38/1995. (X. 7.) NM rendelet

egyes egészségügyi szakképesítések szakmai követelményeinek kiadásáról

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §

A népjóléti ágazatba tartozó egészségügyi szakasszisztens (műtős szakasszisztens, aneszteziológiai szakasszisztens, röntgen-műtős szakasszisztens, elektronmikroszkópos szakasszisztens, radiofarmakológiai szakasszisztens, gyógyszertári analitikus szakasszisztens), klinikai szakápoló (onkológiai szakápoló, diabetológiai szakápoló), boncmester, élelmezésvezető, műtőssegéd, csecsemő- és gyermekápoló, egészségügyi szakgondozó szakképesítések szakmai és vizsgáztatási követelményeit az e rendelet mellékletében foglaltak szerint határozom meg.

2. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.

Szabó György s. k.,

népjóléti miniszter

Melléklet a 38/1995. (X. 7.) NM rendelethez

JEGYZÉK

az állam által elismert - a népjóléti miniszter ágazatához tartozó - szakképesítésekhez emelkedő sorszám szerint kiadott szakmai és vizsgáztatási követelményekről

[1]

I.

A Jegyzék 18. sorszáma szerint kiadott egészségügyi szakasszisztens (műtős szakasszisztens) szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 61 9 3232 12 1 0 47 (gyűjtő)

2. A szakképesítés megnevezése: Egészségügyi szakasszisztens (műtős szakasszisztens)

Egyedi azonosító száma: 61 4 3232 12 1 0 39

3. A képzés formája: iskolarendszeren kívüli

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A műtős szakasszisztens kórházak általános és speciális műtőiben, valamint központi műtőegységeiben a következő feladatokat végzi:

- előkészíti a technikai berendezéseket és eszközöket, ellenőrzi azok működőképességét, gondoskodik az eszközök és műtőberendezések meghibásodása esetén a javítási és karbantartási munkák elvégzéséről,

- előkészíti a steril műszereket, textíliákat, kötszereket, varróanyagokat,

- műtéteket műszerei, megtartva és megtartatva az asepsis és antisepsis szabályait,

- sterilizál kémiai, vegyi anyagokkal, autoklávot, hő-légszekrényt és gázsterilezőt működtet,

- irányítja a műtőssegédek és a takarító személyzet munkáját.

Részt vesz a műtős szakasszisztens- és a műtőssegédjelöltek felkészítésében, oktatásában.

Rendszeresen részt vesz továbbképző programokon.

Megbízás alapján, mint vezető műtős szakasszisztens közreműködik a műtét sikeres végrehajtásához szükséges optimális személyi feltételek biztosításában.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló feladatcsoportok, feladatok:

a) műtét előtti teendők,

b) műtétek műszerelése,

c) műtét utáni teendők.

2. Követelmények

Általános követelmények

A műtős szakasszisztens legyen képes rendeltetésüknek megfelelően alkalmazni

- a különböző típusú műszereket

= szövetek szétválasztására szolgáló (szikék, ollók, fűrészek, csontcsípők, vájt- és laposvésők),

= vérzéscsillapításra szolgáló (Kocher, Pean, Lumnitzer, moszkitó, Payr-szonda + Deschamps-féle kötőtű, dissector),

= rögzítő (anatómiás horgas csipeszek, szervfogók, peritoneum-fogók, Backhaus-féle lepedőfogó) és

= feltáró (hegyes és tompa végű kampók, lapocok),

= szöveteket egyesítő (tűfogók: Mathieu, Hegár, Wagner, sebvarrótűk: háromélű, kör keresztmetszetű és egyenes kapcsok, kapocsrakó és kapocsszedő varrógépek),

- osteosythesis tálca kellékeit (fúrók, lemezek, csavarok, menetvágók), endoszkópos műtétek speciális műszereit,

- a műtéteknél felhasználható

= izoláló anyagokat (nagy lepedő, kis lepedő, lyukas kendő, törülköző, lábzsák),

= kötszereket (nagy hasi kendő, kis szegett törlő, szegett csík, végtelen csík, hajtogatott lap, gömbtörlő, kis nyeles törlő),

= varróanyagokat (felszívódó: mesterséges és természetes alapanyagú, fel nem szívódó: mesterséges és természetes alapanyagú).

A műtős szakasszisztens tudja a műtétek során általa használt gyógyszerek kiszerelését, alkalmazható maximális mennyiségét, adagolásuk lehetséges módjait; legyen képes felismerni a mellékhatásaikat, valamint a túladagolás, illetve túlérzékenységi reakciók jellegzetes tüneteit.

Részletes követelmények

Legyen képes - maximális biztonsággal az asepsis és antisepsis, a munkavédelmi, balesetelhárítási előírások, valamint a szakmai és etikai normák betartásával - önállóan elvégezni.

a) Műtét előtt

- a műtőben használatos technikai berendezések: műtőasztalok, Sonnenburg-asztal, szívóberendezések, műtőlámpák és egyéb technikai eszközök (diathermia, rtg-képerősítő, ultrahang, lézerkészülék) működőképességét ellenőrizni,

- a műtét elvégzéséhez szükséges steril anyagok, eszközök műtőterembe való bekészítését és azok felhasználhatóságát ellenőrizni,

- szakszerűen bemosakodni, beöltözni, beöltöztetni,

- műszerelő asztalokat, a műtéteknél használt eszközöket és a beteget izolálni,

- a beteget elhelyezni különböző típusú műtétekhez, illetve e tevékenységeket irányítani.

b) Műtétek műszerelése

- Az anatómiai, kórtani viszonyok, az egyes műtétek menetének ismeretében, az asepsis és antisepsis szabályainak megtartásával legyen képes önállóan a következőkben felsorolt műtétek közül bármelyiket műszerelni:

Sebészet

- inguinalis, femoralis és hasfali hernia műtétei,

- strumectomia,

- emlő jó- és rosszindulatú daganatainak eltávolítása,

- gastrotomia, gastrostomia,

- gyomorperforáció műtétei,

- vagotomia + pylorus plasztika,

- gyomorresectio,

- gastrectomia,

- appendectomia,

- vékonybél resectiok,

- vastagbél resectiok,

- colostomia,

- aranyeres csomók, végbélsipoly és végbélberepedés műtétei,

- végbél rosszindulatú daganatainak eltávolítása,

- visszérműtétek,

- embolectomia, thtombendarteriectomia,

- choleeystectomia (hagyományos műtéti, laparoscoppal),

- choledochotomia,

- splenectomia,

- tracheostomia,

- Douglas-punkció,

- mellkas és has szurcsapolása,

- kissebészeti beavatkozások (vénapreparálás, kanülálás, tályogfeltárás, sutura),

Traumatológia

- osteosynthesisek

= tomportáji törések,

= combcsonttörések,

= patella-törések,

= tibia- és fibula-törések,

= bokatörések,

= ulna és radius törések,

= olecranon törés,

- amputáció,

- kéz-, ín-, ér- és idegsérülés műtétei,

- trepanatio (epi- és subduralis haematomák ellátása),

- decompressios fasciotomia,

- bőrátültetések,

- lágyrész, mellkasi sérülések ellátása,

- áthatoló hasi sérülések,

- a műtétek során az előkészített technikai eszközöket és berendezéseket működtetni.

c) Műtét u tán i teendők

- irányítani a műtőssegédek munkáját

= a műtő helyiségeinek és berendezési tárgyainak fertőtlenítésében,

= a különböző típusú - fém, műanyag, üveg, textil, gumi - anyagok, eszközök fertőtlenítésében,

= a sterilezésben (autoklávban, hőlégszekrényben), a sterilező berendezések működőképességének folyamatos és időszakos (bakteriológiai tesztpreparátumokkal) ellenőrzésében,

- anyagokat, eszközöket előkészíteni sterilezésre,

- sterilezni gázsterilezőben kémiai/vegyi anyagokkal.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei

a) Iskolai végzettség

- középiskolai végzettség (érettségi).

Szakmai előképzettség (az alább felsoroltak valamelyike):

- felnőtt szakápolói,

- általános betegápolói 1979 előtt,

- ápolói 1997 után,

- gyermekápolói,

- diplomás ápolói,*

- pszichiátriai ápoló és gondozói,

- szülésznői.

b) A szakmában eltöltött gyakorlat

- az alapképzettségnek megfelelően egy év szakmai gyakorlat és egy év műtős asszisztens gyakornoki tevékenység igazolása.

c) A szakmai vizsga megkezdéséig az alább felsorolt műtőgyakorlatok teljesítése, megadott számban műtétek műtőgyakorlatok teljesítése, amelynek elvégzését a jelölt köteles az "Igazolás" című nyomtatványon igazoltatni

- 50 általános sebészeti,

- 50 traumatológiai,

- 20 urológiai,

- 20 nőgyógyászati.

Két évnél régebbi gyakorlati igazolás nem tekinthető érvényesnek.

Amennyiben a jelölt a szakmai követelményeknek saját intézményében nem tud eleget tenni, akkor a vizsgát szervező intézménytől igényelheti a Sebészeti Szakmai Kollégium és a Traumatológiai Szakmai Kollégium által összeállított, a szakmai gyakorlatra javasolt lehetséges gyakorlóhelyek listáját.

2. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltétele

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot átfogja, ezért a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet 7. §-ának (1) bekezdésében foglaltakon túl a vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.

Ezen igazoláshoz csatolni kell a részletezett műtőgyakorlatok teljesítését, ami az alábbi adatokat tartalmazza.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

Azonosak a III/2. "A szakképesítés szakmai követelményei"-ben meghatározottakkal.

4. A szakmai vizsga részei

Szakmai gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga munkafeladatait a szakmai vizsgát szervező intézmény dolgozza ki a III. "A szakképesítés szakmai követelményei"-ben meghatározottak alapján.

A gyakorlati vizsga helye független a vizsgázó saját munkahelyétől, helyét a szakmai vizsgát szervező intézet jelöli ki.

A gyakorlati vizsga két részből áll:

a) Megelőző vizsgafeladat

30 napig tartó értékelt szakmai feladatok elvégzése -15 nap általános sebészeti, 15 nap traumatológiai műtő -.

A vizsgázónak számot kell adnia arról, hogy a szakmai követelményeknek a gyakorlatban megfelel-e.

A vizsgázó vizsgafeladatait két műtős szakasszisztens megfigyelése mellett végzi.

A megelőző vizsgafeladatot a gyakorlati felkészülés terhére kell megszervezni.[2]

b) Vizsgabizottság előtti vizsga

A vizsgázó egy sebészeti és egy traumatológiai műtétet műszerei, a műszerelés megkezdése előtt ismerteti a feladatot.

Szakmai elméleti vizsga

Tantárgyak:

a) műtőszolgálat,

b) sebészet,

c) traumatológia.

Írásbeli vizsga

A vizsgázók a Népjóléti Minisztérium által központilag kiadott feladatlapot oldják meg.

Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga során a vizsgázó az alábbi témakörökből ad számot tudásáról tantárgyanként:

a) Műtőszolgálat

- A korszerű műtőblokk kialakítása.

- A műtőterem és felszerelései.

- A szívó és diatermiás készülékek fajtái és működésük.

- Asepsis, antisepsis.

- Műszerek, tűk és fecskendők előkészítése sterilezéshez.

- Textíliák, gumi, műanyag eszközök és fonalak előkészítése sterilezéshez.

- Sterilezés autoklávban.

- Sterilezés hőlégszekrényben.

- Sterilezés gázban.

- Kémiai sterilezés.

- A sterilező készülékek és a sterilezett anyagok ellenőrzése, a sterilezési napló kezelése.

- A műtéti terület előkészítése, fertőtlenítése.

- A kéz fertőtlenítése, sebészi bemosakodás.

- A műtő fertőtlenítése, takarítási formák.

- A szövetek szétválasztására szolgáló műszerek.

- A vérzéscsillapítás műszerei.

- Rögzítő műszerek.

- Feltáró műszerek.

- Szövetek egyesítésére szolgáló műszerek.

- Szövetek egyesítésére alkalmas varróanyagok.

- A műtőben használatos textíliák, kötszerek.

- A műtőasszisztens feladatai műtét előtt, alatt és után.

- Munkavédelem és balesetelhárítás.

b) Sebészet

- A hasfal és a hasüreg anatómiája.

- A műtétek felosztása cél és indikáció szerint.

- Műtétek a nyakon és műszerelésük.

- Strumectomia és műszerelése.

- Tumoros nyelőcsőszűkület műtéte és műszerelése.

- Benignus nyelőcsőbetegségek: diverticulum, perforatio, achalasia és műszerelésük.

- Tüdőn végzett műtétek és műszerelésük.

- Zárt szívműtétek és műszerelésük.

- Pacemaker-beültetések és műszerelésük.

- Nyitott szívműtétek: az extracorporalis keringés (coronaria és billentyűsebészet műtéti vonatkozásai).

- Rekonstructios érműtétek: arteriális embolectomia, thrombendarteriectomia.

- Műtétek a vénákon: variectomia, thrombectomia, vena cava plicatio és műszerelésük.

- Az emlő műtétei: gyulladásos megbetegedések, jó-és rosszindulatú daganatok és műszerelésük.

- A rekesz és a hasi nyelőcsőszakasz műtéteinek mű-szerelése.

- Hasfali - epigastrialis - és köldöksérvek műszerelése.

- Lágyéksérvek, combsérvek műtéti megoldásai és azok műszerelése.

- Gastrotomia, gastrostomia műszerelése.

- Gyomor és duodenum perforatio műtéti megoldásai és műszerelésük.

- Gyomorresectiok és műszerelésük.

- Vagotomia, pylorus plasztika és műszerelésük.

- Gastrectomia és műszerelése.

- Vékonybél resectiok: anastomosis típusok és azok műszerelése.

- Appendectomia és műszerelése.

- Vastagbél resectios formák: a hemicolectomiák műszerelése.

- A colostomiák fajtái és műszerelésük.

- A végbél elülső resectiója: Dixon-műtét műszerelése.

- A végbélrák: abdomino perinealis rectum exstirpatio műszerelése.

- A végbél jóindulatú megbetegedései és műszerelésük.

- Az epehólyag eltávolítása és műszerelése.

- A közös epevezetéken végzett műtétek és műszerelésük.

- Biliodigestiv anastomosisok és műszerelésük. Transduodenalis sphincterotomia.

- A retroperitomeumban végzett műtétek és műszerelésük.

- A kismedence műtétei.

- Laparoscopos műtétekkel kapcsolatos általános műszerelési tudnivalók.

- Laparoscopos műtétek és műszerelésük.

c) Traumatológia

- A ficamok sebészi kezelése.

- Lágyrészsérülések ellátása, vérzéscsillapítás.

- Nyílt és fedett mellkasi sérülések ellátása.

- Nyílt koponyasérülések és impressziós sérülések ellátása.

- Fedett és áthatoló hasi sérülések.

- Lemezes osteosynthesisek műszerelése.

- Combnyaktörések műszerelése.

- Pertrochantericus törések műszerelése.

- Combcsont velőűrszegezés műszerelése.

- Patella törések műszerelése.

- Térdízületi lágyrészműtétek és műszerelésük.

- Femur és tibia térdízületi töréseinek ellátása és műszerelésük.

- Lábszártörések osteosynthesisei.

- Sípcsont velőűrszegezés és műszerelése.

- Bokatörések és műszerelésük.

- A humerus törések sebészi kezelése.

- Az alkartörések műtétei és műszerelésük.

- A könyökízület műtétei.

- Amputációk és műszerelésük.

- Ínvarratok, ín átültetése.

- Perifériás idegsérülések, idegvarrat.

- Friss kézsérülések ellátása.

- A kéz gennyes gyulladásai és ellátásuk.

- Koponyaűri vérömlenyek ellátása: vérzéscsillapítás az idegsebészetben.

- Az égési sérültek sebészi ellátása.

- Bőrátültetések, bőrpótló eljárások és ezek műszerelése.

- Gerinc- és medencesérülések, ellátásuk, műszerelésük.

- Gerincműtétek és ezek műszerelése.

- Arthrodesisek és műszerelésük.

- A csípőízület prothesis műtétei és műszerelésük.

5. A vizsgázó teljesítményének értékelése

A gyakorlati vizsga osztályzatát a megelőző vizsgafeladatokra és a vizsgabizottság előtt végrehajtott feladatra kapott érdemjegyek alapján kell megállapítani és jegyzőkönyvben rögzíteni.

Megfigyelési szempontok:

- munkaszervezés,

- tevékenység kivitelezése,

- ismeretek alkalmazása,

- team-ben való munkavégzés képessége,

- megjelenés, viselkedés.

Értékelési szempontok:

Elégtelen a vizsgázó gyakorlati vizsgája, ha

- elméleti ismereteit a gyakorlatban nem képes alkalmazni,

- a műtéti előkészítési munkája pontatlan, hiányos,

- műtét közben alapvető műszerelési és sterilitási hibát vét.

Ha bármely gyakorlati vizsgarész osztályzata elégtelen, a gyakorlati vizsga végső osztályzata is elégtelen.

Az írásbeli vizsga értékelését a központi feladatlaphoz kiadott útmutató szerint kell elvégezni, és egyetlen (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.

A szóbeli vizsgát egyetlen (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.

A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és szóbeli vizsga eredményének alapján kell meghatározni az alábbiak szerint:

- az írásbeli és szóbeli vizsga átlageredményét az írásbeli vizsga eredménye felé kerekítve kell megállapítani.

Eredménytelennek kell tekinteni a szakmai elméleti vizsgát, ha a vizsgázó írásbeli vagy szóbeli vizsgájára elégtelen osztályzatot kapott.

A szakmai vizsga előzőekben nem szabályozott egyéb kérdéseiben a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben foglaltak az irányadók.

V. Egyéb tudnivalók

Az eredményes szakmai vizsga után a vizsgázó egészségügyi szakasszisztens (műtős szakasszisztens) szakképesítést kap, amit a vizsgázó nevére kiállított "Bizonyítvány" tanúsít.

A népjóléti miniszter a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében felsorolt szakképzési intézményein túl a szakmai vizsga megszervezésére az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézetet jogosítja fel.

* Hivatkozással a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 11. §-ára a diplomás ápoló képesítéssel rendelkezők a szakmai vizsgát szervező intézmény vezetőjétől kérhetik a megegyező követelmények alapján teljesített gyakorlatok és elméleti vizsgatantárgyak beszámítását, illetve meghatározott vizsgarész teljesítése alól való mentesítést.

II.

A Jegyzék 19. sorszáma szerint kiadott egészségügyi szakasszisztens (aneszteziológiai szakasszisztens) szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 61 9 3232 12 1 0 47 (gyűjtő)

2. A szakképesítés megnevezése: Egészségügyi szakasszisztens (aneszteziológiai szakasszisztens)

Egyedi azonosító száma: 61 4 3232 12 1 0 02

3. A képzés formája: iskolarendszeren kívüli

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

Aneszteziológiai osztály keretében, orvos által végzett műtéti érzéstelenítésnél az alábbi feladatokat végzi:

- előkészíti, ellenőrzi az altatókészüléket,

- előkészíti a beavatkozásokhoz szükséges egyéb eszközöket, gyógyszereket,

- azonosítja a beteget és ellenőrzi a dokumentációját,

- részt vesz a beteg észlelésében,

- útmutatás alapján részt vesz az érzéstelenítés vezetésében,

- az orvos távollétében megkezdi az életveszélyes szövődmények elhárítását, szükség esetén a reszuszcitációt és azonnal értesíti az orvost,

- részt vesz az aneszteziológiai dokumentáció vezetésében,

- fertőtleníti, sterilezi, gondozza az aneszteziológiai felszerelést és tartozékait,

- részt vesz az anyagok, eszközök javíttatásában.

Részt vesz az aneszteziológiai segédszemélyzet, szakasszisztens jelöltek oktatásában.

Részt vesz az aneszteziológiai munka szervezésében.

Rendszeresen részt vesz továbbképző programokon.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok:

a) műtéti érzéstelenítés előtti teendők végzése,

b) érzéstelenítés bevezetése,

c) műtéti érzéstelenítés alatti és utáni teendők végzése.

2. Követelmények

Az aneszteziológiai szakasszisztens legyen képes a gyakorlati tevékenységeket maximális biztonsággal, az asepsis, antisepsis, valamint a munkavédelmi és érintésvédelmi szabályok betartásával végezni.

Legyen képes alkalmazni az aneszteziológiában használt gyógyszereket, ismerje azok hatásait, mellékhatásait, az esetlegesen kialakult szövődmények elhárításának lehetőségeit és módjait.

Ismerje az aneszteziológiai szakasszisztens jogait és kötelességeit.

Tartsa be a munkájára vonatkozó etikai szabályokat (titoktartás, team-munka).

Munkájában hatékonyan alkalmazza a kommunikációs technikát.

Legyen képes - orvosi ellenőrzés, illetve megbízás alapján - önállóan elvégezni az alábbi feladatokat:

a) Műtéti érzéstelenítés előtti teendőket, amelyek a következők:

- az altatókészülék, narkózis - lélegeztető készülék összeállítása, üzembe helyezése, ellenőrzése, hibák felismerése és elhárítása,

- a betegellenőrzés eszközeinek (noninvazív vérnyomásmérő, EKG-monitor, pulzoximéter, capnograph, CVNy-mérő) összeállítása, kezelése, hibák felismerése és elhárítása,

- előkészítés általános vagy regionális érzéstelenítéshez, a használt eszközök ellenőrzése, gyógyszerek felszívása (alkalmazási módjuk, adagolásuk ismerete),

- infúzió összeállítása,

- a beteg fogadása a műtőben, rövid kikérdezése, azonosítása, a beteggel érkező dokumentáció ellenőrzése,

- az orvos által elrendelt premedikáció beadása, illetve beadásának ellenőrzése,

- az anesztéziát közvetlenül megelőző teendők

= a beteg szakszerű fektetésének ellenőrzése (tartós nyomásnak kitett testfelületek, szem, fül-orr védelme...) és a betegre vonatkozó érintésvédelmi szabályok betartása, illetve betartatása,

= monitorok csatlakoztatása, vérnyomásmérés, pulzusszámolás, perifériás véna biztosítása, infúzió bekötése, szükség esetén gyomorszonda, hőmérő szonda levezetése.

b) Az érzéstelenítés bevezetése alatti teendőket, amelyek a következők:

- asszisztálás az orvosnak a narkózis bevezetése során (ismerje az endotracheális intubáció eszközeit és módszereit, különös tekintettel az anesztézia bevezetésének szabályaira, telt gyomrú betegen: a hányás, regurgitáció, aspiráció megelőzése, sürgős teendők regurgitáció és aspiráció esetén),

- asszisztálás az orvosnak különböző regionális anesztéziák során.

c) Műtéti érzéstelenítés alatti teendőket, amelyek a következők:

- a beteg folyamatos észlelése, illetve a fenntartási szak teendőinek végzése az orvos ellenőrzése mellett,

- kézi lélegeztetés (asszisztált és kontrollált) végzése maszkon át és intubált betegnél, gépi lélegeztetés, a lélegeztetés paramétereinek ellenőrzése, a gyakoribb szövődmények és elhárításuk módszereinek ismerete,

- a beteg ápolása, óvása

= lehűlés elleni védelem, a szem és a száj nyálkahártya kiszáradás, illetve sérülés elleni védelme,

- gyógyszerek, infúziós oldatok pótlása,

- asszisztálás az anesztézia befejező szakaszában és az extubálás során, a fellépő szövődmények felismerése, segédkezés az elhárításban,

- asszisztálás az altatási jegyzőkönyv vezetésénél, részvétel a számítógépes adatfeldolgozásban (kezelés, adatok bevitele, lekérése).

d) Műtéti érzéstelenítés utáni teendőket, amelyek a következők:

- a beteg folyamatos észlelése a közvetlen posztanesztéziás (posztoperatív) szakban (ébredőszobai szolgálat),

- a beteg kísérete az orvossal az osztályra vagy az intenzív osztályra, a beteg átadása írásban és szóban,

- az altatógépek, műszerek kikapcsolása, leszerelése, a használt eszközök előkészítése sterilezésre,

- az aneszteziológiai munkahely folyamatos működőképességének biztosítása, a higiénés és a munkavédelmi szabályok ismerete és alkalmazása.

e) A munka során folyamatosan jelentkező feladatok:

- a cardiopulmonalis reszuszcitáció módszereinek ismerete, szükség esetén a reszuszcitáció megkezdése,

- asszisztálás invazív beavatkozásokhoz

= artéria és centrális véna kanülálás,

= Swan-Ganz katéter bevezetés,

= direkt vérnyomásmérés,

- előkészítés

= vércsoport és Rh-faktor meghatározásához,

= csepp- és túlnyomásos transzfúzió adásához,

- vérgázanalízis, sürgős laborvizsgálatok (pl. dextrostix) végzése, illetve a vérminták levétele és eljuttatása a laboratóriumba.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei

a) Iskolai végzettség

- középiskolai végzettség (érettségi).

