14/1997. (IV. 22.) IM rendelet

a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 342. §-a (2) bekezdésének b), c), f) és h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

I. Fejezet

A RENDELET HATÁLYA

1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságára (a továbbiakban: országos parancsnokság), a büntetés-végrehajtási intézetekre, intézményekre (a továbbiakban az országos parancsnoksággal együtt: bv. intézet), valamint az e szerveknél szolgálatot teljesítő hivatásos állomány tagjaira (a továbbiakban: ht. állomány tagja).

(2) E rendelet szabályait a más szervhez vezényelt ht. állomány tagja esetében - a Hszt. és a végrehajtására kiadott 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) előírásai szerint - értelemszerűen alkalmazni kell.

II. Fejezet

A SZOLGÁLATI VISZONY LÉTESÍTÉSE

A szolgálati viszony alanyai

2. §

(A Hszt. 36. §-ához)

A szolgálati viszony az állam képviseletében a bv. intézet és a hivatásos szolgálatot vállaló természetes személy között jön létre.

3. §

(1) A szolgálati viszonyt érintő és hatáskörét meghaladó személyi jellegű javaslat kezdeményezésére - a közvetlen szolgálati elöljáró véleményének kikérése mellett - az állományilletékes parancsnok jogosult.

(2) A személyi jellegű javaslatot a szolgálati út betartásával a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáróhoz kell felterjeszteni.

(3) A munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró e jogköre a szolgálati alárendeltségében lévőkre terjed ki.

(4) Az egyes munkáltatói jogkörök gyakorlására feljogosított vezetők körét külön jogszabály tartalmazza.

A szolgálati viszony létesítése

4. §

(A Hszt. 39. §-ához)

(1)[1] A ht. állományba való felvétel során a jelentkezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a büntetés-végrehajtási szolgálattal járó kötelezettségeket vállalja. A nyilatkozathoz csatolni kell:

a) kézzel írt részletes önéletrajzot,

b) a legmagasabb iskolai végzettséget (végzettségeket) és szakmai végzettséget (szakképzettségeket) tanúsító okiratot vagy hiteles másolatát,

c) saját, a közeli hozzátartozóinak és a vele közös háztartásban élőknek írásbeli nyilatkozatát a Hszt. 37. §-ában és 302. §-ának (3)-(5) bekezdésében meghatározott ellenőrzésekhez és személyes adatai kezeléséhez,

d) vagyonnyilatkozat tételre kötelezett beosztásba tervezettek esetén a saját, valamint a vele közös háztartásban élő házastársára, illetve élettársára, gyermekeire vonatkozó személyes adatainak vagyonnyilatkozattal kapcsolatos kezeléséhez történő hozzájárulást,

e)[2]

f) a korábbi szolgálati és egyéb foglalkoztatási jogviszonyairól szóló igazolásokat,

g) állami nyelvvizsga bizonyítványt, illetve azzal egyenértékű okiratot.

(2) Az ellenőrzés adatainak értékelése az állományilletékes parancsnok irányítása alatt működő személyügyi szerv, az alkalmasság elbírálása az állományilletékes parancsnok feladata.

(3) Ha a felvételi eljárás alkalmával az állományba vételt kizáró ok merül fel, vagy az állományilletékes parancsnok a jelentkezőt büntetés-végrehajtási szolgálat ellátására alkalmatlannak tartja, a jelentkezőt erről - indokolás nélkül - értesíteni kell.

(4)[3] Állományba vétel kezdeményezése esetén a kinevezési javaslatot és a rendezett személyi anyagot a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáróhoz kell előterjeszteni. A miniszter kinevezési jogkörébe tartozók esetében az esedékesség előtt 30 nappal kell a kinevezési anyagot az országos parancsnokság humánpolitikai vagy a személyügyi feladatokat ellátó szervezeti egysége (a továbbiakban: központi személyügyi szerv) útján előterjeszteni.

(5) A rendezett személyi anyagnak az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) a jelentkező (1) bekezdés szerinti nyilatkozatát,

b) a hivatásos szolgálatra egészségi, pszichikai alkalmasságot bizonyító okiratot, amely csak a rendvédelmi szerv orvosi bizottsága által készíthető, és hat hónapon belüli vizsgálaton alapul,

c) a legmagasabb iskolai, szakmai végzettséget (tanfolyamot) tanúsító okiratok másolatát,

d) kérdőjegy-összesítőt a büntetlen előélet ellenőrzéséről,

e) a személyi adatlapot,

f) az önéletrajzot,

g) a kérdőívet a szolgálati idő megállapításához,

h) a kinevezési javaslatot.

i)[4] a fizikai alkalmasságot bizonyító okiratot.

(6) A hivatásos állományba kinevezést határozatban vagy parancsban (a továbbiakban: parancsban) kell elrendelni. A parancs kivonatának egy példányát a kinevezettnek át kell adni.

(7)[5] Azt, aki a Magyar Honvédség vagy rendvédelmi szervek állományában korábban rendfokozatot ért el, legalább abba a rendfokozatba kell kinevezni.

(8) A szolgálati viszony létesítésének egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági szempontjait külön jogszabály* határozza meg.[6]

(9) A ht. állomány tagjának szolgálati viszonya azzal a nappal kezdődik, amelyet az állományba vételről szóló parancs meghatároz.

(10)[7] A hivatásos állományba kinevezett személy esküt vagy fogadalmat tesz. Az eskü vagy fogadalom letételét igazoló okiratot a kinevezési okmány mellékleteként, a személyi anyag részeként kell kezelni.

A felvételi eljárás során végrehajtandó ellenőrzés rendje[8]

4/A. §

Az ellenőrzés során a személyügyi szerv:

a) a felvételi kérelem és a benyújtott okiratok, valamint az érintettel történő beszélgetés alapján előzetesen állást foglal a jelentkezőnek a tervezett beosztásra való alkalmasságáról,

b) intézkedik az egészségi és fizikai alkalmasság elbírálásához szükséges alkalmassági vizsgálatra történő előjegyzésről,

c) a Hszt. 37. §-ának (5) bekezdése szerinti előírás esetén intézkedik a külön jogszabályban meghatározott "biztonsági kérdőív" kitöltéséről,

d) a Hszt. 245/B. §-ának (1) bekezdése szerinti beosztásokba - amelyek konkrét körét a szerv Szervezeti és Működési Szabályzatának (ügyrendjének) melléklete tartalmazza - felvételre tervezettek esetében értesíti a felvételre tervezetteket a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségükről, annak határidejéről; a nyilatkozattételét követően intézkedik a vagyonnyilatkozat tételéhez szükséges megfelelő számú nyomtatvány és a hozzá kapcsolódó kitöltési tájékoztató átadásáról,

e) az alkalmassági ellenőrzés adatainak megismerése, illetve - a vagyonnyilatkozat tételére kötelezettek esetében - a vagyonnyilatkozatok megtétele után a leendő szolgálati elöljáróval együttműködve értékeli a jelentkező megfelelését, és alkalmazásra vonatkozó döntés esetén elkészíti a kinevezéshez szükséges okiratokat.

4/B. §[9]

A Hszt. 39. §-a (2) bekezdésének alkalmazása során a tanulmányait kiváló eredménnyel végzett pályakezdőnek kell tekinteni a hivatásos állomány tagját, ha tanulmányait 4,51-es átlaggal vagy ezt meghaladó eredménnyel fejezte be.

