20/1995. (III. 3.) Korm. rendelet
a kisebbségi önkormányzatok költségvetésének, gazdálkodásának, vagyonjuttatásának egyes kérdéseiről
A Kormány a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Nek. tv.) 64. §-ának (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:
A rendelet hatálya
1. §
(1) A rendelet hatálya kiterjed
a) az országos kisebbségi önkormányzatokra;
b) a helyi (a fővárosban: kerületi, fővárosi) kisebbségi önkormányzatokra (a továbbiakban: helyi kisebbségi önkormányzatokra), valamint ezek intézményeire;
c) a helyi önkormányzatokra.
(2) A kisebbségi települési önkormányzatokra - az e rendeletben foglalt eltérésekkel - a helyi önkormányzatokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
Országos kisebbségi önkormányzatok
2. §
(1)[1] Az országos kisebbségi önkormányzatok szervezetének gazdálkodására a 114/1992. (VII. 23.) Korm. rendelet és a 219/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet előírásait kell megfelelően alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti gazdálkodást szolgáló bankszámla nyitásához az Országos Választási Bizottság igazolása és az országos kisebbségi önkormányzat alakuló ülésének jegyzőkönyve szolgál alapul.
(3) Az országos kisebbségi önkormányzatok a Nek. tv. 63. §-ának (4) bekezdésében foglaltak szerint a részükre juttatott vagyon hozadékából és egyéb bevételeikből fedezik működésük költségeit.
(4) Az országos kisebbségi önkormányzat a Nek. tv. 55. §-ának (2) bekezdés b) pontja alapján az Országgyűléshez nyújthatja be támogatás iránti igényét - a 74/1994. (XII. 27.) OGY határozat II. fejezetében foglaltak szerint - az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága elnökéhez intézve.
3. §
(1) A Nek. tv. 59. §-ának (2)-(3) bekezdésében foglaltak vonatkozásában a (2)-(11) bekezdésekben foglaltak szerint kell eljárni.
(2) Az országos kisebbségi önkormányzat alakuló közgyűlésén a székhelyének megválasztásáról hozott döntéséről - az egyidejűleg megbízott tisztségviselője útján - legkésőbb nyolc napon belül értesíti a székhelye szerint illetékes önkormányzat polgármesterét, Budapesten a főpolgármestert.
(3) A megkeresett önkormányzat - Budapesten a Fővárosi Önkormányzat, a kerületi önkormányzatokkal együttműködve - az értesítés kézhezvételétől számított harminc napon belül felajánl legalább három - a Nek. tv. 59. §-ának (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelő - ingatlant. A felajánlásban az önkormányzat közli az ingatlanok - hivatalos értékbecsléssel megállapított - vételárát.
(4) Az országos kisebbségi önkormányzat a (3) bekezdés szerint felajánlott ingatlant csak a célszerű használatra való alkalmatlanság címén utasíthatja vissza. Ebben az esetben nyolc napon belül a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelően újabb ingatlan(oka)t kell felajánlani. Az alkalmasság kérdésében felmerült vita esetén a (7) bekezdésben megjelölt bizottság dönt.
(5)[2] A felajánlott ingatlanokról és az esetleges vitákról az országos kisebbségi önkormányzat - minden, a döntéshez szükséges adatot tartalmazó levélben - haladéktalanul értesíti a Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert. Az értesítésben jogosult megnevezni a számára legkedvezőbbnek ítélt ajánlatot.
(6) Az országos kisebbségi önkormányzat - amennyiben minden ehhez szükséges előzetes tárgyalást lefolytatott - más ingatlan megvásárlására is tehet javaslatot a NEKH elnökének.
(7) A NEKH elnöke 1995. március 31-ig - saját vezetésével - a Nek. tv. 62. §-ának (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelő bizottságot alakít a Miniszterelnöki Hivatal, a Belügyminisztérium, a Pénzügyminisztérium képviselőiből. A bizottság eseti tagjai az érintett országos kisebbségi önkormányzat, valamint a székhelye szerinti település önkormányzatának képviselője.
