38/1995. (VIII. 25.) IKM rendelet

a lakossági fogyasztók részére háztartási célra szolgáltatott villamos energia díjának megállapításáról

Az árak megállapításáról szóló, többször módosított 1990. évi LXXXVII. törvény 7. §-ában kapott felhatalmazás alapján a lakossági fogyasztók részére háztartási célra szolgáltatott villamos energia legmagasabb díját - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következők szerint állapítom meg:

1. §

(1)[1] A lakossági fogyasztók háztartási célú villamos energia fogyasztását - a (2) bekezdésben, valamint a 2/A. §-ban említett fogyasztás kivételével - az 1. számú melléklet A) díjszabása szerinti díjakkal kell elszámolni.

(2) A kizárólag éjszakai és ráfűtéses időszakban hálózatra kapcsolt, illetve az áramszolgáltató és a lakossági fogyasztó között létrejövő szerződés alapján ugyanezen időszakban hálózatra kapcsolható, 80 litert meghaladó víztérfogatú villamos vízmelegítő készülékek és hőtároló kályhák külön mért villamosenergia-fogyasztását az 1. számú melléklet B) díjszabása szerinti díjakkal kell elszámolni.

(3) A (2) bekezdésben említett, az éjszakai és ráfűtéses időszakban hálózatra kapcsolt készülékek hálózatra kapcsolási ideje - más megállapodás hiányában - nem lehet összesen napi nyolc óránál kevesebb.

(4) A kizárólag éjszakai és ráfűtéses időszakban hálózatra kapcsolt, illetve az áramszolgáltató és a lakossági fogyasztó között létrejövő szerződés alapján ugyanezen időszakban hálózatra kapcsolható hőtároló készülékekkel egy tekintet alá esnek az engedélyezett villamos fűtésű cserépkályhák és egyéb - alapfűtés jellegű - közvetlen, a hálózatra nem dugaszolhatóan csatlakozó, 1,5 kW-ot meghaladó teljesítményű helyiségfűtő készülékek is, ha azokat a fogyasztó kívánságára a hőtároló rendszerű kályhákkal azonos üzemmódban üzemeltetik.

(5) A fogyasztó kívánságára a (4) bekezdés szerinti nem hőtárolós készülékek, valamint az ugyanazon fogyasztási helyen üzemeltetett, 80 litert meghaladó víztérfogatú villamos vízmelegítő készülékek fogyasztását kéttarifás fogyasztásmérővel kell mérni. Ezen készülékek fogyasztását a csúcsidőszakból ki kell zárni. A csúcsidőszak

- a téli időszámítás tartama alatt 16 óra 30 perctől 21 óráig,

- a nyári időszámítás tartama alatt 17 óra 30 perctől 22 óráig

terjed.

(6) Az (5) bekezdés szerinti üzemmód esetén az elszámolás a következőképpen történik:

a) A nappali időszakban az egyik mérőmű működik, és a fogyasztást az 1. számú melléklet A) díjszabása szerinti díjakkal kell elszámolni.

A nappali időszak

- a téli időszámítás tartama alatt 6 órától 16 óra 30 percig,

- a nyári időszámítás tartama alatt 7 órától 17 óra 30 percig terjed.

b) Az éjszakai időszakban a másik mérőmű működik, és a fogyasztást az 1. számú melléklet B) díjszabása szerinti díjakkal kell elszámolni.

Az éjszakai időszak

- a téli időszámítás tartama alatt 21 órától 6 óráig,

- a nyári időszámítás tartama alatt 22 órától 7 óráig

terjed.

(7)[2] Az 1. számú mellékletben szereplő díjakhoz tartozó éves fogyasztási tömböket a számlázás során időarányosan kell alkalmazni, és egy év elteltével végelszámolást kell készíteni. Az éves fogyasztási tömbök igazolt társbérlőnként külön-külön alkalmazandók.

(8) A lakossági fogyasztók részére háztartási célra szolgáltatott villamos energia díjának egyéb alkalmazási területeit e rendelt 2. számú melléklete tartalmazza.

(9) A 2. számú melléklet 2., 4. és 6. pontjában feltüntetett fogyasztók 1. számú melléklet A) díjszabás szerint elszámolandó villamosenergia-felhasználásának teljes mennyiségénél a II. tömb szerinti díjat kell alkalmazni.

2. §

(1) Az a fogyasztó, aki több fogyasztási helyen vételez villamos energiát, a háztartási célra felhasznált villamos energiának az 1. számú melléklet A) díjszabása szerinti elszámolásánál az I. tömbhöz tartozó díjat csak az állandó bejelentett lakásául szolgáló fogyasztási helyen veheti igénybe. A többi fogyasztási helyen a fogyasztásnak az I. tömbbe tartozó részét is a II. tömb szerinti díjjal kell elszámolni, ideértve a 2. számú melléklet 3. pontjában szereplő fogyasztást is.

