147/1993. (X. 26.) Korm. rendelet

a személyi igazolvány kiadásának és nyilvántartásának átmeneti szabályairól[1]

A Kormány a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 47. § (1) bekezdés a) pontjában a személyi igazolvány kiadásának és nyilvántartásának átmeneti szabályozására kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

I. Fejezet

A személyazonosító igazolvány kiadása, érvényesítése, illetőleg kicserélése

1. § (1) A személyazonosító igazolvány a polgárnak a melléklet szerinti "Adatlap"-on (a továbbiakban: adatlap) tett írásbeli nyilatkozata, valamint az anyakönyv és a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai alapján kiállított olyan arcképes hatósági igazolvány, amely a polgár személyazonosságát és a benne szereplő adatokat közhitelűen igazolja.

(2) A személyazonosító igazolvány tartalmazza a polgár

a) nevét [Nytv. 5. § (1) bek.];

b) születési helyét;

c) születési idejét;

d) állampolgárságát, valamint bevándorolt vagy menekült státusát;

e) anyja nevét;

f)[2] lakóhelyének és tartózkodási helyének címét, valamint tartózkodási helyének érvényességi idejét;

g) arcképét;

h) saját kezű aláírását;

i) a személyazonosító igazolvány sorszámát és érvényességi idejét;

j) az első kiállítás alapjául szolgáló okirat megnevezését, illetőleg az előző személyazonosító igazolvány sorszámát.

(3) A személyazonosító igazolvány különleges bejegyzések rovatába a bíróság értesítése alapján be kell jegyezni a kitiltást és - a fiatalkorúak kivételével - a pártfogó felügyeletet.

(4)[3][4] A személyazonosító igazolványba a Magyarországon honos nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó személy nevét, kérelmére kisebbségi nyelven - a kétnyelvű anyakönyvi okirat alapján - a különleges bejegyzések rovatba be kell jegyezni.

2. § (1)[5] Az Nytv. 4. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó személyt (a továbbiakban: polgár) személyazonosító igazolvánnyal kell ellátni abban az évben, amelyben a 14. életévét betölti, illetőleg, amikor annak kiváltására jogosulttá válik.

(2)[6]

(3) Azt a külföldön élő magyar állampolgárt, aki hazatért és a 2. § (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelel - a magyar állampolgárság igazolása után - személyazonosító igazolvánnyal kell ellátni.

(4) A menekültként elismert és a bevándorlási engedéllyel rendelkező külföldinek (a továbbiakban együtt: külföldi) személyazonosító igazolványt kell kiállítani.

(5) Külföldi személy részére a személyazonosító igazolvány a polgár személyazonosságát és magyarországi tartózkodásának jogcímét igazoló egyéb közokirat alapján is kiállítható.

(6) A magyar állampolgárt és a külföldi személyt egymástól eltérő színű személyazonosító igazolvánnyal kell ellátni.

3. § (1) A személyazonosító igazolvány lehet állandó vagy ideiglenes. A polgárnak - egy időben - csak egy személyazonosító igazolványa lehet.

(2) Ideiglenes személyazonosító igazolványt kell hivatalból kiállítani annak

a) aki személyi adatait vagy állampolgárságát nem tudja az előírt vagy más, hitelt érdemlő okirattal igazolni;

b) akinek az állandó vagy ideiglenes személyazonosító igazolványa elveszett vagy megsemmisült.

(3)[7] Az ideiglenes személyazonosító igazolvány tartalmazza az 1. § (2) bekezdés a)-e) és g)-i) pontjaiban felsorolt adatokat, továbbá a polgár lakóhelyének címét, valamint az igazolvány kiadásának okát.

4. § (1) A személyazonosító igazolvány érvényességi ideje

a) 6 év a 20 éven aluli;

b) 15 év a 20-50 év közötti;

c) határidő nélküli az 50 éven felüli polgár esetén.

