Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

Bővebben

Egy bíró ítéletei

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét! Érdemes hangot ráadni. Bővebben

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. Bővebben

196/1996. (XII. 22.) Korm. rendelet

a mentésben való részvétel szabályairól, a polgári védelmi szakhatósági jogkörről és a miniszterek polgári védelmi feladatairól

A Kormány a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény 42. §-a (1) bekezdésének b), d) és e) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

I. Fejezet

A mentésben való részvétel szabályai

Értelmező rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában

a) mentés: rendkívüli állapot, szükségállapot idején, valamint az Alkotmányban foglalt, továbbá a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvényben (a továbbiakban: Pvtv.) meghatározott veszélyhelyzetben a személyek és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak, valamint a kulturális és más jelentős értékek védelmére irányuló intézkedés és feladatrendszerben végzett polgári védelmi tevékenység;

b) mentés irányításáért felelős személy: területi szinten a megyei közgyűlés elnöke, fővárosban a főpolgármester (a továbbiakban együtt: a megyei közgyűlés elnöke), települési szinten a polgármester;

c) polgári védelmi szervezetek alkalmazása: a folyamatos vagy ideiglenes polgári védelmi szolgálat időtartama alatt a polgári védelmi szervezetek alkalmazási készenlétbe helyezése (riasztása, szolgálat ellátására kötelezése és a feladat végrehajtására való felkészítése) és a mentésre irányuló tényleges tevékenysége.

A mentés irányítása

2. § A Kormány

a)[1] összehangolja a minisztériumok és a központi államigazgatási szervek mentéssel kapcsolatos tevékenységét;

b) dönt a mentéshez szükséges központi eszközök és a védelmi célú tartalékok igénybevételéről;

c) dönt a nemzetközi segítségnyújtásról.

3. §[2] A mentési feladatok ellátását a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter - az érintett miniszterekkel együttműködve - irányítja. E feladatkörében:

a) összehangolja a megyei közgyűlések elnökei mentésirányító tevékenységét, részükre mentési feladatot határozhat meg;

b) elrendeli a területi polgári védelmi szervezeteknek a szervezésük alapjául szolgáló közigazgatási egység határain kívüli alkalmazását;

c) a polgári védelmi szervezetek mentési lehetőségeit meghaladó esetekben kezdeményezi a honvédelmi miniszternél a honvédség közreműködő szervezeteinek alkalmazását;

d) az irányítása alatt álló rendvédelmi szervek részére - alaprendeltetési feladataik ellátását nem veszélyeztetve - az országos parancsnok útján mentési feladatot határozhat meg;

e) javaslatot tesz a mentéshez szükséges központi eszközök és a védelmi célú tartalékok igénybevételére.

4. § A mentést területi szinten a megyei közgyűlés elnöke - a megyei (fővárosi) védelmi bizottság közreműködésével - irányítja, ennek keretében:

a) meghatározza a mentés területi feladatait, és ellenőrzi azok végrehajtását;

b)[3] intézkedéseiről folyamatosan tájékoztatja a katasztrófák elleni védekezésért felelős minisztert;

c)[4] végrehajtja a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által meghatározott mentési feladatokat;

d) irányítja, illetőleg koordinálja a mentésben részt vevő szervek tevékenységét;

e) felügyeli a település polgármesterének a mentés irányítása során kiadott intézkedéseit;

f)[5] kezdeményezheti más megyék, illetőleg a főváros polgári védelmi szervezeteinek alkalmazását, továbbá a Magyar Honvédség segítségnyújtását;

g) illetékességi területén működő közigazgatási szervek részére a mentéssel összefüggő feladatot határozhat meg;

h) felelős a területi polgári védelmi szervezetek alkalmazhatóságáért, továbbá a mentésben való részvételéért.

5. § A mentést a településen és fővárosi kerületben a polgármester irányítja, ennek keretében:

a) meghatározza a mentés települési (kerületi) feladatait, és ellenőrzi azok végrehajtását;

b) szükség esetén intézkedik a munkahelyi polgári védelmi szervezetek igénybevételére;

c) a települési polgári védelmi szervezetek mentési lehetőségeit meghaladó esetekben kezdeményezi más települések (kerületek) polgári védelmi szervezeteinek, illetve a területi polgári védelmi szervezeteknek az alkalmazását;

d) intézkedéseiről folyamatosan tájékoztatja a megyei közgyűlés elnökét;

e) végrehajtja a megyei közgyűlés elnöke által meghatározott mentési feladatokat.

