44/1995. (XII. 29.) FM rendelet

a földművelésügyi alapoktól átvett feladatok 1996. évi költségvetési támogatásáról

A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló 1995. évi CXXI. törvény (a továbbiakban: Tv.) 69. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:[1]

I.

Általános rendelkezések

1. §

E rendelet alapján

a) a mezőgazdasági alaptevékenységek beruházásaihoz,

b) erdészeti közcélú feladatokhoz,

c) a termőföld védelméhez, hasznosításához,

d) az állattenyésztési tenyésztésszervezési feladatokhoz,

e) a halgazdálkodási tevékenységekhez,

f) a vadgazdálkodási tevékenységekhez, valamint

g) az a)-f) pontokhoz kapcsolódó feladatokhoz

a rendelkezésre álló költségvetési forrás erejéig támogatás vehető igénybe.

2. §

Az e rendelet alapján járó támogatás igénybevételére, elszámolására az egyes agrárgazdasági célok 1996. évi költségvetési támogatásáról szóló 177/1995. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2-13. §-ait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.

II.

Mezőgazdasági alaptevékenységek beruházásainak támogatása

A) Általános rendelkezések

3. §

Az e fejezet alapján igénybe vehető támogatások rendeltetése a minőségi termékelőállításhoz szükséges, a szövetkezeti integrációt, továbbá a föld minősége miatt kedvezőtlen adottságú településeken a föld hasznosítását, valamint a termelési szerkezet átalakítását elősegítő fejlesztések támogatása, valamint a mezőgazdasági termelés kockázatának csökkentése.

4. §

Az e fejezet szerinti támogatások forrása a Tv. XV. Földművelésügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) fejezet kiadások 10. cím, 2. alcím, 11. előirányzatcsoport, 1. kiemelt előirányzatszám alatt mezőgazdasági alaptevékenységek beruházásainak támogatására biztosított pénzösszeg.

5. §

(1) A rendelet 8. §-ában foglaltak szerinti támogatásban

a) a növénytermelési és kertészeti, az állattenyésztési, a vegyes gazdálkodási (TEÁOR A 011-013) ( a továbbiakban együtt: mezőgazdasági tevékenység),

b) erdőgazdálkodási (TEÁOR A 0201),

c) vadgazdálkodási (TEÁOR A 151),

d) a halászati (TEÁOR B 0501), valamint

e) az egyes élelmiszer feldolgozási (TEÁOR D 1511-1512-1513)

tevékenységeket folytató igénylő részesülhet.

(2) A rendelet 12. §-ában foglaltak szerinti támogatásban a növénytermelést és kertészetet, az állattenyésztést, a vegyes gazdálkodást (TEÁOR A 011-013) folytató igénylő részesülhet.

(3) A rendelet 13. §-ában foglaltak szerinti támogatásban:

a)[2] a növénytermelést és kertészetet, az állattenyésztést, a vegyes gazdálkodást (TEÁOR A 011-013),

b)[3] az erdőgazdálkodást (TEÁOR A 0201),

c)[4] a halászatot (TEÁOR B 0501),

d)[5] a vadgazdálkodást (TEÁOR A 0151),

e)[6] az esetenként egy évnél nem hosszabb időtartamra mezőgazdasági gép és berendezés kölcsönzést (TEÁOR K. 7121)

folytató igénylő részesülhet.

(4) A rendelet 14. §-ában foglaltak szerinti támogatásban

a)[7] a növénytermelést és kertészetet, az állattenyésztést, a vegyesgazdálkodást (TEÁOR A 011, 012, 013),

b)[8] az erdőgazdálkodási termelést (TEÁOR A 0201),

c)[9] a halászatot (TEÁOR B 0501) folytató igénylő részesülhet.

(5) A rendelet 8., 12. és 13. §-ában foglaltak szerinti támogatást igénybe veheti az a termeltetést (integrátori tevékenységet) folytató igénylő is, aki (amely) a mezőgazdasági terméket közvetlenül a mezőgazdasági termelővel kötött termeltetési szerződés keretében állíttatja elő, a megtermelt mezőgazdasági terméket legalább a finanszírozás mértékének megfelelő értékben megvásárolja, és e tevékenysége körében mezőgazdasági termelést szolgáló berendezéseket, létesítményeket azzal a céllal vásárol, illetve létesít, hogy azokat az általa integrált termelőkútján hasznosítsa.

(7)[10] Aki a 8. §-ban foglaltak alapján új építési beruházásokhoz - kivéve az 1. számú melléket B) pontja szerinti erdőfeltárási létesítményeket -, valamint meglévő épületek, építmények korszerűsítéséhez öt éven belül támogatást vett igénybe, ugyanazon épület, építmény átalakításához, értéknövelő felújításához támogatást nem vehet igénybe.

6. §

Az e fejezet alapján járó támogatásokat csak az az igénylő veheti igénybe, aki (amely) a támogatásra való jogosultság megállapítása előtt írásban nyilatkozik arról, hogy az általa jogtalanul igénybe vett támogatás ténye az R. 11. § (7) bekezdésében foglaltak szerint nyilvánosságra hozható.

7. §

Az e fejezet szerinti célok megvalósítására szóló támogatásokat e rendelet III-VII. fejezetei, valamint más jogszabály szerinti jogcímen is igénybe lehet venni.

B) Egyes új építési beruházások megvalósításának, valamint épületek, építmények felújításának támogatása

8. §

(1) A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszeréről szóló - a 9018/1992. (SK. 9.) és a 9005/1994. (SK. 3.) KSH közleményekkel módosított -9017/1991. (SK. 8.) KSH közlemény szerint egyes mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, vadgazdálkodási, halászati termelőtevékenységek folytatásához szükséges, azokat közvetlenül szolgáló új, építési jellegű - ideértve az épületek (építmények) rendeltetésszerű használatához szükséges és nem az ITJ 39 termékcsoportba tartozó technológiai gépeket és berendezéseket is - beruházások megvalósításához:

a) az 1. számú mellékletben meghatározott fix összegű végleges fejlesztési célú támogatás, valamint

b) az azok megvalósításához, pénzintézettől felvett, éven túli lejáratú hitelek után a felszámított kamat harminc százalékának megfelelő kamattámogatás

vehető igénybe.

(2)[11] Az 1. számú melléklet A) pontja szerinti mezőgazdasági, D) pontja szerinti halászati rendeltetésű, meglévő épületek és építmények technológiai korszerűsítéssel járó - szokásos karbantartási munkának nem minősülő - értéknövelő átalakításához, illetőleg felújításához

a) az 1. számú melléklet szerinti fix összegű támogatás alapján, annak negyven százalékának megfelelő mértékű támogatás, valamint

b) az átalakításhoz, felújításhoz pénzintézettől felvett, éven túli lejáratú hitelek után a felszámított kamat harminc százalékának megfelelő kamattámogatás

vehető igénybe.

(3)[12] A hús- és a halfeldolgozást, a baromfifeldolgozást, a gyümölcs- és zöldségfeldolgozást (TEÁOR II D 1511, 1512, 1513) a különféle termékek előállítását, csomagolását elsősorban a meglévő kapacitások korszerűsítésével - szolgáló beruházások megvalósításához - a (4) bekezdésben foglalt kivételekkel - a pénzintézettől felvett éven túli lejáratú hitelek után felszámított kamat húsz százalékának megfelelő kamattámogatás vehető igénybe. A támogatás igénybevételének feltétele, hogy a pályázó a beruházáshoz saját termelésű vagy a terméktanács által is igazolt termeltetés keretében biztosított mezőgazdasági alapanyagot dolgoz fel, és a tevékenysége megfelel az ISO 9000 szabványsorozat, illetve a HACCP (Veszély, Elemzés Kritikus Ellenőrzési Pontok) rendszer minőségirányításra és minőségbiztosításra vonatkozó előírásainak.

(4)[13] A (3) bekezdés szerinti támogatás nem vehető igénybe:

a) a hús- és hal-, valamint a baromfifeldolgozás területén a vágási tevékenységhez;

b) a vágóhídi melléktermékek elsődleges feldolgozásához, továbbá az elhullott állatokból, illetve a vágóhídi melléktermékekből állati eredetű takarmány gyártásához;

c) a toll feldolgozásához és a baromfi feldolgozása során keletkező melléktermékek elsődleges feldolgozásához;

d) a rák és a kagyló, a csiga, továbbá más héjas és vízi állatok húsának feldolgozásához.

(5)[14] Az (1)-(2) bekezdés alapján igénybe vehető fejlesztési célú támogatás összege, pályázatonként, valamint ugyanazon telephelyen megvalósuló beruházások esetében összesen nem haladhatja meg a huszonöt millió forintot.

(6) Az (1)-(3) bekezdések alapján igénybe vehető kamattámogatás pályázatonként és ugyanazon telephelyen megvalósuló beruházások esetében összesen legfeljebb százötven millió forint éven túli lejáratú hitel alapulvételével vehető igénybe.

(7) Az (1) bekezdés szerinti támogatások - a termőföld és az immateriális javak kivételével - kizárólag az (1) bekezdésben felsorolt új tárgyi eszközök beszerzéséhez, előállításának költségeihez vehetők igénybe.

(8) Az (1)-(3) bekezdések szerinti támogatás az általános forgalmi adó nélküli beruházási költség legalább húsz százalékának megfelelő mértékű saját forrás esetén vehető csak igénybe.

(9) Az (1)-(3) bekezdésekben foglaltak szerinti célra más jogszabály alapján járó támogatás csak akkor vehető igénybe, ha a támogatások együttes összege nem haladja meg a beruházási költség nyolcvan százalékát.

(10)[15] A támogatás az annak alapjául szolgáló beruházás költségeihez, az előírt saját erő felhasználását követően, a támogatási szerződésben rögzített éves ütemezésben vehető igénybe.

(11) A beruházásnak a támogatási szerződésben rögzített műszaki tartalmát, a beruházás kezdésének, illetve a befejezésének határidejét - különösen indokolt esetben a támogatásban részesített kérelmére - csak a támogatást engedélyező módosíthatja.

9. §

(1) A 8. § szerinti támogatások - pályázat alapján - akkor vehetőek igénybe, ha a beruházás, átalakítás, felújítás a támogatási szerződésben megjelölt kezdési időponttól számított két éven belül megvalósul.

(2) A pályázat benyújtásának feltételei:

a) a pályázó írásban és tételesen nyilatkozzon - a saját nevére szóló tulajdoni lap vagy a jogszerű földhasználatot igazoló megállapodás, szerződés egyidejű bemutatásával - arról, hogy beruházás rendeltetésszerű megvalósításához, illetve hasznosításához szükséges mértékben a tulajdonában, illetőleg legalább ötéves bérleti (földhasználati) jogviszony keretében használatában lévő termőföld vagy egyéb ingatlan rendelkezésére áll;

b) a pályázó írásban nyilatkozzon arról, hogy a beruházás megvalósításához rendelkezik a szükséges - a támogatáson felüli - forrásokkal;

c) a pályázónak írásban nyilatkoznia kell az adó-, az egészségbiztosítási járulékhátralék mentességéről, ha a támogatás alapjául szolgáló beruházás (beruházások) összértéke a tíz millió forintos értékhatárt meghaladja, a pályázónak a hátralékmentességét az elsőfokú adóhatóság, illetőleg a társadalombiztosítási igazgatóság igazolásával kell tanúsítania;

d) mezőgazdasági beruházások körében:

da) a magánszemély (ideértve az egyéni vállalkozót is) nyilatkozatban vállalja, az ötven- és százötvenezer forint közötti támogatás igénybevétele esetén a beruházás megvalósítását követő öt évben évente legalább háromszázezer forint éves mezőgazdasági termékértékesítési árbevétel elérését, és az az ellenőrzéskor számlával igazolja;

db) a magánszemély (ideértve az egyéni vállalkozót is) százötvenezer forintot meghaladó támogatás igénybevétele esetén nyilatkozatban vállalja a beruházás megvalósítását követő öt évben évente legalább egymillió forint éves mezőgazdasági termékértékesítési árbevétel elérését, és az az ellenőrzéskor számlával igazolja; továbbá nyilatkozzon gazdasági kamarai tagságának meglétéről.

10. §

(1) A pályázatot a tervezett beruházás telephelye szerint illetékes földművelésügyi hivatalhoz (a továbbiakban: földművelésügyi hivatal) kell benyújtani. A pályázatot a földművelésügyi hivatal - a 11. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott pályázatok esetében véleményével együtt - tizenöt napon belül elbírálásra megküldi a Földművelésügyi Minisztériumhoz (a továbbiakban: minisztérium).

(2) A pályázatokat folyamatosan, de legkésőbb 1996. június 30. napjáig és csak az 1996-ban kezdődő beruházások támogatására lehet benyújtani.

(3) A támogatás engedélyezéséről szóló döntés előtt megkezdett beruházásokhoz támogatás nem adható. Építéssel járó beruházás esetén a beruházás megkezdése időpontjának az építési naplóba történt első bejegyzés napját kell tekinteni.

11. §

(1) A támogatás igénybevételének a jogosságát, valamint összegét

a) a tizenöt millió forint értékhatár alatti beruházások - ideértve az átalakítást és a felújítást is - esetén - kivéve az élelmiszer-feldolgozási beruházásokat - az illetékes gazdasági kamara véleményének kikérésével a földművelésügyi hivatal vezetője;

b) a tizenöt millió forint értékhatár feletti beruházások - ideértve az átalakítást és a felújítást is -, valamint az élelmiszer-feldolgozási beruházások esetén - az illetékes gazdasági kamara véleményét is figyelembe véve - a miniszter

állapítja meg.

(2) A pályázattal kapcsolatos döntésről a minisztérium, illetőleg a földművelésügyi hivatal kifizetést engedélyező iratot állít ki, melynek alapján a pályázó támogatás folyósítására szerződést köt a Magyar Államkincstárral.

