121/1997. (VII. 17.) Korm. rendelet

a nukleáris export és import engedélyezéséről

A Kormány az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 67. §-ának l) pontjában kapott felhatalmazás alapján - figyelemmel a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló 1968. június 12-én kelt szerződést kihirdető 1970. évi 12. törvényerejű rendelet 3. §-ára - a következőket rendeli el:

1. § (1) E rendeletet kell alkalmazni a Nukleáris Termékellenőrzési Jegyzékben szereplő termékek és technológiák külföldről történő behozatalánál (a továbbiakban nukleáris import), valamint a Nukleáris Termékellenőrzési Jegyzékben és a Nukleáris Kettős Használatú Termékek Ellenőrzési Jegyzékében szereplő termékek és technológiák külföldre szállításánál (a továbbiakban: nukleáris export).

(2) A Nukleáris Termékellenőrzési Jegyzéket e rendelet mellékletének I. Része, a Nukleáris Kettős Használatú Termékek Ellenőrzési Jegyzékét e rendelet mellékletének II. Része tartalmazza.

(3) E rendelet alkalmazásában nukleáris fegyverrel rendelkező országnak az tekinthető, amelyik 1967. január 1-jét megelőzően nukleáris robbanó szerkezetet előállított és felrobbantott.

(4) E rendelet alkalmazásában

a) exportáló cég: a rendelet hatálya alá tartozó termékek gyártója, előállítója, üzembentartója vagy a terméknek, illetve technológiának egyéb módon birtokosa. Ha a nukleáris exportra a külkereskedelmi tevékenységre jogosult cégnek belföldi gazdálkodó szervezettel kötött szállítási vagy vállalkozási szerződése alapján kerül sor, akkor exportáló cég a külön jogszabály szerint a külkereskedelmi tevékenységre jogosult cég;

b) importáló cég: a rendelet hatálya alá tartozó termékek vagy technológiák külföldről történő behozatalát végző, a külön jogszabály szerint jogosult cég.

2. § (1) Nukleáris fegyverrel nem rendelkező országba nukleáris exportra csak akkor kerülhet sor, ha az importáló ország illetékes állami szerve írásban kötelezettséget vállal arra, hogy

a) az importált árut nem használja fel nukleáris fegyverek és más nukleáris robbanószerkezetek előállítására;

b) a Nukleáris Termékellenőrzési Jegyzékben szereplő terméket, továbbá e termékek felhasználásával előállított nukleáris anyagot alávetik azok fennmaradása teljes időtartamára a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (a továbbiakban: NAÜ) Alapokmányában meghatározott biztosítékoknak;

c) a Nukleáris Termékellenőrzési Jegyzékben szereplő termékeket fizikai védelem alá helyezik a jogtalan hozzáférés és felhasználás megakadályozása céljából úgy, hogy a védelem mértéke ne legyen enyhébb a NAÜ által ajánlottnál. A fizikai védelem mértékét, a szállítás során a felelősség átszállásának helyét a szállító és fogadó közötti megállapodásban rögzíteni kell.

(2)[1]

(3) Urándúsító létesítményeknek vagy a hozzájuk kapcsolódó technológiáknak nukleáris fegyverrel nem rendelkező országba való exportja esetén a fogadó ország illetékes állami szervének arra is kötelezettséget kell vállalnia, hogy sem az importált létesítményt, sem bármely más, ezen technológián alapuló létesítményt nem tervez és nem működtet 20%-nál nagyobb dúsítású urán termelésére az Országos Atomenergia Hivatal (a továbbiakban: OAH) hozzájárulása nélkül, amelyről a NAÜ-t tájékoztatni kell.

(4) A Nukleáris Kettős Használatú Termékek Ellenőrzési Jegyzékén szereplő termékeknek nukleáris fegyverrel nem rendelkező országba való exportja esetén

a) a végfelhasználónak meg kell határoznia a felhasználás célját és helyét;

b) az importáló ország illetékes állami szervének az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakon túl kötelezettséget kell vállalnia arra is, hogy az importált termék másolatát sem fogják felhasználni nukleáris fegyverek és más nukleáris robbanószerkezetek előállítására, továbbá, hogy a terméket vagy annak másolatát nem használják fel nukleáris üzemanyagciklushoz tartozó, biztosítéki ellenőrzés alatt nem álló tevékenységben.

(5) A Nukleáris Termékellenőrzési Jegyzékben szereplő termék, kapcsolódó technológia szállítására csak akkor kerülhet sor, ha az importáló

a) kötelezettséget vállal arra, hogy az importált termék vagy a kapcsolódó technológia reexportja esetén, illetőleg

b) az importált létesítmény, berendezés vagy technológia segítségével előállított, a Nukleáris Termékellenőrzési Jegyzékben szereplő termék exportja esetén

az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott feltételek teljesítését kiköti.

(6) Az importáló ország illetékes állami szervének kötelezettségvállalása és az OAH előzetes engedélye szükséges

a) az (5) bekezdés szerinti reexporthoz és exporthoz, ha az importáló ország nem követeli meg az export engedélyezésének feltételeként, hogy a fogadó ország teljes nukleáris tevékenysége a NAÜ biztosítéki ellenőrzése alatt álljon;

b)[2] a Nukleáris Termékellenőrzési Jegyzékben szereplő urándúsító létesítmények, üzemanyag újrafeldolgozó létesítmények és nehézvíz-előállító létesítmények, főbb berendezések és technológia reexportjához;

c)[3] a b) pontban meghatározott létesítményből származó technológia vagy ezen létesítményből, továbbá annak fő berendezéseiből származó ismeretek felhasználásával készült termékek exportjához;

d) a nehézvíz vagy a fegyvertisztaságú nukleáris anyagok reexportjához.

(7) A Nukleáris Kettős Használatú Termékellenőrzési Jegyzékben szereplő termékeknek olyan országba történő szállításakor, amelyek exportengedélyezési rendszere nem követeli meg az e rendeletben foglalt feltételek teljesülését, az importálónak kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy az importált árut, kapcsolódó technológiát vagy az áru másolatát nem reexportálja, illetőleg nem adja át harmadik félnek a magyar fél írásbeli hozzájárulása nélkül.

3. § (1) Nukleáris export és import engedélyezése során mérlegelni kell, hogy a szállítás összhangban van-e azon nukleáris exportellenőrzéssel foglalkozó nemzetközi rendszerek irányelveivel, amelyekhez a Magyar Köztársaság csatlakozott. Mérlegelni kell továbbá, hogy nukleáris export esetén a szállítás nincs-e ellentétben a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozására irányuló célkitűzéssel, és figyelembe kell venni, hogy a fogadó ország

a) amennyiben nukleáris fegyverrel nem rendelkezik, teljes békés célú nukleáris tevékenysége a NAÜ ellenőrzése alatt áll-e;

b) gyakorlata összhangban van-e a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozására irányuló nemzetközi erőfeszítésekkel.

(2) Nukleáris export, illetve import engedélyezése akkor is megtagadható, ha az sérti a Magyar Köztársaság nemzetbiztonsági vagy külpolitikai érdekeit.

4. § (1) A nukleáris export, illetőleg import engedélyezésére az e rendeletben, valamint a 61/1990. (X. 1.) Korm. rendeletben írt szabályokon kívül az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezései irányadóak.

(2) A nukleáris export-, illetőleg importengedélyek, valamint a 2. § (7) bekezdés szerinti hozzájárulás kiadásához az OAH előzetes engedélye szükséges.

(3) Nukleáris import esetén, az exportáló kérésére, a 2. §-ban foglaltaknak megfelelő kötelezettségvállalás kiadására az OAH jogosult.

(4) Nukleáris export-, illetve importengedélyt, továbbá az OAH előzetes engedélyét az exportáló, illetve importáló cégnek kell kérnie. Az OAH-t az előzetes engedély iránti kérelem benyújtásakor tájékoztatni kell minden olyan adatról, amely az elbíráláshoz szükséges. A termék e rendelet melléklete szerinti besorolása az engedélykérő feladata.

(5) Az engedély nem mentesít az egyéb jogszabályokban előírt hatósági engedélyek beszerzése alól.

(6)[4] A nukleáris export-, illetve importengedéllyel rendelkező cég e rendelet hatálya alá eső termék exportja (importja) megtörténtét követő 5 munkanapon belül e tényről az exportált (importált) tétel megnevezése, mennyisége, a tervezett felhasználás helye, valamint az export (import) dátuma feltüntetésével írásban tájékoztatja az OAH-t.

5. § A nukleáris exporttal és importtal kapcsolatos vámkezelés során e rendelet előírásait - az egyes áruknak az államhatáron át lebonyolódó forgalmát tiltó vagy korlátozó külön jogszabályként - alkalmazni kell.

6. § A nukleáris exporttal és importtal kapcsolatos nemzetközi megállapodások előkészítése során meg kell kérni az OAH főigazgatója állásfoglalását.

7. § A nukleáris exportra vonatkozó engedélyt vissza kell vonni, ha az importáló ország a 2. §-ban foglaltak alapján vállalt kötelezettségeit megszegi. A nukleáris exportot ebbe az országba mindaddig szüneteltetni kell, amíg az importáló ország a vállalt kötelezettségeinek nem tesz eleget.

8. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. Rendelkezéseit a korábban megkötött és még nem teljesített nukleáris exporttal és importtal kapcsolatos szerződésekre is alkalmazni kell.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 2/1986 (I. 19.) MT rendelet, valamint az azt módosító 62/1992. (IV. 4.) Korm. rendelet , az 54/1993. (IV. 7.) Korm. rendelet és a 163/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet.

9. §[5] Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösség Tanácsának a kettős felhasználású termékek exportjának ellenőrzésére vonatkozó közösségi eljárásról szóló 1334/2000/EK rendeletével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

Horn Gyula s. k.,

miniszterelnök

Melléklet a 121/1997. (VII. 17.) Korm. rendelethez[6]

I. RÉSZ

NUKLEÁRIS TERMÉKELLENŐRZÉSI JEGYZÉK ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉS

Az ellenőrzés célja nem hiúsulhat meg az ellenőrzött tételek alkatrészeinek átadása miatt. A cél érdekében törekedni kell az alkatrészek olyan meghatározásaira, melyet minden szállító alkalmazhat.

TECHNOLÓGIA ELLENŐRZÉS

A Jegyzéken lévő bármely termékkel közvetlenül kapcsolatos technológiaátadást olyan mértékig kell megvizsgálni és ellenőrizni, mint amilyen mértékig az magának a berendezésnek az esetében történik, a vonatkozó jogszabály megengedte mértékig.

A technológiaátadásra vonatkozó ellenőrzés nem terjed ki a nyilvánosan hozzáférhető információkra és a tudományos alapkutatásokra.

MEGHATÁROZÁSOK

Technológia - azt a specifikus információt jelenti, mely a Jegyzéken szereplő bármely termék fejlesztéséhez, gyártásához vagy hasznosításához szükséges. Ezen információ formája lehet műszaki adat vagy műszaki támogatás.

Tudományos alapkutatás - kísérleti vagy elméleti munka, amelyet annak érdekében végeznek, hogy egy jelenség vagy megfigyelhető tények alapelveiről új tudás birtokába jussanak, és amelynek nincs speciális gyakorlati célja vagy feladata.

Fejlesztés - a gyártást megelőző valamennyi szakaszra vonatkozik, mint például:

- tervezés,

- tervezési kutatás,

- tervelemzés,

- tervkoncepció,

- prototípusgyártás és -tesztelés,

- kísérleti gyártási sémák,

- tervezési adatok,

- a tervezési adatok termékbe való átvezetésének folyamata,

- konfigurációtervezés,

- összeállítás tervezése,

- elrendezés.

A nyilvánosan hozzáférhető információ - a jelen alkalmazásában olyan technológiát jelent, mely további terjesztésére vonatkozó korlátozások nélkül hozzáférhető. (A szerzői jog korlátozásai nem jelentik, hogy az adott technológia nem tekintendő nyilvánosan hozzáférhetőnek.)

Gyártás - valamennyi gyártási szakaszra vonatkozik, mint például:

- szerkesztés,

- gyártástervezés,

- gyártás,

- összeállítás,

- szerelés,

- ellenőrzés,

- tesztelés,

- minőségbiztosítás.

Műszaki támogatás - a műszaki támogatás olyan formákban jelenhet meg, mint: útmutatás, képzés, gyakorlás, gyártási tapasztalat, konzultációs szolgáltatások.

Megjegyzés: A műszaki támogatás felölelheti a műszaki adatok átadását is.

Műszaki adatok - a műszaki adat lehet műszaki rajz, terv, diagram, modell, formula, mérnöki terv és specifikáció, kézikönyv és utasítás írott formában vagy más közegen, illetve eszközön rögzítve, mint például lemez, szalag, csak olvasható memória.

Használat - üzemeltetés, üzembe helyezés (beleértve a telephelyi üzembe helyezést), karbantartás (ellenőrzés), javítás, generáljavítás és felújítás.

Effektív gramm - a különleges hasadóanyag vagy egyéb hasadóanyag effektív grammja a következőket jelenti:

a) plutóniumizotópok és urán-233 esetén az izotóp tömegét (gramm);

b) az urán-235 izotópban legalább 1%-ra dúsított urán esetén az elem tömegét (gramm) megszorozzuk a dúsítás négyzetével, ami tizedes törtben van kifejezve;

c) az urán-235 izotópban 1%-nál alacsonyabb értékre dúsított urán esetén az elem tömegét (gramm) 0,0001-gyel szorozzuk meg;

d) az americium-234m, curium-245 és -247, californi-um-249 és -251 esetében az izotóp tömegét tízzel szorozzuk.

A. NUKLEÁRIS ANYAGOK ÉS BERENDEZÉSEK

A.1. Nukleáris anyagok

A.1.1. Alapüzemanyag

Természetes vagy szegényített urán vagy tórium, fém, ötvözet, vegyület vagy koncentrátum formájában és bármilyen más anyag, amely ezek valamelyikét tartalmazza; kivéve

a) természetes vagy szegényített urán max. 4 grammnyi mennyisége, ha az műszerek érzékelő egységében van;

b) kifejezetten a következő polgári felhasználásokra gyártott szegényített urán: árnyékolás, csomagolás, ballaszt, ellensúlyok.

A.1.2. Különleges hasadóanyagok

Különleges hasadóanyagok (plutónium-239, urán-233, urán-235, valamint urán-233 vagy urán-235 izotópban dúsított urán) és egyéb hasadóanyagok (korábban leválasztott americium-242m, curium-245 és curium-247, califor-nium-249 és californium-251, valamint plutóniumizotópok, kivéve a plutónium-238 és plutónium-239 izotópokat, továbbá az ezeket tartalmazó minden anyag), kivéve a következőt: max. 4 effektív grammnyi mennyiség, amennyiben az anyag berendezések érzékelő egységében van.

A.2. Berendezések és nem-nukleáris anyagok

A.2.1. Reaktorok és azok berendezései (lásd B.1.)

A.2.2. Nem-nukleáris anyagok reaktorokhoz (lásd B.2.)

A.2.3. Az atomreaktorok besugárzott fűtőelemeinek újrafeldolgozására (reprocesszálására) szolgáló üzemek, valamint kifejezetten ezekhez tervezett vagy gyártott berendezések és alkatrészek (lásd B.3.)

A.2.4. Speciálisan az atomreaktorok fűtőelemeinek gyártására tervezett létesítmények, valamint a speciálisan e célra tervezett berendezések (lásd B.4.)

A.2.5. Speciálisan az urán izotópjainak szétválasztására alkalmas üzemek, valamint speciálisan e célra tervezett, illetve készített berendezések az analitikai műszerek kivételével (lásd B.5.)

A.2.6. Speciálisan tervezett vagy gyártott létesítmények nehézvíz, deutérium és deutérium-vegyületek gyártására vagy koncentrálására, valamint az ezekhez tartozó berendezések (lásd B.6.)

A.2.7. Speciálisan tervezett vagy gyártott létesítmények urán átalakítására (konverziójára), valamint az ezekhez tartozó berendezések (lásd B.7.)

A.2.8. Urán-hexafluorid-gyártó berendezések (lásd B.8.)

A.2.9. Lítium-izotóp szétválasztó berendezések (lásd B.9.)

B. NUKLEÁRIS LÉTESÍTMÉNYEK

B.1. Reaktorok és azok berendezései

B.1.1. Atomreaktorok

Atomreaktorok, azaz a szabályozott önfenntartó hasadási láncreakciót folyamatosan fenntartó reaktorok, valamint speciálisan az atomreaktorok céljaira tervezett vagy készített berendezések és alkatrészeik, ideértve a következőket:

B.1.2. Nyomástartó edények

Nagynyomású tartályok, azaz komplett fémtartály egységek és ezek számára gyártott főbb alkatrészek, melyeket speciálisan azzal a céllal terveztek vagy alakítottak ki, hogy az atomreaktor aktív zónáját befogadják, és ellenállnak a primer hűtőközeg üzemi nyomásának, beleértve a reaktorok nyomástartó edényének felső fedelét is.

B.1.3. Fűtőelem-átrakógépek

Fűtőelemeket kezelő berendezések, amelyeket speciálisan a fűtőelemeknek a reaktorba való berakására és kiemelésére terveztek vagy készítettek.

B.1.4. Atomreaktor-szabályozó rudak és berendezéseik

Az atomreaktorban a reakciósebesség szabályozására speciálisan tervezett vagy készített, szabályozó rudak, ideértve a neutronabszorbeáló részeket és az ezek tartására, felfüggesztésére alkalmas szerkezeteket, valamint a rudak vezető csöveit.

B.1.5. Nyomástartó csövek

Nyomástartó csövek, azaz az atomreaktorban 5,1 MPa-nál nagyobb üzemi nyomáson a fűtőelemek és a primer hűtőközeg befogadására speciálisan tervezett vagy átalakított csövek.

B.1.6. Cirkónium csövek

Speciálisan atomreaktorban történő felhasználásra tervezett vagy gyártott cirkóniumból vagy cirkóniumötvözetből készült csövek és csőszerelvények, amelyeknél a hafniun: cirkónium tömegarány kisebb, mint 1:500.

B.1.7. Primerköri hűtőszivattyúk

Primerköri hűtőszivattyúk, azaz az atomreaktorok primerköri hűtőközegének keringetésére speciálisan tervezett vagy készített szivattyúk.

B.1.8. Speciális atomreaktor-szerkezetek

Speciálisan az atomreaktor üzemvitelére tervezett vagy kialakított belső szerkezetek, ideértve - de nem kizárólagosan - a zónatartó szerkezetet, termikus védelmet, terelőlemezeket, zónatartó rácsot, diffúzor lemezeket.

Megjegyzés:

Az atomreaktorok belső szerkezetei alatt a reaktortartályon belül található olyan fő alkatrészeket értünk, amelyeknek egy vagy több funkciójuk van, például a reaktor zóna tartása, az üzemanyag egyenesen tartása, az elsődleges hűtőközeg áramának irányítása, sugárvédelem biztosítása a reaktortartály számára és a reaktoron belüli műszerek megvezetése.

B.1.9. Hőcserélők

Speciálisan tervezett vagy gyártott hőcserélők a fenti reaktorok primer hűtőkörében való felhasználásra.

B.1.10. Neutronérzékelő és -mérő eszközök

Atomreaktorokhoz speciálisan tervezett neutronérzékelő és -mérő eszközök neutron-fluxus atomreaktor zónában történő méréséhez.

B.2. Nem-nukleáris anyagok reaktorokhoz

B.2.1. Deutérium és nehézvíz

Deutérium, nehézvíz, deuterizált paraffinok és egyszerű vagy összetett lítium-deuteridek, deutériumtartalmú vegyületek, keverékek és oldatok, amelyekben a deutérium: hidrogén izotóparány meghaladja az 1:5000 mértéket.

B.2.2. Nukleáris minőségű grafit

Nukleáris tisztaságú grafit, melynek tisztasági mutatója kisebb, mint 5 ppm bór egyenérték, és amelynek sűrűsége nagyobb, mint 1,5 g/cm3, és speciálisan az atomreaktorokban való felhasználásra tervezték vagy gyártották, kivéve

a) az l kg-ot meg nem haladó grafit gyártmányokat, amelyeken nem speciálisan az atomreaktoban történő felhasználásra terveztek

b) a grafit port. Megjegyzés:

A bóregyenérték (BE) a különböző szennyezők - beleértve a bórt is - bóregyenértékeinek (BEZ) összegéből számítandó, ahol:

BEZ (ppm) = CF x a Z elem koncentrációja ppm-ben;

és a σB és a σZ a természetben előforduló bór és a Z elem termikus neutron befogási keresztmetszete; az AB és az AZ a természetben előforduló bór és a Z elem atomtömege.

B.2.2. Nikkelpor és porózus nikkelfém az alábbiak szerint:

a) 99,9%-os vagy annál nagyobb tisztaságú nikkelpor, melynek átlagos szemcsemérete az ASTM B 330 szabvány szerint mérve 10 μm alatt van, és amelyben a szemcseméret eltérése igen kis mértékű;

b) a fenti aj alpont által ellenőrzés alá vont anyagokból készült porózus nikkelfém.

B.2.4. Különleges gyártású vegyületek

Különleges gyártású vegyületek vagy porok gázdiffúziós gátak gyártására - a nikkel kivételével -, melyek ellenállnak az urán-hexafluorid korróziós hatásának (alumínium-oxid és fluorozott szénhidrogén polimerek), melyeknek tisztasága 99,9 tömeg% vagy több, és amelyeknek az ASTM B330 szabvány szerint mért átlagos részecskemérete kisebb mint 10 μ, amennyiben a részecskeméretek eltérése igen kis mértékű.

B.3. Az atom reaktorok besugárzott fűtőelemeinek újrafeldolgozására (reprocesszálására) szolgáló üzemek, valamint kifejezetten ezekhez tervezett vagy gyártott berendezések és alkatrészek

Az atomreaktorok besugárzott fűtőelemeinek újrafeldolgozására szolgáló üzemek azokat a berendezéseket és alkatrészeket foglalják magukba, amelyek üzemszerű körülmények között közvetlenül irányítják és közvetlen kapcsolatba kerülnek a besugárzott üzemanyagot és a fő nukleáris anyag- és bomlási termék áramokat.