Szakmai előképzettség (az alább felsoroltak valamelyike):

- felnőtt szakápolói

- általános betegápolói 1979 előtt

- ápolói 1997-től

- csecsemő- és gyermekápolói 1998-tól

- gyermekápolói

- diplomás ápolói*

- pszichiátriai ápoló és gondozói

- szülésznői

- mentőtiszti*.

b) A szakmában eltöltött gyakorlat

- az alapképzettségnek megfelelően egy év szakmai gyakorlat és egy év aneszteziológiai gyakornoki tevékenység igazolása

c) A szakmai vizsga megkezdéséig orvosi/szakasszisztensi ellenőrzés mellett a szakmai követelmények alapján az alább felsorolt műtői gyakorlatok teljesítése, aminek elvégzését a jelölt a felkészítővel köteles az "Igazolás" című nyomtatványon igazoltatni

- általános hasi sebészet

50 anesztéziában asszisztálás

- traumatológia

30 anesztéziában asszisztálás

- szülészet-nőgyógyászat

25 anesztéziában asszisztálás

- gyermeksebészet

25 anesztéziában asszisztálás

- fül-orr-gége, szemészet, szájsebészet, urológia

25 anesztéziában asszisztálás

Két évnél régebbi gyakorlati igazolás nem tekinthető érvényesnek.

Amennyiben a jelölt a szakmai követelményeknek saját intézetében nem tud eleget tenni, akkor a vizsgát szervező intézménytől igényelheti az Anaesthesiológiai és intenzív therápiás Szakmai Kollégium javaslata alapján összeállított, a szakmai gyakorlatra kijelölt lehetséges gyakorlóhelyek listáját.

2. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot átfogja, ezért a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet 7. §-ának (1) bekezdésében foglaltakon túl a vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

Azonosak a III/1-2. "A szakképesítés szakmai követelményei"-ben meghatározottakkal.

4. A szakmai vizsga részei

Szakmai gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga munkafeladatai a szakmai vizsgát szervező intézmény dolgozza ki a III/1-2. "A szakképesítés szakmai követelményei"-ben meghatározottak alapján.

A gyakorlati vizsga helyét a vizsgát szervező intézet jelöli ki, amely független a vizsgázó saját munkahelyétől.

A gyakorlati vizsga két részből áll:

a) 20 napig tartó értékelt szakmai feladat elvégzése (megelőző vizsgafeladat).

A vizsgázónak számot kell adnia arról, hogy a szakmai követelményeknek a gyakorlatban megfelel-e.

A vizsgázó a vizsgafeladatait egy szakorvos és egy szakdolgozó megfigyelése mellett végezi.

A megelőző vizsgafeladatot a gyakorlati felkészülés terhére kell megszervezni.[3]

b) A vizsgabizottság előtti vizsga

Egy adott gyakorlati vizsgafeladat elvégzése a vizsgabizottság előtt.

Szakmai elméleti vizsga

Tantárgyak:

a) az aneszteziológia anatómiai, élettani és kórtani alapjai,

b) az aneszteziológia elmélete és gyakorlata,

c) az aneszteziológia gyógyszertana.

Írásbeli vizsga

A vizsgázók a Népjóléti Minisztérium által központilag kiadott feladatlapot oldják meg.

Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga során a vizsgázónak az alábbi témakörökben kell kérdéseket megválaszolnia:

a) Az aneszteziológia anatómiai, élettani és kórtani alapjai

- A fájdalominger keletkezése, vezetése és feldolgozása.

- A vegetatív idegrendszer felépítése és hatása az egyes szervek működésére.

- A légzőrendszer anatómiájának, a légzés élettanának és kórtanának aneszteziológiai vonatkozásai.

- A vérkeringés élettanának és kórtanának aneszteziológiai vonatkozásai.

- A shock pathomechanizmusa, tünettana, kezelése.

- A folyadék- és elektrolitháztartás élettana és klinikuma.

- Folyadékbevitel műtét alatt és a műtét körüli időszakban.

- A sav-bázis háztartás élettana és klinikuma.

- A máj működés aneszteziológiai vonatkozásai.

- A veseműködés aneszteziológiai vonatkozásai.

- A szénhidrát-anyagcsere aneszteziológiai vonatkozásai.

b) Az aneszteziológia elmélete és gyakorlata

- Az érzéstelenítés története. Az aneszteziológia mint orvosi szakterület. Az aneszteziológus orvos és asszisztens szerepe a műtői team-ben.

- Az altatókészülék elvi felépítése és működése.

- A narkózisrendszerek felosztása zártság szerint, jellemzőik.

- Az endotracheális intubálás eszközei.

- Az intravénás gyógyszeradagolás és folyadékbevitel eszközei.

- Az aneszteziológiai felszerelések tisztítása, fertőtlenítése, sterilezése, Az aneszteziológiai munka higiénéje.

- Az anesztézia alatti betegellenőrzés eszközei és módszerei. EKG alapismeretek.

- A műtét előtti kivizsgálás és előkészítés aneszteziológiai szempontjai.

- Az általános érzéstelenítés.

- A szabad légutak biztosításának eszközei és módszerei, endotracheális intubáció.

- Az anesztézia veszélyei és szövődményei.

- Malignus hyperthermia.

- Lélegeztetés az aneszteziológiai gyakorlatban.

- Regionális anesztézia.

- Kardiopulmonális reszuszcitáció.

- Ambuláns narkózis, "egynapos sebészet" aneszteziológiai problémái.

- Sürgős műtétek anesztéziája.

- Idős betegek aneszteziológiai problémái.

- Csecsemő- és gyermekanesztézia.

- Szülészeti és nőgyógyászati anesztézia.

- Fül-orr-gégészeti anesztézia.

- Szemészeti anesztézia.

- Szájsebészeti anesztézia.

- Urológiai anesztézia.

- Traumatológiai és orthopédiai anesztézia.

- Mellkassebészeti anesztézia.

- Szív- és érsebészeti anesztézia.

- Idegsebészeti anesztézia.

- Égett betegek anesztéziája.

- Dokumentáció az aneszteziológiai gyakorlatban.

- Etikai és jogi kérdések az aneszteziológiai asszisztens munkája kapcsán.

- Lélektani ismeretek.

c) Az aneszteziológia gyógyszertana

- A gyógyszerek felszívódása, eloszlása, lebomlása, kiürülése.

- A kábító fájdalomcsillapítók és antagonistáik.

- Parasympathikus bénítók.

- Sympalhikus izgatók és bénítók.

- Major és minor tranquillansok, sedato-hypnotikumok.

- Inhalációs narkotikumok.

- Intravénás narkotikumok.

- Izomrelaxansok.

- Kolineszteráz bénítók.

- Lokálanesztetikumok.

- A szívre és az érrendszerre ható szerek.

- Infúziók, vér- és plazmakészítmények, mesterséges kolloidok.

5. A vizsgázó teljesítményének értékelése

A gyakorlati vizsga osztályzatát a megelőző vizsgafeladatokra és a vizsgabizottság előtt végrehajtott feladatra kapott érdemjegyek alapján kell megállapítani, és jegyzőkönyvben rögzíteni.

Megfigyelési szempontok:

- munkaszervezés,

- tevékenység kivitelezése,

- ismeretek alkalmazása,

- team-ben való munkavégzés képessége,

- a kommunikációs tevékenységek hatékonysága,

- dokumentációs tevékenység alkalmazása,

- munkaeszközök előkészítése és szakszerű használatuk,

- megjelenés, viselkedés.

Értékelési szempontok:

Elégtelen a vizsgázó gyakorlati vizsgája, ha

- elméleti ismereteit a gyakorlatban nem képes alkalmazni,

- feladatait irányítás mellett sem képes szakszerűen ellátni,

- munkájában az asepsis, antisepsis szabályait nem tartja be.

Ha bármely gyakorlati vizsgarész osztályzata elégtelen, a gyakorlati vizsga végső osztályzata is elégtelen.

Az írásbeli vizsga értékelését a központi feladatlaphoz kiadott útmutató szerint kell elvégezni és egyetlen (1-5-ig terjedő) osztályzattal lehet minősíteni.

A szóbeli vizsgát egyetlen (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.

A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és szóbeli vizsga eredményének alapján kell meghatározni az alábbiak szerint:

- az írásbeli és szóbeli vizsga átlageredményét az írásbeli vizsga eredménye felé kerekítve kell megállapítani.

Eredménytelennek kell tekinteni a szakmai elméleti vizsgát, ha a vizsgázó írásbeli vagy szóbeli vizsgájára elégtelen osztályzatot kapott.

A szakmai vizsga előzőekben nem szabályozott egyéb kérdéseiben a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben foglaltak az irányadók.

V. Egyéb tudnivalók

Az eredményes szakmai vizsga után a vizsgázó egészségügyi szakasszisztens (aneszteziológiai szakasszisztens) szakképesítést kap, amit a vizsgázó nevére kiállított "Bizonyítvány" tanúsít.

A népjóléti miniszter a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében felsorolt szakképzési intézményein túl a szakmai vizsga megszervezésére az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet jogosítja fel.

* Hivatkozással a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 11. §-ára a diplomás ápoló képesítéssel rendelkezők a szakmai vizsgát szervező intézmény vezetőjétől kérhetik a megegyező követelmények alapján teljesített gyakorlatok és elméleti vizsgatantárgyak beszámítását, illetve meghatározott vizsgarész teljesítése alól való mentesítést.

III.

A Jegyzék 20. sorszáma szerint kiadott egészségügyi szakasszisztens (röntgen-műtős szakasszisztens) szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 61 9 3232 12 1 0 47 (gyűjtő)

2. A szakképesítés megnevezése: Egészségügyi szakasszisztens (röntgen-műtős szakasszisztens)

Egyedi azonosító száma: 61 9 3232 12 1 0 47

3. A képzés formája: iskolarendszeren kívüli

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A röntgen-műtős szakasszisztens angiográfiás, hemodinamikai, laboratóriumokban, röntgen osztályokon, radiológiai osztályokon önálló munkakört tölt be.

A röntgen-műtős szakasszisztens tevékenységének területei:

- diagnosztikus beavatkozások,

- invazív beavatkozások,

- intervenciós radiológiai beavatkozások,

- hemodinamikai vizsgálatok,

- magas szintű technológiát igénylő radiológiai egységek (UH, CT, MR) működtetése.

Ezeken a szakterületeken az asepsis és antisepsis szabályait betartva dolgozik.

A beavatkozásokhoz szakszerűen előkészít.

A beavatkozások kivitelezésénél asszisztál.

A napi munkát szervezi.

Az asszisztenseket irányítja (vezetői megbízás esetén).

Végzi a vizsgálatok adminisztrációját, dokumentációját.

Részt vesz a betegek, hozzátartozóik egészségügyi felvilágosításában, az egészségnevelésben, tanácsadói tevékenységet végez.

Munkáját hivatásként gyakorolja.

Rendszeresen részt vesz továbbképző programokon.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok:

a) beavatkozások, vizsgálatok, műtétek előtti teendők,

b) beavatkozások, vizsgálatok, műtétek alatti teendők (műszerelés),

c) beavatkozások, vizsgálatok, műtétek utáni teendők.

2. Követelmények

A röntgen-műtős szakasszisztens legyen képes az alábbi feladatokat maximális biztonsággal, az asepsis, antisepsis szabályainak, valamint a sugárvédelmi, munkavédelmi szabályok és a szakmai etikai normák betartásával elvégezni.

a) Beavatkozások, vizsgálatok, műtétek előtti teendők

- a gépeket, berendezéseket ellenőrizni, együttműködve a kezelő röntgenasszisztenssel [katéterező asztal képerősítővel, röntgenirányító, kapcsoló asztal, nagyfeszültségű generátor, automata filmelőhívó EKG készülék, defibrillátor, lélegeztető készülék (AMBU) multispot, képmagnó, videoprinter, polaroid fényképezőgép filmvetítő, DSA, számítógép (PC)],

- anyagokat sterilezéshez előkészíteni, a sterilen kiszerelt eszközök felhasználhatóságát ellenőrizni:

= textíliákat,

= gumikesztyűket,

= varrófonalakat,

= injekciós tűket, fecskendőket,

= éles műszereket,

= műszerkészleteket,

= katétereket és tartozékaikat,

- kézfertőtlenítő eljárásokat alkalmazni.

b) Beavatkozások, vizsgálatok, műtétek alatti teendők (műszerelés)

- az egyes beavatkozásoknál, vizsgálatoknál elvégezni

= beteg fektetését, elhelyezését,

= gyógyszerek, kontrasztanyagok előkészítését (adagolás, mellékhatás és túlérzékenységi reakciók ismeretében),

= injekció beadását (i. m., sc),

= infúzió előkészítését, beállítását,

= betegészlelést - vérnyomásmérést,

= intravasculáris nyomásmérést,

= EKG készítést és más fiziológiai görbék regisztrálását,

= vizsgálatok és katéterterápiás beavatkozások műszerelését,

= szövődmények felismerését és kezelésében való közreműködést (anaphylaxiás shock, újraélesztés),

= lélegeztetést maszkkal.

c) Beavatkozások, vizsgálatok, műtétek utáni teendők

- sterilezés végzése

= hőlégszekrényben,

= gázsterilizálóban,

= kémiai eljárásokkal,

= egyéb módokon,

- betegobszerváció,

- a biztonságos betegszállítás intézése,

- kötéslevétel,

- invazív és intervenciós beavatkozás utáni ellenőrző vizsgálatok végzése, illetve azok ellenőrzése,

- a műtéti napló helyes kitöltésének ellenőrzése,

- filmarchiválás,

- szövődmények esetén az orvos értesítése,

- a rendszeresített eszközök és gyógyszerek azonnali előkészítése.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei

a) Iskolai végzettség

- középiskolai végzettség (érettségi).

Szakmai előképzettség

- röntgenasszisztensi végzettség.

b) Szakmában eltöltött gyakorlat

- az alapképzettségnek megfelelően két év röntgenasszisztensi szakmai gyakorlat (ebből 3 hónap angiográfiai laboratórium).

c) A szakmai követelményekben előírt gyakorlatok teljesítése és azok igazolása a Gyakorlati igazolás című nyomtatványon.

A szakmai vizsgára történő jelentkezéskor a szükséges okmányokat és a gyakorlat elvégzéséről szóló igazolást a vizsgát szervező intézménynek kell megküldeni.

Két évnél régebbi igazolás nem tekinthető érvényesnek.

Amennyiben a jelölt a szakmai követelményeknek saját intézményében nem tud eleget tenni, akkor a vizsgát szervező intézménytől igényelheti a Radiológiai Szakmai Kollégium által összeállított, a szakmai gyakorlatra javasolt lehetséges gyakorlóhelyek listáját.

2. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot átfogja, ezért a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet 7. §-ának (1) bekezdésében foglaltakon túl a vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

Azonosak a III. "A szakképesítés szakmai követelményei"-ben meghatározottakkal.

4. A szakmai vizsga részei

Szakmai gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga munkafeladatait a szakmai vizsgát szervező intézmény dolgozza ki a III. "A szakképesítés szakmai követelményei"-ben meghatározottak alapján.

A gyakorlati vizsga helye független a vizsgázó saját munkahelyétől, helyét a szakmai vizsgát szervező intézet jelöli ki.

A gyakorlati vizsga két részből áll:

a) 20 gyakorlati napig tartó értékelt szakmai feladat elvégzése (megelőző vizsgafeladat).

A vizsgázónak számot kell adnia arról, hogy a szakmai követelményeknek a gyakorlatban megfelel-e.

A vizsgázó vizsgafeladatait egy szakorvos (egyéb diplomás) és egy szakdolgozó megfigyelése mellett végezheti, akik egyben a vizsgabizottság tagjai is.

A megelőző vizsgafeladatot a gyakorlati felkészülés terhére kell megszervezni.[4]

b) Vizsgabizottság előtti vizsga

Egy konkrét gyakorlati munkafeladat elvégzése a vizsgabizottság előtt.

A gyakorlati vizsga osztályzatát a megelőző vizsgafeladatra a vizsgabizottság előtt végrehajtott feladatra kapott érdemjegyek alapján kell megállapítani és jegyzőkönyvben rögzíteni.

Bármely gyakorlati vizsgarész elégtelen osztályzata esetén a gyakorlati vizsga végső osztályzata elégtelen.

Szakmai elméleti vizsga

Tantárgyak:

a) általános műtős, sterilezési, műszaki ismeretek,

b) eszközismeret,

c) intervenciós diagnosztika,

d) intervenciós terápia,

e) szövődmények és elhárításuk - oxyológia,

f) sugárvédelem,

g) munkaszervezés - dokumentáció, etikai, jogi kérdések.

Írásbeli vizsga

A vizsgázók a Népjóléti Minisztérium által központilag kiadott feladatlapot oldják meg a fenti tantárgyakból.

Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga során az alábbi témakörökből kell kérdéseket megválaszolni:

a) Általános műtős, sterilezési, műszaki ismeretek

- általános bakterológiai alapismeretek,

- a műszerelés általános szabályai,

- a beteg fektetése, a műtéti terület előkészítése,

- a kéz fertőtlenítése, bemosakodási módok,

- a szövetek szétválasztására szolgáló műszerek,

- vérzéscsillapítás műszerei,

- sebfeltáró műszerek,

- rögzítő műszerek,

- szövetek egyesítésére szolgáló műszerek és tűk (varróanyagok),

- a véna preparálás műszerei,

- beavatkozásoknál, vizsgálatoknál, műtéteknél használatos textíliák, kötszerek,

- anyagok, eszközök előkészítése és sterilezése autoklávokban, hőlégsterilizátorokban, gázsterilizátorokban és kémiai eljárások alkalmazásával.

b) Eszközismeret

- angiográfiás eszközök,

- hemodinamikai eszközök,

- egyéb invazív és intervenciós tevékenységekhez szükséges eszközök, gépek és tartozékainak ismerete.

c) Intervenciós diagnosztika

- angiográfia,

- hemodinamika,

- endoszkópia (egyéb),

- UH vezérlésével végzett diagnosztikus eljárások (punctiók),

- CT-vel végzett vizsgálatok,

- MR-rel végzett vizsgálatok.

d) Intervenciós terápia

- katéterterápia: intravasális, intracavitalis, perkután-és egyéb (UH-terápiás, CT-terápiás, MR-terápiás) beavatkozások.

e) Szövődmények és elhárításuk - oxyológia

- invazív diagnosztika szövődményei,

- intervenciós beavatkozások szövődményei,

- újraélesztés és szövődményei.

f) Sugárvédelem

- sugárártalom,

- sugárvédelem,

- sugárvédelmi előírások betartása a röntgen-műtőben.

g) Munkaszervezés, dokumentáció, etikai, jogi kérdések

- az angiográfia során használatos eszközök, katéterismeret,

- az angiográfia módszertana,

- vaszkuláris kórképek,

- tumorok, sebészeti beavatkozások,

- vénás vérmintavétel, általános szabályok,

- az angiográfia során használt kontrasztanyagok és tulajdonságaik,

- DSA működési elve,

- MR működési elve,

- CT működési elve (különbség a hagyományos tomográfia és a CT képe között),

- az ultrahang működési elve, az ultrahang kép keletkezésének alapfogalmai, az ultrahangdiagnosztikai berendezések lényeges részei,

- ultrahang-diagnosztika urológiai betegségek vizsgálatában,

- eperendszer ultrahang vizsgálata (normál anatómia, a legfőbb betegségek kettős morfológiája,

- oxymetria - manometria - dilutió fogalma és alkalmazása,

- katéteres szív-elektrofiziológiai vizsgálatok (EKG, pacemaker),

- speciális módszerek (gyógyszerhatásban végzett vizsgálatok, kemoterápia),

- jobb és bal szívfél katéterezés (indikáció, előkészítés, behatolás módja, a vizsgálat menete, kontraindikációi, szövődményei),

- transseptalis katéterezés (indikáció, eszközei, kivitelezése, kontraindikációi,

- perkutan máj-, vese intervenciók,

- biopsziák,

- cisztapunkciók,

- az angiográfia során fellépő esetleges szövődmények, megelőzésük és elhárításuk,

- katéterrendelés, adminisztráció, archiválás,

- számítástechnikai alapismeretek,

- sugárvédelmi előírások (ALARA-elv, SZEM rendelet) betartása a röntgen-műtőben,

- jogi és etikai ismeretek.

5. A vizsgázó teljesítményének értékelése

A gyakorlati vizsga megfigyelési és értékelési szempontjai:

- a beteggel való bánásmód,

- figyelem koncentráltsága, pontosság,

- műszer, gyógyszer, kontrasztanyag, technikai eszközök, berendezések ismerete, alkalmazása,

- a gyakorlati feladatok megoldásának szintje (önállóság, biztonság, időfaktor),

- szakmai tájékozottság, felismerő-, döntő-, cselekvőképesség,

- a tevékenység elméleti alapjainak ismerete.

Elégtelen a gyakorlati vizsga, ha

- a követelményeknek csak nagy hiányossággal képes eleget tenni,

- elméleti ismereteit a gyakorlatban nem képes alkalmazni,

- önnálló tevékenységre nem képes,

- a feladatait irányítás mellett sem képes ellátni,

- ismeretei alapvető kérdésekben hiányosak és azokat a gyakorlatban sem tudja korrigálni,

- az emberi életet veszélyezteti.

Az írásbeli vizsga értékelését a központi feladatlaphoz kiadott útmutató szerint kell elvégezni, és egyetlen (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.

A szóbeli vizsgát egyetlen (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.

A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és szóbeli vizsga eredményének alapján kell meghatározni az alábbiak szerint:

- az írásbeli és szóbeli vizsga átlageredményét az írásbeli vizsga eredménye felé kerekítve kell megállapítani.

Eredménytelennek kell tekinteni a szakmai elméleti vizsgát, ha a vizsgázó írásbeli vagy szóbeli vizsgájára elégtelen osztályzatot kapott.

A szakmai vizsga előzőekben nem szabályozott egyéb kérdéseiben a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben foglaltak az irányadók.

V. Egyéb tudnivalók

Az eredményes szakmai vizsga után a vizsgázók röntgen-műtős szakasszisztens szakképesítést kapnak, amit a vizsgázó nevére kiállított "Bizonyítvány" tanúsít.

A népjóléti miniszter a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében felsorolt szakképzési intézményein túl a szakmai vizsga megszervezésére az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézetet jogosítja fel.

IV.

a Jegyzék 21. sorszáma szerint kiadott egészségügyi szakasszisztens (elektronmikroszkópos szakasszisztens) szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 61 9 3232 12 1 0 47 (gyűjtő)

2. A szakképesítés megnevezése: Egészségügyi szakasszisztens (elektronmikroszkópos szakasszisztens)

Egyedi azonosító száma: 61 4 3232 12 1 0 15

3. A képzés formája: iskolarendszeren kívüli

II. A szakképesítés munkaterülete

I. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

Az elektronmikroszkópos szakasszisztens

- egyetemek anatómiai, patológiai, igazságügyi-orvostani intézeteiben,

- kórházak patológiai osztályán, önálló elektronmikroszkópos laboratóriumokban (egészségügyi, ipari, biológiai laboratóriumok),

- kutatóhelyek laboratóriumaiban tevékenykedik.

Tevékenységi körébe az elektronmikroszkópos technikával kapcsolatos munkafeladatok önálló végzése tartozik.

Technikai, illetve speciális egyéb szakmai munkákban segítőtársa, a szakmai és kutató munkában együttműködő munkatársa az orvos vezetőnek vagy más egyetemi végzettségű diplomásnak.

Közreműködik a középfokú szakképzésben, az asszisztensi munkakörben foglalkoztatott szakképzett és szakképzetlen dolgozók szakmai tevékenységének irányításában.

Megbízatása szerint mint vezető vagy csoportvezető szakasszisztens közreműködik a laboratórium vezetésében és a szakmai konzultációkban.

A laboratórium vezetőjének külön megbízása alapján vizsgálati eredmények közlésére jogosult.

Munkáját hivatásként gyakorolja és rendszeresen részt vesz továbbképző programokban.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok:

a) elektronmikroszkóp működtetése,

b) mikrobiológiai, sejttani és sejtpathológiai alapismeretek alkalmazása,

c) preparatív eljárások végzése rutin transzmissziós elektronmikroszkópiára,

d) speciális elektronmikroszkópos eljárások végzése,

e) fototechnikai munka végzése.