(3) A támogatás nem vehető igénybe:

a) ha a pályázó a támogatási szerződést az engedély kézhezvételétől számított hatvan napon belül nem köti meg, vagy

b) ha a kivitelezést (beszerzést) 1996-ban, de legkésőbb a támogatási szerződés megkötésétől számított hat hónapon belül nem kezdi el.

(4)[16] A támogatás felhasználását a miniszter a hivatali szervezete útján közvetlenül, illetve a földművelésügyi hivatalok és más szakértő szervek bevonásával ellenőrzi.

(5) A jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetését a támogatás igénybevételét engedélyező rendeli el.

C) A szőlő- és a gyümölcsös ültetvények telepítésének támogatása

12. §

(1) A mezőgazdasági termelő pályázat útján a szőlő- és gyümölcsös telepítéseihez

a) a (2) bekezdésben foglaltak szerinti beruházás költségeihez a 2. számú melléklet szerinti, fix összegű végleges fejlesztési célú juttatást, továbbá

b) a pénzintézettől felvett éven túli lejáratú hitel után járó kamat harminc százalékának megfelelő mértékű kamattámogatást vehet igénybe.

(2)[17] A 2. számú melléklet szerint igénybe vehető fix összegű támogatás magában foglalja az ültetvény

a) tervezésének,

b) területelőkészítésének,

c) szaporítóanyag beszerzésének,

d) a tápanyag feltöltésének,

e) ültetésének,

f) termőre fordulásáig az éves ápolásoknak, valamint

g) támberendezései létesítésének

költségeihez nyújtott támogatást.

(3) A pályázat benyújtására, elbírálására, a támogatás igénybevételének ellenőrzésére, valamint a jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizessenek elrendelésére a 9-11. §-okban foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy

a) ültetvénytelepítés esetén a beruházás megkezdése időpontjának az ültetés a telepítési naplóba bejegyzett első napját,

b) beruházás megvalósításának pedig a szőlő, illetve a gyümölcsös termőre fordulását kell tekinteni, továbbá

c) borvidéki, bor termőhelyi településen a szőlő telepítésének befejezését követő hatvan napon belül meg kell küldeni az illetékes földművelésügyi hivatalnak a hegyközség igazolását, miszerint a telepítés megfelel a telepítési engedélyben, továbbá a hegyközségi rendtartásban foglaltaknak.

(4) Az ültetvénytelepítések támogatásának szakmai feltételeit a 3. számú melléklet tartalmazza.

D) Az új mezőgazdasági gép vásárlásának támogatása

13. §

(1)[18] A rendelet 5. § (3) bekezdése szerinti tevékenységet folytató, az új mezőgazdasági erő- és munkagépek - figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra is - vásárlásához a tényleges beszerzési költségek alapulvételével (amely nem tartalmazza az áfát, de közvetlen import esetén tartalmazza a vámot, vámpótlékot, vámkezelési díjat)

a) huszonöt százalék mértékű, végleges fejlesztési célú juttatást, továbbá

b) pénzintézettől felvett, éven túli lejáratra engedélyezett hitel után a hitelszerződés szerinti időszakra felszámított kamat harminc százalékának megfelelő mértékű kamattámogatást

vehet igénybe.

(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatás igénybe vehető a traktorok és mezőgazdasági gépek (ITJ 39) vásárlása esetén, kivéve:

a) az eszközhordozói és egyéb kistraktort (ITJ 39-11),

b) a magajáró alvázat (ITJ 39-15 ),

c) a traktor és mezőgazdasági eszközhordozó alkatrészeit (ITJ 39-1-10),

d) az egyéb kultivátort és kapálógépet (ITJ 39-24-9),

e) a vető-, ültető- és trágyázógép alkatrészeit (ITJ 39- 3-10),

f) a kézi és háti permetező- és porozógépet (ITJ 39-41),

g) a növényvédelmi gép és eszköz alkatrészeit (ITJ 39-4-10),

h) a kézi hajtású takarmányelőkészítő gépet (ITJ 39-64),

i) a takarmánybetakarító, tárolásra előkészítő, osztályozó gép és berendezés alkatrészeit (ITJ 39-6-10),

j) az állattenyésztési célú gépek alkatrészeit (ITJ 39-7-10),

k) a kerti és háztáji gazdasági kisgépet (ITJ 39-8),

l) a mezőgazdasági gépek közös alkatrészeit (ITJ 39-10),

m) a tehergépkocsit, valamint n) a pótkocsit.

(3) A rendelet 5. § (3) bekezdés e) pontja szerinti tevékenységet folytató, az (1) bekezdés szerinti támogatást csak abban az esetben veheti igénybe, ha az e tevékenységből származó, számlával igazolt éves bevételek legalább ötven százaléka mezőgazdasági, illetve erdőgazdálkodási termelő részére e tevékenységéhez nyújtott szolgáltatásból származik.

(4)[19] Az (1)-(2) bekezdésben foglaltak alapján támogatással beszerzett új mezőgazdasági gép öt éven belül adásvétel jogcímen el nem idegeníthető, illetve lízingbe nem adható.

(5) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatás igénybevételének feltétele:

a) nyilatkozat az 5. § (3) bekezdés a)-e) pontja szerinti tevékenység folytatásáról,

b) az új gép vásárlásának saját névre szóló, szükség szerint a gép egyedi azonosítási adatait is tartalmazó számlával történő igazolása;

c) hitel igénybevétele esetén a pénzintézettel kötött hitelszerződés bemutatása;

d)[20]

e) a mezőgazdasági gépkölcsönző esetében a gépkölcsönzésre irányuló tevékenység folytatására jogosító vállalkozói igazolvány bemutatása;

f) a támogatást igénybe vevő nyilatkozata arról, hogy a támogatás alapjául szolgáló gépvásárláshoz az e jogszabály által más címen biztosított további támogatást nem igényelt.

E) A mezőgazdasági gép lízingbe vételének támogatása

14. §

(1)[21] Az 5. § (4) bekezdése szerinti tevékenységet folytató, az általa a (2) bekezdés szerinti időtartamra tartós lízingbe vett 13. § (2) bekezdése szerinti új mezőgazdasági gép nettó ára alapján a lízingszorzóval számított és megfizetett éves bérleti díj huszonöt százalékának megfelelő mértékű támogatást vehet igénybe.

(2) A támogatás igénybevételének feltétele:

a) legalább hároméves lejáratú, lízingszerződés bemutatása,

b) a kifizetett lízingdíj saját nevére szóló számlával történő igazolása.

F) A B)-E) pontok szerinti támogatások igénylése

15. §[22]

(1) A 8. § (1)-(2) bekezdésében szereplő új építési beruházásokhoz, valamint meglévő épületek technológiai korszerűsítéssel járó átalakításához, értéknövelő felújításához, fix összegű fejlesztési támogatást a támogatási szerződés alapján - a támogatási szerződésben foglalt éves ütemben, évenként egy összegben, de a beruházás éves üteméhez igazodóan - a húsz százalék mértékű saját forráshányad felhasználását követően - lehet a finanszírozó pénzintézet útján igényelni.

(2) A 12. §-ban szereplő szőlő- és gyümölcsös ültetvény telepítéséhez nyújtott fix összegű fejlesztési támogatást a támogatási szerződés alapján - az ültetési idényhez igazodóan, annak befejezését követően egy összegben, húsz százalék mértékű saját forráshányad felhasználását követően - lehet a finanszírozó pénzintézet útján igényelni.

(3) A beruházó az (1)-(2) bekezdés szerinti beruházás üzembe helyezését, illetve termőre fordítását követő hatvan napon belül a beruházásról készített beszámolót - ideértve a teljes körű pénzügyi elszámolást is - köteles a Magyar Államkincstárhoz benyújtani. A határidő elmulasztása esetén a jogtalanul igénybe vett támogatásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a késedelem időtartamára - az elszámolási kötelezettséggel érintett támogatás alapulvételével - a késedelem időszakában érvényes jegybanki alapkamat kétszeres összegét kell megfizetni.

(4) A B) és C) pontok szerinti kamattámogatás a támogatási, illetve a hitelszerződés szerinti ütemben - az első három hónapra eső kamat kivételével a ténylegesen kifizetett kamatösszeg figyelembevételével - és azon a pénzintézeten keresztül vehető igénybe, amellyel a Magyar Államkincstár a támogatás folyósítására olyan szerződést kötött, amelyben a pénzintézet egyrészt vállalja, hogy

a) hitelfelvétel esetén az igénylő által térítendő összegét a kamattámogatással csökkentve állapítja meg, és

b) a kamattámogatás lehívásakor - az első három hónapra eső kamat kivételével - igazolja az igénylőre kiterhelt kamat befizetését.

(5) Az új mezőgazdasági gépek vásárlásához igénybe vehető támogatások közül

a) a 13. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti támogatást a 13. § (5) bekezdésében felsorolt igazolások benyújtásával,

b) a 13. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti kamattámogatást az első három hónapra eső kamat esetében a pénzintézeti terhelés alapján, ezt követően a ténylegesen kifizetett kamatösszeg figyelembevételével

lehet igényelni a területileg illetékes állami adóhatóságtól.

(6) A 14. § (1) bekezdése szerinti lízingdíj-csökkentő támogatást a 14. § (2) bekezdése szerinti igazolások benyújtásával, a díj fizetését követő hónap tizenötödik napjától lehet igényelni a területileg illetékes állami adóhatóságtól.

16. §

A támogatást igénybe vevő jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság a támogatás igénybevételétől számított öt éven belüli jogutód nélküli megszűnése esetén, vagy ha természetes személy igénylő a támogatási kérelem elbírálásánál figyelembe vett tevékenységét öt éven belül megszünteti, a támogatás arányos részét - a támogatási kérelmet elbíráló határozata alapján - a jogtalanul igénybe vett támogatásra vonatkozó szabályok szerint köteles visszafizetni.

17. §[23]

Amennyiben az igénylő a pályázat elbírálója által megállapított határidőig hiánypótlási kötelezettségének nem tesz eleget, a támogatási kérelem a rendelkezésre álló iratok alapján kerül elbírálásra, melynek alapján a pályázati kérelem egészben vagy részben elutasítható.

18. §

(1) A támogatási feltételek nem teljesítése vagy csak részleges teljesítése, illetőleg a támogatás rendeltetésétől eltérő felhasználása jogtalanul igénybe vett állami támogatásnak minősül.

(2) Részleges teljesítés esetén az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést csak a támogatás arányos részére kell alkalmazni.

19. §

(1) A támogatási szerződésben foglaltak teljesítésének ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat a miniszter - a földművelésügyi hivatal, illetőleg más, szakértő szervek bevonásával - látja el. A földművelésügyi hivatal a saját hatáskörben végzett ellenőrzéséről készített jelentést negyedévenként - intézkedést igénylő esetben azonnal - megküldi a minisztériumnak.

(2) Jogtalanul igénybe vett támogatásnak minősül

a) a beruházásnak az elfogadott céltól eltérő rendeltetésű megvalósítása;

b) ha nem valósul meg a teljes beruházás (ideértve a nem támogatott beruházást is), vagy megvalósulását követően nem helyezik üzembe, továbbá, ha megvalósulása után öt éven belül értékesítik.

(3)[24] Különösen indokolt esetben a miniszter engedélyezheti a (2) bekezdés b) pontjában előírt öt éven belüli értékesítést, ha az új tulajdonos - feltéve, ha az egyébként jogosult lenne ilyen kedvezmény igénybevételére - vállalja a korábbi tevékenység folytatását, valamint az állammal szemben fennálló kötelezettség teljesítését.

G) A térségi fejlesztések támogatása

20. §[25]

Az e fejezet G) pontjában foglaltak szerinti támogatásban a - pályázati kiírásban meghatározott - mezőgazdasági tevékenységet (TEÁOR A 011-013), halászatot (TEÁOR B 0501), valamint az egyes élelmiszer-feldolgozási tevékenységeket (TEÁOR D 1511-1512-1513) folytató, a 23. § (1) bekezdése szerinti beruházást megvalósító igénylő részesülhet.

21. §[26]

Az igénylő a G) pontban foglaltak szerinti célok megvalósításával összefüggésben a rendelet 8. § (1) bekezdése, 8. § (3) bekezdése, valamint a 31-34. §-aiban foglaltak szerint is igénybe vehet támogatást.

22. §[27]

A mezőgazdasági termelésre kedvezőtlen adottságú térségekben, a szükségessé vált termelési szerkezet-átalakítás elősegítése céljából, pályázat alapján támogatás vehető igénybe, ha a 20. §-ban meghatározott tevékenységet folytató igénylő a támogatással megvalósuló beruházást a 4. számú melléklet szerinti települések közigazgatási területén valósítja meg.

23. §

(1) A G) pontban foglaltak alapján támogatás vehető igénybe[28]

a) a 8. § (1) bekezdése szerinti új építési beruházásokhoz, valamint

b) a 8. § (3) bekezdése szerinti egyes élelmiszeripari beruházásokhoz.

(2) A támogatási kérelmek elbírálásánál előnyben részesülnek az agrártérség-fejlesztési programokban megfogalmazott célokat szolgáló fejlesztések.

24. §

A támogatás mértéke:

a) a 8. § (1) bekezdése szerinti új építési beruházásokhoz, igénybe vehető 1. számú melléklet szerinti fix összegű támogatás alapulvételével annak további húsz százalékának megfelelő fejlesztési célú juttatás, valamint

b) a 8. § (3) bekezdése szerint igénybe vehető kamattámogatáson felül további tíz százalék kamattámogatás.

25. §

A támogatási kérelmet a 8. § (1) bekezdése, valamint a 8. § (3) bekezdése alapján járó támogatásokra vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni.

26. §[29]

A 23. § alapján igényelhető támogatást a 8. § (1) bekezdése, valamint 8. § (3) bekezdése szerinti eljárás keretében kell kifizetni.

27. §

A 23. § alapján igénybe vett támogatás felhasználásának ellenőrzése a 8. § (1) bekezdése, valamint a 8. § (3) bekezdése szerinti eljárás keretében történik.