B.3.1. Fűtőelem-daraboló gépek

Fűtőelem-daraboló vagy -zúzó gépek, azaz távvezérelhető berendezések a besugárzott fűtőelemek, elemkötegek vagy rudak vágására, darabolására vagy zúzására.

B.3.2. Feloldó-tartályok

Atomreaktorok besugárzott üzemanyagainak feloldására speciálisan tervezett vagy kialakított kritikusan biztonságos tartályok (azaz kis átmérőjű, gyűrű alakú vagy kúpos tartályok), melyek ellenállnak hő, erősen korrodáló folyadékok hatásának, és amelyek távvezérléssel tölthetők és karbantarthatok.

B.3.3. Oldószer-extraktorok

A besugárzott természetes urán, szegényített urán vagy különleges és egyéb hasadóanyagok újrafeldolgozására szolgáló üzemben való felhasználásra speciálisan tervezett vagy kialakított ellenáramú oldószer-extraktorok és ioncserélő berendezések, betétes vagy impulzusos oszlopok, keverők ülepítő edényei és centrifugális kontaktorok.

B.3.4. Vegyi tartályok és tárolóedények

Vegyi tartályok és tárolóedények, azaz a besugárzott fűtőelemek újrafeldolgozó üzemei számára speciálisan tervezett vagy gyártott tartályok és tárolóedények, amelyeknek ellent kell állniuk a salétromsav korróziós hatásának. A tartályok vagy tárolóedények tipikusan olyan tervezésűek, hogy távirányítással működtethetők és karbantarthatok legyenek és alkalmasint rendelkezzenek az alábbi adottságokkal a kritikus állapot elkerülése céljából:

(1) a falak és belső szerkezetek bóregyenértéke min. 2%, vagy

(2) a hengeres tartályok max. átmérője 175 mm, vagy

(3) a gyűrű alakú, illetve a lapos tartályok max. szélessége 75 mm lehet.

B.3.5. Folyamatszabályozó berendezések

Kifejezetten a besugárzott természetes urán, szegényített urán vagy különleges hasadóanyag, újrafeldolgozásának ellenőrzésére vagy szabályozására tervezett vagy kialakított, folyamatszabályozó berendezések.

B.4. Speciálisan az atomreaktorok fűtőelemeinek gyártására tervezett létesítmények, valamint a speciálisan e célra tervezett berendezések

Ezen létesítmények főbb berendezései azok, amelyek:

a) általában közvetlen kapcsolatba kerülnek a nukleáris anyagokkal vagy közvetlenül feldolgozzák azokat, illetve szabályozzák a feldolgozásukat;

b) tömören lezárják a nukleáris anyagok burkolatát;

c) ellenőrzik a burkolat vagy tömítés épségét; és

d) ellenőrzik a szilárd fűtőanyag végső kezelését.

Megjegyzés:

Ezek a berendezések vagy berendezés rendszerek például, de nem kizárólagosan az alábbiak:

(1) az üzemanyagtabletták készméretének és felületi hibáinak ellenőrzésére speciálisan tervezett vagy gyártott automatikus tablettaellenőrző állomások;

(2) az üzemanyagrudak zárólapjainak felhegesztésére speciálisan tervezett vagy gyártott automatikus hegesztőgépek;

(3) a kész üzemenyagrudak épségének ellenőrzésére speciálisan tervezett vagy gyártott automatikus ellenőrző és vizsgáló állomások.

A (3) pont általában a) az üzemanyagrudak zárólapjai hegesztési varratainak röntgenvizsgálatára szolgáló, b) a héliummal feltöltött üzemanyagrudak héliumszivárgását érzékelő és c) az üzemanyagrudakban az üzemanyagtabletták megfelelő elhelyezkedésének ellenőrzésére szolgáló gamma sugárzás mérő berendezéseket jelenti.

B.5. Speciálisan a természetes urán, szegényített urán, különleges vagy egyéb hasadóanyagok izotópjainak szétválasztására alkalmas üzemek, valamint speciálisan e célra tervezett, illetve készített berendezések és alkatrészek, az analitikai műszerek kivételével, az alábbiak szerint:

B.5.1. Gázcentrifugák és speciálisan tervezett vagy gyártott részegységek és alkatrészek a gázcentrifugákban való felhasználásra, az alábbiak szerint:

B.5.1.1. Forgórész alkatrészek.

a) Teljes forgórészek:

Vékony falú hengerek vagy több összekapcsolt henger, melyek a Megjegyzésben leírt nagy szilárdságú anyagok közül egy vagy több felhasználásával készült. Az összekapcsolt hengereket a B.5.1.1. c) pontban leírt rugalmas gyűrűk vagy harmonikák kapcsolják össze. A forgórész belső terelőlappal(okkal) B.5.1.1. d) és fedelekkel B.5.1.1. e) van felszerelve. A teljes forgórészek szállításra kerülhetnek csak részben összeszerelt állapotban is.

b) Rotorcső hengerek:

Rotorcső hengerek, melyek vastagsága max. 12 mm, az átmérő 75 mm és 400 mm között van, az alábbi Megjegyzésben leírt nagy szilárdságú anyagból készült.

c) Gyűrűk vagy harmonikák:

Gyűrűk vagy harmonikák, melyek falvastagsága max. 3 mm, az átmérő 75 mm és 400 mm között van, feladatuk a rotorcső alátámasztása vagy több rotorcső összekapcsolása, és az alábbi Megjegyzésben leírt nagy szilárdságú anyagból készültek.

d) Terelőlapok:

75 mm és 400 mm közötti átmérőjű terelőlapok, a rotorcső belső oldalán történő felszerelésre, az alábbi Megjegyzésben leírt nagy szilárdságú anyagból.

e) Fedelek és alsó zárólapok:

75 mm és 400 mm közötti átmérőjű fedelek és alsó zárólapak a rotorcső végeihez, az alábbi Megjegyzésben leírt nagy szilárdságú anyagból.

Megjegyzés:

A centrifuga forgó részeihez használt nagy szilárdságú (nagy szilárdság/sűrűség viszonyú) anyagok a következők:

a) min. 2,05 x 109 N/m2 szakítószilárdságé maraging acél;

b) min. 0,46 x 109 N/m2 szakítószilárdságú alumíniumötvözetek; vagy

c) 3,18x106 m-nél nagyobb fajlagos modulusú és 7,62 x 104 m-nél nagyobb fajlagos szakítószilárdságú szálas vagy rostos anyagok;

B.5.1.2 Állórész alkatrészek

a) Mágneses felfüggesztésű csapágyak:

Mágneses felfüggesztésű csapágyak, melyek csillapító közeget tartalmazó házban felfüggesztett gyűrűs mágnesből állnak. A ház az UF6 korróziós hatásának ellenálló anyagból készül. A mágnes a rotor fedelén lévő másik mágneshez vagy póluselemhez csatlakozik. A mágnes lehet gyűrű alakú, ahol a külső és a belső átmérő viszonya kisebb vagy egyenlő 1,6:1. A mágnes kiindulási permeabilitása lehet 0,15 H/m vagy több, a remanenciája 98,5% vagy több vagy 80 kJ/m3 energiájú tér által létrehozott. A szokásos anyagtulajdonságokon kívül az is előfeltétel, hogy a mágneses tengelyek csak nagyon kis tűréshatáron belül (<0,1 mm) térhetnek el a geometriai tengelyektől vagy a mágnes anyagának nagyfokú homogenitása szükséges.

b) Csapágyak/Csillapítók:

Speciálisan erre a célra tervezett vagy készült csapágyak, amelyek csillapítóra szerelt forgócsapos csapágycsészéből álló egységet tartalmaznak. A forgócsap egy keményített acéltengely, az egyik végén egy félgömbbel, a másik végén pedig rögzítési lehetőséggel a B.5.1.1. e) pontban szereplő alsó zárólaphoz. A tengely hidrodinamikus csapágyhoz is kapcsolódhat. A csésze tabletta alakú, az egyik oldalán félgömb alakú bemélyedéssel. Ezeket az alkatrészeket gyakran a csillapítótól külön szállítják.

c) Molekuláris szivattyúk:

Molekuláris szivattyúk, amelyek belsőleg megmunkált vagy extrudált spirál hornyokkal és belsőleg megmunkált furatokkal rendelkező hengerekből állnak. Jellemző méreteik a következők: a belső átmérő 75 mm és 400 mm között van, a falvastagság 10 mm vagy nagyobb, a hossz pedig egyenlő vagy nagyobb az átmérőnél. A hornyok jellemzően négyszögletű keresztmetszetűek és 2 mm vagy nagyobb mélységűek.

d) Motor állórész:

Gyűrű alakú motor állórész többfázisú AC hiszterézis (vagy mágneses ellenállású) motorokhoz, szinkron működésre vákuumban, 600-2000 Hz frekvenciatartományban, 50-1000 VA teljesítménytartományban. Az állórészek kis veszteségű rétegelt vasmagokon lévő többfázisú tekercseléseket tartalmaznak, a mag rétegeinek vastagsága jellemzően 2,0 mm vagy kevesebb.

e) Centrifuga házak:

Speciálisan a gázcentrifugák rotorcső hengereinek borítására tervezett vagy készített alkatrészek. A borítás egy maximum 30 mm-es falvastagságú merev hengerből áll, precíziós megmunkálású véglapokkal a csapágyak és a rögzítőkarimák elhelyezésére. A megmunkált végek párhuzamosak egymással és a henger hossztengelyére 0,05 °C-kal vagy annál nagyobb pontossággal merőlegesek. A ház méhsejt elrendezésű is lehet, hogy több rotorcső férjen el benne. A házak az UF6 okozta korróziónak ellenálló anyagból készülnek vagy azzal vannak burkolva.

f) Szívótorkok:

A rotorcsőből az UF6-ot a Pitot-cső elv alapján eltávolító speciálisan tervezett vagy gyártott csövek, amelyek belső átmérője maximum 12 mm és felszerelhetők egy központi gázeltávolító rendszerre. A házak az UF6 okozta korróziónak ellenálló anyagból készülnek vagy azzal vannak burkolva.

B.5.2. Speciálisan tervezett vagy gyártott segédrendszerek, berendezések és alkatrészek gázcentrifugás dúsító létesítményekben való felhasználásra az alábbiak szerint:

B.5.2.1. Táprendszerek a végtermék és a dúsítási maradék eltávolítására

A folyamat speciálisan tervezett vagy gyártott rendszerei, beleértve:

(1) a tápláló autoklávokat (vagy állomásokat), amelyek 100 kPa nyomásig minimum 1 kg/h forgalom mellett biztosítják az UF6 gázt a centrifugasor (kaszkád) számára;

(2) deszublimátorokat (vagy hidegcsapdákat), amelyek segítségével az UF6 gázt el lehet távolítani és a felmelegítést követően vissza lehet vezetni;

(3) végtermék és dúsítási maradék állomások az UF6 felfogására és konténerbe töltésére.

Ezek az üzemek, berendezések és csővezetékek az UF6 okozta korróziónak ellenálló anyagokból készülnek, vagy azzal vannak bélelve (lásd a B.5.2. fejezethez tartozó Megjegyzést) és a gyártás során szigorú vákuumzárási és tisztasági követelményeket kell betartani.

B.5.2.2. A gépek gyűjtőcső rendszere

Speciálisan tervezett, illetve gyártott csőrendszerek és gyűjtőrendszerek az UF6 vezetésére a centrifuga kaszkádokban. A csőhálózat általában ún. hármas gyűjtőrendszerből áll; minden centrifuga valamennyi gyűjtőrendszerrel össze van kötve. Az ilyen elrendezésben nagyfokú ismétlődés van. A rendszerek teljesen UF6 álló anyagból készülnek (lásd a B.5.2. fejezethez tartozó Megjegyzést), és a gyártás során szigorú vákuumzárási és tisztasági követelményeket kell betartani.

B.5.2.3. UF6 tömegspektrométerek/ionforrások

Speciálisán az UF6 be- vagy kimenő gázáramából történő üzem közbeni mintavételre tervezett vagy gyártott mágneses vagy kvadropólus tömegspektrométerek/ionforrások, melyek rendelkeznek az összes alábbi jellemzővel:

(1) az egységfelbontás tömegre nagyobb mint 320 atomtömeg egység;

(2) az ionforrások nichrom vagy monel ötvözetből készültek, vagy azzal vonták be;

(3) elektronbombázásos ionforrások;

(4) izotópanalízisre alkalmas gyűjtőrendszerük van.

B.5.2.4. Frekvenciaváltók

Speciálisan gázcentrifugás dúsító berendezések motorjainak állórészeihez tervezett vagy kialakított frekvenciaváltók (konverterek vagy inverterek), amelyekre valamennyi alábbi jellemző vonatkoztatható, és speciálisan e célra tervezett alkatrészek:

(1) 600 Hz-2 kHz közötti többfázisú kimenet;

(2) a frekvenciatartás jobb mint 0,1%;

(3) a harmonikus torzítás kisebb, mint 2%; és

(4) a hatásfok nagyobb mint 80%.

Megjegyzés:

A B.5.2. fejezetben felsorolt tételek vagy közvetlenül érintkeznek az UF6 gázzal vagy közvetlenül irányítják a centrifugákat illetve a gáz centrifugából centrifugába vagy kaszkádból kaszkádba való áramlását.

Az UF6 okozta korróziónak ellenálló anyagok közé tartoznak a rozsdamentes acél, alumínium, alumínium ötvözetek, nikkel vagy 60%-nál több nikkelt tartalmazó ötvözetek.

B.5.3. Speciálisan tervezett vagy gyártott részegységek és alkatrészek a gázdiffúziós dúsítási eljárásban való felhasználásra az alábbiak szerint:

B.5.3.1. Gázdiffúziós válaszfalak

a) Speciálisan tervezett vagy készített gázdiffúziós válaszfalak, amelyek olyan porózus fémből, polimer- vagy kerámiaanyagokból készültek, amelyek ellenállnak UF6 okozta korróziónak, a pórusméret 10-100 nm, a vastagságuk max. 5 mm, és csőformák esetén az átmérő max. 25 mm.

b) Vegyületek és porok, amelyek speciálisan alkalmasak gázdiffúziós válaszfal készítésére; nikkel vagy legalább 60 tömeg% nikkelt tartalmazó ötvözetek, alumíniumoxid és UF6 álló, teljesen fluorizált szénhidrogén polimerek, melyek tisztasága legalább 99,9%-os, a részecskék mérete max. 10 μn és a részecskék mérete nagymértékben azonos, valamint speciálisan a gázdiffúziós válaszfalak előállítására készültek.

B.5.3.2. Gázdiffúzor házak

Az UF6 okozta korróziónak ellenálló anyagból készült, vagy azzal bélelt, a gázdiffúziós gátak borítására szolgáló speciálisan tervezett vagy készített hermetikusan tömített hengeres edények vagy négyszögletes edények. A fenti edényeknek egy bemeneti és két kimeneti csatlakozása van, amelyek mindegyikének nagyobb az átmérője, mint 50 mm, és amelyek függőlegesen és vízszintesen is beépíthetők.

B.5.3.3. Kompresszorok és fúvók

Speciálisan tervezett vagy gyártott 1000 l/perc (1 m3/perc) vagy ennél nagyobb térfogatáramú és 666,7 kPa kimeneti nyomású (turbó, centrifugális vagy axiális) fúvók és kompresszorok, melyeket UF6 környezetben hosszabb ideig történő üzemre terveztek megfelelő teljesítményű elektromos motorral vagy anélkül, beleértve az ilyen kompresszorok és fúvók külön alkatrészeit és tömítéseit is, melyeket úgy terveztek, hogy puffer szivárgási arányuk kisebb, mint 1000 cm/perc. Ezeknek a kompresszoroknak vagy fúvóknak a nyomásaránya általában 2:1 és 6:1 között van és az UF6 okozta korróziónak ellenálló anyagból készültek vagy azzal vannak bélelve.

B.5.3.4. Forgó tengelyek tömítései

Speciálisan tervezett vagy készített vákuumtömítések, be- és kilépő tömítéscsatlakozásokkal a kompresszorok vagy gázfúvók forgórészeit a meghajtó motor forgórészével összekötő tengelyre, amelyeknek megbízhatóan el kell tömíteniük a kompresszor vagy gázfúvó UF6-dal töltött belső terét a környező levegő beszivárgásától. Az ilyen tömítéseket kitöltő semleges gáz megengedett szivárgása általában max. 1000 cm3/perc.

B.5.3.5. Hőcserélők UF6 hűtésére

Speciálisan tervezett vagy gyártott hőcserélők, amelyek az UF6 okozta korróziónak ellenálló anyagból (kivéve a rozsdamentes acélt) vagy rézből vagy a fentiek bármilyen kombinációjából készültek vagy azzal vannak bélelve, amelyeket vákuum üzemmódra terveztek, és amelyek szivárgási nyomásváltozási sebessége 100 kPa (l bar) nyomáskülönbség esetén kisebb, mint óránként 10 Pa (0,1 millibar).

B.5.4. Speciálisan tervezett vagy gyártott segédrendszerek, berendezések és alkatrészek gázdiffúziós dúsítási eljárásban való felhasználásra az alábbiak szerint:

B.5.4.1. Táprendszerek a végtermék és a dúsítási maradék eltávolítására

A folyamat speciálisan tervezett vagy gyártott rendszerei, melyek képesek 300 kPa vagy annál kisebb nyomáson működni, beleértve az alábbiakat:

a) tápláló autoklávok (vagy rendszerek), amelyek biztosítják az UF6 gázt a gázdiffúziós sor (kaszkád) számára;

b) deszublimátorok (vagy hidegcsapdák), amelyek segítségével az UF6 gázt el lehet távolítani a diffúziós kaszkádból;

c) cseppfolyósító állomások, ahol a kaszkádból kikerülő UF6 gázt folyékony halmazállapotúra komprimálják és hűtik le;

d) végtermék és dúsítási maradék állomások az UF6 felfogására és konténerbe töltésére.

B.5.4.2. Gyűjtőcső rendszerek

Speciálisan tervezett, illetve gyártott csőrendszerek és gyűjtőrendszerek az UF6 vezetésére a diffúziós kaszkádokban. A csőhálózat általában ún. kettős gyűjtőrendszerből áll; minden cella valamennyi gyűjtőrendszerrel össze van kötve.

B.5.4.3. Vákuumrendszerek

a) Speciálisan tervezett vagy készített nagy vákuumelosztók, gyűjtőcsövek és min. 5 m3/perc szívási teljesítménnyel rendelkező vákuumszivattyúk.

b) Speciálisan UF6 környezetre tervezett vákuumszivattyúk, amelyek alumíniumból, nikkelből vagy 60 tömeg%-nál több nikkelt tartalmazó ötvözetből készülnek vagy ilyen anyaggal vannak bevonva. Ezek a szivattyúk működhetnek forgó vagy kiszorításos elven, és rendelkezhetnek fluorkarbonból készült vagy feltölthető tömítésekkel és különleges munkaközeggel.

B.5.4.4. Speciális lezáró és vezérlő szelepek

Speciálisan tervezett vagy gyártott az UF6okozta korróziónak ellenálló anyagokból készült kézi vagy automatikus lezáró és vezérlő harmonika szelepek, melyek átmérője 40 és 1500 mm között van, és amelyek gázdiffúziós szétválasztó létesítmények fő- és kiegészítő rendszereibe való alkalmazásra készültek.

B.5.4.5. UF6 tömegspektrométerek/ionforrások

Speciálisan az urán-hexafluorid be- vagy kimenő gázáramából történő üzem közbeni mintavételre tervezett vagy gyártott mágneses vagy kvadropólus tömegspektrométerek/ionforrások, melyek rendelkeznek az összes alábbi jellemzővel:

a) az egységfelbontás nagyobb, mint 320 atomtömeg egység;

b) az ionforrások nichrom vagy monel ötvözetből készültek, vagy azzal vonták be;

c) elektronbombázásos ionforrások;

d) izotópanalízisre alkalmas gyűjtőrendszerük van.

Megjegyzés:

A fenti tételek vagy közvetlenül érintkeznek az UF6 gázzal vagy közvetlenül irányítják annak áramát a kaszkádban. Minden olyan felület, amely érintkezésbe kerül gázzal, teljes egészében UF6-nak ellenálló anyagból készült vagy avval van bevonva. A gázdiffúziós tételeket tartalmazó szakaszok használatában az UF6 okozta korróziónak ellenálló anyagok közé tartoznak a rozsdamentes acél, alumínium, alumíniumötvözetek, alumíniumoxid, nikkel vagy 60%-nál több nikkelt tartalmazó ötvözetek és az UF6-nak ellenálló teljesen fluorozott szénhidrogén polimerek.

B.5.5. Speciálisan tervezett vagy gyártott rendszerek, berendezések és alkatrészek az aerodinamikai dúsító létesítményekben való felhasználásra az alábbiak szerint:

B.5.5.1. Leválasztó fúvókák

Speciálisan tervezett vagy gyártott, az UF6 okozta korróziónak ellenálló anyagból készült 1 mm-nél kisebb (jellemzően 0,1 és 0,05 mm közötti) görbületi sugarú hornyolt, hajlított csatornákból álló leválasztó fúvókák és a hozzájuk tartozó berendezések, melyekben pengeél választja szét két áramra a fúvókán áthaladó gázt.

B.5.5.2. Vortex csövek

Speciálisan tervezett vagy gyártott vortex csövek és a hozzájuk tartozó berendezések. A vortex csövek hengeres vagy kúpos kiképzésűek az UF6 okozta korróziónak ellenálló anyagból készültek vagy azzal vannak bélelve. Átmérőjük 0,5 cm és 4 cm közötti, hosszátmérő arányuk 20:1 vagy kisebb és egy vagy több érintő irányú bemenetük van. A csövek két végét felszerelhetik fúvóka típusú nyúlványokkal.

Megjegyzés:

A betáplált gáz tangenciális irányban lép be a vortex csövek egyik végénél vagy örvénycsatornákon vagy nagyszámú tangenciális nyíláson a cső kerülete mentén.

B.5.5.3. Kompresszorok és fúvók

Speciálisan tervezett vagy gyártott 2000 l/perc (2 m3/perc) vagy ennél nagyobb UF6/vivőgáz (hidrogén vagy hélium) keverék térfogatáramú turbó, centrifugál vagy axiál fúvók és kompresszorok, melyek az UF6 okozta korróziónak ellenálló anyagokból készültek vagy ilyennel vannak bélelve.

