107/1995. (IX. 8.) Korm. rendelet

az erőművek létesítési és üzembe helyezési engedélyezési eljárásáról

A villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló - az 1995. évi LXXI. törvénnyel módosított - 1994. évi XLVIII. törvény (VET) 57. §-a (6) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

1. §

(1) E rendelet hatálya a 20 MW vagy azt meghaladó teljesítményű közcélú, valamint az 50 MW vagy annál nagyobb teljesítményű saját használatú erőműnek - a VET 15-16. §-ában meghatározott -

a) létesítési engedélyezési eljárására,

b) üzembe helyezési eljárására terjed ki.

(2) E rendelet alkalmazásában erőmű alatt az erőművi technológiai berendezéseket és létesítményeket is érteni kell.

(3) Nem terjed ki e rendelet hatálya

a) az erőmű működéséhez szükséges épületekre, építményekre,

b) az atomerőmű létesítési és üzembe helyezési engedélyezési eljárására.

2. §

E rendelet hatálya alá tartozó erőmű létesítési és üzembe helyezési engedélyezési eljárásban első fokon eljáró hatóság a Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: Hivatal).

3. §

(1) Az erőmű létesítési és üzembe helyezési engedélyezési eljárásban az 1. számú mellékletben felsorolt és az abban meghatározott esetben érdekelt szakhatóságok működnek közre.

(2) Nincs szükség szakhatósági hozzájárulásra azokban az ügyekben, amelyekben a szakhatóság az 1. számú melléklet szerinti érdekeltségi körében és külön jogszabályban meghatározott hatáskörében jogerős engedélyt adott, ha azt a kérelmező becsatolja.

(3) A szakhatóságok hozzájárulását a kérelmezőnek kell beszereznie.

(4) A szakhatósági hozzájárulást az (1) bekezdés szerinti eljárásban hozott engedélybe kell foglalni.

4. §

Az erőmű minden termelő egységének üzembe helyezésére a próbaüzem és a működési engedélyezési eljárás előtt engedélyt kell kérni. A kérelmet tizenöt napon belül kell elbírálni. Az engedélykérelem tartalmával és mellékleteivel kapcsolatos előírásokat a 2. számú melléklet tartalmazza.

5. §

Az erőmű létesítési és üzembe helyezési engedélyezési eljárásban - a VET-ben, az annak végrehajtásáról rendelkező 34/1995. (IV. 5.) Korm. rendeletben és e rendeletben foglalt eltérésekkel - az építési és használatbavételi engedélyezési eljárásról szóló jogszabályokat kell alkalmazni.

6. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba; egyidejűleg az atomenergiáról szóló 1980. évi I. törvény végrehajtásáról intézkedő 12/1980. (IV. 5.) MT rendelet 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az atomenergia alkalmazási körébe tartozó radioaktív anyagok, valamint ilyen radioaktív anyagot tartalmazó, illetőleg ionizáló sugárzást kibocsátó berendezés, készülék tulajdonjogának megszerzését a népjóléti miniszter feltételekhez kötheti, továbbá előírhatja birtoklásuk, üzemben tartásuk bejelentését."

Horn Gyula s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 107/1995. (IX. 8.) Korm. rendelethez

Az erőművek létesítési és üzembe helyezési engedélyezési eljárásában közreműködő szakhatóságok:

1. A Belügyminisztérium területén

a) tűzvédelmi ügyekben

- első fokon: a hivatásos önkormányzati tűzoltóság székhelye szerint illetékes jegyző, a fővárosban a főjegyző,

- másodfokon: a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal;

b) polgári védelmi ügyekben

- első fokon: a területileg illetékes polgári védelmi parancsnokság,

- másodfokon: a polgári védelem irányítását és felügyeletét ellátó országos szervezet

a tűzvédelem és polgári védelem

2. A Népjóléti Minisztérium területén

- első fokon: az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat városi, fővárosi, kerületi intézetei,

- másodfokon: az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei, fővárosi intézete,

az emberi tartózkodás céljára szolgáló, továbbá káros környezeti hatású létesítmény létesítése esetében

a közegészség- és járványügy

3. A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium területén

a) a természetvédelmi ügyekben:

- első fokon: a területileg illetékes természetvédelmi (nemzeti park) igazgatóság,

- másodfokon: a KTM Természetvédelmi Hivatal, az országos jelentőségű védett és védelemre tervezett

természeti értékeket, területeket érintő vagy azokra hatással levő építmény létesítése esetén

a természet- és tájvédelem

b) a környezetvédelmi ügyekben:

- első fokon: a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőség,

- másodfokon: a Környezetvédelmi Főfelügyelőség,

a veszélyes hulladék ártalmatlanításával, lerakásával kapcsolatos építmény, az erőmű zaj- és rezgésvédelmével, a levegőtisztaság, valamint a felszíni és felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi védelmével kapcsolatban

a környezetvédelem

4. A Közlekedési Hírközlési és Vízügyi Minisztérium területén[1]

a) a polgári repülési ügyekben

- első fokon: Légügyi Igazgatóság,

- másodfokon: Légügyi Főigazgatóság

a polgári repülés biztonsága

b) a hírközlési ügyekben

- első fokon: a területi hírközlési felügyelet,

- másodfokon: a Hírközlési Főfelügyelet

a hírközlés biztonsága

c) útügyekben

közutak esetében:

a fővárosi kerületek és a fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő közutak kivételével

- első fokon: központi közlekedési felügyelet és a megyei, fővárosi közlekedési felügyeletek,

- másodfokon: Közlekedési főfelügyelet,

a fővárosi kerület tulajdonában lévő közút esetében

- első fokon: Fővárosi Önkormányzat Főjegyzője,

- másodfokon: Közlekedési Főfelügyelet

a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő közutak esetében

- első fokon: Fővárosi Közlekedési Felügyelet,

- másodfokon: Közlekedési Főfelügyelet;

az útügy és a közúti közlekedés biztonsága

d) vasútügyekben

országos közforgalmú vasút esetén:

- első fokon: a Központi Közlekedési Felügyelet,

- másodfokon: a Közlekedési Főfelügyelet,

helyi és saját használatú vasút esetén:

- első fokon: a megyei, fővárosi közlekedési felügyelet,

- másodfokon: a Közlekedési Főfelügyelet

a vasúti közlekedés biztonsága

e) hajózási ügyekben

- első fokon: a külön jogszabályban* meghatározott területileg illetékes megyei közlekedési felügyelet,[2]

- másodfokon: a Közlekedési Főfelügyelet

a hajózás biztonsága

f) vízügyekben

- első fokon: az illetékes vízügyi igazgatóság,

- másodfokon: az Országos Vízügyi Főigazgatóság

a vízkivétel szempontjai, a vizek lefolyási és áramlási viszonyai

5. Honvédelmi Minisztérium területén

- első fokon: a katonai légügyi szerv,

- másodfokon: a Honvédelmi Minisztérium

a repülés biztonsága

6. Ipari és Kereskedelmi Minisztérium területén

- első fokon: az Állami Energetikai és Energiabiztonságtechnikai Felügyelet,

- másodfokon: az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, az erőműben létesített kazán, nyomástartó berendezés, gőz- és gázturbina, generátor, nagyfeszültségű villamos berendezés, gáz- vagy olajellátó rendszer létesítése vagy átalakítása terén

az ipari műszaki biztonságtechnika

7. Az önkormányzatok területén

- első fokon: a létesítendő erőmű székhelye szerint illetékes jegyző, fővárosban a főjegyző,

- másodfokon: az erőmű telephelye szerint illetékes közigazgatási hivatal

az építésügy

8. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma területén[3]

- első fokon: a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal illetékes regionális szervezeti egysége,

- másodfokon: a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke

a kulturális örökségvédelem

követelményeinek érvényre juttatása céljából.

2. számú melléklet a 107/1995. (IX. 8.) Korm. rendelethez

A) Az üzembe helyezési engedélykérelem kellékei:

1. A kérelmező

a) megnevezése

b) székhelye (telephelye)

c) felelős vezetője

2. Az üzembe helyezendő termelőegység

a) megnevezése

b) névleges teljesítőképessége

c) próbaüzem tervezett kezdési időpontja

d) létesítési engedélyének száma.

B) Az üzembe helyezési engedélykérelemhez mellékelni kell:

1. a szakhatóságok üzembe helyezésre, használatbavételre vonatkozó hozzájárulását,

2. az erőművi berendezések egyes elemeire vonatkozó egyedi berendezések vizsgálati és a berendezések együttes vizsgálati jegyzőkönyvek, az előzetes műszaki vizsgálatok, a munkavédelmi vizsgálatok, az előírt hatósági vizsgálatok, az előzetes villamospróbák, a mechanikus próbák, a részleges üzemi próbák, az első üzembevételek és az üzemi próbák jegyzőkönyveinek felsorolását,

3. a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy az erőművi termelőegység próbaüzemének jogi, műszaki és személyi feltételei adottak,

4. a villamos energia vásárlójának nyilatkozatát arról, hogy a próbaüzem során termelt villamos energiát átveszi.