28. §

A 23. § szerinti jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetését a 8. § (1) bekezdése, valamint a 8. § (3) bekezdése szerinti eljárás keretében kell elrendelni.

H) A szövetkezeti üzletrész megvásárlásának támogatása

29. §[30]

Az e fejezet H) pontjában foglaltak alapján igénybe vehető támogatás rendeltetése az 1967. évi III. törvény alapján alakult, majd az 1992. évi II. törvény alapján átalakult mezőgazdasági szövetkezetnél (a továbbiakban: szövetkezet) - ideértve annak a szövetkezetként működő jogutódját is - a vagyonnevesítés során juttatott szövetkezeti üzletrészek vagyonnevesítéskori eredeti tulajdonosától vagy annak örökösétől történő megvásárlásának támogatása annak érdekében, hogy a kizárólag szövetkezeti célokat szolgáló közös vagyon kialakításához a folyamatos segítségnyújtás feltételeit megteremtse.

30. §

(1) Támogatási kérelem a szövetkezet 1995. december 31-i állapot szerint nyilvántartott üzletrészállománya értékének legfeljebb öt százalékáig nyújtható be. A támogatás igénybevételének feltétele:

a)[31] a szövetkezeti üzletrész vásárlására fordított támogatás ne haladja meg a szerződés tárgyát képező egyedi üzletrészek forgalmi értékének ötven százalékát, de legfeljebb a szerződés tárgyát képező egyedi üzletrész 1995. december 31-i állapot szerint nyilvántartott névértékének hétegész-öttized százalékát,

b)[32] a szövetkezet vállalja, hogy a támogatással megvásárolt üzletrész adásvételi szerződés szerinti összegével csökkentett névértéken meghatározott összegét, valamint az üzletrész vásárlás kapcsán felvett támogatás összegét elkülönítetten tartja nyilván, azt a szövetkezet fel nem osztható vagyonába helyezi, és legalább tizenöt évig ott tartja.

(2) A támogatási kérelmet 1996. június 30-ig az 5. számú melléklet szerinti igénylőlapon, a szövetkezet székhelye szerinti földművelésügyi hivatalhoz kell benyújtani. A támogatási kérelemhez mellékelni kell

a) a szövetkezet közgyűlésének határozatát a fel nem osztható vagyon létesítéséről,

b) a szövetkezeti üzletrész vásárlásáról szóló adásvételi szerződés(ek) vagy előszerződés(ek) egy-egy eredeti példányát.

(3)[33] A támogatási kérelmet a földművelésügyi hivatalhoz kell benyújtani. A földművelésügyi hivatal a kérelmet véleményével együtt tizenöt napon belül megküldi a minisztériumnak. A támogatás igénybevételének jogosságát, valamint annak összegét a miniszter bírálja el, egyidejűleg intézkedik a támogatás összegének a Magyar Államkincstár útján való kifizetéséről.

(4) Amennyiben a támogatás összege előszerződés alapján került kifizetésre, a kérelmező a támogatási összeg kézhezvételétől számított harminc napon belül köteles az üzletrész adásvételi szerződést a földművelésügyi hivatalnak megküldeni. A határidő elmulasztása esetén az így kifizetett támogatás jogtalanul igénybe vett támogatásnak minősül. A jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetését a földművelésügyi hivatal vezetője rendeli el.

(5) A 4. §-ban foglaltak szerinti kiemelt előirányzatból történő kifizetések alakulásának függvényében a támogatási kérelmek arányosan is kielégíthetők.

(6) A támogatásban részesített szövetkezet nevét, székhelyét, valamint az e fejezet szerinti jogcímen kapott támogatás összegét a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben közzé kell tenni. A támogatási kérelem benyújtása az említett adatok közzétételéhez, valamint kezeléséhez való hozzájárulásnak minősül.

I) A szövetkezeti integrációt erősítő fejlesztések támogatása

31. §

(1)[34] Az I) pontban foglaltak alapján igénybe vehető támogatás rendeltetése a szövetkezeteknek a mezőgazdasági termékek termelési, beszerzési, értékesítési integrációs tevékenységének ellátásához szükséges anyagi-technikai feltételek javítása.

(2) A mezőgazdasági szövetkezet igénylő az e fejezet szerinti célok megvalósítására a 8. § (1) bekezdésében, valamint 20-28. §-aiban foglaltak szerint további támogatást vehet igénybe.

32. §[35]

Az I) pontban foglaltak alapján járó támogatást az integrációs tevékenységet végző, a mezőgazdaság nemzetgazdasági ágazatba sorolt, az 1992. évi I. törvény alapján működő szövetkezet (a továbbiakban: szövetkezet) akkor veheti igénybe, ha az e fejezet alapján támogatással megvalósított tárgyi eszközt más vállalkozásba nem viszi be, és értékének megfelelő összeget tizenöt évig a szövetkezet fel nem osztható vagyonában tartja.

33. §

(1)[36] A szövetkezet az e fejezet I) pontjában foglaltak alapján a támogatást a 8. § (1) bekezdése szerinti mezőgazdasági rendeltetésű új építési beruházásokhoz akkor veheti igénybe, ha a támogatással megvalósított tárgyi eszköz az általa integrált termelők működési területén kerül elhelyezésre.

(2) A támogatás összege az (1) bekezdésben felsorolt fejlesztések után a 8. § (1) bekezdése szerinti új építési beruházásokhoz az 1. számú melléklet szerint igénybe vehető fix összegű támogatás alapulvételével a fix összegű támogatás további negyven százaléka.

34. §

(1) A támogatás igénybevételének részletes feltételeit a miniszter által kiadott, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben megjelenő pályázati felhívás tartalmazza.

(2) A támogatási kérelmet az annak alapjául szolgáló eljárásban kell elbírálni, a támogatás felhasználását ellenőrizni továbbá a jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetését elrendelni.

(3) A támogatás rendeltetéstől eltérő felhasználásának minősül, ha a szövetkezet a 32. §-ában foglalt feltételeket nem teljesíti.

III.

Erdészeti közcélú feladatok ellátásának támogatása

35. §

Az e fejezet alapján igénybe vehető támogatások rendeltetése az erdők felújítása, valamint az erdősítések pótlása, a fiatal erdő nevelése, az erdő területének (mennyiségének), természeti egyensúlyának és egészségi állapotának (minőségének) megőrzése.

36. §

Az e fejezet szerinti támogatások forrása a Tv. XV. Földművelésügyi Minisztérium fejezet kiadások 10. cím, 2. alcím. 11. előirányzat-csoport, 2. kiemelt előirányzatszám alatt erdészeti közcélú feladatokra elkülönített pénzösszeg.

37. §

Az e fejezetben foglaltak alapján támogatás vehető igénybe:

a) a rendelet 6. számú mellékletében foglalt normatív mértékek szerint az erdő természetes, illetőleg mesterséges felújításához, valamint a fiatal erdők ápolásához és neveléséhez,

b) az erdő időleges igénybevétele, művelési ágának megváltoztatása és termelésből való kivonása miatt szükségessé váló erdőfelújítást pótló erdőtelepítés költségeihez,

c) az erdőfelügyelőség javaslata alapján a miniszter által elrendelt közérdekű erdővédelmi munkák költségeinek fedezetéhez, feltéve, hogy a munkák elvégzése nem a gazdálkodó mulasztása miatt vált szükségessé,

d) a nemzetközi kötelezettségekből eredő, erdővédelmi mérő- és megfigyelőrendszer működtetéséhez,

e) az erdei természeti rendszerek, az erdő természeti egyensúlyának és egészségi állapotának megőrzéséhez,

f) szakirányú oktatáshoz, kutatáshoz, ismeretterjesztéshez,

g) a nemzetközi erdészeti szervezetekben a nemzeti képviselet ellátásához,

h) az erdészeti kultúra elterjesztéséhez.

38. §

Az e fejezetben foglaltak szerinti támogatást az az igénylő veheti igénybe, akinek (amelynek) jogszerű használatában olyan földterület van, amelyen erdőgazdálkodást folytat, valamint az erdő védelmével, továbbá oktatási, kutatási és egyéb tevékenységével az erdőgazdálkodást közvetetten is elősegíti.

39. §

(1) A 37. § a) pontjában foglalt támogatások elnyerése és elszámolása érdekében, az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény (a továbbiakban: EVT) 6. §-a szerinti erdőgazdálkodónak minősülő igénylőnek (a továbbiakban: erdőgazdálkodó) - az EVT 14. §-ában elrendelt éves tervvel összhangban, figyelemmel a 6. számú mellékletben, az erdőfelújításra és az erdőnevelésre meghatározott támogatások mértékére is - költségvetést kell készítenie. A költségvetést legkésőbb a tárgyévet megelőző november hónap tizenötödik napjáig kell elkészíteni, és az erdőfelügyelőséghez elbírálásra és jóváhagyásra benyújtani. Az éves terv évközi változása esetén a kérelemhez módosító költségvetést is mellékelni kell.

(2) Az erdőgazdálkodó a 37. § b) pontjában foglalt erdőfelújítást pótló telepítés költségeire - az erdőfelügyelőségi engedély kérelmezésével egyidejűleg - a mindenkori erdőtelepítési támogatás mértékével megegyező összegű, normatív támogatást vehet igénybe az (1) bekezdésben foglaltak szerint.

40. §

(1) Az erdőgazdálkodónak az EVT 42. §-ában meghatározott erdőfenntartási járulék befizetési kötelezettsége csökkenthető a 39. § szerinti - az erdőfelügyelőség által jóváhagyott - normatív támogatások mértékével.

(2) Ha az erdőfenntartási járulék összege meghaladja a 39. § (1) bekezdése szerinti költségvetésben jóváhagyott támogatás összegét, az erdőfelügyelőség határozatban kötelezi az erdőgazdálkodót a különbözet összegének befizetésére. Előlegként a különbözet összegének hetvenöt százalékát három egyenlő részletben - április 30-ig, július 31-ig és október 30-ig - kell befizetni.

(3) Ha az erdőfenntartási járulék összege nem éri el az erdőfelügyelőség által jóváhagyott támogatás összegét, az erdőgazdálkodó csak a különbözet mértékéig veheti igénybe a támogatást. Az erdőfelügyelőség rendelkezik arról, hogy a támogatás összegének ötven százaléka a tárgyév május 15-ig, a további harminc százaléka pedig a tárgyév október 15-ig kerüljön kifizetésre az igénylő részére.

(4) Az erdőgazdálkodó köteles - a tárgyévet követő év február 28-áig - az éves költségvetési elszámolását jóváhagyásra az erdőfelügyelőség részére megküldeni. Az éves elszámolás egyenlegétől függően az erdőfelügyelőség rendelkezik a támogatás összegének kiegyenlítéséről vagy az erdőgazdálkodó befizetési kötelezettségének elrendeléséről.

41. §

Az erdőgazdálkodó által benyújtott költségvetés felülvizsgálatáról, valamint az elszámolás alapján a 39. § és a 40. § (3) bekezdése szerinti támogatás igénybevételének jogosságát, valamint összegét az erdőfelügyelőség vezetője állapítja meg, és gondoskodik a támogatás összegének kifizetéséről.

42. §

A 37. § c), d) és g) pontjaiban foglalt célok esetében a támogatásra való jogosultságot, valamint összegét a miniszter állapítja meg. Ezt követően a minisztérium az igénylővel a támogatott célok megvalósítására szerződést köt, és egyidejűleg gondoskodik a támogatási összegnek a szerződésben foglaltak szerinti ütemezésben történő kifizetéséről.

43. §

(1) A 37. § e), f) és h) pontjaiban foglalt célokra támogatás vehető igénybe megállapodás vagy pályázat útján. A támogatások részletes feltételeit a pályázati felhívás tartalmazza, mely a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben kerül közzétételre.

(2) A pályázati kérelmet a kérelmező székhelye szerinti erdőfelügyelőséghez kell benyújtani.

(3) A pályázati kérelmek elbírálásáról a miniszter az Erdészeti Szakbizottság bevonásával - figyelemmel az erdőfelügyelőség véleményére is - dönt. A kilenctagú Erdészeti Szakbizottság véleményező, javaslattevő és döntéselőkészítő jogkörrel rendelkezik, ügyrendjét maga állapítja meg. Az Erdészeti Szakbizottság elnökét és egy tagját - a minisztérium képviselőjeként - a miniszter jelöli ki.

A miniszter az Erdészeti Szakbizottság munkájában való részvételre felkéri a Magyar Agrárkamara, az erdészeti érdekképviseletek képviselőjét, valamint az erdőgazdálkodás szakértőit.

(4) Az Erdészeti Szakbizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

(5)[37] A pályázati kérelem elbírálását követően a minisztérium a támogatott célok megvalósítására szerződést köt az igénylővel, továbbá gondoskodik a támogatás összegének a Magyar Államkincstár útján való kifizetéséről.

(6) A 37. §-ban foglaltak szerinti támogatás felhasználása a minisztériumi szervezet, illetőleg az erdőfelügyelőség útján kerül ellenőrzésre.

(7) A jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetését a támogatási igény elbírálója rendeli el.

IV.

A termőföld védelmének, hasznosításának támogatása

44. §

Az e fejezet alapján igénybe vehető támogatások rendeltetése a más célra hasznosított termőföld pótlása, a termőföld és termőtalaj minőségének védelme, a mezőgazdaságilag művelhető termőterület indokolatlan csökkenésének mérséklése, valamint a termőföld hasznosításának elősegítése.

45. §

Az e fejezet szerinti támogatások forrása a Tv. XV. Földművelésügyi Minisztérium fejezet kiadások 10. cím, 2. alcím, 11. előirányzat-csoport, 3. kiemelt előirányzatszám alatt a termőföld minőségi védelme, hasznosítása céljára elkülönített pénzösszeg.