Megjegyzés:

A kompresszorok és fúvók jellemző nyomásviszonya 1,2:1 és 6:1 között van.

B.5.5.4. Forgó tengelyek tömítései

Forgó tengelyek speciálisan tervezett vagy készített vákuumtömítései, be- és kilépő tömítéscsatlakozásokkal a kompresszorok vagy gázbefúvók forgórészeit a meghajtó motor forgórészével összekötő tengelyre, amelyeknek megbízhatóan el kell tömíteniük a kompresszor vagy gázfúvó UF6/vivőgáz keverékkel töltött belső terét, hogy megakadályozzák a környező levegő beszivárgását, illetve a gáz kiszivárgását.

B.5.5.5. Hőcserélők gáz hűtéséhez

Speciálisan tervezett vagy gyártott hőcserélők, melyek az UF6 okozta korróziónak ellenálló anyagból készülnek, vagy azzal vannak bélelve.

B.5.5.6. Leválasztó egységek házai

Leválasztó egységek vortex csöveket tartó speciálisan tervezett vagy gyártott házai, melyek az UF6 okozta korróziónak ellenálló anyagból készültek, vagy azzal vannak bélelve.

Megjegyzés:

A házak lehetnek 300 mm-nél nagyobb átmérőjű és 900 mm-nél hosszabb hengeres tartályok vagy hasonló méretű négyszögletes tartályok, és vízszintes vagy függőleges beépítésűek.

B.5.5.7. Táprendszerek a végtermék és a dúsítási maradék eltávolítására

A dúsító létesítmények folyamataihoz speciálisan tervezett vagy gyártott rendszerek és berendezések, melyek az

UF6 okozta korróziónak ellenálló anyagból készültek, vagy azzal vannak bélelve, beleértve az alábbiakat:

a) a tápláló autoklávok (vagy rendszerek), amelyek biztosítják az UF6 gázt a dúsítási folyamat számára;

b) deszublimátorok (vagy hidegcsapdák), amelyek segítségével az UF6 gázt el lehet távolítani a dúsítási folyamatból későbbi, felmelegítés utáni továbbításhoz;

c) cseppfolyósító és kristályosító állomások, melyek segítségével az UF6-ot komprimálással és cseppfolyós vagy szilárd halmazállapotúvá alakítással kivonják a dúsítási folyamatból;

d) végtermék és dúsítási maradék állomások az UF6 felfogására és konténerbe töltésére.

B.5.5.8. Gyűjtőcső rendszerek

Speciálisan tervezett, illetve gyártott csőrendszerek és gyűjtőrendszerek, melyek az UF6 okozta korróziónak ellenálló anyagból készültek, vagy azzal vannak bélelve, az UF6 vezetésére az aerodinamikai kaszkádokban. A csőhálózat általában ún. kettős gyűjtőrendszerből áll; minden fokozat vagy fokozatcsoport valamennyi gyűjtőrendszerrel össze van kötve.

B.5.5.9. Vákuum- és szivattyúrendszerek

a) Speciálisan tervezett vagy készített nagy vákuumrendszerek min. 5 m3/perc szívási teljesítménnyel, melyek vákuumelosztókból, vákuum gyűjtőcsövekből és vákuumszivattyúkból állnak, és amelyeket UF6 környezetben való üzemre terveztek.

b) Speciálisan UF6 környezetre tervezett vákuumszivattyúk, amelyek az UF6 okozta korróziónak ellenálló anyagból készülnek vagy ilyen anyaggal vannak bevonva. Ezek a szivattyúk rendelkezhetnek fluorkarbonból készült vagy feltölthető tömítésekkel és különleges munkaközeggel.

B.5.5.10. Speciális lezáró és vezérlő szelepek Speciálisan tervezett vagy gyártott, az UF6 okozta korróziónak ellenálló anyagokból készült kézi vagy automatikus lezáró- és vezérlő harmonika szelepek, melyek átmérője 40 és 1500 mm között van, és amelyek aerodinamikai szétválasztó létesítmények fő- és kiegészítő rendszereibe való alkalmazásra készültek.

B.5.5.11. UF6 tömegspektrométerek/ionforrások Speciálisan az urán-hexafluorid be- vagy kimenő gázáramából történő üzem közbeni mintavételre tervezett vagy gyártott mágneses vagy kvadropólus tömegspektrométerek/ionforrások, melyek rendelkeznek az összes alábbi jellemzővel:

a) az egységfelbontás nagyobb mint 320 atomtömeg egység;

b) az ionforrások nichrom vagy monel ötvözetből készültek, vagy azzal vonták be;

c) elektronbombázásos ionforrások;

d) izotópanalízisre alkalmas gyűjtőrendszerük van.

B.5.5.12. UF6/vivőgáz szétválasztó rendszerek Az aerodinamikai szétválasztási eljárás folyamataihoz speciálisan tervezett vagy gyártott rendszerek az UF6-nak a vivőgázról (hidrogén vagy hélium) történő leválasztásához.

Megjegyzés:

Ezeket a rendszereket arra tervezték, hogy a hordozógáz UF6 tartalmát 1 ppm vagy annál kisebb mértékűre csökkentsék és olyan berendezésekből állhatnak, mint például:

a) kriogén hőcserélők és krioleválasztók, amelyek képesek a -120 °C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet elérésére, vagy

b) kriogén hűtő egységek, amelyek képesek a -120 °C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet elérésére, vagy

c) leválasztó fúvókák vagy vortex cső egységek, az UF6 hordozógázból történő leválasztásához, vagy

d) UF6 hidegcsapdák, amelyek képesek a -20 °C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet elérésére.

Megjegyzés:

A fenti tételek vagy közvetlenül érintkeznek az UF6 gázzal vagy közvetlenül irányítják annak áramát a kaszkádban. Minden olyan felület, amely érintkezésbe kerül gázzal, teljes egészében UF6-nak ellenálló anyagból készült vagy avval van bevonva. Az aerodinamikai dúsítási tételeket tartalmazó szakaszok használatában az UF6 okozta korróziónak ellenálló anyagok közé tartoznak a vörösréz, rozsdamentes acél, alumínium, alumíniumötvözetek, nikkel vagy 60%-nál több nikkelt tartalmazó ötvözetek és az UF6-nak ellenálló teljesen fluorozott szénhidrogén polimerek.

B.5.6. Speciálisan tervezett vagy gyártott rendszerek, berendezések és alkatrészek a kémiai kicserélődéses vagy ioncserés dúsító létesítményekben való felhasználásra az alábbiak szerint:

B.5.6.1. Folyadék-folyadék ioncserélő oszlopok (kémiai kicserélődés)

Speciálisan a kémiai kicserélődéses uránizotóp dúsításhoz tervezett vagy gyártott mechanikus meghajtású ellenáramú folyadék-folyadék ioncserélő oszlopok (azaz impulzus tornyok szitalemezekkel, alternáló buboréktálcás tornyok és tornyok belső turbinás keverővel). Ezek a tornyok és belső részeik a tömény sósavas oldatok okozta korróziónak ellenálló műanyagokból (mint például fluorkarbon polimerek) vagy üvegből készültek vagy vannak burkolva. A tornyoknál az egyes fokozatokban való tartózkodási időt rövidre tervezték (nem több 30 másodpercnél).

B.5.6.2. Folyadék-folyadék centrifugális kontaktorok (kémiai kicserélődés)

Speciálisan a kémiai kicserélődéses uránizotóp dúsításhoz tervezett vagy gyártott folyadék-folyadék centrifugális kontaktorok. Az ilyen kontaktorok forgás segítségével szórják szét a szerves és az akvatikus áramokat, majd a centrifugális erő segítségével választják szét a fázisokat. Ezek a kontaktorok a tömény sósavas oldatok okozta korróziónak ellenálló műanyagokból (mint például fluorkarbon polimerek) készültek vagy üvegbevonatúak. A centrifugális kontaktoroknál az egyes fokozatokban való tartózkodási időt rövidre tervezték (nem több 30 másodpercnél).

B.5.6.3. Urán redukciós rendszerek és berendezések (kémiai kicserélődés)

a) Speciálisan tervezett vagy gyártott elektrokémiai redukciós cellák az urán egyik vegyértékállapotából a másikba történő redukálásához, a kémiai kicserélődéses urándúsítási eljáráshoz használják. A celláknak a folyamatban részt vevő anyagai ellen kell álljanak a tömény sósavas oldatok okozta korróziónak.

Megjegyzés: A cella katódkamráját úgy kell tervezni, hogy megakadályozza az urán visszaoxidálódását magasabb vegyértékállapotba. Az urán katódkamrában történő megtartására a cella rendelkezhet speciális kation-cserélő anyagból készült áthatolhatatlan membránnal. A katód megfelelő szilárd vezetőből, mint például grafitból készült.

b) Speciálisan tervezett vagy gyártott rendszerek a kaszkád végtermék oldalán az U4+ szerves áramból való kivonására, a savkoncentráció szabályozására és az elektrokémiai redukciós cella táplálására.

Megjegyzés: Ezek a rendszerek oldószerkivonó berendezéssel rendelkeznek az U4+ szerves áramból vizes oldatba történő kivonására, elpárologtatására, és/vagy más berendezéssel az oldat pH értékének szabályozására és ellenőrzésére, valamint szivattyúkkal vagy egyéb szállító berendezésekkel az elektrokémiai redukáló cellák ellátására. A fő tervezési probléma a vizes áram bizonyos fémionokkal való szennyezésének elkerülése. Ezért a rendszer berendezéseinek azon alkatrészei, amelyek kapcsolatba kerülnek az anyagárammal megfelelő anyagokból (mint például üveg, fluor-szénhidrogén, polifenil-szulfát, poliéter-szulfon, és gyantaimpregnálású grafit) készülnek vagy azokkal vannak bevonva.

B.5.6.4. Alapanyag-előkészítő rendszerek (kémiai kicserélődés)

Speciálisan tervezett vagy gyártott rendszerek nagy tisztaságú uránklorid tápoldat előállítására a kémiai kicserélődéses urándúsítási eljáráshoz.

Megjegyzés:

Ezek a rendszerek feloldó, oldószer eltávolító és/vagy ioncserélő berendezésekből állnak a tisztításhoz, valamint elektrolitikus cellákat tartalmaznak az urán U6+-nak vagy U4+-nek U3+-má történő redukálásához. Ezek a rendszerek olyan uránklorid oldatokat állítanak elő, amelyek csak néhány ppm fém szennyezőt tartalmaznak, mint például krómot, vasat, vanádiumot, molibdént vagy más kétvegyértékű vagy magasabb vegyértékű kationt. A nagytisztaságú U3+feldolgozására szolgáló rendszer részeinek szerkezeti anyagai többek között az alábbiak: üveg, fluor-szénhidrogén polimerek, polifenil-szulfát vagy poliéter-szulfon műanyaggal borított és gyanta-impregnálású grafit.

B.5.6.5. Urán oxidáló rendszerek (kémiai kicserélődés)

Speciálisan tervezett vagy gyártott rendszerek az U3+ U4+-gyé történő oxidálásához és visszavezetéséhez az uránizotóp szétválasztó kaszkádba a kémiai kicserélődéses dúsítási folyamatba.

Megjegyzés:

Ezek a rendszerek olyan berendezéseket tartalmazhatnak, mint például:

a) a klór és az oxigén izotópleválasztó berendezésből kilépő vizes oldattal történő érintkeztetésére és a keletkező U4+-nek a kaszkád termék-oldaláról visszavezetett reextraktumba történő bevitelére szolgáló berendezések,

b) a sósavból a víz leválasztására szolgáló berendezés, amely nyomán a víz és a tömény sósav megfelelő helyeken visszavezethető a folyamatba.

B.5.6.6. Gyorsan reagáló ioncserélő gyanták/adszorbensek (ioncsere)

Az ioncserélő eljárást használó uránizotóp szétválasztási eljáráshoz speciálisan tervezett vagy gyártott, gyorsan reagáló ioncserélő gyanták vagy adszorbensek, beleértve a porózus makrohálós gyantákat és/vagy hártyás szerkezeteket, amelyekben az aktív molekulacsoportok csak a hordozóként szereplő inaktív porózus vivőanyag és más megfelelő formájú kompozit anyag - ideértve a részecskéket és rostokat - felületének bevonataként vannak jelen. Ezeknek az ioncserélő adszorbenseknek az átmérője 0,2 mm vagy kisebb, és kémiailag ellent kell állniuk a tömény sósavas oldatok okozta korróziónak és fizikailag elég erősnek kell lenniük, hogy ne malijának szét az ioncserélő tornyokban. A gyantákat/adszorbenseket speciálisan tervezték, hogy gyors uránizotóp cserélődéskinetikát érjenek el (cserélődési arány felezési ideje kisebb mint 10 másodperc), továbbá 100 °C és 200 °C közötti hőmérsékleten képesek működni.

B.5.6.7. Ioncserélő oszlopok (ioncsere)

Az ioncserés urándúsítási eljáráshoz speciálisan tervezett vagy gyártott hengeres oszlopok, melyeknek az átmérője nagyobb mint 1000 mm, és amelyek az ioncserélő gyanták/adszorbensek rétegeinek borítására és megtartására szolgálnak. Ezek a tornyok a tömény sósavas oldatok okozta korróziónak ellenálló anyagokból (mint például titán vagy fluorkarbon műanyagok) készültek vagy azzal vannak borítva, továbbá 100 °C és 200 °C közötti hőmérséklet-tartományban és 0,7 MPa nyomás felett képesek üzemelni.

B.5.6.8. Visszafolyásos ioncserélő rendszerek (ioncsere)

a) Speciálisan tervezett vagy gyártott kémiai vagy elektrokémiai redukáló rendszerek az ioncserés urándúsító kaszkádokban használt redukálószerek regenerálásához.

b) Speciálisan tervezett vagy gyártott kémiai vagy elektrokémiai oxidáló rendszerek az ioncserés urándúsító kaszkádokban használt vegyszerek regenerálásához.

Megjegyzés:

Az ioncserés dúsítási folyamat során redukáló kationként használhatnak például három vegyértékű titánt (Ti3+) redukáló szerként, mikor a redukciós rendszer Ti4+-et redukálva regenerálja a Ti3+-at.

A folyamat során használhatnak például három vegyértékű vasat (Fe3+) oxidáló szerként, mikor az oxidációs rendszer Fe2+-et oxidálva regenerálja a Fe3+-at.

B.5.7. Speciálisan tervezett vagy gyártott rendszerek, berendezések és alkatrészek lézeres dúsító létesítményekben való használatra

B.5.7.1. Urán elgőzölögtető rendszerek (AVLIS) Speciálisan tervezett vagy gyártott uránelgőzölögtető rendszerek, amelyek nagy teljesítményű elektronsugárágyúval rendelkeznek, melynek összteljesítménye több mint 50 kW, valamint nagy teljesítményű lebontó vagy pásztázó elektronsugárágyúval rendelkeznek, melynek a céltárgyra átvitt teljesítményeloszlása nagyobb mint 2,5 kW/cm2.

B.5.7.2. Cseppfolyós uránfém-kezelő rendszerek (AVLIS) Speciálisan tervezett vagy gyártott cseppfolyós fém kezelő rendszerek az olvadt urán vagy uránvegyületek kezelésére, melyek olvasztótégelyekből és azok hűtőberendezéseiből állnak.

Megjegyzés:

Az olvasztótégelyek és a rendszerek más részei, amelyek közvetlen kapcsolatba kerülnek az olvadt uránnal vagy uránötvözetekkel, megfelelő korrózió- és hőálló anyagokból készültek vagy azokkal vannak bevonva. A megfelelő anyagok közé tartozik a tantál, ittrium bevonatú grafit, más ritka földfém-oxidokkal bevont grafit vagy azok keveréke.

B.5.7.3. Uránfém végtermék és dúsítási maradék összegyűjtő berendezések (AVLIS)

Speciálisan tervezett vagy gyártott fém végtermék és dúsítási maradék összegyűjtő berendezések szilárd vagy cseppfolyós uránfém számára.

Megjegyzés:

Ezeknek a berendezéseknek az alkatrészei urán fémgőz vagy folyadék hő- és korróziós hatásának ellenálló anyagokból készültek vagy azokkal vannak bevonva (mint például ittrium bevonatú grafit vagy tantál), és lehetnek a mágneses, elektrosztatikus vagy egyéb szétválasztási módszerek során használt csövek, szelepek, csőszerelvények, átereszek, hőcserélők és kollektor lemezek.

B.5.7.4. Leválasztó modulok házai (AVLIS) Speciálisan tervezett vagy gyártott hengeres vagy négyszögletű edények az urán fémgőz források, elektronsugárágyúk és a végtermék és dúsítási maradék összegyűjtő berendezések befogadására.

Megjegyzés:

Ezek a házak több elektromos és vízbevezető nyílással, lézersugár-ablakkal, vákuumszivattyú csatlakozással, valamint berendezés-diagnosztizáló és megfigyelő nyílással rendelkeznek. Nyithatóak és zárhatóak, hogy lehetővé tegyék a belső alkatrészek felújítását.

B.5.7.5. Szuperszonikus expandáltató fúvókák (MLIS)

Speciálisan tervezett vagy gyártott expandáltató fúvókák az UF6 és a vivőgáz keverékének 150 K-re vagy ennél alacsonyabb hőmérsékletre hűtésére, melyek az UF6 okozta korróziónak ellenálló anyagból készültek.

B.5.7.6. UF5 végtermékgyűjtő rendszerek (MLIS)

Speciálisan tervezett vagy gyártott szilárd UF5 végtermékgyűjtő rendszerek, melyek szűrőkből, becsapódásos vagy ciklon típusú végtermékgyűjtőkből vagy a fentiek kombinációjából állnak, és ellenállnak az UF5/UF6 környezet okozta korróziónak.

B.5.7.7. UF6/vivőgáz kompresszorok (MLIS)

Speciálisan tervezett vagy gyártott kompresszorok az UF6/vivőgáz keverékekhez, amelyeket hosszabb ideig tartó UF6 környezetben való üzemre terveztek. A kompresszorok azon alkatrészei, amelyek közvetlen kapcsolatba kerülnek a folyamatban részt vevő gázokkal, az UF6 okozta korróziónak ellenálló anyagokból készültek.

B.5.7.8. Forgó tengelyek tömítései (MLIS)

Forgó tengelyek speciálisan tervezett vagy készített vákuumtömítései, be- és kilépő tömítéscsatlakozásokkal a kompresszorok vagy gázbefúvók forgórészeit a meghajtó motor forgórészével összekötő tengelyre, amelyeknek megbízhatóan el kell tömíteniük a kompresszor vagy gázfúvó UF6/vivőgáz keverékkel töltött belső terét a folyamatban részt vevő gázok kiszivárgásától és a környező levegő beszivárgásától.

B.5.7.9. Fluorozó rendszerek (MLIS)

Speciálisan tervezett vagy gyártott rendszerek UF5-nek (szilárd) UF6-ra (gáz) történő fluorozására.

Megjegyzés:

Ezeket a rendszereket az összegyűjtött UF5 por UF6-dá történő fluorozására, majd ennek terméktárolókban történő további összegyűjtésére, illetve MLIS egységekbe további dúsításhoz kiindulási anyagként történő átvitelére tervezték. Az egyik megközelítés szerint a fluorozó reakció elvégezhető az izotópszétválasztó rendszerben, a reakció és a visszanyerés közvetlenül a "késztermék"-gyűjtőkben történő lefolytatásával. A másik megközelítés szerint az UF5 port eltávolítják/elszállítják a "késztermék"-gyűjtőkből egy megfelelő reagáltató tartályba (például fluid-ágyas reaktorba, csigareaktorba vagy lángtoronyba) fluorozás céljából. Mindkét megközelítés szerinti eljárásban használnak tároló- és szállító berendezéseket a fluor (vagy más megfelelő fluorozó anyag) tárolására és szállítására és az UF6 összegyűjtésére és szállítására.

B.5:7.10. UF6 tömegspektrométerek/ionforrások (MLIS)

Speciálisan az urán-hexafluorid be- vagy kimenő gázáramából történő üzem közbeni mintavételre tervezett vagy gyártott mágneses vagy kvadropólus tömegspektrométerek/ionforrások, melyek rendelkeznek az összes alábbi jellemzővel:

a) az egységfelbontás nagyobb mint 320 atomtömeg egység;

b) az ionforrások nichrom vagy monel ötvözetből készültek, vagy azzal vonták be;

c) elektronbombázásos ionforrások;

d) izotópanalízisre alkalmas gyűjtőrendszerük van.

B.5.7.11. Táprendszerek a végtermék és a dúsítási maradék eltávolítására (MLIS)

A folyamat speciálisan tervezett vagy gyártott rendszerei, dúsító létesítmények számára, melyeket az UF6 okozta korróziónak ellenálló anyagokból készítettek vagy azokkal borítottak, beleértve az alábbiakat:

a) tápláló autoklávok, kemencék vagy rendszerek, amelyek biztosítják az UF6 gázt a dúsítási folyamat számára;

b) deszublimátorok (vagy hidegcsapdák), amelyek segítségével az UF6 gázt el lehet távolítani a dúsítási folyamatból a későbbi felmelegítés utáni továbbításhoz;

c) cseppfolyósító és kristályosító állomások, melyek segítségével az UF6-ot komprimálással és cseppfolyós és szilárd halmazállapotúvá alakítással kivonják a dúsítási folyamatból;

d) végtermék és dúsítási maradék állomások az UF6 felfogására és konténerbe töltésére.

B.5.7.12. UF6/vivőgáz szétválasztó rendszerek (MLIS) Az eljárás folyamataihoz speciálisan tervezett vagy gyártott rendszerek az UF6-nak a vivőgázról történő leválasztásához. A vivőgáz lehet nitrogén, argon vagy más gáz.

Megjegyzés:

A rendszer olyan elemekből állhat, mint például:

a) kriogén hőcserélők és krioleválasztók, amelyek képesek a -120 °C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet elérésére, vagy

b) kriogén hűtő egységek, amelyek képesek a -120 °C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet elérésére, vagy

c) UF6 hidegcsapdák, amelyek képesek a -20 °C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet elérésére

B.5.7.13. Lézerrendszerek (AVLIS, MLIS és CRISLA) Speciálisan tervezett vagy gyártott lézerek vagy lézerrendszerek uránizotópok dúsításához, spektrum frekvencia stabilizátorral, hosszabb időtartamú működésre.

