13/1993. (V. 12.) KHVM rendelet

a gázüzemű járművek üzemeltetésével összefüggő egyes miniszteri rendeletek módosításáról

A közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló - módosított - 44/1990. (IX. 15.) Korm. rendelet 2. §-a (2) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 8. §-ában foglaltakra figyelemmel - a belügyminiszterrel, az ipari és kereskedelmi miniszterrel, a hatáskörét érintő kérdésekben a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel egyetértésben a következőket rendelem:

1. §

A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló - a 18/1991. (XII. 18.) KHVM rendelettel módosított - 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet (a továbbiakban: MR.) 2. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A rendelet alkalmazásában gázüzemű jármű az, amelynek üzemanyaga autógáz, ezen belül:[1]

a) tiszta gázüzemű jármű az, amely kizárólag autógázzal,

b) vegyes üzemű jármű az, amely egyidejűleg autógázzal és egyéb üzemanyaggal,

c) kettős üzemű jármű az, amely vagy autógázzal, vagy egyéb üzemanyaggal üzemeltethető."

2. §

Az MR. 68. §-ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

"(3) ... A kettős üzemű járművet fel kell szerelni továbbá olyan visszajelző lámpával, amely a gázüzemre kapcsolt állapotot jelzi."

3. §

Az MR. 74. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő (2), (3), (4), (5), (6) bekezdések lépnek:

"(2) A gázüzemű jármű gáz-üzemanyagellátó berendezésének meg kell felelni a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek, továbbá a járműbe történő beszerelésének és állapotának külön jogszabályban meghatározottak szerint tanúsítottnak kell lenni.[2][3]

(3) A gáz-üzemanyagellátó berendezés egyes elemeit a berendezéshez tartozó - a területi közlekedési felügyelet, illetőleg a Közlekedési Főfelügyelet által a jármű gázüzeművé történő átalakításának, vagy egyedi forgalomba helyezésének engedélyezési eljárása során jóváhagyott - beszerelési utasításnak megfelelően kell beszerelni és rögzíteni.

(4) A gázüzemű jármű szélvédőjének jobb alsó sarkán e rendelet 13. számú mellékletében meghatározott megjelölést kell elhelyezni.

(5) A cseppfolyós gázüzemű járműnek e rendelet 14. számú mellékletében meghatározott feltételeknek is meg kell felelni.[4]

(6) A sűrített földgázzal és az egyéb gázzal üzemelő jármű gáz-üzemanyagellátó berendezésének járműbe történő beszerelésére vonatkozó feltételeket a Közlekedési Főfelügyelet határozza meg."[5]

4. §

Az MR. 1. számú melléklete a következő szövegrésszel egészül ki:

5. §

Az MR. 2. számú melléklete a következő ENSZ-EGB előírással egészül ki:

"67. Cseppfolyós gázüzemű gépjárművek gáz-üzemanyagellátó berendezései."

6. §

Az MR. a következő 13. számú melléklettel egészül ki.

"13. számú melléklet a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez

A gázüzemű járművek megjelölése

Mérete: átmérő 80 mm

Színezése: piros alapszín, fekete színű felirattal

Kivitele: a felragasztás oldaláról olvasható, öntapadó kivitel.

a) Cseppfolyós gázüzemű járműhöz:

b) Sűrített földgáz üzemű járműhöz:

c) Egyéb gázüzemű járműhöz:

"

7. §

Az MR. a következő 14. számú melléklettel egészül ki.

"14. számú melléklet a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez

A cseppfolyós gázüzemű járművek gáz-üzemanyagellátó berendezésének járműbe szerelésére vonatkozó előírások

A cseppfolyós gáz üzemanyagellátó berendezés egyes elemeit és tartozékait e mellékletben meghatározott feltételeknek és a berendezéshez tartozó beszerelési utasításban foglaltaknak megfelelően kell a járműbe szerelni.

1. A gáztartály elhelyezése

A gáztartálynak a járműből történő kiszerelés nélkül tölthetőnek kell lenni.

A jármű külső részén a gáztartályt úgy kell elhelyezni, hogy ezzel a jármű szélessége és szabad magassága ne változzon meg, a kipufogórendszer melegítő hatása, illetőleg mechanikus sérülések ellen védett legyen.

A napsugárzás közvetlen hatásának kitett módon elhelyezett gáztartályt átszellőző burkolattal kell ellátni.

A gáztartályt a jármű utasterétől elválasztott térben kell elhelyezni. A gáztartály nem helyezhető el a jármű motor-terében, illetőleg a jármű első tengelyének függőleges síkja előtt.

A gáztartálynak a jármű belső részében (külön térben) történő elhelyezése esetén elzárószerkezettel el nem látott, legalább 20 cm2 keresztmetszetű szellőztetőnyílást kell biztosítani. A nyílás a tér legalsó pontjának a közelében legyen. Amennyiben ez a kipufogórendszer fölött van, úgy terelőlemez alkalmazásával kell védelmet biztosítani.