46. §

(1) Az e fejezetben foglaltak alapján támogatás vehető igénybe

a) a termőföld rendeltetésszerű hasznosításra való alkalmassá tételével összefüggő feladatok végrehajtásához, így különösen:

aa) a gyepterületek művelési ág változást nem eredményező hasznosításra való alkalmassá tételéhez,

ab) a borvidéken vagy bortermőhelyen a szőlő termőhelyi kataszterben I. és II. osztályú, tízszázalékos lejtés feletti, illetve százötven méter tengerszint magasság feletti területnek szőlőtelepítés céljára történő kialakításához (pl. teraszírozás),

ac) a birtokösszevonás lebonyolításának elősegítéséhez,

ad) a művelés alól kivett - természetvédelmi oltalom alatt nem álló - terület mezőgazdasági hasznosításra való alkalmassá tételéhez,

ae)[38]

b) a termőtalaj minőségének védelmével összefüggő feladatok végrehajtásához, így különösen:

ba) az erodált vagy erózióra hajlamos területen a víz-és szélerózió elleni eljárások és létesítmények megvalósításához,

bb) a másodlagosan elvizenyősödött területek vízháztartásának szabályozásához,

bc) a savanyú, a szikes, illetve homoktalajok javításához,

bd) a talajvédelemmel összefüggő területrendezési munkákhoz,

be) a környezetkímélő talajvédelmi technológia alkalmazásához;

c) az a)-b) pontokban foglaltak előkészítéséhez szükséges tervek és költségvetés beszerzéséhez;

d) a termőföld és termőtalaj mennyiségi és minőségi védelmével összefüggő kutatásokhoz;

e) a földbirtokpolitika gyakorlati megvalósítását elősegítő nemzetközi kapcsolattartás elősegítéséhez..

(2)[39]

47. §

(1) A támogatás mértéke az igazolt és elfogadott költségeknek

a) a 46. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott célok esetén negyven százalékát,

b) a 46. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott célok esetén nyolcvan százalékát

nem haladhatja meg.

(2) Kérelemre a támogatás ötven százalékáig előleg nyújtható.

48. §

A 46. § (1) bekezdése alapján nyújtott támogatás formája fejlesztési célú végleges juttatás.

49. §

A 46. § (1) bekezdésében meghatározott célokra támogatást a mezőgazdasági termelést folytató, termőföldtulajdonnal rendelkező vagy termőföldet használó személy vehet igénybe.

50. §

(1) A 46. § (1) bekezdése szerinti célok szerint igénybe vehető támogatás részletes feltételeit a pályázati felhívás tartalmazza, amely a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben kerül közzétételre.

(2) A 46. § (1) bekezdése szerinti célok közül támogatási kérelem csak a pályázati felhívásban közzétett célokra nyújtható be.

(3) A pályázatokat 1996. június 1-ig

a) a 46. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott célokra a föld fekvése szerint illetékes megyei(fővárosi) földhivatalhoz (a továbbiakban: földhivatal),

b) a 46. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott célokra a föld fekvése szerint illetékes növény-egészségügyi és talajvédelmi állomáshoz (a továbbiakban: állomás),

c) a 46. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott célokra a minisztériumhoz

kell benyújtani.

51. §

A 46. § (1) bekezdése szerinti célokra a támogatás pályázat alapján vehető igénybe, melynek részletes feltételeit a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben megjelenő pályázati kiírás tartalmazza.

52. §

E fejezet alapján ugyanazon célra és földterületre támogatás ismételten nem igényelhető. Ez a rendelkezés az elutasított pályázatokra nem vonatkozik.

53. §

(1) A pályázó a támogatásban részesített cél megvalósításához - az 54. §-ban foglalt kivétellel, más jogszabály alapján is vehet igénybe állami támogatást. Ebben az esetben a pályázat benyújtásával egyidejűleg nyilatkoznia kell arról, hogy a megjelölt cél megvalósítására eddig milyen állami támogatásban részesült, illetőleg milyen más jogszabály alapján igényelt egyidejűleg támogatást.

(2)[40] Amennyiben a pályázó a támogatásban részesített cél megvalósítása érdekében több jogszabály alapján vesz igénybe támogatást és ennek következtében az állami támogatások együttes értéke - figyelemmel az előírt saját forrásra is - beruházási érték nyolcvan százalékát meghaladja, köteles az így keletkezett többletet legfeljebb az e fejezet alapján nyújtott támogatás mértékéig a 94. § c) pontja szerinti számlára visszafizetni.

54. §

A 46. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott célokra támogatás csak abban az esetben vehetők igénybe, ha azok a külön jogszabályban meghatározott meliorációs támogatásban nem részesülnek.

55. §

Az e fejezet alapján nyújtott támogatás rendeltetéstől eltérő felhasználásának minősül, ha az igénylő az elfogadott pályázatában foglaltaktól eltér vagy a támogatást más célra használja fel.

56. §

(1) A beérkezett pályázatot formai és tartalmi szempontból a földhivatal, illetőleg az állomás ellenőrzi.

(2) A pályázatot a földhivatal, illetőleg az állomás szakvéleménnyel látja el, rangsorolja és 1996. szeptember 1-ig elbírálásra felterjeszti a minisztériumhoz.

(3) A földhivatal, illetőleg az állomás a pályázatot elbírálásra akkor is köteles felterjeszteni, ha az a pályázati felhívásnak, illetőleg a rendeletben foglaltaknak nem felel meg, és a pályázó a hiánypótlási felhívásnak nem tett eleget. A hiánypótlásra biztosított határidő lejártát követően a pályázat a rendelkezésre álló iratok alapján kerül elbírálásra.

57. §

(1) A pályázatok elbírálásáról a miniszter a Földvédelmi Bíráló Bizottság bevonásával dönt. A Földvédelmi Bíráló Bizottság döntéselőkészítő, véleményező, javaslattételi jogkörrel rendelkezik.

(2) A Földvédelmi Bíráló Bizottság nyolc tagból áll. Elnöke és két tagja a minisztérium képviselője, egy tagja a Magyar Agrárkamara képviselője, további négy tagját a miniszter kéri fel a talaj- és földvédelem szakértői közül.

(3) A Földvédelmi Bíráló Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

58. §

(1) A pályázat alapján odaítélt támogatási összegről, a teljesítés határidejéről, vagy a pályázat elutasításáról a minisztérium

a) a 46. § (1) bekezdés a)-c) pontjában foglalt célok esetén a földhivatal, illetve az állomás útján,

b) a 46. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt célok esetén közvetlenül,

legkésőbb 1996. november 30-ig értesíti a pályázókat.

(2)[41] A minisztérium a pályázatok elbírálásával egyidejűleg intézkedik az előlegnek a pályázó részére a Magyar Államkincstár útján való kifizetése iránt.

59. §

(1) Az e fejezet alapján igénybe vett támogatás felhasználását a minisztérium a területileg illetékes földhivatal, illetőleg állomás útján, valamint közvetlenül ellenőrzi.

(2) Az igénylő a földhivatal, illetőleg állomás útján egy alkalommal kérheti a minisztériumtól az elfogadott pályázatban szereplő teljesítési határidő meghosszabbítását.

60. §

(1) A 46. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott célokhoz biztosított támogatások esetén

a) az igénylő a vállat munkák elvégzését köteles a teljesítési határidő lejártáig a földhivatalnak, illetőleg az állomásnak bejelenteni, és az elvégzett munkákról részletes kimutatást és számlát benyújtani;

b) a bejelentés és a számla alapján a földhivatal, illetve az állomás a vállalt munkák elvégzését a helyszínen ellenőrzi, szükség esetén elvégzi a földminősítési feladatokat.

(2) A helyszíni ellenőrzésre az igénylőt meg kell hívni.

61. §

(1) A helyszíni ellenőrzés megállapításairól jegyzőkönyvet (a továbbiakban: jegyzőkönyv) kell felvenni, melyben a pályázatban vállalt kötelezettségek teljesítési fokát, valamint szükség esetén a földminősítés eredményét rögzíteni kell.

(2) A támogatás teljes összege az elfogadott pályázatban vállalt kötelezettségek maradéktalan teljesítése esetén kerül kifizetésre. Ezekben az esetekben a földhivatal, illetőleg az állomás a jegyzőkönyv felvételétől számított tizenöt napon belül, annak a minisztériumhoz történő megküldésével egyidejűleg - a teljesítésre való hivatkozással - kezdeményezi a támogatás - előleggel csökkentett - összegének kifizetését.

(3) Részben teljesítettnek kell tekinteni a pályázatban vállalt kötelezettséget, ha az elvégzett munkák a pályázatban vállaltnál kisebb területen valósultak meg, vagy az újrahasznosított terület földminősítéssel megállapított minősége több mint egy minőségi osztállyal rosszabb a pályázatban vállaltnál.

(4)[42] Részteljesítés esetén a földhivatal, illetve az állomás jegyzőkönyvet és a kifizetésre tett javaslatát elbírálásra megküldi a minisztériumnak. A kifizethető támogatás mértékéről, szükség esetén a felvett előleg visszafizetéséről - a Földvédelmi Bíráló Bizottság javaslatának figyelembevételével - a miniszter dönt. Döntéséről a földhivatalon, illetőleg állomáson keresztül értesíti a pályázót, és ezzel egyidejűleg intézkedik a támogatás összegének a Magyar Államkincstár útján való kifizetése iránt.

62. §

(1) Eredménytelennek minősül a pályázatban vállalt kötelezettségek teljesítése, ha

a) a munkák egy részét elvégezték, de az elérni kívánt cél részben sem valósult meg;

b) a megállapított teljesítési határidő lejártáig a munkák elvégzését nem jelentették be, illetőleg teljesítési határidő módosítási kérelem a földhivatalhoz, illetőleg az állomáshoz nem érkezett;

c) az újrahasznosított földterület földminősítés alapján megállapított minősége legalább két minőségi osztállyal rosszabb a pályázatban vállaltnál.

(2) Az eredménytelennek minősülő teljesítésről a földhivatal, illetőleg az állomás a jegyzőkönyv felvételét, illetőleg a teljesítési határidő lejártát követően értesíti a minisztériumot. Ez esetben a felvett előleg jogtalanul igénybe vett támogatásnak minősül, s annak visszafizetéséről a földhivatal, illetőleg az állomás határozattal rendelkezik. A földhivatal, illetőleg az állomás a visszafizetést elrendelő jogerős határozatának egy példányát megküldi a minisztériumnak.

63. §

(1) A 46. § (1) bekezdés d)-e) pontjában meghatározott célok esetén a pályázó a teljesítési határidő lejártáig köteles az elvégzett kutatásról, illetőleg a külföldi tanulmányútról szóló jelentést a minisztériumnak megküldeni. A jelentés elfogadásáról a miniszter a Bizottság véleményének figyelembevételével dönt.

(2) A döntés meghozatala érdekében a miniszter - ha szükséges - a pályázótól a jelentés kiegészítését, illetőleg számlák becsatolását kéri.

(3) A jelentés elfogadása esetén a minisztérium intézkedik a támogatás előlegként még ki nem fizetett részének kifizetése iránt.

(4) Amennyiben a jelentés nem kerül elfogadásra, a felvett előleg jogtalanul igénybe vett támogatásnak minősül, s annak visszafizetéséről a minisztérium határoz.

V.

Az állattenyésztési és a tenyésztésszervezési feladatok támogatása

64. §

Az e fejezet alapján igénybe vehető támogatások rendeltetése a gazdasági haszonállatok tenyész- és haszonértékét növelő genetikai-fejlesztő munka, valamint a minőségi állati termék előállítást szolgáló genetikai háttér fejlesztésének elősegítése.

65. §

Az e fejezet szerint nyújtható támogatások forrása a Tv. XV. Földművelésügyi Minisztérium fejezet kiadások 10. cím, 2. alcím, 11. előirányzat-csoport, 4. kiemelt előirányzatszám alatt az Állattenyésztési, tenyésztésszervezési feladatok céljára elkülönített pénzösszeg.

66. §

Az e fejezetben foglaltak alapján támogatás vehető igénybe:

a) állatazonosítási, állattenyésztési nyilvántartás és információs rendszer fenntartásához, működtetéséhez, fejlesztéséhez;

b) a törzskönyvezés, a teljesítményvizsgálat elvégzéséhez, valamint a tenyészérték megállapításához;

c) csúcsgenetikát képviselő import apaállat és szaporítóanyag beszerzéséhez;

d) a nemzetközi és a hazai állattenyésztési rendezvényeken, kiállításokon való részvételhez és azok szervezéséhez, szakmai kiadványok készítéséhez;

e) a nemzetközi állattenyésztési szervezetekben, valamint rendezvényeken a nemzeti képviselet költségeihez;

f) egyes, adott időszakban felmerülő tenyésztési és tenyésztésszervezési célok megvalósításához;

g) az elismert tenyésztő szervezet - az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény szerint alkalmazott - tenyésztésvezetőjének díjazásához való hozzájárulás.

67. §

(1) A 66. § a) és b) pontjában meghatározott célokra a rendelet 7. számú mellékletében szereplő mértékben vehető igénybe támogatás.

(2) A 66. § aj pontjában, továbbá a c)-g) pontjaiban meghatározott célokra támogatás pályázat útján nyerhető el.

68. §

(1) A 66. § a) és b) pontjaihoz kapcsolódó normatív támogatást az a tenyésztő vagy tenyésztő szervezet igényelheti aki (amely) a 66. § a)-b) pontjában felsorolt tevékenységet végzi, illetve végezteti, a 8. számú mellékletben meghatározott feltételeknek megfelel, és ezt a mellékletben előírt módon hitelt érdemlően igazolja.

(2)[43] A támogatás az előírt igazolások csatolásával a minisztériumnál havonta, vagy a tevékenység lezárását követően a 9. számú melléklet szerinti igénylőlapon igényelhető. Az igénylőlapot az illetékes tenyésztő szervezethez kell benyújtani, amely az igényeket havi gyakorisággal, összesítő ívvel és szakmai javaslattal a minisztériumnak továbbítja. Ennek alapján a minisztérium havonta kifizetést engedélyező iratot állít ki, egyidejűleg intézkedik a támogatás összegének a Magyar Államkincstár útján való kifizetéséről.