Megjegyzés:

A lézeres dúsítási folyamat lényeges lézerei és lézer alkatrészei a "Nukleáris kettőshasználatú termékek ellenőrzési jegyzékében" kerültek meghatározásra. Az AVLIS folyamat lézerrendszere rendszerint két lézerből áll: egy rézgőz lézerből és egy festéklézerből. Az MLIS folyamat lézerrendszere rendszerint egy CO2 vagy gerjesztő lézerből és a két végénél forgótükrökkel felszerelt többjáratú optikai cellából áll. Mindkét folyamat lézereihez vagy lézer rendszereihez a hosszú időn keresztül történő működés esetén spektrumfrekvencia stabilizátorra van szükség.

Megjegyzés:

Az ebben a fejezetben szereplő tételek nagy része közvetlen kapcsolatba kerül az urán gőzével vagy folyékony uránnal, illetve az UF6-ot tartalmazó gázzal illetve az UF6 és más gázok keverékével. Minden olyan felület, amely közvetlen kapcsolatba kerül az uránnal vagy az UF6-tal, teljes egészében korrózióálló anyagokból készült vagy avval van burkolva. A lézeres dúsítási eljárás berendezéseivel foglalkozó fejezet alkalmazásában az urán vagy uránvegyületek gőzének, illetve a folyékony urán vagy uránvegyületek által okozott korróziónak ellenálló anyagok közé tartozik az ittrium bevonatú grafit és tantál; az UF6 okozta korróziónak ellenálló anyagok közé tartozik a réz, rozsdamentes acél, alumínium, alumínium ötvözetek, nikkel vagy 60%-nál több nikkelt tartalmazó ötvözetek és UF6-nak teljesen ellenálló fluorizált szénhidrogén polimerek.

B.5.8. Speciálisan tervezett vagy gyártott rendszerek berendezések és alkatrészek plazmaleválasztásos dúsító létesítményekben való használatra

B.5.8.1. Mikrohullámú energiaforrások és antennák

Speciálisan tervezett vagy gyártott mikrohullámú energiaforrások és antennák a következő tulajdonságokkal rendelkező ionok gyorsítására vagy előállítására: 30 GHz-nél nagyobb frekvencia és 50 kW-nál nagyobb közepes teljesítmény ion-előállításnál.

B.5.8.2. Iongerjesztő tekercsek

Speciálisan tervezett vagy gyártott rádiófrekvenciás iongerjesztő tekercsek 100 kHz-nél magasabb frekvenciákra, amelyek közepes teljesítménye nagyobb, mint 40 kW.

B.5.8.3. Uránplazma generáló rendszerek

Speciálisan tervezett vagy gyártott rendszerek uránplazma generálására, amelyek nagy teljesítményű lebontó vagy pásztázó elektronsugárágyúval rendelkezhetnek, melynek a céltárgyra átvitt teljesítményeloszlása nagyobb mint 2,5 kW/cm.

B.5.8.4. Cseppfolyós uránfémkezelő rendszerek

Speciálisan tervezett vagy gyártott cseppfolyós fém kezelő rendszerek az olvadt urán vagy uránvegyületek kezelésére, melyek olvasztótégelyekből és azok hűtőberendezéseiből állnak.

Megjegyzés:

Az olvasztótégelyek és a rendszerek más részei, amelyek közvetlen kapcsolatba kerülnek az olvadt uránnal vagy uránötvözetekkel, megfelelő korrózió- és hőálló anyagokból készültek vagy azokkal vannak bevonva. A megfelelő anyagok közé tartozik a tantál, ittrium bevonatú grafit, más ritkaföldfém-oxidokkal bevont grafit vagy azok keveréke.

B.5.8.5. Uránfém végtermék és dúsítási maradék összegyűjtő berendezések

Speciálisan tervezett vagy gyártott fém végtermék és dúsítási maradék összegyűjtő berendezések szilárd uránfém számára. Ezek a gyűjtőberendezések az uránfém gőz korróziós és hőhatásának ellenálló anyagból készültek, például ittrium bevonatú grafitból vagy tantálból.

B.5.8.6. Leválasztó modulok házai

Speciálisan tervezett vagy gyártott hengeres vagy négyszögletű edények az a plazmaleválasztásos dúsítási eljárás

folyamán az uránplazma forrás, a rádiófrekvenciás vezérlőtekercs és a végtermék és dúsítási maradék összegyűjtő berendezések befogadására.

Megjegyzés:

Ezek a házak több elektromos bevezető nyílással, diffúziós szivattyú csatlakozással, valamint berendezés-diagnosztizáló és megfigyelő nyílással rendelkeznek. Nyithatóak és zárhatóak, hogy lehetővé tegyék a belső alkatrészek felújítását és megfelelő olyan nem-mágneses anyagból készültek, mint például rozsdamentes acél.

B.5.9. Speciálisan tervezett vagy gyártott rendszerek berendezések és alkatrészek elektromágneses dúsító létesítményekben való használatra.

B.5.9.1. Elektromágneses izotópleválasztók

Speciálisan tervezett vagy gyártott, uránizotópok szétválasztásához használható elektromágneses izotópleválasztó berendezések és azok alkatrészei, ideértve:

a) Ionforrások:

Speciálisan tervezett vagy gyártott egyszeres vagy többszörös uránion-források, amelyek gőzforrásból, ionizálóból és sugárnyaláb gyorsítóból állnak, és megfelelő anyagokból, pl. grafitból, rozsdamentes acélból vagy rézből készültek, és képesek 50 mA vagy nagyobb ionsugár-áramot létrehozni.

b) Ioncsapdák:

Speciálisan tervezett vagy gyártott ionbefogó lapok, két vagy több réssel vagy zsebbel, a dúsított és szegényített uránion-sugarak befogására, amelyek megfelelő anyagokból, pl. grafitból vagy rozsdamentes acélból készültek.

c) Vákuum házak:

Speciálisan tervezett vagy gyártott vákuum házak elektromágneses izotópleválasztó berendezésekhez, amelyek megfelelő, nem-mágneses anyagokból, mint pl. rozsdamentes acélból készültek, és amelyeket 0,1 Pa vagy annál alacsonyabb nyomáson való működésre tervezték.

Megjegyzés:

A házakat speciálisan ionforrások, kollektor lapok illetve vízhűtésű béléscsövek befogadására tervezték és csatlakoztatható hozzájuk diffúziós szivattyú, valamint nyithatók és zárhatók ezeknek az alkatrészeknek a kiszerelése illetve beszerelése céljából.

d) Mágneses póluselemek:

Speciálisan tervezett vagy gyártott mágneses póluselemek, melyek átmérője nagyobb, mint 2 m, és az elektromágneses izotópleválasztókban az állandó mágneses tér fenntartására és a kapcsolódó izotópleválasztók között mágneses tér átvitelére tervezték őket.

B.5.9.2. Nagyfeszültségű tápegységek

Speciálisan tervezett vagy gyártott nagyfeszültségű tápegységek ionforrásokhoz, melyek az összes alábbi jellemzővel rendelkeznek: képesek folytonos üzemre, a kimenő feszültség 20 000 V vagy nagyobb, a kimenő áramerősség 1 A vagy nagyobb és a feszültségszabályozása jobb, mint 0,01% 8 óra időtartamon belül.

B.5.9.3. Mágneses tápegységek

Speciálisan tervezett vagy gyártott nagy teljesítményű egyenáramú mágneses tápegységek, melyek az összes alábbi jellemzővel rendelkeznek: képesek folyamatosan 500 A vagy nagyobb áram biztosítására 100 V vagy nagyobb feszültség mellett, feszültség- vagy áramszabályozásuk jobb, mint 0,01% 8 óra időtartamon belül.

B.6. Speciálisan tervezett vagy gyártott létesítmények nehézvíz, deutérium és deutériumvegyületek gyártására vagy koncentrálására, valamint az ezekhez tartozó berendezések az alábbiak szerint:

B.6.1. Víz-hidrogén-szulfid cserélőtornyok

Speciálisan tervezett vagy gyártott cserélőtornyok nehézvízgyártáshoz, melyek a hidrogénszulfid-víz cserélő eljárást alkalmazzák és finom szénacélból (pl. ASTM A516) készültek, átmérőjük 6 m és 9 m között van, képesek

2 MPa vagy annál nagyobb nyomáson üzemelni, és a korróziós ráhagyás 6 mm vagy nagyobb.

B.6.2. Kompresszorok és fúvók

Speciálisan tervezett vagy gyártott egyfokozatú, alacsony szállítómagasságú (0,2 MPa) centrifugális fúvók vagy kompresszorok nehézvízgyártáshoz, melyek a hidrogénszulfid-víz cserélő eljárást alkalmazzák, a hidrogénszulfid gáz (több, mint 70% H2S-t tartalmazó gáz) cirkuláltatására. Ezen kompresszoroknak és fúvóknak 56 m/sec vagy nagyobb a térfogatáramuk és 1,8 MPa vagy nagyobb nyomáson üzemelnek, és a nedves H2S környezetben üzemeltethető tömítésekkel vannak felszerelve.

B.6.3. Ammónia-hidrogén cserélőtornyok

Speciálisan tervezett vagy gyártott ammónia-hidrogén cserélőtornyok nehézvízgyártáshoz, melyek az ammóniahidrogén cserélő eljárást alkalmazzák, magasságuk 35 m vagy nagyobb, átmérőjük 1,5 m és 2,5 m között van és 15 MPa feletti nyomáson üzemelnek. A fenti tornyoknak van legalább egy karimás axiális nyílásuk, amelynek megegyezik az átmérője annak a hengeres résznek az átmérőjével, amelyen keresztül a torony belső szerelvényei ki- és behelyezhetek.

B.6.4. Fokozatszivattyúk és torony-szerelvények

Speciálisan tervezett vagy gyártott torony-szerelvények és fokozatszivattyúk az ammónia-hidrogéncserélő eljárást alkalmazó nehézvízgyártáshoz. A torony-szerelvények magukba foglalják a speciálisan tervezett fokozatkontaktorokat, amelyek elősegítik a hatékony gáz/folyadék kontaktust. A fokozatszivattyúk magukba foglalják a speciálisan tervezett búvárszivattyúkat, amelyek a folyékony ammónia keringtetését végzik a kontaktor fokozat és a fokozattornyok között.

B.6.5. Ammóniabontók

Speciálisan tervezett vagy gyártott ammóniabontók az ammónia-hidrogéncserélő eljárást alkalmazó nehézvíz-gyártáshoz, amelyek 3 MPa vagy magasabb nyomáson üzemelnek.

B.6.6. Infravörös abszorpciós analizátorok

Infravörös abszorpciós analizátorok a hidrogén/deutérium arány üzem közbeni elemzésére, ahol a deutérium-koncentráció min. 90%.

B.6.7. Katalitikus égetők

Az ammónia-hidrogéncserélő eljárást alkalmazó nehézvízgyártáshoz speciálisan tervezett vagy gyártott katalitikus égetők a dúsított deutérium gáz nehézvízzé történő átalakítására.

B.6.8. Nehézvíz minőségjavítására szolgáló teljes rendszerek vagy azokhoz való tornyok

Speciálisan a nehézvíz deutériumkoncentrációjának reaktorminőségűre történő növelésére tervezett vagy gyártott teljes rendszerek vagy azokhoz való tornyok

Megjegyzés:

Azokat a rendszereket, amelyek általában vízelpárolog-tatás elvén választják szét a nehézvizet és a könnyűvizet, speciálisan a reaktorfokozatú nehézvíz (rendszerint 99,75% deutérium-oxid) kisebb koncentrációjú nehézvízből történő előállítására tervezték vagy gyártották.

B. 7. Speciálisan tervezett vagy gyártott létesítmények urán- és plutónium izotópok átalakítására (konverziójára) valamint az ezekhez tartozó berendezések az alábbiak szerint:

B.7.1. Urán átalakítására szolgáló létesítmények és a speciálisan hozzájuk tervezett vagy gyártott berendezések.

B.7.1.1. Uránérc koncéntrátumok UO3-dá történő átalakítására speciálisan tervezett vagy gyártott rendszerek

Megjegyzés:

Az uránérc koncentrátumok UO3-dá történő átalakítása végezhető az érc először salétromsavban történő feloldásával majd a tisztított uranil-nitrát például tributil-foszfát oldószerrel történő kivonásával. Ezt követően az uranil-nitrátot UO3-dá alakítják besűrítessél és denitrálással vagy gáznemű ammóniával történő neutralizálással előállított ammónium-diuranát további szűrése, szárítása és kalcinálása mellett.

B.7.1.2. UO3-nak UF6-dá történő átalakítására speciálisan tervezett vagy gyártott rendszerek

Megjegyzés:

Az UO3 UF6-dá történő átalakítása történhet közvetlenül fluorozással. A folyamathoz fluor gázra vagy klórtrifluoridra van szükség.

B.7.1.3. UO3-nak UO2-dá történő átalakítására speciálisan tervezett vagy gyártott rendszerek

Megjegyzés:

Az UO3 UO2-dá történő átalakítása elvégezhető UO3-nak bontott ammóniagázzal vagy hidrogénnel történő redukálásával.

B.7.1.4. UO2-nak UF4-dá történő átalakítására speciálisan tervezett vagy gyártott rendszerek

Megjegyzés:

Az UO2 UF4-dá történő átalakítása elvégezhető UO2-nek hidrogén-fluorid gázzal (HF) 300-500 °C hőmérsékleten történő reagáltatásával.

B.7.1.5. UF4-nak UF6-dá történő átalakítására speciálisan tervezett vagy gyártott rendszerek

Megjegyzés:

Az UF4 UF6-dá történő átalakítása fluorral való exoterm reakcióval, oszlopreaktorban történik. Az UF6 a kiáramló forró gázokból kondenzálódik mikor a kiáramló gázt egy -10 °C hőmérsékletre lehűtött hidegcsapdán vezetik keresztül. A folyamathoz fluorgáz forrásra van szükség.

B.7.1.6. UF4-nak fémuránná történő átalakítására speciálisan tervezett vagy gyártott rendszerek

Megjegyzés:

Az UF4 fémuránná történő átalakítását (nagy mennyiségben) magnéziummal, illetve (kis mennyiségben) kalciummal történő redukálással történő végzik. A reakciót az urán olvadáspontja (1130 °C) feletti hőmérsékleten végzik.

B.7.1.7. UF6-nak UO2-dá történő átalakítására speciálisan tervezett vagy gyártott rendszerek

Megjegyzés:

Az UF6 UO2-dá történő átalakítása három módszer egyikével történhet. Az első módszerben az UF6-ot hidrogén és gőz segítségével UO2-dá redukálják és hidrolizálják. A második módszer szerint az UF6-ot vízben történő feloldással hidrilizálják, majd ammónia hozzáadásával kicsapatják az ammónium-diuranátot ás a diuranátot hidrogén segítségével 820 °C hőmérsékleten UO2-dá redukálják. A harmadik módszerben UF6, CO2 és NH3 gázt vegyítenek vízben és ammónium-uranol-karbonát csapadék képződik. Az ammónium-uranol-karbonátot gőzzel és hidrogénnel vegyítik 500-600 °C hőmérsékleten és eredményül UO2 keletkezik.

Az UF6 UO2-dá történő átalakítása gyakran a fűtőelemgyártó üzem első fázisa.

B.7.1.8. UF6-nak UF4-dá történő átalakítására speciálisan tervezett vagy gyártott rendszerek

Megjegyzés:

Az UF6 UF4-dá történő átalakítását hidrogénnel történő redukálással végzik.

B.7.1.9. UO2-nak UCl4-dá történő átalakítására speciálisan tervezett vagy gyártott rendszerek

Megjegyzés:

Az UO2 UCl4-dá történő átalakítása két módszer egyikével történhet. Az első módszerben az UO2-ot szén-tet-rakloriddal (CC14) reagáltatják körülbelül 400 °C hőmérsékleten. A második módszer szerint az UO2-ot aktív korom (CAS 1333-86-4) jelenlétében körülbelül 700 °C hőmérsékleten reagáltatják szénmonoxiddal és klórral és eredményül-UCl4-ot kapnak.

B.7.2. Plutónium átalakítására szolgáló létesítmények és a speciálisan hozzájuk tervezett vagy gyártott berendezések,

Megjegyzés:

A plutónium átalakító létesítmények és rendszerek egy vagy több átalakítást végeznek a plutónium egy kémiai formájából egy másikba, beleértve a plutónium-nitrát PuO2-dá történő átalakítását, a PuO2 PuF4-dá történő átalakítását és a PuF4 plutónium fémmé történő átalakítását. A plutónium átalakító üzemek rendszerint reprocesszáló létesítményekhez kapcsolódnak, de kapcsolódhatnak plutónium fűtőelem gyártó létesítményekhez is. A plutónium átalakító üzemek legtöbb kulcsberendezése megegyezik a vegyi feldolgozóipar számos szegmensével. Például az ezekben a folyamatokban alkalmazott berendezések között kemencék, forgódobos kemencék, folyadékágyas reaktorok, láng torony reaktorok, folyadékcentrifugák, lepárlótornyok és folyadék-folyadék extrakciós oszlopok szerepelnek. Forrókamrákra, kesztyűs manipulátorokra és távirányítású manipulátorokra is szükség lehet. A berendezések egy része kész alkatrészként is beszerezhető, legnagyobb részüket azonban a vásárló előírásainak és specifikációinak megfelelően kell készíteni. A tervezés során különös figyelmet kell fordítani a plutóniummal kapcsolatos különleges radiológiai, toxikológiai és kritikussági veszélyekre. Bizonyos esetekben az egyes felhasznált vegyi anyagok (például HF) korrozív tulajdonságainak kezelése céljából különleges tervezési és konstrukciós szempontok figyelembevételére van szükség. Végül minden plutónium-átalakítási folyamatnál meg kell jegyezni, hogy az azok a berendezések, amelyek egyedileg nem speciálisan a plutónium átalakítás céljaira lettek tervezve vagy gyártva, ösz-szeszerelhetők a olyan rendszerekké, amelyek speciálisan a plutónium átalakítás céljaira lettek tervezve vagy gyártva.

B.7.2.1. Plutónium-nitrát plutónium-oxiddá történő átalakítására speciálisan tervezett vagy gyártott rendszerek

Megjegyzés:

Ebben a folyamatban megtalálható fő feladatok: a folyamat kiindulási anyagának tárolása és szabályozása, a csapadék és a szilárd/folyékony anyag szétválasztása, kalciná-lás, termék kezelés, szellőztetés, hulladékkezelés és folyamatirányítás. A kritikusság és a radiológiai hatások elkerülése illetve a mérgezési veszély minimalizálása érdekében a feldolgozó rendszerek nagymértékben adaptáltak. A

legtöbb reprocesszáló létesítményben a folyamat magába foglalja a plutónium-nitrát plutónium-dioxiddá történő átalakítását. A többi folyamat között szerepel a plutónium-oxalát és a plutónium-peroxid kicsapatása.

B.7.2.2. Plutónium fém előállítására speciálisan tervezett vagy gyártott rendszerek

Megjegyzés:

Ez a folyamat rendszerint plutónium-dioxid fluorozását jelenti - általában nagymértékben korrozív hidrogén-flu-orid segítségével - plutónium-fluorid előállítása céljából, amelyek a továbbiakban nagytisztaságú kalcium fém felhasználásával redukálnak plutónium fém és kalcium-fluorid salak előállítása céljából. Ebben a folyamatban megtalálható fő feladatok: fluorizálás (például az ebben résztvevő berendezések nemesfémekből készülnek vagy azzal vannak bevonva), fém redukció (például kerámia tégelyek felhasználása), salakvisszanyerés, termékkezelés, szellőztetés, hulladékkezelés és folyamatirányítás. A kritikusság és a radiológiai hatások elkerülése, illetve a mérgezési veszély minimalizálása érdekében a feldolgozó rendszerek nagymértékben adaptáltak. A többi folyamat között szerepel a plutónium-oxalát vagy plutónium-peroxid fluorizálása majd azt követően fémmé történő redukálása.

B.8. Szoftver

A kifejezetten az ezen Jegyzékben meghatározott termékek kifejlesztésére, gyártására vagy felhasználására tervezett vagy módosított szoftverek, azaz bármilyen adathordozóra rögzített egy vagy több program, illetve mikroprogram együttese.

Megjegyzés:

A B.8. pont nem vonja ellenőrzés alá azon szoftvert, amely

a) általánosan hozzáférhető a vásárlók számára, mivel

1. korlátozás nélkül árusítják kereskedelmi forgalomban

(i) az üzletekben,

(ii) postai úton megrendelésre,

(iii) telefonon történt megrendelésre, és

2. felhasználó általi installálásra van tervezve úgy, hogy az a szállító lényeges segítsége nélkül végrehajtható;

b) a nyilvános szférába tartozik.

II. RÉSZ

NUKLEÁRIS KETTÖSHASZNÁLATÚ TERMÉKEK ELLENŐRZÉSI JEGYZÉKE

Megjegyzés:

A Nukleáris Kettőshasználatú Termékek Ellenőrzési Jegyzéke (a továbbiakban: Jegyzék) a Nemzetközi Mérték-

egységrendszert (SI) használja. Sok esetben az angol mértékegység szerinti hozzávetőleges érték is szerepel zárójelben ( ) az SI érték után. Minden esetben az SI mértékegységben megadott érték a hivatalos. Egyes gépészeti eszközök paraméterei szokványos, nem SI mértékegységekben jelennek meg.

A Jegyzékben általánosan használt rövidítések (és nagyságrendjüket meghatározó előtagok) az alábbiak:

ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉS

1. Az egyes tételek leírásai egyaránt vonatkoznak a használt és új termékekre is.

2. Amennyiben valamely, a Jegyzékben szereplő termék leírása nem tartalmaz minősítést vagy specifikációt, az úgy értendő, hogy az tartalmazza a termék valamennyi variációját. A kategória szerinti csoportosítás a kezelhetőséget szolgálja - hivatkozás esetén - és nem befolyásolja a termékek meghatározásának értelmezését.

3. Az ellenőrzés célja nem hiúsulhat meg bármely olyan, nem ellenőrzött termék (beleértve a létesítményeket is) átadásával, mely egy vagy több olyan, szabályozás alá eső részegységet tartalmaz, amely az ellenőrzött termék lényegi elemét képezi, és a nem ellenőrzött termékből eltávolítható vagy más célra felhasználható.