(8) A bizottság az (5) bekezdésben írt értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül - az esetleges alternatív megoldások feltüntetésével is - javaslatot terjeszt a Kormány elé a megfelelő ingatlan megvásárlására.
(9)[3] A Kormány - határozatában - megbízza a Kincstári Vagyonkezelő Szervezetet (a továbbiakban: KVSZ) a megjelölt ingatlannak a meghatározott vételáron történő megvásárlására, és a rendeltetésszerű használathoz szükséges felújítási, átalakítási munkálatok elvégeztetésére a kisebbségi kompenzációs keret (a Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló 1994. évi CIV. törvény 1. számú melléklet, VII. Miniszterelnökség fejezet, 25. cím, 2. alcím, 31. előirányzat-csoport) terhére.
(10)[4] A KVSZ által megkötött adásvételi szerződés alapján a Miniszterelnöki Hivatal átutalja a vételárat az eladónak, az ingatlan felújítási, átalakítási munkálatainak költségeit a KVSZ-nek, az értékbecslési gyakorlatban szokásos mértékű ingatlanközvetítői díjakat a jogosultnak. A felújítást követően megvásárolt ingatlant a KVSZ a Nek. tv. 59. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint a (9) bekezdés szerinti kormányhatározatban megnevezett országos kisebbségi önkormányzat ingyenes használatába adja.
(11) A székhely szerinti település önkormányzata - Budapesten a Fővárosi Közgyűlés - a felajánlott ingatlanok bármelyikének a használati jogát ingyenesen közvetlenül is átadhatja az országos kisebbségi önkormányzatnak. Ebben az esetben a kompenzáció a kiürítéssel kapcsolatban felmerülő költségek megtérítését jelenti.
4. §
A Nek. tv. 63. §-ának (4)-(5) bekezdésében foglaltak végrehajtásáról
a) a vagyonnal való gazdálkodás rendjének szabályozása tekintetében a Kormány,
b) a vagyonjuttatásról a pénzügyminiszter intézkedik.
Helyi kisebbségi önkormányzatok
5. §[5]
6. §[6]
7. §[7]
8. §
(1)[8]
(2)[9]
(3)[10]
(4)[11]
(5)[12]
(6) Az államháztartáson kívülről származó pénzeszközök felhasználására a helyi kisebbségi önkormányzat a Ptk. 74/G. §-ának (1) bekezdése alapján közalapítványt is létrehozhat, továbbá e pénzeszközökkel a Ptk. 61-65. §-aiban foglaltak alapján az egyesületekre vonatkozó szabályok szerint a 114/1992. (VII. 23.) és a 157/1992. (XII. 4.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően is gazdálkodhat. E pénzeszközök felhasználása nem eredményezhet többletkötelezettséget az állam, illetve a helyi önkormányzat részére.
9. §[13]
10. §[14]
11. §[15]
12. §[16]
13. §[17]
14. §[18]
15. §
(1) Az önkormányzati hivatal a költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló 179/1991. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján a helyi kisebbségi önkormányzat vagyoni és számviteli nyilvántartásait a helyi önkormányzat nyilvántartásain belül elkülönítetten vezeti, valamint az e rendeletben foglaltak alapján készíti el költségvetési beszámolóját oly módon, hogy az a saját költségvetési beszámolójával egybeépíthető, illetve összevonható legyen.
(2)[19]
16. §
A helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény 92. §-a szerinti ellenőrzés kiterjed a helyi kisebbségi önkormányzatok és a helyi kisebbségi önkormányzati intézmények gazdálkodására is. Kivételt képeznek ez alól a 8. § (6) bekezdésében foglalt gazdálkodási formák.
17. §
(1) A helyi kisebbségi önkormányzat működéséhez szükséges ingatlant, továbbá azt az ingatlant, amelynek átadását a helyi önkormányzat és a helyi kisebbségi önkormányzat egyetértően hasznosnak ítéli, a Nek. tv. 59. §-ának (1) bekezdésére is tekintettel a helyi kisebbségi önkormányzat használatába kell adni. Erről a helyi kisebbségi önkormányzat egyetértésével a helyi önkormányzat dönt.