5. §

(A Hszt. 40. §-ához)

A ht. állomány tagját a szolgálati viszony létesítését követően - rendfokozati állománycsoporttól függetlenül - büntetés-végrehajtási alapismeretekből kiképzésben kell részesíteni. Ezen ismeretek elsajátítása nélkül a ht. állomány tagját nem lehet szolgálatba állítani.

Próbaidő

6. §

(A Hszt. 41. §-ához)

(1) A próbaidő alatti szolgálatteljesítés és magatartás, továbbá a büntetés-végrehajtási szakmai vizsga és az ismételt orvosi vizsgálat eredménye alapján a szolgálati elöljárónak javaslatot kell készítenie a véglegesítésre, alkalmatlanság esetén pedig a szolgálati viszony megszüntetésére.

(2)[10]

Állományba tartozás és szolgálatteljesítés

7. §

(A Hszt. 42-43. §-aihoz)

(1) A ht. állomány tagja más szervhez történő vezénylésének részletes szabályait a Vhr. határozza meg.

(2) A hivatásos szolgálati beosztás köztisztviselői vagy közalkalmazotti munkakörré átminősítése esetén a ht. állomány tagja szolgálati viszonyának megszűnéséig változatlan feltételek mellett - eltérő létszámhelyen - a hivatásos állományra vonatkozó jogszabályok szerint tovább foglalkoztatható.

Rendelkezési állomány

8. §

(A Hszt. 44. §-ához)

(1)[11] A Hszt. 44. §-a (1) bekezdésének a), i) ésj) pontjai szerint a rendelkezési állományban lévő ht. állomány tagjának szolgálati viszonyával összefüggő szabályokat a Vhr. határozza meg.

(2) A Hszt. 44. §-a (1) bekezdésének b), e) és f) pontjai alapján rendelkezési állományban lévőnek az állományilletékes parancsnok köteles - képzettségének, felkészültségének, illetve egészségi, pszichikai és fizikai állapotának megfelelő - ideiglenes szolgálati feladatot biztosítani.

(3) A ht. állomány tagjának soron való előléptetéséről, fizetési fokozatba előresorolásáról az állományilletékes parancsnok gondoskodik. A járandóság változásáról, azok összegéről a ht. állomány tagját írásban tájékoztatni kell.

Pályázati rendszer

9. §[12]

(A Hszt. 45. §-ához)

(1) A bv. szerv vezetői álláshelyeinek betöltésére pályázatot lehet, az egészségügyi intézmények vezetői, valamint az oktatási intézmények vezetői és oktatói álláshelyeinek betöltésére pályázatot kell kiírni.

(2) A munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró dönthet arról, hogy az (1) bekezdésben foglalt eseten kívül más szolgálati beosztás betöltésére pályázatot ír ki.

(3) A munkáltatói jogkört gyakorló dönt arról, hogy a pályázat kiírása belső vagy nyílt pályázati formában történik.

(4) Ha az adott beosztás ellátására a bv. állományába tartozó minden feltételnek megfelelő, alkalmas utánpótlás áll rendelkezésre, a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró az (1) bekezdés szerinti pályázat kiírását mellőzheti.

(5) A pályázati kiírásnak az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) a kiíró szerv megnevezését, székhelyét,

b) a hivatásos szolgálati viszony létesítésének általános feltételeit,

c) betöltendő beosztásba a kinevezés határozott vagy határozatlan időre történik-e,

d) a betöltendő munkakör, beosztás megnevezését, az azzal járó díjazás mértékét,

e) a szolgálati hely címét,

f) a beosztással járó feladatok rövid leírását,

g) a beosztás, munkakör létesítéséhez meghatározott képesítési előírásokat (iskolai végzettség, szakképesítés, idegennyelv-ismeret, szakmai gyakorlat stb.),

h) az esetleges előnyt jelentő körülményeket,

i) a benyújtandó pályázat tartalmára és mellékleteire vonatkozó követelményeket,

j) a pályázat benyújtásának helyét, határidejét,

k) az elbírálás határidejét,

l) a pályázattal kapcsolatos felvilágosítás adására jogosult személy nevét, címét, telefonszámát,

m) a pályázat elbírálásának eredményéről történő tájékoztatás rendjét.

(6) A pályázatot oly módon kell nyilvánosan közzétenni, hogy a pályázat meghirdetése és a benyújtási határidő között legalább 15 nap álljon rendelkezésre.

(7) a pályázatnak tartalmaznia kell:

a) a pályázó személyi adatait,

b) az iskolai végzettséget, szakképzettséget igazoló okiratok másolatait,

c) a részletes szakmai önéletrajzot,

d) a feladatok teljesítésére vonatkozó pályázói programot.

(8) A pályázat elbírálására a munkáltatói jogkör gyakorlója bíráló bizottságot jelöl ki, amelybe be kell vonni a munkáltatói jogkört gyakorló szerv képviselőjét és az illetékes személyügyi szerv képviselőjét. A bizottság a pályázatok értékelése és a pályázók személyes meghallgatása alapján javaslatot tesz a munkáltatói jogkör gyakorlójának a kinevezésre vonatkozóan.

(9) A munkáltatói jogkört gyakorló vezető minden pályázót köteles a pályázat elbírálásától számított 8 napon belül írásban értesíteni a pályázata értékeléséről. A pályázatot elnyert személy pályázatának kivételével a pályázatokat az értesítéssel egyidejűleg vissza kell küldeni.

(10) Sikertelen pályázat esetén - az (1) bekezdésben meghatározott álláshelyek kivételével - a szolgálati elöljáró kezdeményezheti a beosztás kiválasztás útján történő betöltését.

III. Fejezet

A SZOLGÁLATI VISZONY MÓDOSÍTÁSA

A szolgálati viszony módosításának esetei

10. §

(A Hszt. 46. §-ához)

(1) A szolgálati viszony a szolgálati beosztás, a szolgálat helye vagy egyéb lényeges körülmény tekintetében a szolgálati elöljáró kezdeményezésére vagy a ht. állomány tagjának kérelmére módosítható.

(2) A szolgálati viszony módosulása esetén vizsgálni kell a ht. állomány tagjának az új beosztásra való alkalmasságát.

Beosztásból felmentés, más beosztásba kinevezés, áthelyezés

11. §

(A Hszt. 47. §-ához)

(1) Más beosztásba kinevezés (áthelyezés) történhet szolgálati helyen belül, illetőleg annak megváltoztatásával, a korábbival azonos vagy annak megfelelő más szolgálati beosztásba.

(2) A ht. állomány tagjának a szolgálat érdekében történő áthelyezésénél figyelembe kell venni személyi és családi körülményeit, valamint a lehetőségekhez képest jogos igényeit.

(3) A ht. állomány tagja indokolt egyéni érdekből kérheti más szolgálati helyre való áthelyezését. Kérelemre áthelyezés akkor engedélyezhető, ha az szolgálati érdeket nem sért. A kérelemhez be kell szerezni a szolgálati elöljáró véleményét, javaslatát.

(4) A kérelmet az állományilletékes parancsnokhoz kell írásban benyújtani, aki köteles azt 30 napon belül megvizsgálni, a kérelmezőt állásfoglalásáról tájékoztatni. Jogkörét meghaladó esetben a kérelmet javaslatával együtt a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáróhoz kell továbbítani.

(5) Amennyiben a ht. állomány tagja az új beosztás betöltéséhez előírt szakirányú végzettséggel nem rendelkezik, de vállalja annak megszerzését, akkor áthelyezésével egyidejűleg annak teljesítésére megfelelő határidőt kell előírni. A határidő eredménytelen eltelte esetén a ht. állomány tagját a beosztásából fel kell menteni vagy meglévő szakirányú végzettségének megfelelő más beosztásba kell helyezni.