(2)[8] Az ideiglenes személyazonosító igazolvány érvényességi ideje - a (3) bekezdésben meghatározottak kivételével - legfeljebb egy év.

(3)[9] A személyazonosító igazolvány elvesztése, ellopása, megsemmisülése miatt kiállított ideiglenes személyazonosító igazolvány érvényességi ideje a kiállítástól számított egy hónap, amelyet az illetékes rendőri szerv egy ízben, legfeljebb egy hónappal meghosszabbíthat.

5. § (1) A személyazonosító igazolvány kiállítása, érvényességi idejének meghosszabbítása és kicserélése a polgár lakóhelye szerinti illetékes rendőrkapitányság, külföldi esetében a megyei (budapesti) rendőr-főkapitányság (a továbbiakban együtt: rendőrkapitányság) hatáskörébe tartozik.

(2) Ideiglenes személyazonosító igazolványt a tartózkodási hely szerint illetékes rendőrkapitányság is kiállíthat annak a magyar állampolgárnak, akinek személyazonosító igazolványa elveszett vagy megsemmisült.

(3) A személyazonosító igazolvány kicserélését, illetőleg érvényességi idejének meghosszabbítását a polgár tartózkodási helye szerint illetékes rendőrkapitányság is elvégezheti.

6. § (1) Az illetékes rendőrkapitányság a lejárt személyazonosító igazolvány érvényességi idejét a 4. § (1) bekezdésében meghatározottak szerinti időtartamra újabb fénykép beragasztásával két esetben meghosszabbíthatja.

(2) A lejárt személyazonosító igazolvány érvényességi idejét az (1) bekezdés szerint meg kell hosszabbítani, ha az igazolvány jó állapotban van, adatai jól olvashatók és a változások bejegyzésére szolgáló rovatoknak legalább a negyedrésze még nem telt be. A polgár kérésére azonban a lejárt személyazonosító igazolványt ki kell cserélni.

(3)[10] A személyazonosító igazolványban az arcfényképet és a kitöltött érvényesítési rovatokat, valamint az ideiglenes személyazonosító igazolványba beragasztott arcfényképet fóliával kell rögzíteni.

7. § A személyazonosító igazolványt - ha a rendőrkapitányság korábbi időpontot nem határoz meg - a tulajdonosa legkésőbb annak a hónapnak az utolsó napjáig köteles érvényesítés, illetőleg kicserélés végett benyújtani, amely hónapban az érvényességi ideje lejárt.

8. § (1)[11] A személyazonosító igazolvány kiállításához - a menekültként elismert külföldi kivételével - a kérelmezőnek be kell nyújtania

a)[12] 14 éven aluli polgár esetén a születési anyakönyvi kivonatot, a személyi azonosítóról szóló, lakcímet is tartalmazó hatósági igazolványt;

b) a névviselés megállapítására alkalmas okiratot (születési, házassági anyakönyvi kivonat, névváltoztatási, illetőleg névviselési okirat, bírói ítélet stb.);

c) a személyazonosító igazolvány kiállításához rendszeresített adatlapot;

d)[13] két darab, három hónapnál nem régebbi igazolvány-fényképet, amely alkalmas a polgár felismerésére, őt - a vallási előírások szerint fejkendőben vagy fejfedőben készült arcfénykép kivételével - fedetlen fejjel ábrázolja, egyebekben megfelel az igazolvány-fényképekről szóló nemzeti szabványnak (MSZ 16970).

e)[14] a bevándorlási engedélyt.