69. §

(1) A 66. § a) pontja, továbbá a c)-g) pontjai szerinti célokhoz kapcsolódó támogatások részletes feltételeit a pályázati felhívás tartalmazza, amely a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben kerül közzétételre.

(2) A pályázatokat a minisztériumhoz kell benyújtani.

(3) Egy célra pályázónként és naptári évenként egy kérelem nyújtható be.

(4) A pályázatok benyújtása folyamatos, elbírálása negyedévenként, ettől eltérő esetben a közzétett pályázati felhívásban megjelöltek szerint történik.

70. §

(1) A támogatásra való jogosultságról, valamint összegéről a miniszter az Állattenyésztési Bíráló Bizottság bevonásával dönt.

(2) Az Állattenyésztési Bíráló Bizottság döntéselőkészítő, véleményező, javaslattevő jogkörrel rendelkezik, állandó tagjainak száma hét-kilenc fő. Az Állattenyésztési Bíráló Bizottság elnöke és egy tagja a minisztérium képviselője, további egy-egy tagja az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (a továbbiakban: OMMI) és a Magyar Agrárkamara képviselője, többi tagját pedig az országos érdekképviseleti, valamint a tenyésztő szervezetek által jelölt személyek közül a miniszter kéri fel.

(3) Az Állattenyésztési Bíráló Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg, állásfoglalását szótöbbséggel alakítja ki.

(4) A miniszter döntéséről a minisztérium kifizetést engedélyező iratot állít ki, szerződést köt, és annak alapján - az abban foglalt feltételek teljesítését követően - intézkedik a támogatás kifizetéséről.

71. §

(1) A 66. § a)-b) pontjai szerinti támogatás igénybevételének jogosságát a miniszter a (2) bekezdésben felsorolt szervek, valamint - külön felkérés alapján - az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) bevonásával ellenőrzi.

(2) A pályázatban foglalt feltételek teljesítését a minisztérium, vagy megbízása alapján az OMMI, illetve az illetékes megyei földművelésügyi hivatal ellenőrzi.

(3) A támogatás rendeltetéstől eltérő felhasználása jogtalanul igénybe vett állami támogatásnak minősül, a visszafizetési kötelezettséget - a támogatás felhasználásának ellenőrzésében közreműködő szervek javaslatára -a minisztérium rendeli el.

VI.

A halgazdálkodási tevékenységek támogatása

72. §

Az e fejezet alapján igénybe vehető támogatások rendeltetése a vizek halállományának védelme, valamint megőrzésének elősegítése, a halállomány értékeinek fejlesztése, a halpusztulások megelőzése és az esetleges halpusztulások következményeinek elhárítása, továbbá a halászati és horgászati vízhasznosítással összefüggő egyes feladatok ellátásának elősegítése.

73. §

Az e fejezet alapján nyújtható támogatások forrása a Tv. XV. Földművelésügyi Minisztérium fejezet kiadások 10. cím, 2. alcím, 11. előirányzat-csoport, 5. kiemelt előirányzatszám alatt Halgazdálkodási tevékenységek céljára elkülönített pénzösszeg.

74. §

Az e fejezetben foglaltak alapján támogatás vehető igénybe:

a) a természetes vizek halállományának pótlásához;

b) a halpusztulásokkal összefüggő kármegelőzéshez, kárelhárításhoz és a halállomány rehabilitációjához;

c) a természetesvizi halállomány védelméhez;

d) a természetesvizi élőhelyek állapotának javításához;

e) a természetesvizi halgazdálkodással összefüggő kutatási és ismeretterjesztő tevékenység ellátásához;

f) a természetesvizi halgazdálkodással kapcsolatos külföldi tapasztalatszerzéshez;

g) a nemzetközi halászati szervezetekben a nemzeti képviselet ellátásával kapcsolatos költségekhez;

h) az állami halászjegy, illetve az állami horgászjegy előállításának és forgalmazásának költségeihez.

75. §

(1) A 74. § a)-f) pontjaiban meghatározott célokra egyszeri támogatás adható, a teljes költség harminc és hatvan százaléka között differenciált mértékben.

(2)[44] A 74. § g) és h) pontjaiban foglalt célok megvalósításához szükséges költségek Magyar Államkincstár útján való kifizetése iránt a miniszter közvetlenül intézkedik.

76. §

A 74. § a)-f) pontjai szerinti célokra a támogatás pályázat alapján vehető igénybe. Pályázatot azok nyújthatnak be, akik (amelyek) a 74. § a)-f) pontjai szerinti tevékenységet folytatnak vagy az elősegítik.

77. §

(1) A 74. § a)-f) pontjai szerinti támogatások igénybevételének részletes feltételeit a pályázati felhívás tartalmazza, amely a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben, valamint szaklapban kerül közzétételre.

(2)[45] A pályázatot a minisztériumhoz kell benyújtani. A 74. § a)-d) pontjaiban meghatározott célokra irányuló pályázathoz csatolni kell az illetékes földművelésügyi hivatal véleményét is.

(3) A támogatás igénybevételének jogosságát, valamint összegét a miniszter a Halászatfejlesztési Bizottság bevonásával bírálja el.

(4) A legfeljebb tizenegy tagú Halászatfejlesztési Bizottság döntéselőkészítő, véleményező, javaslattételi jogkörrel rendelkezik, ügyrendjét maga állapítja meg. A Halászatfejlesztési Bizottság elnökét és egy tagját - a minisztérium képviselőjeként - a miniszter jelöli ki. A miniszter a bizottság munkájában való részvételre kéri fel a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, a Magyar Agrárkamara, a Földművelésügyi Érdekegyeztető Tanács termelői oldala, a halászati és horgászati érdekvédelmi szervezetek képviselőjét, valamint a természetesvizi halgazdálkodás szakértőit.

(5) A bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

(6)[46] A miniszter döntéséről a minisztérium értesíti a pályázót, kifizetést engedélyező iratot állít ki és szerződést köt a pályázóval, továbbá gondoskodik a támogatás összegének a jogosult részére a Magyar Államkincstár útján való kifizetéséről.

78. §

(1) A miniszter a támogatás felhasználását a minisztériumi szervezet útján, illetőleg az illetékes földművelésügyi hivatal bevonásával ellenőrzi.

(2) A támogatás rendeltetéstől eltérő felhasználása esetén a jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetését a minisztérium rendeli el.

VII.

A vadgazdálkodási tevékenységek támogatása

79. §

Az e fejezet alapján igénybe vehető támogatások rendeltetése a vadon élő, vadászható állatfajok és természetes élőhelyük védelmének, megőrzésének, a vadgazdálkodással kapcsolatos tudományos kutatásnak, ismeretterjesztésnek, a vadászati kultúra ápolásának, továbbá a vadgazdálkodás irányításával és felügyeletével összefüggő feladatok ellátásának, valamint a nemzetközi vadászati szervezetekben a nemzeti képviselet és kapcsolattartás ellátásának elősegítése.

80. §

Az e fejezet szerinti támogatások forrása a Tv. XV. Földművelésügyi Minisztérium fejezet kiadások 10. cím, 2. alcím, 11. előirányzat-csoport, 3. kiemelt előirányzatszám alatt a Vadgazdálkodási tevékenységek céljára elkülönített pénzösszeg.

81. §

Az e fejezetben foglaltak alapján támogatás vehető igénybe:

a) a vadászható állatfajok természetes állományának és azok élőhelyének megőrzéséhez és védelméhez;

b) a körzeti vadgazdálkodási tervezés költségeihez;

c) a trófeabírálat költségeihez;

d) a külön jogszabályban foglaltak szerint nemzeti értékké nyilvánított trófea után a vadászatra jogosultak kártalanításához;

e) a nemzetközi vadászati szervezetekben a nemzeti képviselet, valamint a kapcsolattartás költségeihez;

f) a vadászati kultúra elterjesztésének költségeihez és az ismeretterjesztéshez;

g) a vadgazdálkodással és a vad védelmével összefüggő tudományos kutatás és oktatás költségeihez;

h) vadgazdálkodási felügyelet ellátásához;

i) vadgazdálkodási információs és értékelési adatbázis fenntartásához;

j) vadgazdálkodási monitoring program fenntartásához.

82. §[47]

(1) A 81. § a) pontjában meghatározott célokra pályázat útján igényelhető támogatás.

(2) A 81. § b)-j) pontjai szerinti támogatási igényeket a miniszter közvetlenül bírálja el.

(3) A 81. § b), c), d), h), i) és j) pontok szerinti esetben a támogatás mértéke a ténylegesen felmerült költség.

(4) A 81. § e) pontja szerinti esetben a nemzetközi szervezetekben a nemzeti képviseletet biztosító tagdíj összege lehet a támogatás mértéke. Egyéb nemzetközi kapcsolattartás esetében a támogatás mértéke a ténylegesen felmerült utazási és szállásköltség ötven százalékát nem haladhatja meg.

(5) A 81. § f), g) pontjai szerinti esetben a támogatás mértéke - kivéve az állami megbízásból teljesített feladatokat - a ténylegesen felmerült kiadások nyolcvan százalékát nem haladhatja meg.

(6) A támogatás kifizetéséről a minisztérium a Magyar Államkincstár útján gondoskodik.

83. §[48]

A 81. § a) pontja szerinti célra pályázatot csak az a - külön jogszabályban meghatározottak szerinti - vadászatra jogosult nyújthat be, amely a 81. § a) pontjában foglalt vagy azt elősegítő tevékenységet folytatja. A pályázathoz csatolni kell az illetékes földművelésügyi hivatal véleményét is.

84. §

(1) A támogatás részletes feltételeit a pályázati felhívás tartalmazza, amely a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben, valamint szaklapban kerül közzétételre.

(2)[49] A 81. § a) pontja szerinti célra pályázatot legalább ötven százalék saját pénzügyi forrás megléte esetén lehet benyújtani, és a támogatás mértéke pályázatonként legfeljebb ötmillió forint összeg lehet.

(3) A támogatásra való jogosultságot, valamint a támogatás összegét a miniszter a Vadgazdálkodási Szakbizottság bevonásával állapítja meg. A Vadgazdálkodási Szakbizottság öt tagból áll, döntéselőkészítő, véleményező, javaslattételi jogkörrel rendelkezik. A Vadgazdálkodási Szakbizottság elnökét és egy tagját - a minisztérium képviselőjeként - a miniszter jelöli ki. A miniszter a bizottság munkájában való részvételre kéri fel a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, a Magyar Agrárkamara és a szakmai érdekképviseletek szakértőit.

(4) A Vadgazdálkodási Szakbizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

(5) A miniszter döntéséről értesíti a pályázót, és a támogatásban részesítendő pályázóval szerződési köt, továbbá a szerződés alapján gondoskodik a támogatás összegének kifizetéséről.

85. §

(1) A miniszter a támogatás felhasználását a minisztériumi szervezet útján, illetőleg a földművelésügyi hivatal bevonásával ellenőrzi.

(2) A támogatás igénybevételének részletes feltételeit szabályozó szerződésben, illetőleg a vonatkozó külön jogszabályban foglaltaktól eltérő felhasználás jogtalanul felvett állami támogatásnak minősül, melynek visszafizetését a minisztérium rendeli el.

VIII.

A földművelésügyi alapoktól átvett feladatokhoz kapcsolódó támogatások

86. §

Az e fejezet alapján igénybe vehető támogatások rendeltetése az 1. § a)-f) pontjaihoz kapcsolódó feladatok ellátásának elősegítése. Ennek alapján vehető igénybe támogatás:

a) a külföldi tapasztalatszerzéshez,

b) a közösségi agrármarketing tevékenységhez,

c) az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár megrendezéséhez.

87. §

Az e fejezet szerinti célra biztosított támogatások forrása a Tv. XV. Földművelésügyi Minisztérium fejezet kiadások 10. cím, 2. alcím, 11. előirányzat-csoport 7. kiemelt előirányzatszám alatt meghatározott előirányzat.

88. §

(1) A külföldi tapasztalatszerzéshez az alábbi jogcímek alapján vehető igénybe támogatás:

a) a mezőgazdasági termelésben és az ahhoz kapcsolódó élelmiszer-feldolgozásban, a halászatban, az erdőgazdálkodásban és a vadgazdálkodásban dolgozók, illetve segélyprogramokban - külön megállapodásban - meghatározottak részére szervezett külföldi tanulmányutak, tapasztalatcserék támogatására, ha annak célja kapcsolódik az 1. § a)-f) pontjaiban foglalt feladatok ellátásához;

b) az a) pontban felsorolt alágazatokban a korszerű ismeretek elsajátítása céljából külföldön farm- és egyéb szakmai gyakorlaton részt vevő fiatal szakemberek (beleértve a közép- és felsőfokú intézmények hallgatóit is) képzésének támogatására, feltéve, ha annak időtartama az egy hónapot eléri;

c) költségtérítésként a viszonossági alapon Magyarországra érkező fiatal szakembereket fogadó szervezetek, személyek részére;

d) az a), b) pontokban meghatározott célok végrehajtásának előkészítésével és szervezésével kapcsolatos feladatok költségeinek térítésére.

(2) A támogatás igénybevételének részletes feltételeit a minisztérium által kiadott pályázati felhívás tartalmazza. A pályázati felhívás a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben kerül közzétételre.

89. §

A támogatás mértéke

a) a külföldi tanulmányutak és tapasztalatcserék esetében az igazolt ki- és visszautazás, valamint a szállásköltség legfeljebb ötven százaléka, míg a segélyprogram keretében megvalósult tanulmányutak és tapasztalatcserék esetén a kétoldalú megállapodással összhangban, ötven százalékot meghaladó utazás- és szállásköltség is téríthető;

b) a farm és egyéb szakmai gyakorlaton résztvevők esetében legfeljebb a ki- és visszautazás költségének megfelelő összeg.

90. §

(1) A 88. §-ban meghatározott támogatások pályázat útján nyerhetők el. A külföldi szakmai tanulmányutak és tapasztalatcserék esetében a támogatás elnyerésére legalább öt fős létszámú csoportok pályázhatnak.