A hivatásos polgári védelmi szervek feladatai

6. § Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a főigazgató vezetésével:[6]

a) működteti a Baleseti Információs Központot és a főügyeleti szolgálatot;

b) a települések veszélyeztetettségéből fakadó védelmi követelményeknek megfelelően szervezi és összehangolja a polgári védelmi szervezetek megalakításával összefüggő feladatok végrehajtását;

c) kidolgozza a területi és települési polgári védelmi szervezetek alkalmazásának elveit, és gondoskodik anyagi-technikai ellátásukról;

d) gondoskodik a mentés irányítására létrehozott operatív csoport működtetéséről;

e) több megyét (fővárost) érintő mentési feladat esetén koordinálja a polgári védelmi szakmai tevékenységet.

7. § A megyei (fővárosi) polgári védelmi parancsnokság a megyei (fővárosi) parancsnok vezetésével:

a) működteti a területi információs központot és a felderítő csoportokat;

b) riasztó, értesítő ügyeleti szolgálatot működtet, és biztosítja a vezetés feltételeit;

c) gondoskodik a mentéssel összefüggő döntések előkészítésére létrehozott védelmi bizottsági munkacsoport polgári védelmi tevékenységének ellátásáról;

d) érvényesíti a mentéssel összefüggő polgári védelmi szakmai követelményeket;

e) közreműködik a megyei, fővárosi védelmi bizottság vezetési rendszerének működtetésében;

f) részt vesz a polgári védelmi szervezetek létrehozásának szervezésében, tervezi alkalmazásukat;

g) részt vesz a lakosság riasztása, tájékoztatása területi feladatainak végrehajtásában;

h) tervezi a polgári védelmi célú gazdasági és anyagi szolgáltatásokat, kezdeményezi az igénybevétel elrendelését;

i) szervezi az együttműködést a mentésben részt vevő szervekkel és szervezetekkel, a szomszédos megyék polgári védelmi szerveivel, illetve a kölcsönös segítségnyújtás érdekében - nemzetközi szerződés alapján - a szomszédos országok határmenti területének polgári védelmi szerveivel.

8. § A körzeti polgári védelmi parancsnokság a parancsnok vezetésével:

a) közreműködik a polgári védelmi szervezetek létrehozásában, és tervezi azok alkalmazását;

b) részt vesz a lakosság riasztása, tájékoztatása helyi feladatainak végrehajtásában;

c) a települési polgári védelmi szervezetek alkalmazása során érvényesíti a mentéssel összefüggő polgári védelmi szakmai követelményeket;

d) a polgári védelmi feladatok végrehajtása során vezeti a helyi védelmi bizottság munkacsoportját;

e) végzi a polgári védelmi szervezetek központi készletekből átadott anyagi-technikai eszközökkel való ellátását;

f) tervezi a polgári védelmi célú gazdasági és anyagi szolgáltatásokat, kezdeményezi az igénybevétel elrendelését.

A területi, települési és munkahelyi polgári védelmi szervezetek mentésben való részvétele

9. § (1) A területi polgári védelmi szervezet működési területe a megalakításának alapjául szolgáló közigazgatási egység (megye).

(2) A területi polgári védelmi szervezetnek az (1) bekezdésben meghatározott működési területen kívül történő alkalmazása során a mentésben való részvételére akkor kerülhet sor, ha

a) az adott mentési feladat végrehajtásához szükséges polgári védelmi szervezet a mentéssel érintett megyében nem jött létre vagy a feladatok a rendelkezésre álló szervezetek erejét és technikai lehetőségeit meghaladják;

b) a feladatok elhúzódó jellege az adott területen működő polgári védelmi szervezetek váltását teszi szükségessé;

c) a mentési munkálatok elvégzésére más erők nem állnak rendelkezésre, és a késedelem veszéllyel jár.

(3) Ha a területi polgári védelmi szervezetek alkalmazására a szervezése alapjául szolgáló közigazgatási egység határán kívül kerül sor, akkor azok irányításáért és a mentési tevékenység feltételeinek biztosításáért annak a megyének a megyei közgyűlés elnöke felelős, ahol a polgári védelmi szervezetek a tevékenységüket kifejtik.