(6)[13] A vezetői beosztásból történő felmentésről, valamint a Hszt. 245/D. §-ának (2) bekezdése szerinti beosztás felajánlásáról a személyügyi szerv képviselője feljegyzést készít. A feljegyzés átadását szóbeli megbeszéléshez kell kötni, amelyről jegyzőkönyvet kell készíteni. A vezetői beosztásból azonnali hatállyal történő felmentés és az új beosztás felajánlása közötti legfeljebb 30 napos időtartam alatt az állományilletékes parancsnok köteles gondoskodni az érintett ideiglenes szolgálati feladattal történő ellátásáról.

(7)[14] A (6) bekezdés szerinti megbeszélésen részt kell vennie az érintettnek, az állományilletékes parancsnoknak vagy az általa felhatalmazott szolgálati elöljárónak, valamint a személyügyi szerv képviselőjének.

Alacsonyabb beosztásba helyezés

12. §

(A Hszt. 48. §-ához)

(1) A ht. állomány tagját kérelmére alacsonyabb beosztásba azzal a hatállyal lehet helyezni, amikor munkakörét a szolgálati érdek sérelme nélkül át tudja adni.

(2) Ha a ht. állomány tagja minősítése vagy szolgálati jellemzése alapján a beosztás ellátására alkalmatlan, a szolgálat érdekében alacsonyabb beosztásba helyezhető.

(3)[15] Ha a ht. állomány tagja a Hszt. 56. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában, vagy a Hszt. 245/D. § (6) bekezdésében foglalt esetben a felajánlott alacsonyabb beosztást nem fogadja el, a Hszt. 56. §-ának (3) bekezdése vagy a Hszt. 182. §-ának (4) bekezdése szerint kell eljárni.

A szolgálati viszony szünetelése

13. §

(A Hszt. 51. §-ához)

(1) A szolgálati viszony szünetelésének részletes szabályait a Vhr. állapítja meg.

(2) A ht. állomány tagja szolgálati viszonyának a Hszt. 51. §-ának (1) bekezdése szerinti szünetelése esetén beosztása - a választások eredményének közzétételéig - csak ideiglenesen, megbízással tölthető be.

IV. Fejezet

A SZOLGÁLATI VISZONY MEGSZŰNÉSE

A szolgálati viszony megszűnésének esetei

14. §

(A Hszt. 53. §-ához)

(1) A ht. állomány tagja bármely oknál fogva kérheti szolgálati viszonyának megszüntetését. Ebben az esetben a törvényben meghatározott megszűnési jogcímek feltételeinek megfelelően, a szolgálati jegy benyújtásától számított hatvan napon belül - a próbaidő alatti azonnali hatályú megszűnés esetét kivéve - szolgálati viszonyát meg kell szüntetni.

(2) A szolgálati viszony megszüntetését - a Hszt.-ben meghatározott eseteket kivéve - lehetőleg az adott hónap utolsó napjával kell elrendelni.

Lemondás

15. §[16]

(A Hszt. 55. §-ához)

(1) A szolgálati viszony azzal a nappal szűnik meg, amelyet a parancs meghatároz. A ht. állomány tagja szolgálati kötelezettségeit szolgálati jogviszonyának megszűnéséig köteles teljesíteni.

(2)[17] Ha a vezetői beosztásról történt lemondást követően az érintett a részére felajánlott - a végzettségének, képzettségének és rendfokozatának megfelelő-beosztást nem fogadja el, ennek tényét írásban kell rögzíteni, és szolgálati viszonyát a Hszt. 245/D. §-ának (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően lemondással kell megszüntetni.

Felmentés

16. §

(A Hszt. 56. §-ához)

(1) A ht. állomány tagjának szolgálati viszonyából történő felmentéséről - a felmentés indokának és a jogorvoslati lehetőségek megjelölésével - parancsban kell rendelkezni. A parancsot a felmentés időpontja előtti utolsó munkanapon kell a ht. állomány tagjának kézbesíteni.

(2) A felmentés ellen a Hszt. 194. és 196. §-aiban meghatározottak szerinti jogorvoslatnak van helye.

(3) Felmentéssel kell megszüntetni a szolgálati viszonyát annak, akit a Fegyveres szervek I. vagy II. fokú Felülvizsgáló Orvosi Bizottsága (a továbbiakban: FÜV Bizottság) a hivatásos szolgálatra egészségi, pszichikai vagy fizikai ok miatt alkalmatlannak minősített. Ebben az esetben a FÜV Bizottság jogerős határozatát csatolni kell. Az orvosi felülvizsgálati eljárás szabályait külön jogszabály tartalmazza.

(4)[18] Nemzetbiztonsági ellenőrzés során megállapított kockázati tényező felmerülése esetén az állományilletékes parancsnok köteles mérlegelni az érintettnek az adott beosztásban, illetve a hivatásos szolgálati viszonyban való tartását, azonban a biztonsági szakvélemény megállapításával szemben benyújtott panasz jogerős elbírálásáig a beosztás betöltéséről vagy a szolgálati viszony megszüntetéséről nem dönthet.

(5)[19] Akivel szemben a nemzetbiztonsági ellenőrzés során kockázati tényező merült fel, illetve az az ellen benyújtott panasz jogerős elbírálása alapján az állományilletékes parancsnok a beosztás ellátására, vagy a hivatásos szolgálatra vonatkozó alkalmatlanságot állapít meg, soron kívül intézkedni kell más beosztásba helyezésre, illetve a szolgálati viszony megszüntetésére. A szolgálati viszony megszüntetése esetén az érintettet a felmentési idő teljes időtartamára mentesíteni kell szolgálatteljesítési kötelezettsége alól.

(6)[20] Minősítés alapján beosztás ellátására való alkalmatlanság megállapítása csak a szolgálati kötelmekkel összefüggő tevékenységet érintő konkrét hibák, mulasztások megjelölésével történhet.

(7)[21] Beosztás ellátására az alkalmatlanságot kimondó minősítés csak abban az esetben lehet a szolgálati viszony megszüntetésének jogalapja, ha a feltárt hibák ismétlődtek, az azok kijavítására adott határidő eredménytelenül telt el, illetve a mulasztások súlyossága miatt az érintett további hivatásos állományban tartása sértené a bv. szervezet érdekeit.

(8)[22] A Hszt. 56. §-a (6) bekezdésének (a) és (b) pontjában meghatározott esetekben a hivatásos szolgálatra méltatlanná válás miatti felmentésre csak a büntetőeljárásban hozott jogerős - írásba foglalt vagy ítéleti értesítőben közölt - ítélet alapján kerülhet sor. Az ítélet (ítéleti értesítő) kézhezvételét követően az állományilletékes parancsnok haladéktalanul köteles intézkedni a szolgálati viszony megszüntetéséről, feltéve hogy a Hszt. 56. §-a (7) bekezdését nem alkalmazták.

Más fegyveres szervhez történő áthelyezés

17. §

(A Hszt. 60. §-ához)

(1) A ht. állomány tagja beleegyezésével a szolgálat érdekében - az átadó és a fogadó szerv vezetőjének egyetértésével -, a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró intézkedésével más fegyveres szervhez áthelyezhető.

(2) Az áthelyezést kérő fegyveres szerv megkeresérére a más fegyveres szervhez történő áthelyezéssel kapcsolatos feladatokat a központi személyügyi szerv intézi.

