4/1997. (II. 12.) HM rendelet

a Magyar Honvédség személyi állománya illetményéről és illetményjellegű juttatásairól

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 342. §-a (2) bekezdésének e) és j) pontjában, a hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIV. törvény (a továbbiakban: Hkt.) 146. §-ának (2) bekezdése c) pontjában, a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Hft.) 50. §-ának c) pontjában kapott felhatalmazás és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) alapján a Magyar Honvédség személyi állománya illetményének és illetményjellegű juttatásainak, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 2. § (1) bekezdése és a köztisztviselők munkavégzéséről, munka- és pihenőidejéről, jutalmazásáról, valamint juttatásairól szóló 170/1992. (XII. 22.) Korm. rendelet 3. §-a alapján a köztisztviselők és közalkalmazottak jutalmazásának részletes szabályait a következők szerint állapítom meg:[1]

ELSŐ RÉSZ

A RENDELET HATÁLYA

I. Fejezet

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Magyar Honvédség (a továbbiakban: honvédség) állományába tartozó:

- hivatásos és szerződéses katonákra (a továbbiakban együtt: hivatásos katonák),

- tartalékos katonai szolgálatot teljesítőkre (a továbbiakban: tartalékos katonák),

- sor- és póttartalékos katonákra (a továbbiakban együtt: sorkatonák),

- katonai felsőoktatási intézmények ösztöndíjas hallgatóira (a továbbiakban: ösztöndíjas hallgatók).

(2) A (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével e rendeletet kell alkalmazni az R. 1. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a honvédségen kívüli szerveknél szolgálatot teljesítő hivatásos katonák illetményére és illetményjellegű juttatásaira, továbbá a Honvédelmi Minisztérium (a továbbiakban: HM) köztisztviselőinek és a honvédség közalkalmazottainak jutalmazására.

(3) A honvédségen kívüli szerveknél szolgálatot teljesítő hivatásos katonák készültségi pótlékra és ügyeleti díjra való jogosultságát külön rendelkezés tartalmazza.

(4) E rendelet a Katonai Főügyészségen és a katonai ügyészségeken szolgálatot teljesítő hivatásos katona készenlétének díjazására terjed ki.

2. § Ez a rendelet szabályozza

- a hivatásos, tartalékos és sorkatonák, valamint az ösztöndíjas hallgatók illetményellátását;

- a hivatásos, tartalékos és sorkatonák, az ösztöndíjas hallgatók, valamint a köztisztviselők és a közalkalmazottak jutalmazását, továbbá

- a hivatásos katonák jubileumi jutalmát és külön juttatását.

MÁSODIK RÉSZ

ILLETMÉNYEK

II. Fejezet

A hivatásos és szerződéses katonák illetménye

Személyi illetmény

[A Hszt. 99. § (3) bekezdéséhez]

3. § (1) A személyi illetmény a beosztási és a rendfokozati illetményt foglalja magában. A személyi illetményben részesülő az általános szabályok szerint jogosult illetménykiegészítésre, illetőleg illetménypótlékokra.

(2)[2] A személyi illetményre vonatkozó javaslatot a minisztériumban és az R. 1. § (1) bekezdés a) pontja szerint a miniszter közvetlen irányítása alá tartozó szervnél szolgálatot teljesítők esetében a HM közigazgatási államtitkára, a honvédség szerveinél szolgálatot teljesítők esetében pedig az MH parancsnoka útján kell felterjeszteni.

(3) A személyi illetmény az adott beosztás betöltésének idejére jár. Beosztásváltozás esetén a személyi illetményben részesülőt az új beosztásban az illetményrendszer szabályai szerint kell besorolni, illetőleg részére a személyi illetmény újbóli megállapítását kezdeményezni.

Beosztási illetmény

(A Hszt. 101. §-ához)

4. § (1) A beosztási illetménynek a Hszt. 101. § (4) bekezdése szerinti magasabb összegben való megállapítására a beosztással járó feladatok huzamosabb időn át tanúsított kiemelkedő teljesítése elismeréseként kerülhet sor.

(2) A polgári életből hivatásos (szerződéses) állományba újonnan felvettek Hszt. 101. § (1) bekezdése szerinti kezdő illetménye - a beosztás fontosságára, az állománybavételt megelőző keresetre tekintettel - kivételesen megállapítható az (1) bekezdés szerinti magasabb összegben is.

(3) A beosztási illetménynek az (1) bekezdés szerinti magasabb összegben való megállapítása - a (4) bekezdés kivételével - csak határozott ideig - a következő fizetési fokozatba való besorolás időpontjáig - tarthat. A magasabb fizetési fokozatba való kerüléskor a beosztási illetmény magasabb összegben való megállapításáról - az új fizetési fokozat szerinti beosztási illetmény összegének figyelembevételével - ismételten dönteni kell.

(4) A beosztási illetménynek az (1) bekezdés szerinti magasabb vagy - indokolt esetben - alacsonyabb összegben való megállapítására a soron következő fizetési fokozatba való sorolás időpontja előtt is sor kerülhet.

(A Hszt. 102. §-ához)

5. § (1) Az alacsonyabb beosztásba kerülők beosztási illetményét - a (2) és (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az új beosztási kategória legmagasabb fizetési fokozata szerinti összegben kell megállapítani.

(2) A Hszt. 102. § (1) bekezdése alapján magasabb fizetési fokozatba való besorolásokat (előresorolás) annak a hónapnak az első napjától kell végrehajtani, amelyik hónapban a várakozási idő letelik.

(3) A Hszt. 118., és 123. §-ai szerinti előresorolásokat, illetőleg visszavetéseket az erre vonatkozó határozatban, illetve parancsban (a továbbiakban együtt: parancs) elrendelt időponttól kell végrehajtani.

6. § (1) Abban az esetben, ha az alacsonyabb beosztásba helyezésre nem alkalmatlanság, fenyítés vagy kérelem miatt kerül sor, a korábbi és az új beosztási illetmény közötti különbözetet kiegészítő illetményként kell folyósítani.

(2) Az (1) bekezdés szerint megállapított kiegészítő illetményt az áthelyezést követő beosztási illetményemelésekkel - ideértve az illetményalap felemelése miatti beosztási illetményemeléseket is - csökkenteni kell.

6/A. §[3] (1) Abban az esetben, ha más beosztásba áthelyezésre, kinevezésre a Magyar Honvédség hosszú távú átalakításának irányairól szóló 61/2000. (VI. 21.) OGY határozat alapján kerül sor, és emiatt a korábbi illetménykiegészítés, illetménypótlék csökken vagy megszűnik, a korábbi és az új illetménykiegészítés, illetménypótlék közötti különbözetet kiegészítő illetmény megállapításával kompenzálni kell.

(2) A kiegészítő illetmény összegének megállapításánál az áthelyezést közvetlenül megelőző hónapra járó illetménykiegészítés és rendszeres illetménypótlékok, valamint az utolsó négy naptári negyedévben kifizetett esetenkénti illetménypótlékok 1/12-ének együttes összegét kell csökkenteni a tárgyhóra járó illetménykiegészítés és rendszeres illetménypótlékok, valamint a tárgyhónapot megelőző hónapban kifizetett esetenkénti illetménypótlékok összegével.

(3) Amennyiben a hivatásos katonának folyamatosan, hat hónapon keresztül nem jár az (1) bekezdés szerinti kiegészítő illetmény, úgy azt véglegesen meg kell szüntetni, részére a továbbiakban csak az újbeosztásban járó illetménykiegészítés és illetménypótlékok folyósíthatók.

(4)[4] Az (1) bekezdés szerinti kiegészítő illetmény 2001. december 31-ével - a (3) bekezdésben foglaltaktól függetlenül - automatikusan megszűnik.

Illetménykiegészítés

(A Hszt. 103. §-ához)

7. § (1) Azoknak a szervezeteknek a jegyzékét, amelyeknél illetménykiegészítés folyósítható, az 1. számú melléklet tartalmazza.

(2) Az illetménykiegészítés a szervezetekhez kinevezett vagy beosztás ellátására vezényelt hivatásos katonák részére jár.

Illetménypótlékok

(A Hszt. 104., 237. és az R. 28-64. §-aihoz)

Idegennyelv-tudási pótlék

8. § (1) Nem fizethető idegennyelv-tudási pótlék a nem élő nyelvek tudásáért és az olyan nyelvek ismeretéért, amelyre a honvédségnek, illetőleg az érintett személynek a beosztás ellátásához sem béke, sem minősített időszak idején nincs szüksége.

(2) Csak a második és a további idegen nyelvek ismerete és használata után fizethető idegennyelv-tudási pótlék a tolmácsnak és a fordítónak.

9. §[5] Az idegennyelv-tudás igazolására az Eötvös Loránd Tudományegyetem felügyelete alatt álló Idegen Nyelvi Továbbképző Központ által kiállított állami nyelvvizsga-bizonyítvány, illetőleg az ezzel azonos értékű vizsgát tanúsító okirat fogadható el. A nyelvtudás igazolására a Hszt. 104. § (2) bekezdése szerint elfogadható okiratokat a művelődési és közoktatási miniszter határozza meg.

Repülési pótlék

10. § Repülési pótlékra azok a hivatásos repülőhajózó katonák jogosultak, akik jóváhagyott egyéni repülési tervük alapján repülési feladatokat hajtanak végre.

11. § (1) A 10. § szerinti repülési pótlék éves mértékét az illetményalap százalékában a 2. számú melléklet tartalmazza.

(2) A hangsebesség feletti repülőgépek hajózói kategóriájuknak és osztályos fokozatuknak megfelelően a 2. számú mellékletben megállapított pótlék 10%-kal megemelt összegére jogosultak.

(3) Az oktatást végző repülőhajózóknak a kategóriájukra és osztályos fokozatukra az (1), illetőleg (2) bekezdésben meghatározott pótléknál 25%-kal magasabb mértékű pótlék jár.

12. § Azok a repülőhajózók, akik év közben kerülnek repülőhajózó beosztásba, illetve áthelyezésre, repülési pótlékként a 11. § szerinti éves pótléknak a beosztásba helyezés (áthelyezés) időpontjától számított hónapokra eső arányos részét kell kifizetni.