2. Követelmények

Az elektronmikroszkópos szakasszisztens legyen képes

- a szakmai, etikai és jogi normákat betartani,

- a munkatársakkal szakszerű, etikus kommunikációt fenntartani,

- elfogadni a laboratóriumi munkára érvényes minőségbiztosítási elveket,

- a legfontosabb matematikai, fizikai, kémiai alapfogalmakat, általános laboratóriumi műveleteket, szövettani, kórszövettani, biokémiai folyamatokat alkalmazni,

- gyakorlati tevékenysége során maximális biztonsággal, a fertőtlenítési, valamint munkavédelmi szabályok betartásával munkáját végezni.

a) Elektronmikroszkóp működtetése terén

- az elektronmikroszkóp beindítására,

- a minta behelyezésére az elektronmikroszkópba,

- a gyorsító feszültség és a fűtőáram bekapcsolására,

- kép megjelenítésére,

- a kép fókuszálásra, felvételkészítésre,

- katód porlasztásra, gőzölésre,

- katódcserére és a rutin centrálásra.

b) Mikrobiológiai, sejttani és sejtpathológiai ismeretek alkalmazása terén

- az ép és kóros sejtek elektronmikroszkópos szerkezetének felismerésére,

- baktériumok, gombák, vírusok kimutatásának elvégzésére.

c) Rutin transzmissziós elektronmikroszkópia preparatív eljárásainak végzése terén

- mintavételre,

- a legalkalmasabb rögzítőszer megválasztására,

- az eljárásokhoz használt rögzítők, beágyazó anyagok, festékek és kontrasztozó oldatok, valamint reagensek előkészítésére,

- pufferoldatok összeállítására, pH mérésére, oldatok ozmotikus koncentrációjának ellenőrzésére,

- a rögzítés kivitelezésére,

- víztelenítés és beágyazás elvégzésére,

- üvegkés készítésére, gyémántkés alkalmazására,

- elektronmikroszkópos hordozóhártyák készítésére,

- különböző szuszpenziók, csepp-preparátumok készítésére,

- a beágyazott anyagok metszésére ultramikrotómmal,

- félvékony metszetek készítésére, festésére,

- negatív festés kivitelezésére,

- paraffinba ágyazott anyagból (blokk) preparátum készítésére,

- citokémiai reakciók kivitelezésére,

- ultravékony metszet készítésére,

- ultravékony metszet kontrasztozására, a vizsgálat célirányának ismeretében a legmegfelelőbb kontrasztozó szer önálló kiválasztására,

- elektronmikroszkópos citokémiai reakciók végzésére,

- a preparatív rutin transzmissziós elektronmikroszkópos eljárásokhoz használt rögzítők, beágyazó anyagok, festékek és kontrasztozó oldatok, hisztokémiai reakciókhoz használt reagensek elkészítésére,

- a fenti munkafolyamatokban a technikai minőség ellenőrzésére.

d) Speciális elektronmikroszkópos eljárások végzése terén

- mintavételre pásztázó elektronmikroszkópos vizsgálatra, rögzítésre, a vizsgálandó felület kialakítására, víztelenítésre, kritikus ponton szárításra, katódporlasztásra és gőzölésre.

Elektronmikroszkópos citokémiai reakciók végzése terén

- citokémiai reakciók, fehérjék, zsírok, szénhidrátok, nukleinsavak, szervetlen anyagok, biogén aminok kimutatására,

- enzimcitokémiában: hidrolitikus és oxidoreduktáz enzimek kimutatására,

- immuncitokémiában: immuncitokémiai reakciók kivitelezésére, az immunjelölések láthatóvá télelére, fluoreszcens módszerek, kromogének, kolloidális fémjelölések, félvékony és ultravékony metszeteken végzett reakciók és ezek kontrolijainak elvégzésére.

e) Fototechnikai munka végzése terén

- a fotóanyag kazettába töltésére,

- a fotóanyag kidolgozásához szükséges oldatok készítésére,

- a negatívok kidolgozására,

- papírnagyítások és papírmásolatok készítésére,

- a diapozitívok készítésére,

- elektronmikroszkópos fotómontázs készítésére,

- felvételek regisztrálására és archiválására.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei

a) Iskolai végzettség

- középiskolai végzettség (érettségi).

Szakmai előképzettség

- általános laboratóriumi asszisztens, vagy

- szövettani asszisztens, vagy

- vegyésztechnikus, ha a szakképesítésnek megfelelő munkakörben dolgozik, vagy

- egészségügyi szakasszisztens (hisztokémiai és immunhisztokémiai, citológiai szakasszisztens), ha a szakképesítésnek megfelelő munkakörben dolgozik.

b) Szakmában eltöltött gyakorlat

Az alapképzettségnek megfelelően kétéves, vegyésztechnikusi szakképesítés esetén hároméves szakmai előgyakorlat.

Szövettani asszisztensi szakképesítéssel és egészségügyi szakasszisztensi szakképesítéssel (hisztokémiai és immunhisztokémiai, citológiai szakasszisztens) rendelkező vizsgázóknak előgyakorlatra nincs szüksége.

c) A szakmai követelményrendszerben előírt gyakorlatok teljesítése és azok igazolása a "Gyakorlati igazolás" című nyomtatványon.

Két évnél régebbi gyakorlati igazolás nem tekinthető érvényesnek.

Amennyiben a jelölt a szakmai követelményeknek saját intézményében nem tud eleget tenni, akkor a vizsgát szervező intézménytől igényelheti a Pathológiai Szakmai Kollégium javaslata alapján összeállított, a szakmai gyakorlatra kijelölt lehetséges gyakorlóhelyek listáját.

2. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot átfogja, ezért a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet 7. §-ának (1) bekezdésében foglaltakon túl a vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

Azonosak a III. "A szakképesítés szakmai követeiményei"-ben meghatározottakkal.

4. A szakmai vizsga részei

Szakmai gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga munkafeladatait a szakmai vizsgát szervező intézmény dolgozza ki a III. "A szakképesítés szakmai követelményei"-ben meghatározottak alapján.

A gyakorlati vizsga helye független a vizsgázó saját munkahelyétől, helyét a szakmai vizsgát szervező intézet jelöli ki.

A gyakorlati vizsga két részből áll:

a) 20 napig tartó értékelt szakmai feladatok elvégzése (megelőző vizsgafeladat)

A vizsgázónak számot kell adnia arról, hogy a szakmai követelményeknek a gyakorlatban megfelel-e.

A vizsgázó vizsgafeladatait két megbízott szakember megfigyelése mellett végzi.

A megelőző vizsgafeladatot a gyakorlati felkészülés terhére kell megszervezni.[5]

b) A vizsgabizottság előtti vizsga

A gyakorlati vizsga munkafeladat(ok) elvégzése a vizsgabizottság előtt.

Szakmai elméleti vizsga

Tantárgyak:

a) elektronmikroszkópos műszerismeret,

b) mikrobiológiai, sejttani és sejtpathológiai alapismeretek,

c) preparatív eljárások rutin transzmissziós elektronmikroszkópiára,

d) speciális elektronmikroszkópos eljárások,

e) fototechnika,

f) munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai ismeretek.

Írásbeli vizsga

A vizsgázók a Népjóléti Minisztérium által központilag kiadott feladatlapot oldják meg a fenti tantárgyakból.

Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga során a vizsgázónak az alábbi témakörökből kell kérdéseket megválaszolni.

a) Elektronmikroszkópos műszerismeret:

- a transzmissziós elektronmikroszkóp felépítése, képalkotása és beállítása,

- a pásztázó elektronmikroszkóp felépítése, képalkotása és beállítása,

- az elektronmikroszkóp üzemmódozatának azonnali megszüntetése,

- különleges elektronmikroszkópos vizsgáló módszerek

= analitikai elektronmikroszkópia,

= sötétlátóterű elektronmikroszkópia,

= elektrondiffrakció,

= sztereomikroszkópia, goniometria,

= röntgensugár mikroanalízis.

b) Mikrobiológiai, sejttani és sejtpathológiai ismeretek:

- az ép és kóros sejtek elektronmikroszkópos szerkezete,

- baktériumok, spirochaeták, chlamydiák, gombák, vírusok kimutatásának lehetőségei.

c) Preparatív eljárások rutin transzmissziós elektronmikroszkópiára:

- fixálás (fixálók kémiai hatása, fixáló keverékek, kettős fixálások),

- víztelenítés, beágyazás (víztelenítő anyagok, beágyazó szerek, beágyazás menete),

- ultramikrotóm használata,

- műgyantába ágyazott anyagok metszése (hordozóhártyák, félvékony metszet),

- vízoldékony gyantába történő beágyazás menete,

- ultravékony fagyasztott metszet készítése,

- festés és kontrasztozás (blokk kontrasztozás, félvékony metszetek festése, ultravékony metszetek kontrasztozása).

d) Speciális elektronmikroszkópos eljárások:

- kriotechnikák (fagyasztva-törés és maratás, replikakészítés, fagyasztva-helyettesítés),

- negatív festés elve és menete,

- elektronmikroszkópos citokémia

= különleges szövetelőkészítő eljárások,

= fehérjék, szénhidrátok, zsírok, nukleinsavak, biogén aminok, szervetlen anyagok elektronmikroszkópos citokémiája;

= enzimcitokémia (az enzimaktivitás feltétele, enzimek kimutatásának lehetőségei, hidrolitikus enzimek kimutatásának elve, oxidoreduktázok kimutatásának elve),

= citokémiai csapadék elemanalízise,

= képanalízis az elektronmikroszkópiában,

= elektronmikroszkópos autoradiográfia,

= immuncitokémia (általános alapelvek, immuncitokémiai reakciók láthatóvá tétele, félvékony és ultravékony metszeteken végzett immuncitokémiai reakciók és ezek kontrolijai).

e) Fototechnika:

- az elektronmikroszkópos fényképezés elve,

- a fényérzékeny anyagok általános jellemzői,

- fekete-fehér felvétel készítés (negatív előhívása, pozitív kép készítése),

- archiválás.

f) Munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai ismeretek:

- elektronmikroszkópos laboratórium elhelyezése és felszerelése,

- foglalkozási veszélyforrások (sugárveszély, mérgező anyagok, védekezés, elsősegélynyújtás).

5. A vizsgázó teljesítményének értékelése

A gyakorlati vizsga osztályzatát a megelőző vizsgafeladat(ok)ra és a vizsgabizottság előtt végrehajtott feladat(ok)ra kapott érdemjegyek alapján kell megállapítani és jegyzőkönyvben rögzíteni.

Megfigyelési és értékelési szempontok:

- munkaszervezés,

- tevékenység kivitelezése,

- ismeretek alkalmazása,

- munkacsoportban való munkavégzés képessége,

- dokumentációs tevékenység,

- a munkaeszközök megválasztása, előkészítésük módja és szakszerű használatuk,

- megjelenés, viselkedés.

Elégtelen a vizsgázó gyakorlati osztályzata, ha

- a követelményeknek csak nagy hiányosságokkal képes eleget tenni,

- elméleti ismereteit a gyakorlatban nem képes alkalmazni,

- önálló tevékenységre nem képes,

- vizsgafeladatát irányítás mellett sem képes szakszerűen kivitelezni,

- a munkavédelmi szabályokat nem tartja be.

Ha bármely gyakorlati vizsgarész osztályzata elégtelen, a gyakorlati vizsga végső osztályzata elégtelen.

Az írásbeli vizsga értékelését a központi feladatlaphoz kiadott útmutató szerint kell elvégezni és egyetlen (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell minősítem.

A szóbeli vizsgát egyetlen (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.

A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és a szóbeli vizsga eredményének alapján kell meghatározni az alábbiak szerint:

- az írásbeli és a szóbeli vizsga átlageredményét az írásbeli vizsga eredménye felé kerekítve kell megállapítani.

A szakmai vizsga előzőekben nem szabályozott egyéb kérdéseiben a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben foglaltak az irányadók.

V. Egyéb tudnivalók

Az eredményes szakmai vizsga után a vizsgázó "Egészségügyi szakasszisztens (elektronmikroszkópos szakasszisztens)" szakképesítést kap, amit a vizsgázó nevére kiállított "Bizonyítvány" tanúsít.

A népjóléti miniszter a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében felsorolt szakképzési intézményein túl a szakmai vizsga megszervezésére az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézetet jogosítja fel.

V.

A Jegyzék 22. sorszáma szerint kiadott egészségügyi szakasszisztens (radiofarmakológiai szakasszisztens) szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 61 9 3232 12 1 0 47 (gyűjtő)

2. A szakképesítés megnevezése: Egészségügyi szakasszisztens (radiofarmakológiai szakasszisztens)

Egyedi azonosító száma: 61 4 3232 12 1 0 45

3. A képzés formája: iskolarendszeren kívüli

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök foglalkozások

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A radiofarmakológiai szakasszisztens kórházak, klinikák és más intézmények in vivo és in vitro laboratóriumában tevékenykedik:

- gondoskodik a betegellátáshoz, vizsgálatokhoz szükséges izotópok, műszerek, eszközök, gyógyszerek, radiofarmakonok, gyógyászati segédanyagok átvételéről, felhasználásáról, tárolásáról, ellenőrzi és korszerűen használja ezeket a sterilitási és a sugárvédelmi szempontok betartásával,

- folyamatosan részt vesz az orvos által készített vizsgálati és kezelési terv végrehajtásában,

- orvos utasítására önállóan végzi az anyagok levételét, az egyes meghatározott vizsgálatokat,

- folyamatos betegmegfigyelést végez, az észlelt tüneteket, állapotváltozásokat rögzíti és jelenti az orvosnak,

- önállóan végez vizsgálatokat izotópdiagnosztikai (in vivo) laboratóriumokban, izotóplaboratóriumokban (in vitro), önállóan végzi a minőségellenőrzést, szervezési és felügyeleti feladatok végrehajtását, elláthat sugárvédelmi jellegű feladatokat is,

- korszerű technikai eszközöket és eljárásokat alkalmaz a diagnosztikában, a terápiában és a dokumentációban,

- részt vesz a betegek, hozzátartozóik egészségügyi felvilágosításában, egészségnevelésében, tanácsadói tevékenységet végez,

- felügyeli a hozzá beosztottak tevékenységét,

- munkáját hivatásként gyakorolja,

- rendszeresen részt vesz továbbképző programokon.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok feladatok:

- a betegek fogadása, felvilágosítása az orvos utasításának megfelelően,

- radiofarmakonok beadása csoportosítva a vizsgálati célnak megfelelően,

- adatok felvétele, rögzítése, tárolása, kiértékelése, őrzése,

- készülékek üzembe helyezése, minőségellenőrzése,

- felvételek előkészítése diagnosztizáláshoz.

2. Követelmények

A radiofarmakológiai szakasszisztens a gyakorlati tevékenységeket maximális biztonsággal, az asepsis, antisepsis, valamint sugárvédelmi, környezetvédelmi szabályok, valamint a szakmai etikai normák betartásával kell, hogy végezze. A radiofarmakológiai szakasszisztens legyen képes, önállóan az orvos utasításának megfelelően az alábbi feladatokat elvégezni:

In vivo laboratóriumban (SPECT, gammakamera)

- rectilineáris scanner használata és minőségellenőrzése,

- gammakamera (planális és SPECT) használata és minőségellenőrzése,

- statikus, dinamikus egész test felvételek és vizsgálatok végzése, a vizsgálatok feldolgozása adatfeldolgozóval,

- egy csatornás mérőfej használata (uptake, szívvizsgálat).

In vitro laboratóriumban

- vérvétel, mintavétel vizsgálatra való előkészítése,

- különböző in vitro vizsgálatok végzése és ezek kiértékelése,

- RIA és egy alternatív assay végzése, számítógépes kiértékelése,

- kisállat scanner, folyadékszcintillációs mérőberendezés alkalmazása,

- kromatográfia, autoradiográfia és legalább 3 alternatív assay (enzim, fluorescens, luminescens) alkalmazása,

- automata mintaváltó (RIA) használata és minőségellenőrzése,

- egy alternatív assay mérésére alkalmas készülék kezelése és minőségellenőrzése,

- szövegszerkesztő használata,

- adattárolás.

Meleg laboratóriumban

- izotópátvétel,

- izotóptárolás,

- izotópgenerátorral kapcsolatos teendők ellátása,

- inaktív anyagok izotóppal való jelölése (steril körülmények között),

- jelölés minőségellenőrzése,

- jelzett vegyületek osztása, dozirozása,

- aktivitásmérő kezelése,

- szennyezettségmérő kezelése,

- üreges mérőhely használata,

- mintaváltó kezelése,

- sugárhigiénés tisztaság ellenőrzése,

- dekontaminálás,

- radioaktív hulladékok kezelése, tárolása.

Terápiában

- betegelőkészítés, felvilágosítás,

- terápiás aktivitás kimérése,

- izotóp beadása orálisan, intravénásan,

- elkülönített beteg ellátása,

- folyamatos betegellátás, betegmegfigyelés.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei

a) Iskolai végzettség

- középiskolai végzettség (érettségi).

Szakmai előképzettség

- izotóp laboratóriumi asszisztensi, vagy

- 1997-től izotópasszisztensi végzettség.

b) Szakmában eltöltött gyakorlat

- az alapszakképzettségnek megfelelően négy év in vivo vagy in vitro laboratóriumi szakmai gyakorlat.

c) A szakmai követelményekben előírt gyakorlatok teljesítése és azok igazolása a Gyakorlati igazolás című nyomtatványon.

d) A szakmai vizsgára történő jelentkezéskor a szükséges okmányokat és a gyakorlat elvégzéséről szóló igazolást a vizsgát szervező intézménynek kell megküldeni.

Két évnél régebbi igazolás nem tekinthető érvényesnek.

Amennyiben a jelölt a szakmai követelményeknek saját intézményében nem tud eleget tenni, akkor a vizsgát szervező intézménytől igényelheti a Radiológiai Szakmai Kollégium által összeállított, a szakmai gyakorlatra javasolt lehetséges gyakorlóhelyek listáját.

2. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot átfogja, ezért a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet 7. §-ának (1) bekezdésében foglaltakon túl a vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

Azonosak a szakmai követelményekben megjelöltekkel.

4. A szakmai vizsga részei

Szakmai gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga két részből áll

a) 20 gyakorlati napig tartó értékelt szakmai feladat elvégzése (megelőző vizsgafeladat)

A vizsgázónak számot kell adnia arról, hogy a szakmai követelményeknek a gyakorlatban megfelel-e.

A vizsgázó vizsgafeladatait egy szakorvos (egyéb diplomás) és egy szakdolgozó megfigyelése mellett végezheti, akik egyben a vizsgabizottság tagjai is.

A megelőző vizsgafeladatot a gyakorlati felkészülés terhére kell megszervezni.[6]

b) Vizsgabizottság előtti vizsga

Egy konkrét gyakorlati munkafeladat elvégzése a vizsgabizottság előtt.

A gyakorlati vizsga osztályzatát a megelőző vizsgafeladatra és a vizsgabizottság előtt végrehajtott feladatra kapott érdemjegyek alapján kell megállapítani és jegyzőkönyvben rögzíteni.

A gyakorlati vizsga helye független a vizsgázó saját intézetétől, helyét a vizsgát szervező intézmény jelöli ki.

Bármely gyakorlati vizsgarész elégtelen oszályzata esetén a gyakorlati vizsga végső osztályzata elégtelen.

Szakmai elméleti vizsga

Tantárgyak:

a) radiofarmakológia,

b) sugárvédelem-dozimetria,

c) klinikai izotópdiagnosztika,

d) számítástechnika.

Írásbeli vizsga

A vizsgázók a Népjóléti Minisztérium által központilag kiadott feladatlapot oldják meg.

Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga során az alábbi témakörökből kell kérdéseket megválaszolni:

a) Radiofarmakológia

- A radioaktív izotópok gyógyászati alkalmazásával kapcsolatos alapismeretek.

- A radioaktív gyógyszerek előállítása, diszpenzálása és minőségellenőrzése.

- Az izotópdiagnosztikában alkalmazott radioaktív gyógyszerek (a szív, a központi idegrendszer, a vese, a csont, a gasztroenterológiai, nyelőcső, gyulladás, tüdő, endokrin, haematológiai, terápiás vizsgálatokra alkalmas radiofarmakonok).

- A radioaktív gyógyszerek klinikai alkalmazása során felmerülő problémák.

- A radioaktív gyógyszerek hazai nyilvántartásának és hatósági minőségellenőrzésének rendszere.

b) Sugárvédelem - Dozimetria

- Ionizáló sugárzások és az anyag kölcsönhatásai.

- Az ionizáló sugárzás mértékegységei és mérése.

- Sugárfizikai alapismeretek.

- Az ionizáló sugárzás forrásai, legfontosabb biológiai hatásai.

- Sugárvédelmi szabályozás alapjai.

- Dolgozókra és a népesség tagjaira vonatkozó határértékek.

- Munkahelyi sugárvédelem.

- Műszaki, egészségügyi sugárvédelem.

- A betegek sugárvédelme.

- A sugárvédelem szervezete hazánkban.

- Radioaktív anyagok biokinetikája.

- Humán megfigyelésekből és állatkísérletekből származó bioparaméterek összehasonlítása.

- In vivo mérési lehetőségek és a mérési eredmények grafikus megjelenítése.

- A szerv (szövet) kummulációs értékeinek meghatározása.

- Egésztest szervdózis meghatározása modellek segítségével.

- Belsődózis-számítás a "vonatkoztatási embertől" (reference man) eltérő esetekben.

- A belsődózis meghatározás (becslés) különleges esetei.

- Terápiás eljárások dozimetriája és sugárvédelme.

c) Klinikai izotópdiagnosztika

- In vitro diagnosztika

= radioimmun vizsgálatok (RIA, IRMA),

= alternatív assay-k,

= pajzsmirigy betegségek in vitro diagnosztikája,

= tumormarkerek,

= minőségellenőrzés.

- In vivo diagnosztika

= perfúziós szívizomszcintigráfia,

= pozitív infarktus szcintigráfia,

= first pass szívvizsgálat, perctérfogat, ejekciós frakció,

= Shunt-vizsgálat,

= radionuklid angiográfia, radionuklid flebográfía,

= radionuklid ventrikulográfia EKG kapuzással,

ejekciós frakció, kamrafal mozgás,

= agyi véráramlás mérése, agyi receptorok vizsgálata,

= statikus agyi szcintigráfia, liquor keringés vizsgálata,

= myeloszcintigráfia,

= radiorenográfia, veseperfúziós vizsgálat,

= statikus veseszcintigráfia, vese clearence vizsgálatok,

= here szcintigráfia,

= hysterosalpingográfia,

= vizelet reflux izotópos mérése,

- csont és izületi szcintigráfia, csontdenzitométria, csontvelő szcintigráfia,

= statikus májszcintigráfia, három fázisú máj, vérpool szcintigráfia, májperfúzió vizsgálata,

= lépszcintigráfia,

= epehólyag, epeutak dinamikus vizsgálata,

= nyálmirigyek vizsgálata, nyelőcső motilitás, gasztroözofágiális reflux, bélvérzések kimutatása, felszívódási zavarok,

= gyulladás kimutatása (Gallium, jelzett fvs., jelzett immunglobulin, peptidek),

= limfográfia,

= perfúziós és inhalációs tüdőszcintigráfia,

= pajzsmirigy uptake mérése, pajzsmirigy szcintigráfia,

= egyéb endokrin szervek vizsgálata (mellékpajzsmirigy, mellékvese, hypofízis),

= haematológiai vizsgálatok,

= immunszcintigráfia és egyéb onkológiai vizsgálatok,

= pozitron sugárzók felhasználása a diagnosztikában,

= izotópterápia (benignus és malignus pajzsmirigy betegségek, csont és izületi rendszer, MIBEG terápia, haematológiai betegségek terápiája, üregi terápia),

= izotópok gyermekkori alkalmazásának sajátos szempontjai,

= az immunoassay elve és gyakorlati alkalmazása.

d) Számítástechnika

- Számítógépek önálló kezelését elősegítő ismeretek.

- Számítógépek a nukleáris medicinában (Gamma kamera számítógép rendszer, PC-k, képfelvevő és feldolgozó rendszer, adatfelvétel, statikus vizsgálat, dinamikus vizsgálat, EKG vezérelt vizsgálat, List módú vizsgálat, tomográfiás vizsgálat).

- Adatok archiválása, dearchiválása.

- Adatbáziskezelés.

- Számítógépes hálózatok.

- Számítógép gyakorlati alkalmazása az izotópdiagnosztikában.

- Személyi számítógépek (RIA programok, szövegszerkesztők, munkaszervezés, számlakezelés, statisztikák, betegnyilvántartás).

5. A vizsgázó teljesítményének értékelése

A gyakorlati vizsga megfigyelési és értékelési szempontjai:

- a beteggel való bánásmód,

- figyelem koncentráltsága, pontosság,

- műszer, gyógyszer, kontrasztanyag, technikai eszközök, berendezések ismerete, alkalmazása,

- a gyakorlati feladatok megoldásának szintje (önállóság, biztonság, időfaktor),

- szakmai tájékozottság, felismerő-, döntő-, cselekvőképesség,

- a tevékenység elméleti alapjainak ismerete.

Elégtelen a gyakorlati vizsga, ha

- a követelményeknek csak nagy hiányossággal képes eleget tenni,

- elméleti ismereteit a gyakorlatban nem képes alkalmazni,

- önálló tevékenységre nem képes,

- a feladatait irányítás mellett sem képes ellátni,

- ismeretei alapvető kérdésekben hiányosak és azokat a gyakorlatban sem tudja korrigálni,

- az emberi életet veszélyezteti.

Az írásbeli vizsga értékelését a központi feladatlaphoz kiadott útmutató szerint kell elvégezni és egyetlen (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.

A szóbeli vizsgát egyetlen (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.

A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és a szóbeli vizsga eredményének alapján kell meghatározni az alábbiak szerint:

- az írásbeli és a szóbeli vizsga átlageredményét az írásbeli vizsga eredménye felé kerekítve kell megállapítani.