(2)[15] A menekültként elismert külföldi kérelmezőnek a személyazonosító igazolvány kiállításához be kell nyújtania

a) a személyazonosító igazolvány kiállításához rendszeresített adatlapot;

b) két darab, három hónapnál nem régebbi, szabványnak megfelelő igazolványképet, amelynek hátoldalán a menekültügyi hatóság bélyegzőlenyomatával és a menekült nevének feltüntetésével igazolta, hogy a fényképen látható személy azonos a menekültként elismert személlyel;

c) a menekültként való elismerést igazoló okiratot;

d) 14 éven aluli személy születési anyakönyvi kivonatát, ha azzal rendelkezik, valamint a személyi azonosítóról szóló, lakcímet is tartalmazó hatósági igazolványt;

e) a névviselés megállapítására alkalmas, rendelkezésre álló okiratokat.

(3) A külföldről hazatérő magyar állampolgárnak és a külföldi személynek az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül a személyazonosító igazolvány kiállításához - a lakcím bejegyzése végett - a jegyző által bejelentett lakcímről kiállított igazolást is csatolnia kell.

(4) A születési anyakönyvi kivonatot eredetiben vagy az eredetiről készített hiteles másolatban kell bemutatni. A születés hazai anyakönyvezésének hiánya az állandó személyazonosító igazolvány kiadásának nem akadálya.

(5) Ha a születési anyakönyvi okiratot külföldről kell beszerezni, a beérkezéséig az érintett polgár részére az ideiglenes személyazonosító igazolványt a rendőrkapitányságon aláírt adatlap alapján kell kiadni.

(6)[16]

(7)[17] A bíróság által cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett, valamint a bíróság által nagykorúságának elérése esetére cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett polgár (a továbbiakban: cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett) személyazonosító igazolványát - a különleges bejegyzések rovatban - a törvényes képviselőnek alá kell írnia.

(8) A személyazonosító igazolványt a tulajdonosának a kiállító hatóság előtt személyesen kell aláírnia.

(9) A polgár írásképtelensége esetén a személyazonosító igazolvány és az adatlap "tulajdonos saját kezű aláírása" rovatában az "írásképtelen" megjelölést tünteti fel a kiállító hatóság.

9. § A személyazonosító igazolvány érvényesítésekor vagy kicserélésekor a régi személyazonosító igazolványt, a 8. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott két fényképet, az adatlapot, valamint a megváltozott, de a személyazonosító igazolványba be nem jegyzett, olvashatatlanná vált, illetőleg hiányzó adat igazolásához szükséges okiratot kell benyújtani. Nem követelhető meg olyan okirat bemutatása, melynek tartalma a régi személyazonosító igazolvány és a változást bizonyító okirat összevetéséből egyértelműen megállapítható.

10. § (1) A személyazonosító igazolványnak a tényleges adatokat kell tartalmaznia. A személyazonosító igazolvány tulajdonosa az adatváltozást nyolc napon belül köteles a bejegyzésre jogosult hatóságnál - az azt igazoló okirat bemutatásával és az adatlap csatolásával - bejegyeztetni. A rendőrkapitányság - a (3) bekezdés kivételével - a személyazonosító igazolvány adataiban bekövetkező valamennyi változás bejegyzésére jogosult.

(2) Adatváltozást csak érvényes személyazonosító igazolványba lehet bejegyezni.

(3) A polgár lakóhelye, illetőleg tartózkodási helye szerint illetékes jegyző jegyzi be a személyazonosító igazolványba a polgár lakcímének változását.

11. § (1) A saját jogon szerzett, egyetem által adott doktori címet, illetőleg tudományos fokozatként szerzett doktori címet a személyazonosító igazolvány tulajdonosának nevét tartalmazó rovatokba - "dr." megjelöléssel - a polgár kérésére, a használatára való jogosultság igazolása alapján be kell jegyezni.

(2) Ha a házasságot kötött nő a férje nevét a házasságra utaló "-né" toldattal viseli, a saját jogán szerzett doktori címe a férjes neve után is bejegyezhető.

(3) Ha mindkét házastárs jogosult a "dr." megjelölés használatára, a feleség személyazonosító igazolványába a nevét tartalmazó rovatokba a férj doktori címe csak akkor jegyezhető be, ha a feleség a férje nevét a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1954. évi IV. törvény 26. §-ának (1) bekezdése a) pontjának második fordulatában vagy b) pontjában meghatározott módon viseli.