13. § (1) Az éves repülési terv alapján kiszámított repülési pótlék 80%-át - egyenlő arányban elosztva - havonta kell folyósítani. A fennmaradó 20%-ot, az éves kiképzési terv teljesítéséhez igazodva - az állományilletékes parancsnok döntése alapján - a december havi illetménnyel együtt kell az arra jogosultak részére kifizetni.

(2) Akiket a repülésről ideiglenesen letiltottak és emiatt feltételezhető, hogy az éves kiképzési tervük 80%-át nem fogják teljesíteni, azok esetében - a túlfizetés megelőzése érdekében - a pótlék havonkénti fizetését szüneteltetni kell mindaddig, amíg a tényleges teljesítés azt indokolja. A repülési pótlék szüneteltetésére, illetőleg újbóli folyósítására parancsban kell intézkedni.

14. § A kinevezés szerinti osztályos fokozat évközbeni módosulása, továbbá az oktatást végzők közé év közben történő besorolás vagy e körből való kikerülés miatt, a felszámítható pótlékösszeg módosítását a változás időpontjától kell végrehajtani.

15. § (1) A repülési pótlék személyenként felszámítható (tervezett) mértékét az állományilletékes parancsnok évenként előre, a tárgyév január 10-éig parancsban határozza meg.

(2) A parancs tartalmazza

- a repülőhajózó nevét és rendfokozatát,

- a repülőhajózó beosztás megnevezését,

- a vonatkozó pótlékkategóriát,

- a kinevezés szerinti osztályos fokozatot,

- az oktatást végzők esetében az arról szóló megbízást,

- a repülési pótlék éves összegét, valamint

- a havonta kifizethető repülési pótlék összegét.

(3) Az év közben készített egyéni repülési tervek alapján a repülési pótlék felszámítására, valamint a felszámított éves pótlékösszeg módosítására szintén parancsban kell intézkedni.

(4) A repülési pótlékból a 13. § (1) bekezdése szerinti havi folyósítások után fennmaradó összeg kifizetésére az állományilletékes parancsnok - a repülőhajózó részére meghatározott feladatokat figyelembe véve - minden év december 10-ig parancsban intézkedik.

Repülőgép berepülési pótlék

16. § (1) Repülőgép berepülési pótlék jár azoknak a repülőgép-(helikopter-)vezetőknek és a hajózó személyzetnek, akik a repülőgépet (helikoptert) gyári javítások, időszakos vizsgák, csapatjavítások, hajtóműcserék alkalmából, illetőleg bonyolult meghibásodások légi kivizsgálása esetén berepülik. Pótlék az új típusú repülőgépeknek a szállító féltől történő műszaki átvétele utáni berepülése esetén is megállapítható.

(2) A repülőgép berepülési pótlék mértékét, berepült gépenként az illetményalap százalékában a 3. számú melléklet tartalmazza.

(3) A berepülési pótlék kifizetésére a feladatteljesítést követő hónap 10. napjáig parancsban az állományilletékes parancsnok intézkedik.

Ejtőernyős ugrási pótlék

17. § (1) Ejtőernyős ugrási pótlék jár annak, akinek az ejtőernyős ugrás a beosztása ellátásával együtt jár.

(2) Az ejtőernyős ugrási pótlék mértéke ugrásonként:

a) 1-75. ugrás között az illetményalap 4,2%-a,

b) 76-500. ugrás között az illetményalap 8,4%-a,

c) 501. ugrástól az illetményalap 16,8%-a.

(3) A pótlék összege az ugrás bonyolultságától függően 25-100%-kal növekszik a 4. számú melléklet alapján.

(4) Az ugrás körülményeinek és bonyolultságának elbírálása szempontjából:

- egyszerű terep: a repülőtér, a szántás, általában az akadálymentes, sima terep;

- bonyolult terep: az erdős-hegyes terep, a vízi akadályok és a lakott terület;

- nagy magasságból végrehajtott ugrás: a 4000 m feletti ugrás.

18. § (1) Az ugrás végrehajtásának módja (bekötött, stabilizátoros vagy késleltetett) a pótlék összegét nem befolyásolja.

(2) A pótlékra jogosító, teljesített ugrások számába a honvédségben szolgálati feladatként végrehajtott ugrásokon kívül be kell számítani:

a) a polgári ejtőernyős kiképzés vagy ejtőernyős sporttevékenység (edzés, verseny stb.) során végrehajtott ugrások számát;

b) az ejtőernyők 19. § szerinti beugrása során végrehajtott ugrások számát;

c) az ejtőernyő beugrás során végrehajtott ellenőrző ugrások számát.

(3) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott ugrásért járó pótlékra a 19. § rendelkezései az irányadók.

Ejtőernyő beugrási pótlék

19. § (1) Ejtőernyő beugrási pótlékra jogosult az, aki gyári új vagy nagyjavított (újjáépített) ejtőernyő beugrását végzi.

(2) Az ejtőernyő beugrási pótlék mértéke ernyőnként:

- repülőgépvezető mentőernyő beugrásáért az illetményalap 31,0%-a,

- főernyő beugrásáért az illetményalap 23,0%-a.

(3) A nagyjavított (újjáépített) ernyővel való ugrásért csak akkor jár a beugrási pótlék, ha az a garanciális (kifogásolási) határidőn belül történt. A garanciális időn túli ugrásért a 17. § szerint jár a pótlék.

(4) Ha egy ejtőernyő ellenőrzéséhez több ellenőrző ugrást szükséges végrehajtani, ezekért összesen a (2) bekezdés szerinti összeg jár.

20. § Az ejtőernyő beugrási pótlék összegének megállapításánál

a) repülőgépvezető mentőernyőnek kell tekinteni a repülőgépvezetők (repülőgép személyzet) részére életmentő ernyőként rendszeresített ernyőt;

b) főernyőnek kell tekinteni az ugrások végrehajtásához általában használt, nagy kupolafelületű, tartalékernyővel együtt rendszeresített (gyakorló, deszant) háti ejtőernyőt;

c) nagyjavított (újjáépített) ernyőnek kell tekinteni azt a főernyőt, illetve repülőgépvezető mentőernyőt, amelynek egy vagy több főrészét teljesen kicserélték. (Főrészek: a kupola, a teljes zsinórzat és a teljes heveder.)

Tűzszerészpótlék

21. §[6] A tűzszerészpótlék óránkénti mértéke:

a) annak, aki az aknazárak telepítését, az elaknásított terület, illetőleg lőszer, robbanóanyag (robbanótest) felkutatását, mentesítését, hatástalanítását, vagy aki a robbantási feladatot közvetlenül végzi, az illetményalap 9%-a;

b) a lőszerek, robbanóanyagok, robbanótestek szállítását végző gépjármű vezetőjének, az illetményalap 4,5%-a;

c) az a)-b) pont alá nem tartozó, de a feladata ellátása során robbanásveszélyes helyen tartózkodónak (pl. orvos), az illetményalap 3%-a.

22. § (1)[7] A tűzszerészpótlékra jogosító időszak a robbanóanyagokkal, robbanószerekkel való közvetlen tevékenység (felkutatás, mentesítés, hatástalanítás, elszállítás) megkezdése időpontjától az ideiglenes tárolóhelyen való elhelyezés, illetőleg a megsemmisítő helyen történő felrobbantás befejezéséig tart.

(2)[8] A tűzszerészpótlék megállapításának alapja a végrehajtásban résztvevőkről vezetett nyilvántartás, a névre szóló megbízólevél, a robbantási jegyzőkönyv és a járőrnapló.

23. §[9] Tűzszerészpótlék az R. 34. §-ában felsorolt feladatok végzéséért a Szárazföldi Vezérkar műszaki főnök által meghatározott beosztásokban, valamint a HM Haditechnikai Intézet állományába tartozó aknászok és tűzszerészek részére folyósítható.

Búvárpótlék

24. § (1) A búvárpótlék mértéke óránként:

a) folyóvízben az illetményalap 3,5%-a,

b) állóvízben és búvárkeszonban az illetményalap 2,6%-a.

(2) A búvár részére víz alatti robbantás esetén az (1) bekezdésen felül, óránként az illetményalap 2,9%-ának megfelelő összegű külön tűzszerészpótlék jár.

25. § (1) Búvárpótlék csak annak fizethető, aki

a) jóváhagyott terv vagy külön intézkedés alapján szolgálati feladatként hajt végre búvármerüléseket vagy túlnyomásos térben feladatokat,

b) érvényes búváralkalmassági egészségügyi minősítéssel rendelkezik,

c) legalább alapfokú búvártanfolyamot végzett, és sikeres vizsgával rendelkezik.

(2) A búvárjelöltek részére a tanfolyam ideje alatt végzett tevékenységért is jár a búvárpótlék.

(3) A búvárpótlékot a merülési napló alapján kell folyósítani.

Nagyfrekvenciás és ionizáló sugárzásnak, illetőleg mérgezésnek, valamint biológiai anyag feldolgozása közben fertőzés veszélyének kitett beosztásban szolgálatot teljesítők pótléka

26. § (1) Nagyfrekvenciás és ionizáló sugárzásnak, illetőleg mérgezésnek, valamint biológiai anyag feldolgozása közben fertőzés veszélyének kitett beosztásban szolgálatot teljesítők pótlékára (a továbbiakban: egészségi veszélyességi pótlék) az jogosult, aki a szolgálati tevékenységét, a szolgálatteljesítés ideje nagyobb részében egészségkárosító kockázatok között végzi, vagy a védelem csak egyéni védőeszköz állandó vagy tartós használatával valósítható meg.

(2)[10] Az egészségi veszélyességi pótlékra jogosító körülményeket - helyszíni vizsgálat alapján, az országos szakmai gyakorlatot figyelembe véve - az MH Tisztiorvosi Szolgálat állapítja meg. Vitás kérdéseknél az HM Munkavédelmi és Munkaügyi Ellenőrzési Hivatal véleményét is ki kell kérni. A katonai beosztások minősítésénél a népjóléti miniszter e tárgyban kiadott rendeletét kell alapul venni.

(3) Az egészségi veszélyességi pótlékra való jogosultságot - a (2) bekezdésben foglaltak, valamint a helyi körülmények (a veszélyes helyen való tartózkodás gyakorisága és időtartama, az egészségi ártalom veszélyének súlyossága stb.) figyelembevételével - az állományilletékes parancsnok parancsban állapítja meg.