Megjegyzés:

Annak elbírálásánál, hogy az adott részegység(ek) lényegi résznek minősül(nek)-e, figyelembe kell venni azok mennyiségét, értékét, az alkalmazott technológiai know-how-t és egyéb olyan speciális körülményeket, melyek alapján a beszerzendő termékben az ellenőrzés alá eső részegység(ek) lényegi(ek) lehet(nek).

4. Az ellenőrzés célja nem hiúsulhat meg az ellenőrzött tételek alkatrészeinek átadása miatt. A cél érdekében törekedni kell az ellenőrzött tételek alkatrészeinek olyan meghatározásaira, melyet minden szállító alkalmazhat.

TECHNOLÓGIA ELLENŐRZÉS

A technológia átadásának ellenőrzése a Rendeletben és a Jegyzék egyes fejezeteiben meghatározott módon történik. A Jegyzéken lévő bármely termékkel közvetlenül kapcsolatos technológia átadást olyan mértékig kell megvizsgálni és ellenőrizni, mint amilyen mértékig az magának a berendezésnek az esetében történik, a vonatkozó jogszabály megengedte mértékig.

Bármely, a Jegyzékben szereplő termék exportjának engedélyezése egyidejűleg jogot ad arra, hogy ugyanannak a végfelhasználónak exportálják az adott termék üzembehelyezéséhez, üzemeltetéséhez, karbantartásához és javításához szükséges minimális technológiát.

A technológia átadásra vonatkozó ellenőrzés nem terjed ki a nyilvánosan hozzáférhető információkra és a tudományos alapkutatásra.

ÁLTALÁNOS SZOFTVER MEGJEGYZÉS

A szoftver átadásának ellenőrzése a Rendeletben és a Jegyzék egyes fejezeteiben meghatározott módon történik.

Megjegyzés: A szoftver átadásának ellenőrzése nem terjed ki arra a szoftverre, amely:

1. Kereskedelemi forgalomban beszerezhető:

a) kiskereskedelmi árusítóhelyeken korlátozás nélkül, és

b) a felhasználó által történő installálásra tervezték a szállító lényeges további támogatása nélkül.

2. Nyilvánosan hozzáférhető.

MEGHATÁROZÁSOK

Pontosság - általában pontatlanság formájában mérik, és az illető érték pozitív vagy negatív irányú maximális eltérését jelenti egy elfogadott etalontól vagy a valós értéktől.

Szöghelyzet eltérés - a maximális eltérés a szöghelyzet és a tényleges, nagyon pontosan mért szöghelyzet között, miután az asztal munkadarab állványát elfordították eredeti helyzetéből.

(Hiv.: VDI/VDE 2617. Kivonat: Forgóasztal a koordinátamérő gépeken.)

Tudományos alapkutatás - kísérleti vagy elméleti munka, amelyet annak érdekében végeznek, hogy egy jelenség vagy megfigyelhető tények alapelveiről új tudás birtokába jussanak, és amelynek nincs speciális gyakorlati célja vagy feladata.

Kontúrvezérlés-két vagy több számjegyvezérelt mozgás azon utasításoknak megfelelően, amelyek meghatározzák a következő kívánt pozíciót és a pozícióhoz szükséges előtolási sebességet. Ezek a sebességek egymáshoz viszonyítva változók, és ily módon érik el a kívánt kontúr alakot.

(Hiv. módosított ISO 2806-1980)

Fejlesztés - a gyártást megelőző valamennyi szakaszra vonatkozik, mint például:

- tervezés,

- tervezési kutatás,

- tervelemzés,

- tervkoncepció,

- prototípusgyártás és -tesztelés,

- kísérleti gyártási sémák,

- tervezési adatok,

- a tervezési adatok termékbe való átvezetésének folyamata,

- konfigurációtervezés,

- összeállítás tervezése,

- elrendezés.

Rostos és szálas anyagok - jelentése a folytonos egyszálakat, pászmákat, rovingokat, zsinórokat és szalagokat jelenti.

Szál és egyszál - azokat a legvékonyabb elemi szálakat jelentik, amelyek általában néhány μm átmérőjűek.

Roving- a megközelítőleg párhuzamosan elrendezett pászmák (jellemzően 12-120) kötege.

Pászma - a megközelítőleg párhuzamosan elrendezett szálak (jellemzően 200-on felül) kötege.

Szalag - olyan anyag, amely összefont vagy egyirányú szálakból, pászmákból, rovingokból vagy cérnákból áll, és általában gyantával előre impregnálva van.

Zsinór - a szálak általában megközelítőleg párhuzamos kötege.

Cérna - a csavart pászmák kötege.

Szál - lásd a "Rostos és szálas anyagok" meghatározását.

A nyilvánosan hozzáférhető információ a jelen alkalmazásában olyan technológiát vagy szoftvert jelent, mely további terjesztésére vonatkozó korlátozások nélkül hozzáférhető. (A szerzői jog korlátozásai nem jelentik, hogy az adott technológia nem tekintendő nyilvánosan hozzáférhetőnek).

Linearitás - (általában a lineáristól való eltérésben mérve) a tényleges jellemzőnek (a skála feletti és a skála alatti leolvasások átlaga) a maximális pozitív vagy negatív eltérése az egyenes vonaltól, melyet úgy pozícionálnak, hogy kiegyenlítse és minimalizálja a maximális eltéréseket.

Mérési bizonytalanság-az a jellemző paraméter, amely meghatározza, hogy a kimeneti érték körül milyen tartományban van a mért változók pontos értéke 95%-os megbízhatósággal. Ez magába foglalja a korrigálatlan szisztematikus eltéréseket, a korrigálatlan holtjátékot és a véletlenszerű eltéréseket (Hiv.: VDI/VDE 2617).

Mikroprogram - elemi utasítások sorozata, amely speciális memóriában van, és amelynek végrehajtását a kezdő utasítás címének utasításregiszterbe történő bevitele indítja el.

Egyszál - lásd a "Rostos és szálas anyagok" meghatározását.

Számjegyvezérlés - egy meghatározott berendezés által megvalósított automatikus folyamatvezérlés, amely olyan numerikus adatokat használ, amelyeket általában a művelet során visznek be.

(Hiv. ISO 2382)

Pozícionálási pontosság - a számjegyvezérlésű szerszámgépek esetén az 1.B.2. pontnak megfelelően kell meghatározni és megadni, az alábbi követelményekkel összhangban:

a) Tesztfeltételek [ISO/230/2 (1988), 3. bekezdés]:

(1) A mérés előtt 12 órával kezdődően, illetve a mérés alatt a szerszámgépet és a mérőműszereket ugyanazon a környezeti hőmérsékleten kell tartani. A mérést megelőző időszakban a szerszámgép vágókéseit ugyanazon folyamatos ciklusban kell üzemeltetni, mint a pontossági mérés során.

(2) A gépet fel kell szerelni mindazon mechanikus, elektronikus vagy szoftver kompenzációval, amelyeket a géppel együtt exportálnak.

(3) A méréseknél alkalmazott mérőberendezés pontosságának legalább négyszer nagyobbnak kell lennie, mint a szerszámgép feltételezett pontossága;.

(4) A késszán meghajtása az alábbi kell hogy legyen: (i) a hálózati feszültség változása nem lehet

nagyobb mint 10%, a névleges feszültséghez viszonyítva;

(ii) a frekvenciaváltozás nem lehet nagyobb, mint 2 Hz, a normál frekvenciához viszonyítva;

(ni) üzem közbeni megszakítások nem megengedettek.

b) Teszt program (4. bekezdés):

(1) Az előtolás sebessége (a kések gyorsasága) a mérés során "a gyors keresztirányú sebesség kell, hogy legyen;

Megjegyzés: Az optikai minőségű felületeket előállító szerszámgépek esetén az előtolási sebesség 50 mm/perc vagy kisebb kell legyen.

(2) A méréseket inkrementális módon kell végrehajtani a tengely egyik végpontjától a másikig (a kiinduló pontra való visszatérés nélkül) a célpontig történő egyes mozgások során.

(3) A nem mért tengelyeket középállásban kell tartani a teszt során.

c) A teszteredmények megadása (2. bekezdés): A mérési eredményeknek tartalmazniuk kell:

(1) pozícionálási pontosságot (A), és

(2) az átlagos visszaállási hibát (B).

Gyártás - valamennyi gyártási szakaszra vonatkozik, mint például:

- szerkesztés,

- gyártástervezés,

- gyártás,

- összeállítás,

- szerelés,

- ellenőrzés,

- tesztelés,

- minőségbiztosítás.

Program - olyan utasítássorozat, amely elektronikus számítógép által végrehajtható formában, vagy erre konvertálható módon tartalmaz egy folyamat végrehajtására vonatkozó instrukciókat.

Felbontóképesség - a mérőeszköz legkisebb növekménye; digitális műszereken a legkisebb értékes bit.

(Hiv.: ANSI B-89.1.12)

Roving-lásd a "Rostos és szálas anyagok" meghatározását.

Szoftver - egy vagy több program vagy mikroprogram gyűjteménye bármilyen kézzel fogható adathordozóra rögzítve.

Pászma - lásd a "Rostos és szálas anyagok" meghatározását.

Szalag- lásd a "Rostos és szálas anyagok" meghatározását.

Műszaki támogatás - a műszaki támogatás olyan formákban jelenhet meg, mint: útmutatás, képzés, gyakorlás, gyártási tapasztalat, konzultációs szolgáltatások.

Megjegyzés: A műszaki támogatás felölelheti a műszaki adatok átadását is.

Műszaki adatok - a műszaki adat lehet műszaki rajz, terv, diagram, modell, képlet, mérnöki terv és specifikáció, kézikönyv és utasítás írott formában vagy más közegen, illetve eszközön rögzítve, mint pl. lemez, szalag, csak olvasható memória.

Technológia - azt a specifikus információt jelenti, mely szükséges a Jegyzékben szereplő bármely tétel fejlesztéséhez, gyártásához, vagy hasznosításához. Ezen információ formája lehet műszaki adat vagy műszaki támogatás.

Zsinór-lásd a "Rostos és szálas anyagok" meghatározását

Használat - üzemeltetés, üzembe helyezés (beleértve a telephelyi üzembe helyezést), karbantartás (ellenőrzés), javítás, generáljavítás és felújítás.

Cérna-lásd a "Rostos és szálas anyagok" meghatározását.

TARTALOMJEGYZÉK

1. IPARI BERENDEZÉSEK

1.A. BERENDEZÉSEK, RÉSZEGYSÉGEK ÉS ALKATRÉSZEK

1.A.1. Nagy sűrűségű (ólomüveg vagy más) sugárárnyékoló ablakok

1.A.2. Sugárzásálló TV kamerák vagy azokhoz való lencsék

1.A.3. Robotok, megfogó szerkezetek és vezérlőegységek

1.A.4. Távirányítású manipulátorok

1.B. VIZSGÁLÓ ÉS TERMELŐ BERENDEZÉSEK

1.B.1. Falredukáló gépek, falredukáló funkciókkal rendelkező fémnyomó szerszámgépek, valamint tüskék

1.B.2. Szerszámgépek

1.B.3. Méretellenőrző gépek, eszközök vagy rendszerek

1.B.4. Vákuumos vagy szabályozott atmoszférájú (inert gázos) indukciós kemencék és azok tápegységei

1.B.5. Izosztatikus prések és a hozzájuk tartozó berendezések

1.B.6. Rázásállóságot vizsgáló rendszerek, berendezések és alkatrészek

1.B.7. Vákuumos vagy más szabályozott atmoszférájú kohászati olvasztó- és öntőkemencék, illetve a hozzájuk kapcsolódó berendezések

1.C. ANYAGOK 1.D. SZOFTVER 1.E. TECHNOLÓGIA

2. ANYAGOK

2.A. BERENDEZÉSEK, RÉSZEGYSÉGEK ÉS ALKATRÉSZEK

2.A.1. Folyékony aktinida fémeknek ellenálló anyagokból készült olvasztótégelyek

2.A.2. Platinabevonatú katalizátorok

2.A.3. Kompozit szerkezetek cső formájában

2.B. VIZSGÁLÓ ÉS TERMELŐ BERENDEZÉSEK

2.B.1. Trícium üzemek, létesítmények és berendezések

2.B.2. Lítium izotóp szétválasztó üzemek, létesítmények és az ezekhez tartozó berendezések

2.C. ANYAGOK

2.C.1. Alumínium

2.C.2. Berillium

2.C.3. Bizmut

2.C.4. Bór

2.C.5. Kalcium

2.C.6. Klór-trifluorid

2.C.7. Rostos és szálas anyagok, illetve prepregek

2.C.8. Hafnium

2.C.9. Lítium

2.C.10. Magnézium

2.C.11. Martenzites acél

2.C.12. Rádium-226

2.C.13. Titán

2.C.14. Wolfram

2.C.15. Cirkónium

2.C.16. Nikkel por és porózus nikkel fém

2.C.17. Trícium

2.C.18. Hélium-3

2.C.19. Alfa-sugárzó radionuklidok

2.D. SZOFTVER

2.E. TECHNOLÓGIA

3. URÁNIZOTÓP SZÉTVÁLASZTÓ BERENDEZÉSEK ÉS RÉSZEGYSÉGEK (A Nukleáris Termékellenőrzési Jegyzékben nem szereplő termékek.)

3.A. BERENDEZÉSEK, RÉSZEGYSÉGEK ÉS ALKATRÉSZEK

3.A.1. Frekvenciaváltók vagy generátorok

3.A.2. Lézerek, lézererősítők és oszcillátorok

3.A.3. Szelepek

3.A.4. Szupravezető szolenoid elektromágnesek

3.A.5. Nagy teljesítményű egyenáramú tápegységek

3.A.6. Nagyfeszültségű egyenáramú tápegységek

3.A.7. Nyomástávadók

3.A.8. Vákuum szivattyúk

3.B. VIZSGÁLÓ ÉS TERMELŐ BERENDEZÉSEK

3.B.1. Elektrolitikus cellák fluor gyártáshoz

3.B.2. Rotor gyártó és szerelő berendezések, rotor beállító berendezések és csőrugó kialakító tüskék és matricák

3.B.3. Centrifugális, többsíkú kiegyensúlyozó gépek

3.B.4. Szálsodró gépek és kapcsolódó berendezések

3.B.5. Elektromágneses izotóp szétválasztok

3.B.6. Tömegspektrométerek és ezek ionforrásai

3.C. ANYAGOK

3.D. SZOFTVER 3.E. TECHNOLÓGIA

4. NEHÉZVÍZ ELŐÁLLÍTÓ ÜZEMEKHEZ

KAPCSOLÓDÓ BERENDEZÉSEK

(A Nukleáris Termékellenőrzési Jegyzékben nem szereplő termékek.)

4.A. BERENDEZÉSEK, RÉSZEGYSÉGEK ÉS ALKATRÉSZEK

4.A.1. Speciális töltetek

4.A.2. Szivattyúk

4.A.3. Turboexpanderek vagy turboexpander-kompresszor egységek

4.B. VIZSGÁLÓ ÉS TERMELŐ BERENDEZÉSEK

4.B.1. Víz - hidrogén-szulfid cserélő tányéros oszlopok és belső érintkeztetők

4.B.2. Hidrogén-kriogén desztillációs oszlopok

4.B.3. Ammónia szintézis konverterek vagy szintézis egységek

4.C. ANYAGOK 4.D. SZOFTVER 4.E. TECHNOLÓGIA

5. NUKLEÁRIS ROBBANÓSZERKEZETEK KIFEJLESZTÉSÉHEZ VALÓ VIZSGÁLÓ-ÉS MÉRŐESZKÖZÖK

5. A. BERENDEZÉSEK, RÉSZEGYSÉGEK ÉS ALKATRÉSZEK

5.A.1. Fotoelektron-sokszorozó csövek

5.B. VIZSGÁLÓ ÉS TERMELŐ BERENDEZÉSEK

5.B.1. Impulzus-röntgen berendezés vagy impulzus elektrongyorsítók

5.B.2. Többfokozatú könnyűgáz ágyúk vagy egyéb nagysebességű ágyúk

5.B.3. Mechanikus forgatású tükör-reflexes kamerák

5.B.4. Elektronikus streak- és kockázó kamerák, csövek és berendezések

5.B.5. Speciális műszerek hidrodinamikai kísérletekhez

5.B.6. Nagy sebességű impulzusgenerátorok

5.C. ANYAGOK 5.D. SZOFTVER 5.E. TECHNOLÓGIA

6. NUKLEÁRIS ROBBANÓSZERKEZETEK ALKATRÉSZEI

6.A. BERENDEZÉSEK, RÉSZEGYSÉGEK ÉS ALKATRÉSZEK

6. A.1. Detonátorok és többpontos iniciátor rendszerek

6.A.2. Gyújtóegységek és ezekkel egyenértékű nagy

áramerősségű impulzusgenerátorok

6.A.3. Kapcsoló berendezések

6.A.4. Impulzusüzemű kondenzátorok

6.A.5. Neutrongenerátor rendszerek

6.B. VIZSGÁLÓ ÉS TERMELŐ BERENDEZÉSEK

6.C. ANYAGOK

6.C.1. Nagyhatású robbanóanyagok vagy keverékek

6.D. SZOFTVER

6.E. TECHNOLÓGIA

1. IPARI BERENDEZÉSEK

1.A. BERENDEZÉSEK, RÉSZEGYSÉGEK ÉS ALKATRÉSZEK

1.A.1. Nagy sűrűségű (ólomüveg vagy más) sugárzásárnyékoló ablakok, valamint az ezekhez speciálisan tervezett keretek, amelyek rendelkeznek az összes alábbi jellemzővel:

a) a hideg felület nagyobb mint 0,09 m2;

b) sűrűségük nagyobb mint 3 g/cm3; és

c) vastagságuk 100 mm vagy annál nagyobb.

Műszaki megjegyzés: Az l.A.1. a) pontban szereplő hideg felület az ablaknak a tervezés során figyelembe vett felhasználáskor a legalacsonyabb sugárzási szintnek kitett, megfigyelési területe.

1.A.2. Sugárzásálló TV kamerák és a hozzájuk tartozó lencsék, amelyeket speciálisan sugárzásállónak terveztek vagy minősítettek és képesek ellenállni 5 x 104 Gy (szilícium) sugárzásnak üzemi károsodás nélkül.

Műszaki megjegyzés: A Gy (szilícium) kifejezés egy ionizáló sugárzásnak kitett árnyékolás nélküli szilícium mintadarab által elnyelt, J/kg-ban kifejezett energiára vonatkozik.

1.A.3. Robotok, megfogó szerkezetek és vezérlőegységek az alábbiak szerint:

a) Robotok vagy megfogó szerkezetek melyek az alábbi jellemzők valamelyikével rendelkeznek:

1. speciálisan a nagyhatású robbanóanyagok kezelésére vonatkozó nemzeti biztonsági szabványok előírásainak megfelelően lettek tervezve (pl. a nagyhatású robbanóanyagok villamos szabvány besorolásának való megfelelés); vagy

2. speciálisan sugárzásállónak lettek tervezve vagy minősítve, hogy képesek legyenek ellenállni 5 x 104 Gy (szilícium) sugárzásnak üzemi károsodás nélkül;

Műszaki megjegyzés: A Gy (szilícium) kifejezés egy ionizáló sugárzásnak kitett árnyékolás nélküli szilícium mintadarab által elnyelt, J/kg-ban kifejezett energiára vonatkozik.

b) az l.A.3. a) pont szerinti robotokhoz vagy megfogó szerkezetekhez speciálisan tervezett vezérlő egységek.

Megjegyzés: Az l.A.3. pont nem szabályozza a nem atomenergia ipari felhasználásra tervezett robotokat, mint például a gépkocsi festékszóró fülkéket.

Műszaki megjegyzés:

1. Robotok

Az l.A.3. pont szerinti robot olyan manipulátor, amely lehet folyamatos vagy pontról pontra elven működő, tartalmazhat érzékelőket (szenzorokat), és rendelkezik az összes alább felsorolt jellemzővel:

a) többfunkciós;

b) képes beállítani vagy mozgatni anyagokat, alkatrészeket, szerszámokat vagy speciális eszközöket, különböző, a három dimenzióban végrehajtott mozgások útján;

c) három vagy több, zárt vagy nyitott láncú szervokészüléket tartalmaz, melyek között léptető motorok is lehetnek; és

d) felhasználó által programozható, tanítás/visszajátszás módszerével vagy elektronikus számítógép segítségével (amely programozható logikájú vezérlőegység), vagyis mechanikai beavatkozás nélkül.

1. megjegyzés:

A fenti meghatározásban a szenzor jelentése valamely fizikai jelenség érzékelője, amelynek kimenete (a vezérlőegység által lefordítható jellé történő átalakítást követően) képes programok generálására vagy programozott utasítások vagy numerikus program adatok módosítására. Idetartoznak a gépi látási, infravörös leképezési, akusztikus leképezési, letapogatási, inerciális pozíció-meghatározási, optikai vagy akusztikai távolságmérési illetve erő- vagy nyomaték-meghatározási képességekkel rendelkező szenzorok.

2. megjegyzés:

A fenti meghatározásban a "felhasználó által programozható" jelentése olyan szolgáltatás, amely lehetővé teszi a felhasználó számára programok beillesztését, módosítását vagy cseréjét az alábbiaktól eltérő módon:

a) a huzalozás vagy bekötések fizikai megváltoztatása; vagy

b) funkcióvezérlés beállítása, beleértve a paraméterek bevitelét.