(3) Az áthelyezés részletes szabályait a Vhr. állapítja meg.

(4)[23] Nem kerülhet sor áthelyezésre, ha a ht. állomány tagja nem felel meg az egészségi alkalmassági követelményeknek vagy nem rendelkezik a rendfokozati állománycsoportjához a Hszt.-ben és e rendeletben meghatározott szintű iskolai végzettséggel.

A hivatásos állományba való visszavétel

18. §

(A Hszt. 64. §-ához)

(1) A hivatásos állományba való visszavétel esetén - a Hszt. 64. §-ának (2) bekezdésében foglaltak kivételével - ismételten vizsgálni kell a felvételi követelményeknek való megfelelést.

(2) A ht. állomány tagját legalább a korábbi szolgálati viszonya során elért, de legfeljebb a Hszt. 64. §-ának (5) bekezdése szerinti rendfokozatba kell kinevezni.

(3)[24] Hivatásos állományba történő visszavétel esetén a szolgálati idő számításánál a Hszt. 328. §-ának előírásait kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a korábbi szolgálati viszony során a Hszt. hatálybalépése előtt már beszámított szolgálati időt tényleges szolgálati viszonyban töltött időnek kell tekinteni.

Összeférhetetlenség

19. §

(A Hszt. 65-66. §-aihoz)

(1) Az országos parancsnokságon a más kereső foglalkozást nem folytatható vezetők körébe a következő személyek tartoznak:

a) az országos parancsnok,

b)[25] az országos parancsnok helyettesei.

c)[26]

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott vezető szolgálati beosztása mellett csak a Hszt. 65. §-ának (4) bekezdésében foglaltak szerint folytathat jövedelemszerző tevékenységet.

20. §

(1) E rendelet alkalmazásában más kereső foglalkozás a ht. állomány tagjának a szolgálati viszonyon kívüli rendszeres jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége.

(2) Rendszeres jövedelemszerzésre irányuló tevékenység különösen:

a) a munkaviszony, a köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszony (részmunkaidős foglalkoztatás) keretében történő munkavégzés,

b) gazdasági társaságok vezető tisztségviselőjeként, felügyelőbizottsági tagjaként, könyvvizsgálójaként kifejtett tevékenység,

c) a gazdasági társaságok tagjai és a szövetkezeti tagok munkavégzése,

d) a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok (megbízás, vállalkozás) alapján végzett tevékenység.

21. §

(1) A más kereső foglalkozással kapcsolatos jogviszony létesítését vagy módosítását az állományilletékes parancsnok engedélyezi. A kérelmet írásban kell benyújtani.

(2) A ht. állományú orvos polgári magángyakorlat folytatása iránti kérelmet az állományilletékes parancsnok előzetes hozzájárulásával nyújthat be a területileg illetékes első fokú egészségügyi hatósághoz.

(3) Ha a más kereső foglalkozás folytatására irányuló kérelem tekintetében összeférhetetlenség [Hszt. 65. § (1) bekezdés b) pontja, (5) és (6) bekezdése] nem állapítható meg, az engedélyt (hozzájárulást) meg kell adni.

(4) A kérelem tárgyában az állományilletékes parancsnok 30 napon belül határoz. Az engedélyt (hozzájárulást) rávezeti a kérelemre, ha az abban foglaltakkal egyetért. E döntéséről külön alakszerű határozatot nem hoz, az engedély (hozzájárulás) elutasítását viszont írásban indokolnia kell.

(5) A kérelem elutasítása esetén a ht. állomány tagja panasszal élhet az állományilletékes parancsnok elöljáró parancsnokához, aki a sérelmezett döntést megváltoztathatja, és erről értesíti a kérelmezőt.

22. §

A ht. állomány tagja a bejelentési kötelezettség teljesítése mellett folytatható más kereső foglalkozása szüneteltetését vagy megszüntetését is köteles bejelenteni.

23. §

(1) Ha a ht. állomány tagja a szolgálati kötelezettségeit más kereső foglalkozása miatt nem megfelelően látja el, az állományilletékes parancsnok felszólítja őt kötelességei maradéktalan teljesítésére. A felszólítás eredménytelensége esetén az engedélyt vissza kell vonni.

(2) Amennyiben a ht. állomány tagja a más kereső foglalkozás folytatásával kapcsolatos bejelentési, valamint az engedélykérés iránti kötelezettségét elmulasztja, úgy fegyelmi felelősségrevonásnak van helye.

24. §

A más kereső foglalkozás engedélyezésével, az engedély visszavonásával, illetve a szolgálati viszony összeférhetetlenség miatti megszüntetésével kapcsolatban keletkezett jogvita rendezésére a Hszt. 196-198. §-ai az irányadók.

24/A. §[27]

A hivatásos állomány tagjának méltányolandó okból (közvetlen családtagok elhelyezkedési problémája, családi körülmények miatt nem vállalható utazás stb.) előterjesztett kérelme alapján az állományilletékes parancsnok javaslatára az igazságügyi és rendészeti miniszter engedélyezheti, hogy közeli hozzátartozójával alá-fölérendeltségi viszonyba kerüljön. A munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró részére ilyen engedély nem adható.

V. Fejezet

A SZOLGÁLATI VISZONY TARTALMA

A szolgálat teljesítésére vonatkozó szabályok

25. §

(A Hszt. 67-70. §-aihoz)

A szolgálati viszony létesítését követő 8 napon belül a szolgálati elöljárónak ismertetnie kell a ht. állomány tagjával a szolgálati beosztásra vonatkozó munkaköri leírást, amelyet az érintettel alá kell íratni, és részére egy példányt át kell adni.

Iskolai végzettségi (szakképesítési) követelmények

26. §

(A Hszt. 72. §-ához)

(1) A ht. állomány tagjának az ellátandó szolgálati beosztásnak megfelelő, a Hszt. 72. §-a szerint lehetőleg szakirányú iskolai végzettséggel kell rendelkeznie.

(2) A ht. állomány tagjának a rendfokozati állománycsoportjától, illetőleg szolgálati beosztásától függően az 1. számú mellékletben meghatározott büntetés-végrehajtási szaktanfolyamot el kell végeznie.

(3) A büntetés-végrehajtási szaktanfolyam elvégzésének feltételeiről az országos parancsnokság gondoskodik.

27. §

(1)[28] Ha a ht. állomány tagja az előírt iskolai végzettséggel (szakképesítéssel) nem rendelkezik, és ez alól felmentést sem kapott [Vhr. 27/A. § (4) bek.], köteles azt az iskolai végzettség (szakképesítés) megszerzéséhez szükséges képzési idő alatt a Hszt. 336. §-ának (2) bekezdése szerint megszerezni. Ezt a kötelezettséget a besorolásnál elő kell írni.

(2) A ht. állomány más szervhez vezényelt tagja részére a munkáltatói jogkörrel rendelkező vezető - a más szerv munkavállalóira vonatkozó jogszabályok szerint - további, a munkakör ellátásához szükséges képesítési követelményt írhat elő.

27/A. §[29]

Azokat a tiszthelyettesi beosztásokat, amelyeknél a szakiskolai végzettség esetén a középiskolai végzettségtől el lehet tekinteni, a 3. számú melléklet tartalmazza.

28. §[30]

Egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság

29. §

(A Hszt. 75. §-ához)

A ht. állomány tagja beosztásának és életkorának megfelelő egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeket külön jogszabály tartalmazza.

