19/1997. (VII. 4.) NM rendelet

az egészségügyi gázmester szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. § (1) bekezdésének b) pontjában, valamint az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény végrehajtásáról rendelkező 16/1972. (IV. 30.) MT rendelet 30. § (2) és (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § A népjóléti ágazatba tartozó egészségügyi gázmester (a továbbiakban: gázmester) szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit az e rendelet mellékletében foglaltak szerint határozom meg.

2. § (1) A gázmester újabb szakmai ismeretek elsajátítása érdekében ötévenként továbbképzésen vesz részt. A továbbképző tanfolyamot az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Fővárosi Intézete (a továbbiakban: Intézet) szervezi.

(2) A továbbképző tanfolyam 16 órás és szóbeli beszámolóval zárul, amelynek sikeres letétele esetén az Intézet igazolást ad a gázmesternek.

(3) Az Intézet a továbbképző tanfolyam időpontját évente legalább egy alkalommal a Népjóléti Közlönyben közzéteszi, az azon résztvevőkről nyilvántartást vezet.

3. § (1) Ez a rendelet a kihirdetéstől számított 15. napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg az egészségügyi gázmesteri tanfolyamról és vizsgáról szóló 5/1976. (IV. 30.) EüM rendelet (a továbbiakban: R.) 2-4. §-a, az 5. § (1) bekezdésének első mondata, (3) és (5) bekezdése, valamint 7. §-a, valamint az ennek módosításáról szóló 6/1984. (VII. 1.) EüM rendelet hatályát veszti.

(2) Az R. alapján, valamint korábbi jogszabály alapján szerzett gázmesteri bizonyítványok továbbra is érvényesek és a 2. § (1) bekezdésében írt továbbképzési kötelezettség teljesítése esetén a gázmesteri tevékenység körébe tartozó munkák végzésére jogosítanak.

Melléklet a 19/1997. (VII. 4.) NM rendelethez

Jegyzék az állam által elismert - a népjóléti ágazathoz tartozó - szakképesítésekhez emelkedő sorszám szerint kiadott szakmai és vizsgakövetelményekről

A Jegyzék 55. sorszáma szerint kiadott egészségügyi gázmester (kártevőirtó) szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. Szakképesítés azonosító száma: 51 5002 01

2. Szakképesítés megnevezése: egészségügyi gázmester (kártevőirtó)

3. Szakképzés formája: iskolarendszeren kívüli

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

Az egészségügyi gázmester:

- az ember közvetlen környezetében, az ipar és a mezőgazdaság területén szervezi, irányítja vagy önállóan végzi az egészségügyi szempontból káros rovarok és rágcsálók írtását, szabadforgalmú, veszélyes, mérgező és erősen mérgező minősítésű írtószerekkel. A mezőgazdaság területén gázosítószerekkel (méreg és erős méreg minősítésű gázokkal) gázosítást végez.

Ellátja a szolgáltatás keretében az egészségügyi kártevőirtó tevékenységet folytató társas vállalkozások szakmai irányítását.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok

- Gázosítószerek önálló alkalmazása, a gázosítás szervezése, irányítása és végrehajtása.

- Az egészségügyi kártevők elleni védekezés szervezése és végrehajtása.

- Szolgáltatás keretében egészségügyi kártevőirtó tevékenységet folytató társas vállalkozások szakmai irányítása.

- Az írtószerek, gázosítószerek, anyagok, eszközök és veszélyes hulladékok jogszabályban rögzített módon való kezelése.

- Az érintettek egészségnevelése, tájékoztatása az írtással, mentesítéssel, fenntartással kapcsolatos tudnivalókról.

- Elsősegélynyújtási feladatok végzése.

- Dokumentációs feladatok végzése.

- Szakmai, etikai normák betartása, hivatásszerű munkavégzés.

- A szakmai területtel, vállalkozással kapcsolatos jogszabályok alkalmazása.

2. Követelmények

Az egészségügyi gázmester legyen képes:

- a gázosítószereket a gyakorlatban alkalmazni, figyelembe véve azok fizikai, kémiai és toxikológiai tulajdonságait, ártalmait és megelőzési lehetőségeit,

- az egészségügyi kártevők biológiai sajátosságainak, a védekezés szakmai feltételeinek, a védekezésre szolgáló módszercsoportok felhasználási lehetőségeinek ismeretében

= a kártevőket felismerni,

= a védekezési eljárásokat kivitelezni,

= a fertőzöttség és a védekezés során elért eredmények objektív mérésére szolgáló módszereket alkalmazni, alkalmaztatni és ellenőrizni,