(4) A személyazonosító igazolvány családi név és utónév - leánykori családi név és utónév - rovatába a saját jogon szerzett több doktori cím közül csak egy jegyezhető be. Tudományos fokozat a személyazonosító igazolványba nem jegyezhető be.

(5) A rendőrkapitányság a doktori cím bejegyzésével egyidejűleg erről értesíti az érintett lakóhelye szerint illetékes jegyzőt, aki gondoskodik ennek az adatnak a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásában való átvezetéséről.

12. § (1) A személyazonosító igazolványt a rendőrkapitányságon ki kell cserélni, ha

a) érvényességi ideje lejárt és a meghosszabbítására szolgáló hely betelt, vagy meghosszabbításra nem alkalmas;

b) tulajdonosának, illetőleg anyjának családi vagy utóneve, továbbá a házasságkötés után viselt neve, születési helye, ideje vagy állampolgársága, illetőleg menekült vagy bevándorolt státusa megváltozott;

c) megrongálódott, adatai olvashatatlanná váltak vagy abba téves, illetőleg szabálytalan bejegyzést tettek.

d)[18] az adatváltozás bejegyzésére szolgáló hely betelt, és változás bejegyzésére emiatt nincs lehetőség.

(2)[19] A személyazonosító igazolvány az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül kicserélhető, ha azt a tulajdonos más fontos okból kéri. A tulajdonos kérésére ki kell cserélni a személyazonosító igazolványt különösen, ha a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezését megszüntették, illetve a kitiltás vagy a pártfogó felügyelet tartama lejárt, vagy hatályát a bíróság megszüntette.

(3) Ha a személyazonosító igazolványban elhelyezett fénykép felismerésre már nem alkalmas, a személyazonosító igazolvány a tulajdonos kérésére kicserélhető. Ha a tulajdonos a kicserélést nem kéri, az érvényességi idejétől függetlenül új fénykép beragasztásával érvényesíteni kell.

(4) A tulajdonos arcának változása (plasztikai műtét, szakállnövesztés) miatt a személyazonosító igazolványt nem kötelező kicserélni, az újabb fénykép beragasztásával érvényesíthető. A tulajdonos kifejezett kérésére arcváltozás esetén a személyazonosító igazolványt ki kell cserélni. Az érvényesítés előtt vizsgálni kell azt, hogy a személyazonosító igazolványban eredetileg elhelyezett és az érvényesítéshez benyújtott fénykép azonos személyt ábrázol-e.

(5) Ha a személyazonosító igazolvány érvényesítésével vagy cseréjével egyidejűleg a polgár lakcíme is megváltozik, a lakcímbejelentést az új lakcím szerint illetékes jegyzőnél kell teljesíteni.

13. § (1)A[20] személyazonosító igazolványt be kell szolgáltatni, illetőleg azt az illetékes szerv bevonja, ha a tulajdonos

a) katonai szolgálatra vonul be;

b) szabadságvesztés, kényszergyógykezelés vagy pénzbírságot helyettesítő elzárás letöltését kezdi meg, őrizetbe vagy előzetes letartóztatásba vették;

c)[21]

d) a bevándorlási engedéllyel rendelkező személy vagy menekültként elismert külföldi a Magyar Köztársaság területét végleges szándékkal elhagyja, vagy bevándorlási engedélyét visszavonták, illetőleg menekült státusa megszűnt;

e)[22] a Magyar Köztársaság területét a külföldi letelepedés szándékával hagyja el;

f) a magyar állampolgársága megszűnt;

g) meghalt.

(2) Az (1) bekezdés a)-b) pontjai alapján leadott személyazonosító igazolványt átmenetileg bevontként meg kell őrizni. A c)-g) pontjai alapján átadott, valamint a csere esetén beszolgáltatott személyazonosító igazolványt végleg bevontként kell kezelni, és meg kell semmisíteni.