A hivatásos állomány tagjának minősítése

30. §

(A Hszt. 82-83. §-aihoz)

(1) A ht. állomány tagjával a minősítőnek ismertetni kell a minősítéssel, a szolgálati jellemzéssel kapcsolatos jogait.

(2) A ht. állománynak a bv. gazdálkodó szervezethez vezényelt és minősítésre kötelezett tagját az állományilletékes parancsnok, a gazdálkodó szervezet vezetőjének írásbeli véleménye alapján, minősíti.

Szolgálati jellemzés

31. §

A ht. állomány tiszti, főtiszti és tábornoki rendfokozatú tagjáról - amennyiben az előző minősítéstől több mint két év eltelt - szolgálati jellemzést kell készíteni

a) más fegyveres szervhez történő áthelyezés,

b) magasabb vagy más szakirányú végzettség megszerzéséhez történő beiskolázás

esetén.

32. §

A ht. állomány tiszthelyettesi és zászlósi rendfokozatú tagjáról szolgálati jellemzést - a nyugdíjkorhatár elérését megelőző öt év kivételével - az alábbi esetekben kell készíteni:

a) a véglegesítést megelőzően,

b) magasabb beosztásba kinevezés esetén,

c) más fegyveres szervhez történő áthelyezést megelőzően,

d) rendvédelmi oktatási intézményben végzett hallgatóról tanulmányai befejezésekor,

e) minősítése alapján alkalmatlanság miatti felmentéskor,

f) büntetés-végrehajtási oktatási intézménybe történő beiskolázáskor,

g) más beosztási kategóriába sorolás előtt,

de legalább öt évenként.

33. §

(1) A szolgálati jellemzésben értékelni kell a ht. állomány tagjának szakmai ismeretszintjét és jártasságát, fizikai állóképességét, terhelhetőségét, teljesítőképességét, a vele szemben támasztott követelmények teljesítését, személyiségi és magatartásbeli jellemzőit, továbbá a szolgálati viszonyt vagy annak módosítását érintő esetben az arra vonatkozó javaslatot és indokolást.

(2) A szolgálati jellemzés készítése a szolgálati elöljáró feladata.

34. §

Az elkészült minősítést (szolgálati jellemzést) a ht. állomány tagja személyi anyaggyűjtőjében kell elhelyezni, és tárolni.

Teljesítményértékelés[31]

[A Hszt. 101. §-ának (4) bekezdéséhez és a 245/F. §-ához]

34/A. §[32]

(1) A hivatásos állomány munkateljesítményének évenkénti értékelését az állományilletékes parancsnok által meghatározott célok és teljesítménykövetelmények figyelembevételével a tárgyév december 10-éig a szolgálati elöljáró két példányban írásban készíti el, és felterjeszti az állományilletékes parancsnokhoz, aki azt jóváhagyása esetén az erről szóló záradékkal látja el.

(2) A ht. állomány tagjáról készült teljesítményértékelés egy példányát az érintettnek át kell adni, másik példányát a személyi anyagba kell elhelyezni. A teljesítményértékelés megállapításait az állományilletékes parancsnok a soron következő minősítés vagy szolgálati jellemzés elkészítésekor köteles figyelembe venni.

(3) Az írásbeli értékelés átadására biztosított szóbeli megbeszélésen részt kell vennie a szolgálati elöljárónak, és az értékelt kérésére a személyügyi szerv képviselőjének.

(4) A végzett tevékenység értékelésének végkövetkeztetése a Hszt. 101. §-ának (4) bekezdése szerinti illetményeltérítés alapfeltétele, ugyanakkor az értékelés ténye nem jelenti alanyi jogon az illetmény kedvező irányú megváltoztatását, illetve a nem kielégítő színvonalú munkavégzés sem vonja maga után kötelezően az illetmény kedvezőtlen irányú megváltoztatását.

Szolgálatteljesítési idő

35. §

(A Hszt. 84-86. §-aihoz)

(1) A ht. állomány tagja beosztásától függően a bv. intézetek jogszabályban meghatározott feladatainak folyamatos ellátása érdekében

a) hivatali,

b) a hivatali munkarendtől eltérő, és

c) folyamatos, váltásos szolgálati

időrendszerben teljesíti szolgálatát.

(2)[33] A folyamatos, váltásos szolgálatteljesítési időrendben dolgozóknál a szolgálati feladat folyamatosságának fenntartása érdekében a napi szolgálatteljesítési időt 12 óra 30 percben, - a biztonsági tisztekét kivételesen 12 óra 45 percben - kell meghatározni.

(3)[34] A hivatali munkarendtől eltérő szolgálatteljesítési időrendben dolgozóknál, ahol a szolgálatteljesítést naponta azonos helyen 2 fő egymás utáni beosztásával, legalább napi 16 órában rendelik el, az eligazításra, váltásra, illetve a szolgálati felszerelések felvételére, leadására legfeljebb 30 perc további szolgálatteljesítési idő ismerhető el.

(4)[35] A ht. állomány tagjának szolgálatteljesítési időrendjét az állományilletékes parancsnok határozza meg.

(5)[36] A bv. intézeteknél a szolgálatteljesítési idő szempontjából őrszolgálat jellegű beosztásnak minősül a fogvatartás rendjének és biztonságának fenntartására rendszeresített szolgálati beosztás.

(6)[37] A 6 órát meghaladó szolgálatteljesítési idő esetén 30 perc, a folyamatos, váltásos szolgálati időrendszerben dolgozó számára 60 perc munkaközi szünetet kell a munkaidőn belül biztosítani.

(7)[38] Munkaszüneti napon teljesített szolgálatért a ht. állomány tagjának az aznapi illetményén felül távolléti díj is jár.

35/A. §[39]

(1) Ha a szolgálati feladatot az eredeti szolgálati beosztásba tartozó feladatként kell más szervezeti egységben vagy más helységben teljesíteni, akkor a ténylegesen szolgálatban töltött szolgálatteljesítési időt kell jóváírni. Az utazással indokoltan eltöltött időt a szolgálatteljesítési időbe be kell számítani.

(2) Ha a szolgálati feladatot határozatban, parancsban, berendelő (meghívó) levélben, kiküldetési utasításban elrendelve vagy az elöljáró utasítására kell más szervezeti egységnél vagy az állandó lakhelyen kívül teljesíteni, akkor:

a) egynapos távollétnél vagy naponkénti oda-vissza utazásnál az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kell eljárni,

b) kétnapos távollétnél legalább napi 8 óra szolgálatteljesítési időt kell jóváírni, ennél többet akkor, ha az első napon az indulás és a napi feladatteljesítés befejezési ideje közötti, a második napon a feladatteljesítés kezdési ideje és a visszautazással eltöltött idő közötti időtartam a 8 órát meghaladja,

c) három- vagy többnapos távollétnél az első és az utolsó napon a kétnapos távollétre vonatkozó szabályok szerint kell eljárni, a közte lévő egy vagy több napra pedig napi 8 óra szolgálatteljesítési idő ismerhető el, kivéve, ha 8 órát meghaladó szolgálatteljesítés történt,

d) többhetes távollétnél az utazással indokoltan eltöltött időt annyiszor kell figyelembe venni, ahányszor a ht. állomány tagja részére az utazást engedélyezték.

Túlszolgálat

36. §

(A Hszt. 87-88. §-aihoz)

(1) Az elrendelhető túlszolgálat tartama naptári évenként legfeljebb 450 óra.

(2) Túlszolgálat teljesítése esetén - a fogvatartás rendjét és biztonságát ellátó beosztásban lévő ht. állomány tagja kivételével - 150 óráig terjedő időtartamig, elsősorban szabadidőt kell biztosítani.

