61/1997. (IV. 18.) Korm. rendelet

a Magyar Nemzeti Bank engedélyezési hatáskörébe tartozó pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások végzésének egyes feltételeiről

A Kormány a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 235. §-a (1) bekezdésének a) és e) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

Általános szabályok

1. § (1) A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) engedélyezési hatáskörébe tartozó pénzügyi szolgáltatás, illetőleg a kiegészítő pénzügyi szolgáltatás [Hpt. 3. § (6) bek., a továbbiakban együtt: szolgáltatás] engedélyezése iránti kérelemhez mellékelni kell:

a) a kérelmező alapító okiratát,

b) a kérelmező bejegyzéséről szóló cégbírósági végzést - ennek hiányában a bejegyzés iránti kérelmet, annak igazolásával együtt, hogy a bejegyzés iránti kérelmet a cégbíróság átvette -, bejegyzett cég esetében három hónapnál nem régebbi cégkivonatot,

c) harminc napnál nem régebbi igazolást arra vonatkozóan, hogy az alapításban résztvevő személynek, már működő cég esetén a kérelmezőnek az adóhatósággal, vámhatósággal, illetve a társadalombiztosítási szervvel szemben tartozása nincs,

d) a tervezett működési terület (országos kiterjedésű vagy meghatározott területi egységre korlátozott) meghatározását tartalmazó iratot,

e) a kérelmező szervezeti felépítésének, az irányítási, döntési és ellenőrzés rendjének bemutatását, ha ezeket az alapító okirat részletesen nem tartalmazza,

f)[1] külföldi székhelyű kérelmező esetében nyilatkozatot a kérelmező kézbesítési megbízottjáról, aki csak Magyarországon bejegyzett ügyvéd, illetve ügyvédi iroda lehet,

g) annak igazolását, hogy a kérelmező rendelkezik a szolgáltatás nyújtásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel,

h) a jegyzett tőke teljes összegének befizetésére vonatkozó igazolást,

i) a h) pontban említett összeg teljes vagy részleges felhasználása esetén igazolást, illetőleg nyilatkozatot arról, hogy a felhasználás milyen mértékben történt az alapítás, illetőleg a működés megkezdése érdekében,

j) a középtávú - az első három évre vonatkozó - üzleti tervet,

k) a folytatni kívánt tevékenységekre vonatkozó általános szerződési feltételeket és üzletszabályzatot,

l) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a szolgáltatási tevékenységét mikor kívánja megkezdeni,

m) nyilatkozatot arról, hogy a jogszabályban meghatározott, illetőleg jogszabályon alapuló adatszolgáltatások teljesítésére felkészült.

(2)[2] A hitelintézetnek nem kell igazolnia a szolgáltatás engedélyezése iránti eljárásban az (1) bekezdés a)-f) és h)-i) pontjában említett feltételek meglétét.

(3) Az MNB az engedélyezési eljárás során az egyes engedélyezési feltételek meglétét a helyszínen is megvizsgálhatja.

2. § (1) Az MNB az engedély iránti kérelmet elutasítja, ha a kérelmező

a) az engedélyezési eljárásban megtévesztő vagy valótlan adatot közöl,

b) nem felel meg a jegyzett tőkére, a társasági formára, a tulajdonlásra vonatkozó törvényi követelményeknek,

c) devizakülföldi, és nincs kézbesítési megbízottja.

(2) Az MNB az engedély iránti kérelmet elutasíthatja, ha a kérelmező

a) a szükséges személyi és tárgyi feltételekkel nem rendelkezik,

b) üzleti terve, az engedély iránti kérelemhez mellékelt egyéb irat, továbbá az MNB rendelkezésére álló bármely okirat, adat vagy információ alapján megállapítható, hogy a kérelmező nem tud megfelelni a működésre vonatkozó jogszabályok és jegybanki rendelkezések előírásainak.

3. § (1) Az MNB az engedélyt visszavonhatja, ha

a) azt az MNB megtévesztésével vagy más jogszabályt sértő módon szerezték meg,

b) a pénzügyi szolgáltatást, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó szolgáltató (a továbbiakban: szolgáltató) - törvény által - tiltott tevékenységet folytat,

c) a szolgáltató az engedély kézhezvételétől számított hat hónapon belül a tevékenységét nem kezdi meg,

d) a szolgáltató tizenkét hónapon keresztül nem - vagy csak jelentéktelen mértékben - folytat szolgáltatási tevékenységet,

e) a szolgáltató már nem felel meg a tevékenységre vonatkozó jogszabály vagy jegybanki rendelkezés előírásainak,

f) a szolgáltató több alkalommal súlyosan megsértette a számvitelre, illetve ellenőrzésre vonatkozó, továbbá a tevékenységre vonatkozó jogszabály vagy jegybanki rendelkezés, valamint az MNB és az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet határozataiban foglalt előírásokat,

g) olyan körülmény áll fenn, amely miatt a szolgáltató e rendelet hatálya alá tartozó működése súlyosan veszélyezteti vagy sérti az ügyfelek érdekeit, akadályozhatja a pénzforgalmat,

h) a szolgáltató tevékenységi engedélyét - a 4. §-nak megfelelően - visszaadja.