27. § Az egészségi veszélyességi pótlékra jogosító beosztásokról, valamint az ott szolgálatot teljesítőkről olyan részletes nyilvántartást kell vezetni, amelyből a pótlékjogosultság egyértelműen megállapítható.

Készültségi, harckészültségi pótlék

28. § (1)[11] Az R. 38. §-a szerinti központilag elrendelt készültségi szolgálat ellátásáért készültségi pótlék jár. Azokat a készültségi szolgálatokat, amelyek ellátásáért pótlék folyósítható az MH parancsnoka, vezérkari főnöke határozza meg.

(2) Készültségi pótlékra jogosultak azok, akik központilag, a vezérkari főnök vagy annál magasabb elöljáró által elrendelt feladat (például ipari katasztrófa-, árvíz-, a téli rendkívüli időjárás okozta veszélyhelyzet elhárítása, a repülőterek téli üzemeltetésének biztosítása, veszélyes anyagok szállítása stb.) végrehajtása érdekében - időlegesen szervezett - készültségi szolgálatot teljesítenek.

(3) Nem folyósítható készültségi pótlék annak, akinek a készültségi szolgálat teljesítése a szervezetszerű beosztásával együttjáró szolgálati feladata.

29. § (1)[12] A Magyar Honvédség Parancsnokságán készültségi jelleggel az MH parancsnoka, vezérkari főnök által kijelölt operatív csoport tagjai jogosultak készültségi pótlékra.

(2)[13] A készültségi pótlék naponkénti mértéke az illetményalap 5,2%-a.

30. §[14] A Légierő Vezérkar (a továbbiakban: Légierő VK.) alárendeltségébe tartozó katonai szervezeteknél a hadtestparancsnok által elrendelt készültségi szolgálatot teljesítők az illetményalap %-ában naponként a következők szerint jogosultak készültségi pótlékra:[15]

A Légierő Vezérkar (a továbbiakban: LVK) alárendeltségébe tartozó katonai szervezeteknél a vezérkari főnök által elrendelt készültségi szolgálatot teljesítők - szolgálatonként - az illetményalap 5,2%-ának megfelelő összegű készültségi pótlékra jogosultak.

31. §[16] A Szárazföldi Vezérkar (a továbbiakban: SZFVK) alárendeltségébe tartozó katonai szervezeteknél a vezérkari főnök által elrendelt készültségi szolgálatot teljesítők - szolgálatonként - az illetményalap 5,2%-ának megfelelő összegű készültségi pótlékra jogosultak.

32. § A tartalékkészültségi, valamint a lakáson eltöltött készültségi szolgálatért naponta a 29-31. §-ok szerinti készültségi pótlék 75%-a jár.

24 órás ügyeleti szolgálatok díjazása

33. § (1)[17] A hivatásos katona a Magyar Köztársaság Fegyveres Erőinek Szolgálati Szabályzata alapján, továbbá az MH parancsnokának, vezérkari főnökének intézkedésében elrendelt (engedélyezett) 24 órás őr- és ügyeleti (hadműveleti-, egység-, riasztó-értesítő-, kapu-, telephely-, őr- és rejtjelző-, konyha-, egészségügyi, segélyhely stb.) szolgálat ellátásáért a (2)-(3) bekezdésekben foglaltak figyelembevételével ügyeleti díjra jogosult.

(2) Ügyeleti díj az ügyeleti szolgálat után járó szolgálatmentességtől függetlenül jár.

(3) Nem jogosult ügyeleti díjra az, akinek a 24 órás ügyeleti szolgálat teljesítése a szervezetszerű beosztásával együttjáró szolgálati feladat.

34. § (1) Az ügyeleti díj összege szolgálatonként (naponként):

a) az ügyeletes parancsnoki (ügyeletes repülőfőnöki) és a hadműveleti ügyeleti szolgálat esetében az illetményalap 7,4%-a,

b) az egységügyeletesi, valamint a riasztó-értesítő ügyeletesi szolgálat esetében az illetményalap 5,6%-a,

c) az a) és b) pont alá nem tartozó egyéb ügyeletesi (kapu, telephely stb.), az őrparancsnoki, valamint a zászlóalj (század) napostiszti szolgálat esetében az illetményalap 3,8%-a.

(2) Az ügyeletes helyettesének az ügyeletessel azonos feltételek szerint és azonos összegben jár az ügyeleti díj.

35. § Az ügyeleti díj fizetésére jogosult katonai szervezeteknél a teljesített 24 órás ügyeleti, valamint a napostiszti szolgálatokról nyilvántartást kell vezetni.

Orvosi ügyeleti díj

36. § (1) Az orvosi ügyeleti díj összege ügyeletenként az illetményalap %-ában

a) szakorvosi képesítéssel rendelkező orvos részére 9,0-16,8%,

b) szakorvosi képesítéssel nem rendelkező orvos részére 6,3-12,6%.

(2) A helyőrségi csapatrendelőkben nem orvosi munkakört ellátók ügyeleti díja

a) szakképzett egészségügyi tiszt és tiszthelyettes részére 3,8-7,1%,

b) nem szakképzett egészségügyi tiszt és tiszthelyettes részére 3,0-6,3%.

(3) Azokon az osztályokon (részlegeken), ahol az ügyelet tartama alatt a kórházi orvos megterhelése az átlagosnál rendszeresen nagyobb (pl. intenzív, baleseti sebészeti, szívsebészeti, koraszülött, idegsebészeti, égési, kardiológiai, elmegyógyászati, szülészeti-nőgyógyászati osztály), az ügyeleti szolgálatot ellátó orvos részére az illetményalap %-ában a következő ügyeleti díjak folyósíthatók:

a) szakorvosi képesítéssel rendelkező esetében 11,6-18,8%,

b) szakorvosi képesítéssel nem rendelkező esetében 9,0-16,8%.

(4)[18] Azokat az osztályokat (részlegeket), ahol az átlagon felüli megterhelés miatt magasabb összegű ügyeleti díj fizethető - a kórházigazgató javaslatára - az HVK egészségügyi csoportfőnök határozza meg.

(5) A honvédség repülőcsapatainál szolgálatot teljesítő hivatásos katonaorvosok az éjszakai repülések alkalmával teljesített orvosi ügyeleti szolgálatért az illetményalap %-ában a következő ügyeleti díjra jogosultak:

a) szakorvosi képesítéssel rendelkezők 9,0%,

b) szakorvosi képesítéssel nem rendelkezők 6,3%.

37. § (1) A 36. § szerinti ügyeleti díjak egy ügyeleti napra fizethetők. Egy ügyeleti napnak minősül a folyamatosan (egyfolytában) teljesített ügyeleti szolgálat, ha annak időtartama a 15 órát eléri, de a 17 órát nem haladja meg.

(2) Ha az ügyeleti szolgálat egy ügyeleti napnál hosszabb vagy rövidebb, az ügyeleti díjat a teljesített óráknak megfelelő arányban kell növelni, illetve csökkenteni. Az egy órára eső ügyeleti díj összegének megállapításához a 16-os osztószámot kell alkalmazni.

38. § (1)[19] Az egyes munkahelyeken (osztályokon, részlegeken) a díjtétel alsó és felső határai között fizetendő ügyeleti díj összegét - az HVK egészségügyi csoportfőnök előzetes hozzájárulásával - az állományilletékes parancsnok állapítja meg.

(2) A heti pihenőnapon, szabadnapon, illetőleg munkaszüneti napon vagy felvételes napon teljesített ügyeleti szolgálatért fizetendő díjazás a 36. § szerinti alsó-felső összeghatárok között, ha a felső összeghatár lehetővé teszi munkanapokra megállapítottnál magasabb összegben is fizethető.

Készenléti díj

39. §[20] A katonai kórházakban, rehabilitációs intézetekben, valamint az HVK egészségügyi csoportfőnök által készenléti szolgálatra kijelölt helyőrségekben a katonaorvos, valamint egészségügyi tiszt és tiszthelyettes részére, az általa teljesített készenléti szolgálatért készenléti díj jár, melynek mértéke naponként az illetményalap 6,3%-a.

40. § A készenléti szolgálat ellátására kijelölt katonai ügyész, igazgatási főtiszt és társadalmi nyomozótiszt részére az általa teljesített készenléti szolgálatért készenléti díj jár, melynek összege naponként az illetményalap 6,3%-a. Ilyen összegű díjazás jár a katonai ügyész, az igazgatási főtiszt és a társadalmi nyomozótiszt részére akkor is, ha a készenléti szolgálat ideje alatt feladatot végez.

41. § A gépjármű-balesetek kivizsgálása céljából baleseti helyszínelő szolgálatra vezényelt tisztek és tiszthelyettesek készenléti díjra jogosultak, melynek naponkénti összege az illetményalap 6,3%-a.

41/A. §[21] A HM Fegyverzet-ellenőrzési Hivatalnál és a HM Katonai Légügyi Hivatalnál készenléti szolgálatra vezényelt hivatásos állományúak készenléti díjra jogosultak, amelynek naponkénti összege az illetményalap 6,3%-a.

Gépkocsivezetői pótlék

42. § (1) Gépkocsivezetői pótlékra jogosultak a személygépkocsi- és autóbuszvezető tisztek és tiszthelyettesek.

(2) A gépkocsivezetői pótlék havi mértékét az illetményalap százalékában az 5. számú melléklet tartalmazza.

(3) A gépkocsivezetői beosztásban eltöltött évek számába a szolgálati vagy munkaviszonyban gépkocsivezetőként eltöltött minden időt be kell számítani, függetlenül a gépkocsi típusától (személy, teher). Gépkocsivezetői pótlék azonban csak személygépkocsi- és autóbuszvezető részére fizethető.

Terepfelmérői pótlék

43. § Terepfelmérői pótlék az MH Térképészeti Hivatal állományába tartozó topográfus és geodéta beosztású tisztek és tiszthelyettesek közül a terepen geodéziai vagy topográfiai munkát végzőknek - a vidéki terepfelmérői munkák idejére - jár.

44. § A terepfelmérői pótlék napi mértéke - a munkateljesítménytől, a végzett tevékenység jellegétől és minőségétől függően - az illetményalap 4,2%-ától 8,4%-áig terjed, melynek megállapítására az állományilletékes parancsnok jogosult.