3. megjegyzés:

A fenti meghatározás nem vonatkozik az alábbi eszközökre:

a) manipulátorok, melyek csak manuálisan) távirányítással kezelhetők;

b) rögzített sorrendű mozgással rendelkező mechanizmusok, melyek automatikusan mozgatják az eszközöket és mechanikusan rögzített program szerinti mozgásokkal üzemelnek. A program mechanikusan korlátozott, rögzített eszközök, pl. ütközők vagy bütykök segítségével. A műveletek sorrendje, az út vagy az ütközők kiválasztása nem variálható vagy cserélhető mechanikus, elektronikus. vagy villamos eszközökkel;

c) mechanikus vezérlésű változtatható sorrendű manipulátorok, melyek automatikusan mozgatják az eszközöket, és mechanikusan rögzített program szerinti mozgásokkal üzemelnek. A program mechanikusan korlátozott, rögzített, de állítható eszközök, mint pl. ütközők vagy bütykök segítségével. A műveletek sorrendje, és az utak vagy a szögek kiválasztása rögzített programon belül variálható. A program variálása vagy módosítása (pl. az ütközők állítása vagy a bütykök kicserélése) egy vagy több mozgó tengely esetében csak mechanikus műveletek útján hajtható végre;

d) nem szervo vezérlésű változtatható sorrendiségű manipulátorok, mely eszközök mozgatása automatizált, és mechanikusan rögzített, programozott mozgásoknak megfelelően üzemelnek. A program variálható, de a folyamat csak a mechanikusan rögzített elektronikus eszközökről vagy állítható végállás-kapcsolókról kapott bináris jelre fut;

e) descartes-féle koordinátás manipulátor rendszerként meghatározott rakodó kar, melyet függőleges elrendezésű tároló tartályok integrális részeként gyártottak, és feladata, az ezen tartályok tartalmához való hozzáférés, tárolás vagy kivétel céljából.

2. Megfogó szerkezetek

Az 1.A.3. pont szerinti megfogó szerkezetek magukba foglalják a megfogókat (gripper), működő szerszámozott egységeket és minden egyéb szerszámot, mely az alaplemezre van rögzítve a robot manipulátor karjának végén.

Megjegyzés: A fenti meghatározásban a működő szerszámozott egységek jelentése olyan berendezés, amely a mozgatóerő, feldolgozó energia munkadarabokra történő átvitelére szolgál.

1.A.4. Távirányítású manipulátorok, amelyek radiokémiai szétválasztási műveletekben és forrókamrákban távirányítású műveletekhez használhatók, és amelyek az alábbi jellemzőkkel rendelkeznek:

a) képesek keresztülnyúlni 0,6 m vagy annál vastagabb forrókamra-falon (falon keresztül történő működés); vagy

b) képesek átnyúlni forrócella 0,6 m vagy vastagabb fala felett (falon át történő működés).

Műszaki megjegyzés: A távirányítású manipulátorok a kezelő tevékenységét viszik át az operációs karhoz és a végén lévő megfogószerkezethez. Lehetnek master/slave típusúak, illetve botkormánnyal vagy billentyűzettel irányíthatóak.

1.B. VIZSGÁLÓ ÉS TERMELŐ BERENDEZÉSEK

1.B.1. Falredukáló gépek falredukáló funkciókkal rendelkező fémnyomó szerszámgépek, valamint tüskék az alábbiak szerint:

a) mindkét alábbi jellemzővel rendelkező szerszámgépek: 1. három vagy több (aktív vagy megvezető) görgővel rendelkeznek; vagy

2. a gyártó műszaki specifikációja szerint felszerelhetők számjegyvezérlésű egységekkel vagy számítógép vezérléssel;

b) támasztótüskék, amelyek 75 mm és 400 mm közötti belső átmérőjű hengeres rotorok kialakítására alkalmasak.

Megjegyzés: Az 1.B.1. a) pont csak azokra a gépekre vonatkozik, melyekben csak egy görgő végzi a fém alakítását, és a két kiegészítő görgő, amelyek nem vesz részt közvetlenül az alakításban, a tüske megtámasztását végzi.

1.B.2. Az alábbi szerszámgépek, amelyek alkalmasak fémek, kerámiák és kompozitanyagok megmunkálására vagy forgácsolására és a gyártó műszaki specifikációja szerint elláthatók két vagy több tengelyen való egyidejű kontúrvezérlést lehetővé tevő elektronikus egységekkel:

Megjegyzés: A hozzátartozó szoftverrel vezérelt számjegyvezérlésű egységeket lásd az 1.D.3. pontban.

a) Esztergálásra szolgáló szerszámgépek, amelyek pozícionálási pontossága az összes lehetséges kompenzálással együtt az ISO 230/2 (1988) szerint meghatározva jobb (kisebb), mint 6 μm bármely lineáris tengely mentén (a teljes pozicionálásra), a 35 mm-nél nagyobb átmérő megmunkálására alkalmas gépek esetében.

Megjegyzés: Nem tartoznak az 1.B.2. a) pont alapján ellenőrzés alá az olyan rúdautomaták (Swissturn), amelyek csak rúdelőtolással képesek a megmunkálásra és a maximális megmunkálható rúd átmérője nem haladja meg a 42 mm-t, valamint nem szerelhetők fel tokmánnyal. Ezen gépek képesek lehetnek a 42 mm-nél kisebb munkadarabok fúrására és/vagy marására.

b) Marásra szolgáló szerszámgépek, melyek rendelkeznek az alábbi tulajdonságok valamelyikével:

1. pozícionálási pontosságuk az összes lehetséges kompenzálással együtt az ISO 230/2 (1988) szerint meghatározva jobb (kisebb), mint 6 μFm bármely lineáris tengely mentén (a teljes pozicionálásra); vagy

2. két vagy több kontúrozó forgótengellyel rendelkeznek.

Megjegyzés: Az l.B.2. b) pont nem vonja ellenőrzés alá az alábbi két tulajdonsággal rendelkező marógépeket:

1. az "x"-tengely pályája nagyobb mint 2 m; és

2. a teljes pozicionálási pontossága az "x"-tengely mentén az ISO 230/2 (1988) szerint meghatározva rosszabb (több) mint 30 μm.

c) Köszörülésre szolgáló szerszámgépek, melyek rendelkeznek az alábbi tulajdonságok bármelyikével:

1. pozícionálási pontosságuk az összes lehetséges kompenzálással együtt az ISO 230/2 (1988) szerint meghatározva jobb (kisebb), mint 4 μm bármely lineáris tengely mentén (a teljes pozicionálásra); vagy

2. két vagy több kontúrozó forgótengellyel rendelkeznek.

Megjegyzés: Az 1.B.2. c) pont nem vonja ellenőrzés alá az alábbi köszörűgépeket:

1. hengeres külső, belső és külső-belső köszörűgépek, amelyek rendelkeznek az összes alábbi tulajdonsággal:

a) hengeres köszörülésre korlátozottak;

b) a megmunkálható munkadarab maximális külső átmérője vagy hossza 150 mm;

c) egy időben maximálisan két tengelyük koordinálható kontúrvezérlésre; és

d) nincs "c" kontúrozó tengelyük;

2. koordináta-köszörűk, amelyek csak "x", "y", "c" és "a" tengellyel rendelkeznek, ahol a "c" tengelyt, arra használják, hogy merőlegesen tartsa a köszörűkövet a munkafelületre és az "a" tengelyt palástgörbék köszörülésére konfigurálták;

3. szerszám- vagy marókés köszörűgépek, a szerszámok vagy a marókések gyártására speciálisan tervezett szoftverrel; vagy

4. forgattyús tengelyek vagy excentertengelyek köszörülésére szolgáló köszörűk.

d) Huzal nélküli típusú elektromos szikraforgácsoló gépek (EDM), amelyek két vagy több kontúrozó forgótengellyel rendelkeznek, amelyek egy időben koordinálhatok kontúrvezérlésre.

Megjegyzés: Az egyes szerszámgép típusok esetében az egyedi gépvizsgálat helyett az alábbi eljárások alapján az ISO 230/2 (1988) vagy annak hazai megfelelője szerinti mérésekkel meghatározott garantált pozícionálási pontosság is használható, amennyiben azt hazai hatóságok rendelkezésére bocsátották, és az elfogadta.

A garantált pozícionálási pontosság meghatározása az alábbi módon történik:

1. Válasszon ki öt darabot a vizsgálni kívánt géptípusból.

2. Mérje meg az ISO 230/2 (1988) szerint a lineáris tengelyek pontosságait.

3. Határozza meg az (A) pontossági értékeket az egyes gépek egyes tengelyeihez. A pontossági érték kiszámításának módja az ISO 230/2 (1988) szabványban található meg.

4. Határozza meg az egyes tengelyek átlagos pontossági értékét. Ezek az átlagos értékek lesznek az adott modell egyes tengelyeinek garantált pozícionálási pontosságai (Áx, Áy...).

5. Mivel az 1.B.2. pont az egyes lineáris tengelyekre vonatkozik, annyi garantált pozícionálási pontosságot kapunk, ahány lineáris tengely van.

6. Amennyiben az 1.B.2. a), 1.B.2. b) vagy 1.B.2. c) pont alapján nem ellenőrzött a szerszámgépek valamelyik tengelyének garantált pozícionálási pontossága köszörűgépek esetén jobb (kisebb), mint 6 μm, és maró- és esztergagépek esetén jobb (kisebb), mint 8 μm, mindkettő az ISO 230/2 (1988) szerint mérve, akkor a gép gyártójának

18 hónaponként ismételten garantálnia kell a pontossági szintet. Műszaki megjegyzés:.

1. A tengely nómenklatúrának meg kell felelnie az

ISO 841, Számjegyvezérlésű Gépek, Tengelyek és Mozgások Nómenklatúrája nemzetközi szabványnak.

2. Nem számítanak a kontúrozó tengelyek teljes számához a másodlagos párhuzamos kontúrozó tengelyek, azaz a másodlagos forgó tengelyek, amelyek középvonala párhuzamos az elsődleges forgó tengelyekkel.

3. A forgó tengelyeknek nem kell feltétlenül képesnek lenniük 360°-ban való elfordulásra. A forgó tengelyt lineáris eszköz is hajthatja, mint pl. csavar vagy fogasléc.

1.B.3. Méretellenőrző gépek, eszközök vagy rendszerek, az alábbiak szerint:

a) Számítógép- vagy számjegyvezérlésű méretellenőrző gépek, melyek mindkét alábbi jellemzővel rendelkeznek:

1. két vagy több tengelyük van; és

2. az egydimenziós hosszúságmérési bizonytalanság egyenlő vagy jobb (kisebb) mint (1,25 + L/1000) μm, melyet olyan mintával teszteltek, melynek pontossága jobb (kevesebb) mint 0,2 μm ("L" a mért hosszúság milliméterben) (Hiv: VDI/VDE 2617 l és 2 rész).

b) Lineáris elmozdulást mérő eszközök az alábbiak szerint:

1. érintés nélküli mérőrendszer, melynek felbontó képessége egyenlő vagy jobb (kisebb) mint 0,2 μm, 0,2 mm-ig terjedő mérési tartományban,

2. lineáris változójú, induktív útjel adó (LVDT) rendszerek, melyek mindkét alábbi jellemzővel rendelkeznek:

a) a linearitás egyenlő vagy jobb (kisebb) mint 0,1%, 5 mm-ig terjedő mérési tartományban, és

b) az eltérés egyenlő vagy jobb (kisebb) mint 0,1%/nap, szabványos környezeti, vizsgálati szobahőmérséklet ± l K-en.

3. mérőrendszerek, melyek mindkét alábbi jellemzővel rendelkeznek:

a) lézert tartalmaznak; és

b) legalább 12 órán keresztül tartják, szabványhőmérséklet körüli 1 K hőmérséklet intervallumban és szabvány nyomáson:

1. a 0,1 μm vagy annál jobb felbontó képességet a teljes mérési tartományra; és

2. a mérési bizonytalanság egyenlő vagy kisebb (jobb) mint (0,2 + L/2000) μm (L a mért hosszúság milliméterben);

Megjegyzés: Az l.B.3. b) 3. pont nem vonja ellenőrzés alá azokat a zárt- vagy nyitott hurkos visszacsatolás nélkül interferometrikus mérőrendszereket, melyek lézert alkalmaznak a szerszámgépek szánmozgás-hibájának mérésére;

továbbá a méretellenőrző gépeket vagy hasonló berendezéseket.

c) Szögelfordulás-mérő műszerek, melyek szögeltérési hibája egyenlő vagy jobb (kisebb) mint 0,00025°.

Megjegyzés: Az 1.B.3. c) pont nem vonja ellenőrzés alá az optikai műszereket, mint pl. autokollimátorokat, melyekben párhuzamos fényt használnak tükrök szögelfordulásának detektálására.

d) A félhéjak (hemishells) egyidejű lineáris és szögméret ellenőrzésre alkalmas rendszerek, melyek mindkét alábbi jellemzővel rendelkeznek:

1. a mérési bizonytalanság bármely lineáris tengely mentén egyenlő vagy kisebb (jobb) mint 3,5 μm/5 mm; és

2. a szöghelyzet eltérés (szöghiba) egyenlő vagy, kisebb mint 0,02°.

Megjegyzés:

1. Az l.B.3. pont abban az esetben vonja ellenőrzés alá a mérőeszközként is alkalmazható szerszámgépeket, ha megfelelnek vagy meghaladják a szerszámgép funkcióra, illetve a mérőgép funkcióra meghatározott kritériumokat.

2. Az l.B.3. pont szerinti gépek abban az esetben esnek ellenőrzés alá, ha működési tartományukon belül bárhol túllépik az ellenőrzés küszöbértékeit.

Műszaki megjegyzések:

1. A méretellenőrző rendszer mérési bizonytalanságának meghatározására alkalmazott tapintónak meg kell felelnie a VDI/VDE 2617; 2, 3 és 4 részében leírtaknak.

2. A jelen pontban szereplő minden mérési érték plusz/mínuszt jelent, vagyis nem a teljes sávot jelenti.

1.B.4. Szabályozott atmoszférájú (vákuumos vagy inert gázos) indukciós kemencék vagy azok tápegységei az alábbiak szerint:

a) Kemencék az összes alábbi jellemzővel:

1. képesek 1123 K (850 °C) feletti üzemelésre;

2. 600 mm átmérőjű vagy annál kisebb indukciós tekerccsel rendelkeznek; és :

3. 5 kW vagy nagyobb teljesítmény felvételére tervezték őket.

Megjegyzés: Az 1.B.4. pont nem vonja ellenőrzés alá a félvezetők gyártása során történő felhasználásra tervezett kemencéket.

b) Speciálisan az 1.B.4. a) pont szerinti kemencékhez tervezett 5 kW vagy nagyobb megadott kimenő teljesítményű tápegységek.

1.B.5. Izosztatikus prések és a hozzájuk tartozó berendezések az alábbiak szerint:

a) Mindkét alábbi jellemzővel rendelkező izosztatikus prések:

1. alkalmasak 69 MPa vagy annál nagyobb maximális üzemi nyomás elérésére; és

2. kamraterük belső átmérője meghaladja a 152 mm-t;

b) Az l.B.5. a) pont szerinti izosztatikus présekhez speciálisan tervezett szerszámok, formák és kezelőszervek. Műszaki megjegyzés:

1. Az l.B.5. pontban az izosztatikus prések olyan berendezéseket jelentenek, amelyek képesek egy zárt üreg nyomás alá helyezésére különböző közegek (gáz, folyadék, szilárd részecskék stb.) segítségével úgy, hogy az üregen belül az valamennyi irányból egyforma nyomást gyakorol a munkadarabra vagy anyagra.

2. Az l.B.5. pontban a belső kamraméret a kamrának az a része, ahol mind az üzemi hőmérsékletet, mind az üzemi nyomást elérik, és nem foglalja magába a foglalatokat. Méretként a nyomókamra belső átmérője és a szigetelt tűzkamra belső átmérője közül a kisebb veendő figyelembe.

1.B.6. Rázásállóságot vizsgáló rendszerek, berendezések és alkatrészek az alábbiak szerint:

a) Elektrodinamikus rázásállóságot vizsgáló rendszerek az összes alábbi jellemzővel:

1. visszacsatolást vagy zárt láncú vezérlési technikát alkalmaz és digitális vezérlőt tartalmaz;

2. 20 Hz és 2000 Hz között 10 g-vel (RMS) vagy annál jobbal képesek rezgetni; és

3. és 50 kN (csupasz asztal módszerrel mérve) vagy annál nagyobb erők keltésére képesek;

b) Rázásállósági vizsgálatokhoz digitális vezérlők olyan különlegesen tervezett szoftverrel kombinálva, melyeknek a valós idejű sávszélessége nagyobb, mint 5 kHz, és azokat a fenti l.B.6. a) pontban lévő rendszerekben történő felhasználásra tervezték.

c) Vibrációs erőkifejtők (rázóegységek) összekapcsolt erősítőkkel vagy azok nélkül, melyek (csupasz asztal módszerrel mérve) 50 kN vagy annál nagyobb erők keltésére képesek és a fenti 1.B.6. a) pontban szereplő rendszerekhez használhatók.

d) Próbatest megtámasztó szerkezetek és a többszörös rázóegységeket komplett rázórendszerekbe összefogó elektronikus egységek, mely rendszerek effektív eredő ereje 50 kN vagy nagyobb (csupasz asztal módszerrel mérve) és az 1.B.6. a) pontban szereplő rendszerekhez használhatók.

Műszaki megjegyzés: Az 1.B.6. pontban a csupasz asztal kifejezés egy sík asztalt vagy felületet jelent, készülékek vagy szerelvények nélkül.

1.B.7. Vákuum vagy más szabályozott atmoszférájú kohászati olvasztó- és öntőkemencék, illetve a hozzájuk kapcsoló berendezések, az alábbiak szerint:

a) Villamos ívű átolvasztó- és öntőkemencék, amelyek rendelkeznek mindkét alábbi tulajdonsággal:

1. felhasználható elektróda-kapacitásuk 1000 cm3 és 20 000 cm3 között van; és

2. alkalmasak 1973 K (1700 °C) olvasztási hőmérséklet feletti üzemelésre;

b) Elektronsugaras olvasztó-, valamint plazmaporlasztású és olvasztókemencék, amelyek rendelkeznek mindkét alábbi tulajdonsággal:

1. 50 kW vagy nagyobb teljesítményűek; és

2. alkalmasak 1473 K (1200 °C) olvasztási hőmérséklet feletti üzemelésre;

c) Az 1.B.7. a) és az 1.B.7. b) pont szerinti kemencékkel történő felhasználáshoz kialakított számítógépes vezérlő-és megfigyelő rendszerek.

1.C. ANYAGOK

1.D. SZOFTVER

1.D.1. Speciálisan az 1.A.3., 1.B.1., 1.B.3., 1.B.5., 1.B.6. a), 1.B.6. b), 1.B.6. d) vagy 1.B.7. pontok szerinti berendezésekkel történő használatra tervezett szoftver.

Megjegyzés: A speciálisan az 1.B.3. d) pont szerinti rendszerekhez tervezett szoftver magába foglalja a falvastagság és a kontúr egyidejű mérésére szolgáló szoftvert.

1.D.2. Az 1.B.2. pont szerinti berendezések fejlesztéséhez, gyártásához vagy használatához speciálisan tervezett szoftver.

1.D.3. Azon elektromos berendezések vagy rendszerek bármely kombinációjához való szoftver, amely lehetővé teszi ezeknek az eszközöknek a számjegyvezérlő egységekként való működését úgy, hogy 5 vagy annál több interpolációs tengelyt képes egyidejűleg kontúrvezérlésre koordinálni.

Megjegyzések:

1. Ellenőrzés alatt áll a szoftver, függetlenül attól, hogy külön, vagy egy számjegyvezérlésű egységben, vagy bármilyen elektronikus eszközben vagy rendszerben kerül exportálásra.

2. Az l.D.3. pont nem vonja ellenőrzés alá a vezérlőegység vagy a szerszámgép gyártója által az l.B.2. pont alapján nem ellenőrzött szerszámgép működtetésére speciálisan tervezett vagy módosított szoftvert.

1.E TECHNOLÓGIA

1.E.1. A "Technológia Ellenőrzés" című fejezetben meghatározott technológia az 1.A.-1.D. pontok szerinti berendezések, anyagok vagy szoftver fejlesztéséhez, gyártásához vagy használatához.

2. ANYAGOK

2.A. BERENDEZÉSEK, RÉSZEGYSÉGEK ÉS ALKATRÉSZEK

2.A.1. Folyékony aktinida fémeknek ellenálló anyagból készült olvasztótégelyek, az alábbiak szerint:

a) mindkét alábbi tulajdonsággal rendelkező olvasztótégelyek:

1. 150 cm3 (150 ml) és 8000 cm3 (8 1) közötti űrtartalom; és

2. az alábbi 98 tömegszázalék vagy annál nagyobb tisztaságú anyagok bármelyikéből készültek, illetve azzal vannak bevonva:

a) Kalcium-fluorid (CaF2);.

b) Kalcium-cirkonát (metacirkonát) (Ca2ZrO3);

c) Cérium-szulfid (Ce2S3);

d) Erbium-oxid (Er2O3);

e) Hafnium-oxid (HfO2);

f) Magnézium-oxid (MgO),

g) Nitridált nióbium-titán-wolfram ötvözet (kb. 50% Nb, 30% Ti, 20% W);

h) Ittrium-oxid (Y2O3); i) Cirkónium-oxid (ZrO2);

b) az összes alábbi tulajdonsággal rendelkező olvasztótégelyek:

1. 50 cm3 (50 ml) és 2000 cm3 (2 l) közötti űrtartalom;

2. 98 tömegszázalék vagy annál nagyobb tisztaságú tantálból készültek, illetve azzal vannak bevonva; és

3. tantál-karbiddal, nitriddel vagy boriddal (vagy azok bármilyen kombinációjával) vannak bevonva.

2.A.2. A trícium nehézvízből történő visszanyerésére vagy nehézvíz előállítására szolgáló, a hidrogén és a víz közötti hidrogénizotóp cserereakció elősegítésére speciálisan tervezett vagy készített, platinával bevont katalizátorok.

2.A.3. Kompozit szerkezetek cső formájában, amelyek rendelkeznek mindkét alábbi jellemzővel:

a) 75 mm és 400 mm közötti belső átmérő; és

b) a 2.C.7. a) pont szerinti szálas és rostos anyagokból vagy a 2.C.7. c) pont szerinti szén-prepreg anyagokból készültek.

2.B. VIZSGÁLÓ ÉS TERMELŐ BERENDEZÉSEK

23.1. Trícium üzemek vagy létesítmények és azok berendezései az alábbiak szerint:

a) trícium termelésére, visszanyerésére, kivonására, koncentrálására vagy kezelésére szolgáló létesítmények vagy üzemek;

b) trícium létesítmények vagy üzemek berendezései az alábbiak szerint:

1. hidrogén vagy hélium hűtőegységek, amelyek képesek 23 K (-250 °C) alatti hőmérsékletre hűteni és hűtőteljesítményük nagyobb mint 150 watt;

2. hidrogénizotóp-tároló- vagy tisztítórendszerek, amelyekben fémhidrideket alkalmaznak tároló vagy tisztító közegként.