- az írtószerek, gázosítószerek (hatóanyagok és készítmények) felhasználási lehetőségeinek, fizikai, kémiai és toxikológiai tulajdonságainak, ártalmainak és azok megelőzésének, a gázosításra és az egészségügyi kártevők elleni védekezésre vonatkozó jogszabályok ismeretében a munka- és környezetvédelmi, illetve a biztonságtechnikai előírásokat betartani, betartatni, ellenőrizni,

- a Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ által időszakosan megjelentetett "Tájékoztató az engedélyezett írtószerekről és az egészségügyi kártevők elleni védekezés szakmai irányelveiről" című kiadványt használni,[1]

- a munka végzéséhez szükséges gépeket kezelni, üzemeltetni, karbantartani,

- az írtószerek, gázosítószerek, eszközök és veszélyes hulladékok jogszabályban rögzített módon való kezeléséről gondoskodni,

- mérgezés esetén munkatársi elsősegélynyújtást alkalmazni,

- szakmai ismereteire támaszkodva tevékenysége során a környezetet védeni,

- az írtószerek, gázosítószerek raktározásával, szállításával, nyilvántartásával kapcsolatos előírásokat betartani,

- a szakmai, etikai és jogi normákat teljes felelősséggel betartani, illetve betartatni,

- megbízóival, munkatársaival, környezetével etikus magatartást tanúsítani,

- hatékony kommunikációt alkalmazni,

- tevékenységével kapcsolatos dokumentációs feladatokat ellátni,

- vállalkozási ismereteit, illetve a vállalkozással kapcsolatos jogszabályokat alkalmazni,

- megjelenésével, magatartásával, beszédével a munkakörével kapcsolatos elvárásoknak megfelelni.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

IV/1. Szakmai vizsgára jelentkezés feltételei

a) Iskolai végzettség

- középiskolai végzettség (érettségi).

b) Szakmaterületen eltöltött gyakorlat

- kártevőirtó egyéni és társas vállalkozásoknál a vizsga megkezdéséig legalább 3 hónap szabadforgalmú írtószerekkel történő munkavégzés szakképzett egészségügyi gázmester felügyelete mellett és annak igazolása a "Gyakorlati igazolás I." című nyomtatványon (kivéve az egészségőr fertőtlenítő, közegészségügyi és járványügyi felügyelő, növényvédelmi képzettséggel rendelkezőket),

- irányított gyakorlatok teljesítése és azok igazolása a "Gyakorlati igazolás II." című nyomtatványon meghatározottak szerint, az abban feltüntetett munkaterületek mindegyikén (ez a gyakorlat kizárólag az ÁNTSZ Fővárosi Intézetében végezhető).

Két évnél régebbi gyakorlati igazolás nem tekinthető érvényesnek.

c) A szakmai vizsgára jelentkezés egyéb feltételei:

- betöltött 18. életév,

- erkölcsi bizonyítvány,

- munkaköri (egészségügyi) alkalmasság.

IV/2. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltétele[2]

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot átfogja, ezért felmentés a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet 7. §-a alapján adható.

IV/3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

Azonosak a III. "A szakképesítés szakmai követelményei" pontban meghatározottakkal.

IV/4. A szakmai vizsga részei

4.1. Szakmai gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga témaköreit az ÁNTSZ Fővárosi Intézete határozza meg és munkafeladatait a vizsgát szervező intézmény dolgozza ki "A szakképesítés szakmai követelményei"-ben meghatározottak alapján.

A gyakorlati vizsga helye független a vizsgázó saját munkahelyétől, helyét a szakmai vizsgát szervező intézmény jelöli ki.

A gyakorlati vizsga két részből áll:

a) Két napig tartó, értékelt szakmai feladatok elvégzése (megelőző vizsgafeladat).

A vizsgázónak számot kell adnia arról, hogy a szakmai követelményeknek a gyakorlatban megfelel-e.

A vizsgázó vizsgafeladatait két egészségügyi gázmester jelenléte mellett végzi.

A megelőző vizsgafeladatot a gyakorlati felkészülés terhére kell megszervezni.[3]

b) A vizsgabizottság előtti vizsga

A gyakorlati vizsga munkafeladat(ok) elvégzése vizsgabizottság előtt.

4.2. Szakmai elméleti vizsga

Tantárgyak:

- a gázosítószerek és a gázosítás,

- az egészségügyi kártevők biológiája és a védekezés lehetőségei,

- az írtószerek (hatóanyagok és készítmények),

- toxikológia (munka-, környezetvédelem) és elsősegélynyújtás.

a) Írásbeli vizsga

A vizsgázók a Népjóléti Minisztérium által központilag kiadott feladatlapot oldják meg a fenti tantárgyakból.

b) Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga során a vizsgázónak a megadott tantárgyak mindegyikéből egy-egy kérdést kell megválaszolnia.