(2) Az (1) bekezdésben írt ingatlan felszabadításával kapcsolatos költségeket a helyi önkormányzat viseli. Amennyiben a rendeltetésszerű működéshez elengedhetetlenül szükséges ingatlan felszabadítása igazolható veszteséggel jár, kompenzációért folyamodhat a (4) bekezdésben foglaltak szerint.
(3) A (2) bekezdésben írt ügyek elbírálásánál a bizottság eseti tagjai: az érintett kisebbség országos önkormányzatának, illetve az érintett helyi önkormányzat által megjelölt országos önkormányzati érdekképviseleti szervezet képviselője. Tanácskozási joggal meg kell hívni az érintett helyi önkormányzat, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat képviselőit is.
(4)[20] A (2) bekezdésben írt kompenzáció forrása a 3. § (9) bekezdésében írt kisebbségi kompenzációs keretnek az országos kisebbségi önkormányzatok igényei kielégítése után fennmaradó hányada. A helyi kompenzációs igényeket 1995. szeptember 15-ig lehet benyújtani a 3. § (7) bekezdésében megjelölt bizottsághoz. Az 1995. november 19-én megválasztott helyi kisebbségi önkormányzatok elhelyezésére vonatkozó kompenzációs igényeket 1996. április 15-ig lehet benyújtani a fentiekben megjelölt bizottsághoz. A kompenzáció összegéről -a bizottság javaslata alapján - a Kormány határozatában dönt.
Záró rendelkezés
18. §
Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.
Horn Gyula s. k.,
miniszterelnök
Lábjegyzetek:
[1] Megállapította a 217/1999. (XII. 27.) Korm. rendelet 94. § (1) bekezdése. Hatályos 2000.01.01.
[2] Módosította a 363/2006. (XII. 28.) Korm. rendelet 7. § e) pontja. Hatályos 2007.02.01.
[3] Megállapította a 148/1995. (XII. 7.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 1995.12.10.
[4] Megállapította a 148/1995. (XII. 7.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 1995.12.10.
[5] Hatályon kívül helyezte a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 167. § a) pontja. Hatálytalan 1999.01.01.
[6] Hatályon kívül helyezte a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 167. § a) pontja. Hatálytalan 1999.01.01.
[7] Hatályon kívül helyezte a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 167. § a) pontja. Hatálytalan 1999.01.01.
[8] Hatályon kívül helyezte a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 167. § a) pontja. Hatálytalan 1999.01.01.
[9] Hatályon kívül helyezte a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 167. § a) pontja. Hatálytalan 1999.01.01.
[10] Hatályon kívül helyezte a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 167. § a) pontja. Hatálytalan 1999.01.01.
[11] Hatályon kívül helyezte a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 167. § a) pontja. Hatálytalan 1999.01.01.
[12] Hatályon kívül helyezte a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 167. § a) pontja. Hatálytalan 1999.01.01.
[13] Hatályon kívül helyezte a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 167. § a) pontja. Hatálytalan 1999.01.01.
[14] Hatályon kívül helyezte a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 167. § a) pontja. Hatálytalan 1999.01.01.
[15] Hatályon kívül helyezte a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 167. § a) pontja. Hatálytalan 1999.01.01.
[16] Hatályon kívül helyezte a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 167. § a) pontja. Hatálytalan 1999.01.01.
[17] Hatályon kívül helyezte a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 167. § a) pontja. Hatálytalan 1999.01.01.
[18] Hatályon kívül helyezte a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 167. § a) pontja. Hatálytalan 1999.01.01.
[19] Hatályon kívül helyezte a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 167. § a) pontja. Hatálytalan 1999.01.01.
[20] Megállapította a 148/1995. (XII. 7.) Korm. rendelet 2. §-a. Hatályos 1995.12.10.