(2) A pályázati kérelmet a földművelésügyi hivatalhoz kell benyújtani, amely az véleményezi, és tizenöt napon belül elbírálásra megküldi a minisztériumhoz.

(3)[50] A támogatási összeg kifizetéséről a minisztérium a Magyar Államkincstár útján gondoskodik.

91. §

(1) A közösségi agrármarketing elősegítése érdekében az alábbi jogcímen - pályázati felhívás alapján - igényelhető támogatás:

a) a vásárokon, kiállításokon való egységes, nemzeti, közösségi megjelenés elősegítéséhez,

b) az országpropagandát, termék-, termékcsoport-propagandát szolgáló kiadványokhoz, reklámtevékenységhez, piacfeltáró-piacszervező tevékenységhez,

c) az eredetvédelmet biztosító, a magyar áruk minőségét garantáló megjelölés elnyeréséhez, működtetéséhez.

(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatásra való jogosultságot, valamint összegét a miniszter - az Agrármarketing Bizottság bevonásával - dönt. Az Agrármarketing Bizottság az érintett minisztériumok képviselőiből, valamint a miniszter által felkért szakértőkből álló, legfeljebb kilenc tagból álló, a pályázati kérelmek véleményezését ellátó testület.

(3) Az Agrármarketing Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti jogcímen támogatási kérelmet

a) gazdasági kamara,

b) a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa,

c) miniszter által elismert terméktanács,

d) szakmai érdekképviselet,

e) szakmai szövetség nyújthat be.

(4) A támogatás mértéke általában nem lehet több, mint a ténylegesen felmerült, és igazolt - általános forgalmi adót nem tartalmazó - költségek ötven százaléka.

(5)[51] A minisztérium a támogatás igénybe vevőjével szerződést köt, és egyidejűleg gondoskodik a támogatás összegének a Magyar Államkincstár útján való kifizetéséről.

(6) A támogatás felhasználását a minisztérium ellenőrzi.

(7) a jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetését a minisztérium rendeli el.

IX.[52]

Záró rendelkezések

92. §

(1)[53] A korábbi jogszabályok alapján a Mezőgazdasági és Erdészeti Alapból jogtalanul igénybe vett, valamint a visszafizetési kötelezettséggel nyújtott támogatást a 10032000-01220191-51000008 számú számlára kell visszafizetni.

(2) A korábbi jogszabályok alapján az Állattenyésztési Alapból jogtalanul igénybe vett támogatást a 10032000-01220191-54000007 számú számlára kell visszafizetni.

(3) A korábbi jogszabályok alapján a Földvédelmi Alapból jogtalanul igénybe vett támogatást a 10032000-01220191-53000004 számú számlára kell visszafizetni.

(4) A korábbi jogszabályok alapján a Vadgazdálkodási Alapból jogtalanul igénybe vett támogatást a 10032000-01220191-56000003 számú számlára kell visszafizetni.

(5) A korábbi jogszabályok alapján a Halgazdálkodási Alapból jogtalanul igénybe vett támogatást a 10032000-01220191-55000000 számú számlára kell visszafizetni.

93. §

(1) A külön jogszabályok szerint fizetendő

a) erdőfenntartási járulékot a 10032000-01220191-52000001 számú számlára,

b) erdővédelmi bírságot a 10032000-01220191-52000001 számú számlára,

c) újraerdősítési költséget a 10032000-01220191-52000001 számú számlára,

d) földvédelmi járulékot a 10032000-01220191-53000004 számú számlára,

e) földvédelmi bírságot a 10032000-01220191-53000004 számú számlára,

f) talajvédelmi bírságot a 10032000-01220191-53000004 számú számlára,

g) tenyésztési hozzájárulást a 10032000-01220191-54000007 számú számlára,

h) állattenyésztési bírságot a 10032000-01220191-54000007 számú számlára,

i) lóverseny totalizatőr forgalom jogszabályban meghatározott részét a 10032000-01220191-54000007 számú számlára,

j) halászatfejlesztési hozzájárulást a 10032000-01220191-55000000 számú számlára,

k) halgazdálkodási bírságot a 10032000-01220191-55000000 számú számlára,

l)[54] az állami halászjegy, valamint az állami horgászjegy díját a 10032000-01220191-55000000 számú számlára

m) vadvédelmi bírságot a 10032000-01220191-56000003 számú számlára,

n) a vadászjegy és a vadászati engedély díját a 10032000-01220191-5600 0003 számú számlára,

o) a trófeabírálat díját a 10032000-01220191-56000003 számú számlára

kell befizetni.

(2) A Mezőgazdasági és Erdészeti Alap felhasználásának részletes szabályairól szóló 9/1995. (IV. 28.) FM rendelet hatályon kívül helyezése nem érinti a támogatásban részesített mezőgazdasági nagyüzemnek, illetve jogutódjának a 33/1980. (XII. 28.) MÉM rendelet 9. § (2) bekezdése szerinti kötelezettségvállalását arról, hogy a felépített lakóházat az állóeszköz- nyilvántartásba vételtől számított huszonöt évig nem idegeníti el, illetőleg nem terheli meg. Ezen időtartamon belül a támogatást megállapító szerv az elidegenítési és terhelési tilalom megszüntetéséhez akkor járulhat hozzá, ha a támogatásban részesített mezőgazdasági nagyüzem vagy jogutódja a lakás megvalósításkori támogatásának megfelelő összeget a 10032000-01220191-57000006 számú számlára visszafizeti. Fizetési késedelem esetén a támogatást a jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelően növelt összegben kell visszafizetni.

(3) A tenyésztési hozzájárulást a kötelezettnek havonta a tárgyhónapot követő hónap huszadik napjáig kell az (1) bekezdés g) pontja szerinti számlára teljesítenie, jogcímenként külön-külön összesítve.

(4) A lóverseny totalizatőr-forgalom utáni tenyésztési hozzájárulást a totalizatőri fogadások szervezője a külön jogszabályban meghatározott módon, havonta a tárgyhónapot követő hónap huszadik napjáig köteles az (1) bekezdés i) pontja szerinti számlára befizetni.

(5) Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 13. §-a szerinti tenyésztési hozzájárulás befizetésének ellenőrzéséről a miniszter az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal bevonásával gondoskodik.

(6)[55] Az állami halászjegy, valamint az állami horgászjegy díját a minisztérium által kiadott befizetési lapon, vagy átutalás útján kell az (1) bekezdés l) pontja szerinti számlára befizetni.

(7)[56] A vadvédelmi bírság összegét, a vadászjegy, a vadászati engedély és a trófeabírálat díját a földművelésügyi hivatal által kiadott befizetési lapon, vagy átutalás útján kell az (1) bekezdés m) pontja szerinti számlára befizetni.

94. §

A rendelet

a)[57] II. fejezetében foglaltak szerinti támogatások közül

aa) a B), C), G) és az I) pontok szerinti támogatást a Kincstári Egységes számlán kezelt Mezőgazdasági és Erdészeti Alaptól átvett feladatok 10032000-01720282-000000000 számú számláról,

ab) a D)-E) pontok szerinti támogatást az APEH Mezőgazdasági gépvásárláshoz, lízinghez nyújtott támogatás 10032000-01905582 számú számláról,

ac) A H) pont szerinti támogatást a 92. § (1) bekezdése szerinti számláról,

b) III. fejezetében foglaltak szerinti támogatást a 10032000-01220191-52000001 számú számláról,

c) IV. fejezetében foglaltak szerinti támogatást a 10032000-01220191-53000004 számú számláról,

d) V. fejezetében foglaltak szerinti támogatást a 10032000-01220191-54000007 számú számláról,

e) VI. fejezetében foglaltak szerinti támogatást a 10032000-01220191-55000000 számú számláról,

f) VII. fejezetében foglaltak szerinti támogatást a 10032000-01220191-56000003 számú számláról,

g) VIII. fejezetében foglaltak szerinti támogatást a 10032000-01220191-57000006 számú számláról,

h) a támogatások folyósításával kapcsolatos kiadásokat a 10032000-01220191-57000006 számú számláról kell teljesíteni, illetve a jogtalanul igénybevett támogatást visszafizetni.

95. §

(1) A megszűnt Mezőgazdasági és Erdészeti Alap kötelezettségeit a 10032000-01220191-51000008 számú számláról kell teljesíteni.

(2) A megszűnt Állattenyésztési Alap kötelezettségeit a 10032000-01220191-54000007 számú számláról kell teljesíteni.

(3) A megszűnt Földvédelmi Alap kötelezettségeit a 10032000-01220191-53000004 számú számláról kell teljesíteni.

(4) A megszűnt Halgazdálkodási Alap kötelezettségeit a 10032000-01220191-55000000 számú számláról kell teljesíteni.

(5) A megszűnt Vadgazdálkodási Alap kötelezettségeit a 10032000-01220191-56000003 számú számláról kell teljesíteni.

96. §

(1) Ez a rendelet 1996. január 1-jén lép hatályba.

(2)[58] A rendelet IV. fejezetének rendelkezéseit a rendelet hatálybalépését követően kiírt pályázat megjelenése után indult eljárásokban kell alkalmazni. A rendelet hatálybalépése előtt a Földvédelmi Alapból igényelhető támogatásokat tartalmazó pályázati kiírás alapján benyújtott pályázatok elbírálására a pályázat megjelenésekor hatályos jogszabályokat kell alkalmazni.

(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg:

a) A halászatról szóló 1977. évi 30. törvényerejű rendelet végrehajtására kiadott - többször módosított - 44/1977. (XII. 19.) MÉM rendelet 43. §-a és 48/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"43. § A földművelésügyi miniszter határozatában megállapított halászatfejlesztési hozzájárulás összegét évente október 31. napjáig kell a külön jogszabályban megjelölt számlára befizetni, kivéve, ha a határozat ezen időponttól eltérő kötelezést tartalmaz."

" 48/A. § A tvr. 9. § (3) bekezdése alapján kirótt halgazdálkodási bírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül kell megfizetni a külön jogszabályban meghatározott számlára."

b) A vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló - többször módosított - 8/1993. (I. 30.) FM rendelet 19. §-ának (5) bekezdése és 30. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"19. § (5) A trófea nemzeti értékké nyilvánítása esetén a vadászatra jogosult a bérkilövési díj száz százalékára tarthat igényt. A bérkilövő terhére a vadászatra jogosult, a bérkilövési szerződésben meghatározott díj huszonöt százalékát számíthatja fel, a bérkilövési díj huszonöt százalékán felüli összeget részére kártalanítás címén, a külön jogszabályban meghatározott számláról kell téríteni."

"30. § (3) A vadvédelmi bírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül kell megfizetni a külön jogszabályban meghatározott számlára."

c) Az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény végrehajtásáról szóló 73/1981. (XII. 29.) MT rendelet végrehajtására kiadott - többször módosított - 27/1981. (XII. 29.) MÉM rendelet 47. és 52. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"47. § (1) Ha az EVT. 42. §-a szerint elszámolható erdőfenntartási járulék összege meghaladja a költségvetés alapján jóváhagyott támogatás összegét, az erdőfelügyelőség határozatban kötelezi az erdőgazdálkodót a különbözet összegének a külön jogszabályban meghatározott számlára történő befizetésére. Előlegként a különbözet összegének 75%-át három egyenlő részletben - április 3o-ig, július 31-ig és október 31-ig - kell befizetni.

(2) Ha az erdőfenntartási járulék összege nem fedezi az erdőfelügyelőség által jóváhagyott támogatás összegét, az erdőgazdálkodó a különbözet mértékéig vissza nem térítendő támogatást igényelhet a külön jogszabályban meghatározott forrás terhére. Az erdőfelügyelőség rendelkezik arról, hogy a támogatás összegének 50%-a a tárgyév május 15-éig, a további 30%-a pedig a tárgyév október 15-éig kerüljön átutalásra a jogosult részére.

(3) Az erdőgazdálkodó köteles - a tárgyévet követő év február 28-áig - az éves költségvetési elszámolását jóváhagyásra az erdőfelügyelőséghez megküldeni. Az éves elszámolás egyenlegétől függően az erdőfelügyelőség rendelkezik a támogatás végösszegének a külön jogszabályban meghatározott számláról történő kiegyenlítéséről, vagy az erdőgazdálkodónak a külön jogszabályban meghatározott számlára való befizetési kötelezettsége elrendeléséről."

"52. § Az erdőfelügyelőség határozatával elrendelt befizetési kötelezettséget a külön jogszabályban meghatározott számlára kell teljesíteni."[59]

Dr. Lakos László s. k.,

földművelésügyi miniszter

1. számú melléklet a 44/1995. (XII. 29.) FM rendelethez[60]

Támogatásban részesíthető egyes mezőgazdasági, erdőgazdasági, vadgazdálkodási, halászati rendeltetésű új építési beruházásokhoz igénybe vehető fix összegű támogatások

A) A mezőgazdasági tevékenységet szolgáló, új építési beruházásokhoz igénybe vehető fix összegű támogatások:

I. kategória: ...... 4000 Ft/m2

Nyitott vagy részben nyitott hőszigetelés nélküli épület, építmény, telepegység

- épületgépészettel (belső víz, villany, csatorna),

- a funkció működéséhez szükséges közmű csatlakozással,

- az ITJ 39-es termékcsoportba tartozó technológiai gépek nélkül.

Ide tartoznak:

KSH termékjel

521-11 Tehénistállók

521-12 Növendék- és hízómarha istállók

521-14 Borjúnevelő

421-41 Juhtartási épületek

521-42 Juh tejház-fejőház

521-92 Alom- és takarmánytároló

551-21 Egyszintes magtár

II. kategória: ...... 6000 Ft/m2

Zárt, hőszigetelt épület, telepegység

- épületgépészettel (belső víz, villany, csatorna, fűtés)

- a funkció működéséhez szükséges közmű csatlakozással,

- az ITJ 39-es termékcsoportba tartozó technológiai gépek nélkül.