10. § (1) A települési polgári védelmi szervezetet a megyei közgyűlés elnökének döntése alapján lehet más településen mentésre alkalmazni.

(2) Ha a települési polgári védelmi szervezet alkalmazására a településen kívül kerül sor, akkor annak irányításáért és a mentési tevékenység feltételeinek biztosításáért annak a településnek a polgármestere felelős, amelynek érdekében a polgári védelmi szervezetek a tevékenységüket kifejtik.

11. § A munkahelyi polgári védelmi szervezetnek a polgári szerv működési területén kívüli alkalmazására a mentés irányításáért felelős személy döntése alapján kerül sor.

A mentésben közreműködő szervek, szervezetek

12. § (1)[7] A mentésben közreműködőként részt vesznek a közigazgatási szervek, az egészségügyi szervek, a rendvédelmi szervek, a kárelhárítási szervek, a társadalmi szervezetek és egyesületek, továbbá a Magyar Honvédség.

(2) A mentésben közreműködő szervek - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a számukra meghatározott feladatot saját szervezeti alárendeltségükben, egymással együttműködve látják el.

(3) A társadalmi szervezetek és egyesületek a mentés irányításáért felelős személy hozzájárulásával, az adott mentési feladat teljesítéséért felelős szerv vezetőjének irányításával vehetnek részt a mentési munkálatokban.

(4) Nemzetközi szerződés alapján más ország polgári védelmi szervezete közreműködhet a mentési feladatok végrehajtásában.

II. Fejezet

Polgári védelmi hatósági jogkör[8]

13. § (1)[9] Ha jogszabály másként nem rendelkezik, polgári védelmi szakhatóságként első fokú eljárásban az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, a főváros területén a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság, másodfokú eljárásban az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság jár el.

(2) Polgári védelmi ügyekben az első fokú hatósági jogkört a polgármester, a másodfokú hatósági jogkört a megyei közgyűlés elnöke gyakorolja.

III. Fejezet

A miniszterek és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács polgári védelmi feladatai[10]

14. § A miniszter

a) gondoskodik a veszélyhelyzetet okozó emberi tevékenységek és a természeti erők körében a kockázat csökkentéséhez, a károk bekövetkezésének megelőzéséhez szükséges polgári védelmi tervezési, kivitelezési, működtetési, ellenőrzési és biztonsági szabályok megállapításáról;

b) gondoskodik az ágazat figyelő- és ellenőrzőrendszerének az egységes irányítási rendszerbe illeszkedő kiépítéséről és működtetéséről és az ágazati adatszolgáltatási kapcsolat kialakításáról;

c) irányítja a külön jogszabályban meghatározott megelőző védelmi feladatok ágazati végrehajtását;

d) feladatkörében gondoskodik adatközlési, bejelentési, hatósági engedélyezési kötelezettségek meghatározásáról;

e) a honvédelmi felkészítés és országmozgósítás ágazati feladatainak végrehajtására létrehozott szervezeti egység útján irányítja a minisztérium és annak közvetlen felügyelete alatt álló szervek polgári védelmi tevékenységét;

f) gondoskodik a közvetlen felügyelete alá tartozó szervek polgári védelmi feladatok ellátásában közreműködő szervezeteinek védekezésre való felkészítéséről és működési feltételeinek biztosításáról, kidolgozza a feladatok végrehajtását szolgáló terveket;

g) gondoskodik a minisztérium és a közvetlen felügyelete alatt álló szervek alkalmazottainak polgári védelmi felkészítéséről és a védelemmel összefüggő feladatok ellátásáról.