14. § (1) A katonai szolgálatra bevonult hadköteles a személyazonosító igazolványát az illetékes hadkiegészítő parancsnokságnak, illetőleg katonai szervezetnek a bevonulási helyen köteles átadni. A személyazonosító igazolványt tároló katonai szervezet azt az esetleges változások átvezetése és ügyintézés céljából, valamint leszereléskor a személyazonosító igazolvány tulajdonosának kiadja. A honvédség hivatásos állományába kinevezett vagy nyugállományú tagjai a polgári személyazonosító igazolványt megtartják, abba a bejegyzéseket - valamint azok nyilvántartását - az általános szabályok szerint kell megtenni.

(2) Szabadságvesztés büntetését töltő, kényszergyógykezelés, valamint előzetes letartóztatásban lévő személy a személyazonosító igazolványát a büntetés-végrehajtási intézetnek, illetőleg az előzetes letartóztatást foganatosító szervnek köteles átadni, amely azt a polgár lakóhelye szerint illetékes rendőrkapitányságnak küldi meg. A szabadult személy e rendőrkapitányságon, illetőleg a büntetés-végrehajtási intézet által megjelölt rendőrkapitányságon 48 órán belül köteles jelentkezni személyazonosító igazolványának átvétele végett.

(3) Az őrizetbe vett vagy pénzbírságot helyettesítő elzárást letöltő polgár személyazonosító igazolványát az őrizetet vagy elzárást foganatosító szervnek köteles átadni, amely azt őrzi és tulajdonosának a szabadulás alkalmával átadja.

(4)[23] A (2) és (3) bekezdések szerint átmenetileg bevont, illetve átvett személyazonosító igazolványt a büntetés-végrehajtási intézet, illetve az őrizetet, elzárást, vagy az előzetes letartóztatást foganatosító szerv rendelkezése alapján a fogvatartottnak a hivatalos ügyei intézéséhez meghatározott időre ki kell adni.

(5) Az elhalt személyazonosító igazolványát a gyógyintézet vagy az elhalt hozzátartozója a haláleset anyakönyvezésére illetékes anyakönyvvezetőnek köteles a haláleset bejelentésekor beszolgáltatni, aki azt - a haláleset helye és ideje, az anyakönyvi folyószám, valamint az "érvénytelen" szó bejegyzése után - megküldi az elhalt utolsó lakóhelye szerint illetékes rendőrkapitányságnak.

II. Fejezet

A személyazonosító igazolvány használatának szabályai

15. § (1) A személyazonosító igazolványt köteles mindenki az e rendeletben foglaltak szerint kiváltani, érvényességét meghosszabbíttatni, illetőleg kicseréltetni és a változásokat bejegyeztetni.

(2) A személyazonosító igazolványt a tulajdonosa köteles sértetlenül megőrizni, magánál tartani, és a hivatalos személyek felhívására azt személyazonosságának igazolása céljából átadni.

(3)[24] A cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett polgár személyazonosító igazolványának kiváltásával, használatával kapcsolatos kötelezettségek a törvényes képviselőt terhelik.

(4) A külföldről hazatért magyar állampolgárnak a hazatérését követő 30 napon belül jelentkeznie kell személyazonosító igazolványának kiállítása céljából a jövőbeni lakóhelye szerint illetékes rendőrkapitányságon.

16. § (1) Akinek a személyazonosító igazolványa elveszett vagy megsemmisült, köteles azt haladéktalanul a lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes rendőrkapitányságon személyesen bejelenteni. A bejelentéssel egyidejűleg csatolni kell a kitöltött adatlapot és két fényképet.

(2) A bejelentésről a rendőrkapitányság jegyzőkönyvet vesz fel és - a kitöltött adatlap adatainak a 20. § (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő adatokkal történő egyeztetése után - ideiglenes személyazonosító igazolványt állít ki.