Ide tartoznak:

KSH termékjel

521-13 Szarvasmarha ellető-elkülönítő istálló

521-21 Lóistállók

521-31 Sertéstartási épületek

521-51 Baromfitartási épületek

521-52 Törzsólak

521-93 Takarmány-előkészítő és keverőház

522-11 Növényház

522-51 Mezőgazdasági szárító

551-52 Bortároló

551-63 Zöldség-, gyümölcstároló

551-64 Burgonyatároló

III. kategória: ...... 10 000 Ft/m2

Zárt hőszigetelt épület, telepegység

- a speciális technológiai igények miatt az előbbinél költségesebb belső kialakítással (hőszigetelés, felületképzés, belső tagolás, belmagasság),

- épületgépészettel (belső víz, villany, csatorna, fűtés),

- a funkció működéséhez szükséges közmű csatlakozással,

- az ITJ 39-es termékcsoportba tartozó technológiai gépek nélkül.

Ide tartoznak:

KSH termékjel

521-171 Fejőház

521-172 Tejgyűjtő-előkészítő

522-22 Saját termelésű szőlőfeldolgozó, -erjesztő és -érlelő épület

522-54 Dohányszárító (konténeres)

551-41 Hűtött tároló

511-219 Saját termelésű tejfeldolgozó épület

A támogatás kiszámításánál figyelembe veendő terület az épület, építmény bruttó alapterülete, mely a vakolt vagy burkolt külső falsíkokkal határolt teljes alapterületet jelenti; nyitott épületeknél a vázszerkezet tengelyvonalai által határolt területet.

B) Az erdőgazdálkodási tevékenységet szolgáló, új építési beruházásokhoz igénybe vehető fix összegű támogatások:

Az Erdészeti Utak Tervezési Irányelvei (EUTI) alapján a következő kategóriákban igényelhetők támogatások:

a) I. osztályú feltáró út, két forgalmi sávval

(K =7,0-8,0 m B = 5,0 m) burkolattal)

Akadályoztatás jellege szerint

(S) Síkvidék 3 000 Ft/fm

(D) Dombvidék 3 600 Ft/fm

(H) Hegyvidék 4 200 Ft/fm

(N) Nehézterep 5 000 Ft/fm

b) II. osztályú feltáró út, egy forgalmi sávval

(K = 5 m B = 3 m)

Burkolt utak (időjárásbiztos pályaszerkezettel)

(S) Síkvidék 1 600 Ft/fm

(D) Dombvidék 1 800 Ft/fm

(H) Hegyvidék 2 000 Ft/fm

(N) Nehézterep 2 400 Ft/fm

c) Kiszállító utak (földutak, időjárásbiztos pályaszerkezet nélkül, K = 5 m)

Akadályoztatás jellegétől függetlenül 1 000 Ft/fm

d) Rakodó építés (általában hegyvidéki terepen, utak mentén) 600 Ft/m2

C) Vadgazdálkodási tevékenységet szolgáló, új építési beruházásokhoz igénybe vehető fix összegű támogatások:

Zárttéri vadtartás létesítményei közül az apróvad

tenyésztő telepek épületei: 6 000 Ft/m2

Széna- és takarmánytárolók

(KSH termékjel: 521-92): 4 000 Ft/m2

D) Halászati tevékenységet szolgáló, új építési beruházásokhoz igénybe vehető fix összegű támogatások:

Halastavak létesítése

200 000 Ft/ha

Takarmánytároló (KSH termékjel: 521-92):

4 000 Ft/m2

2. számú melléklet a 44/1995. (XII. 29.) FM rendelethez[61]

A szőlő-, valamint a gyümölcsös telepítéshez igénybe vehető fix összegű támogatások

a) Szőlőtelepítés

b) Gyümölcsös telepítés

- 360 ezer Ft/ha

= alma 18-28 m2 tenyészterület,

= körte 28-40 m2 tenyészterület,

= cseresznye, meggy, kajszi, szilva,

= őszibarack 20-24 m2 tenyészterület,

= dió, gesztenye,

= ribiszke, josta,

= szeder, támberendezéssel,

= egyéb gyümölcs közül a mogyoró, a birs, a naspolya, a feketebodza, a homoktövis, a mandula, a málnaszeder, az áfonya, a kiwi, a szamóca, a ribiszkeköszméte, a fekete berkenye,

= spárga, torma,

- 420 ezer Ft/ha

= málna, támberendezéssel,

= körte 15-27 m2 tenyészterület,

= őszibarack 10-19 m2 tenyészterület,

- 600 ezer Ft/ha

= köszméte, támberendezéssel,

= alma 10-17 m2 tenyészterület, támberendezéssel,

- 680 ezer Ft/ha

= alma 3,3-10 m2 tenyészterület, támberendezéssel,

= körte 4,0-10 m2 tenyészterület, támberendezéssel.

A támogatás teljes összege az ültetés befejezését követően folyósítható, függetlenül a támberendezés megépítésének időpontjától és a nem termő kor időtartamától.

3. számú melléklet a 44/1995. (XII. 29.) FM rendelethez[62]

A szőlő- és gyümölcsös ültetvény telepítések támogatásának feltételei

1. Érvényes telepítési engedély - a saját gyökerű szőlő esetében a homoktalaj immunitását igazoló talajtani - hatósági - szakvéleménnyel [a módosított 40/1977. (XI. 29.) MÉM rendelet szerint], üzemi törzsszőlő esetében az OMMI hozzájáruló szakvéleményével.

2. Gyümölcsös esetében a Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési és Kutató Fejlesztő Rt. igazolása a termőhely ökológiai alkalmasságáról.

3. Borszőlő telepítéséhez támogatás csak borvidéki, borhelyi területekre (meghatározott települések határának a szőlő termőhelyi kataszterében I-II. osztályú - az Alföldi szőlőtermő táj borvidéki, borhelyi településein I-II-III. osztályú - minősítéssel regisztrált területeire) adható, az adott termőhelyre ajánlott fajta legalább üzemi törzsszőlőből származó (certifikált) szaporítóanyagának használata esetén [a 40/1977. (XI. 29.) MÉM rendelet szerint].

Étkezési szőlő telepítéséhez az ország bármely településének a szőlő termőhelyi kataszterében I-II. osztályú minősítéssel regisztrált területére adható támogatás az engedélyezett fajták használata esetén.

Üzemi törzsszőlőre a termőhelyi követelmény a borszőlőre adott feltételekkel azonos, azonban fajta tekintetében attól el lehet térni az OMMI 1. pontban említett hozzájárulása szerint. Követelmény viszont, hogy az üzemi törzsszőlő létesítéséhez felhasznált szaporítóanyag központi törzsszőlőből származzon.

4. Igazolt származású szaporítóanyag felhasználása.

5. Talajtani és tápanyag feltöltési szakvélemény.

6. Legalább egy hektár ültetvény telepítése, vagy meglévő ültetvény legalább egy hektárra történő kiegészíte.

7. Nyilatkozat az ellenőrzés tűréséről az ültetvény termőre fordulásáig.

8. Hegyközségi településen a hegyközség nyilatkozata arról, hogy a tervezett szőlőtelepítés megfelel a hegyközségi rendtartásban foglalt előírásoknak.

9. Egyéb igazolások, nyilatkozatok (saját forrás, köztartozás, hitelképesség stb.).

(Szőlő kivételével megfelelő hazai szaporítóanyag hiánya esetén az OMMI engedélyével egyéb szaporítóanyag is felhasználható.)

4. számú melléklet a 44/1995. (XII. 29.) FM rendelethez

Fejlesztési támogatásra kedvezményezett térségek és települések jegyzéke

Készült az 1995. június 30-i állapot szerinti ingatlan-(föld-)nyilvántartási adatok alapján

A 19 AK/ha alatti települések névsora

[63]

[64]

[65]

[66]

5. számú melléklet a 44/1995. (XII. 29.) FM rendelethez[67]

Igénybejelentő lap szövetkezeti üzletrész megvásárlásának támogatásához

1. Szövetkezet neve:

2. Székhelye:

3. Alakulás dátuma:

4. Jogelőd szövetkezet neve:

5. Székhelye:

6. Alakulás dátuma:

7. Átalakulás dátuma:

8. Adószáma:

9. Bankszámlaszáma:

10. Az 1992. évi II. törvény alapján nevesített vagyon E Ft-ban:

11. Az üzletrészek 1995. december 31-én nyilvántartott értéke E Ft-ban:

12. Az igényelt támogatás E Ft-ban:

13. Támogatási hányados (12/11):

14. A mellékelt adásvételi szerződések (előszerződések) (db):

15. Tájékoztató megjegyzések*:

Mellékletek összesen (db):

Hozzájárulok ahhoz, hogy az igénybejelentő lapon szereplő adatokat a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény szerint kezeljék.

Hozzájárulok ahhoz, hogy amennyiben az igénybe vett támogatás jogtalanul igénybe vett támogatásnak minősül, e tény nyilvánosságra hozható.

A szövetkezet vállalja, hogy a támogatással megvásárolt üzletrész teljes összegét elkülönítetten tartja nyilván, amelyet a szövetkezet fel nem osztható vagyonába helyezi, és azt legalább tizenöt évig ott tartja.

Kelt:.................199...............hó..............nap

.......................

cégszerű aláírás"

* Megjegyzés: Az igénylő közlései az átalakulásra, az egyes szerződésekben szereplő árakra vonatkozóan stb.

6. számú melléklet a 44/1995. (XII. 29.) FM rendelethez

7. számú melléklet a 44/1995. (XII. 29.) FM rendelethez

[68]

8. számú melléklet a 44/1995. (XII. 29.) FM rendelethez

Az állattenyésztési és tenyésztésszervezési feladatokhoz nyújtható támogatás igénybevételének feltételei

A rendelet 66. §-ának a) és b) pontjában meghatározott jogcímekre igényelhető támogatás igénybevételének feltételei:

I. Szarvasmarha

1. Állatazonosítási, állattenyésztési nyilvántartás és információs rendszer fenntartása, működtetése

1.1. ENAR jelölés - támogatást igényelhet a tenyésztő - az adott tenyésztő szervezet útján - az egyednyilvántartási és azonosítási rendszer szerint, az OMMI által számítógépes nyilvántartásba vett egyedek után.[69]

Az igényjogosultságot az OMMI igazolja a nyilvántartásba vett egyedek listájával, melyet az igénylőlaphoz mellékelni kell.

2. Törzskönyvezés, teljesítményvizsgálat végzése, tenyész-érték megállapítása

2.1. Törzskönyvi nyilvántartás - támogatást igényelhet a tenyésztő - az adott tenyésztő szervezet útján - az elismert tenyésztő szervezet tenyésztési programjában meghatározott törzskönyvi nyilvántartási feltételeknek megfelelő egyed után, ha a tenyésztő kéri a nyilvántartásba vételt, és ezt az elismert tenyésztő szervezet törzskönyvi bizonyítvány kiadásával visszaigazolja.[70]

Az igényjogosultságot az elismert tenyésztő szervezet törzskönyvi nyilvántartásba vételi listájával kell igazolni, melyet az igénylőlaphoz mellékelni kell.

2.2. Küllemi bírálat - támogatást igényelhet az elismert tenyésztő szervezet a tenyészbikák küllemi tenyészértékbecslését szolgáló küllemi bírálat után, a tenyészbikák elsőborjas leányivadékai (és a bírált kortársak) alapján.

Az igényjogosultságot az elismert tenyésztő szervezet küllemi bírálati összesítőjével kell igazolni, melyet az igénylőlaphoz mellékelni kell.

2.3. Tejtermelés-ellenőrzés - támogatást igényelhet az adott tejhasznú fajta elismert tenyésztő szervezetének tagja - az adott tenyésztő szervezet útján -, ha tehénállományát tejtermelés-ellenőrző szervezet által végzett ellenőrzésben tartja.[71]

Az igényjogosultságot a tejtermelésellenőrző szervezet által kiállított és az OMMI által hitelesített igazolással kell igazolni, melyet az igénylőlaphoz mellékelni kell. Az igazolásnak tartalmaznia kell az adott fajta tenyésztőszervezetéhez tartozó tenyészetek tenyészetszámát és a tejtermelésellenőrzésben tartott tehenek létszámát.

2.4. Hústermelés-ellenőrzés - támogatást igényelhet az adott húshasznú fajta elismert tenyésztő szervezetének tagja - az adott tenyésztő szervezet útján -, ha tehénállományát termelésellenőrzésben tartja.[72]

Az igényjogosultságot a hústermelésellenőrzést végző szervezet által kiállított és az OMMI által hitelesített igazolással kell igazolni, melyet az igénylőlaphoz mellékelni kell.. Az igazolásnak tartalmaznia kell az adott fajta tenyésztőszervezetéhez tartozó tenyészetek tenyészetszámát és a hústermelésellenőrzésben tartott tehenek létszámát.

2.5. Ivadékteljesítmény-vizsgálat szervezése - támogatást igényelhet az elismert tenyésztő szervezet az általa szervezett és a Teljesítményvizsgálati Kódex szerint végrehajtott ivadékteljesítmény-vizsgálatban indított apaállatok ivadékvizsgálati célú szaporítóanyag felhasználása után apaállatonként legfeljebb ezer párosított spermaadagig.

A igényjogosultságot az adott fajta tenyésztőszervezete által elkészített, az OMMI által engedélyezett és nyilvántartásba vett ivadékvizsgálati indítási terv nyilvántartási számával kell igazolni, melyet az igénylőlaphoz mellékelni kell.

II. Sertéstenyésztés

1. Állatazonosítási, állattenyésztési nyilvántartás és információs rendszer fenntartása, működtetése

1.1. Adatfeldolgozás - támogatást igényelhet az elismert tenyésztő szervezet a törzskönyvi adatok adatfeldolgozásának megrendelését és a költségek megtérítését követően. Az igényjogosultságot az OMMI igazolja, mely igazolást az igénylőlaphoz mellékelni kell.