Gyakorlati pótlék

45. §[22] (1) A hivatásos katona részére évenként a hazai és külföldi gyakorlaton töltött 15. naptól gyakorlati pótlék jár.

(2) A gyakorlati pótlékra való jogosultság a gyakorlatvezetőkre, a gyakorlatokon ellenőrzési, illetve döntnöki feladattal megbízottakra is kiterjed.

46. § A gyakorlati pótlék szempontjából csak azok a (harcászati, szakharcászati, csapás- és tűzvezetési, együttműködési, harc- és gépjárművezetési, rendszer-, "M" összekovácsolási, műszaki út- és létesítményépítési) gyakorlatok és lövészetek vehetők számításba, amelyeknek az időtartama a 48 órát folyamatosan meghaladja. A 48 óra felett minden megkezdett 12 óra 0,5 napnak számít. A katonai objektum területén megtartott gyakorlatokért csak akkor jár díjazás, ha a résztvevőknek éjszaka is a gyakorlat színhelyén kell tartózkodniuk.

47. § Nem terjed ki a gyakorlati pótlékra való jogosultság a más jellegű távollétekre (pl. kiképzésekre, továbbképzésekre, a gyakorlatokkal nem összefüggő ellenőrzésekre), valamint azokra az igénybevételekre, amelyekért a résztvevők külön anyagi juttatásban részesülnek.

48. § A gyakorlati pótlék naponkénti összege - a gyakorlat fajtájától, valamint a gyakorlatokért biztosított szabadnapoktól (rendkívüli szabadságtól) függetlenül - az illetményalap 6,3%-a.

49. § A gyakorlatokon töltött napokról nyilvántartást kell vezetni.

Díszelgési pótlék

50. § (1) A Budapesti Helyőrségparancsnokság és a 32. Budapest Őrezred kijelölt hivatásos állománya, a társadalmi, állami és katonai ünnepeken való katonai tiszteletadással járó többlet-igénybevételért díszelgési pótlékra jogosult.

(2) A díszelgési pótlék havi mértéke az illetményalap 10,0%-a.

Zenekari pótlék

51. § (1) A katonazenekarok hivatásos katonái a társadalmi, állami és katonai ünnepeken való katonai tiszteletadással járó többlet-igénybevételért zenekari pótlékra jogosultak.

(2) A zenekari pótlék havi mértéke az illetményalap 10,0%-a.

Repülő és helikopter műszaki üzembentartó pótlék

52. § (1)[23] Repülő és helikopter műszaki üzembentartó pótlékra az HVK logisztikai főcsoportfőnök által kiadott jegyzéken szereplő beosztásokat betöltők jogosultak.

(2) A repülő és helikopter műszaki üzembentartó pótlék havi mértéke az illetményalap 20,0%-a.

Osztálybasorolási pótlék

53. § Az osztálybasorolási pótlékra jogosultak pótlékának havi mértéke - az 55-58. §-okban foglalt kivételekkel - az illetményalap %-ában:

54. § Ha a hivatásos katona osztályos fokozatát elveszti a pótlék folyósítását be kell szüntetni.

A) Repülőhajózók, vadászirányítók-megfigyelők, repülésirányítók, repülő-műszakiak és ejtőernyősök osztálybasorolási pótléka

55. § (1) A haditechnikai eszközöket kezelő és vezető repülőhajózó, vadászirányító-megfigyelő, repülésirányító, repülő-műszaki és ejtőernyős hivatásos katonák osztálybasorolási pótlékának havi mértékét az illetményalap %-ában a 6. számú melléklet tartalmazza.

(2) Az (1) bekezdés szerinti osztálybasorolási pótlékon felül, az aranykoszorús első osztályú követelményeknek megfelelt tisztek és tiszthelyettesek részére aranykoszorús kiegészítő pótlék jár, melynek mértékét a 7. számú melléklet tartalmazza.

56. §[24] A Légierő Vezérkar Repülő Főnökség alárendeltségébe tartozó katonai szervezeteknél repülőhajózó beosztásban, továbbá a hazai és külföldi oktatási intézményekben szolgálatot teljesítő repülőhajózó gépszemélyzet-tagok és földi beosztású megfigyelő tisztek részére az 55. § (1)-(2) bekezdése szerinti osztályos fokozatnak megfelelő osztálybasorolási pótlékot kell folyósítani.

57. § (1) Az egészségi okból véglegesen letiltottak osztálybasorolási pótlékát a letiltásról szóló parancs kiadása hónapjának utolsó napjával be kell szüntetni.

(2) Az aranykoszorús kiegészítő pótlék a repülőhajózó és ejtőernyős hivatásos katonát továbbra is megilleti, ha egészségi ok vagy átszervezés miatt kerül letiltásra.

B) Rádifelderítő távírászok és rádióműszerészek osztálybasorolási pótléka

58. § A Légierő VK., a Szárazföldi VK., valamint az Honvéd Vezérkar Elektronikai Hadviselési Főnökség alárendeltségébe tartozó katonai szervezetek és a Katonai Felderítő Hivatal speciális híradó-, rádiófelderítő-, rádiótechnikai- és rádiózavaró, rádiótechnikai felderítő távírászai és rádióműszerészei osztálybasorolási pótlékának havi mértéke az illetményalap %-ában:[25]

- I. osztálybasorolás esetén 11,6%,

- II. osztálybasorolás esetén 10,5%,

- III. osztálybasorolás esetén 9,5%.

Távoli helyőrségi pótlék

59. § (1) Akik távoli helyőrségben teljesítenek szolgálatot, és családjukkal együtt ott is laknak, a kedvezőtlen életfeltételekre tekintettel távoli helyőrségi pótlékra jogosultak.

(2) Távoli helyőrség az a település, ahol nincsenek meg az átlagosnak tekinthető élet-, munka- és kulturális feltételek. A pótlék szempontjából ilyen településnek számít az, ahol

a) az élelmiszerek és más napi szükségleti cikkek helyi beszerzésére csak korlátozottan van lehetőség;

b) a gyermekek általános, illetőleg középiskolai tanulmányaikat csak lakóhelyüktől távol, egy másik településen - bentlakással vagy naponkénti bejárással - tudják végezni;

c) a hozzátartozók részére nincs megfelelő munkalehetőség, illetőleg az csak napi több órai utazással biztosítható;

d) a kulturális igények kielégítése az átlagos szint alatt, illetőleg csak az átlagosnál magasabb kiadásokkal biztosítható.

60. § (1) A távoli helyőrségi pótlék havi mértékét a 8. számú melléklet tartalmazza.

(2) Az I. kategóriába tartoznak azok, akiknél a 59. § (2) bekezdésében szereplő körülmények mindegyike fennáll, a II. kategóriába pedig azok, akiknél a felsoroltak közül csak egyesek fordulnak elő.

(3) Az I-II. kategórián belül meghatározott pótlékfokozatokat - egyéni elbírálás alapján - a jogosult eltartásában lévő gyermekek számának és a család helyzetének figyelembevételével kell megállapítani. A család helyzetének megítélésénél figyelembe kell venni a házastárs munkavállalásának lehetőségét, a család egy főre eső jövedelmét, a háztartásban lévő egyéb hozzátartozók (szülők stb.) eltartása miatt viselt terheket.

61. § (1) A gyermekek számának azonossága esetén magasabb összegű pótlékot kell megállapítani annak, akinek a családja kedvezőtlenebb helyzetben van.

(2) A gyermektelen tiszt vagy tiszthelyettes részére kivételesen eggyel magasabb összegű fokozat is megállapítható, ha a házastárs tartósan keresőképtelen.

(3) A gyermektelen nőtlenek, hajadonok, elváltak számára az I/4., illetőleg a II/3. fokozat szerinti pótlék jár.

(4) Ha a nőtlen, hajadon, elvált és már távoli helyőrségi pótlékban részesülő hivatásos katona megházasodik, a (3) bekezdésben szereplő pótlékösszeg csak akkor emelhető, ha a családja is a távoli helyőrségbe költözik. Ellenkező esetben a pótlékot változatlan összegben kell folyósítani.

(5) A távoli helyőrségből áthelyezett személy mindaddig jogosult a távoli helyőrségi pótlékra, amíg a családja a távoli helyőrségben lakik.

62. § (1) A távoli helyőrségnek minősülő szolgálati helyeken lévő katonai szervezeteket, valamint azoknak az I. vagy II. kategóriába tartozását a vezérkari főnök állapítja meg. A katonai szervezet állományába tartozó, a távoli helyőrség vonzáskörzetében levő kistelepüléseken lakók pótlékjogosultságát illetően a HM Központi Pénzügyi és Számviteli Hivatal döntése az irányadó.

(2) Az egyes személyek távoli helyőrségi pótlékra való jogosultságát évenként felül kell vizsgálni, és a feltételek megszűnte esetén intézkedni kell a folyósítás beszüntetésére.

Oktatói illetménypótlék

[A Hft. 9. §-ának (4) bekezdéséhez]

63. § (1) Az oktatói illetménypótlék havi összegét a 9. számú melléklet tartalmazza.

(2) Az oktatói illetménypótlék - alsó és felső határok közötti - konkrét összegét - a külön e célra jóváhagyott illetménykeret terhére - a katonai felsőoktatási intézmény vezetője (rektora, főigazgatója) állapítja meg.

Az illetmények megállapításának és folyósításának szabályai

(A Hszt. 105-108. §-aihoz)

64. § (1) Az illetményre való jogosultság - figyelemmel a (2)-(3) bekezdésekben foglaltakra - a kinevezés (állománybavétel) napjától a szolgálati viszony parancsban meghatározott megszűnésének napjáig tart.

(2) Ha a hivatásos katona szolgálatát az első kinevezés (felvétel) napját követően kezdi meg - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - az illetmény a szolgálat megkezdése napjától jár.

(3) A katonai felsőoktatási intézmények, illetőleg a hivatásos tiszthelyettesi iskolák végzett hallgatóit a tiszti, tiszthelyettesi kinevezés (avatás) napjától illeti meg az első beosztásuk szerinti illetmény.