15. §[11] A katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter[12]

a) a Kormány elé terjeszti a polgári védelem működésének és fejlesztésének alapelveit, és javaslatot készít a lakosság életvédelmi létesítményekkel történő ellátásának hosszú távú programjára;

b) irányítja az állampolgárok és a polgári szervek polgári védelmi felkészítését, tájékoztatását, valamint a lakosság riasztását;

c) felelős a polgári védelemmel szemben támasztott honvédelmi követelmények megvalósításáért;

d) szervezi a polgári védelem nemzetközi együttműködésből eredő feladatai végrehajtását;

e) meghatározza a nukleáris létesítmények telepítéséhez, üzembe helyezéséhez, üzemeltetéséhez, átalakításához, üzemen kívül helyezéséhez, megszüntetéséhez kapcsolódó polgári védelmi követelményeket, továbbá az anyagi javak műszaki-technikai és radiológiai, biológiai, vegyi (a továbbiakban: rbv.) védelmének irányelveit;

f) gondoskodik a kijelölt különleges rendeltetésű polgári védelmi létesítmények fenntartásáról és működtetéséről;

g) meghatározza a polgári védelmi feladatok ellátásában közreműködő rendőrség, tűzoltóság polgári védelmi feladatait;

h) az érdekelt miniszterekkel egyetértésben a Kormány elé terjeszti a polgári védelem fejlesztésével kapcsolatos tudományos kutatási és műszaki fejlesztési, valamint az oktatási, képzési célokat és feladatokat.

16. § A földművelésügyi miniszter

a) kiadja és érvényesíti a mezőgazdaság, az erdő- és vadgazdálkodás, valamint az élelmiszeripar rbv. védelmére vonatkozó hatósági előírásokat;

b) irányítja a különösen veszélyes állatbetegségek és növényi károsítók járványos fellépése esetén jelentkező polgári védelmi feladatok ellátását;

c) veszélyhelyzetben közreműködik az ellátatlanná vált lakosság élelmiszer-ellátásában;

d) szervezi és irányítja a vetőmagvak és szaporítóanyagok mentését.

17. § A honvédelemért felelős miniszter[13]

a) meghatározza a polgári védelemmel szemben támasztott honvédelmi követelményeket, és adatokat szolgáltat a minősített időszaki tervezéshez;

b)[14] együttműködik a helyi önkormányzatokért felelős miniszterrel a polgári védelmi célokra alkalmas eszközök fejlesztésében és rendszerbeállításában;

c) kijelöli a polgári védelem feladataiban közreműködő katonai szerveket és szervezeteket, gondoskodik azok felkészítéséről;

d) a kijelölt katonai szervezetek útján adatokat szolgáltat a radiológiai mérések és a vegyi kimutatások eredményeiről a mentés irányítója részére.

18. § A feladatkörében az igazságügyért felelős miniszter és a rendészetért felelős miniszter[15]

a)[16] irányítja és ellenőrzi a felügyelete alá tartozó igazságügyi szervezetek polgári védelmi felkészítési tevékenységét;

b) a büntetés-végrehajtás országos parancsnokának közreműködésével gondoskodik a büntetés-végrehajtási intézet őrizetében lévő fogvatartottak védelméről.

19. § A feladatkörében az iparügyekért felelős miniszter és a kereskedelemért felelős miniszter[17]

a) megállapítja és érvényesíti a kereskedelmi forgalomban lévő élelmiszerek megelőző rbv. védelmére vonatkozó hatósági előírásokat;

b) felkészíti az rbv. ellenőrzésre alkalmas szervezeteket, és szükség esetén gondoskodik azok működtetéséről;

c) közreműködik a mentéshez és a központi szállítási feladatokhoz szükséges üzemanyag biztosításában;

d) kijelöli a lakosság riasztását szolgáló riasztórendszerek működését biztosító, valamint az elsötétítés, fényálcázás feladatait végző villamosenergia-ipari szolgáltatót;

e) közreműködik az átmenetileg ellátatlanná vált lakosság élelmiszerekkel való ellátásában, valamint szükség esetén a polgári védelmi szervezetek mentesítő (fertőtlenítő) anyagokkal való ellátásában;

f) biztosítja az életvédelmi létesítmények megépítéséhez, megerősítéséhez, felszereléséhez szükséges építőipari anyagok, valamint technikai eszközök gyártásához, beszerzéséhez és forgalomba hozatalához szükséges feltételeket;

g)[18] gondoskodik - a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszterrel egyetértésben - a polgári védelmi eszközök, felszerelések előállításáról, készletezéséről, elosztásáról és forgalomba hozataláról.