Ha a gáztartály csatlakozó szerelvényei köré gáztömör burkolatot alakítottak ki és ez a járműből kivezető -elzárószerkezettel el nem látott - szellőzőcsatornával rendelkezik, külön szellőztetőnyílás nem szükséges.

A gáztartály lefúvató szelepét a kipufogórendszer kivezetésével ellentétes oldalon a jármű alján kell kivezetni.

2. A gáztartály rögzítése

A gáztartály rögzítésére szolgáló helyet úgy kell megválasztani és a gáztartály rögzítését úgy kell megoldani, hogy baleset esetén a tartály a lehető legkisebb sérülést szenvedjen.

A gáztartály rögzítő elemeit, és a rögzítésre szolgáló kötőelemeit a jármű hossztengelyének irányában előre 50 m/s2, hátra 30 m/s2, illetőleg oldal irányban 20 m/s2 gyorsulási érték és legalább négyszeres biztonsági tényező figyelembevételével kell méretezni.

Az alkalmazott kötőelemeknek oldható kötést, elmozdulás-mentességet, valamint a tartály egyes szerelvényeihez történő hozzáférhetőséget kell biztosítani. A tartállyal érintkező kötőelemeknél - az érintkezési felületeken -korróziógátló szigetelést kell elhelyezni.

3. A gáztartály és szerelvényeinek elhelyezésére kialakított tér

A gáztartálynak és szerelvényeinek az illetéktelen hozzáférés ellen védettnek kell lenni.

4. A távtöltőnyílás elhelyezése

A távtöltőnyílást a jármű külső részén úgy kell elhelyezni, hogy a járművet - hossztengelyével párhuzamos, illetőleg arra merőleges, függőleges - érintő síkfelületek által határolt térből ne nyúljon ki, valamint a járműre jellemző terepszöget - kinyúlása folytán - ne csökkentse.

A távtöltőnyílás közelében a járművön, a töltést végző által olvasható, sárga színű AUTÓGÁZ-LPG feliratot kell elhelyezni.

5. A gázvezetékek járműben való elhelyezése

A nem flexibilis cső vezetékként csak varratmentes, korrózióvédelemmel ellátott, szavatolt minőségű (folyáshatárú) acél- vagy rézcső alkalmazható.

A csövek külső átmérője a 12 mm-t nem haladhatja meg. A falvastagságnak 8 mm külső átmérőig 1 mm-nek, 8-12 mm külső átmérő között legalább 1,5 mm-nek kell lenni.

A rézcső szakítószilárdsága legalább 240 N/mm2 és legfeljebb 350 N/mm2, szakadási nyúlása legalább 20 százalék mértékű kell legyen.[6]

A csövek csatlakozását gáztömören kell kialakítani úgy, hogy a bennük keletkező nyomást tartósan megtartsák. A csőkötéseket karimás vagy menetes csatlakozó alkalmazásával kell létrehozni. A csatlakozásoknál tömítőanyag nem alkalmazható. Rézcsövek menetes csatlakoztatása esetén erősítő-hüvelyt kell alkalmazni.

A cseppfolyós gázt tartalmazó csöveket a gáztartálytól a legrövidebb úton, a jármű belső teréből ki kell vezetni. A csöveket úgy kell elhelyezni és rögzíteni, hogy épségüket veszélyeztető elmozdulások ne jöhessenek létre. Az alváz, illetőleg a felépítmény rugalmas deformációja a csövek biztonságát nem veszélyeztetheti. A csövek rögzítési pontjainak egymástól mért távolsága 5(X) mm-t nem haladhat meg.

6. Az üzemanyagellátó berendezés kezelőszerkezetének kialakítása

A gáz-üzemanyagellátó berendezés üzembe helyezésére kialakított kezelőszerkezetet a járműben a jármű vezetője által könnyen kezelhető módon kell elhelyezni."

8. §

A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló - a 16/1992. (VII. 3.) KHVM rendelettel módosított - 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet (a továbbiakban: ER.) 2. §-a a következő bekezdéssel egészül ki:

"(6) A rendelet alkalmazásában gázüzemű jármű a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 2. §-ának (4) bekezdésében meghatározott jármű."

9. §

Az ER. 16. §-ának (7) és (8) bekezdése helyébe a következő (7), (8) és (9) bekezdések lépnek:

"(7) Az átalakított járművet - kivéve a (9) bekezdésben meghatározott sorozatszerűen átalakított járműveket - időszakos vizsgálatra a területi közlekedési felügyeletnél be kell mutatni. A vizsgálatot az átalakításra adott engedély, illetőleg, ha a területi közlekedési felügyelet az átalakításra ilyen feltételt szabott, a feltétel teljesítését igazoló záradékkal ellátott engedély birtokában lehet kérni. A vizsgálat során az átalakítási engedélyben foglaltakat, valamint a 12. § (6) bekezdésében meghatározott üzemeltetési feltételek megtartását kell ellenőrizni.

