szerinti 7. számú melléklettel egészül ki.

13. §

A társadalombiztosítás egészségügyi szolgáltatásának igénybevételére jogosító igazolványról szóló 54/1992. (III. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: BR.) 3. §-a (3) bekezdés 8. és 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a bekezdés a következő 12-14. ponttal egészül ki:

(Igazolvány érvényesítésére és 1992. július 1. napját követően kiadására jogosult:)

"8. a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytatók és eltartott hozzátartóik esetében az illetékes felsőoktatási intézmény, a külföldön tanulmányokat folytatók esetében pedig az ösztöndíjat folyósító szerv;

11. a T. 119/D.§ (3) bekezdésének a), b), d), illetőleg e) pontja, továbbá a 89/1990. (V. 1.) MT rendelet 434/A. § (1) bekezdésének a)-b) pontja szerinti megállapodást kötő személy részére a megállapodásban megjelölt szerv;

12. a 3. § (2) bekezdésében említettek eltartott hozzátartozói, továbbá a szociálpolitikai egyezmény alapján egészségügyi ellátásra jogosult külföldről nyugdíjban részesülő és eltartott hozzátartozói esetében az illetékes társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltség);

13. a munkanélküli ellátásban már nem részesülő és önhibájukon kívül elhelyezkedni nem tudók és eltartott hozzátartozóik esetében - az illetékes munkaügyi központ, vagy annak kirendeltsége igazolása alapján - az illetékes társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltség);

14. a biztosítás megszűnését követően táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben részesülő személy esetében az ellátást folyósító szerv."

14. §

A BR. 3. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően az a biztosított, aki a T. 15. §-a alapján jogosult egészségügyi szolgáltatásra, kérheti az igazolvány cseréjét a (3) bekezdésben említett szerveknél (személyeknél)."

15. §

A BR. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"5. § (1) Az igazolványra való jogosultság alapjául szolgálójogviszony, illetőleg jogosultság megszűnésekor a 3. § (3) bekezdésében említett szerv köteles az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megszűnésének napját (4. §) az igazolvány "Érvényesség korlátozása" rovatba bejegyezni, és az érvényesség megszűnését a nyilvántartásába felvezetni.

(2) A biztosítás szünetelésének kezdetekor az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell az igazolványt érvényteleníteni, ha a biztosítás 90 napot meghaladó időtartamra szünetel.

(3) Az, aki a 3. § (2) bekezdése alapján nem kötelezett az igazolvány érvényesíttetésére, az igazolvány érvényességének megszűnését (4. §) követő 8 munkanapon belül köteles azt a lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes társadalombiztosítási szervnek (Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóságnak) leadni.

(4) Az eltartó köteles a hozzátartozójának igazolványát érvénytelenítésre 8 munkanapon belül a 3. § (3) bekezdésében megjelölt szerv vagy személy rendelkezésére bocsátani, ha a T. 15. §-ának (3) bekezdésében megjelölt feltételek már nem állnak fenn. Az eltartó halála esetén e kötelezettség az eltartottat, illetőleg törvényes képviselőjét terheli.

(5) Az igazolvány tulajdonosa köteles az igazolványt az (1) bekezdés szerinti eljárásra a kiállító szerv, ellenőrzésre pedig a társadalombiztosítási feladatot ellátó szerv rendelkezésére bocsátani, illetőleg 1992. július 1. napját követően az egészségügyi ellátás igénybevételekor vagy ezt követő 15 napon belül kérésre bemutatni.

(6) Társadalombiztosítási támogatással rendelt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyfürdő-ellátás rendelésekor az igazolvány tulajdonosa külön felhívás nélkül köteles - a sürgős szükség esetét kivéve - az igazolványt bemutatni."

16. §

A BR. 3. számú mellékletének 1. pontja a következőkkel egészül ki, a 3. pontja helyébe pedig a következő rendelkezés lép:

"A hozzátartozó igazolványának érvényesítésekor az "Ellenőrző lap" "származtatott jogosultság alapja" rovatába annak a biztosítottnak, illetőleg egészségügyi ellátásra jogosultnak az igazolvány sorszámát (12 számjegy) kell bejegyezni, akinek a hozzátartozója.

Ha a biztosított (eltartott hozzátartozó, illetőleg egészségügyi szolgáltatásra jogosult) nem rendelkezik személyi számmal az igazolvány kiállítása előtt a területileg illetékes társadalombiztosítási igazgatóság soron kívül köteles személyazonosító számot kiadni.

3. Az érvényesítésre, illetőleg a kiállításra jogosult szerveknek (szervezeteknek) az igazolvány adatait az érvényesítéskor, az új igazolványt pedig kiadásakor nyilvántartásba kell venni.

A nyilvántartásba be kell vezetni

- az igazolvány számát;

- az igazolvány tulajdonosának nevét, személyi számát, lakcímét;

- az átvétel igazolásaként, az átvétel napját és a tulajdonos aláírását.

Az igazolvány érvényességének megszűnése esetén (R. 5. §)

- az igazolvány lejártának napját;

- az érvénytelenítés időpontját.

A 3. § (3) bekezdésében említett szervnek (személynek) az igazolvány érvényességének megszűnéséről - az érvénytelenítés napját követő hónap 15. napjáig - az illetékes társadalombiztosítási igazgatóságot értesíteni kell. Az értesítésnek tartalmaznia kell az érvénytelenített igazolvány számát, tulajdonosának nevét, a személyazonosító jelet és az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megszűnésének időpontját. Ha az illetékes szerv (személy) az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megszűnését az igazolványba bejegyezni nem tudta, ezt a tényt a nyilvántartásban jelezni kell, és erről az illetékes társadalombiztosítási igazgatóságot soron kívül értesíteni kell az érvénytelenítésre vonatkozó adatokkal."

17. §

(1) Ez a rendelet 1992. július 1. napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a R. 36. § (2) bekezdés d) pontja, a 288. §-a, a 418. § második mondata, továbbá a 133/1991. (X. 22.) Korm. rendelet 1-2. §-ai és a 7/1975. (VI. 24.) EüM rendelet 1-3. és 6-11. §-ai, valamint a 30/1989. (XI. 15.) SZEM rendelet 15. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti.

(2) Az 1992. szeptember 1. napját megelőzően vasúton történő utazásra kiállított utazási utalvány alapján felmerült utazási költséget a rendelet 1. §-ával megállapított R. 19/F. § (6) bekezdése szerint kell megtéríteni.

(3) E rendelet 1. §-ával megállapított 19/G. § rendelkezéseit 1992. július 1. napját követően külföldön igénybe vett gyógykezelés költségeinek megtérítésénél kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy amennyiben a tartós külföldi foglalkoztatás 1992. július 1. napja előtt kezdődött, akkor 1992. december 31-ig az egészségügyi ellátás tényleges költségének 85%-át kell megtéríteni.

(4) A magyar állampolgárok gyógyító-megelőző ellátásáról szóló 7/1975. (VI. 24.) EüM rendelet 5. §-a rendelkezéseinek alkalmazásánál "az állampolgár" alatt az e rendelet 1. §-ában említett "biztosított"-akat, állampolgári jog alatt pedig a társadalombiztosítás egészségügyi szolgáltatására való jogosultságot kell érteni.

(5) Felhatalmazást kap a népjóléti miniszter, hogy meghatározza a 7. számú mellékletben foglalt egészségügyi ellátások besorolásának szakmai szempontjait.

Dr. Antall József s. k.,

miniszterelnök