144/1996. (IX. 17.) Korm. rendelet

az egyetemi és főiskolai hallgatók részére nyújtható támogatásokról és az általuk fizetendő díjakról és térítésekről

A Kormány a felsőoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 30. §-ának (2) bekezdésében, a 31. §-a (2) bekezdésének a) pontjában, valamint a 72. §-ának k) és l) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. §[1] (1) A rendelet hatálya kiterjed:

a) az állami felsőoktatási intézményekben, továbbá nem állami felsőoktatási intézményekben az Oktatási Minisztérium és az intézmények közötti megállapodás alapján az államilag finanszírozott első alapképzésben, első kiegészítő alapképzésben, első szakirányú továbbképzésben, valamint első akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben nappali tagozaton tanulmányokat folytató magyar állampolgárságú hallgatókra,

b) külön jogszabály vagy nemzetközi megállapodás alapján a felsőoktatási intézmények külföldi állampolgárságú, államilag finanszírozott képzésben részt vevő hallgatóira.

(2)[2] A rendelet hatálya

a) az államilag finanszírozott esti vagy levelező tagozatos alapképzésben, illetve esti vagy levelező tagozatos első akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben részt vevő,

b) az állami felsőoktatási intézményekben az államilag nem finanszírozott, költségtérítéses képzésben részt vevő hallgatókra csak e rendelet kifejezett rendelkezése esetén, az ebben megfogalmazott eltérésekkel terjed ki.

(3) A rendelet hatálya nem terjed ki:

a)[3] a doktori képzésben részt vevő hallgatókra,

b)[4]

c) a katonai és rendészeti felsőoktatási intézmények hallgatóira,

d) az államilag finanszírozott kiegészítő alapképzésben a honvédség hivatásos állományú tagjaként részt vevő hallgatókra,

e) az Ftv. 82. és 83. §-aiban szabályozott felvételi eljárás során fizetendő díjakra.

(4)[5] A rendelet hatálya a 6. § alkalmazásában a katonai felsőoktatási intézmények polgári hallgatóira is kiterjed.

2. § (1) Az állami felsőoktatási intézményekben az intézményi tanács a hallgatói támogatások és fizetendő díjak egységes intézményi rendszerét szabályzatban (a továbbiakban: Szabályzat) határozza meg. A nem állami felsőoktatási intézmény csak a megbízás alapján folytatott, államilag finanszírozott képzésben részt vevő hallgatók tekintetében köteles e rendelet szerinti Szabályzat megalkotására.

(2) A Szabályzatban rendelkezni kell különösen

a) a hallgatói támogatások megállapításának elveiről, az odaítélés módjáról és eljárási szabályairól, továbbá a támogatások időtartamáról, jogcíméről, valamint a pénzügyi források és más támogatások felhasználásának ellenőrzési rendszeréről,

b) a hallgatók által fizetendő díjakról és térítésekről, mentességekről és kedvezményekről, a díjak befizetésének, kezelésének szabályairól, a díjakból és térítésekből származó bevételek felhasználásának elveiről, valamint a pénzügyi források felhasználásának ellenőrzési rendszeréről,

c) a képesítési követelményeket meghaladó időtartamú felsőfokú szakemberképzésben részt vevő hallgatói jogviszonyú személyek, továbbá a szünetelő, illetve megszűnt hallgatói jogviszonyú személyek támogatásairól, az általuk fizetendő díjakról és térítésekről az a), b) pontban részletezett módon,

d)[6] a külföldi állampolgárságú hallgatók támogatásáról, díjfizetéséről,

e)[7] a nyári szakmai gyakorlat alatt járó támogatásról.

(3)[8] A felsőoktatási intézmények által a hallgatók részére nyújtható állami és intézményi támogatások és juttatások, továbbá a fizetendő díjak és térítések jogcímeit, feltételeit és mértékét a 22. § (2) és (3) bekezdésében részletezett díjmeghatározási elveket figyelembe véve egy tanévre (oktatási időszakra) kell megállapítani, és azokat az Oktatási Minisztérium által kiadott Felsőoktatási felvételi tájékoztatóban (a továbbiakban: felvételi tájékoztató), továbbá az intézményben szokásos módon közzé kell tenni. Egy tanév tíz hónapos oktatási időszakot jelent.

(4) Az egyes hallgatók számára a 3. § (3) bekezdés a)-c) pontja szerinti támogatásokat, valamint a tandíjat egy tanulmányi félévre (oktatási időszakra) kell megállapítani. Egy tanulmányi félév öt hónapos időszakot jelent.

(5) A 3. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti pénzbeli szociális támogatást két tanulmányi félévre (oktatási időszakra) is meg lehet állapítani.

A felsőoktatási intézmények hallgatói részére nyújtható támogatások

3. § (1) A felsőoktatási intézmények hallgatói részére [az Ftv. 30. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel]:

a) állami támogatás az Ftv. 9/A. §-ában meghatározott hallgatói előirányzat,

b) egyéb támogatás a központi költségvetésen kívüli források

c)[9] speciális célú ösztöndíj külön kormányrendeletben meghatározott forrás

felhasználásával adható.

(2)[10] A hallgatói előirányzat részét képező hallgatói normatívából a (3) bekezdésben meghatározott jogcímeken havonta a számított finanszírozott hallgatói létszámba való beszámítás időtartamában az 1. § (1) bekezdésében meghatározott hallgatói kör részesülhet.

(3) A hallgatói normatíva felhasználásának jogcímei:

a) a tantervi előírások teljesítésével összefüggő tanulmányi eredmények alapján megállapított tanulmányi ösztöndíj,

b) pénzbeli szociális támogatás,

c) a tantervi követelményeken túlmenő kiemelkedő szakmai, tudományos és közéleti teljesítmény alapján megállapított ösztöndíj,

d) az intézményi szabályzat által meghatározott más, egyszeri juttatás.

(4) A (3) bekezdésben felsorolt jogcímekre a hallgatói normatívának a Szabályzat által meghatározott keretösszegeit lehet felhasználni.

(5) A hallgatói normatívából a hallgató csak egy - a választása szerinti - intézmény (kar, szak) szabályzata alapján részesülhet, függetlenül attól, hogy hány intézménybe (karra, szakra) iratkozott be.

(6)[11] Az 1. § (1) bekezdésében meghatározott hallgatói kör a hallgatói előirányzat hallgatói normatíván kívüli forrásai felhasználásából - e rendelet keretei között, a Szabályzat által meghatározott feltételekkel és módon - részesülhet

a) köztársasági ösztöndíjban havi rendszerességgel,

b) tankönyv- és jegyzettámogatásban,

c) diákotthoni (kollégiumi) elhelyezésben természetbeni juttatásként, illetve az ezt kiváltó lakhatási támogatásban.

(7) A felsőoktatási intézmény a Szabályzatban határozza meg az (1) bekezdés b) pontjában említett és a központi költségvetésen kívüli források felhasználásával biztosított egyéb intézményi támogatások formáit és feltételeit, illetve az ebben részesíthető hallgatók körét.

(8)[12] Az intézményeknek a havonta folyósítandó juttatások kifizetéséről legkésőbb az adott hónap 10. napjáig intézkedniük kell.

(9)[13] Az oktatási miniszter a hallgatói normatíva összegéből a költségvetési törvényben meghatározott összeg erejéig az 5. § (1) bekezdése a) pontjának megfelelően hallgatói szociális támogatást nyújt.

4. § (1) A tanulmányi ösztöndíj egy félév (oktatási időszak) időtartamára adható. A tanulmányi ösztöndíj összegét az előző félév (oktatási időszak) tanulmányi eredménye alapján úgy kell megállapítani, hogy az a hallgató által elért tanulmányi eredménynek megfelelően ösztönző legyen. Ha az oktatás nem félévekre tagozódik, az eltérő oktatási időszakra eső ösztöndíjat a félévi ösztöndíjhoz igazodó, arányos összegben kell megállapítani.

(2) Az első évfolyam első félévére (oktatási időszakára) beiratkozott hallgató a 3. § (3) bekezdés b)-d) pontjaiban meghatározott jogcímen kaphat támogatást, tanulmányi ösztöndíjban nem részesülhet.

(3) A tanulmányi ösztöndíj odaítélésekor - az abban részesülők körének és számának meghatározásakor - biztosítani kell, hogy az azonos vagy hasonló tanulmányi kötelezettség alapján elért eredmények összemérhetők és a megállapított ösztöndíjak azonos mértékűek legyenek.

(4) A más felsőoktatási intézményből (karról, szakról) átvett hallgató tanulmányi eredményének megállapításáról a fogadó felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában kell rendelkezni.

5. § (1)[14] Pénzbeli szociális támogatás a hallgató szociális helyzete alapján, a hallgató által beadott pályázat útján igényelhető. A pénzbeli szociális támogatás formái különösen

a) az oktatási miniszter által miniszteri rendelet alapján biztosított hallgatói szociális támogatás, valamint

b) a felsőoktatási intézmény szabályzata alapján odaítélt és kiosztott támogatás.

A pénzbeli szociális támogatás odaítélésének részletes szabályait, a pályázat beadásának feltételeit az a) pontban meghatározott esetben miniszteri rendeletben, a b) pontban meghatározott esetben az intézményi Szabályzatban kell meghatározni.

(2) A 3. § (3) bekezdésének c) pontjában említett ösztöndíj odaítélésének feltételeit és módját az intézményi Szabályzatban kell megállapítani. Az ösztöndíj hallgatói pályázat alapján adható egy tanulmányi félév időtartamára.

(3) Az intézményi Szabályzat a hallgatók részére más, egyszeri támogatási formákat is megállapíthat. Ezek igénybevételének (pályázat) és odaítélésének feltételeit a Szabályzatban kell meghatározni.

(4)[15] Az (1) bekezdés b) pontja alapján rendszeres szociális támogatást egy hallgatónak adott havi 3000 Ft-nál alacsonyabb összegben nem lehet megállapítani.

6. § (1) A művelődési és közoktatási miniszter kiemelkedő tanulmányi eredményű és tudományos diákkörben, illetve szakmai területen kimagasló munkát végző hallgató részére - egy tanév időtartamára - köztársasági ösztöndíjat adományoz.

(2)[16] Köztársasági ösztöndíjban a felsőoktatási intézmények nappali tagozatos, első alapképzésben és első kiegészítő alapképzésben részt vevő hallgatóinak 1%-a részesülhet két lezárt félév (egy tanévnek megfelelő oktatási időszak) után.

(3) A köztársasági ösztöndíj pályázat útján nyerhető el. A pályázat általános feltételeit a művelődési és közoktatási miniszter minden év március 31-éig, a pályázat intézményi elbírálásának rendjét és feltételeit a felsőoktatási intézmény a Szabályzatban határozza meg.

(4)[17] A köztársasági ösztöndíj havi összege a megelőző év végén hatályos kötelező legkisebb munkabér összege.

(5)[18] A köztársasági ösztöndíjat a katonai felsőoktatási intézmények polgári hallgatói részére - a Honvédelmi Minisztérium költségvetési fejezetéből - a honvédelmi miniszter az oktatási miniszter egyetértésével adományozza, továbbá meghatározza a pályázat általános feltételeit.

7. § (1)[19] A 3. § (6) bekezdésének b) pontjában meghatározott tankönyv- és jegyzettámogatásban az államilag finanszírozott első alapképzésben, első kiegészítő alapképzésben, első akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben tanuló nappali tagozatos hallgatók a számított finanszírozott hallgatói létszámba való beszámítás időtartamában részesülnek.

(2) A 3. § (6) bekezdésének b) pontjában említett tankönyv- és jegyzettámogatás maximum 30%-a tankönyv- és jegyzet-előállításra, minimum 70%-a tankönyv- és jegyzetvásárlás közvetlen támogatására szolgál. A felsőoktatási intézményi szabályozásnak kell biztosítani, hogy a közvetlen vásárlási támogatás csak hallgatói tankönyv- és jegyzetvásárlásra legyen felhasználható.

(3) A tankönyv- és jegyzettámogatás intézményi keretösszegének felosztásáról, felhasználásáról a Szabályzat rendelkezik.

8. §[20] A felsőoktatási intézmények rendelkezésére álló (saját tulajdonú, illetve bérelt) kollégiumi (diákotthoni) férőhelyek szorgalmi és vizsgaidőszakban csak az államilag finanszírozott első alapképzésben és első kiegészítő alapképzésben, továbbá az első akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben részt vevő nappali tagozatos hallgatók elhelyezésére szolgálhatnak. A hallgató a számított finanszírozott hallgatói létszámba való beszámítás időtartamában részesülhet kollégiumi ellátásban. Ettől eltérni csak a hallgatói önkormányzat egyetértésével lehet. A kollégiumi (diákotthoni) férőhelyek elosztási rendjéről, a kollégiumi (diákotthoni) felvételi eljárásról a Szabályzat rendelkezik.[21]

9. § A hallgatói előirányzat Szabályzat által megállapított keretösszegeinek felhasználásáról - a Szabályzatban meghatározott módon és formában - az intézmény rendszeres és részletes írásbeli tájékoztatást ad a hallgatói önkormányzat részére.

A hallgatók által fizetendő díjak és térítések

10. § (1)[22] Az 1. § (1) és (2) bekezdésében említett államilag finanszírozott képzésben részt vevő hallgatók - e rendelet keretei között, a Szabályzat szerint - tandíjat, egyéb díjakat és térítéseket, az államilag nem finanszírozott képzésben részt vevő hallgatók költségtérítést, egyéb díjakat és térítéseket fizetnek. Államilag finanszírozott képzésben részt vevő hallgatótól költségtérítési díj nem szedhető, kivéve, ha erre a felsőoktatási törvény felhatalmazást ad.

(2)[23] Az államilag finanszírozott nappali tagozat első évfolyamára beiratkozott, az első alapképzésben, az első kiegészítő alapképzésben, az első akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben és az első szakirányú továbbképzésben, valamint esti, levelező tagozaton az első alapképzésben tanulmányokat folytató hallgatók az első két félévben - amennyiben az megismételt oktatási időszak (félév, tanév) - havi tandíjként a hallgatói normatíva 3%-át fizetik.

(3) A tandíjat az előző félévi tanulmányi eredmény alapján differenciáltan - a tanulmányi ösztöndíj megállapításával egyidejűleg - féléves oktatási időszakonként kell megállapítani. Ha az oktatási időszak nem félévekre tagozódik, a tandíjat az oktatási időszakra eső - félévi tandíjakhoz igazodó, arányos - összegben kell megállapítani.

(4) A hallgatók tandíjának összegét - e rendelet keretei között - a Szabályzat határozza meg.

11. §[24] (1) Az államilag finanszírozott első alapképzésben, első kiegészítő alapképzésben, első szakirányú továbbképzésben és első akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben nappali tagozaton, továbbá az első alapképzésben és akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben, esti, levelező tagozaton tanulmányokat folytató hallgató egy hónapra (ezzel arányos oktatási időszakra) megállapított tandíja - amennyiben az megismételt oktatási időszak (félév, tanév) - a költségvetési törvényben meghatározott hallgatói normatíva összegének 10%-át nem haladhatja meg, kivéve a 13. § (2) bekezdésében foglalt esetet.

(2) A felsőoktatási intézmény a Szabályzatban meghatározott feltételekkel tandíjmentességet biztosíthat, illetve tandíjkedvezményt adhat.

12. §[25][26] (1) Tandíjmentesség illeti meg

a) az államilag finanszírozott első alapképzésben, első kiegészítő alapképzésben, az első akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben nappali, valamint az első alapképzésben és az első akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben esti vagy levelező tagozaton tanuló hallgatót a számított finanszírozott hallgatói létszámba való beszámítás időtartamában,

b) bármely kettes szakszámú szakon szerzett egyszakos tanári oklevéllel már rendelkező, valamint bármely kettes szakszámú első tanári szakon tanulmányokat folytató magyar állampolgárságú hallgatót nappali, esti és levelező tagozatokon a második tanári szakképzettség megszerzésekor a második tanári szak képesítési követelményeiben meghatározott képzési időtartamban,

c) bármely olyan szakon államilag finanszírozott helyre felvett magyar állampolgárságú, hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgatót, amelynek képesítési követelményei bemeneti követelményként előírják, hogy a hallgatónak felsőoktatási oklevéllel kell rendelkeznie, a számított létszámba való beszámítás időtartamában,

d) bármely szakon költségtérítéses képzésből megüresedett államilag finanszírozott helyre átvett hallgatót a kilépett hallgató képzési idejéből még hátralévő időtartamban,

minden olyan esetben, amikor a hallgató államilag finanszírozott hallgatónak számít.

(2) A tanulmányi pontrendszer szerinti (kredit rendszerű) képzést folytató felsőoktatási intézményekben is a számított finanszírozott hallgatói létszámba való beszámítás időtartamáig biztosítható a tandíjmentesség.

(3) A tanulmányi pontrendszer szerinti (kredit rendszerű) képzést folytató felsőoktatási intézményekben félévente 15 kreditpont teljesítése a feltétele a tandíjmentességnek. A tanulmányi pontok teljesítésétől függő további követelményeket a Szabályzatban kell rögzíteni.

(4) Az (1) bekezdésben felsorolt hallgatók a tandíjmentesség kedvezményét csak egy felsőoktatási intézményben (karon, szakon) vehetik igénybe, és ezt a Szabályzatban rögzíteni kell. A hallgatónak a beiratkozás alkalmával fegyelmi felelősség terhe mellett kell nyilatkoznia arról, hogy a tandíjmentesség kedvezményét mely intézményben (karon, szakon) veszi igénybe.

13. § (1) A felsőoktatási intézmény a Szabályzatban az államilag finanszírozott első alapképzésben, első kiegészítő alapképzésben, valamint első szakirányú továbbképzésben nappali tagozaton tanulmányokat folytató hallgató egy hónapra (ezzel arányos oktatási időszakra) megállapított tandíját

a) a költségvetési törvényben meghatározott hallgatói normatíva maximum 20%-áig, vagy

b) a költségvetési törvényben az adott szakra megállapított képzési normatíva 50%-áig

terjedő összegben határozhatja meg. Ha az a) és b) pontban meghatározott tandíjmaximum összege eltérő, úgy a hallgatók számára kedvezőbb értéket kell alkalmazni.

(2) A felsőoktatási intézmény az (1) bekezdésben meghatározott tandíjat akkor szabhatja ki, ha azzal egyidejűleg a felsőoktatási intézmény a 11. § (1) bekezdése szerinti maximális tandíjat meghaladó többletnek megfelelő értékben saját (nem költségvetési) forrásból munkalehetőség formájában fedezetet biztosít az érintett hallgatók számára. E munkalehetőséget a Szabályzatban kell meghatározni.

(3) A Szabályzatban rendelkezni kell a kompenzálás formájához igazodóan a kompenzációs forrásoknak az érintett hallgatók által történő igénybevétele feltételeiről és módjáról.

14. §[27]

15. §[28]

16. § (1) A rendelet 1. §-ának (1) bekezdésében említett hallgatók a kollégiumi (diákotthoni) férőhely igénybevétele esetén térítési díjat fizetnek.

(2) A kollégiumi (diákotthoni) térítési díj összegét tanévenként az intézmény tanácsa állapítja meg.

(3) A kollégiumi (diákotthoni) térítési díj összege - figyelembe véve a kollégiumok (diákotthonok) eltérő szolgáltatásait - kollégiumonként (diákotthononként), férőhelyenként eltérő lehet, de havi összege nem haladhatja meg a költségvetési törvényben meghatározott éves hallgatói normatíva 5%-át.

16/A. §[29] (1)[30] Azok a rendelet 1. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó hallgatók, akik az intézmények szabályzatai szerint kollégiumi elhelyezésre jogosultak lennének, de férőhely hiányában ebben nem részesülhetnek, havonta folyósítandó lakhatási támogatásban részesíthetők.

(2)[31] Az intézmény éves lakhatási támogatása az adott évre vonatkozó költségvetési törvényben meghatározott egy főre eső lakhatási támogatási normatíva és az adott felsőoktatási intézményben tanuló olyan államilag finanszírozott hallgatók számának szorzata, akik az intézmény Szabályzata szerint kollégiumi elhelyezésre jogosultak, de sem az intézmény tulajdonában lévő, sem az intézmény által bérelt férőhelyen abban nem részesülnek.

(3)[32] A lakhatási támogatás megpályázásának alapfeltétele, hogy a hallgató az intézmény Szabályzata alapján kollégiumi elhelyezésre jogosult legyen.

(4)[33] A lakhatási támogatást differenciáltan, oly módon kell megállapítani, hogy a kollégiumi férőhelyre pályázott hallgatók legalább 25%-a részesüljön belőle.

(5) A lakhatási támogatás pályáztatásának részletes szabályzatait a hallgatói önkormányzatok előterjesztése és egyetértése alapján az intézményi tanácsok határozzák meg.

(6) A lakhatási támogatás odaítéléséről - figyelembe véve a szociális rászorultságot, a tanulmányi eredményeket, az állandó lakhelynek a képzés helyétől való távolságát - az intézmény kollégiumi férőhelyek elosztására jogosult szerve dönt. A hallgatói önkormányzatoknak a döntés meghozatalakor egyetértési joguk van.

(7)[34] A lakhatási támogatás nemcsak készpénzes támogatásként használható fel, hanem a felsőoktatási intézmény a hallgatói önkormányzattal egyetértésben épületek, férőhelyek bérlésére, illetve az intézmény által benyújtott és az oktatási miniszter által elfogadott terv alapján, külön engedélyezési eljárás keretében kollégiumi férőhely bővítésre, valamint kollégium céljára szolgáló épület vásárlására is felhasználhatja.

17. § A rendelet 1. §-ának (1) és (2) bekezdésében említett hallgatók az intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában, illetve más szabályzatában rögzített kötelezettség elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetén - a Szabályzat szerint - díjakat fizetnek. A díjak összege esetenként nem lehet nagyobb a költségvetési törvényben az adott évben megállapított hallgatói normatíva 3%-ánál.

18. § Az állami felsőoktatási intézmények külön jogszabályban, valamint e rendeletben szabályozott díjakon felül egyéb szolgáltatásokért, amelyek nem kapcsolódnak a képesítési követelményekben, illetve a tantervekben foglalt tanulmányi kötelezettségek teljesítéséhez - a hallgatói önkormányzat egyetértésével, a szolgáltatás igénybevétele esetén -, a Szabályzatban más díjakat is megállapíthatnak.

19. § Téves díjmegállapítás miatt a hallgató (volt hallgató) - 15 munkanapon belül - fellebbezéssel élhet a felsőoktatási intézmény vezetőjéhez. A fellebbezést az intézmény vezetője 8 napon belül bírálja el.

20. § (1) Az a hallgató, aki a tandíjfizetési kötelezettségének nem tesz eleget, és a felsőoktatási intézménytől a Szabályzatban megállapítottak szerint fizetési haladékot nem kap, a következő tanulmányi félévre nem iratkozhat be.

(2) Az (1) bekezdés alapján hozott intézményi döntés ellen jogorvoslattal élhet a hallgató a 19. §-ban meghatározottak szerint.

21. § (1) A hallgatók által befizetett tandíjból, továbbá a 17. § szerinti díjakból befolyt összeget a Szabályzat által megállapított keretek között a felsőoktatási intézmény működési kiadásaira, fejlesztésekre, továbbá az ösztöndíjkeret növelésére, valamint az intézmény kulturális, művészeti, sport és diákszociális tevékenységének támogatására, fejlesztésére, illetve a hallgatói önkormányzat feladatainak ellátására lehet fordítani. A felhasználás módját a Szabályzatban rögzíteni kell.

(2) A kollégiumi (diákotthoni) térítési díj, továbbá a 18. § szerinti díjak és térítések a felsőoktatási intézmény működési bevételét képezik.

Vegyes, átmeneti és záró rendelkezések

22. §[35] (1) Az államilag nem finanszírozott, költségtérítéses képzésben részt vevő hallgatók esetében a költségtérítés mértékét az állami felsőoktatási intézmény a felsőoktatási törvényben foglaltaknak megfelelően saját hatáskörben állapítja meg, és rendelkezik e képzés során biztosított esetleges intézményi támogatásokról, a költségtérítési díj fizetése alóli mentességről és a fizetendő egyéb díjakról, térítésekről.

(2) Az első félévre beiratkozott hallgatót a felsőoktatási intézmény Szabályzatában tájékoztatja a hallgató első tanévben fizetendő díjairól, térítéseiről, valamint a képzés helyéről és teljes időtartamáról. Az intézmény köteles az első évfolyamon meghirdetett költségtérítéses képzés térítési díjait a felvételi tájékoztatóban közzétenni.

(3) A második, illetve további évfolyamokon - a képesítési követelményekben meghatározott képzési időt meghaladó legfeljebb két félév időtartamon keresztül - a költségtérítési díj legfeljebb az előző tanévben megállapított díjnak a KSH által előző évre vonatkozóan közzétett fogyasztói árindexszel növelt összege lehet. A költségtérítési díj összegét a megelőző tanév május 31-éig az intézményben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.

(4)[36]

(5)[37]

(6)[38]

(7) Amennyiben a hallgató államilag finanszírozott képzésben kezdte tanulmányait, és már nem számít államilag finanszírozott hallgatónak, akkor ha a megkezdett képzés legfeljebb 8 féléves volt, a megkezdett képzésben további két féléven keresztül, egyéb esetekben három féléven keresztül tőle költségtérítési díj nem szedhető. Ezután költségtérítési díj megfizetésére kötelezhető, ennek mértékének megállapításakor a (3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

22/A. §[39] (1) Az állami felsőoktatási intézményekben költségtérítéses képzésben részi vevő, az adott félév első napján terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesülő hallgató, aki alapképzésben, kiegészítő alapképzésben, szakirányú továbbképzésben vagy akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben vesz részt, költségtérítés fizetésére nem kötelezhető.

(2) Az intézmény az (1) bekezdésben meghatározott hallgatók képzésének költségvetési támogatását az adott tanév első félévére október 20-áig, második félévére március 20-áig elkészített tételes jelentés alapján az Oktatási Minisztériumtól legkésőbb a jelentéstől számított két hónapon belül megkapja. A felsőoktatási intézmény az érintett hallgatók adatszolgáltatási kötelezettségeit Szabályzatában köteles rögzíteni.

(3) Az (1) bekezdés szerint mentesülők esetében a képzés költségvetési támogatása a felsőoktatási intézmény által lejelentett létszám, a felsőoktatási intézmények képzési és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról szóló 120/2000. (VII. 7.) Korm. jendelet (a továbbiakban: finanszírozási rendelet) 3. számú mellékletének 1. pontjában meghatározott képzési formához rendelt szorzószámok, továbbá a finanszírozási rendelet 1. számú melléklet 1. pontjában feltüntetett - az adott szak finanszírozási csoportjához tartozó - képzési és fenntartási normatíva szorzata. Amennyiben az adott szakhoz a finanszírozási rendelet 5. számú mellékletében gyakorlati normatíva van rendelve, a számításnál a képzési és fenntartási normatíva és a gyakorlati normatíva összegét kell figyelembe venni. Szakirányú továbbképzés esetében az Oktatási Minisztérium teszi közzé a szakok finanszírozási csoportokba történő besorolását. Az adott hallgató után járó támogatás összege azonban nem haladhatja meg a hallgató által felvett szak megállapított költségtérítését.

(4) Az egyházi és egyéb, nem állami fenntartású felsőoktatási intézményekre az (1)-(3) bekezdésben foglalt rendelkezések az Oktatási Minisztériummal kötött megállapodás alapján vonatkoznak,

23. §[40][41] (1) Ez a rendelet - a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével - 1997. január 1-jén lép hatályba. Az 1996/97. tanév első félévére változatlanul alkalmazni kell a 83/1995. (VII. 6.) Korm. rendelet alapján elfogadott felsőoktatási intézményi Szabályzat rendelkezéseit.

(2) E rendelet 11. és 14. §-a 1997. szeptember 1-jén lép hatályba, és rendelkezései - felmenő rendszerben - az 1997/98. tanévre felvett hallgatókra alkalmazhatók először 1998. szeptember 1-jétől.

(3) E rendelet 13. §-a alapján a megállapítandó tandíj kiszabására csak a 13. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülése esetén kerülhet sor - felmenő rendszerben - a Szabályzat erre vonatkozó rendelkezéseinek elfogadását követő tanévtől.

(4)[42] A rendelet hatálybalépésekor tanulmányaikat folytató, hallgatói jogviszonyban álló hallgatók által fizetendő tandíjra az érintettek folyamatban lévő felsőfokú tanulmányai befejezéséig a 24-25. §-ok rendelkezéseit kell átmenetileg alkalmazni.

24. §[43] Az 1997. január 1-jén hallgatói jogviszonyban álló és államilag finanszírozott első alapképzésben, első kiegészítő alapképzésben tanulmányokat folytató nappali tagozatos hallgatók havi tandíja - a megismételt oktatási időszak (félév, tanév) idejére - a költségvetési törvényben meghatározott hallgatói normatíva 3%-a.

25. §[44] (1) Az 1997. január 1-jén hallgatói jogviszonyban álló és államilag finanszírozott esti vagy levelező tagozaton kiegészítő alapképzésben részt vevő, továbbá - a képzés formájától függetlenül - a második vagy további végzettséget, illetve szakképzettséget szerző hallgató számára a 23. §-ban megállapított tandíjon túl a felsőoktatási intézmény Szabályzatában kiegészítő tandíjat állapíthat meg.

(2) A kiegészítő tandíj havi összege nem haladhatja meg a költségvetési törvényben meghatározott hallgatói normatíva 12%-át.

(3) A kiegészítő tandíj megállapításával egyidejűleg a Szabályzatban rendelkezni kell az adható tandíjmentesség, tandíjkedvezmény feltételeiről és módjáról.

26. § (1) A felsőoktatási intézmények a 22-25. §-okban foglaltakra figyelemmel 1997. január 31-ig kötelesek Szabályzatukat értelemszerűen módosítani, kiegészíteni.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 83/1995. (VII. 6.) Korm. rendelet, továbbá az azt módosító 129/1995. (X. 25.) Korm. rendelet hatályát veszti.

Horn Gyula s. k.,

miniszterelnök