36/A. §[40]

(1) Túlszolgálatnak minősül a napi, a heti vagy a havi szolgálatteljesítési időn túl, valamint a munkaszüneti és pihenőnapon elrendelt és teljesített szolgálat

(2) A túlszolgálatért annak időtartamával megegyező, ha pedig azt a heti pihenőnapon vagy munkaszüneti napon teljesítették, a túlszolgálat kétszeresének megfelelő szabadidő, illetőleg díjazás jár.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a a folyamatos, váltásos szolgálati időrendszerben dolgozónál a munkaszüneti napon teljesített szolgálat önmagában nem jelent túlszolgálatot. A túlszolgálat akkor keletkezik, ha a havi munkaidő keretet az e napon teljesített szolgálat részben vagy egészében túllépi, vagy ha soron kívüli szolgálatteljesítésre történt a berendelés.

Ügyeleti, készenléti, készültségi szolgálat köre

37. §

(1)[41] Ügyeleti szolgálat a bv. intézetnél az állományilletékes parancsnok által elrendelt ügyelet.

(2) Készenléti szolgálatot látnak el azok a szolgálati beosztásba kinevezettek, akik a napi szolgálatteljesítést követően a következő szolgálatba lépésig - szolgálati helyen kívül - kötelesek elérhető helyen tartózkodni, és szükség esetén büntetés-végrehajtási feladatot ellátni.

(3)[42]

Szabadság

38. §

(A Hszt. 89-97. és 305. §-aihoz)

(1) A Hszt. 305. §-ának (1) bekezdése szerinti vezetői pótszabadság a bv. gazdálkodó szervezet ht. állományú vezető beosztású tagját is megilleti.

(2)[43] Az (1) bekezdés szerint pótszabadság szempontjából

a) osztályvezető-helyettesnek minősül: az ágazatvezető, a részlegvezető, az üzemvezető,

b) osztályvezetőnek minősül: az igazgató, a kerületvezető, a vezető állatorvos, a biztonsági vezető,

c) parancsnokhelyettesnek minősül: az ügyvezető igazgató helyettese,

d) parancsnoknak minősül: az ügyvezető igazgató.

39. §

(1) A ht. állomány tagját megillető pótszabadság mértékét évente kell megállapítani, és az érdekelttel közölni.

(2) A ht. állomány tagját, ha a szolgálati viszonya év közben jön létre vagy szűnik meg, az alap- és pótszabadság együttes mértékének időarányos része illeti meg.

(3) A harminc napot meghaladó - kivéve a gyermek gondozása céljából igénybe vett - illetmény nélküli szabadság, a szolgálati beosztásból felfüggesztés, az előzetes letartóztatás, valamint a katonai fogdában végrehajtandó szabadságvesztés idejére a ht. állomány tagját alap- és pótszabadság nem illeti meg.

(4) A szabadság kiadásának tervezését és nyilvántartását szervezeti egységenként a szolgálati feladatok függvényében és a ht. állomány tagja igényének figyelembevételével, az állományilletékes parancsnok intézkedése szerint kell végrehajtani.

(5) A szabadság engedélyezésére vonatkozó munkáltatói jogkört az állományilletékes parancsnok a szolgálati elöljáróra átruházhatja.

(6) A szabadság kiadásánál a hivatali munkarendben dolgozók számára az ötnapos munkahét munkanapjait kell szabadságként figyelembe venni. A folyamatos ügyeleti szolgálatot ellátók és a váltásos szolgálatteljesítési rendben dolgozók esetében a szabadság kiadása a szolgálati napok figyelembevételével történik.

(7) A felsőoktatási intézmények nappali tagozatán tanulókat az oktatási intézmény által meghatározott rend szerint illeti meg a szabadság. A tanulmányaikat év közben befejezők a szolgálati idejük függvényében a szabadság időarányos részére is jogosultak.

(8) A szabadság utólagos kiadása esetén a Hszt. 97. §-ának (3) bekezdése szerint a szabadság az esedékesség évében megállapított mértékben jár. Az igénybe nem vett szabadság három év után elévül.

(9) A szolgálati viszony megszűnése esetén, ha a jogszerűen járó szabadság kiadására nincs lehetőség, azt pénzben meg kell váltani. Egyéb esetben a szabadság pénzbeli megváltására nem kerülhet sor.

VI. Fejezet

SZEMÉLYÜGYI NYILVÁNTARTÁS

40. §

(A Hszt. 199-203. §-aihoz)

(1)[44] A ht. állomány tagjának személyi anyagát a szolgálati helye szerinti személyügyi szervnél az e célra rendszeresített személyügyi anyaggyűjtőben kell kezelni, nyilvántartani és tárolni (alapnyilvántartás) .

(2) A bv. gazdálkodó szervezethez vezényelt ht. állomány tagjának személyi anyagát az illetékes bv. intézet személyügyi szerve kezeli és tárolja.

(3) Az országos parancsnokság központi személyügyi szerve tartja nyilván és kezeli:

a) az országos parancsnokság állományának,

b) a bv. intézet parancsnokának és rendszeresített helyettesének,

c)[45] a bv. gazdálkodó szervezet vezetőjének és a

d) bv. intézet személyügyi osztályvezetőjének

személyi anyagát.

(4) A személyi anyagban kell elhelyezni az alábbi iratokat:

a) a felvételi eljárás során keletkezett okmányok [kérelem és annak mellékletei, alkalmassági ellenőrzések anyagai, az érintett(ek) nyilatkozatai stb.],

b) a kinevezési okmány egy hiteles kivonati példánya,

c) az eskü vagy fogadalom letételét igazoló okirat,

d) a személyi adatlap, fénykép,

e) az önéletrajz,

f) a szolgálati viszony során keletkezett döntéseket igazoló okmányok (beosztási javaslat, szolgálati lakás bérbeadása, lakáscélú munkáltatói kölcsön biztosítása stb.),

g) a képzéssel (továbbképzéssel) kapcsolatos okmányok (beiskolázási javaslat, tanulmányi szerződés, végzettséget, képzettséget igazoló irat másolata),

h) kérdőív a szolgálati idő megállapításáról,

i) munkaköri leírás,

j)[46] minősítés (szolgálati jellemzés) adatlapjai, a teljesítményértékelések,

k) a szolgálati viszonnyal kapcsolatos igazolások, egyéb nyilatkozatok,

l) a szolgálati viszony megszűnésével kapcsolatos okmányok (javaslat, kérelem, bírói döntés, nyugdíj megállapításáról a határozat stb.).

m)[47] a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel kapcsolatban az eljárás érdekében tett intézkedések időrendi dokumentációja.

n)[48] a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről és annak határidejéről szóló írásos tájékoztató átvételéről készült igazolás.

(5) A személyi anyagba bejegyzést tenni csak okirat, illetve erről készült írásos vezetői intézkedés alapján lehet.

(6) A fegyveres szervek közötti áthelyezés esetén a személyi anyag a fogadó szerv kikérése alapján adható ki. Más esetben a személyi anyagot csak a ht. állomány tagja írásos hozzájárulása alapján lehet átadni.

(7) A ht. állományba visszavett személy már meglévő és újonnan felfektetett személyi anyagát együttesen kell kezelni.

(8) A központi személyügyi nyilvántartás számítógépes módszerrel történik, az alapnyilvántartást a helyi lehetőségeknek megfelelően kézi vagy számítógépes módszerrel kell vezetni.