Eredménytelennek kell tekinteni a szakmai elméleti vizsgát, ha a vizsgázó írásbeli vagy szóbeli vizsgájára elégtelen osztályzatot kapott.

A szakmai vizsga előzőekben nem szabályozott egyéb kérdéseiben a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben foglaltak az irányadók.

V. Egyéb tudnivalók

Az eredményes szakmai vizsga után a vizsgázók radiofarmakológai szakasszisztens szakképesítést kapnak, amit a vizsgázó nevére kiállított "Bizonyítvány" tanúsít.

A népjóléti miniszter a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében felsorolt szakképzési intézményein túl a szakmai vizsga megszervezésére az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézetet jogosítja fel.

VI.

A Jegyzék 23. sorszáma szerint kiadott egészségügyi szakasszisztens (gyógyszertári analitikus szakasszisztens) szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 61 9 3232 12 1 0 47

2. A szakképesítés megnevezése: Egészségügyi szakasszisztens (gyógyszertári analitikus szakasszisztens)

Egyedi azonosító száma: 62 4 3234 12 1 0 26

3. A képzés formája: iskolarendszeren kívüli

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A gyógyszertári analitikus szakasszisztens tevékenysége során a gyógyszerész munkáját segítve, kiegészítve részt vesz a gyógyszerek, gyógyszeralapanyagok bevizsgálásánál, a gyógyszerkészítmények minősítésénél, azonossági és tisztasági vizsgálatánál, tartalmi meghatározásánál és ezen tevékenységekhez kapcsolódó adminisztratív feladatok ellátásánál.

A gyógyszertári analitikus szakasszisztens képes az alábbi feladatok önálló elvégzésére:

- mintákat nyilvántartásba venni a mintavételi naplóba,

- mérési eredményeket bevezetni a vizsgálati naplóba,

- a gyógyszervizsgálatokhoz szükséges kémszereket, mérőoldatokat dokumentálni,

- az analitikai laboratóriumban használatos eszközöket kezelni, karbantartani,

- műszereket szakszerűen használni,

- laboratóriumi mérőeszközöket kalibrálni,

- a laboratóriumban használatos vegyszereket, kémszereket tárolni, készletezni.

Gyógyszerész irányítása és ellenőrzése mellett az alábbi feladatokat látja el:

- mintavételezés,

- gyógyszerek, gyógyszerkészítmények technológiai formáinak, adagolásának, kiszerelésének (összsúly, homogenitás, elosztás) ellenőrzése,

- azonossági vizsgálatok,

- tisztasági vizsgálatok,

- tartalmi meghatározások,

- gyógyszervizsgálatokhoz szükséges kémszerek, mérőoldatok készítése és minőségének ellenőrzése.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok:

a) laboratóriumi eszközök kezelése, karbantartása,

b) minták és a vizsgálatokhoz szükséges kémiai anyagok kezelése,

c) fizikai és fizikai-kémiai vizsgálatok elvégzése,

d) gyógyszeranyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata,

e) megfelelő laboratóriumi környezet biztosítása,

f) dokumentáció, kommunikációs, információs tevékenység.

2. Követelmények

A gyógyszertári analitikus szakasszisztens legyen képes ismerni és értelmezni:

- az általános gyógyszerészetre vonatkozó jogszabályokat,

- a gyógyszerellenőrzés irányelveit,

- az érvényben lévő gyógyszerkönyv szerkezeti felépítését,

- a Ph. Hg. VII. azonossági és tisztasági vizsgálatainak elméleti vonatkozásait,

- a hivatalos gyógyszerkönyvi kémiai gyógyszeranyagok és készítmények vizsgálatait,

- az általános fizikai, fizikai-kémiai alapfogalmakat és vizsgálatokat,

- az általános, szervetlen és szerves kémiai alapismereteket.

A gyógyszertári analitikus szakasszisztens legyen képes az alábbi tevékenységi körébe tartozó feladatokat elvégezni:

a) Laboratórium eszközeinek kezelése, karbantartása

- bürettákat, lombikokat, pipettákat, hőmérőket kalibrálni,

- munkaeszközöket, berendezéseket, mérlegeket, súlyokat, üveg-, porcelán- és fémeszközöket tisztítani, kezelni.

b) Minták és a vizsgálatokhoz szükséges kémiai anyagok kezelése

- mérőoldatokat, indikátorokat, kémszereket, tompítóoldatokat készíteni,

- mintákat vételezni,

- mintákat, vegyszereket szakszerűen tárolni, kezelni.

c) Fizikai, fizikai-kémiai vizsgálatok elvégzése

- fizikai vizsgálatok

= tömeget mérni,

= tömegmérés pontosságát ellenőrizni,

= térfogatot mérni,

= sűrűséget mérni,

= belső súrlódást, viszkozitást meghatározni,

= nyomást mérni,

= oldékonyságot megállapítani,

= hőmérsékletet mérni;

- termikus vizsgálatok

= az olvadási tartományt és az olvadási hőmérsékletet meghatározni,

= dermedési hőmérsékletet meghatározni,

= cseppenési hőmérsékletet meghatározni,

= forrási tartományt meghatározni,

= forrási hőmérsékletet meghatározni,

= fagyáspont csökkenést meghatározni,

= derivatív termogravimetriás vizsgálatot ismerni,

= differenciál "scanning" kalorimetriás vizsgálatokat ismerni;

- optikai vizsgálatok

= törésmutatót meghatározni,

= optikai forgatóképességet meghatározni,

= abszorbciós spektrofotometriás vizsgálatokat végezni,

= spektrofotometriás vizsgálatokat az ultraibolya és látható színképtartományban végezni,

= spektrofotometriás vizsgálatokat végezni az infravörös színképtartományban,

= fluoreszcenciás spektrofotometriás vizsgálatokat végezni,

= lángfotometriás spektrofotometriás vizsgálatokat végezni;

- mágneses analitikai vizsgálatok

= nagyfelbontású mágneses magrezonancia spektrometriás vizsgálatokat ismerni;

- kromatográfiás vizsgálatok

= papír-, vékonyréteg-, oszlop-, folyadék-, gázkromatográfiás vizsgálatokat végezni;

- kémiai vizsgálatok

= szerves anyagot roncsolással előkészíteni,

= azonossági vizsgálatokat kémiai módszerekkel elvégezni,

= vizsgálatokat végezni oldhatatlan és színező anyagokra,

= savasságot és lugosságot vizsgálni,

= szennyező anyagokat kémiai reakciókkal vizsgálni,

= tartalmi meghatározást végezni kémiai módszerekkel,

= szárítási vizsgálatokat elvégezni,

= izzítási vizsgálatokat elvégezni,

= oldhatatlan maradékot meghatározni,

= víztartalmat meghatározni,

= súly szerinti meghatározásokat végezni,

= térfogatos meghatározásokat végezni,

= sav-bázis mérésekét végezni,

= oxidációs és redukciós méréseket végezni,

= csapadékos titrálásokat végezni,

= komplex képzésen alapuló méréseket végezni,

= térfogatos meghatározásokat végezni nem vizes oldatokban;

- elektroanalitikai vizsgálatok

= voltammetriás méréseket ismerni,

= potenciometriás méréseket végezni,

= konduktometriás méréseket végezni.

d) Gyógyszeranyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata

- gyógyszeranyagok

= kémiai gyógyszeranyagokat vizsgálni,

= zsiradékokat, viaszféléket és hasonló állományú anyagokat vizsgálni,

= illóolajokat vizsgálni,

= növényi és állati drogokat vizsgálni;

- gyógyszerkészítmények

= oldatok, emuisiók, szuszpensiók, szirupok, szemcseppek,

= porok, granulátumok, tabletták,

= végbélkúpok, hüvelykúpok, hüvelygolyók,

= kenőcsök, szemkenőcsök,

= teakeverékek,

= főzetek és forrázatok,

= injekciók,

= infusiók,

= gyógyszeres kapszulák vizsgálatait elvégezni;

- gyógyszeres tartályok, záróelemek és egyes csomagolóanyagok:

= üvegtartályok,

= műanyag termékek,

= elasztomér anyagokból készült záróanyagok,

= celofán,

= tubusok

minőségi követelményeit ellenőrizni.

e) Megfelelő laboratóriumi környezet biztosítása

- maró- és vegyianyagokkal történő munka jogi és munkavédelmi szabályait betartani,

- a laboratóriumi műszereket, berendezéseket rendeltetésszerűen használni,

- felügyelet mellett a vizsgálathoz szükséges kémszereket, mérőoldatokat készíteni, minősíteni,

- "analitikai tisztaságot" biztosítani,

- személyi higiéniával kapcsolatos előírásokat betartani,

- elsősegélynyújtási feladatokat ellátni,

- a munka során keletkező hulladékot szakszerűen kezelni, tárolni.

f) Kommunikációs, információs, dokumentációs tevékenység

- etikus kommunikációt kialakítani a munkatársakkal,

- asszisztenseket oktatni,

- ismerni az analitikus szakasszisztens szerepét a vizsgálatok előkészítésében és végzésében, mintavételezésben, mindezen feladatok kompetencia határait betartani,

- az általa végzett tevékenységet dokumentálni,

- leltározni,

- belső ellenőrzést végezni,

- számítógépet kezelni,

- mérési eredmények statisztikai értékelését elvégezni.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei

a) Iskolai végzettség

- középiskolai végzettség (érettségi).

Szakmai előképzettség

- gyógyszertári asszisztensi szakképesítés.

b) Szakmában eltöltött gyakorlat

Az alapképzettségnek megfelelően kétéves szakmai előgyakorlat, ebből 3 hónap analitikai laboratóriumban eltöltött gyakorlat.

c) A szakmai követelményrendszerben előírt gyakorlatok teljesítése, és azok igazolása.

Két évnél régebbi gyakorlati igazolás nem tekinthető érvényesnek.

2. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot átfogja, ezért a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet 7. §-ának (1) bekezdésében foglaltakon túl a vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

Azonosak a III. "A szakképesítés szakmai követelményei"-ben meghatározottakkal.

4. A szakmai vizsga részei

Szakmai gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsgát a szakmai vizsgát szervező intézmény által kijelölt laboratóriumban kell lebonyolítani.

A gyakorlati vizsga témakörei a szakképesítés szakmai követelményei alapján kerülnek összeállításra.

A gyakorlati vizsga két részből áll:

- fizikai, kémiai és gyógyszerforma vizsgálat,

- kvantitatív meghatározás.

A vizsgázó a feladat manuális elvégzésén túl beszámol a mérés elméleti vonatkozásairól is.

Szakmai elméleti vizsga

Tantárgyak:

a) általános laboratóriumi, kémiai és jogszabályismeret,

b) általános fizikai, kémiai vizsgálatok,

c) gyógyszeranyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata.

Írásbeli vizsga

A vizsgázók a Népjóléti Minisztérium által központilag kiadott feladatlapot oldják meg.

Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsgán a vizsgázó a három témakörből egy-egy tételt húz.

A szóbeli vizsga során a vizsgázónak az alábbi témakörökből kell kérdéseket megválaszolni.

a) Általános laboratóriumi, kémiai és jogszabályismeret

- A gyógyszervizsgáló laboratórium helyiségei, berendezési tárgyai. Általános munkavédelmi szabályok.

- Munkaeszközök (üveg-, porcelán-, fémeszközök, mérlegek, súlyok) kezelése, tisztítása.

- A gyógyszervizsgáló laboratórium vegyszereinek kezelése a 16/1988. (XII. 22.) SZEM rendelet alapján. Általános balesetvédelmi szabályok.

- Analitikai laboratórium üzemviteli dokumentációja.

- Analitikus szakasszisztensi munkakör ismertetése.

Belső ellenőrzés.

- Gyógyszervizsgálatokkal kapcsolatos hatályos jogszabályok, irányelvek (Ph. Hg. VII., GLP, OGYI) ismerete.

- Az elemek periódusos rendszere, a vegyérték fogalma, izotópok.

- Az atom szerkezete, atomtömeg. A molekula, a molekulatömeg fogalma.

- Kémiai kötések.

- Szervetlen vegyületek fogalma, felosztása, nevezéktana.

- Szerves vegyületek fogalma, felosztása, nevezéktana.

- Szénhidrogének és halogénezett származékai.

- Szénhidrogének hidroxi-származékai.

- Szénhidrogének oxo- és oxi-oxo-származékai.

- Karbonsavak és karbonsav-származékok.

- Nitrogén- és kéntartalmú szerves vegyületek. Heterociklusos vegyületek fogalma.

- Kémiai reakciók kinetikája. Az egyenértéktömeg fogalma.

- Mérési eredmények megadási szabályai - átlag, pontosság, kerekítés -, mérési eredmények statisztikai értékelése.

- Anyagelőkészítés a vizsgálatokhoz, mintavételezési szabályok, minták fogalma.

- Az egészségügyi törvény etikai előírásai a gyógyszerellátás területén dolgozók vonatkozásában.

b) Általános fizikai, kémiai vizsgálatok

- Anyagok elővizsgálata, érzékszervi, hevítési vizsgálatok

- Gyógyszerkönyvi azonossági reakciók reagenseinek jellemzői, szervetlen vegyületek kationjainak azonossági reakciói.

- Gyógyszerkönyvi azonossági reakciók reagenseinek jellemzői, szervetlen vegyületek anionjainak azonossági reakciói.

- Gyógyszerkönyvi azonosság fogalma, szerves vegyületek azonossági reakciói.

- Gyógyszerkönyvi tisztaság fogalma, tisztasági vizsgálatok.

- Szárítási veszteség és maradék fogalma, meghatározása.

- Izzítási veszteség és maradék fogalma, meghatározása.

- Súly szerinti mennyiségi meghatározások közvetett módszerei.

Térfogatos mennyiségi meghatározások alapelvei, mérőoldatok, végpontjelzés gyakorlata.

- Vizes közegben végzett neutralizációs meghatározások.

- Nemvizes közegben végzett neutralizációs meghatározások.

- Komplexometriás meghatározások.

- Csapadékképzésen alapuló titrimetriás meghatározások, argentometriás meghatározások.

- Perganhanometriás meghatározások.

- Kromatometriás meghatározások.

- Cerimetriás meghatározások.

- Bromatometriás meghatározások.

- Jodometriás meghatározások.

- Alkaloidok meghatározása előzetes elválasztás után.

- Gyógyszerkönyvi tájékoztató vizsgálat fogalma, jellemzői.

c) Gyógyszeranyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata

- Oldatok jellemzése és vizsgálata.

- Emuisiók, szuszpensiók jellemzése és vizsgálata.

- Szemcseppek, szemvizek jellemzése és vizsgálata.

- Injekciók, infusiók jellemzése és vizsgálata.

- Kenőcsök, szemkenőcsök, jellemzése és vizsgálata.

- Végbélkúpok, hüvelykúpok, hüvelygolyók vizsgálata.

- Porok, granulátumok, gyógyszeres kapszulák vizsgálata.

- Tabletták és bevont tabletták vizsgálata.

- Drogok, teakeverékek vizsgálata.

- Kivonatok és tinktúrák jellemzői és fajtái.

- Gyógyszeres tartályok, záróelemek (üveg, műanyag), csomagolóanyagok vizsgálata.

- Zsiradékok, viaszfélék és hasonló állományú anyagok jellemzése és vizsgálata.

- Illóolajok jellemzése és vizsgálata.

- Növényi és állati drogok jellemzése és vizsgálata.

- Kémiai gyógyszeranyagok Ph. Hg. VII. szerinti vizsgálata, jellemzése.

5. A vizsgázó teljesítményének értékelése

A gyakorlati vizsga osztályzatát a vizsgabizottság előtt végrehajtott feladat(ok)-ra kapott érdemjegyek alapján kell megállapítani, és jegyzőkönyvben rögzíteni

Megfigyelési és értékelési szempontok

- munkaszervezés,

- tevékenység kivitelezése,

- ismeretek alkalmazása,

- munkacsoportban való munkavégzés képessége,

- dokumentációs tevékenység,

- a munkaeszközök megválasztása, előkészítésük módja és szakszerű használatuk,

- megjelenés, viselkedés.

Elégtelen a vizsgázó gyakorlati osztályzata, ha

- a követelményeknek csak nagy hiányosságokkal képes eleget tenni,

- elméleti ismereteit a gyakorlatban nem képes alkalmazni,

- önálló tevékenységre nem képes,

- vizsgafeladatát irányítás mellett sem képes szakszerűen kivitelezni,

- a munkavédelmi szabályokat nem tartja be.

Ha bármely gyakorlati vizsgarész osztályzata elégtelen, a gyakorlati vizsga végső osztályzata elégtelen.

Az írásbeli vizsga értékelését a központi feladatlaphoz kiadott útmutató szerint kell elvégezni és egyetlen (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.

A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és szóbeli vizsga eredményének alapján kell meghatározni az alábbiak szerint:

- az írásbeli és a szóbeli vizsga átlageredményét az írásbeli vizsga eredménye felé kerekítve kell megállapítani.

A szakmai vizsga előzőekben nem szabályozott egyéb kérdéseiben a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben foglaltak az irányadók.

V. Egyéb tudnivalók

Az eredményes szakmai vizsga után a vizsgázó "Egészségügyi szakasszisztens (gyógyszertári analitikus szakasszisztens)" szakképesítés kap, amit a vizsgázó nevére kiállított "Bizonyítvány" tanúsít.

A népjóléti miniszter a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében felsorolt szakképzési intézményein túl a szakmai vizsga megszervezésére az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézetet jogosítja fel.

VII.

A Jegyzék 24. sorszáma szerint kiadott klinikai szakápoló (onkológiai szakápoló) szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 61 9 3210 12 1 0 41 (gyűjtő)

2. A szakképesítés megnevezése: Klinikai szakápoló (onkológiai szakápoló)

Egyedi azonosító száma: 61 4 3210 12 1 0 42

3. A képzés formája: iskolarendszeren kívüli

II. A szakképesítés munkaterülete

I. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

Az onkológiai szakápoló tevékenységi körében

- a betegellátó intézmények osztályain,

- a házi betegellátásban,

- a gondozó intézetekben,

a daganatos betegek speciális ápolását végzi.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok:

- az egészséges életmódra nevelés, a megelőzés, a daganatos betegség korai felismerése,

- önállóan végzi az onkológiai ellátásra szoruló beteg megfigyelését, ápolását, részt vesz a terápiás beavatkozásokban, elkészíti az ápolási tervet rövid és hosszú távon, ami alapján a szükséges ápolási teendőket és az ezekhez szükséges eszközöket előkészíti,

- oktatja a szakápoló jelölteket a gyakorlatban,

- részt vesz az osztály munkájának szervezésében, összehangolja a különböző munkaterületeken dolgozó munkatársak munkáját,

- közreműködik a kezelt betegek családi, szociális kapcsolatainak kialakításában,

- a daganatos betegek pszichés támogatását végzi, szükség esetén szakkonzultációt, szakszerű kezelést szorgalmaz,

- ápolási-gondozási munkáját valamennyi, munkaterületen szakszerűen dokumentálja,

- munkáját hivatásként gyakorolja

= a szakmai, etikai normákat betartja,

= a munkája során vele kapcsolatba kerülő beteget autonóm személyiségnek, partnernek tekinti,

= adott szituációban alkalmazza pszichológiai-ápoláslélektani ismereteit,

- rendszeresen részt vesz továbbképző programokon.

2. Követelmények

Az onkológiai szakápoló legyen képes a kompetenciájába tartozó alábbi feladatokat elvégezni:

Általános feladatok:

- a szakmai és etikai normákat betartani,

- munkacsoportban dolgozni,

- gyakorlati tevékenysége során maximális biztonsággal a fertőtlenítési, valamint munkavédelmi szabályok betartásával munkáját végezni,

- a munkahelyre vonatkozó sajátos szabályozásokat betartani (munkaköri leírás, továbbképzés, munkarendre vonatkozó szabályozások).

Elsődleges prevenció és szűrés területén:

- közreműködni a megelőzhető rákbetegségek földerítésében,

- elsajátítani a szűrési elveket és az alkalmazott szűrési technikákat,

- tájékoztatni a lakosságot a szűrés lehetőségeiről,

- a rizikófaktorú családok szűrésben való részvételét elősegíteni,

- a beteget pszichésen támogatni a szűrés előtt, alatt és után,

- alkalmazni az egészséges életmód alapelveit és azokat elsajátíttatni.

Másodlagos prevenció:

a) Diagnosztikus eljárások kivitelezése, előkészítése során a beteget

- előkészíteni endoszkópos vizsgálathoz,

- előkészíteni biopsziákhoz, punkciókhoz (sternumcrista-lumbal) mellkas- és hascsapoláshoz (beteg és eszköz), és segédkezni azok kivitelezésében.

b) Daganatok műtéti gyógykezelése területén

- különböző szervi lokalizációjú szövődményeket felismerni, kivédeni,

- beteget és környezetét előkészíteni onkológiai műtétre (pszichés, szomatikus és gyógyszeres) (fej-, nyaki-, nőgyógyászati, hasi műtétre),

- postoperatív beteget fogadni, ápolni,

- onkológiai beteget kötözni, sebellátást végezni,

- különböző dréneket ellenőrizni és kezelni,

- speciális gyomor-bélszondát levezetni,

- jejunalis és nazogasztrikus szondán keresztül táplálni, mesterséges táplálást kivitelezni,

- felső légutakat, tracheatubust, tracheostomás kanült leszívni, kanült tisztítani,

- tracheakanült cserélni,

- mellkas megnyitáson átesett betegekkel kapcsolatos teendőket, inhalációs terápiát, légzőtornát végezni,

- önállóan vagy a team tagjaként a közvetlen életveszélyt elhárítani, állapotromlást megakadályozni (újraélesztést megkezdeni és segédkezni újraélesztés kivitelezésében),

- stomaterápiát (ileo-colostoma, tracheostoma) végezni,

- tartósan behelyezett szondák, katéterek használatával kapcsolatos ápolási feladatokat végezni,

- parenterális táplálást (kalóriaszámítással egy-egy adott betegre) kivitelezni.

c) Gyógyszeres daganatterápia alkalmazása során

- a citosztatikus kezelésre a beteget pszichésen felkészíteni, indokolt esetben a kezelés alatt lelkileg is támogatni,

- egyes citosztatikumokat adagolni (inf., i.v., p.o.),

- pontos dózisokat kiszámítani testfelületből,

- nagydózisú kemoterápiát összeállítani és kiegészítő terápiát végezni,

- kedvezőtlen reakciókat (toxicitást, incompatibilitást) felismerni,

- citosztatikus kezelés akut és szubakut mellékhatásait ellátni,

- daganatos beteg fájdalmát csillapítani orvosi utasításra,

- hormonterápiát kivitelezni,

- betegmegfigyelést végezni citosztatikus kezelés alatt (ES, anafilaxiaszerű rosszullét, tenzióesés, hörgőgörcs) és korrekt dokumentációt vezetni,

- vércsoport-meghatározáshoz és transzfúzióhoz előkészíteni,

- a kemoterápia során a munkavédelmi előírásokat betartani.

d) Sugárterápia alkalmazása során

- ágyneműt, váladékokat folyamatosan ellenőrizni a radioaktivitás mennyisége szempontjából,

- beteget pszichésen felkészíteni a sugárkezelésre (félelem oldása),

- tájékoztatni a beavatkozásról, következményeiről, mellékhatások kivédésének lehetőségéről,

- mellékhatásokat kezelni (bőr-, nyálkahártya-kezelés, megfelelő diéta alkalmazása),

- szükség esetén védekezni az eszközök káros hatásai ellen.

Harmadlagos prevenció a rehabilitáció területén:

- onkológiai betegápolás holisztikus szemléletét és gyakorlatát, az egészség filozófiáját kialakítani, melynek lényege:

= a rák reális értékelése,

= a ráktól való félelem, aggódás oldása,

= a kezelési stratégia szemléleti megalapozása,

- különbséget tenni az orvosi, szociális és lelki rehabilitáció között, ugyanakkor képviselni azt a szemléletet, hogy a rehabilitáció a diagnózis közlésétől a beteg gyógyulásáig, illetve haláláig tart és számos szakember összehangolt munkáját feltételezi, mely folyamatban az onkológus az irányító,

- együttműködni a kollégákkal (team tagjai, orvos, pszichológus, szociális gondozó stb.), hogy a betegnek egy megfelelő rehabilitációs programot sikerüljön kidolgozni,

- kapcsolatot teremteni a beteggel - családjával -, hivatalos szervekkel,

- életvezetési tanácsadást tartani,

- beteget pszichésen támogatni a daganat diagnózisának felállításától az utókezelésig (emlő- és nőgyógyászati műtött beteg, csonkolt beteg esetén),

- beteget oktatni a stomák önálló ápolására és gondozására,

- a stomák speciális ápolását és gondozását végezni,

- kapcsolatot teremteni a beszédképtelen beteggel,

- elsajátítani a lymphoedema komplex kezelésének lényegét,

- felvilágosítást adni a lymphoedema megelőzéséről,

- bandázsolni és szakszerű segítséget nyújtani a kar- és lábharisnyák használatához,

- onkológiai műtétek utáni speciális mozgásterápiát végezni,

- kemoterápiás és sugárterápiás kezelések mellékhatásait enyhíteni, kezelni,

- beteget megfigyelni (szorongás, tagadás, agresszivitás, magányosság problémája),

- a terminális állapotú beteg ápolását, gondozását végezni kórházban és gondozását megszervezni otthonában is,

- a szükséges adminisztrációt vezetni és adatfeldolgozást végezni (gondozóban),

- hatékony kommunikációra, betegvezetésre, tanácsadásra (pl. beteg és család megtanítása a beteggel kapcsolatos terápiás tevékenységre, injekció, gyógyszerelés, stomakezelés),

- segítséget nyújtani az egyénnek abban, hogy meg tudja őrizni lelki egészségét,

- ápolási dokumentációt vezetni az otthoni ápolásról,

- kapcsolatot létesíteni a beteg otthoni és kórházi ellátása között.