65. § Állományban levők esetében az illetmények emelését, illetőleg csökkentését a következők szerint kell végrehajtani:

a) rendfokozatban való előlépés, illetőleg visszavetés esetében a rendfokozati illetményt az előlépés, illetőleg a visszavetés parancsban meghatározott napjától kell növelni, illetőleg csökkenteni;

b) más beosztásba helyezés esetén az új beosztásnak megfelelő beosztási illetményt a beosztásba történt kinevezés, illetőleg, ha a beosztás elfoglalására ennél később kerül sor, a beosztás elfoglalásának napjától kell megállapítani. Az előzőeknek megfelelően kell eljárni az illetménykiegészítés megállapításakor is, ha a hivatásos katona olyan katonai szervezethez kerül áthelyezésre (kinevezésre), ahol illetménykiegészítésre való jogosultsága változik.

66. § (1) A havonta folyamatosan járó pótlékokat (a továbbiakban: rendszeres pótlék) a jogosultság megszerzésének, illetőleg megszűntének parancsban meghatározott napjától kell folyósítani, illetőleg megszüntetni.

(2) Ha a pótlékra való jogosultság időközben megváltozik (például módosul az osztályos fokozat) a pótlék összegét a jogosultság változásának parancsban meghatározott időpontjától kell módosítani.

(3) Az óránként vagy naponként, illetőleg meghatározott teljesítmények (például repülés, ejtőernyős ugrások) után járó pótlék (a továbbiakban: esetenkénti pótlék) csak a jogosultság időtartamára, illetőleg az előírt feladat teljesítése esetén folyósítható.

Illetményre való jogosultság a beosztásból való ideiglenes vagy tartós távollét esetén

67. § (1) A hivatásos katona részére - a beosztásából való távollétekor - a következő esetekben jár a Hszt. 112. §-a szerinti távolléti díj:

- az alap-, a pót-, a szülési-, illetőleg a Hszt. 97. § (5) és (6) bekezdésében foglalt korlátozásokkal az egészségügyi szabadság időtartamára (Hszt. 89-95. §),

- a tanulmányok folytatásához biztosított szabadidőre, ha a hivatásos katonát a tanulmányok végzésére a honvédség kötelezte, illetőleg, ha a honvédség a tanulóval tanulmányi szerződést kötött [Hszt. 98. § (7) bekezdés] valamint,

- arra az időre, amely alatt a hivatásos katona fel van mentve a szolgálatteljesítés alól [Hszt. 70. § (1) bekezdés], valamint a szakszervezeti tisztségviselőnek a Hszt. 32. § (2) és (5) bekezdése szerinti munkaidő-kedvezményére, a Hszt. 86. § (6) bekezdése szerinti munkaszüneti napra, illetőleg a katonanő esetében a Munka Törvénykönyve szerinti szoptatási időre.

(2) Betegség esetén a távolléti díjnak a Hszt. 97. § (5) és (6) bekezdése alapján történő csökkentését, illetőleg megvonását az állományilletékes parancsnoknak - az illetékes egészségügyi szervek véleményét, illetőleg javaslatát figyelembe véve - parancsban kell elrendelni.

(A Hszt. 97. §-ához)

68. § A szolgálati viszony megszűnésekor a ki nem vett szabadságot pénzben kell megváltani. Pénzbeni megváltás címén a ki nem vett szabadsággal arányos összegű távolléti díj jár. Egyéb esetben a szabadságot pénzben megváltani nem lehet.

(A Hszt. 43-44. és 49. §-aihoz)

69. § (1) Akit a szolgálat érdekében feladat végrehajtására vagy továbbképzésre, átképzésre három hónapot meghaladó időtartamra, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányok folytatására vezényeltek, vezénylést megelőző alapilletményre és illetménykiegészítésre, ha a családja távoli helyőrségben lakik, távoli helyőrségi pótlékra, valamint a megfelelő feltételek fennállása esetén a szolgálatteljesítés helyén (oktatási intézményben) megállapítható pótlékokra is jogosult.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak a rendelkezési állományból a honvédség katonai szervezeteihez, illetve az R. 1. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti szervekhez meghatározott feladatok ellátására vezényeltekre is vonatkoznak.

70. § (1) Ha a 69. § szerinti vezényelt személy vezénylés után megállapított pótlékainak összege nem éri el a korábbi beosztásában kapott rendszeres és esetenkénti pótlékai együttes összegét, a különbözetet a vezénylés ideje alatt kiegészítő illetmény címén kell a részére folyósítani. A különbség megállapításánál a vezénylést megelőző hónapban folyósított rendszeres pótlékokat, valamint az utolsó négy naptári negyedévben kifizetett esetenkénti pótlékok egyhavi átlagát kell figyelembe venni.

(2) A (1) bekezdés alapján megállapított kiegészítő illetményt a vezénylés ideje alatt folyósított rendszeres pótlékok növekedése összegével csökkenteni kell.

(3) A (1)-(2) bekezdésekben foglaltak alapján fizetett kiegészítő illetményt a felsőoktatási intézményt elvégzett személynek az új beosztása alapján járó beosztási illetménye megállapításakor ugyancsak ellentételezni kell, ha a szabályok szerint járó új összilletmény alacsonyabb lenne a felsőoktatási intézményben folyósítottnál.

(4) A Hszt. 49. §-a szerint vezényeltek illetményének a vezénylés ideje alatti felemelésére a vezénylő katonai szervezet parancsnoka, a rendelkezési állományból vezényeltek illetményének a felemelésére a vezénylés helye szerinti katonai szervezet parancsnoka, a tanulmányok folytatására vezényeltek illetményének felemelésére pedig a katonai felsőoktatási intézmény vezetője jogosult.

(5) Külföldi tanulmányok folytatására vagy tartós külföldi szolgálatra vezényeltek illetményének megállapításánál és folyósításánál - a jelen rendelet előírásait - a rájuk vonatkozó külön rendelkezésekkel összhangban kell alkalmazni.

(A Hszt. 50. §-ához)

71. § (1) A Hszt. 50. § (1) bekezdése szerinti feladattal - az eredeti beosztása ellátása alól mentesítve - megbízott személy illetményét a megbízás időtartamára az új beosztásba kinevezettekre (áthelyezettekre) vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani.

(2) Azok helyettesítési díját, akiket a saját beosztásuk ellátása mellett bíznak meg az (1) bekezdés szerinti feladat végzésével - a Hszt. 50. § (4) bekezdésében meghatározott összeghatárok között a megbízással járó többletfeladatok, valamint az e célra rendelkezésre álló pénzkeret figyelembevételével - az állományilletékes parancsnok állapítja meg.

(A Hszt. 107. §-ához)

72. § (1) A beosztásából felfüggesztett, előzetes letartóztatásban levő, illetőleg szabadságvesztés büntetését katonai fogdában töltő személy esetében az illetménycsökkentés mértékének megállapításakor a cselekmény súlya, illetőleg az elkövető családjának szociális helyzete alapján kell mérlegelni.

(2) Nem lehet a Hszt. 107. § (2) bekezdésére hivatkozva kifizetni a visszatartott illetményt abban az esetben, ha az eljárás vagy a büntetés-végrehajtás megszüntetésére kegyelem miatt került sor.

A beosztás átadásának-átvételének idejére járó illetmény

73. § (1) A szolgálati beosztásokban történt személyi változás miatt szükséges átadás-átvétel idejét a Magyar Köztársaság Fegyveres Erőinek Szolgálati Szabályzata állapítja meg. Az ott fel nem sorolt beosztásokban a beosztás átadásának idejét - a beosztás jellegének megfelelően - az állományilletékes parancsnok határozza meg, amely azonban nem haladhatja meg a 20 naptári napot.

(2) A beosztás átadásának-átvételének idejére mind az átadót, mind az átvevőt megilleti az ellátott beosztás alapján járó alapilletmény, illetménykiegészítés és rendszeres pótlék.

(3) A más katonai szervezethez áthelyezett személyt a beosztás elfoglalása hónapjának végéig, illetőleg ha a beosztás elfoglalása a hónap első napjára esik, az előző hónap végéig kell az átadó katonai szervezetnek illetménnyel ellátni.

Az illetmények és illetményjellegű juttatások folyósítása a jogosult halála esetén

74. § (1) A hivatásos katona elhalálozása esetén az esedékessé vált illetményekre és egyéb illetményjellegű juttatásokra - a (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően - az örökös jogosult.

(2) Az (1) bekezdés szerinti juttatásokat hagyatéki eljárás során hozott végzés alapján lehet az örökösnek átadni. Hagyatéki eljárás elmaradása esetén - az örökös által bemutatott (csatolt) - öröklési bizonyítvány alapján a hagyaték ugyancsak átadható.

(3) A ki nem fizetett járandóságokat - a jogerős hagyatéki végzésig - a pénzügyi és számviteli szolgálatnál letétként kell kezelni.

Az illetmények megállapítása (besorolás)

75. § (1) Az illetmények megállapítása a Hszt. 2. § b) pontja szerinti állományilletékes parancsnok hatáskörébe tartozik.

(2) Az állományilletékes parancsnok besorolási jogköre a beosztási illetmény összegének és pótlékra való jogosultságnak, illetőleg alsó-felső határral rendelkező pótlék esetén a pótlék összegének megállapítására, illetőleg felemelésére terjed ki. A rendfokozati illetményt az illetményrendszer rendelkezései szerinti összegben automatikusan kell folyósítani.

(3) A hivatásos katona illetményének megállapítására besorolási parancsban kell intézkedni, amelynek tartalmaznia kell

a) a besorolt rendfokozatát,

b) szolgálati beosztásának állománytábla szerinti megnevezését,

c) a kinevezési (áthelyezési) parancs számát,

d) az állománytáblában a beosztásra meghatározott beosztási kategória, azon belül a fizetési fokozat számát,

e) a megállapított beosztási illetmény összegét,

f) a beosztási illetményre való jogosultság kezdőnapját,

g) a folyósítandó rendszeres pótlékok megnevezését, összegét és a jogosultság kezdőnapját.

(4) Az esetenkénti pótlékra jogosult hivatásos katona részére a pótlékok kifizetését napiparancsban, a kifizetési okmányon vagy más alkalmas módon kell engedélyezni.