(9)[49]

A hivatásos állományra vonatkozó munkáltatói intézkedések (határozatok, parancsok) kiadásának rendje

41. §

(1) A szolgálati viszony keletkezésével, módosításával, megszüntetésével, valamint a szolgálati viszony fennállása alatt tett munkáltatói intézkedésekkel összefüggő vezetői döntéseket parancsba kell foglalni. Így különösen:

a) a szolgálati viszony keletkezését, kinevezést,

b) a szolgálati hely és beosztás változását, módosítását,

c) a besorolást, előléptetést, előresorolást,

d) a kitüntetést, jutalmazást,

e) a fegyelmi eljárással kapcsolatos szolgálati viszonyt, rendfokozatot és illetményt érintő intézkedéseket,

f) az illetmény nélküli szabadság engedélyezését,

g) a névváltozást,

h) a más szervhez történő áthelyezést és vezénylést, a vezénylés megszüntetését,

i) a megbízást,

j) a rendelkezési állományba helyezést, annak megszüntetését,

k) a szolgálati viszony megszüntetését.

(2) A személyi állományra vonatkozó parancsnak az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) az intézkedés tartalmát,

b) az intézkedés hatályát,

c) a jogszabályi hivatkozást,

d) a személyi adatokat,

e) a tényállást,

f) a jogorvoslati lehetőséget.

(3)[50] A ht. állomány tagjára vonatkozó munkáltatói döntéseket tartalmazó parancsot annyi példányban kell elkészíteni, hogy az intézkedéssel érintett valamennyi szerv és személy a döntésről tudomást szerezzen.

(4) A parancs eredeti irattári példányát a kiadó szerv személyügyi archívumában, az ügykezelési szabályoknak megfelelően, évenkénti csoportosításban, sorszám szerint kell tárolni és őrizni.

A szolgálati igazolvány kiadásával kapcsolatos eljárás rendje

42. §[51]

A szolgálati idő megállapítása, módosítása, igazolása[52]

(A Hszt. 326-331. §-aihoz)

43. §[53]

(1) A hivatásos állományba történő kinevezéskor meg kell állapítani a Hszt. 326. §-ának (1) bekezdésében meghatározott szempontból beszámítható szolgálati viszony, illetve a szolgálati idő kezdetét, és azt a kinevezési parancsban rögzíteni kell.

(2) A Hszt. 328. §-ának (1) és (4) bekezdése szerint szolgálati viszonynak minősülő időket, függetlenül a köztük lévő kiesés időtartamától egybe kell számítani. A beszámítható időket napokban kell összeadni, és az évekre történő átszámításnál 365 napot kell egy évnek tekinteni. A fennmaradó töredékidőket hónap, nap pontos megjelölésével kell kiszámítani.

(3) A szolgálati viszonyban eltöltött idő Hszt. 329. §-a (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott 1,2-szeres számítására a Vhr.-ben rögzített és e rendelet 2. számú mellékletében tételesen felsorolt szolgálati beosztások ellátása esetén kerülhet sor.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott beosztásban töltött időket folyamatosan nyilván kell tartani, évente rögzíteni kell, és a szolgálati viszony kezdetét újólag parancsban meg kell állapítani.

(5) Minden év végén a szolgálati viszony kezdő időpontját a kedvezményesen számított szolgálati idő alapján újból meg kell állapítani. Az így kialakított időpont a szolgálati viszonyban töltött idő új kezdete.

44. §[54]

VII. Fejezet

A SZEMÉLYÜGYI IGAZGATÁS

45. §

A személyügyi igazgatás körébe tartozik:

a) a bv. intézetek állományszervezési táblázatainak és a módosításoknak, a beosztások átminősítésének, az eltérő létszámhelyen való foglalkoztatás engedélyezésének vezetői döntésre történő előkészítése,

b) a ht. állomány tagjainak szolgálati beosztásba helyezésével, illetménybesorolásával, képzésével, továbbképzésével, tevékenységük értékelésével, minősítésével összefüggő szervezői, közreműködői feladatok végrehajtása,

c) a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró, az állományilletékes parancsnok, illetve a szolgálati elöljáró személyügyi feladataival kapcsolatos döntés-előkészítő, koordináló tevékenység, valamint a személyi döntések végrehajtása,

d) a vezetői állomány utánpótlásának tervezése és biztosítása,

e) a ht. állomány előmenetelének biztosításával, az érdemek elismerésével összefüggő személyügyi feladatok végzése.

A személyügyi igazgatás irányítása és ellenőrzése

46. §

(1) A személyügyi igazgatás irányítását a bv. szervezet egészére kiterjedően az országos parancsnok a központi személyügyi szerv útján végzi.

(2) A központi személyügyi szerv személyügyi igazgatásra vonatkozó felügyeleti és ellenőrzése jogköre a bv. szervezet egészére kiterjed.

(3)[55] A központi személyügyi szerv a vagyonnyilatkozatra kötelezettekre vonatkozóan biztosítja a munkáltatói számnak (technikai azonosító) a vonatkozó kormányrendelet szerinti kezelését, nyilvántartását.

Az állományilletékes parancsnok személyügyi feladatai

47. §

(1) Az állományilletékes parancsnok a személyügyi igazgatással kapcsolatos feladatait személyesen, illetve a személyügyi szervén keresztül folyamatosan intézi.

(2) Az állományilletékes parancsnok e feladatokat a bv. gazdálkodó szervezethez vezényelt ht. állomány tekintetében a gazdálkodó szerv vezetőjének egyetértésével végzi.

(3) Az állományilletékes parancsnok:

a) gondoskodik az állományszervezési táblázatban meghatározott szolgálati beosztások betöltéséről,

b) kezdeményezi, illetve hatáskörébe tartozó esetben módosítja az állományszervezési táblázatot, előterjeszti a beosztások átminősítésére, valamint az eltérő létszámhelyen való foglalkoztatásra vonatkozó javaslatait,

c) gondoskodik a magasabb beosztásra alkalmas vezetők felkészítéséről, az első beosztásba kinevezettek beilleszkedésének elősegítéséről, illetve a személyi állomány előmenetelének biztosításáról,

d) kezdeményezi a szükséges személyi változtatásokat (illetve hatáskörében intézkedik), a vezetők előmeneteléhez szükséges intézkedéseket, a szolgálati beosztás ellátására alkalmatlan személyek más beosztásba helyezését,

e) figyelemmel kíséri a ht. állomány tagjainak szociális helyzetét, és a szükséges intézkedések megtételét kezdeményezi (hatáskörében intézkedik),

f) együttműködik a helyi érdekképviseleti szervekkel,

g)[56] gondoskodik a szolgálati jellemzések, minősítések, teljesítményértékelések elkészítéséről.

h) biztosítja a személyügyi szerv vezetőjének részvételét minden tanácskozáson, ahol személyügyi kérdésekről tárgyalnak, illetve állást foglalnak.

i)[57] írásban tájékoztatja a nyilatkozattételre kötelezetteket a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről és annak határidejéről.

VIII. Fejezet

ÉRTELMEZŐ ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

48. §

E rendelet alkalmazásában:

(1) Elöljáró parancsnok

a) az országos parancsnok,

b)[58] az országos parancsnok helyettesei.

(2) Állományilletékes parancsnok

a) az országos parancsnok:

aa) az országos parancsnokság teljes személyi állománya,

ab) a bv. intézetek, intézmények parancsnoka, igazgatója, főigazgató főorvosa (a továbbiakban: parancsnok) és szervezetszerű helyettese,

ac) a bv. gazdálkodó szervezet vezetője

tekintetében;

b) a parancsnok:

ba) az adott bv. intézet és intézmény teljes személyi állománya - kivéve szervezetszerű helyettese -,

bb) a bv. intézet székhelyén működő gazdálkodó szervhez vezényelt ht. állomány tagjai

tekintetében.