(2) Az állandó bejelentett lakást magában foglaló épület közös használatú helyiségeit az (1) bekezdés alkalmazásában külön fogyasztási helynek kell tekinteni.

2/A. §[3]

Az 1. számú melléklet C) díjszabása szerinti díjakkal kell elszámolni a villamosenergia-ipari társaságok munkavállalói és nyugdíjasai által vételezett villamos energiát.

3. §[4]

A fogyasztó szerződésszegése (szabálytalan vételezése) esetén a VET 51. §-ának (1) bekezdésében és 52. §-ának (2) bekezdésében előírt felemelt díj

42 Ft/kWh.

4. §

A 3. §-ban és az 1. számú mellékletben közzétett díjak az általános forgalmi adót nem tartalmazzák.

5. §

(1) Ez a rendelet 1995. szeptember 1-jén lép hatályba.

(2) A rendeletben foglaltakat első alkalommal a hatálybalépés utáni első leolvasást követő villamosenergia-fogyasztás elszámolásánál kell alkalmazni. Éves számlázás esetén a 34/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet 1. számú mellékleteként közzétett Villamos energia közüzemi szabályzat 14. § (4) bekezdés b) pontja szerint kell eljárni.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az ipari és kereskedelmi miniszternek a lakosság részére háztartási célra szolgáltatott villamos energia árának megállapításáról szóló 42/1994. (XII. 27.) IKM rendelete hatályát veszti.

Dunai Imre s. k.,

ipari és kereskedelmi miniszter

1. számú melléklet a 38/1995. (VIII. 25.) IKM rendelethez[5]

A lakossági fogyasztók részére háztartási célra szolgáltatott villamos energia díjai általános forgalmi adó nélkül

2. számú melléklet a 38/1995. (VIII. 25.) IKM rendelethez

A lakossági fogyasztók által háztartási célra felhasznált villamos energia elszámolásán túlmenően - más megállapodás hiányában - e rendelet 1. számú mellékletében közzétett díjakkal kell elszámolni, figyelemmel az 1. § (9) és 2. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakra is:

1. a lakóépületek közös helyiségeiben a lakók által közösen használt háztartási célú készülékek (villamos forróvíztároló, mosógép, centrifuga stb.) üzemeltetéséhez fogyasztott villamos energiát, ha annak árát a lakók fizetik;

2. tulajdonosok által lakott lakásokból álló vagy tulajdonosok és bérlők által vegyesen lakott lakóépületek 2. § (2) bekezdés alatti fogyasztási helyének villamosenergiafelhasználását, ideértve a kizárólag bérlők által lakott lakóépületek olyan külön mért villamosenergia-fogyasztását is, melynek ellenértéke közvetlenül a bérlők között kerül felosztásra (pl. a központi fűtőberendezés villamosenergia-fogyasztása);

3. magánszemély, lakás- és garázsszövetkezet tulajdonában lévő vagy általa bérelt gépkocsitároló külön mért villamosenergia-fogyasztását;

4. a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény 8. §-ának (1) bekezdésében meghatározott és ugyanezen törvény 9. §-a szerint a bírósági nyilvántartásba felvett egyházak - hitéleti tevékenység folytatására szolgáló - épületeinek, helyiségeinek villamosenergia-fogyasztását;

5. a diplomáciai rendeltetésű, lakás céljára is felhasznált épületek villamosenergia-fogyasztását;

6. azoknak a nem nyereségorientált, szociális jellegű intézményeknek (pl. szociális otthon, rendház, szeretetotthon, gyermekotthon stb.) a villamosenergia-felhasználását, amelyek a gondozottak vagy más minőségben ott lakók állandó bejelentett lakásául szolgálnak, ideértve az átmeneti szállást és a menekültek elhelyezésére szolgáló intézményt is.

Amennyiben az intézményben lakók - akár egyénileg, akár az intézmény által szervezett módon - az intézmény területén a lakóhelyiségen kívüli, elkülönített helyiségekben adózás alá eső tevékenységet folytatnak, és ezekben a helyiségekben a beépített villamos berendezések teljesítménye meghaladja a 10 kVA-t, e helyiségek villamosenergia-fogyasztását elkülönítetten kell mérni, és az elszámolásnál a lakossági fogyasztókon kívüli egyéb fogyasztók részére szolgáltatott villamos energia árának megállapításáról szóló 11/1996. (II. 27.) IKM rendeletben foglalt árakat kell alkalmazni.[6]