(3)[25] Az új személyazonosító igazolványt akkor lehet kiadni, ha az adatlap és az arckép alapján elvégzett egyeztetés eredményeképpen megállapítható az azonosság és az adatok egyezősége. Az eltérő adatokat tisztázni kell. Az azonosítást a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó, Választási Hivatala (a továbbiakban: központi hivatal) végzi.

17. § (1) A talált személyazonosító igazolványt mindenki köteles haladéktalanul a legközelebbi rendőri szervnek, illetőleg rendőrnek beszolgáltatni.

(2) A talált és az (1) bekezdés szerint beszolgáltatott személyazonosító igazolványt tulajdonosának vissza kell adni, ha az használható állapotban van, és a polgár új személyazonosító igazolványt még nem kapott.

(3) A rendőrkapitányság a talált és beszolgáltatott személyazonosító igazolványt a tulajdonos lakóhelye szerint illetékes rendőrkapitányságnak megküldi, ha az a találás helyén nem adható vissza.

(4) Nem adható vissza a személyazonosító igazolvány, ha annak gyanúja merül fel, hogy azzal bűncselekményt követtek el.

(5) Ha a talált személyazonosító igazolvány tulajdonosa többszöri idézésre sem jelenik meg vagy ismeretlen helyen tartózkodik, az igazolványt a beszolgáltatástól számított egy év után végleg bevontként kell kezelni.

18. §[26] A rendőrkapitányság vagy más jogosult által teljesített téves bejegyzés, valamint a személyazonosító igazolvány anyaghibája vagy más technikai ok miatt szükséges igazolványcsere esetén az új személyazonosító igazolványt hivatalból kell kiállítani, és a kiállítás költségeit a kiállító hatóság viseli.

III. Fejezet

A személyazonosító igazolvány nyilvántartása

19. § (1)[27] A személyazonosító igazolvánnyal rendelkező magyar állampolgárokról - a főváros kivételével - a rendőrkapitányság, a külföldiekről a rendőr-főkapitányság, valamint mindezekről országosan a központi hivatal nyilvántartást vezet.

(2)[28] A személyazonosító igazolvány adatlap I. szelvényét és az arcképet a központi hivatal, a II. szelvényét a lakóhely szerint illetékes rendőrkapitányság kezeli.

(3) Ha a személyazonosító igazolványt nem a lakóhely szerint illetékes rendőrkapitányság érvényesíti vagy cseréli ki, az adatlapot meg kell küldeni a (2) bekezdés szerinti szerveknek.

(4) Az új adatlap II. szelvényének a nyilvántartásba történő helyezésével, illetőleg a személyazonosító igazolvány végleges bevonásával egyidejűleg a régi szelvényt érvényteleníteni és a levéltárra vonatkozó szabályok szerint selejtezni kell. A véglegesen bevont és megsemmisített személyazonosító igazolványok adatlapjainak I. szelvényét az Nytv. 12. § (2) bekezdése szerinti időpontig kell megőrizni, a II. szelvényét selejtezni kell.

20. § (1) A rendőrkapitányság (rendőr-főkapitányság) által vezetett nyilvántartás tartalmazza

a) az adatlap II. szelvényét;

b) a személyazonosító igazolvány beszolgáltatásának, illetőleg bevonásának jogalapját és időpontját;

c) azoknak az adatoknak a változását igazoló okiratokat, amelyek nem teszik szükségessé az igazolvány kicserélését.

d)[29] a polgár cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezésére, illetve kitiltására és - a fiatalkorú kivételével - pártfogó felügyeletére vonatkozó adatokat.