2. Törzskönyvezés, teljesítményvizsgálat végzése, tenyészérték megállapítása

2.1. Törzskönyvezés törzs és szaporító telepen - támogatást igényelhet az elismert tenyésztő szervezet a tenyészetszámmal ellátott hiteles ellenőrzésbe vont állományok törzskönyvezéséért.

Az igényjogosultságot az átadott fialási rekordokról az OMMI igazolja, mely igazolást az igénylőlaphoz mellékelni kell. Az igazolás kiadásának feltétele a pontos, szabályos adatátadás és az egyéb kapcsolódó adatok (búgatás, választás, selejtezés, egyedi azonosítók) tekintetében a kódrendszer szabályos használata.

2.2. Törzskönyvezés végtermék előállító telepen - támogatást igényelhet az elismert tenyésztő szervezet az ellenőrzésbe vont végtermék előállító tenyészetekben végzett törzskönyvezési munka után.

Az igényjogosultságot az OMMI igazolja, mely igazolást az igénylőlaphoz mellékelni kell. Az igazolás kiadásának feltétele azonos a törzs- és szaporító telepek feltételeivel.

2.3. Genetikai vizsgálatok - támogatást igényelhet a tenyésztő a stresszérzékenység megállapításáért.

Az igényjogosultságot a vizsgálatot végző laboratóriumi jelentéssel kell igazolni, melyet az igénylőlaphoz kell mellékelni.

2.4. Üzemi saját-teljesítményvizsgálat - támogatást igényelhet az elismert tenyésztő szervezet, ha a Teljesítményvizsgálati Kódex előírásainak megfelelően végzett vizsgálati eredményeket a tenyésztőszervezet rögzíti a számítógépes rendszerbe.

Az igényjogosultságot igazolni az OMMI által hitelesített az adatok átvételéről kiadott listával kell, az igazolt ÜSTV rekordok számának megfelelően, melyet az igénylőlaphoz mellékelni kell. Az hitelesítés feltétele a pontos, szabályos adatátadás.

2.5. Hízékonyság- és vágóérték teljesítmény vizsgálat - támogatást igényelhet a tenyésztő a Teljesítményvizsgálati Kódex előírásainak megfelelően végzett egyedi és falkás (végtermékteszt) vizsgálatok végzése alapján, az adat központi adatbankba történő átadását követően.

Az igényjogosultságot az OMMI igazolja, mely igazolást az igénylőlaphoz mellékelni kell.

2.6. Üzemi ivadékteljesítmény vizsgálat - támogatást igényelhet az elismert tenyésztő szervezet a törzskönyvi ellenőrzésbe vont állományokból vágóhídra szállított egyedileg megjelölt állatok után, a vágósúly és az EUROP minősítési eredmények egyedre vonatkozni teljesítményvizsgálat célját szolgáló visszajelzése esetén. Az adatokat számítógépen kell rögzíteni, és feldolgozásra az OMMI-nek átadni.

Az igényjogosultságot az ellenőrzött, értékelésre alkalmas adatok alapján az OMMI igazolja, mely igazolást az igénylőlaphoz kell mellékelni.

2.7. Mesterséges termékenyítő állomáson álló kanok utódainak hízékonysági és vágóérték vizsgálatának szervezése - támogatást igényelhet a mesterséges termékenyítő állomás, ha az apaállattól legalább a Teljesítményvizsgálati Kódexben előírt számú ivadékot vizsgálatra a teljesítményvizsgáló állomásnak átadta.

Az igényjogosultságot az átvett ivadékok alapján az OMMI igazolja, mely igazolást az igénylőlaphoz kell mellékelni.

III. Juhtenyésztés

1. Állatazonosítási, állattenyésztési nyilvántartás és információs rendszer fenntartása, működtetése

1.1. ENAR jelölés - támogatást igényelhet az elismert tenyésztő szervezet az OMMI nyilvántartásában szereplő ellenőrzött tenyészetek bárányainak ENAR szerinti jelölése és nyilvántartásba vétele esetén.

Az igényjogosultságot az anyák bárányainak folyamatos jelölése esetén a nyilvántartásba vételt követően a tenyészetenként jelölt bárányok hitelesített számítógépes listájáról készült, OMMI által hitelesített összesítőkkel kell igazolni, melyet az igénylőlaphoz kell mellékelni.

2. Törzskönyvezés, teljesítményvizsgálat végzése, tenyészérték megállapítása

2.1. Törzskönyvi nyilvántartás anyánként - támogatást igényelhet az elismert tenyésztő szervezet az induló törzskönyvi nyilvántartásban szereplő anyalétszám, valamint leellett jerkék (első ellésű anyák) után.

Az igényjogosultságot a tenyészetenként készített számítógépes jegyzékről készült, OMMI által hitelesített összesítőkkel kell igazolni, melyet az igénylőlaphoz mellékelni kell.

2.2-2.5. Teljesítményvizsgálatok - támogatást igényelhet az elismert tenyésztő szervezet, ha a vizsgálatok a Teljesítményvizsgálati Kódex előírásai szerint kerülnek elvégzésre és kiértékelésre, egységes számítógépes feldolgozás mellett.

Az igényjogosultságot a tárgyévi teljesítményvizsgálatok (ellés, választás, saját-teljesítményvizsgálat) megtörténtét tenyészetenként és vizsgálatonként elkészített számítógépes listáról, területenként készített, OMMI által hitelesített és igazolt összesítővel kell igazolni, melyet az igénylőlaphoz mellékelni kell.

2. 6. Tejelő anyák zárt laktációja - támogatást igényelhet az elismert tenyésztő szervezet, ha a vizsgálatok a Teljesítményvizsgálati Kódex előírásai szerint kerültek elvégzésre és kiértékelésük legalább két befejési eredmény alapján történt.

Az igényjogosultságot a zárt laktációval rendelkező anyajuhokról tenyészetenkénti fülszám lista alapján készült, OMMI által hitelesített és igazolt országos összesítővel kell igazolni, melyet az igénylőlaphoz kell mellékelni.

2.7-2.8. Tenyészkosok üzemi ivadékvizsgálata (gyapjú és hús) - támogatást igényelhet az elismert tenyésztő szervezet, ha a vizsgálatok a Teljesítményvizsgálati Kódex által előírt módszerrel és egyedszámmal kerültek elvégzésre és kiértékelésre.

Az igényjogosultságot a tenyészkosonként elkészített eredményértékelő lapokról készült, az OMMI által hitelesített és igazolt országos összesítővel kell igazolni, melyet az igénylő laphoz mellékelni kell.

IV. Kecsketenyésztés

1. Állatazonosítási, állattenyésztési nyilvántartás és információs rendszer fenntartása, működtetése

1.1. ENAR jelölés - támogatást igényelhet az elismert tenyésztő szervezet a törzskönyvi ellenőrzött tenyészetek gidáinak ENAR szerinti jelölése és nyilvántartásba vétele esetén.

Az igényjogosultságot állomány folyamatos jelölése esetén a nyilvántartásba vételt követően a tenyészetenként jelölt gidák hitelesített számítógépes listájáról készült, OMMI által hitelesített összesítőkkel kell igazolni, melyet az igénylőlaphoz kell mellékelni.

2. Törzskönyvezés, teljesítményvizsgálat végzése, tenyészérték megállapítása

2.1. Törzskönyvi nyilvántartás anyánként - támogatást igényelhet az elismert tenyésztő szervezet az induló törzskönyvi nyilvántartásban szereplő anyalétszám, valamint tárgyévben leellett első ellésű anyák után.

Az igényjogosultságot a tenyészetenként készített számítógépes jegyzékről készült, OMMI által hitelesített összesítőkkel kell igazolni, melyet az igénylőlaphoz mellékelni kell.

2.2-2.4. Teljesítményvizsgálatok - támogatást igényelhet az elismert tenyésztő szervezet, ha a vizsgálatok a Teljesítményvizsgálati Kódex előírásai szerint kerülnek elvégzésre és kiértékelésre, egységes számítógépes feldolgozás mellett.

Az igényjogosultságot a tárgyévi teljesítményvizsgálatok (ellés, választás, zárt laktáció) megtörténtét tenyészetenként és vizsgálatonként elkészített számítógépes listáról, területenként készített, OMMI által hitelesített és igazolt összesítővel kell igazolni, melyet az igénylőlaphoz mellékelni kell.

2.5. Tenyészbakok üzemi ivadékvizsgálata tejtermelésre - támogatást igényelhet az elismert tenyésztő szervezet, ha a vizsgálatok a Teljesítményvizsgálati Kódex által előírt módszerrel és egyedszámmal kerültek elvégzésre és kiértékelésre.

Az igényjogosultságot a tenyészbakonként elkészített eredményértékelő lapokról készült, az OMMI által hitelesített és igazolt országos összesítővel kell igazolni, melyet az igénylőlaphoz mellékelni kell.

2.6.[73]

V. Lótenyésztés

1. Állatazonosítási, állattenyésztési nyilvántartás és információs rendszer fenntartása, működtetésé

1.1. ENAR működtetése - támogatást igényelhet a törzskönyvező szervezet, ha elvégezte a lovak (csikók) egyedi azonosításáról felvett adatok számítógépes előfeldolgozását, és az adatokat eljuttatta az állattenyésztési központi adatbankba.

Az igényjogosultságot az OMMI igazolja, az adatbankba átvett adatok száma alapján, mely igazolást az igénylőlaphoz mellékelni kell.

1.2-1.3. Kanca és fedezőmén tenyésztési adattárolás - támogatást igényelhet a törzskönyvező szervezet, ha az állattenyésztési központi adatbank részére adattárolás céljára előkészíti és feldolgozza a tenyészkancák és fedezőmének tenyésztési adatait.

Az igényjogosultságot az OMMI igazolja, az adatbankba átvett adatok száma alapján, mely igazolást az igénylőlaphoz mellékelni kell.

2. Törzskönyvezés, teljesítményvizsgálat végzése, tenyészérték megállapítása

2.1. Származás-nyilvántartás (kancafedeztetés-nyilvántartás) - támogatást igényelhet a törzskönyvező szervezet, a kancafedeztetés nyilvántartásáért.

Az igényjogosultságot az OMMI által hitelesített származásnyilvántartással kell igazolni, melyről kiadott igazolást az igénylőlaphoz mellékelni kell.

2.2. Törzskönyvi ellenőrzésben tartás (tenyészkancák) - támogatást igényelhet az elismert tenyésztő szervezet a törzskönyvi nyilvántartásért, a méneskönyv előkészítésért.

A tenyésztők a törzskönyvezéshez nyújtott támogatást a tenyésztő szervezeten keresztül igénylik.

Az igényjogosultságot az OMMI által hitelesített törzskönyvi adatokról kiadott igazolással kell igazolni, melyet az igénylőlaphoz mellékelni kell.

2.3. Származásellenőrzés - támogatást igényelhet a tenyésztő, ha a származásellenőrzés érdekében az OMMI vércsoportvizsgálatot rendel el, és a vizsgálat alapján a szülők nem zárhatók ki.

Az igényjogosultságot az OMMI igazolja, mely igazolást az igénylőlaphoz mellékelni kell.

2.4. Tenyészkanca tenyészértékbecslés - támogatást igényelhet az elismert tenyésztő szervezet a tenyészkancák tenyészértékbecsléséért.

Az igényjogosultságot az OMMI igazolja, az ellenőrzött és hitelesített tenyészértékbecslési listák és rangsorok alapján, mely igazolást az igénylőlaphoz mellékelni kell.

2.5. Méncsikók központi saját-teljesítményvizsgálata - támogatást igényelhet az elismert tenyésztő szervezet a méncsikók Teljesítményvizsgálati Kódexben meghatározott központi méntelepi saját-teljesítményvizsgálatáért.

Az igényjogosultságot az OMMI igazolja, mely igazolást az igénylőlaphoz mellékelni kell.

VI. Baromfi- és egyes kisállattenyésztés

1. Törzskönyvezés, teljesítményvizsgálat végzése, tenyészérték megállapítása

1.1 Törzskönyvezés

Baromfi

Támogatást igényelhet a tenyésztő a tenyésztőszervezetek származási igazolásával rendelkező állományok után a betörzsesített nőivarú egyedenként.

Az igényjogosultságot az OMMI igazolja, mely igazolást az igénylőlaphoz mellékelni kell.

Támogatás állományonként évente egy alkalommal igényelhető.

Nyúl, prémesállat és méh

Támogatást igényelhet az elismert házinyúl- és angóranyúl-tenyésztő szervezet a hitelesített törzskönyvi nyilvántartásában szereplő tetovált egyedi azonosítóval ellátott tenyésznövendék után.

Az igényjogosultságot az OMMI igazolja, mely igazolást az igénylőlaphoz mellékelni kell.

Támogatás évente egy alkalommal igényelhető.

Támogatást igényelhet a prémesállat-tenyésztő az egyedi bírálat alapján főtörzskönyvbe vett és hitelesített törzskönyvi adatokkal rendelkező tenyésztésre alkalmas egyedek után.[74]

Az igényjogosultságot az OMMI igazolja, mely igazolást az igénylőlaphoz mellékelni kell.

Támogatás évente egy alkalommal igényelhető.

Támogatást igényelhet a méhanyanevelő, aki törzskönyvezett, a szakintézet által rendszeresen vizsgált és minősített méhcsaládokkal rendelkezik, a vizsgált és minősített anyacsaládok után, a vizsgálati díj befizetését követően.

Az igényjogosultságot az OMMI igazolja, mely igazolást az igénylőlaphoz mellékelni kell.

Támogatás évente egy alkalommal igényelhető.

VII. A fajtaelismerés keretében végzett teljesítményvizsgálat

Támogatást igényelhet az a bejelentő, fajtafenntartó, akinek a fajtája a fajtaelismerés keretében központi teljesítményvizsgálaton részt vesz.

Az igényjogosultságot az OMMI igazolja, mely igazolást az igénylőlaphoz mellékelni kell.

Támogatás évente egy alkalommal igényelhető.

9. számú melléklet a 44/1995. (XII. 29.) FM rendelethez[75]