20. § A feladatkörében a környezetvédelemért felelős miniszter, a természetvédelemért felelős miniszter, a vízügyért felelős miniszter, az építésügyért felelős miniszter, a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter és a területfejlesztésért és területrendezésért felelős miniszter[19]

a) kiadja és érvényesíti a környezetvédelemmel, természetvédelemmel, az építésüggyel és a területfejlesztéssel kapcsolatos polgári védelmi hatósági előírásokat;

b) irányítja és szervezi a környezet, a légkör, a földfelszín, valamint a felszíni és felszín alatti vizek rbv. szennyezettségét figyelő, jelző és értékelő országos szolgálatot;

c) a kijelölt környezetvédelmi szervezetek, valamint az Országos Meteorológiai Szolgálat útján adatokat szolgáltat a környezeti, radiológiai és meteorológiai mérések eredményeiről a mentés irányítója részére;

d) kidolgozza az életvédelmi létesítmények építésének, a meglévő létesítmények megerősítésének műszaki szabályait, valamint ezek létesítésének, fenntartásának és hasznosításának rendjét;

e) kidolgozza a szükségóvóhelyek építésére alkalmas beépítetlen területek nyilvántartásba vételének rendjét, az építési tilalom fenntartásának szabályait;

f) ellátja az életvédelmi létesítmények központi nyilvántartási feladatait, és szabályozza ennek rendjét.

21. § A feladatkörében a közlekedésért felelős miniszter, a hírközlésért felelős miniszter és a vízügyért felelős miniszter[20]

a)[21] kijelöli a helyi önkormányzatokért felelős miniszter által meghatározott követelmények alapján a riasztás feladatának ellátására a távközlési és a műsorszóró szolgáltatókat;

b) gondoskodik a riasztást végző műsorszóró adók riasztási feladatainak ellátásához szükséges feltételek biztosításáról;

c) szabályozza a mentés központi szállítási feladatainak és a szállítókapacitások igénybevételének feltételeit;

d) összehangolja az irányítása alá tartozó vízkárelhárítási szervezet és a közreműködő polgári védelem védekezési munkáját;

e) meghatározza a szükségvízellátás megszervezésére és végrehajtására vonatkozó követelményeket, valamint megállapítja a közműves ivóvízellátás és a lakosság egyedi ivóvízellátása megelőző rbv. védelmére vonatkozó műszaki hatósági előírásokat.

22. § A feladatkörében az oktatásért felelős miniszter és a kultúráért felelős miniszter[22]

a) kidolgozza a megkülönböztetett védelmet igénylő kulturális javak védett tárolására és elszállítására vonatkozó követelményeket, megteremti a tárolás és elszállítás feltételeit;

b) megteremti a tartalmi feltételeket az általános és középiskolai oktatás keretén belül a polgári védelmi ismeretek oktatásához, valamint a felsőoktatásban a szakirányokhoz kapcsolódóan gondoskodik a hallgatók polgári védelmi felkészítéséről.

23. § Az egészségügyért felelős miniszter[23]

a) megteremti a tömeges sérültellátáshoz szükséges elsősegélynyújtási és ápolási feltételeket, ideértve a nukleárisbaleset következtében radioaktív szennyeződéssel fenyegetett területen élő lakosság egészségügyi ellátásának feltételeit;

b)[24] együttműködik a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszterrel a polgári védelem elsősegélynyújtó tevékenységéhez szükséges eszközök, felszerelések beszerzésében, rendszerbe állításában;

c) kidolgozza a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak fogyaszthatósági normáit, a gyógyszer- és kötszerkészletek tárolási, forgalmazási előírásait;

d) veszélyhelyzetben irányítja a közegészségügyi és járványügyi feladatok ellátását, kiadja az azokra vonatkozó előírásokat.

24. §[25] Az adópolitikáért felelős miniszter felügyeli a Nemzeti Adó- és Vámhivatal polgári védelmi feladatainak ellátását.

25. § Az Országos Atomenergia Hivatalt felügyelő miniszter a nukleáris létesítmények esetében, a nukleáris biztonsági szempontok érvényesítése érdekében

a) meghatározza a balesetelhárítási felkészülés és a balesetelhárítási rendszer működtetésének követelményeit;

b) gondoskodik a balesetelhárítási felkészültség ellenőrzéséről.

25/A. §[26] Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács irányítja és ellenőrzi a bíróságok polgári védelmi felkészítési tevékenységét.