(2)[30] A központi hivatal által vezetett nyilvántartás az (1) bekezdés b)-c) pontjaiban foglaltakon túl tartalmazza az adatlap I. szelvényét és a fényképet, továbbá a személyazonosító igazolvány elvesztéséről, ellopásáról, megsemmisüléséről, találásáról a rendőrség által felvett jegyzőkönyvet, illetőleg az elveszett személyazonosító igazolvány megkerüléséről készült jelentést.

(3)[31] Az (1) és (2) bekezdés alapján nyilvántartott adatokból az érintett polgár, a bíróság, ügyészség, a nyomozó hatóságok és a nemzetbiztonsági szolgálatok, a Rendőrség szervei, a büntetés-végrehajtás szervei, valamint a Belügyminisztériumnak az állampolgársági, anyakönyvi és névváltoztatási ügyeket intéző szerve, továbbá törvényben meghatározott személyek és szervek számára kell adatot szolgáltatni.

(4)[32] A központi hivatal a személyazonosító igazolvány adattartalmát képező - az 1. § (2) bekezdés a)-f) pontjaiban meghatározott - adatok változásáról értesíti a lakóhely szerint illetékes rendőrkapitányságot - külföldiek esetében az illetékes rendőr-főkapitányságot -, amely gondoskodik a változásoknak a személyazonosító igazolvány nyilvántartással történő egyeztetéséről, és szükség esetén hivatalból intézkedik a személyazonosító igazolvány kicserélése iránt.

20/A. §[33] (1) A rendőrkapitányság - külföldi állampolgár esetében a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság - öt munkanapon belül értesíti a központi személyazonosító igazolvány nyilvántartást vezető szervet - a szükséges adatokkal - a személyazonosító igazolvány

a) kiadásáról, kicseréléséről vagy érvényesítéséről,

b) beszolgáltatásáról, illetőleg bevonásáról, valamint a beszolgáltatás, bevonás jogalapjáról és időpontjáról,

c) elvesztése, ellopása, megsemmisülése, találása, illetve az elveszett személyazonosító igazolvány megkerülése bejelentésének tényéről.

(2) A személyazonosító igazolványok központi nyilvántartását vezető szerv a rendőrkapitányság értesítési kötelezettségeinek teljesítését folyamatosan ellenőrzi. Mulasztás vagy hibás értesítés esetén felhívja - az érintett rendőrkapitányság felettes szervének egyidejű értesítésével - az egyedi hiba megszüntetésére, kezdeményezi a jogszabálysértő gyakorlat felülvizsgálatát, tájékoztatást kérhet a hibák megszüntetéséről.

IV. Fejezet

Záró rendelkezések

21. § (1) E rendelet a kihirdetésétől számított 8. napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a személyi igazolványról szóló 38/1969. (XI. 17.) Korm. rendelet, az 5/1985. (XII. 22.) BM rendelet és az azt módosító 25/1990. (IX. 12.) BM rendelet; a végrehajtására kiadott 31/1985. (TK. 21.) BM utasítás és az azt módosító 38/1987. BM utasítás, valamint a 69/1990. (BK. 20.) BM utasítás.

(3) A menekültként való elismerésről szóló 101/1989. (IX. 28.) MT rendelet 16. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a (3) bekezdés hatályát veszti:

"(2) A menekültként elismert személyt (a továbbiakban: menekültet) a lakóhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság személyazonosító igazolvánnyal látja el."

22. § (1) E rendelet hatálybalépése után az 1990-ben rendszeresített személyazonosító igazolvány okiratokat az e rendeletben meghatározott eltérések jelzésével kell továbbra is használni.

(2) Az 1990 előtt kiállított személyazonosító igazolványok használatára, cseréjére és érvényességére az e rendeletben foglaltakat a következők szerint kell alkalmazni:

a) e személyazonosító igazolvány érvényességének lejártáig használható, de a polgár kérésére érvényességét - ha annak feltételei fennállnak - meg kell hosszabbítani;

b) e személyazonosító igazolványban az "Anyakönyvi rész", a "Szakképzettségre vonatkozó bejegyzések", a "Munkahelyváltozások" és a "Katonai bejegyzések" rovataiban szereplő adatok nem tekinthetők hitelesnek. E rovatokba új adatot (adatváltozást) bejegyezni nem lehet.