76. § Az állományilletékes parancsnok (vezető) besorolási jogköre a következő:

a) honvédelmi miniszteri besorolási jogkörbe tartoznak: a minisztériumi főosztályok, valamint a honvédelmi miniszter közvetlen irányítása alatt álló szervek vezetői;

b) a HM államtitkárai, helyettes államtitkárai és főosztályvezetői, valamint a honvédelmi miniszter közvetlen irányítása alatt álló szervek vezetői sorolják be a nekik közvetlenül alárendelt hivatásos katonákat (helyetteseiket is beleértve);

c)[26] az MH parancsnok vezérkari főnök sorolja be az alárendelt főcsoportfőnököket, az önálló csoportfőnököket, az alárendelt központ parancsnokot, a jogi és igazgatási irodavezetőt, a HVK titkárságvezetőt, a szárazföldi vezérkari főnököt, a légierő vezérkari főnököt, az MH logisztikai főigazgatót és a közvetlen alárendeltségbe tartozó katonai szervezetek parancsnokait, vezetőit;

d) a HVK főcsoportfőnökei sorolják be a helyetteseiket, az alárendelt csoportfőnököket, főnököket és közvetlen alárendeltségükbe tartozó katonai szervezetek parancsnokait, vezetőit;

e) a szárazföldi és a légierő vezérkari főnök, valamint az MH logisztikai főigazgató sorolják be a helyetteseiket, az alárendelt csoportfőnököket, a nekik közvetlenül alárendelt főnököket, szolgálatfőnököket és katonai szervezetek parancsnokait, a titkárságvezetőt, valamint a jogi és igazgatási irodavezetőt;

f) a csoportfőnökök és főnökök sorolják be a törzsük teljes személyi állományát (helyetteseiket is beleértve);

g) a hadosztályparancsnokok sorolják be törzsük teljes személyi állományát (helyetteseiket is beleértve) és a közvetlenül alárendelt katonai szervezetek parancsnokait;

h) az a)-g) pontokba nem tartozó önálló állománytáblával (munkaköri jegyzékkel) rendelkező szervezetek parancsnokainak (vezetőinek) besorolási jogköre a katonai szervezet teljes tiszti és tiszthelyettesi állományára, köztük a helyetteseikre is kiterjed;

i) a hazai felsőoktatási intézetek nappali tagozatán, illetőleg a külföldi tanintézetekben tanulók besorolására a tanintézetek kijelölt parancsnoka, a más szervezetekhez szolgálatteljesítésre vezényeltek besorolására pedig a vezénylés helye szerinti katonai szervezet parancsnoka jogosult.

Az illetménygazdálkodás szabályai

77. § (1) A hivatásos katonák illetményfejlesztésére felhasználható keretekkel a (2) bekezdésben foglaltak szerint központi, illetőleg helyi parancsnoki hatáskörben kell gazdálkodni.

(2) A központi keretet terheli:

a) az első, illetőleg a magasabb rendfokozatba történő kinevezés, előléptetés miatti rendfokozati illetményemelkedés,

b) a beosztási illetményeknek a várakozási idő letelte utáni, illetőleg magasabb beosztásba való helyezés miatti növekménye,

c) az illetménykiegészítésre való jogosultság megszerzéséből, illetőleg az illetménykiegészítés mértékének növekedéséből eredő illetményemelkedés,

d) a pótlékjogosultság megszerzése, valamint a pótlékok szorzószámainak emelkedése esetében járó illetménypótlék (pótléknövekmény) összege,

e) alacsonyabb beosztásba, illetőleg tanintézethez tanulmányok folytatása céljából, vezényeltek 6., illetőleg 70. §-ok szerinti kiegészítő illetménye, valamint

f) az illetményalap felemeléséből származó minden illetménynövekmény.

(3) A katonai szervezet parancsnoka részére évente jóváhagyott illetményemelési keretet terheli:

a) a beosztási illetménynek a 4. § szerinti magasabb összegben való megállapítása miatti illetménynövekedés,

b) a túlszolgálatot teljesítőnek a Hszt. 88. § (2), illetőleg (5) bekezdése szerint folyósított távolléti díj,

c) a Hszt. 118. § b) pontja szerinti előresorolás, valamint

d) a 63. § szerinti oktatói illetménypótléknak az alsó határnál magasabb összegben való megállapításából adódó növekedése.

III. Fejezet

A tartalékos katonák illetménye

(A Hkt. 59. §-ához)

78. § (1) A Hkt. 59. § (6) bekezdése szerinti parancsnoki pótlék a Hvt. 123. § (1) bekezdésének d) pontja alapján különleges katonai szolgálatra behívott tartalékosok közül az alegységparancsnoki feladattal megbízottak részére folyósítható.

(2) A parancsnoki pótlék összege a raj-, szakasz-, illetőleg a század- és ennél magasabb parancsnoki beosztásokban az illetményalap 10, 15, illetőleg 20%-a.

79. § A Hkt. 59. § (6) bekezdésében felsorolt pótlékok közül az ejtőernyős ugrási pótlék összegét, valamint jogosultsági és folyósítási szabályait a 17. §, a tűzszerész pótlékét a 21-23. §, a búvárpótlékét a 24-25. §, az idegennyelv-tudási pótlékét pedig a 8-9. §-ok szabályozzák.

80. § A tartalékos katona a bevonulás napjától a leszerelés napjáig jogosult illetményre.

81. § A tartalékos katona illetménye folyósításánál a Hszt. 105. és 106. §-ainak, valamint e rendelet 67. §-ának rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

82. § A tartalékos katona illetményét az állományilletékes parancsnok parancsban határozza meg.

IV. Fejezet

A sorkatonák illetménye

(A Hkt. 48-57. §-aihoz)

83. § A sorkatona a bevonulás napjától a leszerelés napjáig jogosult illetményre.

84. § A sorkatona magasabb rendfokozati illetményre az előléptetése napjától, alacsonyabb rendfokozati illetményre pedig a rendfokozatban való visszavetése napjától jogosult.

85. § A Hkt. 50. §-a szerinti beosztási pótlék a tiszti, tiszthelyettesi vagy rajparancsnoki beosztás ellátására való kinevezés napjától, a beosztás ellátása utolsó napjáig jár.

86. § Az ejtőernyős ugrási pótléknak a Hkt. 54. § (2) bekezdés szerinti összege - az ugrás bonyolultságától és körülményeitől függően - a 4. számú mellékletben foglaltak szerint növekszik.

87. § A Hkt. 55. §-a szerinti tűzszerész pótlék kiszámításánál, valamint a tűzszerész tevékenység nyilvántartásánál a 22. § előírásai az irányadóak.

88. § A Hkt. 56. §-a szerinti búvárpótlékra való jogosultság megállapításánál a 25. §-ban foglalt rendelkezéseket is figyelembe kell venni.

89. § (1) A Hkt. 57. §-ában meghatározott őrszolgálati pótlék az MH 32. Budapest Őrezred állományából rendszeres őrszolgálati és ellenőrző feladatokra kijelölt sorkatonák részére folyósítható.

(2) Az őrszolgálati pótlékra jogosultak körét az ezred parancsnoka határozza meg.

90. § (1) A sorkatonai illetményeket - az állományilletékes alegységnél összeállított fizetési jegyzékek alapján a törvényes magyar pénznemben - utólag, a hónap utolsó munkanapján kell folyósítani.

(2) A sorkatonai illetményből levonásnak csak jogszabály alapján van helye.

V. Fejezet

Az ösztöndíjas hallgatók illetménye

(A Hft. 38. §-ához)

91. § Az ösztöndíjas hallgató illetményre a hallgatói állományviszony keletkezésének - ösztöndíjszerződésben meghatározott - napjától, a tisztté avatás (a hallgatói jogviszony megszűnése) napjáig jogosult.

92. § (1) A Hft. 38. § (2) bekezdése szerinti tanulmányi pótlék feltételrendszerét és részletes jogosultsági szabályait a tanulmányi és vizsgaszabályzat tartalmazza.

(2) A Hft. 38. § (3) bekezdése szerinti repülési pótlék folyósításánál a 10-15. §-ok rendelkezéseit is megfelelően alkalmazni kell.

(3) A Hft. 38. § (4) bekezdése alapján folyósítható egyéb pótlékok összegét és részletes jogosultsági szabályait a 86-88. §-ok tartalmazzák.

93. § Az ösztöndíjas hallgatói illetmények folyósításánál a 89. § rendelkezéseit is alkalmazni kell.

HARMADIK RÉSZ

ILLETMÉNYJELLEGŰ JUTTATÁSOK

VI. Fejezet

A személyi állomány jutalmazása

94. § (1) Az érdemek elismerésére jutalom adható.

(2) Azok részére, akik a szolgálati beosztásukból, illetőleg munkakörükből származó feladataikat huzamos időn keresztül, kiemelkedően hajtják végre a jutalmat általában dicsérettel egybekötve célszerű adni.

(3) Az érdemek elismerésének egyéb formáit (dicséret, kitüntetés stb.) külön rendelkezések szabályozzák.

95. § A HM és a honvédség jutalmazási rendszerébe az általános parancsnoki, a magasabb parancsnoki és a meghatározott célú jutalmazások tartoznak.

96. § (1) Az általános parancsnoki jutalom az átlagon felüli teljesítményeknek a katonai szervezet parancsnoka (vezetője) által történő elismerésére szolgál. Általános parancsnoki jutalomban az önálló állománytáblával rendelkező katonai szervezetek parancsnokai, illetőleg a HM főosztályvezetői az illetménybesorolási hatáskörükbe tartozó hivatásos és szerződéses katonákat, valamint a katonai szervezet közalkalmazottait, köztisztviselőit, illetőleg sor- és tartalékos katonáit, tiszthelyettes iskolai hallgatóit, ösztöndíjas hallgatóit részesíthetik.

(2) A magasabb parancsnoki jutalom a kiemelkedő teljesítmények magasabb szintű vezetők általi elismerésének az eszköze. Ezzel a jutalmazási lehetőséggel a hadtest és ezzel azonos, illetőleg ennél magasabb szintű katonai szervezetek parancsnokai (vezetői) rendelkeznek a szolgálati, illetőleg szakmai alárendeltségükbe tartozók jutalmazásához.

(3) Meghatározott célú jutalmazással történhet az egyes központilag meghatározott feladatok kiemelkedő végrehajtásának magas szintű elismerése. Ennek keretében jutalmazhatók többek között azok a külső személyek, akik a honvédelmi érdekű feladatok végrehajtásában eredményesen tevékenykednek.