(3) Szolgálati elöljáró

a) a büntetés-végrehajtási szervezet teljes személyi állománya - beleértve a gazdálkodó szervekhez vezényelt hivatásos állományúakat is - tekintetében:

aa) az országos parancsnok,

ab)[59] az országos parancsnokhelyettes;

b) az országos parancsnokság szervezeti egységét illetően:

ba) az a) pontban meghatározott vezetők,

bb) a főosztályvezető, igazgató, önálló osztályvezető és helyettese;

c) bv. intézet és intézmény teljes személyi állománya tekintetében:

ca) az a) pontban meghatározott vezetők,

cb) a parancsnok,

cc) a parancsnokhelyettes;

d) a bv. intézet és intézmény szervezeti egységeit illetően:

da) a c) pontban meghatározott vezetők,

db) a szervezeti egység vezetője és helyettese;

e) a bv. gazdálkodó szervezethez vezényelt hivatásos állomány tekintetében:

ea) az a) pontban meghatározott vezetők,

eb) a gazdálkodó szervezet vezetője;

f) a bv. gazdálkodó szervezet szervezeti egységeit illetően:

fa) az e) pontban felsorolt vezető,

fb) a gazdálkodó szervezet szervezeti egységének vezetője, helyettese.

49. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2)[60]

1. számú melléklet a 14/1997. (IV. 22.) IM rendelethez

Büntetés-végrehajtási szaktanfolyami követelmények

1. Felsőfokú büntetés-végrehajtási szaktanfolyami vizsgához kötött a tiszti, főtiszti, tábornoki rendfokozati állománycsoporttal rendszeresített szolgálati beosztás.

2. Középfokú büntetés-végrehajtási szaktanfolyami vizsgához kötött a zászlósi rendfokozati állománycsoporttal rendszeresített szolgálati beosztás.

3. Alapfokú büntetés-végrehajtási szaktanfolyami vizsgához kötött a tiszthelyettesi rendfokozati állománycsoporttal rendszeresített szolgálati beosztás.

4. Felsőfokú büntetés-végrehajtási szaktanfolyami vizsgának kell elfogadni:

a) a Rendőrtiszti Főiskola büntetés-végrehajtási szakának elvégzését tanúsító oklevelet,

b) a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola (büntetés-végrehajtási tagozatának) 1976 és 1992 közötti elvégzését tanúsító oklevelet,

c) főtiszti, tiszti vizsga, próbaszolgálatos tiszti alkalmassági vizsga 1983. december 31-ig történő letételét igazoló bizonyítványt,

d) a felsőfokú büntetés-végrehajtási szakvizsga 1984. január 1-jétől történő letételét igazoló bizonyítványt.

5. Középfokú büntetés-végrehajtási szaktanfolyami vizsgának kell elfogadni:

a) a BM Kun Béla Tiszthelyettesképző Iskola és jogutódai (a BM Kun Béla Zászlósképző Iskola, a Rendőrzászlósképző Iskola, az Országos Rendőr-főkapitányság Oktatási Kiképzési Központja) szakképzési tagozatának elvégzését igazoló bizonyítványt,

b) a Bv. Szervezet Oktatási Központjában a középfokú szaktanfolyam 1996. szeptember 1-je utáni elvégzését igazoló bizonyítványt.

6. Alapfokú büntetés-végrehajtási szaktanfolyami vizsgának kell elfogadni:

a) a BM Rendőriskola, az őri tanfolyam, a Büntetés-végrehajtási Őri Iskola és jogutóda (a Büntetés-végrehajtási Alapfokú iskola, a Büntetés-végrehajtási Tiszthelyettesképző Iskola) elvégzését igazoló bizonyítványt,

b) a Bv. Szervezet Oktatási Központjában az alapfokú szaktanfolyam 1996. szeptember 1-je utáni elvégzését igazoló bizonyítványt.

2. számú melléklet a 14/1997. (IV. 22.) IM rendelethez[61]

A Hszt. 329. §-a (1) bekezdésének c) pontjában és a Vhr. 25. §-ának (2) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén a kedvezményesen számított szolgálati viszonyban töltött idő szempontjából figyelembe vehető szolgálati beosztások.

Bv. intézetek, intézmények

alegységvezető

ápoló

biztonsági felügyelő

biztonsági főfelügyelő

biztonsági osztályvezető

biztonsági osztályvezető-helyettes

biztonsági tiszt

csoportvezető (ha fogvatartottakkal közvetlenül folyamatosan foglalkozik)

bűnügyi nyilvántartási főelőadó, előadó, segédelőadó

büntetés-végrehajtási osztályvezető-helyettes

egészségügyi osztályvezető

egészségügyi osztályvezető-helyettes

felügyelő (foglalkoztatási)

fogorvos

fogvatartási ügyek osztályvezető-helyettes

fogvatartási ügyek osztályvezető - büntetés-végrehajtási osztályvezető

főápoló

gépjárműszerelő

gépjárművezető (biztonsági feladatot ellátó)

kazánházvezető (ha fogvatartottakkal közvetlenül folyamatosan foglalkozik)

kazánkezelő (ha fogvatartottakkal közvetlenül folyamatosan foglalkozik)

konyhavezető

körletfelügyelő

körletfőfelügyelő

kutyatelep-vezető

kutyavezető

mosodavezető

munka- és tűzvédelmi vezető, főelőadó, segédelőadó

műhelyvezető

nevelő

orvos

programszervezési és foglalkoztatási osztályvezető

pszichológus

raktáros (ha fogvatartottakkkal közvetlenül folyamatosan foglalkozik)

raktárvezető (ha fogvatartottakkal közvetlenül folyamatosan foglalkozik)

segédápoló

segédelőadó (ha fogvatartottakkal közvetlenül folyamatosan foglalkozik)

szakápoló

szakasszisztens

szakmunkás (ha fogvatartottakkal közvetlenül folyamatosan foglalkozik)

szakorvos

szakpszichológus

üzemvezető

vezető nevelő

vezető pszichológus

Egészségügyi intézet

adjunktus

alorvos

biztonsági felügyelő

biztonsági főfelügyelő

biztonsági osztályvezető

biztonsági osztályvezető-helyettes

bűnügyi nyilvántartási főelőadó, előadó, segédelőadó

fogorvos

főorvos

gépjárművezető (biztonsági feladatot ellátó)

gyógyszerész

nevelő

orvos

osztályvezető főápoló

osztályvezető főgyógyszerész

osztályvezető főorvos

pszichológus

segédápoló

segédelőadó

segédorvos

szakápoló

szakasszisztens

szakorvos

vezető szakasszisztens

Bv. gazdálkodó szervezet

ágazatvezető

biztonsági vezető

biztonsági vezető helyettes

felügyelő (munkáltatási)

főművezető

kiemelt művezető

gyártás-előkészítő vezető

magtárvezető (ha fogvatartottakkal közvetlenül folyamatosan foglalkozik)

munka- és tűzvédelmi vezető, főelőadó

műhelyvezető

művezető

raktáros (ha fogvatartottakkal közvetlenül folyamatosan foglalkozik)

raktárvezető (ha fogvatartottakkal közvetlenül folyamatosan foglalkozik)

3. számú melléklet a 14/1997. (IV. 22.) IM rendelethez[62]