(3)[34] Az 1991. április 1-je előtt kiállított személyazonosító igazolványba a leánykori nevet viselő nők házasságkötésekor a házasságkötés utáni nevet - abban az esetben is, ha a nő továbbra is a leánykori nevét viseli - az anyakönyvvezető jegyzi be az igazolvány családi és utónév rovatába. A bejegyzést az anyakönyvek vezetésére rendszeresített íróeszközzel kell teljesíteni.

23. § (1)[35] Az e rendelet hatálybalépése előtt kiadott, illetőleg érvényesített személyazonosító igazolványok tekintetében a 20. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartást a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó, Választási Hivatal Lakcímarchívuma kezeli. Ebben az adatállományban csak az alábbi adatokat lehet átvezetni:

a) a passziválás (elhalálozás, új személyazonosító igazolvány kiadása, érvényesítés stb.) oka és időpontja;

b) a személyazonosító igazolvány kicserélését vagy érvényesítését nem igénylő névváltozás.

(2)[36][37] A központi hivatal az (1) bekezdés szerinti adatokról haladéktalanul tájékoztatja a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó, Választási Hivatal Lakcímarchívumát, amely azt a nyilvántartáson átvezeti, és az (1) bekezdés a) pontja alapján történő passziválás esetén lezárja azt.

(3) E rendelet hatálybalépése után az Adatfeldolgozó Hivatalban kezelt személyazonosító igazolvány nyilvántartásban szereplő lakcímadatok nem tekinthetők aktuálisnak.

(4)[38] A Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó, Választási Hivatal Lakcímarchívuma a már nem aktuális adatokat tartalmazó iratokat zárt irattárként kezeli, és abból - az érintetteken túl - a bíróságok, az ügyészség, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a nyomozó hatóságok, továbbá a Belügyminisztérium állampolgársági, anyakönyvi és névváltoztatási ügyeket intéző szerve, valamint a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatala részére szolgáltathat adatot.

Dr. Boross Péter s. k.,

belügyminiszter

Melléklet a 147/1993. (X. 26.) Korm. rendelethez[39]

Adatlap személyazonosító igazolványhoz

I. szelvény

A kitöltés indoka: első ellátás, érvényesítés, névváltoztatás, elvesztés, csere, érvényességi idő lejárta.

- Új személyazonosító igazolvány betűjele, száma, érvényességi ideje.

- Családi és utónév.

- A nyilvántartásban szereplő előző név, férjes név.

- Leánykori családi és utónév.

- Születési hely és idő.

- Anyja leánykori családi és utóneve.

- Állampolgárság, menekült vagy bevándorolt státus.

- Lakóhely és bejelentésének időpontja.

- Tartózkodási hely és bejelentésének, valamint érvényességének időpontja.

- Előző személyazonosító igazolvány betűjele, száma, érvényessége.

- Fénykép.

- Előző személyazonosító igazolvány betűjele, száma, érvényessége.

- Hatóság előtt tett saját kezű aláírás.

- Ügyintéző aláírása.

- Kitöltés dátuma.

II. szelvény

- A kitöltés indoka.

- Az új személyazonosító igazolvány betűjele, száma, érvényessége.

- Családi és utónév.

- A nyilvántartásban szereplő előző név, férjes név.

- Leánykori családi és utónév.

- Születési hely, idő.

- Anyja leánykori családi és utóneve.

- Állampolgárság, menekült vagy bevándorolt státus.

- Lakóhely és bejelentésének időpontja.

- Tartózkodási hely és bejelentésének, valamint érvényességének időpontja.

- Hatóság előtt tett saját kezű aláírás.

- Ügyintéző aláírása.

- Kitöltés dátuma.