97. §[27] (1) Az általános parancsnoki jutalomhoz a jutalmazási hatáskörbe tartozók részére ténylegesen kifizetett, a távolléti díj számításának az alapját képező illetményelemek után minden katonai szervezetnél (ideértve a HM-et, hivatalait és háttérintézményeit is) 1%-os szorzóval számított jutalmazási keret használható fel. Kis létszám (100 fő alatt) esetén a keret az elöljáró parancsnok által összevontan is kezelhető. A parancsnokok jutalmazási keretét az elöljáró parancsnokságon, a törzs keretével együtt kell képezni. A más katonai szervezethez vezényeltek után a jutalmazási keretet az állományilletékes katonai szervezetnél kell felszámítani, az ő jutalmazásuknál azonban a vezénylés helye szerinti parancsnok véleményét is ki kell kérni.

(2) A katonai tanintézetekben kiváló eredménnyel végző hallgatók avatási jutalmához az utánuk képződő jutalmazási keret kiválóan végző főiskolai hallgatók után, személyenként 5000 Ft-tal, kiválóan végző tiszthelyettes iskolai hallgatók után, személyenként 3000 Ft-tal kiegészül.

(3)[28] A magasabb parancsnoki és a meghatározott célú jutalmazásokhoz felhasználható kereteket a HM vezetői részére a honvédelmi miniszter, a honvédség magasabb parancsnokai (vezetői) részére pedig - a honvédelmi miniszter által előzetesen megállapított keretösszegen belül - az MH parancsnoka évente hagyja jóvá. A keretek megállapítására tett javaslatot a tárgyévet megelőző év november 15-ig kell az MH parancsnoka részéről felterjeszteni. A javaslatnál a szervezeti alárendeltség, illetőleg a központilag kijelölt feladatok változásait kell figyelembe venni.

98. § (1) Az általános parancsnoki jutalmazási keret azok jutalmazására használható fel, akik után képződött, ebből a keretből az elöljáró parancsnok nem vonhat el, és más katonai szervezethez sem csoportosíthat át.

(2) Az általános parancsnoki jutalmazási keretet elkülönítetten kell képezni a hivatásos katonák, a köztisztviselők, a közalkalmazottak, a sor- és tartalékos katonák, valamint a hallgatók után.

(3) Az általános parancsnoki jutalmazási keretet - ha a feladatok végrehajtása indokolttá teszi - a parancsnok a saját katonai szervezetén belül, az érdekképviseleti szervek egyetértésével a hivatásos állományúak és a köztisztviselők, illetőleg a közalkalmazottak között, legfeljebb a keret 15%-os mértékéig átcsoportosíthatja. (A kereteket 15%-nál nagyobb mértékben növelni, illetőleg csökkenteni nem lehet.)

(4) A sor- és tartalékos katonák, valamint a tiszthelyettes iskolai hallgatók és az ösztöndíjas hallgatók keretéhez, illetőleg keretéből átcsoportosítani nem lehet.

(5) A magasabb parancsnoki jutalmazási keret felett rendelkező parancsnok - a fokozatosság, a teljesítményekkel arányos elismerések biztosítása végett - jutalmazási keretének egy részét a neki alárendelt parancsnokok részére csoportosíthatja át.

99. § (1) A miniszter közvetlen irányítása alá tartozó szervek, valamint a honvédség állományába nem tartozó személyeket csak az arra feljogosított magasabb parancsnokok (vezetők) és csak a meghatározott célú jutalmazási keretből jutalmazhatják.

(2) Külső szervektől a miniszter közvetlen irányítása alá tartozó szervek, valamint a honvédség állományába tartozó személyek csak az állományilletékes parancsnok egyetértésével fogadhatnak el jutalmat.

(3) Katonai szervezetek polgári szervektől csak az elöljáró parancsnok hozzájárulásával fogadhatnak el jutalmazási keretet. Az így átvett jutalmazási keret felhasználásánál a parancsnoki jutalmazásra vonatkozó szabályok az irányadók.

100. § A személyek jutalmazásánál a következő szempontokat kell figyelembe venni:

a) a jutalmazás álljon arányban a végzett munka színvonalával, eredményességével és a megjutalmazott érdemeivel,

b) ugyanazon teljesítményért, érdemért célszerű egy jutalmat adni, az egyidőben több címen kiérdemelt elismerést a jutalom mértékében kell kifejezésre juttatni,

c) a jutalmat kellő időben, lehetőleg a kiemelkedő teljesítményt közvetlenül követően kell adni,

d) a jutalmazásnál a fokozatosság elvét követve arra kell törekedni, hogy a magasabb szintű jutalmat lehetőleg előzze meg alacsonyabb szintű elismerés,

e) a jutalom összege igazodjon az elismerés szintjéhez.

101. § (1) A személyek jutalmazása történhet dicséretként, vagy egyéb elismerésként adott pénz- vagy tárgyjutalom, illetőleg ajándék vagy emléktárgy formájában.

(2) A hivatásos katonák, valamint a köztisztviselők és a közalkalmazottak részére - az életük egyes jelentős eseményéhez kapcsolódóan (például 50. életév betöltésekor vagy nyugállományba helyezéskor) - emléktárgy, a fontosabb családi eseményekhez kötődően pedig (például házasságkötéskor vagy gyermekszületéskor) ajándék adományozható.

102. § (1)[29]

(2)[30]

(3)[31]

(4)[32] A 101. § (2) bekezdése szerinti emléktárgy értéke a bruttó távolléti díj 100%-áig, az ajándéké pedig az 50%-áig terjedhet.

(5) Az esetenként adott jutalom összege (értéke) csak kivételes esetben lehet alacsonyabb az elismerésben részesülő egyhavi bruttó távolléti díja 50%-ánál.

103. § (1) A parancsnoki jutalmazási keretekről, illetőleg azok felhasználásáról a 98. § (2) bekezdés szerinti bontásban, egyszerűsített nyilvántartást kell vezetni.

(2) A nyilvántartásban ki kell mutatni:

a)[33] bevételként a ténylegesen kifizetett távolléti díjak után felszámított, valamint az átcsoportosított jutalmazási kereteket, továbbá az előző évről áthozott és jóváhagyott keretmaradványt;

b) kiadásként a ténylegesen adományozott pénz- és tárgyjutalmak, emléktárgyak és ajándékok értékét, esetleg az ezeket terhelő személyi jövedelemadó előleget;

c) maradványként a bevételek és a kiadások egyenlegét.

(3) A tárgyjutalmak (emléktárgyak, ajándéktárgyak) esetében a beszerzés időpontját kell a kiadás időpontjának tekinteni. A beszerzett tárgyakról anyagnyilvántartást kell vezetni.

(4) A norma szerint képzett jutalmazási kereteket havonta kell a nyilvántartásba bevezetni. A tárgynegyedévben várhatóan képződő jutalmazási keretösszeg előre is felhasználható. Indokolt esetben a tárgynegyedévet követő időszak jutalmazási kerete is igénybe vehető.

(5) A magasabb parancsnoki és a meghatározott célú jutalmazási keretekről szintén nyilvántartást kell vezetni.

VII. Fejezet

A hivatásos katonák jubileumi jutalma

(A Hszt. 110. §-ához)

104. § A jubileumi jutalmat a Hszt. 107. §-a alapján csökkentett illetményben részesülőnek is a csökkentés figyelmen kívül hagyásával kell megállapítani.

105. § Annak a hivatásos katonának, akinek a Hszt. 329. §-a, vagy a korábban érvényes jogszabály szerint a szolgálati idejét vagy annak egy részét kedvezményesen számították, a jubileumi jutalom annak a hónapnak az első napján esedékes, amelyik hónapban a jubileumi jutalomra való jogosultsághoz szükséges szolgálati időt a kedvezményes számítással eléri.

106. § Annak a hivatásos katonának a jubileumi jutalmát, aki a Hszt. 110. § (3) bekezdésében foglaltak alapján, a felmentési idő figyelembevételével válik arra jogosulttá, a nyugállományba helyezést közvetlenül megelőző munkanapon kell kifizetni.

107. § (1) A jubileumi jutalom utólagos kifizetése esetén, a jutalom összegét nem a jogosultság idején, hanem a kifizetéskor érvényes távolléti díj alapján kell megállapítani.

(2) A (1) bekezdés szerint kifizetett jubileumi jutalom után késedelmi kamat nem folyósítható.

108. § (1) A szolgálati viszony ideje alatt ki nem fizetett jubileumi jutalomra a Hszt. 12. §-a szerinti általános elévülési szabályok vonatkoznak.

(2) Az (1) bekezdés szerinti elévülési időn belül a jubileumi jutalom a volt katonai szervezettől igényelhető, illetőleg ha a volt hivatásos katona olyan jogviszonyt létesített, amely alapján szintén jogosult jubileumi jutalomra, azt az új munkáltatójától is igényelheti.

(3) Ha a volt hivatásos katona a ki nem fizetett jubileumi jutalmát a honvédség állományilletékes szervétől igényli, a jutalom összegét az utolsó havi illetménye figyelembevételével számított távolléti díj alapján kell megállapítani.

VIII. Fejezet

A hivatásos katonák külön juttatása

(A Hszt. 109. §-ához)

109. § (1) A külön juttatásra való jogosultság szempontjából a szolgálatban ténylegesen eltöltött idő mellett mindazokat az időket figyelembe kell venni, amelyre a 67. § alapján távolléti díj jár.

(2) A külön juttatásra jogot adó szolgálati időbe az egy hónapot meghaladó illetmény nélküli szabadságot nem lehet beszámítani.

(3) A hivatásos állományba vételt megelőző hallgatói jogviszonynak, valamint a tartalékos katonai szolgálatnak a beszámítási időszakra eső időtartamát jogszerző időként figyelembe kell venni.

(4) A Hszt. 109. § (2) bekezdése szerinti időarányos összeg kiszámításánál a megkezdett hónap teljes hónapnak számít.

110. § Annak a hivatásos katonának, akinek a külön juttatás kifizetésekor a Hszt. 107. §-a alapján csökkentett illetmény jár, a külön juttatás összegét a csökkentés figyelmen kívül hagyásával kell megállapítani.