(8) Ha a nem sorozatszerűen átalakított jármű a követelményeknek megfelel, az átalakítással létrehozott változást a területi közlekedési felügyelet a jármű hatósági (forgalmi) engedélyébe bevezeti. Az átalakított járművizsgálatának eredményén alapuló intézkedésekre egyebekben a 13. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(9) A sorozatszerűen átalakított járműveket a területi közlekedési felügyeletnél kell vizsgálatra bemutatni. E vizsgálat elvégzésére a sorozatszerű átalakítást végző gépjárműfenntartó szervezetet a Közlekedési Főfelügyelet - meghatározott feltételekkel - feljogosíthatja. A vizsgálatot - a sorozatszerű átalakításra vonatkozó engedélyben meghatározott szerkezeti elemekre (részegységekre) vonatkozóan - a Közlekedési Főfelügyelet szabályzatában foglaltak szerint kell elvégezni. Ha az átalakított jármű a követelményeknek megfelel, az átalakítással létrehozott változást a jármű hatósági (forgalmi) engedélyébe be kell vezetni."[7]

10. §

Az ER. a következő alcímmel és a 20/A. §-sal egészül ki:

"A gázüzemű járművekre vonatkozó külön rendelkezések

20/A. §

(1) A gázüzemű jármű minden egyedi hatósági vizsgálata során be kell mutatni a gáz-üzemanyagellátó berendezés megfelelősségét igazoló, 30 napnál nem régebben kiállított tanúsítást. A tanúsítást a gáz-üzemanyagellátó berendezés javítására - az Állami Energetikai és Energia-biztonságtechnikai Felügyelet által - alkalmasnak minősített gépjárműfenntartó szervezet nevében, a gépjárműfenntartó szervezet vezetője által felhatalmazott dolgozója - a külön jogszabály szerint elvégzett gázbiztonsági szemle alapján - állítja ki.[8]

(2) A gáz-üzemanyagellátó berendezést csak az (1) bekezdésben meghatározott gépjárműfenntartó szervezet javíthatja.

(3) A gázüzemű jármű hatósági engedélye legfeljebb a gáztartályhoz kiállított megfelelőségi tanúsítvány érvényességéig terjedő időre érvényesíthető."

11. §

Az ER. 21. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az MR. 2. számú mellékletében felsorolt előírások hatálya alá cső járműalkatrészekre, tartozékokra és járműtulajdonságokra a Közlekedési Főfelügyelettől - a 67. számú Előírás tekintetében az Állami Energetikai és Energia-biztonságtechnikai Felügyelettől - jóváhagyási jel használatának engedélyezését lehet kérni. Ilyen kérelmet a belföldi gyártó, illetőleg olyan külföldi gyártó terjeszthet elő, amelynek Magyarországon telephelye vagy meghatalmazottja van."

12. §

A gépjármű-fenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről szóló 1/1990. (IX. 29.) KHVM rendelet (a továbbiakban: GR.) 7. §-a a következő c) ponttal egészül ki:

"c) az 1. számú melléklet 15. pontjában említett gépjárműfenntartó tevékenység gyakorlásához legalább autószerelő mestervizsga, gázautószerelő gáz-biztonságtechnikai képesítés"[9]

(szükséges.)

13. §

A GR. 10. §-ának (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

"c) az 1. számú melléklet 17. pontjában meghatározott gázbiztonsági szemle esetében a 4. számú melléklet szerinti "TANÚSÍTÁS" kiállításával"

(tanúsítani kell.)

14. §

A GR. 11. §-ának (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

"d) az 1. számú melléklet 15. pontjában meghatározott gépjárműfenntartó tevékenységre a rendeletben megállapított feltételeknek való megfelelőséget igazoló - az Állami Energetikai és Energia-biztonságtechnikai Felügyelet által kiadott - szakvéleményt."

15. §[10]

16. §

A GR. 1. számú melléklete a következő 15., 16. és 17. ponttal egészül ki:

"15. Gáz-üzemanyagellátó berendezés javítása, ideértve:

a) gépjármű gáztartályának kiszerelése, beszerelése és szemrevételezéses vizsgálata;[11]

b) gépjármű gáz-üzemanyagellátó berendezésének beszerelése, kiszerelése, vizsgálata, javítása, karbantartása és beszabályozása;

c) gépjármű gáz-üzemanyagellátó berendezésének felújítása;

d) gépjármű gáz-üzemanyagellátó berendezésének bontása.