A gázosítószerek és a gázosítás:

- matematikai, fizikai és kémiai alapismeretek,

- a gázosítás általános alapelvei,

- a gázosítás hatékonyságát befolyásoló tényezők,

- a gázosítószerek kiválasztásának szempontjai,

- a gázosítószerek fizikai-kémiai tulajdonságai,

- a gázosítás módjai,

- a gázosítás végrehajtásának folyamata,

- a gázosítás légzésvédelmi eszközei

- a gázosítás különleges veszélyei és megelőzésük lehetőségei.

Az egészségügyi kártevők biológiája és a védekezés lehetőségei:

- a kártevők közegészségügyi-járványügyi és gazdasági jelentősége,

- a kártevők csoportosítása,

- a kártevők életmódja, terjedésük és felismerésük lehetőségei,

- a kártevők elleni védekezés szakmai feltételei,

- a kártevők elleni védekezésre alkalmas módszer-csoportok,

- az egyes kártevők életmódja és az ennek megfelelő védekezés lehetőségei.

Az írtószerek (hatóanyagok és készítmények):

- az írtószer fogalma, tulajdonsága és szerkezete,

- az írtószerek hatása,

- az írtószerek felhasználási módjai,

- az írtószerek alkalmazási formái,

- a gyomormérgek és alkalmazásuk,

- a durva és fajlagos érintőmérgek alkalmazása,

- az írtószerekkel szembeni rezisztencia kialakulásának okai és késleltetésének lehetőségei,

- a riasztószerek és alkalmazásuk,

- a biológiai védekezésre alkalmas írtószerek és felhasználási lehetőségük.

Toxikológia (munka-, környezetvédelem) és elsősegélynyújtás:

- toxikológia fogalma, feladatai és szakterületei,

- a méreg fogalma, a mérgek csoportosítása és minősítése,

- a mérgezés kialakulásának folyamata,

- a mérgezések csoportosítása,

- az írtószerek forgalomba hozatala és minősítése,

- az írtószerek beszerzése, szállítása, tárolása és felhasználása,

- az írtószerek ártalmai és a megelőzésük lehetőségei,

- az elsősegélynyújtás irányelvei és alapszabályai,

- az újraélesztés,

- a munkatársi elsősegélynyújtó általános teendői mérgezés és baleset esetén,

- a gázosítószerek és egyes írtószer hatóanyagok toxikológiai tulajdonságai, felhasználásuk speciális óvórendszabályai és munkatársi elsősegélynyújtás az egyes mérgezés esetén.

IV/5. A vizsgázó teljesítményének értékelése

A gyakorlati vizsga osztályzatát a megelőző vizsgafeladat(ok)ra és a vizsgabizottság előtt végrehajtott feladat(ok)ra kapott érdemjegyek alapján kell megállapítani, és jegyzőkönyvben rögzíteni. A vizsga átlageredményét a vizsgabizottság előtti vizsga eredménye felé kerekítve kell megállapítani.

Megfigyelési és értékelési szempontok:

- munkaszervezés,

- tevékenység kivitelezése,

- ismeretek alkalmazása,

- munkacsoportban való munkavégzés képessége,

- munkaeszközök megválasztása, előkészítésük módja és szakszerű használatuk,

- megjelenés, viselkedés.

Elégtelen a vizsgázó gyakorlati osztályzata, ha

- elméleti ismereteit a gyakorlatban nem képes alkalmazni,

- önálló tevékenységre nem képes,

- a munkavédelmi szabályokat vizsgázáskor nem tartja be.

Bármely gyakorlati vizsgarész elégtelen osztályzata esetén a gyakorlati vizsga végső osztályzata elégtelen.

Az írásbeli vizsga értékelését a központi feladatlaphoz kiadott útmutató szerint kell elvégezni és egyetlen (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.

A szóbeli vizsgát egyetlen (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.

A szakmai elméleti vizsga osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsga eredményének alapján kell meghatározni az alábbiak szerint:

- az írásbeli és a szóbeli vizsga átlageredményét az írásbeli vizsga eredménye felé kerekítve kell megállapítani.

A szakmai vizsga előzőekben nem szabályozott egyéb kérdéseiben a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendeletben foglaltak az irányadók.[4]

V. Egyéb tudnivalók

Az eredményes szakmai vizsga után a vizsgázó "Egészségügyi gázmester" szakképesítést kap, amit a vizsgázó nevére kiállított "Bizonyítvány" tanúsít.

A népjóléti miniszter, a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. § (1) bekezdésében felsorolt szakképzési intézményeken túl a szakmai vizsga megszervezésére az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézetet jogosítja fel.