NEGYEDIK RÉSZ

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

IX. Fejezet

Hatályba léptető rendelkezések

111. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti:

- a honvédség hivatásos (továbbszolgáló) állománya illetményéről szóló 50/1987. (HK 14.) HM utasítás és az ezt módosító 5/1992. (III. 11.), 12/1992. (V. 14.), 19/1992. (IX. 22.) HM rendelet , a 78/1987. (HK 29.), 87/1987. (HK 35.), 22/1988. (HK 10.), 72/1988. (HK 30.), 67/1989. (HK 16.), 139/1989. (HK 28.), 150/1990. (HK 16.), 8/1991. (HK 1.), 2/1993. (HK 2.), 10/1993. (HK 5.), 43/1993. (HK 13.), 5/1994. (HK 3.), 8/1994. (HK 8.), 26/1994. (HK 13.), 41/1994. (HK 20.), 54/1994. (HK 26.), 4/1995. (HK 4.), 14/1995. (HK 9.), 35/1995. (HK 22.), 40/1995. (HK 25.), 1/1996. (HK 1.) HM utasítás;

- a honvédségi hivatásos és továbbszolgáló állomány egyes pótlékairól szóló 9/1994. (HK 13.) HM utasítás és az azt módosító 42/1994. (HK 20.), 45/1995. (HK 27.) HM utasítás;

- a sorállományú katonák, valamint a katonai tanintézetek hallgatói (növendékei) illetményéről szóló 88/1987. (HK 35.) HM utasítás és az ezt módosító 4/1992. (III. 11.), 13/1992. (V. 14.) HM rendelet , a 73/1988. (HK 30.), 71/1989. (HK 17.), 140/1989. (HK 28.), 151/1990. (HK 16.), 7/1991. (HK 1.), 3/1993. (HK 2.), 4/1994. (HK 3.), 43/1994. (HK 20.), 15/1995. (HK 9.), 2/1996. (HK 1.) HM utasítás;

- a személyi állomány jutalmazási rendjéről szóló 41/1991. (HK 5.) HM utasítás és az ezt módosító 40/1994. (HK 20.) és a 7/1995. (HK 4.) HM utasítás;

- a Magyar Honvédség hivatásos és továbbszolgáló állománya jubileumi jutalmának kiegészítéséről szóló 28/1992. MH parancsnoki intézkedés, valamint

- a hivatásos, továbbszolgáló és polgári alkalmazotti állomány teljesítményelismeréséről szóló 41/1983. (HK 27.) HM utasítás és az ezt módosító 9/1992. (IV. 15.) HM rendelet , a 41/1985. (HK 21.), 5/1989. (HK 4.), 9/1990. (HK 1.), 146/1990. (HK 16.), 3/1991. (HK 1.), 2/1994. (HK 3.), 45/1994. HM utasítás.

(2) A Magyar Honvédség Tisztiorvosi Szolgálatáról szóló 22/1993. (HK 8.) HM utasítás 9. §-a a következő g) ponttal egészül ki:

"g) a katonai szervezet kezdeményezése alapján megállapítja a fokozatosan veszélyes beosztások jegyzékét [a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 85. § (2) bekezdése, 92. § (1) bekezdésének a) pontja, 237. § (1) bekezdésének a) pontja]."

X. Fejezet

Átmeneti rendelkezések

112. § (1) A hivatásos katonák esetében az új illetményrendszerre való áttéréskor (Hszt. 338-339. §) a beosztási kategóriát az állománytábla alapján, a fizetési fokozatot pedig az áttéréskori, illetőleg az azt közvetlenül megelőző, azzal azonos szintű vagy annál magasabb beosztásokban eltöltött szolgálati idő alapján kell megállapítani, kivéve, ha a korábbi magasabb beosztásból fenyítés miatt történt az áthelyezés. Ez utóbbi esetben csak az áthelyezés utáni szolgálati idő vehető számításba.

(2)[34] A hivatásos katonák fizetési fokozatának megállapításánál az új illetményrendszerre való áttérést közvetlenül megelőző azonos vagy magasabb beosztásban eltöltött szolgálati időn túlmenően az alacsonyabb beosztásban eltöltött szolgálati időt is figyelembe kell venni annál, aki a szolgálat érdekében került az alacsonyabb beosztásba.

(3)[35] Abban az esetben, ha a korábbi beosztás időközben megszűnt, annak szintje kérdésében a HVK Szervezési és Hadkiegészítési Csoportfőnökség dönt.

113. § (1) Az új beosztási és rendfokozati illetmény, az illetménykiegészítés, valamint az illetménypótlékok Hszt. szerinti összegét - az R. 66. § (1) bekezdésére is figyelemmel - külön utasításban meghatározottak szerinti ütemezéssel kell elérni.

(2) Az új pótlékrendszerre történő áttéréskor a katonaorvosok munkahelyi pótlékát a 26-27. §-ban szereplő pótlék váltja fel, ezért azt az egészségi veszélyességi pótlékba, illetőleg a még fennmaradó összeget a beosztási illetménybe kell beépíteni.

114. § A Hszt. hatálybalépését követően hivatásos állományba, illetőleg új beosztásba kerülők beosztási illetményét - a helyi illetményösszefüggéseket is figyelembe véve - már az új illetményrendszer szabályai szerint kell megállapítani. A magasabb beosztásba kerülők beosztási illetményemelése a 77. § (2) bekezdés szerinti központi illetménykeretet terheli.

115. § (1) Az ösztöndíjas hallgatók 1996. szeptember hó 1-jétől - évfolyamtól függetlenül - jogosultak a jelen rendelet szerinti illetményre.

(2) Az ösztöndíjas hallgatók esetében a megszűnő alegységparancsnoki pótlékot az alapilletménybe kell beépíteni.

1. számú melléklet a 4/1997. (II. 12.) HM rendelethez[36]

Kimutatás

az illetménykiegészítésre jogosító beosztásokról:

a) A beosztási illetmény 50%-ának megfelelő összegű illetménykiegészítésre jogosultak a Honvédelmi Minisztérium (ideértve[37]

1. a HM Központi Pénzügyi és Számviteli Hivatalt,

2. a HM Költségvetési és Munkabiztonsági Ellenőrzési Hivatalt,

3. a Kormányzati Frekvenciagazdálkodási Hivatalt,

4. a HM Beszerzési és Biztonsági Beruházási Hivatalt,

5. a HM Védelmi Hivatalt,

6. a HM Fegyverzet-ellenőrzési Hivatalt,

7. a HM Katonai Légügyi Hivatalt,

8. a HM Ingatlankezelési Hivatalt,

9. a HM Technológiai Hivatalt,

10. a HM Gazdasági Tervező Hivatalt,

11. a HM Stratégiai Védelmi Kutató Hivatalt is)

felsőfokú iskolai végzettségű állománya.

b) A beosztási illetmény 25%-ának megfelelő illetménykiegészítésre jogosult

1. az MH Összhaderőnemi Logisztikai és Támogató Parancsnokság,

2. az MK Katonai Felderítő Hivatal,

3. az MK Katonai Biztonsági Hivatal,

4. a Nemzeti Katonai Képviselő Hivatal, a Nemzeti Katonai Képviselet, valamint a NATO beosztásban szolgálatot teljesítők csoportján

felsőfokú iskolai végzettségű állománya.

c) A beosztási illetmény 20%-ának megfelelő illetménykiegészítésre jogosult

1. az MH Szárazföldi Parancsnokság,

2. az MH Légierő Parancsnokság,

3. a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem,

4. a HM Tábori Lelkészi Szolgálat,

5. a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum,

6. a HM Protokoll és Nemzetközi Rendezvényszervező Igazgatóság,

7. a területi pénzügyi-számviteli igazgatóságok és a HM Pénzügyi Számító és Nyugdíjmegállapító Igazgatóság,

8. az MH Hadkiegészítő és Kiképző Parancsnokság,

9. az MH Összhaderőnemi Hadműveleti Központ,

10. az MH Budapesti Helyőrség Parancsnokság,

11. az MH Egészségvédelmi Intézet,

12. az MH Térképész Szolgálat,

13. az MH Meteorológiai Szolgálat,

14. az MH Katonai Igazgatási és Adatfeldolgozó Központ,

15. a megyei hadkiegészítő parancsnokságok,

16. az MH Vegyivédelmi Információs Központ,

17. az MH Szabályzatkiadó Intézet és Központi Nyomda,

18. az MH Híradó Parancsnokság,

19. az MH Harcanyag Ellátó Központ,

20. az MH Haditechnikai Ellátó Központ,

21. az MH Hadtápanyag Ellátó Központ,

22. az MH Katonai Közlekedési Központ,

23. az MH Központi Zenekar,

24. az MH 4. Anyagraktár

felsőfokú iskolai végzettségű állománya.

d) A beosztási illetmény 15%-ának megfelelő illetménykiegészítésre jogosult az a)-b) pontokban szereplő szerveknél szolgálatot teljesítő, felsőfokú iskolai végzettséggel nem rendelkező hivatásos katona.

e) A beosztási illetmény 10%-ának megfelelő illetménykiegészítésre jogosult a c) pont alá tartozó szerveknél szolgálatot teljesítő, felsőfokú iskolai végzettséggel nem rendelkező hivatásos katona.

2. számú melléklet a 4/1997. (II. 12.) HM rendelethez

A repülési pótlék éves mértéke az illetményalap százalékában

3. számú melléklet a 4/1997. (II. 12.) HM rendelethez

A repülőgép berepülési pótlék mértéke az illetményalap százalékában

4. számú melléklet a 4/1997. (II. 12.) HM rendelethez

Az ejtőernyős ugrási pótlékot növelő tényezők és azok mértékei

5. számú melléklet a 4/1997. (II. 12.) HM rendelethez

A gépkocsivezetői pótlék havi mértéke az illetményalap százalékában

6. számú melléklet a 4/1997. (II. 12.) HM rendelethez

A repülőhajózók, vadászirányítók, megfigyelők, repülésirányítók, repülő-műszakiak és ejtőernyősök osztálybasorolási pótlékának mértéke az illetményalap százalékában

7. számú melléklet a 4/1997. (II. 12.) HM rendelethez

Az aranykoszorús kiegészítő pótlék mértéke az illetményalap százalékában

8. számú melléklet a 4/1997. (II. 12.) HM rendelethez

A távoli helyőrségi pótlék havi mértéke az illetményalap százalékában

9. számú melléklet a 4/1997. (II. 12.) HM rendelethez[38]

10. számú melléklet a 4/1997. (II. 12.) HM rendelethez[39]