A szakmai elvárásoknak való megfelelés mellett a szakápoló személyiségében is legyen alkalmas a feladatainak ellátására.

Legyen képes

- felismerni a kiégési szindróma tüneteit és lehetőség szerint megelőzni azokat,

- elősegíteni az új munkatársak beilleszkedését,

- bekapcsolódni az osztály oktatási, képzési, továbbképzési munkájába,

- véleményezni és javaslatot tenni azokon a területeken, amelyeken kellő ismeretanyaggal és szakmai gyakorlattal rendelkezik,

- a gyakorlati tevékenységeket maximális biztonsággal végezni az aszepszis és antiszepsis betartásával,

- maximálisan biztosítani a beteg szükségleteinek kielégítését.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei

a) Iskolai végzettség

- középiskolai végzettség (érettségi).

Szakmai előképzettség (az alább felsoroltak valamelyike)

- felnőtt szakápolói,

- általános betegápolói (1979 előtt),

- ápolói 1997-től,

- diplomás ápolói,

- szülésznői,

- csecsemőgondozó és gyermekápolói,

- csecsemő- és gyermekápolói 1998-tól,

- gyermekápolói,

- diplomás ápolói*.

b) Szakmában eltöltött gyakorlat

- a megfelelő ápolói képzettség megszerzése után 2 év klinikai előgyakorlat, ebből a pályaalkalmasság részeként 1 év alapápolási gyakorlat onkológiai jellegű osztályon.

c) A szakmai követelményrendszerben előírt gyakorlati követelmények teljesítése és azok igazolása a "Gyakorlati igazolás" című nyomtatványon.

Amennyiben a jelölt a szakmai követelményeknek saját intézményében nem tud eleget tenni, akkor a vizsgát szervező intézménytől igényelheti az Országos Onkológiai Intézet és az Onkológiai és Sugárterápiás Szakmai Kollégium által összeállított, a szakmai gyakorlatra javasolt lehetséges gyakorlóhelyek listáját.

d) A szakmai vizsgára történő jelentkezéskor a szükséges okmányokat és a gyakorlat elvégzéséről szóló igazolást a vizsgát szervező intézménynek kell megküldeni.

Két évnél régebbi gyakorlati igazolás nem tekinthető érvényesnek.

2. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot átfogja, ezért a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet 7. §-ának (1) bekezdésében foglaltakon túl a vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

Azonosak a III. "A szakképesítés szakmai követelményei"-ben meghatározottakkal.

4. A szakmai vizsga részei

Szakmai gyakorlati vizsga

A szakmai gyakorlati vizsga munkafeladatait a szakmai vizsgát szervező intézmény dolgozza ki a III. "A szakképesítés szakmai követelményei"-ben meghatározottak alapján.

A gyakorlati vizsga helye független a vizsgázó saját intézetétől, helyét a szakmai vizsgát szervező intézet jelöli ki.

A gyakorlati vizsga két részből áll:

a) 20 gyakorlati napig tartó értékelt szakmai feladat elvégzése (megelőző vizsgafeladat).

A vizsgázónak a betegágy mellett kell számot adni arról, hogy a szakmai követelményeknek a gyakorlatban megfelel-e.

A gyakorlati vizsga területei:

- 1 hét onkológiai sebészet,

- 1 hét kemoterápia,

- 1 hét onko-radiológia,

- 1 hét rehabilitáció.

A vizsgázó vizsgafeladatait két szakdolgozó megfigyelése mellett végzi.

A megelőző vizsgafeladatot a gyakorlati felkészülés terhére kell megszervezni.[7]

b) Vizsgabizottság előtti vizsga.

Egy adott gyakorlati vizsgafeladat elvégzése a vizsgabizottság előtt.

A gyakorlati vizsga osztályzatát a megelőző vizsgafeladatra és a vizsgabizottság előtt végrehajtott feladatra kapott érdemjegyek alapján kell megállapítani, és jegyzőkönyvben rögzíteni.

Bármely gyakorlati vizsgarész elégtelen osztályzata esetén a gyakorlati vizsga végső osztályzata elégtelen.

Szakmai elméleti vizsga

A szakmai elméleti vizsga az alábbi szakmai elméleti tantárgyakból történik:

a) az onkológiai ellátás szervezeti felépítése,

b) daganatos betegségek epidemiológiája,

c) daganatpatológia, hisztológia, citológia,

d) daganatos betegek gyógykezelése,

e) rehabilitáció.

Írásbeli vizsga

A vizsgázók a Népjóléti Minisztérium által központilag kiadott feladatlapot oldják meg.

Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga során a vizsgázó az alábbi témakörökből ad számot tudásáról tantárgyanként:

a) Az onkológiai ellátás szervezeti felépítése:

- Az onkológiai ellátás alapfeladatai.

- Az intézményrendszer felépítési elvei.

- A területi onkológiai gondozás.

- A szakellátás középszintű szervezése.

- Regionális onkológiai központok.

- Szakmai irányítás, szakfelügyelet.

b) Daganatos betegségek epidemiológiája:

- Epidemiológiai vizsgálatok, statisztikai alapfogalmak.

- Az epidemiológiai gyakorlat alkalmazása.

- A rák-kockázati tényezők szerepe.

- A rosszindulatú daganatok elsődleges megelőzése.

- A rákhalálozás alakulása Magyarországon, nemzetközi összehasonlítás.

c) Daganatpatológia, hisztológia, citológia:

- Általános daganatpatológia, etiopatogenezis.

- A daganatok beosztása.

- A daganatok kórszövettani klasszifikációja.

- Citopatológia (exfoliatív és aspirációs).

- Hisztokémia, immunhisztokémia, elektronmikroszkóp szerepe a patológiában.

- Képalkotó eljárások (Rtg, CT, NMR, UH intervenciós radiológia) alkalmazása az onkológiai kórképekben.

- Izotópdiagnosztika és alkalmazása az onkológiai kórképekben.

- Laboratóriumi diagnosztikai vizsgálatok szerepe a daganatok felismerésében és a terápia követésében

= speciális laboratóriumi szűrővizsgálatok,

= tumormarker vizsgálatok.

- Endoszkópia a daganatos betegek ellátásában (diagnosztikus és terápiás eljárások).

d) Daganatos betegek gyógykezelése:

- Sebészet

= a daganatos betegek elsődleges és rekonstrukciós sebészeti ellátása,

= a daganatok sebészi kezelésének lehetősége,

= fej-nyak daganatok sebészete,

= pajzsmirigy daganatok sebészete,

= a mellkasi daganatok sebészete (emlő, tüdő, pleura, rekesz, mediasztinum, nyelőcső),

= hasi sebészet (máj, hasnyálmirigy, lép, vékony- és vastagbél, cseplesz, mesenterium és retroperitoneum),

= nőgyógyászati daganatok sebészete,

= a lágyrészdaganatok sebészete,

= melanoma malignum,

= stomas betegek gondozása.

- Gyógyszeres daganatterápia

= a daganatok kemoterápiája (formái, mellékhatások),

= immunterápia,

= rosszindulatú betegségek endokrin kezelése,

= fájdalomcsillapítás a daganatos betegek gondozásában (fájdalom syndromák, fájdalom értékelése, gyógyszeres fájdalomcsillapítás, non-invazív módszerek, idegblokádok, percutan rádiófrekvenciás eljárások, idegsebészeti beavatkozások).

- Sugárterápia

= a sugárterápia fizikai alapjai,

= az ionizáló sugárzás biológiai hatása,

= a sugárterápia gyakorlata (külső sugárkezelés, közeibesugárzási radioaktív izotópok alkalmazása),

= sugárvédelem,

= a sugárterápia szerepe (kuratív, adjuváns sugárkezelés),

= az egyes tumorfajták sugárkezelése,

= sugárkezelés mellékhatásai,

= sugárkezelés és gyermekkor.

- Internzív terápia

= az intenzív terápia fogalma, feltétei, javallatai;

intenzív megfigyelés,

= heveny életveszélyes állapotok,

= mesterséges táplálás (enterális, parenterális).

e) Rehabilitáció

- Holisztikus szemlélet kialakítása

= a rák pszichológiai megközelítése,

= a lelki- és életfolyamatok megértése,

= a változás kiemelése.

- Kommunikációs készség fejlesztése.

- A rehabilitáció elmélete és gyakorlata.

- A rákbeteg pszichológiai megközelítése

= a frissen diagnosztizált, a nehezen gyógyuló, a visszaesett és a haldokló beteg ápolásának sajátos pszichológiai vonatkozása.

- Táplálkozás és az ember

- Mozgásterápia általános szabályai az onkológiában.

- Onkológiai műtétek utáni mozgásterápia.

- A rákbeteg ápolásának morális vonatkozásai.

- Útkeresések a rákbetegségek leküzdésére

= a terápiás hatékonyság bizonyítása és a "nem bizonyított" módszerek,

= rákellenes mozgalmak szerepe a nemzeti rákellenes küzdelemben.

- A rehabilitáció betegségcsoportonkénti sajátosságai

- Onkológiai betegek szexuális problémái

= fogamzásgátlás, genetikai tanácsadás.

A vizsgázó feleletében térjen ki az orvosi diagnózisra alapozott ápolási-gondozási folyamat egészére, ezen belül:

- a fiziológiás és kóros állapotokra (tünet, ok, kórlefolyás, ápolás, szakápolás),

- a gondozásra, az egészséggondozásra,

- a megbetegedések okainak feltárására, különös tekintettel az egyének és környezetük, valamint az ápolás összefüggéseire és kölcsönhatására.

5. A vizsgázó teljesítményének értékelése

A gyakorlati vizsga megfigyelési és értékelési szempontjai:

- munkaszervezés (folyamatos, a részfeladatok algoritmikus sorrendben követik egymást, a vizsgázó a beteg érdekét és az adott intézmény munkarendjét figyelembe vette),

- tevékenység kivitelezése (szakszerűen az ápolási folyamat figyelembe vételével történt, az időráfordítás arányos volt, a vizsgázó a higiénés szabályokat és eljárásokat betartotta),

- ismeretek alkalmazása (a vizsgázó a tudását integrálta, helyesen döntött és a tevékenysége a feladathoz adaptív volt, munkáját ellenőrizte, értékelte, a feladattal azonosult),

- team-ben való munkavégzés képessége,

- a kommunikációs tevékenységek hatékonysága,

- dokumentációs tevékenység,

- a munkaeszközök megválasztása, előkészítésük módja és szakszerű használatuk,

- megjelenés, viselkedés.

Elégtelen a gyakorlati vizsga, ha

- a követelményeknek csak nagy hiányossággal képes eleget tenni,

- elméleti ismereteit a gyakorlatban nem képes alkalmazni,

- önálló tevékenységre nem képes,

- feladatait irányítás mellett sem képes szakszerűen ellátni,

- higiénés ismeretei alapvető kérdésekben hiányosak, és azokat a gyakorlatban sem képes korrigálni,

- az emberi életet veszélyezteti,

- a pszichológiai ismeretei alapvető kérdésekben hiányosak, s rávezetés után sem képes a beteget önálló emberi lénynek, s egyben partnernek tekintetni.

Az írásbeli vizsga értékelését a központi feladatlaphoz kiadott útmutató szerint kell elvégezni és egyetlen (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.

A szóbeli vizsgát egyetlen (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.

A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és szóbeli vizsga eredményének alapján kell meghatározni az alábbiak szerint:

- az írásbeli és szóbeli vizsga átlageredményét az írásbeli vizsga eredménye felé kerekítve kell megállapítani.

Eredménytelennek kell tekinteni a szakmai elméleti vizsgát, ha a vizsgázó írásbeli vagy szóbeli vizsgájára elégtelen osztályzatot kapott.

A szakmai vizsga előzőekben nem szabályozott egyéb kérdéseiben a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben foglaltak az irányadók.

V. Egyéb tudnivalók

Az eredményes szakmai vizsga után a vizsgázó klinikai szakápoló (onkológiai szakápoló) szakképesítést kap, amit a vizsgázó nevére kiállított "Bizonyítvány" tanúsít.

A népjóléti miniszter a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében felsorolt szakképzési intézményein túl a szakmai vizsga megszervezésére az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézetet jogosítja fel.

* Hivatkozással a szakképzésről szóló 1993. LXXVI. törvény 11. §-ára, a diplomás ápoló képesítéssel rendelkezők a szakmai vizsgát szervező intézmény vezetőjétől kérhetik a megegyező követelmények alapján teljesített gyakorlatok és elméleti vizsgatantárgyak beszámítását, illetve meghatározott vizsgarész teljesítése alól való mentesítést.

VIII.

A Jegyzék 25. sorszáma szerint kiadott klinikai szakápoló (diabetikai szakápoló) szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 61 9 3210 12 1 0 41

2. A szakképesítés megnevezése: Klinikai szakápoló (diabetológiai szakápoló)

Egyedi azonosító száma: 61 4 3210 12 1 0 12

3. A képzés formája: iskolarendszeren kívüli képzés

II. A szakképesítés munkaterületei

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület rövid leírása

A diabetológiai szakápoló önállóan vagy team tagjaként:

- kórházi osztályon,

- speciális diabetológiai profilú osztályokon,

- ápolási otthonban,

- szociális otthonban,

- járóbetegek diabetológiai szakrendelésein,

- háziorvosi szolgálatnál,

- diabeteses betegek körében egészségnevelési tevékenységet végez,

- hatékonyan kommunikál,

- a diabeteses beteget gondozza,

- biztosítja és segíti a diabeteses beteg szükségleteinek kielégítését,

- betegmegfigyelési feladatokat végez,

- váladékmintákat vesz, vizsgálatra küld és speciális vizsgálatokat végez,

- speciális diagnosztikus és terápiás feladatok ellátásában segédkezik, illetve önállóan végzi,

- a diabeteses betegeket elméleti és gyakorlati ismeretekre oktatja,

- a diabeteses beteg orális és perorális gyógyszerelését orvosi utasításra végzi,

- pszichésen támogatja a betegeket és hozzátartozóikat,

- szervezési feladatokat lát el,

- adminisztrációs munkát végez,

- informatikai eszközöket kezel.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok

A diabetológiai szakápoló legyen képes a következő tevékenységeket elvégezni

1. Kommunikáció, információ szerzése, közlése

1.1. Adatok felvétele

- informatikai eszközök kezelése,

- tünetek, adatok, tények, a beteg és környezetének észlelése, rögzítése.

1.2. Az ápolási-gondozási-ápoláslélektani anamnézis felvétele

- a beteg segítése betegségének elfogadásában,

- a diabeteses beteg segítése a szövődmények okozta állapot elfogadásában,

- a diabeteses beteg pszichés vezetése, életmódjának irányítása az egészségügyi gyakorlatban elfogadott etikai szabályok alkalmazásával.

1.3. Kapcsolattartás

- munkatársakkal,

- hozzátartozókkal,

- diabeteses betegekkel,

- látáscsökkent, illetve nem látó beteggel,

- neuropathiában, angiopathiában szenvedő, amputáción átesett szomatikus, pszichés segítséget igénylő betegekkel.

1.4. Az egészségügyben használatos informatikai rendszerek kezelése, alkalmazása

- adminisztrációs, gondozási, dietetikai feladatok ellátása az éppen használatos programok függvényében.

2. Gondozási - szakápolási - szakellátási feladatok

2.1. Gondozás

- csecsemő és gyermek gondozásba vétele, folyamatos gondozása,

- felnőtt gondozásba vétele, folyamatos gondozása,

- diabeteses terhes gondozása.

2.2. Szakápolás - szakellátás

- hypoglicaemiás tünetek felismerése, elhárítása,

- hyperglicaemiás tünetek felismerése, elhárításában részvétel,

- orális és inzulinkezelések elvégzése hagyományos és modern eszközök (Pen) alkalmazása és a velük kapcsolatos szövődmények elhárítása,

- diétás étrend összeállítása,

- diétás kezelés konyhatechnikai eljárásainak alkalmazása,

- csecsemőkori - gyermekkori diabeteses tünetek felismerése, elhárítása,

- időskori diabetes speciális problémáinak felismerése, kezelésében, kísérő betegségeinek elhárításában részvétel,

- a diabetes specifikus, késői szövődményeinek felismerésében, megelőzésében részvétel,

- a diabeteses beteg speciális személyi higiénjének biztosítása, bőr-, köröm-, haj-, szájápolás, a szövődmények késleltetése.

3. Vizsgálatok-kezelések

3.1. Vizsgálatok

- speciális vérvételek (Astrup, terhelések, profilok, HbA 1c, HbA 1, vesevizsgálatok),

- vércukorvizsgálat elvégzése vércukor-meghatározó készülékkel,

- vizeletcukor,

- vizeletcukor quantitatív meghatározása,

- bakteriológiai vizsgálathoz mintavétel,

- az ütőeres keringés manuális és műszeres vizsgálata,

- súlymérés, testhosszmérés, testtömeg index kiszámítása.

3.2. Lenyomatvétel, méretvétel, gyógyászati segédeszközök készítéséhez

- láblenyomat,

- méretvétel gumiharisnyához.

3.3. Segédkezés veseszövődmények diagnosztikus vizsgálatainál,

- dialízisnél.

3.4. Kezelések a diabetes szövődményeinél

- szájelváltozások kezelése,

- a diabétesszel szövődött terhességben a fog és a fogágy elváltozásainak felismerése, kezelése,

- bőrelváltozások: gennyes -, sebek kezelése, neuropathiás fekélyek ellátása, ulcus cruris kezelése,

- diabeteses - láb ápolása, köröm ápolása, callusok eltávolítása.

3.5. Alapvető kezelések szemészeti vizsgálatok előkészítéseként

- pupillatágítás,

- gyulladáscsökkentés.

4. Betegoktatás

4.1. Egészségnevelési módszertan

- az egészségkulturáltság fogalmának meghatározása,

- összefüggés teremtés az egészség és életmód között,

- a diabeteses beteg egészséges életmódra nevelésének jelentősége, célja, feladata és ezek meghatározása,

- a személyiség funkcióinak, pszichikus működéseinek ismerete,

- a személyiséget szabályzó szocializáló-nevelő hatások alkalmazása,

- az egészségnevelési folyamat fázisainak ismerete,

- a beteg tanulását elősegítő módszerek kiválasztása és alkalmazása,

- az egészségneveléshez szükséges eszközök kiválasztása és készítése,

- különböző színtereken és szervezeti formában a diabeteses beteg egészséges életmódra nevelése.

4.2. Kommunikációs foglalkozások során elsajátított betegvezetési eljárások alkalmazása

- érdeklődő és figyelmes meghallgatás,

- mások viselkedésének, beszédének megfigyelése és elemzése,

- verbális és nonverbális kommunikációs készség fejlesztése,

- segítő beszélgetés alkalmazása,

- gyógyító beszélgetés alkalmazása.

4.3. Oktatás

- betegoktatás a diabetessel kapcsolatos elméleti ismeretekre,

- egyéni diéta megtervezése, elkészítése,

- a korszerű inzulinadagolók használata,

- a vércukor-meghatározó készülékek alkalmazásának elsajátítása,

- vizeletcukor, aceton kimutatásának oktatása,

- a család felkészítése a diabetes mint betegség elfogadására és ellátására,

- a szájápolás megtanítása,

- a beteg láb- és körömápolásának oktatása,

- a mozgásszükséglet igényének kialakítása,

- az önkontroll végzésének oktatása.

5. Tanácsadás

- az egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási ismeretek átadása,

- a szociális támogatások megszerzéséhez segítség nyújtása,

- gyógyászati segédeszközök használatához segítség nyújtása,

- a diabetes kialakult szövődményeinek (fog, bőr, láb, vese, szem) enyhítésére tanácsok adása,

- étrendi, életviteli kérdésekben segítség nyújtása,

- párválasztási, pályaválasztási, pályamódosítási kérdésekben segítség nyújtása,

- vegetáriánus és egyéb speciális étrendek alkalmazásához tanács adása.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei

a) Iskolai végzettség

- középiskolai végzettség (érettségi).

b) Szakmai előképzettség

- felnőtt szakápoló, vagy

- általános ápoló 1979 előtt, vagy

- ápoló 1997 után, vagy

- gyermekápoló, vagy

- diplomás ápoló*, vagy

- szülésznő.

c) A szakmában eltöltött gyakorlat

- az alapképzettségnek megfelelően egy év ápolói gyakorlat,

- szülésznői végzettség esetén két év ápolói gyakorlat.

d) A szakmai vizsga megkezdéséig az alább felsorolt gyakorlati követelmények teljesítése:

Diabetes profilú belgyógyászati osztályon

A tanuló a gyakorlat végére legyen képes

- diabeteses beteg speciális vérvételeit elvégezni (vércukor, profilok, vérzsírok, terhelések, vérgáz, a cukorbetegségek szövődményeinek vizsgálatához szükséges vérvételek,)

- vérvételek vesevizsgálatokhoz,

- vizelet microalbumin,

- béta-2 macroglobulin,

- HgA1c, HgA1,

- hypoglycaemiás rosszullétet felismerni, elhárítani,

- fenyegető hyperglycemiás comat felismerni, elhárításában közreműködni,

- a vércukrot meghatározni gyorsteszttel és vércukormeghatározó készülékkel,

- a vizeletcukor és aceton vizsgálatot elvégezni,

- a vizeletgyűjtéssel kapcsolatos feladatokat végrehajtani,

- a vizeletcukor quantitativ meghatározását elvégezni,

- a súlymérést, testmérést elvégezni, a testtömeg indexet meghatározni,

- a mini Dopplert használni,

- az oszcillométert alkalmazni,

- inzulinkezelést elvégezni,

- korszerű inzulinadagolókat használni,

- a beteget öninjectiózásra kioktatni, a Glukagon beadását megtanítani,

- a betegnek étrendi és életvitel tanácsokat adni,

- adminisztrációs feladatokat az informatika alkalmazásával is elvégezni,

- a betegeket a betegségükkel kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismeretekre kellő szinten oktatni,

- egészségnevelési feladatot ellátni,

- műszeres vizsgálatokra a beteget felkészíteni

= i.v. pyelographia, retrograd pyelographia,

= ultrahang,

= ECHO,

= izotópvizsgálatok (szív, agy, vesék),

= venographia,

= arteriographia,

= coronarographia,

= vesebiopsia,

= CT,

= NMR (Nuclear Magnetic Rezonans) vizsgálat,

= Pen-fajtái és használatuk.

Diabetes profilú gyermekosztályon

A tanuló a gyakorlat végére legyen képes

- a gyermekkori, a serdülőkori diabeteses tüneteket felismerni,

- a hypoglycaemiás rosszullétet felismerni, elhárításában közreműködni,

- a hyperglycaemiás comat felismerni és elhárításában részt venni,

- klinikai vizsgálatokat elvégezni, illetve azokban segédkezni,

- diabeteses beteg speciális vérvételeket elvégezni, (vércukor, vércukorprofilok, terhelések, vérzsírok, vérvételek vesevizsgálatokhoz),

- vizelet microalbumin,

- béta-2 microglobulin,

- HgA1c, HgA1, Astrup,

- diabeteses kisdedek és gyermekek diétáját összeállítani, életkor és testsúly szerint,

- a beteget és családtagjait a korszerű inzulinadagolók használatára kioktatni,

- a tizenéves beteget öninjectiózásra megtanítani,

- bőrredő mérőt használni,

- hossz és súly percentil értéket kiszámítani,

- a testcsíkok alkalmazását megtanítani,

- a vércukor-meghatározó készülékek használatát megtanítani,

- a családdal elsajáttítatni a beteg otthoni szükségletek szerinti ellátását,

- a betegeket a betegségükkel kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismeretekre kellő szinten oktatni,

- egészségnevelési feladatokat ellátni.

Sebészeti osztályon (lábsebészet, diabeteses érelváltozások) A tanuló a gyakorlat végére legyen képes

- ismertetni a diabeteses láb klinikai megjelenési formáit,

- felismerni a diabetes szövődményeként jelentkező alsó végtag megbetegedéseket,

- felismerni a diabetes szövődményeként jelentkező alsóvégtagi sebészeti elváltozásokat,

- segédkezni a műszeres vizsgálatoknál,

- kivitelezni alapvető vizsgálatokat (mini Doppler, Oscillometria, vibrációs érzésvizsgálat),

- ismertetni az antibiotikus kezelés javallatait, formáit,

- segédkezni a sebek kezelésénél, kötözéseket önállóan elvégezni,

- végrehajtani az alapvető lábápolási eljárásokat,

- megtanítani a beteget a lábápolási, bőrápolási megelőző teendőkre,

- a callusokal eltávolítani, benőtt körmöt kezelni, körömtoilettet elvégezni,

- neuropathias fekélyeket és ulcus crurist kezelni,

- rhagadok helyi kezelését elvégezni,

- baktérium tenyésztéshez mintát venni,

- lenyomatvétel technikáját elsajátítani, méretvétel gumiharisnya rendeléshez elvégezni,

- részt venni a konzervatív és sebészeti kezelési módokban,

- segédkezni az amputált beteg ellátásánál,

- tanácsot adni a gyógyászati segédeszközök, protézisek beszerzéséhez, használatához.

Szülészet-terhesrendelés

A tanuló a gyakorlat végére legyen képes

- a diabeteses terhes diabetessel kapcsolatos állapotváltozását felismerni, megelőzésében, elhárításában részt venni,

- a diabetes terhesnek a szülésre és az anyaságra való felkészítésében segédkezni,

- a terhesrendelés gondozási munkájába bekapcsolódni,

- a diabeteses terhestől ápoláslélektani anamnézist fölvenni,

- a diabeteses terhest diabetes gondozásba venni,

- a diabeteses terhesnek diétás tanácsot adni,

- egészségnevelési feladatot ellátni.

Betegoktatás

A tanuló a gyakorlat végére legyen képes

- elsajátítani azokat a kommunikációs és betegvezetési eljárásokat, melyek segítségével képes lesz a betegek tudásszintjét a betegségükről felmérni,

- a diéta kialakítását megtanítani,

- a vércukormérés különböző módszereit átadni,

- a különböző vércukor-meghatározó készülékek használatát megtanítani,

- a mozgásszükséglet igényét kialakítani,

- a diabeteses beteg táplálkozásában felhasználható élelmiszeripari termékeket kiválasztani, és felhasználásukhoz tanácsot adni,

- a láb- és körömápolást megtanítani,

- a diabeteses ismereteket bővíteni (igényfelmérés, változtatás, önbeállítás, Inzulin-, Glukagon-adagolás)

- önkontrollt elsajáttítatni, az oktatási program eredményességét felmérni.

Tanácsadás

A tanuló a gyakorlat végére legyen képes

- az informatika nyelvén is kommunikálni, adatokat megkeresni, rögzíteni,

- a diabeteses betegtől ápolási-gondozási-ápoláslélektani anamnézist felvenni,

- a diétával, életmóddal, technikai jellegű kérdésekkel kapcsolatban önállóan tanácsot adni.

2. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga elméleti (írásbeli, szóbeli) és gyakorlati részekből áll.

2.1. A vizsgarészek témakörei és időtartama

Írásbeli vizsga

- időtartama: 180 perc,

- központi feladatlap: komplex feladatsor (nyílt és zárt rendszerű feladatok),

- témakörei:

= kórélettan,

= felnőttkori diabeteses ismeretek,

= gyermekkori diabeteses ismeretek,

= diabeteses szövődmények (bőrgyógyászati szövődmények, diabeteses láb sebészeti kezelése, diabeteses szájelváltozások, szemészeti szövődmények, vese szövődmények),

= diabetes és terhesség,

= dietetika főbb témaköreit.

Szóbeli vizsga

- időtartama: 15-20 perc,

- témakörei:

= felnőttkori diabeteses ismeretek,

= gyermekkori diabeteses ismeretek,

= diabetes és terhesség,

= dietetika, ápolásetika-ápoláslélektan

= diabeteses szövődmények: (bőrgyógyászati szövődmények, diabeteses láb sebészeti kezelése, diabeteses szájelváltozások, szemészeti szövődmények, veseszövődmények).

Központi feladatsor, mely szintetizált ismereteket vár el a vizsgázótól. A szóbeli vizsga kérdéseit a VI. 1. fejezet tartalmazza.

2.2. A szakmai gyakorlati vizsga

- tartalma:

= megelőző vizsgafeladat,

= egészségnevelési feladat,

= vizsgabizottság előtt gyakorlati feladatok elvégzése,

- témakörei, követelményei:

= a III. pontban meghatározott követelményeknek megfelelően a vizsgabizottság előtt kell a feladatokat elvégezni,

= az egészségnevelési gyakorlatot a tanuló, az általa választott módszerrel, eszközzel és színtéren a VI. 2. pontban meghatározott témákból szabadon választja. A vizsgázónak az elkészített feladattervet a vizsgára jelentkezéssel egy időben a vizsgabizottságnak be kell mutatni,

- időtartama:

= a megelőző vizsgafeladatokat az egészségnevelési feladattal egy időben a gyakorlati képzés utolsó 10 napján kell elvégezni,

= a vizsgabizottság előtti gyakorlati vizsga időtartamára a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben foglaltak az irányadók.

3. A szakmai vizsga egyes részei alól való felmentés feltételei

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretet átfogja, ezért a vizsga egyes részei alól a IV. 1. b) pontban meghatározottakon és a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet 7. §-ának (1) bekezdésében foglaltakon túl a vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.

4. A szakmai vizsga értékelése

4.1. Szakmai elméleti vizsga

a) Az írásbeli vizsga feladatait és az egységes megoldólapot az értékelési útmutatóval együtt a Népjóléti Minisztérium adja ki a Diabetes Társaság által lektorált feladatbankból.

b) A szóbeli vizsga feleleteit 1-5-ig terjedő osztályzattal kell minősíteni.

c) Az elméleti vizsgarészek eredményeit egy osztályzattal kell értékelni. A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és szóbeli vizsgaeredmények alapján kell meghatározni:

- szóbeli vizsgarészek érdemjegyeiből egyetlen osztályzatot kell megállapítani,

- az írásbeli és szóbeli vizsga átlageredményét a szóbeli eredménye felé kerekítve kell kialakítani.

4.2. Szakmai gyakorlati vizsga

a) A gyakorlati vizsga feladatait a III. 1. pontban meghatározott követelmények alapján a szakképzést folytató, a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és jóváhagyásra a vizsgabizottság elnökének továbbítja.

A megelőző - a gyakorlati képzésbe illeszkedő, a gyakorló helyen végzett - vizsgafeladatok értékelését jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell

- a vizsgázó személyi adatait,

- a szakképesítés megnevezését,

- a vizsgafeladatok elvégzésének idejét, helyét,

- a vizsgafeladatok pontos megjelölését,

- a feladatok elvégzésének értékelését,

- a javasolt gyakorlati érdemjegyet.

A megelőző vizsgafeladatokról készült jegyzőkönyvet a gyakorló munkaterület vezetőjének aláírásával és bélyegzővel kell ellátni, a vizsga irataihoz kell csatolni, és a vizsgairatok megőrzésére vonatkozó előírások szerint kell kezelni. A megelőző gyakorlati vizsga értékelése független a tanuló korábbi gyakorlati osztályzatától.

b) A vizsgabizottság előtti gyakorlati vizsgát a vizsgabizottság munkáját segítő szakoktató és a gyakorlati oktatás vezetője szervezi. Értékelése a vizsgabizottság együttes véleménye alapján történik 1-5-ig terjedő érdemjeggyel.

c) A szakmai gyakorlati osztályzatot a megelőző vizsgafeladatra, az egészségnevelési feladatra és a vizsgabizottság előtti feladatra kapott érdemjegyek alapján kell kialakítani oly módon, hogy az elbírálásban a vizsgabizottság előtt végrehajtott feladatra kapott értékelés nagyobb (kétszeres) súlyt képviseljen.

Ha bármely érdemjegy elégtelen, a gyakorlati vizsga végső osztályzata is elégtelen.

Elégtelen a gyakorlati eredmény, ha

- a feladat végrehajtása javíthatatlanul eredménytelen,

- a jelölt a munkavédelmi előírásokat súlyosan megsértette,

- a betegnek, gondozottnak egészségromláshoz vezető károsodást okoz.

A gyakorlati osztályzatot a megelőző vizsgarészre és a vizsgabizottság előtt végrehajtott feladat és az egészségnevelés gyakorlati megvalósítására kapott érdemjegy alapján kell megállapítani oly módon, hogy az elbírálásában a vizsgabizottság előtt végrehajtott feladat érdemjegye nagyobb súlyt képviseljen.

A szakmai vizsga előzőekben nem szabályozott egyéb kérdéseiben a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben foglaltak az irányadók.

VI. Vizsga tételsorok

1. Szakmai elmélet szóbeli tételsora

1. a) A diabetes osztályozása.

b) A diabetes szövődményeként jelentkező vasculáris megbetegedések oka, tünetei, vizsgálatok, kezelési módok.

2. a) A diabetest megelőző állapotok.

b) A diabetes szövődményeként jelentkező neuropathia, osteopathia oka, tünetei, vizsgálatok, konzervatív kezelési módok.

3. a) A diabetes diagnosztizálása.

b) A diabeteses beteg lábápolása, körömelváltozások, "kell, lehet, tilos" listák.

4. a) Az 1. típusú diabetes etiopathogenezise, tünetei, kezelése, diéta, fizikai aktivitás.

b) Diabetes szövődményeként jelentkező alsó végtagi kritikus állapotok megelőzése, tünetei, vizsgálatok, gyógykezelés.

5. a) A 2. típusú diabetes ethiopatogenezise, tünetei kezelése, diéta, fizikai aktivitás.

b) A diabeteses láb műtéti kezelésének lehetőségei, általános sebkezelési elvek, amputáció.

6. a) Az elhízás és a 2. típusú diabetes összefüggése, kezelése, diéta.

b) A diabeteshez társuló zöld hályog, szürke hályog, vizsgálatok, therápia.

7. a) Multimetabolikussyndroma.

b) Látásromlást okozó diabeteses retina elváltozások, vizsgálatok, therápia.

8. a) Az inzulinrezisztencia klinikai megnyilvánulásai.

b) A diabeteses retinopathia felosztása, a szemfenéki elváltozások okai, rizikófaktorai.

9. a) A diabetes kezelésének gyógyszerei.

b) A diabetesre jellemző bőrtünetek kezelése, a bőr színeltérései.

10. a) A diabetes akut szövődményei, kezelésük.

b) Gangraena, necrobiosis, lipoidica tünetei, kezelésük.

11. a) Hypoglicaemiák felsorolása, kezelésük.

b) Granulomatosis disciformis progressiva, bullosis diabetica tünetei, kezelésük.

12. a) Az időskori diabetes speciális problémái.

b) Hyperlipidaemiák bőrtünetei, felosztása, Fredrickson-séma.

13. a) A gyermekkori diabetes epidemiológiája, korai felismerésének lehetőségei.

b) A diabetesre jellemző bőrfertőzések felosztása, kezelésük.

14. a) A gyermekkori diabetes etiopathogenezise, természetes lefolyása, szakaszai, tünetei.

b) A diabetes kezelésének mellékhatásaként fellépő bőrtünetek felosztása, kezelésük.

15. a) A gyermekkori diabetes kezelés speciális feladatai a különböző életkorokban.

b) A diabeteses nephropathia kialakulása, tünetei, kezelése, diétája.

16. a) A gyermekkori diabetes akut szövődményei és kezelésük.

b) A dialisis kezelés kivitelezésének szükségessége, a diaiisis fajtái, vesetransplantátio.

17. a) Sürgős és electív műtéti beavatkozások diabeteses betegnél felnőtt, illetve gyermekkorban.

b) A caries és a diabetes összefüggései.

18. a) A diabetessel szövődött terhesség szénhidrát-anyagcsere változásainak felismerése, gyógykezelése.

b) A diabetesben előforduló fogágybetegségek tünetei, formái, kezelése, a fogágybetegség és a diabeteses anyagcserezavarok összefüggései.

19. a) A magzat ellenőrzésének módjai, az anyagondozás.

A diabeteses anya és újszülöttje.

b) Száj nyálkahártya betegségek előfordulása diabeteses betegben.

20. a) Heveny lázzal, hányással, hasmenéssel járó megbetegedések kezelése csecsemő-, gyermek-, felnőtt korban.

b) A diabetessel szövődött terhesség fog, illetve fogágy elváltozásai.

2. Egészségnevelési témák

1. Mi a cukorbetegség?

2. Cukorbeteg a családban.

3. A cukorbeteg életvitelének speciális kérdései.

4. A cukorbeteg nő fogamzásgátlása.

5. Diabeteses terhes megtanítása a helyes életvitelre.

6. A cukorbeteg terhes szülésre, anyaságra felkészítése.

7. Cukorbeteg gyermek a családban.

8. A cukorbeteg gyermek és az iskola.

9. Cukorbeteg gyermekek táboroztatása, egynapi program összeállítása.

10. A serdülőkori diabetes speciális problémái.

11. Inzulinfüggő beteg felvilágosítása a munkahelyválasztás szempontjairól.

12. A cukorbeteg diétájában ajánlott élelmiszerek bemutatása.

13. Inzulinfüggő cukorbeteg oktatása heti étrendjének összeállítására.

14. Időskori diabetesben szenvedő beteg megtanítása saját étrendjének helyes összeállítására.

15. Túlsúlyos cukorbeteg megtanítása a helyes fogyókúrára.

16. Diabeteses nephropathiás beteg oktatása diétájának összeállítására.

17. A diabeteses beteg megtanítása a helyes száj higiénére.

18. Diabeteses bőrtünetek enyhítése.

19. A diabeteses beteg megtanítása a helyes lábápolási technikákra.

20. Csökkent- vagy nem látó beteg fizikai aktivitásának segítése.

VII. Egyéb tudnivalók

Az eredményes szakmai vizsga után a vizsgázó klinikai szakápoló (diabetológiai szakápoló) szakképesítést kap, amit a vizsgázó nevére kiállított "Bizonyítvány" tanúsít.

A népjóléti miniszter a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében felsorolt szakképzési intézményein túl a szakmai vizsga megszervezésére az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézetet jogosítja fel.

* Hivatkozással a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 11. §-ára a diplomás ápoló képesítéssel rendelkezők a szakmai vizsgát szervező intézmény vezetőjétől kérhetik a megegyező követelmények alapján teljesített gyakorlatok és elméleti vizsgatantárgyak beszámítását, illetve meghatározott vizsgarész teljesítése alól való mentesítést.

IX.

a Jegyzék 26. sorszáma szerint kiadott boncmester szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 60 2 3249 12 1 0 06

2. A szakképesítés megnevezése: Boncmester

3. A képzés formája: iskolarendszeren kívüli

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A boncmester országos intézetekben, egyetemeken, kórházakban, a rendőrkapitányságok egészségügyi osztályain, az igazságügyi orvostan területén, valamint a szakma egyéb jogilag szabályozott működési területén holttestek boncolását orvosi felügyelettel végzi.

A holttestek rekonstruálásával, végtisztességre való előkészítésével és elszállításával kapcsolatos feladatokat önállóan végzi. A boncolást végző orvos által kitöltött és aláírt halottvizsgálati bizonyítvány kiadására jogosult.

Feladata a kórszövettani vizsgálatra vett anyagok rögzítése, tárolása, valamint a boncolás és exhumálás folyamán egyéb anyagok előírt vizsgálatokra való biztosítása.

A munkájával kapcsolatos adminisztrációs és dokumentációs feladatokat előírások szerint végzi.

A halottvizsgálati bizonyítványban feltüntetett adatokon túl további felvilágosítást nem adhat.

A munkakör betöltése elsősorban férfiak részére javasolt.

[Hivatkozva a 6/1982 (VI. 12.) EüM rendeletre "A nők és a fiatalkorúak egészségének és testi épségének védelméről"; és az OMÜI 1984. évi Módszertani kiadványának -2. számú mellékletére: Anyagmozgatási normák, amely a 2/1972. (I. 25.) KPM rendelet alapján készült.]

III. A szakképesítés szakmai követelményei

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok:

- kórboncolási technikai tevékenység végzése,

- igazságügyi boncolási technikai tevékenység végzése.

2. Követelmények

A boncmester legyen képes

- teljes felelősséggel betartani a szakmai, etikai és jogi normákat,

- a munkatársakkal szakszerű, etikus kommunikációt fenntartani,

- az elhunyt hozzátartozóival szemben megértő, empátiát kifejező magatartást tanúsítani,

- megjelenésével, magatartásával, beszédével a munkakörével kapcsolatos elvárásoknak megfelelni,

- gyakorlati tevékenysége során a fertőtlenítési, valamint munkavédelmi szabályokat maximális biztonsággal betartani.

Kórboncolási technikai tevékenység végzése során legyen képes

- a holttest boncolás előtti azonosítására (lábcédula alapján),

- a holttest testsúlyának, hosszának megmérésére,

- a boncoláshoz használt eszközök előkészítésére,

- a holttest - orvosi utasításra történő - megnyitására, az egyes szervek súlyának, illetve a testüregekben és az üreges szervekben lévő kóros folyadékgyülemek mérésére,

- a koponya megnyitására, az agy kivételére, az agyalapi mirigy kivételére, mérésére,

- a dobüregek, orr- és melléküregek feltárására,

- a mellkas megnyitására, a szív és tüdő kivételére, boncolására, a legfontosabb mérendő adataik rögzítésére,

- a nyaki szervek kivételére és boncolására,

- a lép, a belek, a mellékvesék és a vesék kivételére és boncolására,

- a gyomor-máj komplexum kivételére és boncolására,

- a kismedencei szervek kivételére és boncolására,

- a férfi és a női külső nemi szervek boncolására,

- a légembólia és a pneumothorax esetének felismerésére,

- az arteria és a vena femoralis, valamint az arteria poplitea feltárására,

- a csontvelő feltárására,

- a gerinc boncolására, gerincvelő kivételére,

- az újszülött és a csecsemő holttestének boncolására (holttest méreteinek, felvételi adatainak rögzítése, a koponya, a dobüreg és a gerinc megnyitása, az egyes szervek boncolása és fixálása),

- gyermek holttest boncolására,

- boncolás után a helyiség takarítására, a boncoláshoz használt eszközök mechanikai tisztítására, fertőtlenítésére,

- halottal kapcsolatos adminisztráció végzésére, a hozzátartozókkal való tárgyalásra,

- a végtisztességre való előkészítésre.

Igazságügyi boncolási tevékenység végzése során legyen képes

- a hatósági boncolások formáinak megfelelő boncolási technikai tevékenység végzésére,

- sérülések kiterjedésének lemérésére,

- mérgezések esetén méregvizsgálathoz anyag vételére,

- exhumálásnál a kihantolás irányítására,

- ismeretlen holttest ruházatának átvizsgálására,

- folyadékba fulladás esetén diatóma vizsgálathoz anyag vételére,

- kiszállás esetén boncoláshoz és anyagvételhez szükséges eszközök összeállítására és a helyszínre történő szállítására,

- minden egyéb anyag biztosítására a boncolást végző orvos felügyeletével.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. Szakmai vizsgára jelentkezés feltételei

a) Iskolai végzettség

- általános iskolai végzettség (alapvizsga).

b) A szakmaterületen eltöltött gyakorlat

- A vizsga megkezdéséig a II/3. pontban felsorolt munkaterületek mindegyikén a III/2. pontban felsorolt tevékenységek elvégzése összesen 240 óra időtartamban.

- A pathológiai osztályokon alkalmazott jelölt a 240 óra előgyakorlatból legalább 40 órát köteles igazságügyi-orvostani jellegű gyakorlatként eltölteni. (Az előgyakorlat teljesítését csak igazságügyi-orvostani intézet vagy rendőrorvosi hivatal igazolhatja a "Gyakorlati igazolás I." című nyomtatványon.)

- Az igazságügyi-orvostani munkaterületen alkalmazott jelölt a 240 óra előgyakorlatból legalább 40 órát pathológiai osztályon köteles eltölteni. (Igazoltatva a "Gyakorlati igazolás II." című nyomtatványon.)

Amennyiben a jelölt a szakmai követelményeknek saját intézményében nem tud eleget tenni, akkor a vizsgát szervező intézménytől igényelheti a Pathológiai Szakmai Kollégium által összeállított, a szakmai gyakorlatra kijelölt lehetséges gyakorlóhelyek listáját.

c) A szakmai vizsgára jelentkezés egyéb feltételei:

- 18. életév betöltése,

- erkölcsi bizonyítvány,

- munkaköri (egészségügyi) alkalmasság.

d) A szakmai vizsgára történő jelentkezéskor a szükséges okmányokat és az előgyakorlat elvégzéséről szóló igazolást a vizsgát szervező intézetnek kell megküldeni.

Két évnél régebbi gyakorlati igazolás nem tekinthető érvényesnek.

2. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltétele

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot átfogja, ezért a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet 7. íjának (1) bekezdésében foglaltakon túl a vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

Azonosak a III. "A szakképesítés szakmai kövelelményei"-ben meghatározottakkal.

4. A szakmai vizsga részei

Szakmai gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga munkafeladatait a szakmai vizsgát szervező intézmény dolgozza ki a III. "A szakképesítés szakmai követelményei"-ben meghatározottak alapján.

A gyakorlati vizsga helye független a vizsgázó saját munkahelyétől, helyét a szakmai vizsgát szervező intézet jelöli ki.

A gyakorlati vizsga két részből áll:

a) 5 munkanapig tartó értékelt szakmai feladatok elvégzése (megelőző vizsgafeladat)

A vizsgázónak számot kell adnia arról, hogy a szakmai követelményeknek a gyakorlatban megfelel-e.

A vizsgázó vizsgafeladatait két megbízott szakember megfigyelése mellett végzi.

A megelőző vizsgafeladatot a gyakorlati felkészülés terhére kell megszervezni.[8]

b) Vizsgabizottság előtti vizsga

A gyakorlati vizsga munkafeladat(ok) elvégzése a vizsgabizottság előtt.

Szakmai elméleti vizsga

Tantárgyak:

a) általános bonctani ismeretek,

b) anatómiai alapismeretek,

c) kórbonctani alapismeretek,

d) igazságügyi orvostani alapismeretek,

e) munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai ismeretek.

Írásbeli vizsga

A vizsgázók a Népjóléti Minisztérium által központilag kiadott feladatlapot oldják meg a fenti tantárgyakból.

Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga során a vizsgázónak az alábbi témakörökből keli kérdéseket megválaszolni:

a) Általános bonctani ismeretek

- A boncolás célja és jelentősége. A boncolások formái.

- A halál korai és késői jelei.

- Szervrészletek és szervek fixálása, tárolása.

- A boncolással kapcsolatos személyi higiénia, egészségügyi alapismeretek.

- A boncterem és a bonceszközök tisztán tartása, fertőtlenítése.

- A holttestek nyilvántartására vonatkozó okmányok és ezek vezetése, kezelése (halottvizsgálati bizonyítvány, szállítások nyilvántartása).

- A holttestek azonosságának ellenőrzése, halottcsere elkerülése, ruházat cseréjének elkerülése, a lábcédula olvashatóságának ellenőrzése.

- Teendő boncolás visszajelentésekor.

- A boncolás során kórszövettani vizsgálatra eltett anyaggal kapcsolatos teendők. A halott szerveinek mérése.

- A holttest helyreállítása, öltöztetése, szállítása.

- Viselkedési normák a boncteremben, viselkedés a hozzátartozókkal.

b) Anatómiai alapismeretek

- Az anatómia fogalma és tárgya.

- A sejtek és életjelenségeik.

- Az emberi test felépítése.

- Szövetek (hám-, támasztó- és idegszövet).

- Szervek, szervrendszerek.

- Mozgásszervrendszer. A végtagok csontjai, a törzs csontjai. A koponya csontjai és varratai.

- A test izmai.

- A vérkeringés rendszere. A szív anatómiája.

- A vérkörök, az aorta ágai.

- A vér és a vércsoportok.

- A légzőrendszer anatómiája és élettana.

- A szájüreg, a garat és a nyelőcső anatómiája és élettana.

- A gyomor, a patkóbél és a hasnyálmirigy anatómiája és élettana.

- A vékony- és vastagbelek anatómiája és élettana.

- A hashártya.

- A máj és az epehólyag anatómiája és élettana.

- A vizeletkiválasztás szervrendszerének anatómiája és élettana.

- A férfi nemi szervek anatómiája és élettana.

- A női nemi szervek anatómiája és élettana.

- A belsőelválasztású mirigyek anatómiája és élettana.

- A központi idegrendszer anatómiája és élettana.

- A környéki idegrendszer anatómiája és élettana.

- Az érzékszervek anatómiája és élettana.

c) Kórbonctani alapismeretek

- Kórbonctan fogalma.

- Élettelen és élő kórokok.

- Vérkeringési zavarok, vérzések.

- Thrombosis, embólia.

- Elhalások.

- Sorvadások és túltengések.

- A gyulladások általános jellemzése.

- Proliferativ és izzadmányos fulladások.

- Fajlagos gyulladás.

- Daganatok - keletkezési okai, - alaki megjelenése, - felosztás - jó- és rosszindulatú daganatok

- A szív betegségei. Szívbillentyű hibák. Vérkeringési elégtelenség.

- Az érrendszer betegségei. Az érelmeszesedés. Szívizom infarktus. Magas vérnyomás.

- A vér és vérképző szervek kórbonctana.

- A légzőszervek betegségei.

- A szájüreg, a nyelőcső és gyomor betegségei.

- A belek és hasnyálmirigy kórbonctana.

- A máj és az epehólyag kórbonctana. A sárgaság.

- A vizeletkiválasztó rendszer kórbonctana.

- A férfi nemi szervek betegségei.

- A női nemi szervek betegségei.

d) Igazságügyi orvostani alapismeretek

- Az igazságügyi orvostan fogalma, azonosságok, különbözőségek a kórbonctannal.

- A hatósági boncolások formái, céljai.

- Rendkívüli haláleset fogalma, fajtái: gyermekölés, magzatelhajtás. Orvosi ténykedés közben bekövetkező haláleset [11/1983. BM-EüM-IM együttes rendelet 1. § (2) bekezdés, Eü. tvr. 1972. 44. § (1) bek. b) pont].

- A sérülések vizsgálatának általános elvei.

- Éllel és heggyel bíró eszközük által okozott sérülések.

- Tompa erő okozta sérülések.

- Magasból való lezuhanás.

- Lövési sérülések.

- Közlekedési balesetek.

- Ismeretlen holttestek azonosítása (tömeges balesetek esetén is).

- Elektromos áram által okozott sérülések, villámcsapás.

- Égés, kihűlés, fagyás.

- Eljárás mérgezés és mérgezés gyanús eseteknél.

- Akasztás - önakasztás. Zsinegelés.

- Folyadékba való fulladás.

- A légzőnyílások befedésével történő megfojtás

- Exhumálás.

- Kiszállás esetén végzendő boncoláshoz kapcsolódó feladatok.

- Biológiai, nem biológiai nyomok biztosítása.

e) Munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai ismeretek

- Sterilezés és dezinficiálás kémiai és fizikai módszerekkel

- A munkavédelmi óvórendszabályok betartása a munkavégzés során

5. A vizsgázók teljesítményének értékelése

A gyakorlati vizsga osztályzatát a megelőző vizsgafeladat(ok)-ra és a vizsgabizottság előtt végrehajtott feladat(ok)-ra kapott érdemjegyek alapján kell megállapítani és jegyzőkönyvben rögzíteni.

Megfigyelési és értékelési szempontok:

- munkaszervezés,

- tevékenység kivitelezése,

- ismeretek alkalmazása,

- munkacsoportban való munkavégzés képessége,

- a munkaeszközök megválasztása, előkészítésük módja és szakszerű használatuk,

- megjelenés, viselkedés.

Elégtelen a vizsgázó gyakorlati osztályzata, ha

- a követelményeknek csak nagy hiányosságokkal képes eleget tenni,

- elméleti ismereteit a gyakorlatban nem képes alkalmazni,

- önálló tevékenységre nem képes,

- vizsgafeladatát irányítás mellett sem képes szakszerűen kivitelezni,

- a munkavédelmi szabályokat vizsgázáskor nem tartja be.

Bármely gyakorlati vizsgarész elégtelen osztályzata esetén a gyakorlati vizsga végső osztályzata elégtelen.

Az írásbeli vizsga értékelését a központi feladatlaphoz kiadott útmutató szerint kell elvégezni és egyetlen (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.

A szóbeli vizsgát egyetlen (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.

A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és a szóbeli vizsga eredményének alapján kell meghatározni az alábbiak szerint:

- az írásbeli és a szóbeli vizsga átlageredményét a szóbeli vizsga eredménye felé kerekítve kell megállapítani.

A szakmai vizsga előzőekben nem szabályozott egyéb kérdéseiben a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben foglaltak az irányadók.

V. Egyéb tudnivalók

Az eredményes szakmai vizsga után a vizsgázó boncmester szakképesítést kap, amit a vizsgázó nevére kiállított "Bizonyítvány" tanúsít.

A népjóléti miniszter a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében felsorolt szakképzési intézményein túl a szakmai vizsga megszervezésére az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézetet jogosítja fel.

X.[9]

XI.

A Jegyzék 28. sorszáma szerint kiadott műtőssegéd szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 60 2 5320 12 1 0 40

2. A szakképesítés megnevezése: Műtőssegéd

3. A képzés formája: iskolarendszeren kívüli

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület rövid jellemző leírása

A szakképzett műtőssegéd kórházak, általános és speciális műtőiben, valamint központi műtőegységeiben a következő feladatokat végzi:

- előkészíti a műtétek során használatos technikai berendezéseket, és ellenőrzi azok működőképességét,

- előkészíti a műtétekhez szükséges technikai eszközöket, és irányítással működteti azokat,

- elhelyezi a műtőteremben

= a műtéti kiírásnak megfelelően a műtétekhez szükséges steril alaptálcákat, kiegészítő műszereket, szetteket, asepta dobozba csomagolt textíliákat, kötszereket, varróanyagokat,

= érzéstelenítő szereket, infúziós oldatokat,

= egyszerhasználatos anyagokat, ellenőrzi azok felhasználhatóságát,

- előkészíti a beteg műtéti területét, ha szükséges szőrteleníti azt, a gipszkötést eltávolítja,

- a beteget műtőbe, illetve műtét után az osztályra vagy az intenzív betegellátó osztályra szállítja,

- szakszerűen fekteti a beteget különböző típusú műtétekhez,

- beöltözteti az operáló team tagjait,

- a műtétben résztvevő műtős szakasszisztensnek beadja a steril anyagokat és eszközöket,

- a műtét folyamán a team tagjainak utasításait végrehajtja,

- a műtét ideje alatt a műtőteremben tartózkodik, azt csak a műtősnő tudtával hagyhatja el,

- fertőtleníti a műszereket, és elvégzi a műtő helyiségeinek fertőtlenítő takarítását,

- a munkavédelmi előírásoknak megfelelően kezeli a szennyest, szemetet és a veszélyes hulladékot,

- kezeli a szövettani anyagokat, és továbbítja azokat szövettani, illetve bakterológiai vizsgálat elvégzésére.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok

Különböző típusú műtétekhez

- műtét előtti,

- műtét alatti és

- műtét utáni teendők elvégzése.

2. Követelmények

A műtőssegéd legyen képes felismerni a műtétek során alkalmazott

műszereket és eszközöket:

- sebészeti alaptálca műszerei

= érfogók - Kocher, Pean, Lumnitzer, moszkitó, anatómiás és horgas csipesz, szerv- és peritoneum fogók,

= tűfogók - Hegar, Wagner, Mathieu -, sebvarrótűk, kapcsok, kapocsrakók és kapocsszedők, kampók, lapocok, önfeltárók,

- csontsebészeti tálca műszerei

= lapos és vájt vésők+kalapács, raspatorium, csontcsípők, csontfogók, adapterek, Volkmannkanál,

- különleges rendeltetésű műszerek

= gyomorresectionál alkalmazott varrógépek, epehólyag eltávolításának speciális műszerei és a közös epevezeték megnyitásához szükséges műszerek

"A0" tálca kellékei (lemezek, csavarok, fúrók, menetvágók),

- laparoscop, artroscop és azok tartozékai,

textíliákat: kis és nagy lepedők, kompresszek, lyukas kendők, műtőkabátok,

kötszereket: nagyhasi törlő, szegett lap, hajtogatott lap, gömbtörlő, Stillebuci, longetta,

gyógyszereket, érzéstelenítő szereket (Lidocain, Novocain), kontraszt anyagokat,

infúziós oldatokat NaCl, Glukose,

egyszerhasználatos drain csöveket, fecskendőket, tűket, atraumatikus varróanyagokat, varrógépeket és azok tartozékait, katétereket, izoláló anyagokat,

A III/2. a)-b) és c) pontjában meghatározott gyakorlati feladatokat biztonsággal, az asepsis és antisepsis, a munkavédelmi szabályok, valamint a szakmai és etikai normák megtartásával végezze.

Legyen képes orvosi és műtős szakasszisztensi irányítással az alábbi tevékenységeket elvégezni:

a) műtét előtt:

- előkészíteni

= a beteget sürgős, illetve választott műtétre (a műtéti területet szőrteleníteni, sérültek esetén az ambulancián a beteget levetkőztetni, műtőasztalra áthelyezni, rtg-vizsgálatnál a beteget elhelyezni),

= a műtét során alkalmazásra kerülő technikai eszközöket (diathermia, képerősítő, mikroszkóp, ultrahang, lézerkészülékeket),

= a műtétekhez szükséges technikai berendezéseket (műtőasztal, műszerelő asztalok, világítás, szívóberendezés),

- elhelyezni a műtéthez szükséges

= steril alaptálcákat vagy szetteket, kiegészítő és különleges rendeltetésű műszereket,

= asepta dobozba csomagolt kötszereket, varróanyagokat,

= érzéstelenítő szereket, infúziós oldatokat,

= egyszerhasználatos anyagokat ellenőrizni a steril anyagok felhasználhatóságát - sterilezési és lejárati idő, indikátor szalag elszíneződése -, illetve beadni azokat a műszerelő szakasszisztensnek,

- a beteget műtőbe, illetve műtét után intenzív osztályra vagy fekvőbeteg-osztályra szállítani,

- műtőasztalra áthelyezni és a műtéteknek megfelelően fektetni a beteget,

- segédkezni

= a műtéti terület fertőtlenítésénél,

= a vértelenítő mandzsetta felhelyezésénél,

- előkészíteni extensióhoz és a kivitelezésénél segédkezni,

- a műtétek és altatás során alkalmazott sűrített levegő, szén-dioxid, oxigén és nitrogén-oxidul palackokat rendeltetésének megfelelően kezelni, és azok cseréjét elvégezni,

- az operáló team tagjait beöltöztetni;

b) műtét alatt:

- az előkészített technikai berendezéseket és eszközöket működtetni,

- a műtét folyamán a team utasításait végrehajtani (műtőlámpa állítása, szívó és diathermiás készülékek kezelése);

c) műtét után:

- a műszereket, a műtő helyiségeit és azok berendezéseit fertőtleníteni, a napi és heti műtőtakarításokat elvégezni,

- a sterilező készülékeket működtetni (ezek autokláv hőlégszekrény és gázsterilező),

- a gipsz és a műanyag szilárd kötések felhelyezésénél közreműködni,

- az egyéb rögzítő kötéseket alkalmazni,

- szövetteni anyagokat, valamint a szennyest, a szemetet és a veszélyes hulladékot kezelni (műtőben tárolni, rendeltetési helyére szállítani, azt átadni).

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei

a) Iskolai végzettség

- általános iskolai végzettség (alapvizsga).

b) A szakmában eltöltött gyakorlat

- a vizsga megkezdéséig a II/3. pontban felsorolt munkaterületek mindegyikén a III/2. pontban felsorolt tevékenységek elvégzése összesen 6 hónap időtartamban. (Az előgyakorlat teljesítését a "Gyakorlati igazolás" című nyomtatványon köteles igazoltatni.)

Amennyiben a jelölt a szakmai követelményeknek saját intézményében nem tud eleget tenni, akkor a vizsgát szervező intézménytől igényelheti a Sebészeti Szakmai Kollégium és a Traumatológiai Szakmai Kollégium által összeállított, a szakmai gyakorlatra kijelölt lehetséges gyakorlóhelyek listáját.

c) A szakmai vizsgára jelentkezés egyéb feltételei:

- 18. életév betöltése,

- erkölcsi bizonyítvány,

- munkaköri (egészségügyi) alkalmasság.

d) A szakmai vizsgára történő jelentkezéskor a szükséges okmányokat és az előgyakorlat elvégzéséről szóló igazolást a vizsgát szervező intézetnek kell megküldeni.

Két évnél régebbi gyakorlati igazolás nem tekinthető érvényesnek.

2. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot átfogja, ezért a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet 7. §-ának (1) bekezdésében foglaltakon túl a vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

Azonosak a III. "A szakképesítés szakmai követelményei"-ben meghatározottakkal.

4. A szakmai vizsga részei

Szakmai gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga munkafeladatait a szakmai vizsgát szervező intézmény dolgozza ki a III. "A szakképesítés szakmai követelményei"-ben meghatározottak alapján.

A gyakorlati vizsga helye független a vizsgázó saját munkahelyétől, helyét a szakmai vizsgát szervező intézet jelöli ki.

A gyakorlati vizsga két részből áll:

a) 20 napig tartó értékelt szakmai feladat elvégzése - 10 nap hasisebészeti és 10 nap traumatológiai műtő -(megelőző vizsgafeladat)

A vizsgázónak számot kell adnia arról, hogy a szakmai követelményeknek a gyakorlatban megfelel-e.

A vizsgázó vizsgafeladatait két műtős szakasszisztens megfigyelése mellett végzi.

A megelőző vizsgafeladatot a gyakorlati felkészülés terhére kell megszervezni.[10]

b) Vizsgabizottság előtti vizsga

A gyakorlati vizsga egy munkafeladat elvégzése a vizsgabizottság előtt.

Szakmai elméleti vizsga

Tantárgyak:

a) műtőszolgálat,

b) sebészet,

c) traumatológia,

d) anesztézia, elsősegélynyújtás.

Írásbeli vizsga

A vizsgázók a Népjóléti Minisztérium által központilag kiadott feladatlapot oldják meg a fenti tantárgyakból.

Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga során a vizsgázónak az alábbi témakörökből kell kérdéseket megválaszolnia:

a) Műtőszolgálat

- A műtőssegéd kapcsolata a beteggel.

- Az orvosi rendtartás és titoktartás kérdései a műtőssegéd munkájára.

- A beteg előkészítése a műtétre.

- A beteg szállítása a műtőbe.

- Operált beteg szállítása, annak megfigyelése.

- A sebészi bemosakodás, kézfertőtlenítés.

- A beteg fektetése.

- A műtőblokk helyiségei: betegátvevő, bemosakodó, műtőterem, munkaszoba, tartózkodó helyiség, steril és tárolóraktárak, műszer mosogató, szennyes és szeméttároló, röntgen előhívó, sterilező, gipszelő.

- A műtőterem berendezései: műtőasztal és tartozékai, műtőasztalok, dobozállványok, ledobók, műtőlámpák, diatermiás készülék, altatógépek.

- A technikai eszközei: szívókészülék, pantostat (áramátalakító), képerősítő, lézer, ultrahangkészülék, mikroszkóp.

- Műszerismeret:

= általános sebészeti és traumatológiai műszertálcák műszerei,

= különleges rendeltetésű műszerek.

- Egyszerhasználatos eszközök és anyagok.

- Műtőben használatos textíliák, kötszerek.

- Asepsis, antisepsis fogalma, jelentősége.

- Műtéti sebfertőzés útjai (kontakt, levegő, csepp) és azok kivédése.

- Sterilezés:

= autoklávban,

= hőlégszekrényben,

= gázsterilezőben,

ezen készülékek működéseinek folyamatos és időszakos ellenőrzése; a steril anyagok tárolása és kezelése

= kémiai/vegyi anyagokkal,

= újabb sterilezési eljárások,

infravörös, ultraibolya sugárzással, formalingőzzel és gázzal.

b) Sebészet

- Betegek előkészítése műtétre.

- Betegek fektetése különböző típusú műtétekhez

= műtétek a nyakon,

= műtétek a mellkasfalon, mellüregben,

= műtétek a hasfalon, hasüregben,

= műtétek a gáton,

= műtétek a végtagokon.

c) Traumatológia

- A sérült betegek átvétele, vetkőztetése, szállítása.

- Segédkezés sérülteken végzett röntgenfelvételeknél.

- Sugárártalom és az ellen történő védekezés.

- A traumatológiai műtő és gipszelő speciális felszerelései és berendezései.

- Különböző típusú műanyag szilárd kötések felhelyezésének technikája és veszélyei.

- Egyéb rögzítő kötések.

- Fektetés traumatológiai műtétekhez

= koponyaműtétek,

= mellüregi műtétek,

= vállöv műtétei,

= felsővégtag műtétei,

= csípőtáji műtétek,

= térd- és bokatáji műtétek,

= gerincműtétek.

d) Aneszteziológia, elsősegélynyújtás

- Alapvető aneszteziológiai ismeretek.

- Oxigén, nitrogén-oxidul palackok kezelése.

- Alapvető elsősegély-nyújtási és újraélesztési ismeretek.

5. A vizsgázó teljesítményének értékelése

A gyakorlati vizsga osztályzatát a megelőző vizsgafeladat(ok)ra és a vizsgabizottság előtt végrehajtott feladatra kapott érdemjegyek alapján kell megállapítani és jegyzőkönyvben rögzíteni.

Megfigyelési és értékelési szempontok:

- munkaszervezés,

- tevékenység kivitelezése,

- ismeretek alkalmazása,

- munkacsoportban való munkavégzés képessége,

- megjelenés, viselkedés.

Elégtelen a vizsgázó gyakorlati vizsgája, ha

- elméleti ismereteit a gyakorlatban nem képes alkalmazni a műtéti előkészítési munkája pontatlan, hiányos, nem tudja előkészíteni a műtőben használatos technikai berendezéseket és eszközöket,

- munkája során alapvetően vét az asepsis, antisepsis szabályai ellen.

Ha bármely gyakorlati vizsgarész osztályzata elégtelen, a gyakorlati vizsga végső osztályzata elégtelen.

Az írásbeli vizsga értékelését a központi feladatlaphoz kiadott útmutató szerint kell elvégezni és egyetlen (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.

A szóbeli vizsgát egyetlen (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.

A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és szóbeli vizsga eredményének alapján kell meghatározni az alábbiak szerint:

- az írásbeli és szóbeli vizsga átlageredményét az szóbeli vizsga eredménye felé kerekítve kell megállapítani.

A szakmai vizsga előzőekben nem szabályozott egyéb kérdéseiben a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben foglaltak az irányadók.

V. Egyéb tudnivalók

Az eredményes szakmai vizsga után a vizsgázó műtőssegéd szakképesítést kap, amit a vizsgázó nevére kiállított "Bizonyítvány" tanúsít.

A népjóléti miniszter a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében felsorolt szakképzési intézményein túl a szakmai vizsga megszervezésére az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézetet jogosítja fel.

XII.

A Jegyzék 29. sorszáma szerint kiadott csecsemő- és gyermekápoló szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 61 4 3210 12 1 0 08

2. A szakképesítés megnevezése: Csecsemő- és gyermekápoló

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A csecsemő- és gyermekápoló feladata az újszülöttek, a koraszülöttek és a beteg csecsemők, gyermekek gondozása/ápolása a korszerű egészségügyi szakmai követelmények, valamint lélektani, pedagógiai elvek alapján.

Részt vesz az orvos tudatos, aktív munkatársaként - a preventív, kuratív és rehabilitációs folyamatban, a megfelelő életvitel kialakításában.

Munkakörében

- kapcsolatot alakít ki/kapcsolatot tart a beteg gyermekkel, szüleivel és munkatársaival,

- a gyermeket képviseli, számára biztonságot ad, fejlődését segíti, állapotának megfelelő foglalkoztatásáról gondoskodik,

- biztosítja a gondozás/ápolás környezeti és tárgyi feltételeit,

- végzi önállóan a szükségletek (alapvető és magasabb rendű szükségletek) szerinti, személyre szóló gondozást/ápolást,

- végzi a betegek folyamatos, szakszerű megfigyelését,

- figyelemmel kíséri a testi-lelki fejlődés folyamatát, biztosítja az ezekhez szükséges feltételeket,

- felismeri a leggyakrabban előforduló fejlődési rendellenességeket, betegségi tüneteket,

- végzi a diagnosztikus és terápiás eljárások előkészítését, segédkezik, illetve végrehajtja a kompetencia körébe tartozó feladatokat,

- végrehajtja - az orvosi előírásoknak megfelelően - a gyógyszerek alkalmazását, a szakápolási feladatokat,

- megszervezi saját munkáját, megtervezi az ápolási folyamatot, és értékeli eredményességét,

- vezeti a gondozási/ápolási feladatokhoz kapcsolódó dokumentációt,

- hatékonyan végez egészségnevelési és egészségügyi felvilágosító tevékenységet,

- felhasználja az egészségügyi ellátással kapcsolatos alapvető jogszabályokat, központilag kiadott szakmai irányelveket, módszertani leveleket, útmutatásokat,

- alkalmazza közösségben, intézményben, családban a csecsemő- és gyermekápolói munka szakmai követelményeinek és a kulturált, etikai normáknak megfelelő magatartás szabályait,

- nyitottan fogadja a szakmai fejlődés eredményeit, újdonságait, és munkájában felhasználja azokat,

- képes önmagát folyamatosan, tudatosan képezni, továbbképezni,

- együttműködik kutatási és tudományos tevékenységben.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok, és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények

1. Kommunikációs-információs tevékenység végzése

Legyen képes

- a beteg gyermekkel, szülővel, gondviselővel a helyzetnek megfelelően, nyíltan, hitelesen kommunikálni,

- a gondozott/ápolt, a szülő/gondviselő metakommunikációs jelzéseit venni, értelmezni, és azokra megfelelően reagálni,

- jó munkatársi kapcsolatot kialakítani,

- információt szerezni, adni szóban és írásban, kompetenciakörén belül, a latin nyelven elhangzó orvosi információkat megfelelően értelmezni, alkalmazni,

- a beteggel kapcsolatos bármely forrásból szerzett információ titkosságát megőrizni,

- egy idegen nyelven alapszinten kommunikálni.

2. Személyre szóló gondozás/ápolás végzése

a) A szükségletek felmérése

Legyen képes

- felmérni, értékelni a csecsemő/gyermek testi-szellemi fejlettségét, lelki állapotát,

- felmérni a beteg testi, lelki, szociális szükségleteit,

- a beteget folyamatosan, szakszerűen megfigyelni, megfigyeléseit dokumentálni, értékelni és a szükségleteknek megfelelően cselekedni (vitális funkciók, elhelyezkedés, testtartás, mozgás, tudat, viselkedés, arckifejezés, sírás, fájdalom, hang, beszéd, bőr-nyálkahártya állapota, érzékszervek állapota, váladékok, és azok ürülési módja),

- a beteg állapotában bekövetkező változásokat észlelni és értékelni,

- a speciális megfigyelési feladatokat elvégezni az ápolási folyamatban,

- a beteg megfigyelése során az észlelést segítő műszereket alkalmazni,

- megfogalmazni az ápolási tervben az ápolási/gondozási, betegvezetési, nevelési, foglalkozási feladatokat, ezeket végrehajtani, a folyamatot ellenőrizni, értékelni, szükség esetén módosítani.

b) A szükségletek kielégítése

Legyen képes a csecsemő/gyermek szükségleteit adekvátan kielégíteni:

- A biztonságos környezetet megteremteni

= a gondozott/ápoltban és a hozzátartozókban a védettség érzését/tudatát kialakítani,

= megvédeni a beteget a károsító hatásoktól,

= a rászoruló beteget segíteni a környezet érzékelésében, megismerésében,

= a környezet és a gondozási/ápolási eszközök tisztán tartásáról, fertőtlenítéséről gondoskodni,

= az asepsis és antisepsis szabályai szerint dolgozni.

- A pihenés tárgyi és környezeti feltételeiről gondoskodni

= a gondozott/ápolt ágyának kényelmét, higiénéjét biztosítani,

= a beteget állapotának és igényének megfelelő testhelyzetben elhelyezni,

= a tartós ágyban fekvés káros következményeit megelőzni, csökkenteni,

= az inkubátorban lévő beteget ápolni, és az inkubátort kezelni.

- A mozgás személyi és tárgyi feltételeit biztosítani

= a gondozott/ápolt mozgását, mozgásfejlődését segíteni,

= a beteg szállítását megszervezni, végrehajtani.

- A higiénés szükségletek kielégítéséhez a személyi, tárgyi és környezeti feltételeket biztosítani

= az újszülött, koraszülött, csecsemő/gyermek testét tisztán tartani vagy a tisztán tartásban/tisztálkodásban segíteni,

= a beteg bőrének és nyálkahártyájának védelméről gondoskodni,

= a beteget életkorának, mozgásfejlettségének, állapotának megfelelően pelenkázni, öltöztetni és vetkőztetni.

- A táplálkozás szükségletének kielégítéséhez a személyi, tárgyi és környezeti feltételeket biztosítani

= a gondozott/ápolt korának és állapotának megfelelően a tápanyag-/folyadékigény kielégítéséről gondoskodni,

= a természetes táplálást szorgalmazni, segíteni,

= a mesterségesen táplált csecsemő ételeit/gyógytápszereit elkészíteni, és az etetést elvégezni,

= a gyermek étrendjéről/diétájáról gondoskodni, az étkezésnél segíteni,

= táplálási és táplálkozási nehézség esetén megfelelő eszközöket alkalmazni, szondatáplálást elvégezni.

- A légzést segítő feltételeket biztosítani

= a légutakat szabaddá tenni,

= O2 terápiát alkalmazni,

= tracheotomizált beteget ápolni,

= inhalációs kezelést végezni,

= szabadlevegő-kezelést alkalmazni.

- A testhőmérséklet élettani értékét biztosítani

= lázcsillapítás,

= lehűlt beteg melegítése.

- Az ürítési szükségletek kielégítésében segíteni

= a székletürítés rendszerességéről gondoskodni,

= a széklet felfogására szolgáló eszközöket alkalmazni és tisztán tartani,

= a beöntés, különböző formáit kivitelezni,

= incontinens beteget ellátni,

= a vizeletürítést figyelemmel kísérni, és ürítési zavar esetén segíteni,

= a vizelet felfogására szolgáló eszközöket alkalmazni és tisztán tartani,

= a katéterezéshez előkészíteni, segédkezni, leánygyermeket katéterezni,

= a tartósan katéterezett beteget ellátni,

= a köpetürítést segíteni, és a higiénés feltételeket biztosítani,

= a hányingert csökkenteni, a hányó beteget segíteni és a higiénéről gondoskodni.

- A magasabb rendű szükségleteknek megfelelően ápolni/gondozni

= kiegyensúlyozott, nyugodt légkört, otthonos környezetet teremteni,

= érzelmi biztonságot adni, egyéni bánásmódot alkalmazni, az ápoló/gondozó személyi állandóságának biztosítására figyelni,

= aktivitást, önállósodási törekvést segíteni,

= az értelmi-érzelmi fejlődést segíteni, a károsodásokat megelőzni, csökkenteni,

= helyes szokások kialakítását segíteni, magatartást formálni,

= gondozási, ápolási és kezelési eljárások során az ápolttal/gondozottal fejlettségének, állapotának megfelelően foglalkozni,

= oldani a szorongást a csecsemő és gyermek számára veszélyérzetet keltő helyzetben (kórházi felvétel, vizsgálatok, kezelések, műtétek előtt, alatt és után, krónikus, malignus betegség, maradandó károsodás esetén),

= segíteni a beteget és hozzátartozóit a megváltozott állapot elfogadásában,

= a gyermekközösséget segíteni a "másság" elfogadásában,

= a haldoklót és hozzátartozókat lelkileg támogatni,

= krízishelyzetben lévő vagy meghalt beteg társait pszichésen támogatni,

= felismerni az általánostól eltérő viselkedést, a veszélyeztetettség különböző formáit felmérni, értékelni az otthoni környezet, iskola stb. hatásait, az aktuális helyzetnek megfelelően reagálni és intézkedni,

= biztosítani az ápoltak/gondozottak foglalkoztatását,

= a szülői jelenlétet szorgalmazni és segíteni, a gyermek és szülők, valamint testvér(ek) kapcsolatát erősíteni,

= a szülővel folyamatos kapcsolatot tartani, bevonni a csecsemő/gyermek ellátásába, megtanítani gondozási, foglalkozási feladatokra, segíteni az orvosi útmutatás értelmezésében és az előírt terápiás feladatok végrehajtásában.

3. Diagnosztikus és terápiás eljárások előkészítése, segédkezés vagy önálló elvégzése

Legyen képes

- belgyógyászati vizsgálatokhoz előkészíteni és a beteget szakszerűen segíteni, rögzíteni, tartani,

- szakorvosi vizsgálatoknál előkészíteni és segédkezni

= fül-orr-gégészet,

= szemészet,

= ideggyógyászat,

= kardiológia,

= nőgyógyászat,

= urológia,

= sebészet,

= ortopédia,

= bőrgyógyászat,

- műszeres, képalkotó vizsgálatoknál segédkezni,

- váladékot önállóan, szakszerűen felfogni, venni, bemutatni, a vizsgálatit mintát laboratóriumba küldeni

= vizelet, széklet, köpet, hányadék,

= orr-, torok-, fül-, szem-, köldök-, seb- és hüvelyváladék,

= bőrkaparék, bőrfüggelék mintái,

= anorectális kaparék,

- önállóan általános vizeletvizsgálatot elvégezni, speciális vizsgálatokhoz mintát venni,

- kapilláris vérmintát venni Astrup-hematokrit vizsgálatra, vörösvértest-süllyedést meghatározni,

- alkalmazni és értékelni a gyors diagnosztikai teszteket (vér, vizelet), acidoteszt-vizsgálat,

- segédkezni

= vénapunkciónál,

= vérzési, alvadási idő meghatározásánál,

= vérkép vizsgálatánál,

= hemokultúra levételénél,

= vércsoport-meghatározás és -keresztpróba elvégzésénél,

= verejtékvizsgálatnál,

= biopsziás vizsgálatnál,

= allergiás bőrpróbáknál,

- elkülöníteni a transudatumot az exsudatumtól,

- eszközöket előkészíteni, a beteget rögzíteni a beavatkozásnál segédkezni, és a váladékot laboratóriumba juttatni

= gyomormosásnál,

= próbareggelinél, gyomornedv vizsgálatánál,

= duodenum szondázásnál,

= csapolásoknál (kutacs-, ciszterna-, lumbál-, mellkas-, has-, csontvelő-, hólyag-, tályogcsapolás),

- alkalmazni a fizikális gyógymódokat

= száraz hideg és meleg, nedves hideg és meleg eljárásokat,

= párakütést,

= Sollux-kezelést,

= fénykezelést (kékfény, kvarcfény),

= fertőtlenítő és gyógyszeres fürdőt,

= a masszás, gyógytorna alapelemeit.

Legyen képes gyógyszeres terápiát végezni az orvosi rendelés szerint

- az alapvető és sürgősségi gyógyszerkészletet biztosítani, szakszerűen tárolni, nyilvántartani,

- az orvos által rendelt gyógyszereket dokumentálni (szobáslap, osztályos füzet, gyógyszerkarton),

- gyógyszerosztáshoz előkészíteni és a hatóanyag-tartalmat kiszámítani, folyamatos önellenőrzést végezni,

- a gyógyszereket előírás szerint alkalmazni

= szájon át (tabletta, drazsé, kapszula, csepp, por, folyadék),

= szondán át, végbélen át (kúp),

= bőr- és nyálkahártyán át (kenőcs, hintőpor, ecsetelők, szem-, orr-, fülcsepp),

= belélegeztetéssel (spray, inhalálás),

= injekció formájában (subcutan, intramuscularis),

- előkészíteni és segédkezni

= intracután-, intravénás injekció beadásánál,

= infúzió bekötésénél (infúzió előtti, alatti, utáni teendők elvégzése),

= transzfúzió bekötésénél (transzfúzió előtti, alatti, utáni teendők elvégzése),

= a vércsere elvégzésénél.

4. Speciális szakápolási feladatok végzése

Legyen képes önállóan és szakszerűen végezni, az orvosi utasításnak megfelelően

- az újszülöttek szülőszobai és újszülött osztályos ellátását, valamint az osztályon való ápolást,

- a koraszülöttek szülőszobai és koraszülött osztályon végzendő speciális ellátását, ápolását,

- a lázas betegek ellátását, ápolását,

- a fül-, orr-, gégészeti betegek ápolását és a műtét utáni kezelését,

- szemészeti betegek ápolását,

- a légzőrendszer betegségeiben szenvedők ápolását,

- a táplálkozási és felszívódási zavarban szenvedők ápolását,

- a szívbetegek és keringési elégtelenségben szenvedők ápolását,

- a vérképzőrendszer betegségeiben szenvedők ápolását,

- a vese és húgyutak, valamint a nemi szervek megbetegedéseiben szenvedők ápolását,

- a belső elválasztású mirigyek betegségeiben szenvedők ápolását,

- az idegrendszer betegségeiben szenvedők ápolását,

- a gennyes és nem gennyes bőrbetegségekben szenvedők ápolását,

- a heveny és krónikus fertőző betegségben szenvedők ápolását,

- a krónikus és malignus betegségben szenvedők ápolását,

- a mozgásszervi és ortopédiai betegségben szenvedők ápolását,

- az általános és baleseti sebészeti betegek ápolását (műtéti előkészítés, műtét utáni ellátás, speciális megfigyelés, stomás, gipszelt, égett, vénapreparált betegek ápolása, előkészítés és segédkezés kapocs/varratszedésnél, sebkötözés),

- haladéktalanul végrehajtani az újraélesztés A, B, C pontjainak megfelelő feladatokat, majd a beteg további ellátásában együttműködni az orvossal,

- felismerni a jellegzetes gyermekkori baleseteket, a sérültet elsősegélyben részesíteni, és részt venni a végleges ellátásban,

- haldokló beteg ápolását, halott ellátását.

5. Ügyviteli feladatok és dokumentáció végzése

Legyen képes

- a gyermek testi és szellemi fejlettségének mutatóit dokumentálni,

- az egészségügyi ellátással kapcsolatos dokumentációs és ügyviteli feladatokat pontosan, szakszerűen elvégezni,

- a gyermekgyógyászati szakrendelés adminisztrációs feladatait (táppénzes állományba vétel, speciális szakrendelésre utalás, betegnyilvántartás, statisztikai adatszolgáltatás) ellátni,

- fekvőbeteg-intézmények adminisztrációs feladatait elvégezni, vezetni:

= betegfelvételi nyilvántartást,

= ápolási lapot,

= lázlapot, elvégezni: áthelyezéssel, elbocsátással, elhalálozással kapcsolatos dokumentációt,

- számítógépen egészségügyi programot alkalmazni.

6. Szervezési tevékenység

Legyen képes

- felhasználni az egészségügyi ellátással kapcsolatos alapvető jogszabályokra vonatkozó ismereteit,

- a gyermekápolói munka jogi, szervezési előírásainak megfelelően dolgozni,

- megszervezni saját munkáját a betegellátó team tagjaként,

- javaslataival segíteni a betegellátó részleg működését, és hozzájárulni az ápolási tevékenység színvonalának emeléséhez,

- támogatni az azonos betegségben szenvedőket, valamint hozzátartozóikat az önsegítő csoportok megkeresésében/létrehozásában.

7. Egészségnevelési és egészségügyi felvilágosító tevékenység végzése

Legyen képes

- az egészség megőrzése érdekében egészségnevelői és felvilágosító munkát végezni (táplálkozás, tisztálkodás, mozgás, mentálhigiéne),

- a beteg gyermeket és a hozzátartozókat megtanítani az otthoni gondozásra, ápolásra, segíteni az alkalmazkodást az eltérő életvitelhez, segítséget nyújtani a gyógyászati segédeszközök alkalmazásához/beszerzéséhez,

- saját testi/telki/szellemi egészséget, teljesítőképességét és érzelmi egyensúlyát megőrizni.

8. Képzés-önképzés-kutatásban való részvétel

Legyen képes

- aktívan közreműködni az új munkatársak betanításában, a tanuló ápolók oktatásában,

- önmagát folyamatosan, tervszerűen, tudatosan képezni/továbbképezni, nyitottan fogadni a szakmai fejlődés eredményeit, újdonságait,

- az ápolás hatékonyságát kutatni, egyéb kutatási/tudományos tevékenységben a munkatársakkal együttműködni.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei

Középiskolai végzettség (érettségi).

2. A szakmai vizsga egyes részei alól felmentés

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot átfogja, ezért a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet 7. §-ának (1) bekezdésében foglaltakon túl a vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.

3. A vizsgán számon kérhető feladatok

Megegyeznek "A szakképesítés szakmai követelményeiben" (III. pont) meghatározottakkal.

4. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészekből áll.

Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama

A feladatlap tétele(i) a képzés valamennyi tantárgyának alapvető ismeretanyaga alapján készülnek. Időtartama: 180 perc

Az írásbeli vizsga tételeit a Népjóléti Minisztérium adja ki.

A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama

Tantárgyak:

a) gyermekgyógyászat,

b) gyermeksebészet,

c) fertőző betegségek,

d) ápolástan-szakápolástan,

e) ápoláslélektan.

A szóbeli vizsga témakörei:

a) Gyermekgyógyászat

I. kérdéscsoport témakörei:

- Az öntudalzavar fokozatai, felismerése

= eszméletlenséggel járó betegségek,

= görcsökkel járó betegségek,

= alvás.

- Életfontos (vitális) tünetek megfigyelése

= testhőmérséklet,

= vérnyomás,

= érverés, pulzus,

= légzés,

= köhögés,

= köpet,

= hang.

- Fejlettség és tápláltság.

- A beteg közérzete, általános állapota

= magatartás hangulat,

= a csecsemő sírása.

- Fájdalom

= fejfájás,

= hasi fájdalom,

= egyéb testtájak fájdalma.

- A bőr és nyálkahártyák megfigyelése

= a bőr és nyálkahártyák színe,

= a bőr és a bőr alatti szövetek nedvtartalma.

- Az újszülöttek és a koraszülöttek betegségéi

= újszülöttek betegségeinek kórokai és keletkezési módjuk,

= az egészséges újszülött,

= a veszélyeztetett újszülött és a veszélyeztetettség okai,

= a kis súlyú újszülöttek, pathológiás újszülött,

= az emésztőrendszer újszülöttkori betegségei,

= sárgasággal járó betegségek az újszülöttkorban,

= a központi idegrendszer újszülöttkori betegségei,

= az újszülöttkori fertőzések.

- Táplálkozási zavarok a csecsemőkorban

= táplálkozási hibák; a csecsemők hasmenéssel járó betegségei,

= csecsemőkori shockállapotok,

= csecsemőkori kóros soványság és sorvadás.

- Az emésztőrendszer és a vele összefüggő szervek betegségei

= a szájüreg betegségei; a nyelőcső elváltozásai,

= hányások; a gyomok betegségei; a bélrendszer betegségei,

= a végbél betegségei; sérvek,

= malabsorptiós kórképek; mucoviscidosis,

= a máj- és epeutak betegségei.

- Fogbetegségek.

- A légzőrendszer betegségei

= légzőszervi betegek kivizsgálása,

= felsőlégúti betegségek,

= a gége betegségei,

= az alsó légutak gyulladásai.

- Fül-, orr-, gégebetegségek

= a fül betegségei,

= az orr és az orrmelléküregek betegségei,

= a garat és a torok megbetegedései,

= a gége betegségei.

- A szív betegségei

= a szívbetegek vizsgálata,

= veleszületett szívhibák és szerzett szívbetegségek,

= a szív ritmuszavara; keringési elégtelenség,

= az erek betegségei.

- Az immunrendszer és betegségei

= az immunrendszer szerepe, jelentősége, betegségei,

= atópiás, allergiás betegségek.

- A vese, húgy- és ivarszervek betegségei

= a vese és a húgyúti betegségek kivizsgálása,

= a vesék és a húgyutak veleszületett rendellenességei és szerzett betegségei,

= a glomerulusok szerzett betegségei; veseelégtelenség,

= a nemi szervek rendellenességei, betegségei.

- A vérképző rendszer betegségei

= haematológiai laboratóriumi vizsgálatok,

= a vörös- és fehérvérsejtek betegségei,

= vérzéses betegségek,

= a daganatos betegségek.

- Az idegrendszer betegségei

= az idegrendszeri betegségek eredete, osztályozása,

= az idegrendszer fejlődési rendellenességei és gyulladásos betegségei; görccsel járó betegségek a gyermekkorban,

= öröklődő (degeneratív) idegrendszeri betegségek,

= az izomrendszer betegségei; fejfájás; bevizelés; beszékelés.

- Kóros lelki jelenségek (pszichés zavarok) a gyermekkorban

= a lelki fejlődés zavarai.

- A belső elválasztású mirigyek betegségei

= a hypophysis, a pajzsmirigy, a mellékpajzsmirigy és a nemi mirigyek betegségei,

= cukorbetegség.

- A bőr betegségei

= a csecsemő és a gyermek bőrének sajátságai,

= csecsemőkori bőrbetegségek,

= fertőzésen alapuló, gombák, vírusok és állati élősködők okozta bőrfolyamatok,

= gyógyszerek okozta kiütések,

= pikkelyképződéssel járó bőrbetegségek

= a bőrpigment rendellenességei,

= az elszarusodás zavarai,

= egyéb bőrbetegségek.

- A szem betegségei

= az újszülött és csecsemő szemének sajátosságai,

= a szem vizsgálata; a szem fejlődésének rendellenességei,

= a könnyszervek és a könnyutak betegségei,

= a szemhéjak, a kötőhártya, a szaruhártya, az eres burok, lencse, az üvegtest, az ideghártya és a látóideg betegségei,

= kancsalság; a szemüreg betegségei.

- Gyermekkori mérgezések.

- A megkínzott gyermek szindróma.

b) Gyermeksebészet

- A gyermeksebészet sajátosságai.

- Fertőtlenítés és sterilezés.

- Fájdalomcsillapítás, érzéstelenítés.

- Műtéti előkészítés és utókezelés.

- A legfontosabb gyermeksebészeti betegségek.

- Mozgásszervek betegségei.

- Daganatok sebészi kezelése.

- Seb, sebellátás, sebfertőzés.

- Vérzések formái.

- Rándulás, ficam és törés fogalma, tünetei és kezelése.

- Sürgős teendők a gyermeksérültek ellátásában.

- Kötözéstan.

- A gyermekurológia feladatai.

- A gyermek-idegsebészet sajátos kérdései.

c) Fertőző betegségek

- A fertőző betegségek általános fogalmai.

- Fertőző betegségek diagnosztikája.

- Fertőző betegségek gyógyítása.

- Hatósági előírások, illetve járványügyi teendők.

- Kiütéses fertőző betegségek.

- Légúti fertőző betegségek.

- Egyéb cseppfertőzéssel terjedő fertőző betegségek.

- Enterovírusok okozta fertőző megbetegedések.

- Neuroinfectiók.

- Enterális fertőző betegségek.

- Sárgasággal járó fertőző betegségek.

- Antropozoonosisok.

- Vektorális betegségek.

- Egyéb fertőző betegségek.

- Sepsis.

- Krónikus fertőző betegségek.

- Bélparasitosisok.

d) Ápolástan-Szakápolástan

- A gyermekápoló kapcsolata a beteg gyermekekkel, szülőkkel, munkatársaival. Etikai követelmények a betegápolásban.

- A gyermekápoló feladata az ápolási folyamatban a beteg felvételétől az elbocsátásig.

- A beteg gyermekek biztonságszükségletének kielégítése az intézeti ellátás során.

- Gyermekkórházi balesetek és iatrogén ártalmak megelőzése.

- A beteg pihenés- és mozgásszükséglete és ezek kielégítésének módjai. Decubitus megelőzése és kezelése.

- A táplálkozás szükséglete és kielégítése. A gyermekápoló feladata a beteg csecsemő szoptatásánál, hozzátáplálásánál. A beteg gyermek táplálása.

- A gyermekápoló betegmegfigyelési feladatai.

- A gyermekápoló feladatai a fizikális gyógymódok alkalmazása során (hűtő és hideg-meleg fürdők, gyógyszeres fürdők, borogatások, párakötés, kékfény-, kvarcfény-, szabadlevegő kezelés).

- Az újszülöttek szülőszobai ellátása. Újszülöttosztályos gondozás/ápolás.

- Koraszülöttek ápolása.

- Sorvadt csecsemők ápolása.

- Hasmenéses és hányós csecsemők, gyermekek ápolása.

- Táplálkozási és felszívódási zavarban szenvedők ápolása.

- A shockos/toxikus szindrómában szenvedő betegek ápolása.

- Légúti betegségekben szenvedők ápolása.

- Orr-, fül-, gégészeti betegek ápolása.

- Szemészeti betegek ápolása.

- Szívbetegek ápolása.

- Vérkeringési elégtelenségben szenvedők ápolása.

- Vérképzőrendszer betegségeiben szenvedők ápolása.

- Eszméletlen beteg ápolása.

- A görcsölő beteg ápolása.

- A diabeteses betegek ápolása.

- Vesebetegek ápolása.

- A sebészeti betegek ápolása.

- Fertőzéses és nem fertőzéses eredetű bőrbetegségben szenvedők ápolása.

- Heveny, fertőző betegek ápolása.

- Krónikus és malignus betegségekben szenvedők ápolása/gondozása.

- Mozgásszervi és ortopédiai betegségben szenvedők ápolása.

- Az intenzív betegápolás.

- A haldokló beteg ellátása, teendők a halál beálltakor.

e) Ápoláslélektan

- A lélektani szempontok jelentősége a gondozás/ápolás során. Az ápoláslélektan módszerei.

- A személynek szóló (egyéni) ápolás jelentősége.

- Az anya-gyermek (család-gyermek) kapcsolat jelentősége. Az elszakadás, illetve a kapcsolatzavar következményei.

- A viselkedés, cselekvés, tudatos tevékenység, a motiváció és a motívumok tanulása.

- A személyiség érzelmi sajátosságai. A fájdalom. A szorongás, félelem.

- Az egyes életszakaszok speciális ápoláslélektani problémái.

- A beteg gyermek, a betegség és személyiség kölcsönhatása.

- Speciális ápoláslélektani szempontok egyes ellátási területeken, illetve betegségi csoportokban

= újszülöttek-koraszülöttek ellátása,

= heveny, illetve krónikus betegségben szenvedők ápolása,

= vizsgálatokra, kezelésekre felkészítés,

= műtéti beavatkozások ápoláslélektani feladatai,

= a malignus betegségben szenvedők ápolása,

= a cukorbetegek ápolása,

= pszichikus működés zavaraiban szenvedők ápolása,

= a fertőző betegek ápolásának lélektani problémái.

- A gyógyítók személyisége. A csecsemő- és gyermekápoló fontos személyiségjegyei. A szororigén pszichikus ártalmak.

A vizsgázó a fenti tantárgyakból többrészes komplex ismereteket számon kérő tételt húz.

Időtartama: a feleletre maximálisan 15 perc fordítható.

Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga két részből áll.

1. Megelőző vizsgafeladat:

30 gyakorlati képzési napig tartó értékelt szakmai munka végzése. A vizsgarészt a tankórtermi gyakorlat befejező időszakában kell megszervezni - és iskolarendszerű képzés esetén a tanuló utolsó évfolyamon kapott gyakorlati osztályzatától függetlenül - önálló érdemjeggyel kell értékelni [10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet 26. §-a].

2. A vizsgabizottság előtt elvégzett feladat:

A vizsga helye lehet a tankórterem vagy az iskola gyakorlati terme:

- tankórteremben (a kórházi gyakorlat utolsó hetében) szervezett vizsga. A kórházi osztályon szervezett gyakorlati vizsgarész tételeit a képző intézmény állapítja meg. A feladatokat a mindennapos és aktuális speciális gondozási/ápolási/szakápolási feladatok alapján célszerű összeállítani;

- iskolai gyakorlati teremben szervezeti vizsga. A feladatokat a képző intézmény állítja össze a tantervi anyag alapján. A feladatok elvégzésére fordítható időtartamot - a feladat jellegétől, időigényességétől függően - a vizsgabizottság határozza meg.

A gyakorlati vizsga értékelésének módja, szempontjai

A gyakorlati vizsga - ideértve a megelőző, valamint a vizsgabizottság előtt elvégzett feladatot is - elbírálásának alapja a munkavégzés szakszerűsége, tudatossága, a munka és a munkahely megszervezése, a munkafeladat ápolástechnikai és ápoláslélektani szempontjainak megfelelő végrehajtása, a folyamatok ellenőrzése, továbbá megfelelés a baleset- és munkavédelmi, valamint a higiéniai szempontoknak.

A megelőző vizsgafeladat értékelését írásba kell foglalni. A tankórtermet szervező kórház igazgatójának, illetőleg az ápolásért felelős vezetőjének aláírásával és bélyegzőjével ellátott véleménynek tartalmaznia kell a jelölt személyi adatait, a szak megnevezését, a 30 gyakorlati munkanap alatt végzett feladatok felsorolását, azok értékelését és a javasolt gyakorlati érdemjegyet.

A tankórtermi vélemény az írásbeli dolgozatokra érvényes határidőig kell megőrizni.

A gyakorlati osztályzatot a megelőző vizsgarészre és a vizsgabizottság előtt végrehajtott feladatra kapott érdemjegyek alapján kell megállapítani oly módon, hogy az elbírálásban a vizsgabizottság előtti feladat értékelése nagyobb súlyt képviseljen.

Ha bármelyik érdemjegy elégtelen, a gyakorlati vizsga végső osztályzata is elégtelen.

Elégtelen a jelölt osztályzata, ha

- önálló tevékenységre nem képes,

- feladatait irányítás mellett sem képes szakszerűen ellátni,

- a követelményeknek csak nagy hiányossággal képes eleget tenni,

- az elméleti ismereteket a gyakorlatban nem képes alkalmazni,

- fertőzés-, illetve balesetveszélyt, műhibát okozhat,

- nem tartja be a szakmai munka higiénés szabályait. A gyakorlati vizsga tartalma gondozási/ápolási/szakápolási és dokumentációs feladatok megoldása.

A vizsgáztatás során a feladatok teljesítményszintjének elbírálása a szakképesítés szakmai követelményeiben meghatározottak szerint történik.

5. A vizsgázó teljesítményének értékelése

A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.

A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészek alapján kell megállapítani.

Az érdemjegyek a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).

V. Egyéb tudnivalók

Az eredményes szakmai vizsga után a vizsgázó csecsemő és gyermekápoló szakképesítést kap, amit a vizsgázó nevére kiállított "Bizonyítvány" tanúsít.

A szakmai vizsga fentiekben nem szabályozott egyéb kérdéseiben a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben foglaltak az irányadók.

XIII.[11]