2.B.2. Lítiumizotóp leválasztó létesítmények, üzemek és berendezések az alábbiak szerint:

a) lítiumizotópok leválasztására szolgáló létesítmények vagy üzemek;

b) lítiumizotópok leválasztására szolgáló berendezések az alábbiak szerint:

1. lítium amalgámok számára tervezett betétes folyadék-folyadék cserélőtornyok;

2. higany és lítium amalgám szivattyúk;

3. lítium amalgám elektrolitikus cellák;

4. elgőzölögtetők koncentrált lítium hidroxid oldatokhoz.

2.C. ANYAGOK

2.C.1. Alumíniumötvözetek, melyek rendelkeznek mindkét alábbi jellemzővel:

a) képesek elviselni 460 MPa vagy nagyobb húzófeszültséget 293 K hőmérsékleten; és

b) cső alakúak vagy tömör hengeres kivitelűek (beleértve a kovácsdarabokat is), és külső átmérőjük több mint 75 mm.

Műszaki megjegyzés: A2.C.1. pontban a "képes elviselni" kifejezés egyaránt vonatkozik az alumíniumötvözetekre hőkezelés előtt, illetve után.

2.C.2. Berillium fém, ötvözetek, melyek több mint 50 súlyszázaléknyi berilliumot tartalmaznak, berillium tartalmú vegyületek és ezekből készült termékek, illetve az azok bármelyikéből való hulladék vagy törmelék.

Megjegyzés: A 2.C.2. pont nem vonja ellenőrzés alá az alábbiakat:

a) fém ablakok röntgengépekhez vagy furatszelvényező berendezésekhez;

b) oxidból készült alkatrészek, késztermék vagy félkész formában, speciálisan elektronikus alkatrészekhez tervezve vagy mint hordozók elektronikus áramkörökhöz;

c) berill (alumínium és berillium szilikát) smaragdok és akvamarinok formájában.

2.C.3. A mindkét alábbi jellemzővel rendelkező bizmut:

a) tisztasága 99,99 tömegszázalék vagy annál nagyobb; és

b) kevesebb, mint 10 ppm ezüstöt tartalmaz.

2.C.4. A bór-10 (10B) izotópban a természetes izotópelőfordulásnál nagyobb mértékben dúsított bór az alábbiak szerint: elemi bór, bórtartalmú vegyületek, keverékek, azokból készült termékek, illetve az azok bármelyikéből való hulladék vagy törmelék.

Megjegyzés: A 2.C.4. pontban a bórtartalmú keverékek magukba foglalják a borral adalékolt anyagokat.

Műszaki megjegyzés: A bór-10 izotóp természetes előfordulási gyakorisága megközelítőleg 18,5 tömegszázalék (20 atomszázalék).

2.C.5. Mindkét alábbi jellemzővel rendelkező kalcium:

a) súly szerint kevesebb, mint 1000 ppm fémszennyeződést tartalmaz a magnézium kivételével; és

b) súly szerint kevesebb, mint 1000 ppm bórt tartalmaz.

2.C.6. Klór-trifluorid (ClF3).

2.C.7. Rostos és szálas anyagok, illetve prepreg (gyantával előre impregnált vázanyag) anyagok az alábbiak szerint:

a) Az alábbi jellemzők bármelyikével rendelkező szénvagy aramid rostos és szálas anyagok:

1. fajlagos modulus 12,7 x 106 m vagy nagyobb; vagy

2. fajlagos szakítószilárdság 23,5 x 104 m vagy nagyobb.

Megjegyzés: A 2.C.7. a) pont nem vonja ellenőrzés alá a 0,25 tömegszázalék vagy annál több észter bázisú rostfelület modifikálót tartalmazó aramid rostos és szálas anyagokat.

b) Mindkét alábbi jellemzővel rendelkező üvegszálas és rostos anyagok:

1. fajlagos modulus 3,18 x106 m vagy nagyobb; vagy 2. fajlagos szakítószilárdság 7,62 x 104 m vagy nagyobb.

c) Hőre keményedő gyantával impregnált, 15 mm-nél nem nagyobb szélességű folytonos cérnák, rovingok, zsinórok vagy szalagok (prepreg), melyek a 2.C.7. a) vagy a 2.C.7. b) pontban meghatározott szén- vagy üvegszálas és rostos anyagokból készültek.

Műszaki megjegyzés: A gyanta adja a kompozitanyag mátrixát.

Műszaki megjegyzések:

1. A 2.C.7. pontban a fajlagos modulus a N/m2-ben kifejezett Young-modulus osztva a N/m3-ben kifejezett fajsúllyal 296 ±2 K (23 ±2 °C) hőmérsékleten, és 50 ±5% relatív páratartalom mellett.

2. A 2.C.7. pontban a fajlagos szakítószilárdság a N/m2-ben kifejezett szakítószilárdság osztva a N/m3-ben kifejezett fajsúllyal 296 ±2 K (23 ±2 °C) hőmérsékleten, és 50 ± 5% relatív páratartalom mellett.

2.C.8. Hafnium fém, több mint 60 tömegszázaléknyi hafniumot tartalmazó ötvözetek és vegyületek és az ezekből készült termékek, illetve az azok bármelyikéből való hulladék vagy törmelék.

2.C.9. Lítium-6 (6Li) izotópban a természetes izotópelőfordulásnál nagyobb mértékben dúsított lítium és a dúsított lítiumot tartalmazó termékek vagy eszközök az alábbiak szerint: elemi lítium, lítiumot tartalmazó ötvözetek, vegyületek és keverékek, az azokból készült gyártmányok, illetve az azok bármelyikéből való hulladék vagy törmelék.

Megjegyzés: A 2.C.9. pont nem vonja ellenőrzés alá a termolumineszcens dozimétereket.

Műszaki megjegyzés: A lítium-6 izotóp természetes előfordulási gyakorisága megközelítőleg 6,5 súlyszázalék (7,5 atomszázalék).

2.C.10. Mindkét alábbi jellemzővel rendelkező magnézium:

a) súly szerint kevesebb, mint 200 ppm fémszennyeződést tartalmaz a kalcium kivételével; és

b) súly szerint kevesebb, mint 10 ppm bórt tartalmaz.

2.C.11. Martenzites acél, amely képes elviselni 2050 MPa vagy annál nagyobb húzófeszültséget 293 K (20 °C) hőmérsékleten.

Megjegyzés: A 2.C.11. pont nem vonja ellenőrzés alá azokat az alkatrészeket, melyekben egyetlen lineáris méret sem haladja meg a 75 mm-t.

Műszaki megjegyzés: A 2.C.11. pontban a "képes elviselni" kifejezés egyaránt vonatkozik a martenzites acélra hőkezelés előtt, illetve után.

2.C.12. Rádium-226 (226Ra), rádium-226 ötvözetek, rá-dium-226 tartalmú vegyületek, rádium-226-t tartalmazó keverékek az azokból készült gyártmányok, illetve a fentieket tartalmazó termékek és eszközök.

Megjegyzés: A 2.C.12. pont nem vonja ellenőrzés alá

a) orvosi applikátorok;

b) 0,37 GBq-nél kevesebb rádium-226-ot tartalmazó termékek vagy készülékek.

2.C.13. Mindkét alábbi jellemzővel rendelkező titán ötvözetek:

a) képesek elviselni 900 MPa vagy annál nagyobb húzófeszültséget 293 K (20 °C) hőmérsékleten; és

b) cső formájúak vagy tömör hengeres kivitelűek (beleértve a kovácsdarabokat is) és külső átmérőjük meghaladja a 75 mm-t.

Műszaki megjegyzés: A 2.C.13. pontban a "képes elviselni" kifejezés egyaránt vonatkozik a titán ötvözetekre hőkezelés előtt, illetve után.

2.C.14. Mindkét alábbi jellemzővel rendelkező wolfram, wolframkarbid és 90 tömegszázaléknál több wolframot tartalmazó ötvözetek:

a) üreges hengerszimmetrikus alkatrészek (beleértve a hengerszelvényeket), melyek belső átmérője 100 mm és 300 mm közötti; és

b) tömegük meghaladja a 20 kg-t.

Megjegyzés: A 2.C.14. pont nem vonja ellenőrzés alá azokat a gyártmányokat, melyeket súlyokként, vagy gamma sugár kollimátorokként történő használatra terveztek.

2.C.15. Cirkónium amely 0,2 tömegszázalék hafniumot tartalmaz, az alábbiak szerint: cirkónium, cirkóniumból 50 tömegszázaléknál többet tartalmazó ötvözetek, vegyületek, ezekből készült gyártmányok, illetve az azok bármelyikéből való hulladék vagy törmelék.

Megjegyzés: A 2.C.15. pont nem vonja ellenőrzés alá az 0,10 mm-t meg nem haladó vastagságú cirkónium fóliát.

2.C.16. Nikkelpor és porózus nikkel fém az alábbiak szerint:

Megjegyzés: A gázdiffúziós válaszfalak gyártásához speciálisan előkészített nikkelporok e melléklet I. Részében vannak szabályozva.

a) mindkét alábbi jellemzővel rendelkező nikkel por:

1. 99,0 tömegszázaléknál nagyobb tisztaság; és

2. az ASTM B 330 szabvány szerint mért közepes szemcseméret 10 μm-nél kisebb;

b) a 2.C.16. a) pontban meghatározott anyagokból készített porózus nikkel fém.

Megjegyzés: A 2.C.16. pont nem vonja ellenőrzés alá az alábbiakat:

a) szálas nikkelporok

b) porózus nikkelfémből készült egyedi lemezek, melyek területe lemezenként nem haladja meg az 1000 cm2-t.

Műszaki megjegyzés: A 2.C.16. pont olyan porózus fémre vonatkozik, amelyet az 2.C.16. a) pont szerinti anyag sajtolásával és szinterezésével készítettek olyan fém előállítása céljából, melynek egész szerkezetében egymással összeköttetésben álló finom pórusok találhatók.

2.C.17. Trícium, tríciumvegyületek és tríciumot tartalmazó keverékek, amelyekben a tríciumatomok számaránya nagyobb, mint 1000 ppm, vagy az ezeket tartalmazó termékek vagy eszközök.

Megjegyzés: A 2.C.17. pont nem vonja ellenőrzés alá az 1,48 x 103 GBq tríciumnál többet semmilyen formában nem tartalmazó terméket vagy eszközt.

2.C.18. Hélium-3 (3He) vagy hélium-3 izotópban dúsított hélium, hélium-3 izotópot tartalmazó keverékek, és az előbbiek bármelyikét tartalmazó termékek és eszközök.

Megjegyzés: A 2.C.18. pont nem vonja ellenőrzés alá az 1 g-nál kevesebb hélium-3 izotópot tartalmazó termékeket vagy eszközöket.

2.C.19. Alfasugárzó radionuklidok, amelyeknek alfa bomlási ideje 10 nap és 200 év közé esik, az alábbi előfordulási alakokban.

a) elem;

b) vegyületek, melyek teljes alfa aktivitása 37 GBq kilogrammonként vagy annál nagyobb;

c) keverékek, melyek teljes alfa aktivitása 37 GBq kilogrammonként vagy annál nagyobb;

d) az előzőek bármelyikét tartalmazó termékek vagy eszközök.

Megjegyzés: A 2.C.19. pont nem vonja ellenőrzés alá a 3,7 GBq-nél kisebb alfa aktivitást tartalmazó termékeket vagy eszközöket.

2.D. SZOFTVER

2.E. TECHNOLÓGIA

2.E.1. A "Technológia Ellenőrzés" című fejezetben meghatározott technológia a 2.A-2.D. pontok szerinti

berendezések, anyagok vagy szoftver fejlesztéséhez, gyártásához vagy használatához.

3. URÁNIZOTÓP SZÉTVÁLASZTÓ BERENDEZÉSEK ÉS RÉSZEGYSÉGEK (A Nukleáris Termékellenőrzési Jegyzékben nem szereplő termékek.)

3.A. BERENDEZÉSEK, RÉSZEGYSÉGEK ÉS ALKATRÉSZEK

3.A.1. Az összes alábbi jellemzővel rendelkező frekvenciaváltók vagy generátorok:

Megjegyzés: A speciálisan a gázcentrifugás eljáráshoz tervezett frekvenciaváltók vagy generátorok a Nukleáris Termékellenőrzési Jegyzékben szerepelnek.

a) többfázisú kimenet, mely képes 40 W vagy annál nagyobb teljesítmény leadására;

b) képes üzemelni a 600-tól 2000 Hz-ig terjedő frekvenciatartományban;

c) a teljes harmonikus torzítás jobb (kevesebb), mint 10%; és

d) a frekvenciaszabályozás jobb (kevesebb), mint 0,1%. Műszaki megjegyzés: A 3.A.1. pont szerinti frekvenciaváltók konverterek vagy inverterek néven is ismeretesek.

3.A.2. Lézerek, lézererősítők és oszcillátorok az alábbiak szerint:

a) Mindkét alábbi jellemzővel rendelkező rézgőz lézerek:

1. 500 és 600 nm közötti hullámhosszakon üzemelnek; és

2. 40 W vagy annál nagyobb átlagos kimeneti teljesítményűek.

b) Mindkét alábbi jellemzővel rendelkező argonion lézerek:

1. 400 és 515 nm közötti hullámhosszakon üzemelnek; és

2. 40 W vagy annál nagyobb átlagos kimeneti teljesítményűek.

c) Valamely alábbi jellemzővel rendelkező, 1000 és 1100 nm közötti hullámhosszon üzemelő neodímium adalékos (üvegtől eltérő hordozóanyagú) lézerek az alábbiak szerint:

1. impulzus gerjesztésűek és Q-kapcsoltak, a lézer impulzus időtartama 1 ns vagy nagyobb, és az alábbi jellemzők bármelyikével rendelkeznek:

a) transzverzálisán egymódusú üzemmódban az átlagos kimeneti teljesítmény nagyobb mint 40 W; vagy

b) transzverzálisán többmódusú üzemmódban az átlagos kimeneti teljesítményük nagyobb mint 50 W; vagy

2. rendelkeznek frekvenciakétszerezéssel, mellyel 500 és 550 nm közötti kilépő hullámhossz érhető el, és az átlagos teljesítmény nagyobb, mint 40 W.

d) Az összes alábbi jellemzővel rendelkező hangolható, impulzusüzemű egymódusú festéklézer oszcillátorok:

1. 300 és 800 nm közötti hullámhosszon üzemelnek;

2. átlagos kimenő teljesítményük nagyobb, mint 1 W;

3. ismétlési frekvenciájuk nagyobb mint 1 kHz; és

4. impulzusszélességük kisebb mint 100 ns;

e) Az összes alábbi jellemzővel rendelkező hangolható, impulzusüzemű festéklézer erősítők és oszcillátorok:

1. 300 és 800 nm közötti hullámhosszon üzemelnek;

2. átlagos kimenő teljesítményük nagyobb, mint 30 W;

3. ismétlési frekvenciájuk nagyobb mint 1 kHz; és

4. impulzusszélességük kisebb mint 100 ns. Megjegyzés: A 3.A.2. e) pont nem vonja ellenőrzés alá az egymódusú oszcillátorokat.

f) Az összes alábbi jellemzővel rendelkező alexandrit lézerek:

1. 720 és 800 nm közötti hullámhosszon üzemelnek;

2. sávszélességük 0,005 nm vagy annál kisebb;

3. ismétlési frekvenciájuk nagyobb mint 125 Hz; és

4. az átlagos kimeneti teljesítményük nagyobb mint 30 W.

g) Az összes alábbi jellemzővel rendelkező impulzusüzemű széndioxid lézerek:

1. 9 000 és 11 000 nm közötti hullámhosszon üzemelnek;

2. ismétlési frekvenciájuk nagyobb mint 250 Hz;

3. átlagos kimeneti teljesítményük nagyobb mint 500 W; és

4. impulzus szélességük kisebb, mint 200 ns.

Megjegyzés: 3.A.2. g) pont nem vonja ellenőrzés alá a nagyobb teljesítményű (általában l és 5 kW közötti) ipari CO2 lézereket, melyek alkalmazási területe a vágás és hegesztés, mivel ezek a lézerek folyamatos üzeműek, vagy ha pulzáltak, impulzus szélességük 200 ns-nál nagyobb.

h) Az összes alábbi jellemzővel rendelkező impulzusüzemű excimer lézerek (XeF, XeCl, KrF):

1. 240 és 360 nm közötti hullámhosszon üzemelnek;

2. ismétlési frekvenciájuk nagyobb mint 250 Hz;

3. átlagos kimeneti teljesítményük nagyobb mint . 500 W.

i) Para-hidrogén Raman-eltolók, melyek 16 μm kimeneti hullámhosszon és 250 Hz-nél nagyobb ismétlési frekvenciával üzemelnek.

3. A.3. Az összes alábbi jellemzővel rendelkező szelepek:

a) 5 mm vagy nagyobb névleges átmérőjük van;

b) csőharmonika tömítéssel rendelkeznek, és

c) teljes egészében alumíniumból, alumíniumötvözetekből, nikkelből, illetve 60 súlyszázalék vagy annál nagyobb nikkeltartalmú ötvözetekből készültek, vagy ezekkel vannak bevonva.

Műszaki megjegyzés: Az eltérő kimeneti és bemeneti átmérőjű szelepek esetében a fenti névleges átmérő a kisebb méretre vonatkozik.

3.A.4. Az összes alábbi jellemzővel rendelkező szupravezető szolenoid elektromágnesek:

a) képesek 2 T vagy annál nagyobb mágneses tér létrehozására;

b) melyek hossz/belső átmérő viszonya nagyobb mint 2;

c) belső átmérőjük nagyobb mint 300 mm; és

d) a mágneses tér egyenletessége jobb mint 1 % a belső térfogat központi 50%-ában.

Megjegyzés: A 3.A.4. pont nem vonatkozik azokra a speciálisan tervezett mágnesekre, melyeket az orvosi mágneses magrezonanciás (NMR) képalkotó rendszerek részeként exportálnak.

Megjegyzés: A "részeként" kifejezés úgy értendő, hogy az nem feltétlenül képezi fizikailag ugyanazon szállítmány részét. Lehetőség van részszállításokra különböző forrásokból, feltéve, hogy a vonatkozó export dokumentumok egyértelműen meghatározzák a "részeként" kapcsolatot.

3.A.5. Nagyteljesítményű egyenáramú tápegységek, amennyiben:

a) képesek 8 órán keresztül folyamatosan 100 V vagy annál nagyobb feszültségen 500 A vagy annál nagyobb erősségű kimeneti áram előállítására; és

b) áramerősség- vagy feszültségszabályozása jobb, mint 0,1% 8 órán keresztül.

3.A.6. Mindkét alábbi jellemzővel rendelkező nagyfeszültségű egyenáramú tápegységek:

a) képesek 8 órán keresztül folyamatosan 20 kV vagy annál nagyobb feszültségen l A vagy annál nagyobb erősségű kimeneti áram előállítására; és

b) áramerősség- vagy feszültségszabályozása jobb, mint 0,1% 8 órán keresztül.

3.A.7. Mindkét alábbi jellemzővel rendelkező nyomástávadók, amelyek a 0-13 kPa-ig terjedő nyomástartomány bármely pontjában képesek a abszolút nyomás mérésére:

a) nyomásérzékelő elemeik alumíniumból, alumíniumötvözetből, nikkelből vagy 60 tömegszázaléknál több nikkelt tartalmazó nikkelötvözetből készültek vagy ilyen anyaggal vannak védve; és

b) rendelkeznek valamely alábbi jellemzővel:

1. a teljes skála kisebb, mint 13 kPa és a pontosság jobb, mint a teljes skála ± 1%-a; vagy

2. teljes skála 13 kPa vagy nagyobb és a pontosság jobb, mint ± 130 Pa.

Műszaki megjegyzések:

1. A 3.A.7. pont szerinti nyomástávadók olyan berendezések, amelyek a mért nyomásjeleket elektromos jelekké alakítják.

2. A 3.A.7. pont szerinti értelmezésben a pontosság magába foglalja a nonlinearitást, a hiszterézist és az ismételhetőséget a környezeti hőmérsékleten.

3.A.8. Az összes alábbi jellemzővel rendelkező vákuumszivattyúk:

a) a szívócsonk mérete 380 mm vagy annál nagyobb;

b) a szívási kapacitás 15 m3/s vagy nagyobb; és

c) képes 13 mPa-nál jobb végvákuumot létrehozni.

Műszaki megjegyzések:

1. A szívássebességet a mérőpontnál kell meghatározni nitrogéngázzal vagy levegővel.

2. A végvákuumot lezárt szivattyú bemenet mellett a szivattyú bemeneténél kell meghatározni.

3.B. VIZSGÁLÓ ÉS TERMELŐ BERENDEZÉSEK

3.B.1. Elektrolitikus cellák fluor gyártásához, melyek gyártási kapacitása nagyobb mint 250 g fluor óránként.

3.B.2. Rotor gyártó és szerelő berendezések, rotor beállító berendezések és csőrugó (harmonika) kialakító tüskék és matricák, az alábbiak szerint:

a) Rotor szerelő berendezés gázcentrifuga rotorcső egységek, terelőlapok és zárósapkák összeállításához.

Megjegyzés: A 3.B.2. pont magába foglalja a precíziós tüskéket, szorítóbilincseket és zsugorító illesztő gépeket.

b) Rotor beállító berendezések a gázcentrifuga rotorcső egységeinek közös tengelyre való beállításához.

Műszaki megjegyzés: A 3.B.2. b) pont szerinti berendezések általában precíziós mérőszondákat tartalmaznak számítógéphez kapcsolva, amelyek azután szabályozzák pl. a rotorcső egységek beállításához használt pneumatikus nyomófejek működését.

c) Csőrugó kialakító tüskék és matricák egymenetű csőrugók gyártásához

Műszaki megjegyzés: A 3.B.2. c) pont szerinti csőrugók az összes alábbi jellemzővel rendelkeznek:

1. 75 mm és 400 mm közötti belső átmérő;

2. 12,7 mm vagy nagyobb hosszúság;

3. egy menet mélysége több mint 2 mm; és

4. nagyszilárdságú alumíniumötvözetekből, martenzites acélból vagy nagyszilárdságú rostos vagy szálas anyagból készültek.