Előírt képesítés: gázautószerelő gáz-biztonságtechnikai képesítéssel rendelkező autószerelő.[12]

e) gépjármű gáz-üzemanyagellátó berendezéseinek bontás utáni minőségellenőrzése.

Előírt képesítés: autószerelő mestervizsga, vagy középfokú, illetőleg ennél magasabb szakirányú képesítés, továbbá gázautószerelő gáz-biztonságtechnikai képesítés.[13]

16. Gázüzemű gépjárművön végzett, 1-4. és 6. pontokban meghatározott tevékenység

Előírt képesítés: a tevékenységre előírt képesítés, autógáz-biztonsági vizsgával kiegészítve.[14]

17. Gázbiztonsági szemle, mely kiterjed a gáz-üzemanyagellátó berendezés egyes részegységei:

- azonosítására, valamint a gépjárműhöz engedélyezettel történő megegyezőség vizsgálatára,

- gépkocsiban való elhelyezésének és rögzítésének a beszerelési utasítás, valamint a külön jogszabály előírásai szerint megfelelőség vizsgálatára,[15]

- csatlakozási pontjai és szerelvényei sérülés- és szivárgásmentességének vizsgálatára, működési próbájára.

Előírt képesítés: autószerelő mestervizsga, vagy középfokú, illetőleg ennél magasabb szakirányú képesítés, továbbá gázautőszerelő gáz-biztonságtechnikai képesítés."[16]

17. §

A GR. 3. számú melléklete a következő 13. és 14. ponttal egészül ki:

"13. Gázüzemű gépjárművek gáz-üzemanyagellátó berendezésének javítása

Az 1. számú melléklet 15. pontjában meghatározott tevékenység végzésének - a vonatkozó 1-11. pontokban meghatározottakon túli - külön feltétele:

a) 20 m2 alapterületenként legalább 1-1 db, legalább 0,16 m2-es felületű, szabadba nyíló, keresztirányú szellőztetést biztosító, el nem zárható, a padozat szintjében elhelyezett szellőzőnyílással ellátott helyiség.

b) A helyiségben vízzár nélküli padlóösszefolyó (csa-tornaszem) nem lehet.

c) Amennyiben a helyiségben szerelőakna van:

ca) a szerelőakna padozatától mért 0,15 méter magasságban elhelyezett, a robbanásveszélyes gázkoncentrációt jelző és beavatkozó, két db egymástól függetlenül működő gázérzékelőt kell beépíteni, valamint arról vezérelt aknavészszellőző berendezést kell alkalmazni;

cb) a gázérzékelő a használt gáz alsó robbanási határértékének

- 20 tf%-án hallható és látható módon adjon jelzést és egyidejűleg indítsa meg a vészszellőztető berendezést,

- alsó robbanási határértékének 40 tf%-án villamos szempontból válassza le a helyiség villamos hálózatát, kivéve a vészszellőzést és a vészvilágítást;

cc) a szerelőakna vészszellőztető berendezése legalább óránként ötszörös légcserét biztosító befúvásos rendszerű aknaszellőztető berendezés legyen, befúvónyílásai víztől védetten az aknapadozat szintjében kerüljenek elhelyezésre;

cd) a szerelőakna villamos berendezéseit az MSZ 1600/8 számú szabvány 3.38 szakaszában előírtak figyelembevételével kell kialakítani.

d) A helyiség közelében a gáztartály töltésére és ürítésére szolgáló berendezést kell elhelyezni.

e) A helyiséget - az egyébként szükségesen felül - el kell látni helyiségenként további egy-egy db, 12 kg-os töltősúlyú porral oltó tűzoltókészülékkel.

A földgáz üzemű gépjárművek gáz-üzemanyagellátó berendezéseinek javítása esetében az a) pontban előírt átszellőztetési követelmény teljesítéséhez a mennyezet szintjében elhelyezett szellőző nyílásokat is ki kell alakítani.

A gáz-üzemanyagellátó berendezés javítását követően el kell végezni az 1. melléklet 17. pontjában meghatározott gázbiztonsági szemlét.

14. Gázüzemű gépjárművek gázbiztonsági szemléje

Az 1. számú melléklet 17. pontjában meghatározott tevékenység végzésének feltétele a 13. pontban meghatározott feltételeknek megfelelő helyiség.

Megjegyzés: A tanúsítási kötelezettségnek ki kell terjednie a gázbiztonsági szemle során vizsgált valamennyi tény megállapítására, annak a 4. számú mellékletben meghatározottak szerint kell eleget tenni."

18. §

A GR. a következő 4. számú melléklettel egészül ki:

"4. számú melléklet az 1/1990. (IX. 29.) KHVM rendelethez

A tanúsítás mintája gázbiztonsági szemléről

Mérete: 70 x 105 mm

"

19. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, egyidejűleg a GR. 11. §-ának (3) bekezdése hatályát veszti.

Dr. Schamschula György s. k.,

közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter