1996. évi XIV. törvény

a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1996. évi költségvetéséről[1]

Az Országgyűlés az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény 86. §-a alapján - a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló, többször módosított 1992. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: AT.) rendelkezéseire figyelemmel - a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1996. évi költségvetéséről a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

A NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP KÖLTSÉGVETÉSE

A főösszegek

1. § (1)[2] Az Országgyűlés a Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban: Ny. Alap) 1996. évi költségvetését 564 895 millió forint bevételi, 586 087 millió forint kiadási előirányzattal, 21 192 millió forint hiánnyal állapítja meg.

(2) Az Ny. Alap költségvetésének mérlegét, a törvény 1. számú melléklete tartalmazza.

(3) Az Ny. Alap hiányának rendezésére az 1996. évi központi költségvetés zárszámadásában kerül sor.

A bevételek részletezése

2. § (1)[3] A járulékbevételek előirányzatának együttes összege 504 644 millió forint, amelyből 21 222 millió forint a kintlévőségek 1996. évi behajtásából származó járulékbevétel, 4000 millió forint a rendkívüli járulékbehajtásból származó járulékbevétel, 479 422 millió forint a rendszeres járulékbevétel. A rendszeres járulékbevételek összegéből a munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulékbevétel 388 360 millió forint, ebből az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁPV Rt.) tulajdonosi körébe tartozó vállalatoktól származó járulékbevételi többlet összege 2300 millió forint, az egyéni nyugdíjjárulék befizetés 79 000 millió forint, a munkanélküliek ellátása után fizetett nyugdíjbiztosítási járulék 8362 millió forint, a munkanélküli járadék és a pályakezdők munkanélküli segélye után fizetett nyugdíjjárulék 1600 millió forint. Az egyes szociális ellátások után fizetett nyugdíjbiztosítási járulék 2100 millió forint, melyből 1340 millió forint a települési önkormányzatok által fizetett járulék, 260 millió forint az egyházi személyek járulékfedezete.

(2)[4] A társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek előirányzata 13 100 millió forint, amelyből a késedelmi pótlék és a rendbírság 12 800 millió forint, 300 millió forint a jogalap nélküli kifizetések visszatérítésének és egyéb várható bevételeknek az összege.

(3) A kamat- és egyéb hozambevételek előirányzata 3000 millió forint. Az AT. 7. §-ának (3) bekezdésének rendelkezését 1996-ban nem kell alkalmazni.

(4) Az AT. 7. §-ának (4) bekezdése alapján 1160 millió forint a Lakásfedezeti kötvény 1996. évi megtérülésének bevonásából származó bevétel.

(5) A működési célú bevételek előirányzata 720 millió forint. Ebből a nem az Ny. Alapból finanszírozott ellátásokra a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló 1995. évi CXXI. törvény (a továbbiakban: Ktv.) XI. fejezet, 10. cím, 4. alcím, 5. kiemelt előirányzat költségtérítésének előirányzata 420 millió forint, az egyéb szervek térítése, illetve a saját működési bevétel előirányzata 300 millió forint.

(6)[5] Az AT. 3. §-ának (5) bekezdése szerint az Alapok egymás részére az általuk finanszírozott pénzbeli ellátások tényleges kiadásaival arányos járulékátadást eszközölnek. A pénzbeli egészségbiztosítási ellátások után az Egészségbiztosítási Alaptól (a továbbiakban: E. Alap) átvett járulék előirányzata 39 253 millió forint (az E. Alap 128 700 millió forint pénzbeli ellátási kiadásának az Ny. Alap nyugdíjellátásainak fedezetére meghatározott járulékmérték szerinti százaléka).

(7)[6] A vagyon értékesítéséből származó bevétel 2900 millió forint.

A kiadások részletezése

3. § (1)[7] Az AT. 4. §-ának (1) bekezdésében meghatározott nyugellátások kiadásainak előirányzata 505 800 millió forint.

(2) Az ellátások megállapításával és folyósításával összefüggésben felmerült, ténylegesen kimutatható postaköltség, bankköltség és útiköltség-térítés előirányzata 2600 millió forint.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott, esedékessé vált kifizetéseket - ideértve a mindenkor hatályos törvény szerint szükségessé váló nyugdíjemeléseket is - akkor is teljesíteni kell, ha ennek következtében az ott megjelölt előirányzatok fölé emelkednek a kiadások.

(4)[8] A működésre fordított kiadás előirányzata 9892 millió forint, amelyből 720 millió forint a 2. § (5) bekezdése szerinti működési célú bevételekből teljesített kiadás. A működési kiadások előirányzatából

a) a folyamatos működési kiadásokra 7340 millió forint,

b) az ellenőrzési tevékenység ösztönzésére 50 millió forint,

c) az informatikai fejlesztés kiadásaira 840 millió forint,

d) a beruházási kiadásokra 1143 millió forint,

e) az adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségekkel kapcsolatos feladatokra 360 millió forint,

f) a Világbanki Program hazai költségeire a Kormány egyetértésével 159 millió forint

fordítható.

(5)[9] Ha a (4) bekezdés c)-e) pontjai alatti tényleges kiadás kevesebb mint az előirányzat, azt megtakarításként más célra nem lehet felhasználni, az f) pont tekintetében az előirányzat a tényleges kiadás mértékéig használható fel.

(6) A vagyongazdálkodással kapcsolatos ráfordítások előirányzata 100 millió forint.

(7)[10] A nyugdíjkiadások után az E. Alapnak átadott járulék előirányzata 64 742 millió forint (az Ny. Alap 505 800 millió forint ellátási kiadásának az E. Alap természetbeni ellátásainak fedezetére meghatározott járulékmérték szerinti százaléka).

(8) Az egymás számára végzett, illetve a közös érdekeltségű feladatok ráfordításigényének együttes figyelembevétele alapján az E. Alapnak átadott rendszeres járulékok összege 1453 millió forint.

(9)[11]

(10) A Fővárosi és Pest Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság elhelyezését az ingyenes állami vagyonjuttatás keretében - megállapodás alapján - legkésőbb 1996. június 30-ig átadásra kerülő ingatlan(ok) útján kell biztosítani.

(11)[12] A (4) bekezdés b) pontja alatti előirányzat a járulékellenőrzés során ténylegesen feltárt, illetve kirótt járulékmérték arányában túlléphető.

(12)[13] A törvényben meghatározott mértéket meghaladó kincstári egységes számla igénybevétele miatt fizetett kamatkiadás előirányzata 1500 millió forint.

Működési költségvetés

4. § (1)[14] A működési költségvetés bevételi előirányzata 9892 millió forint.

(2)[15] A működési kiadás 9892 millió forint összegéből

a) 938 millió forint a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzatnál és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnál, 3604 millió forint a Területi Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságoknál, 1532 millió forint a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál felhasználható összeg;

b)[16] a központosított kiadási előirányzat 3818 millió forint, ebből 1795 millió forint központosított intézményi előirányzat, 2023 millió forint a nyugdíjbiztosítási célfeladatok előirányzata;

c) az a) és b) pontok alatti kiadások előirányzatai tartalmazzák az igazgatási szerveknél ellátott, az egészségbiztosítás céljait szolgáló feladatok (korhatár alatti rokkantsági és baleseti nyugellátások megállapítása és folyósítása), valamint a közös érdekeltségű feladatok (a biztosítottak bejelentésének, a járulékbevallási, -befizetési kötelezettség teljesítésének, az ezzel kapcsolatos nyilvántartási, adatszolgáltatási feladatok ellátásának szakellenőrzése) végzéséhez szükséges kiadásokat.

(3) A működési költségvetés mérlegét a törvény 2. számú melléklete tartalmazza.

Vegyes rendelkezések

5. § (1) A nyugdíjbiztosítás által folyósított, nem nyugdíjbiztosítási finanszírozású ellátások kiadásait a törvény 3. számú melléklete tartalmazza.

(2) Az Ny. Alap tartalékainak alakulását a törvény 4. számú melléklete tartalmazza.

II. Fejezet

AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP KÖLTSÉGVETÉSE

A főösszegek

6. § (1)[17] Az Országgyűlés az E. Alap 1996. évi költségvetését 476 655 millió forint bevételi, 515 579 millió forint kiadási előirányzattal, 38 924 millió forint hiánnyal állapítja meg.

(2) Az E. Alap költségvetésének mérlegét a törvény 5. számú melléklete tartalmazza.

(3) Az E. Alap hiányának rendezésére az 1996. évi központi költségvetés zárszámadásában kerül sor.

A bevételek részletezése

7. § (1)[18] A járulékbevételek együttes összege 378 500 millió forint, amelyből 14 778 millió forint a kintlévőségek 1996. évi behajtásából származó járulékbevétel, 3000 millió forint a rendkívüli járulékbevétel, 360 722 millió forint a rendszeres járulékbevétel. A rendszeres járulékbevételek összegéből 292 000 millió forint munkáltatói egészségbiztosítási járulék, ebből 1700 millió forint az ÁPV Rt. tulajdonosi körébe tartozó vállalatoktól származó járulékbevételi többlet összege, 54 600 millió forint az egyéni egészségbiztosítási járulék, 6622 millió forint a munkanélküli ellátás után fizetett egészségbiztosítási járulék, 1500 millió forint a baleseti járulék, 6000 millió forint a munkáltatói táppénz-hozzájárulás. A központi költségvetés által - a társadalombiztosításról szóló, többször módosított 1975. évi II. törvény (a továbbiakban: T.) 119. §-ában megállapított járulékfizetési kötelezettsége alapján - az 1996-ban fizetett járulékbevétel 12 000 millió forint.

(2) A terhesgondozásnak az E. Alap kiadásai között kimutatott, de 1993-tól a központi költségvetést terhelő kiadásaira a központi költségvetéstől átvett összeg 2500 millió forint.

(3)[19] A társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek összege 13 700 millió forint. Ebből 9500 millió forint a késedelmi pótlék és a bírság összege, 2200 millió forint a baleseti megtérítés és egyéb kártérítések megtérítésének összege, 700 millió forint a terhesség-megszakítás egyéni térítési díja, 800 millió forint az E. Alap által e feladattal kapcsolatban 1995-ben megelőlegezett költségek 1996. évi a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény 16. §-ának (3) bekezdésében meghatározott központi költségvetési megtérítése. Az egyéb bevételek 500 millió forint összegű előirányzata tartalmazza a különféle okokból visszaérkezett ellátások, támogatások összegét.

(4) A kamat- és egyéb hozambevételek összege 600 millió forint. Az AT. 7. §-a (3) bekezdésének rendelkezését 1996-ban nem kell alkalmazni.

(5)[20] Az E. Alapot az AT. 3. §-a (5) bekezdésének a) pontjában foglalt rendelkezés alapján megillető bevétel - a nyugdíjkiadások után a természetbeni egészségbiztosítási ellátások fedezetére átvett járulék - előirányzata 64 742 millió forint. (Az Ny. Alap 505 800 millió forint nyugdíjkiadásainak az E. Alap természetbeni ellátásainak fedezetének meghatározott járulékmérték szerinti százaléka.)

(6) A működési célú bevétel 1060 millió forint, amely a családi pótlék és más ellátások folyósítási kiadásainak 980 millió forint összegű, a központi költségvetés általi megtérítéséből és az intézmények saját folyó bevételeinek 80 millió forint nagyságú összegéből származik.

(7) Az egymás számára végzett, illetve a közös érdekeltségű feladatok végzésére az Ny. Alaptól átvett rendszeres járulék előirányzata 1453 millió forint.

(8)[21] A vagyon értékesítéséből származó bevétel 2100 millió forint.

A kiadások részletezése

8. § (1)[22] A gyógyító-megelőző ellátásokra fordítható kiadások előirányzata (ideértve az egészségügyi dolgozók 1996. évi esedékes béremelésnek a fedezetét is) - a felújítások, beruházások nélkül - 224 835 millió forint. E kiadások részletezését a törvény 6. számú melléklete tartalmazza.

(2)[23] A gyógyszerek fogyasztói árának társadalombiztosítási támogatására fordított kiadás előirányzata 81 850 millió forint, amelyből 400 millió forint a sclerosis multiplexben szenvedő betegek gyógyszerellátásának előirányzata, a gyógyászati segédeszközök árának társadalombiztosítási támogatására fordított kiadás előirányzata 13 000 millió forint, 1250 millió forint a vérzékenység gyógykezelésére szolgáló kiadás előirányzata.

(3)[24] A gyógyfürdő-szolgáltatás kiadásainak előirányzata 1500 millió forint, az anyatejellátás kiadásainak előirányzata 200 millió forint.

(4)[25] Az E. Alapot terhelő nyugellátások (korhatár alatti rokkant és baleseti ellátások) előirányzata 79 000 millió forint.

(5) A terhességi-gyermekágyi segély kiadásainak összege 9500 millió forint.

(6)[26] A táppénzkiadás előirányzata 38 140 millió forint.

(7)[27] Az egyéb betegségi ellátások együttes előirányzata 3700 millió forint. Ebből a betegséggel kapcsolatos segélyek 800 millió forint összegű előirányzatából 420 millió forint a javasolt külföldi gyógykezelés kiadásaira fordítható összeg, 120 millió forint a külföldi sürgősségi gyógykezelés költségeinek megtérítése, 10 millió forint a nemzetközi egyezményekből eredő kiadások előirányzata, 250 millió forint a rendkívüli szociális támogatás előirányzata, a kártérítési járadék összege 900 millió forint, az utazási költségtérítés 2000 millió forint.

(8) Az E. Alapot terhelő postaköltség, bankköltség, behajtási-végrehajtási költség és egyéb kiadások előirányzata 1500 millió forint, a társadalombiztosítási kifizetőhely fenntartóját megillető költségtérítés előirányzata 500 millió forint.

(9) A kamat- és egyéb hozambevételekkel kapcsolatban felmerülő kiadások előirányzata 5 millió forint.

(10)[28] Az AT. 3. §-a (5) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezés alapján a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások után az Ny. Alapnak átadott járulék előirányzata 39 253 millió forint. (Az E. Alap 128 700 millió forint pénzbeli ellátási kiadásának az Ny. Alap ellátásainak fedezetére meghatározott járulékmérték szerinti százaléka.)

(11) A (2)-(10) bekezdésben meghatározott, esedékessé váló kifizetéseket akkor is teljesíteni kell, ha ennek következtében az ott megjelölt előirányzatok fölé emelkednek a kiadások.

(12)[29] A működésre fordított kiadás előirányzata 15 346 millió forint, amelyből 1060 millió forint a 7. § (6) bekezdése szerinti működési célú bevételekből teljesített kiadás. A működési kiadások előirányzatából

a) a folyamatos működési kiadásokra 11 980 millió forint,

b) a behajtási tevékenységet végző igazgatási szervek hatékonyabb működéséhez szükséges feltételek megteremtésére, illetve anyagi ösztönzésére 600 millió forint,

c) a működési célú informatikai fejlesztésre 400 millió forint,

d) beruházási kiadásokra, a Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár elhelyezésének részleges megoldására 776 millió forint,

e) az egészségbiztosítási kiadások takarékos és hatékony felhasználását segítő ellenőrzési rendszerek (vény- és táppénz-ellenőrzési rendszer, jogosultság ellenőrzésére hivatott rendszer) fejlesztésére 244 millió forint,

f) a Világbanki Program hazai költségeire - a Kormány egyetértésével - 1346 millió forint

fordítható.

(13)[30] Ha a (12) bekezdés c)-e) pontja szerinti tényleges kiadás kevesebb mint az előirányzat, azt megtakarításként más célra nem lehet felhasználni, az f) pont tekintetében az előirányzat a tényleges kiadás mértékéig használható fel.

(14)[31]

(15)[32] A (12) bekezdés b) pontja alatti kiadási előirányzat a tényleges bevételek mértéke arányában túlléphető.

(17)[33] Az egészségügyi fekvőbeteg-szakellátást nyújtó, költségvetési rend szerint gazdálkodó intézmények tartozásainak visszatérítendő működési célú előleg formájában történő részbeni rendezésére szolgáló célelőirányzat 4000 millió forint.

(18)[34] A törvényben meghatározott mértéket meghaladó kincstári egységes számla igénybevétele miatt fizetett kamatkiadás előirányzata 2000 millió forint.

Működési költségvetés

9. § (1)[35] A működési költségvetés bevételi előirányzata 14 000 millió forint.

(2)[36] A működési kiadások 14 000 millió forint összegéből

a)[37] az Egészségbiztosítási Önkormányzat és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár kiadási előirányzata 2994 millió forint, 12 millió forint a Területi Egészségbiztosítási Bizottságok, 9355 millió forint a Megyei és Ágazati Egészségbiztosítási Pénztárak kiadási előirányzata, az Országos Orvosszakértői Intézet kiadási előirányzata 639 millió forint;

b)[38] a központosított előirányzatok összege 2346 millió forint.

(3) A működési költségvetés mérlegét a törvény 7. számú melléklete tartalmazza.

Vegyes rendelkezések

10. § (1) Az egészségbiztosítás által folyósított, de nem egészségbiztosítási finanszírozású ellátások kiadásait és azok megtérítéseit a törvény 8. számú melléklete tartalmazza.

(2) Az E. Alap tartalékainak alakulását a törvény 9. számú melléklete tartalmazza.

III. Fejezet

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ALRENDSZER ÖSSZEVONT KÖLTSÉGVETÉSÉT ÉRINTŐ RENDELKEZÉSEK

11. § Az egymás számára végzett, illetve a közös érdekeltségű feladatok ráfordításigényének együttes figyelembevétele alapján, ezen kiadások fedezetéül az Ny. Alap rendszeres járulékbevételeinek 0,3 százaléka az E. Alap bevételét képezi.

12. § Az Ny. Alap és az E. Alap nyugdíjkiadási előirányzatának együttes összegéből az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (igazgatási szervei) különös méltánylást érdemlő esetben nyugellátás - ideértve az öregségi korhatárt el nem érő rokkantsági nyugdíjakat is - szociális rászorultságot is figyelembe vevő megállapítására, illetve emelésére [a T. 13. §., 89/1990. (V. 1.) MT rendelet 14. §-ának (2)-(3) bekezdése] 450 millió forintot, egyszeri szociális segélyekre pedig 150 millió forintot használhat fel.

13. § (1)[39] A társadalombiztosítási alrendszernek az Ny. Alap és az E. Alap költségvetése összegezéséből - a halmozódások kiküszöbölésével - adódó bevételi főösszege 936 102 millió forint, kiadási főösszege 996 218 millió forint, hiánya 60 116 millió forint.

(2) A társadalombiztosítási alrendszer összevont költségvetési mérlegét a törvény 10. számú melléklete tartalmazza.

(3) A társadalombiztosítási alrendszer költségvetési hiányát az 1. § (3) és a 6. § (3) bekezdéseiben előírtak szerint kell rendezni.

IV. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

14. § (1) Az AT. 4. §-a (3) bekezdésének a)-c) pontjai helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:]

"a) a társadalombiztosításhoz befolyt munkáltatói járulékok 57,65%-ának (a társadalombiztosítási járulékon - 42,5% - belül a nyugdíjbiztosítási járulék - 24,5% - részarányának), a gyermeknevelési támogatás és az ápolási díj utáni 24,5%-os mértékű nyugdíjbiztosítási járulék teljes összegének, a munkanélküli járadék, a pályakezdők munkanélküli segélye, továbbá a gyermeknevelési támogatás és az ápolási díj utáni 6%-os mértékű nyugdíjjárulék teljes összegének, valamint az egyéni járulékok 60%-ának (a biztosított által fizetett járulékok együttes mértékének - 10% - belül a nyugdíjjárulék - 6% - részarányának) a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz történő átutalásával realizálódó munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék és egyéni nyugdíjjárulék;

b) egyéb járulék, ideértve az egyházi személyként és szerzetesrendi tagként szerzett szolgálati idő nyugdíjköltségeinek fedezetére a központi költségvetés által fizetett járulékot;

c) a társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek közül

ca) a Nyugdíjbiztosítási Alapból fizetett - jogalap nélküli felvétel vagy más ok miatt -, visszaérkezett, bevételként elszámolt összegek teljes egészében;

cb) az egyéb tételek - ide nem értve a terhességmegszakítással kapcsolatos egyéni térítési díj és központi költségvetési térítés, baleseti megtérítés, egyéb kártérítések megtérítésének összegét -, valamint, eltérő rendelkezés hiányában a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak éves költségvetési törvényében meghatározott további bevételek 58,10%-a (a járulékok együttes mértékén - 52,5% - belül a nyugdíjbiztosítási feladatokra meghatározott járulékmértékek együttes összegének - 30,5% - részaránya);"

(2) Az AT. 5. §-a (3) bekezdésének a) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:]

"a) a társadalombiztosításhoz befolyt munkáltatói járulékok 42,35%-ának (a társadalombiztosítási járulékon - 42,5% - belül az egészségbiztosítási járulék - 18% - részarányának), valamint - a munkanélküli járadék és a pályakezdők munkanélküli segélye utáni 6%-os mértékű nyugdíjjárulékot nem tartalmazó - egyéni járulékok 40%-ának (a biztosított által fizetett járulékok együttes mértékén - 10% - belül az egészségbiztosítási járulék - 4% - részarányának) az Egészségbiztosítási Alaphoz történő átutalásával realizálódó munkáltatói és egyéni egészségbiztosítási járulék, a baleseti járulék teljes egészében az Egészségbiztosítási Alap bevételét képezi;"

"c) egyéb járulék, valamint a munkáltatói táppénzhozzájárulás;"

(3) Az AT. 5. §-a (3) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:]

"d) a társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek közül

da) a terhességmegszakítással kapcsolatos egyéni térítési díj és központi költségvetési térítés, a baleseti megtérítés és egyéb kártérítések megtérítése, valamint az Egészségbiztosítási Alapból fizetett, - jogalap nélküli felvétel, vagy más ok miatt - visszaérkezett, bevételként elszámolt összegek teljes egészében;

db) az egyéb tételek, valamint - eltérő rendelkezés hiányában - a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak éves költségvetési törvényében meghatározott további bevételek 41,90%-a (a járulékok együttes mértékén - 52,5% - belül az egészségbiztosítási feladatokra meghatározott járulékmértékek együttes összegének - 22% - részaránya);"

(4) Az AT. az 5. §-át követően a következő 5/A. §-sal egészül ki:

"5/A. § (1) A Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap kintlévőségeinek csökkentésére irányuló intézkedések eredményeképpen a kintlévőségek behajtásából eredő - az erre a célra szolgáló célelszámolási számlára befolyó - járulékbevételnek, illetve a járulékellenőrzés során feltárt járuléknak (elfedett járulék kirovás) 2 százaléka - legfeljebb azonban az alapok éves költségvetésében meghatározott összeg - a társadalombiztosítási önkormányzatok behajtási, illetve járulékellenőrzési tevékenységet (elfedett járulék feltárását) végző igazgatási szervei hatékonyabb működéséhez szükséges feltételek megteremtésére, illetve anyagi ösztönzésére fordítható.

(2) A járulékbevételből a járulékellenőrzés során a tárgyévben ténylegesen feltárt járulékfizetési kötelezettség az (1) bekezdés szerinti összeg a Nyugdíjbiztosítási Alap, a kintlévőségek behajtásából eredő, a tárgyévben ténylegesen befolyt járulékbevétel az (1) bekezdés szerinti összeg az Egészségbiztosítási Alap bevételét képezi. A bevételeknek a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap közötti megosztására vonatkozóan a 4-5. §-okban meghatározott rendelkezéseket a bevételeknek a felsorolt összegekkel csökkentett részére kell alkalmazni."

(5) Az AT. 11. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A Nyugdíjbiztosítási Alap, illetve az Egészségbiztosítási Alap kezelőjének pótköltségvetési törvényjavaslatot kell készítenie, ha a Nyugdíjbiztosítási Alap, illetve az Egészségbiztosítási Alap várható éves egyenlege legalább az előirányzott kiadási főösszeg 1%-ával kedvezőtlenebb az előirányzott egyenlegnél, és ez a tárgyév szeptember 30-áig megállapítható."

(6) Az AT. 11. §-a a következő (9)-(13) bekezdésekkel egészül ki:

"(9) A társadalombiztosítási alapok kezelői kötelesek gazdaságos, hatékony és költségtakarékos, a járulékfizetők érdekeit szolgáló gazdálkodást folytatni a társadalombiztosítási alapok kezelése során.

(10)-(11)[40]

(12) Az E. Alap köteles a Kormány részére negyedévente a keresőképesség elbírálásával, a munkaképesség csökkenés megállapításával és a gyógyszerfelhasználással kapcsolatos ellenőrzésekről készült jelentést, az ellenőrzés megállapításaihoz kapcsolódó intézkedések tervezetét megküldeni.

(13) A Kormány a (10)-(11) bekezdésben foglaltak során a feltárt hiányosságok megszüntetésére és az általa javasolt intézkedések megtételére - az Állami Számvevőszékkel egyetértésben - felhívja az Alapok kezelőit. Az Alapok kezelői véleményükről és a megtett intézkedésekről kötelesek az Országgyűlésnek vagy az Országgyűlés illetékes bizottságának beszámolni, a Kormány egyidejű tájékoztatása mellett."

15. § (1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1995. évi költségvetéséről és a természetbeni egészségbiztosítási szolgáltatások finanszírozásának általános szabályairól szóló 1995. évi LXXIII. törvény (a továbbiakban: Et.) 10. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az OEP a természetbeni szolgáltatások nyújtására szerződést köthet egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosult szolgáltatóval, orvosi eszközök, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz gyártására, forgalmazására jogosult gyártóval, illetve forgalmazóval.

(2) Az OEP az egészségügyi szakellátásokra a szerződéseket a jogszabályban meghatározott területi ellátási és szakmai normatívák alapján, a rendelkezésre álló pénzügyi keretek között köti meg.

(3) A szerződések megkötésének feltételeit, különösen a szükséges adatokat, az elszámolás módszereit az OEP útmutatóban hozza nyilvánosságra. Az Útmutatókat a Népjóléti Közlöny különszámában kell közzé tenni."

(2) Az Et. 14. §-a az alábbi új (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az E. Alap kezelője a vele természetbeni, egészségügyi szolgáltatások nyújtására szerződött intézmények finanszírozására előleget folyósíthat. Az előlegfolyósítás feltételeit kormány rendelet szabályozza."

(3) Az Et. 17. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg e § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Egy súlyszám országos forint alapértékét az éves költségvetésben rendelkezésre álló keret alapján az OEP havonta állapítja meg az országos teljesítmények figyelembevételével. Ellátási szintenként és a szakmai összetétel alapján intézménycsoportonként eltérő szorzó kerül évenként kialakításra. Az egyes ellátási szintekhez tartozó intézményeket a népjóléti miniszter az Alap kezelője véleményének kikérésével állapítja meg.

(4) A fekvőbeteg-intézeti háttér mellett elvégezhető, de egy napnál hosszabb kórházi tartózkodást nem igénylő beavatkozás finanszírozása a Homogén Betegség Csoportok elvei szerint történik, külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint."

(4) Az Et. 19. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és (3) bekezdéssel egészül ki:

[(1) Feladatokhoz rendelt finanszírozás kerül alkalmazásra:]

"c) mentés;

(3) Betegszállítás esetén teljesítmény-finanszírozás kerül alkalmazásra, melynek részletes szabályozását, valamint a szerződéskötés szabályait kormányrendelet határozza meg."

(5) Az Et. 20. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az E. Alap kezelője az egészségügyi ellátás színvonalát és hatékonyságát szolgáló szolgáltatások, eljárások támogatására, fejlesztésére és bevezetésére - a gyógyító-megelőző előirányzat célelőirányzata terhére - a népjóléti miniszterrel közösen megállapított szakmapolitikai körben a 10. § (2) bekezdésben meghatározott kapacitásokat meghaladó szolgáltatásokra pályázatot írhat ki. A pályázatok közös elbírálása után a kiválasztott szolgáltatásokra az E. Alap kezelője szerződés szerinti finanszírozást nyújt."

16. §[41]

17. § (1) A törvény 2. §-ának (1) bekezdésében, valamint 6. §-ának (1) bekezdésében megjelölt rendkívüli behajtásból származó bevétel teljesülése érdekében - a T. 114. §-ának felhatalmazása és csődeljárásban kötött megállapodásokban a járuléktartozásokat terv szerint fizetők és a végrehajtás alatt állók kivételével - a teljes adósságállomány felülvizsgálatát az Alapok kezelői végezzék el, és bocsássák a Kormány rendelkezésére.

(2) Az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálat alapján a Kormány az önkormányzatokkal együttműködve hozza meg a szükséges döntéseket, illetve kezdeményezze a megfelelő törvényi rendelkezések meghozatalát az adósságállomány minél nagyobb részének a költségvetési év folyamán történő beszedésére. A beszedés érdekében a behajtásban érvényesíthető törvényes eszközök leghatékonyabb alkalmazására kell törekedni, valamint a kapcsolódó eljárások gyorsítását kell elérni.

(3) A Kormány a társadalombiztosítási önkormányzatokkal együtt - az éves költségvetés időarányos teljesítésének értékelése keretében - negyedévenként értékeli a behajtási tevékenység eredményeit.

18. § (1) Ez a törvény - a 16. § kivételével - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg az AT. 4. §-ának (2) bekezdésében az "56,48%-ának" szövegrész helyébe az "58,10%-ának" szövegrész lép, az AT. 5. §-a (2) bekezdésében a "43,52%-ának" szövegrész helyébe a "41,90%-ának" szövegrész lép; az AT. 4. §-ának (2) bekezdésében "a 10. § (9) bekezdésében meghatározott, az Egészségbiztosítási Alap működési költségvetésébe átutalandó összeg fedezetére" szövegrész, az AT. 5. §-a (3) bekezdésének j) pontjában az "és (9)" szövegrész, valamint az AT. 10. §-ának (9) bekezdése hatályát veszti. A 16. § (1)-(5) bekezdése a kihirdetést követő 45. napon, (6) bekezdése a kihirdetést követő második hónap első napján lép hatályba.

(2) Az AT.-nek e törvénnyel megállapított, a bevételek Nyugdíjbiztosítási Alap és Egészségbiztosítási Alap közötti megosztási arányait meghatározó rendelkezéseit első ízben az 1996. január hónapra vonatkozóan befizetett összegekre kell alkalmazni.

(3) A Nyugdíjbiztosítási Alappal és az Egészségbiztosítási Alappal szemben 1996. január 1-jét megelőzően keletkezett tartozások kiegyenlítésére elszámolt bevételeket, valamint a tartozás fejében átvett vagyont az 1995. december 31-én hatályban volt, törvényben meghatározott járulékmegosztási arányoknak megfelelően kell a két biztosítási alap között megosztani és elszámolni.

(4) Az 1996. évi rendkívüli járulékbehajtás során e törvény hatálybalépésekor érvényes járulékmegosztási arányokat kell alkalmazni.

(5) A büntetés-végrehajtás által fenntartott egészségügyi intézményeknél az Egészségbiztosítási Alap kezelője feladathoz rendelt finanszírozást alkalmaz. Az éves előirányzat összege az intézmény-finanszírozás körében érvényesülő átlagos kiadásnövekedéssel megemelt szintre hozott bázisra számított átlagos növekedéssel azonos.

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Gál Zoltán s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. számú melléklet az 1996. évi XIV. törvényhez[42]

2. számú melléklet az 1996. évi XIV. törvényhez[43]

3. számú melléklet az 1996. évi XIV. törvényhez

4. számú melléklet az 1996. évi XIV. törvényhez

Az Alap 1996. évi kiadási főösszege 6%-ának megfelelő likviditási tartalék 36,3 Mrd Ft lenne.

* Eddig átadásra került 3501,1 M Ft

5. számú melléklet az 1996. évi XIV. törvényhez[44]

6. számú melléklet az 1996. évi XIV. törvényhez[45]

7. számú melléklet az 1996. évi XIV. törvényhez[46]

* Az 1996. évi előirányzat tartalmazza a Nyugdíjbizt.ág térítésének elmaradása miatti fedezetet is.

** A pénzátadás 1996-ban megszűnik, a járulékbevételben jelenik meg a fedezet

8. számú melléklet az 1996. évi XIV. törvényhez[47]

* Az 1996. évi központi költségvetés módosítása során csak a közgyógyellátás előirányzata kerül módosításra. A táblázatban szereplő többi ellátási tétel előirányzatának értéke ezért nem változik.

9. számú melléklet az 1996. évi XIV. törvényhez

A táblázat a tartalékok állományát befolyásoló, törvényben rögzített kötelezettségek hatását tartalmazza.

Befektetések hozama tartalék: 1995. évi LXXIII. törvény 6. §-ának (8) bekezdése, 3. számú melléklet bevételi oldal 8. sor.

Likviditási tartalék: Az Egészségbiztosítási Alap költségvetési hiányai végleges elrendezéséről szóló (az 1996. évi központi költségvetési törvényjavaslat részét képező) törvényi rendelkezést az Országgyűlés még nem fogadta el, ezért e sorban nem szerepel adat.

Vissztehermentesen átvett vagyon: 1992. évi X. törvény 21. §-ának (4) bekezdése.

Az 1995. év eltelt időszakában ténylegesen a Postabank Rt. 659 millió forint és az OTP Bank Rt. 2800 millió forint névértékű részvényeinek vissztehermentes átadása történt meg. Várhatóan 1995-ben nem történik meg az Egészségbiztosítási Alapot az említett törvényi kötelezettség alapján illető teljes vagyonmennyiség átadása.

10. számú melléklet az 1996. évi XIV. törvényhez[48]