3.B.3. Rögzített vagy hordozható, vízszintes vagy függőleges centrifugális többsíkú kiegyensúlyozó gépek az alábbiak szerint:

a) Az összes alábbi jellemzővel rendelkező centrifugális kiegyensúlyozó gépek flexibilis rotorok kiegyensúlyozására, melyek hossza 600 mm vagy annál nagyobb:

1. elforduló vagy tengelyvégcsap átmérő 75 mm vagy annál nagyobb;

2. tömegkapacitás 0,9-től 23 kg-ig; és

3. képes kiegyensúlyozni 5000 1/min-nél nagyobb fordulatszám esetén.

b) Az összes alábbi jellemzővel rendelkező üreges, hengeres rotoralkatrészek kiegyensúlyozására szolgáló centrifugális kiegyensúlyozó gépek:

1. tengelyvégcsap átmérő 75 mm vagy annál nagyobb;

2. tömegkapacitás 0,9-től 23 kg-ig;

3. képes síkonként 0,010 kg x mm/kg vagy annál jobb maradvány kiegyensúlyozatlanságig kiegyensúlyozni; és

4. szíjhajtású.

3.B.4. Szálsodró gépek és a hozzájuk tartozó berendezések az alábbiak szerint:

a) Az összes alábbi jellemzővel rendelkező szálsodró gépek:

1. a pozícionáló, burkoló és tekercselő mozgásaik két vagy több tengelyen vannak koordinálva és programozva;

2. speciálisan szálas és rostos anyagokból készülő kompozit szerkezetek és réteges termékek készítésére lettek tervezve;

3. képesek 75 mm-től 400 mm-ig terjedő átmérőjű és 600 mm vagy annál nagyobb hosszúságú hengeres rotorok tekercselésére,

b) A 3.B.4. a) pontban meghatározott szálsodró gépekhez tartozó programozó és koordináló vezérlések;

c) A 3.B.4. a) pontban meghatározott szálsodró gépekhez tartozó precíziós tüskék.

3.B.5. Olyan egyszeres vagy többszörös ionforrásokkal tervezett vagy felszerelt elektromágneses izotóp szétválasztok, amelyek képesek 50 mA vagy ennél nagyobb erősségű teljes ionáram létrehozására.

Megjegyzések:

1. A 3.B.5. pont ellenőrzés alá vonja azokat a szétválasztókat, amelyek képesek dúsítani stabil izotópokat, illetve uránt.

Megjegyzés: Azok a szétválasztok, melyek képesek az ólom-izotópok szétválasztására egy tömegegység eltéréssel, egyúttal képesek az urán-izotópok dúsítására három tömegegység eltéréssel.

2. A 3.B.5. pont ellenőrzés alá vonja a mágneses térben vagy azon kívül lévő ionforrással és kollektorral rendelkező szétválasztókat is.

Műszaki megjegyzés: Egyetlen, 50 mA-es ionforrás kevesebb mint 3 g/év szétválasztott HEU előállítására képes, természetes izotóp tartalmú alapanyagból.

3.B.6. Tömegspektrométerek, melyek képesek 230 atomi tömegegységnyi vagy annál nagyobb ionok mérésére, és felbontó képességük jobb mint 2 rész a 230-hoz, az alábbiak szerint, valamint a hozzájuk tartozó ionforrások:

Megjegyzés: A speciálisan az urán-hexafluoridból üzem közben történő mintavételezésre tervezett vagy készített tömegspektrométerek a Nukleáris Termékellenőrzési Jegyzékben szerepelnek.

a) induktív csatolású plazma tömegspektrométerek (ICP/MS);

b) Glimm-kisülcses tömegspektrométerek (GDMS);

c) termikus ionizációs tömegspektrométerek (TIMS);

d) elektronbombázásos tömegspektrométerek, amelyek forráskamrája olyan anyagból készült, vagy olyan anyaggal van bevonva, amely ellenáll az UF6-nak;

e) az alábbi jellemzők valamelyikével rendelkező molekulasugár tömegspektrométerek:

1. forráskamrájuk rozsdamentes acélból vagy molibdénből készült, illetve azzal van burkolva vagy bevonva, és rendelkeznek hideg csapdával, amely képes hűteni 193 K (-80 °C) vagy annál alacsonyabb hőmérsékletre; vagy 2. forráskamrájuk olyan anyagból készült, vagy olyan anyaggal van bevonva vagy plattírozva, mely ellenáll az UF6-nak;

f) mikrofluorozó ionforrással ellátott tömegspektrométerek, melyeket aktinidákhoz vagy aktinida-fluoridokhoz való felhasználásra terveztek.

3.C. ANYAGOK

3.D. SZOFTVER

3.D.1. Speciálisan a 3.B.3., vagy 3.B.4. pontok szerinti berendezésekkel történő használatra tervezett szoftver.

3.E TECHNOLÓGIA

3.E.1. A "Technológia Ellenőrzés" című fejezetben meghatározott technológia az 3.A-3.D. pontok szerinti berendezések, anyagok vagy szoftver fejlesztéséhez, gyártásához vagy használatához.

4. NEHÉZVÍZ ELŐÁLLÍTÓ ÜZEMEKHEZ KAPCSOLÓDÓ BERENDEZÉSEK

(A Nukleáris Termékellenőrzési Jegyzékben nem szereplő termékek.)

4.A. BERENDEZÉSEK, RÉSZEGYSÉGEK ÉS ALKATRÉSZEK

4.A.1. Mindkét alábbi jellemzővel rendelkező speciális töltetek, amelyeket a nehézvíz közönséges vízből történő elválasztásához alkalmaznak:

a) foszfor-bronz hálóból vagy rézből készítettek, amelyeket kémiai kezelésnek vetnek alá a nedvesíthetőség javítása érdekében; és

b) vákuum-desztillációs tornyokban történő alkalmazásra terveztek.

4.A.2. Az összes alábbi jellemzővel rendelkező cseppfolyós ammóniában oldott, hígított vagy tömény káliumamid katalizátor oldatokat (KNH2/NH3) keringtető szivattyúk:

a) gáztömörek (vagyis hermetikusan tömítettek);

b) kapacitásuk nagyobb, mint 8,5 m3/h; és

c) rendelkeznek valamelyik alábbi jellemzővel:

1. tömény káliumamid oldatok (1% vagy nagyobb) esetén az üzemi nyomás 1,5-60 MPa; vagy

2. híg káliumamid oldatok (kisebb mint 1 %) esetén az üzemi nyomás 20-60 MPa.

4.A.3. Mindkét alábbi jellemzővel rendelkező turbó-expanderek vagy turboexpander-kompresszor együttesek:

a) 35 K (-238 °C) kimeneti hőmérséklet alatti üzemre terveztek; és

b) hidrogéngáz 1000 kg/óra vagy nagyobb mennyiségű átáramoltatására terveztek.

4.B. VIZSGÁLÓ ÉS TERMELŐ BERENDEZÉSEK

4.B.1. Víz-hidrogénszulfid cserélő tányéros oszlopok és belső érintkeztetők az alábbiak szerint:

Megjegyzés: A speciálisan a nehézvíz előállításhoz tervezett vagy készített oszlopok Nukleáris Termékellenőrzési Jegyzékben találhatók.

a) az összes alábbi jellemzővel rendelkező víz-hidrogénszulfid cserélő tányéros oszlopok:

1. képesek 2 MPa vagy annál nagyobb nyomáson üzemelni;

2. ASTM (vagy más, ezzel egyenértékű szabvány) szerinti 5-ös vagy nagyobb számú szemcseméretű ausztenites szénacélból készültek; és

3. átmérőjük 1,8 m vagy annál nagyobb,

b) a 4.B.1. a) pontban meghatározott víz-hidrogénszulfid cserélő tányéros oszlopokhoz tartozó belső érintkeztetők.

Műszaki megjegyzések: A tornyok belső érintkeztetői szegmentált tálcák, amelyek effektív összeszerelt átmérője 1,8 m vagy nagyobb és az ellenáramú érintkeztetés elősegítésére vannak tervezve és 0,03% vagy annál kisebb széntartalmú rozsdamentes acélokból készítik őket. Lehetnek szitatányérok, szelepes tányérok, buboréksapkás tányérok és turbogrid tányérok.

4.B.2. Az összes alábbi jellemzővel rendelkező hidrogén-kriogén desztillációs oszlopok:

a) tervezett belső üzemi hőmérséklet 35 K (-238 °C) vagy annál alacsonyabb;

b) tervezett belső üzemi nyomás 0,5 és 5 MPa között van;

c) az alábbi anyagok valamelyikéből készült:

1. 300-as sorozatú, alacsony kéntartalmú és ASTM (vagy más, ezzel egyenértékű szabvány) szerinti 5-ös vagy nagyobb számú szemcseméretű rozsdamentes ausztenites acélból; vagy

2. alacsony hőmérséklet és H2-álló anyagokból készültek; és

d) belső átmérőjük 1 m vagy annál nagyobb, és effektív hosszuk 5 m vagy annál nagyobb.

4.B.3. Ammóniaszintézis konverterek, ammóniaszintézis egységek, amelyekben a szintézisgázokat (nitrogén és hidrogén) kivonják egy nagy nyomású ammónia/hidrogén cserélő oszlopból, és az előállított ammóniát visszajuttatják az említett oszlopba.

4.C. ANYAGOK 4.D. SZOFTVER

4.E TECHNOLÓGIA

4.E.1. A "Technológia Ellenőrzés" című fejezetben meghatározott technológia az 4.A-4.D. pontok szerinti berendezések, anyagok vagy szoftver fejlesztéséhez, gyártásához vagy használatához.

5. NUKLEÁRIS ROBBANÓSZERKEZETEK KIFEJLESZTÉSÉHEZ VALÓ VIZSGÁLÓ- ÉS MÉRŐESZKÖZÖK

5.A. BERENDEZÉSEK, RÉSZEGYSÉGEK ÉS ALKATRÉSZEK

5.A.1. Mindkét alábbi jellemzővel rendelkező fotoelektron-sokszorozó csövek:

a) a fotokatód felülete nagyobb mint 20 cm2; és

b) az anód-impulzus felfutási ideje kisebb mint 1 ns.

5.B. VIZSGÁLÓ ÉS TERMELŐ BERENDEZÉSEK

5.B.1. Valamely alábbi jellemzőcsoporttal rendelkező impulzus-röntgen generátorok vagy pulzáló elektrongyorsítók:

a) 1. elektron gyorsítási csúcsenergiája 500 keV és

25 MeV közé esik; és

2. a (K) minőségi mutatószáma 0,25 vagy annál nagyobb; vagy

b) l. elektron gyorsítási csúcsenergiája 25 MeV vagy

annál nagyobb; és 2. a csúcsteljesítménye meghaladja az 50 MW-ot.

Megjegyzés: Az 5.B.1. pont nem vonja ellenőrzés alá a azokat a gyorsítókat melyek olyan berendezések alkatrészei, amelyeket nem elektronnyaláb vagy röntgensugárzás céljára terveztek (pl. elektron mikroszkóp), illetve azokat, amelyeket orvosi célra terveztek.

Műszaki megjegyzések:

1. A minőségi mutatószámot (K) az alábbiak szerint definiáljuk: K = 1,7 x 103V2,65Q. Ahol V az elektron csúcsenergiája keV-ben. Amennyiben a gyorsító nyaláb impulzus időtartama legfeljebb 1 μs, akkor a Q a teljes gyorsított töltés coulomb-ban. Amennyiben a gyorsító nyaláb impulzus időtartama nagyobb, mint 1 jxs, akkor a Q a maximális gyorsított töltés 1 μs alatt. Q egyenlő az "i"-nek "t" szerinti integráljával 1 μs-ra vagy az impulzus időtartamára vonatkoztatva attól függően, hogy melyik a kisebb (Q = fidt), az "i" a nyaláb áramerőssége amperben és a "t" az idő másodpercben.

2. Csúcsteljesítmény = (csúcspotenciál voltban) x (nyaláb áramerősségének csúcsa amperben).

3. A mikrohullámú gyorsító üregek elvén alapuló gépekben a sugárnyaláb impulzus időtartama az l |j,s érték és a mikrohullámú modulátor impulzusból eredő nyaláb időtartama közül a kisebb értékkel egyezik meg.

4. A mikrohullámú gyorsító üregek elvén alapuló gépekben a sugár csúcsáram a sugárnyaláb időtartama alatti átlagos árammal egyenlő.

5.B.2. Többfokozatú könnyű gáz ágyúk, vagy más, nagy sebességű ágyúrendszerek (tekercs, elektromágneses, elektrotermikus vagy más fejlett rendszerek), amelyek képesek a részecskéket 2 km/s vagy nagyobb sebességre gyorsítani.

5.B.3. Mechanikus forgatású tükör-reflexes kamerák az alábbiak szerint, és az ezekhez tartozó speciálisan tervezett alkatrészek:

a) mechanikus kockázó kamerák, amelyek másodpercenként több mint 225 000 felvételt készítenek;

b) streak kamerák, amelyek írási sebessége nagyobb, mint 0,5 mm/μs.

Megjegyzés: Az 5.B.3. pont szerinti kamerák alkatrészei tartalmazzák azok szinkronizáló elektronikáját és rotor egységeket, amelyek turbinákból, tükrökből és csapágyakból állnak.

5.B.4. Elektronikus streak és kockázó kamerák, csövek és eszközök az alábbiak szerint:

a) 50 ns vagy ennél jobb időfelbontóképességű elektronikus streak kamerák;

b) az 5.B.4. a) pont szerinti kamerákhoz tartozó streak csövek;

c) elektronikus (vagy elektronikus blendével ellátott) kockázó kamerák, melyek expozíciós ideje 50 ns vagy annál kevesebb;

d) az 5.B.4. c) pont szerinti kamerákhoz tartozó kockázó csövek és szilárdtest állapotú megjelenítő eszközök:

1. kettős fókuszú képerősítő csövek, amelyekben a fotokatód átlátszó, vezető bevonaton van elhelyezve a fotokatód lemez ellenállásának csökkentése érdekében;

2. kapuzott szilícium erősítő célelektródás (SIT) vidikon csövek, amelyekben egy gyors rendszer lehetővé teszi a fotokatódról származó fotoelektronok kapuzását, mielőtt azok nekiütköznének a SIT lemeznek;

3. Kerr- vagy Pockels-cellás elektro-optikai zárműködtetés;

4. speciálisan az 5.B.4. c) pont szerinti kamerákhoz tervezett egyéb kockázó csövek és szilárdtest állapotú leképező eszközök, amelyek leképezési kapuzási ideje kisebb mint 50 ns.

5.B.5. Speciális műszerek hidrodinamikai kísérletekhez az alábbiak szerint:

a) sebességmérő interferométerek l km/s-ot meghaladó sebességek mérésére, 10 μs-nál rövidebb időintervallumok alatt;

b) manganin nyomásmérők 10 GPa-t meghaladó nyomáshoz; vagy

c) kvarc nyomás távadók 10 GPa-t meghaladó nyomáshoz.

Megjegyzés: Az 5.B.5. pont olyan sebességmérő interferométereket foglal magába, mint a VISAR vagy Doppler lézer interferométerek (DLI).

5.B.6. Mindkét alábbi jellemzővel rendelkező nagy sebességű impulzusgenerátorok:

a) amelyek kimeneti feszültsége nagyobb mint 6 V 55 ohm-nál kisebb rezisztív terhelésre; és

b) az impulzus felfutási ideje kisebb mint 500 ps

Megjegyzés: Az 5.B.6. b) pontban az "impulzus felfutási idő" jelentése a feszültség amplitúdó 10%-a és 90%-a közötti időtartam.

5.C. ANYAGOK 5.D. SZOFTVER

5.E TECHNOLÓGIA

5.E.1. A "Technológia Ellenőrzés" című fejezetben meghatározott technológia az 5.A-5.D. pontok szerinti berendezések, anyagok vagy szoftver fejlesztéséhez, gyártásához vagy használatához.

6. NUKLEÁRIS ROBBANÓSZERKEZETEK ALKATRÉSZEI

6.A. BERENDEZÉSEK, RÉSZEGYSÉGEK ÉS ALKATRÉSZEK

6.A.1. Detonátorok és többpontos indító rendszerek az alábbiak szerint:

a) elektromosan indított detonátorok az alábbiak szerint:

1. robbantó hidas (EB);

2. robbantó izzószálas (EBW);

3. ütőszeges;

4. robbantó fóliás indítótöltetek (EFI).

b) Egyszeres vagy többszörös detonátorral működő elrendezések, amelynek célja, hogy egy közel egyidejű, 5000 mm2-nél nagyobb robbanási felületet hozzanak létre egyetlen indítási impulzusra, míg a detonáció felfutási ideje a felületen kisebb mint 2,5 μs.

Megjegyzés: A 6.A.1. pont nem vonja ellenőrzés alá a csak primer robbanóanyagokát, pl. ólomazidot tartalmazó detonátorokat.

Műszaki megjegyzés: A 6.A.1. pont szerinti valamennyi detonátor egy kis, elektromosan vezető alkatrészt alkalmaz (híd, izzószál vagy fólia), amely robbanásszerűen elpárolog, amikor egy gyors, nagy áramerősségű elektromos impulzus halad át rajta. A nem ütőszeges típusoknál a felrobbanó detonátor kémiai detonációt indít el a hozzá érintkező nagy robbanó erejű anyagban, mint pl. a PETN (penta-eritritol-tetranitrát). Az ütőszeges detonátorokban az elektromos vezető robbanása egy nyíláson keresztül egy ütőszeget gyorsít fel, és az ütőszeg becsapódása a robbanóanyagba kémiai detonációt indít el. Bizonyos konstrukciók esetében az ütőszeget mágneses erő mozgatja. A robbanó fóliás detonátor kifejezés vonatkozhat mind az EB, mind az ütőszeges típusú detonátorra. A detonátor szó helyett időnként az indítótöltet kifejezés is használatos.

6.A.2. Gyújtóegységek és egyenértékű nagy áramerősségű impulzusgenerátorok az alábbiak szerint:

a) detonátor gyújtóegységek, amelyeket a 6.A.1. pontban meghatározott többszörös detonátorok indításához terveztek;

b) az összes alábbi jellemzővel rendelkező modulrendszerű elektromos impulzus generátorok (pulzátorok):

1. hordozható, mobil vagy megerősített szerkezeti kivitelűek;

2. porzáró burkolattal vannak ellátva;

3. képesek energiájukat 15 μs-nál rövidebb idő alatt leadni;

4. kimeneti áramerősségük nagyobb mint 100 A;

5. felfutási idejük kisebb mint 10 μs, 40 ohmnál kisebb terhelésnél;

6. egyetlen méretük sem haladja meg a 25,4 cm-t;

7. tömegük kisebb mint 25 kg; és

8. extrém hőmérséklet határok 223 K-373 K (-50 °C-100 °C) közötti, vagy világűrben való használatra alkalmasnak minősítettek.

Megjegyzés: A 6.A.2. b) pont magába foglalja a xenon villanólámpa meghajtókat.

Műszaki megjegyzés: A 6.A.2. b) 5. pontban "felfutási időnek" az áram amplitúdójának 10%-ról 90%-os értékre való növekedése között eltelt időintervallumot tekintjük, ohmos terhelés mellett.

6.A.3. Kapcsoló berendezések az alábbiak szerint:

a) az összes alábbi jellemzővel rendelkező hideg katódcsövek függetlenül attól, hogy gázzal töltöttek vagy sem, amelyek a szikraközhöz hasonlóan működnek:

1. három vagy annál több elektródát tartalmaznak;

2. névleges anód csúcsfeszültség 2,5 kV vagy annál nagyobb;

3. névleges anód csúcs áramerősség 100 A vagy nagyobb; és

4. anód késleltetési idő 10 μs vagy kisebb; Megjegyzés: A 6.A.3. a) pont magába foglalja a gáz kritron csöveket és vákuum spritron csöveket.

b) mindkét alábbi jellemzővel rendelkező vezérelt szikraközök:

1. anód késleltetési idő 15 μs vagy kisebb; és

2. 500 A vagy nagyobb csúcs áramerősségre vannak méretezve;

c) az összes alábbi jellemzővel rendelkező gyorskapcsoló funkciós egységek vagy szerelvények:

1. névleges anód csúcsfeszültségük nagyobb mint 2kV;

2. névleges anód csúcs áramerősségük 500 A vagy nagyobb; és

3. bekapcsolási idejük 1 μs vagy kisebb.

6.A.4. Valamelyik alábbi jellemző-csoporttal rendelkező impulzus-kisütésű kondenzátorok:

a) 1. névleges feszültség nagyobb mint 1,4 kV;

2. energiatároló képesség nagyobb mint 10 J;

3. kapacitás nagyobb mint 0,5 μF; és

4. soros induktivitás kisebb mint 50 nH; vagy

b) 1. névleges feszültség nagyobb mint 750 V;

2. kapacitás nagyobb mint 0,25 μF; és

3. soros induktivitás kisebb mint 10 nH.

6.A.5. Neutrongenerátor rendszerek, beleértve a mindkét alábbi jellemzővel rendelkező csöveket:

a) külső vákuum rendszer nélküli üzemre lettek tervezve; és

b) elektrosztatikus gyorsítás alkalmazásával idézik elő a trícium-deutérium magreakciót.

6.B. VIZSGÁLÓ ÉS TERMELŐ BERENDEZÉSEK

6.C. ANYAGOK

6.C.1. Nagy hatású robbanószerek, anyagok vagy keverékek, melyek az alábbi anyagok bármelyikéből 2 súlyszázaléknál többet tartalmaznak:

a) ciklotetrametilén-tetranitramin (HMX) (vagy közismertebben oktogén) (CAS 2691-41-0);

b) ciklotrimetilén-trinitramin (RDX) (vagy közismertebben héxogén) (CAS 121-82-4);

c) triamino-trinitrobenzol (TATB) (CAS 3058-38-6);

d) hexanitro-sztilbén (HNS) (CAS 20062-22-0); vagy

e) bármilyen robbanóanyag, melynek kristálysűrűsége nagyobb mint 1,8 g/cm3 és detonációs sebessége nagyobb mint 8000 m/s.

6.D. SZOFTVER

6.E TECHNOLÓGIA

6.E.1. A "Technológia Ellenőrzés" című fejezetben meghatározott technológia az 6.A-6.D. pontok szerinti berendezések, anyagok vagy szoftver fejlesztéséhez, gyártásához vagy használatához.