IV. Fejezet

Vegyes és záró rendelkezések

26. § (1)[27] A polgári védelmi kötelezettség teljesítésével összefüggésben felmerült károk megtérítésére a Magyar Honvédség kártérítési felelősségére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések alkalmazása során, ahol jogszabály katonai szerveztet említ, azon polgári védelmi szervezetet, ahol hadköteles katonát említ, azon polgári védelmi kötelezettséget teljesítő állampolgárt, ahol állományilletékes parancsnokot említ, azon a hivatásos területi polgári védelmi szerv vezetőjét kell érteni.

(3)[28] Ha a kártérítési igény elbírálására a hivatásos területi polgári védelmi szerv vezetője nem jogosult, vagy indokolt írásbeli döntésével az érintett nem értett egyet, az eljárás folytatására az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság jogosult.

27. § A polgári védelmi kötelezettségét teljesítő személy balesetének és betegségének e kötelezettség teljesítésével való összefüggését a feladat ellátása szerint illetékes területi hivatásos polgári védelmi szerv vezetője állapítja meg.

28. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2)[29]

29. §[30]

Horn Gyula s. k.,

miniszterelnök

Lábjegyzetek:

[1] Módosította a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 94. § - a. Hatályos 2009.10.01.

[2] Módosította a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 94. § - a. Hatályos 2009.10.01.

[3] Módosította a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 94. § - a. Hatályos 2009.10.01.

[4] Módosította a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 94. § - a. Hatályos 2009.10.01.

[5] Módosította a 331/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet 1. § 15. pontja. Hatályos 2008.01.01.

[6] A felvezető szöveget módosította a 97/2008. (IV. 29.) Korm. rendelet 4. § 66. pontja. Hatályos 2008.05.01.

[7] Módosította a 331/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet 1. § 15. pontja. Hatályos 2008.01.01.

[8] A cím szövegét módosította a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 44. § (1) bekezdése 71. pontja. Hatályos 2009.03.01.

[9] Megállapította a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 41. § - a. Hatályos 2009.03.01.

[10] Az 196/1996. (XII. 22.) Korm. rendelet III. fejezetének címe a 47/1999. (III. 18.) Korm. rendelet 1. §-ának megfelelően módosított szöveg

[11] Módosította a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 94. § - a. Hatályos 2009.10.01.

[12] A felvezető szöveget módosította a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 94. § - a. Hatályos 2009.10.01.

[13] A felvezető szöveget módosította a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 94. § - a. Hatályos 2009.10.01.

[14] Módosította a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 94. § - a. Hatályos 2009.10.01.

[15] A felvezető szöveget módosította a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 94. § - a. Hatályos 2009.10.01.

[16] Az 196/1996. (XII. 22.) Korm. rendelet 18. §-a a 47/1999. (III. 18.) Korm. rendelet 2. §-ának megfelelően módosított szöveg

[17] A felvezető szöveget módosította a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 94. § - a. Hatályos 2009.10.01.

[18] Módosította a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 94. § - a. Hatályos 2009.10.01.

[19] A felvezető szöveget módosította a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 94. § - a. Hatályos 2009.10.01.

[20] A felvezető szöveget módosította a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 94. § - a. Hatályos 2009.10.01.

[21] Módosította a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 94. § - a. Hatályos 2009.10.01.

[22] A felvezető szöveget módosította a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 94. § - a. Hatályos 2009.10.01.

[23] A felvezető szöveget módosította a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 94. § - a. Hatályos 2009.10.01.

[24] Módosította a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 94. § - a. Hatályos 2009.10.01.

[25] Megállapította a 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet 82. §-a. Hatályos 2011.01.01.

[26] Az 196/1996. (XII. 22.) Korm. rendelet 25/A. §-át a 47/1999. (III. 18.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be

[27] Módosította a 331/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet 1. § 15. pontja. Hatályos 2008.01.01.

[28] Módosította a 97/2008. (IV. 29.) Korm. rendelet 4. § 66. pontja. Hatályos 2008.05.01.

[29] Hatályon kívül helyezte a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 1362. pontja. Hatálytalan 2008.05.16.

[30] Hatályon kívül helyezte a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 1362. pontja. Hatálytalan 2008.05.16.

Tartalomjegyzék