(2) Az MNB a szolgáltató engedélyét - az (1) bekezdésben felsorolt eseteken felül - akkor is visszavonhatja, ha a szolgáltató

a) tevékenységét hat hónapnál hosszabb időre beszüntette,

b) esetében fennáll a veszélye annak, hogy nem tud eleget tenni kötelezettségeinek,

c) nem tud eleget tenni kötelezettségeinek.

4. § A szolgáltató az engedélyét az MNB-nek akkor adhatja vissza, ha bizonyítja, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó szolgáltatásokból származó kötelezettsége nincs. Az MNB meghatározhatja azokat a feltételeket és előírásokat, amelyek teljesítéséig a szolgáltató működését - az arra vonatkozó szabályok szerint - köteles folytatni.

5. § Az MNB az engedélyt meghatározott időre, feltételhez kötötten, valamint korlátozott tevékenységi körrel, területi korlátozással, a szolgáltatási tevékenységen belül pedig üzletági vagy termékkorlátozással is megadhatja.

6. § (1) Az MNB e rendelet szerinti eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Az MNB központjának illetékes szervezeti egysége által hozott első fokú határozat elleni fellebbezést az MNB elnöke bírálja el.

7. § A szolgáltató köteles az MNB-nek bejelenteni, ha az e rendelet hatálya alá tartozó szolgáltatási tevékenységét szünetelteti. A bejelentésnek tartalmaznia kell a szüneteltetés időtartamát.

8. § (1) Aki ellen a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény XV. fejezetének III-VII. címében, a XVII. és a XVIII. fejezetében meghatározott bűncselekmény miatt büntetőeljárás van folyamatban, a büntetőeljárás befejezéséig a szolgáltatónál vezető állású személyként nem foglalkoztatható, illetve az ilyen feladatok általa történő ellátását fel kell függeszteni.

(2)[3] Az (1) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha a pénzfeldolgozási vagy irányításáért közvetlenül felelős vezető, valamint a pénzfeldolgozási vagy pénzváltási tevékenységet közvetlenül végző személy ellen a 10. § (1) bekezdésének b) pontjában, illetőleg a 13. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott bűncselekmény miatt van büntetőeljárás folyamatban.

Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása és az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása

9. § A készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása és az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása tevékenység engedélyezése iránti kérelemhez - az 1. §-ban említetteken túlmenően - mellékelni kell a jogszabályban meghatározott, illetőleg jogszabályon alapuló adatszolgáltatásokhoz felhasznált számítógépes programok tesztfuttatási eredményeit.

Pénzfeldolgozási tevékenység

10. § (1) Pénzfeldolgozási tevékenységet végző jogi személynél vezető állású személy és a pénzfeldolgozási tevékenység irányításáért közvetlenül felelős vezető, valamint a pénzfeldolgozási tevékenységet közvetlenül végző személy nem lehet olyan személy, aki

a) büntetett előéletű,

b) a kérelem benyújtását megelőző három éven belül mentesült a jogerős bírósági határozatban megállapított, közbizalom elleni, gazdasági vagy vagyon elleni bűncselekmény miatt a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól,

c) a kérelem benyújtását megelőző két éven belül jogerős határozatban megállapított, tulajdon elleni, deviza, pénzügyi szabálysértést követett el.

(2) A pénzfeldolgozási tevékenységet végző jogi személynél a vezető állású személynek felsőfokú végzettséggel, továbbá a pénzfeldolgozási tevékenység irányításáért közvetlenül felelős vezetőnek vagy a pénzfeldolgozási tevékenységet közvetlenül végző legalább egy személynek felsőfokú végzettséggel és legalább hároméves szakirányú gyakorlattal kell rendelkeznie.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában szakirányú gyakorlatként kell figyelembe venni az MNB-nél vagy hitelintézetnél legalább érdemi ügyintézői munkakörben vagy a pénzfeldolgozással kapcsolatos munkakörben, valamint pénzügyi vállalkozásnál vagy pénzfeldolgozási tevékenységet végző jogi személynél a pénzfeldolgozással kapcsolatos munkakörben eltöltött munkaviszonyt.

11. § A pénzfeldolgozási tevékenység engedélyezése iránti kérelemhez - az 1. §-ban említetteken túlmenően - mellékelni kell:

a) 30 napnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt [10. § (1) bek. a)-b) pont],

b) a vámhatóság szabálysértési hivatalának igazolását [10. § (1) bek. c) pont],

c) a felsőfokú végzettségről és az előírt gyakorlati időről igazoló okiratokat [10. § (2) bek.],

d) a felelősségbiztosítási szerződést.

12. § Pénzfeldolgozási tevékenység esetén az MNB az engedélyt - a 3. §-ban felsorolt eseteken felül - akkor is visszavonhatja, ha a szolgáltató a tevékenységet nem a jegybanki rendelkezésben foglaltaknak megfelelően látja el, és ezt az MNB ellenőrzése során ismételten megállapította.

Pénzváltási tevékenység

13. §[4]

14. §[5]

15. §[6]

16. §[7]

17. §[8]

Az elszámolásforgalom lebonyolítását végző átutalási rendszer működtetése

18. §[9] Az elszámolásforgalom lebonyolítását végző átutalási rendszer működtetésének engedélyezése iránti kérelemhez - az 1. §-ban említetteken túlmenően - mellékelni kell:

a) a jogszabályban meghatározott, illetőleg jogszabályon alapuló adatszolgáltatások teljesítéséhez felhasznált számítógépes programok tesztfuttatási eredményeit,

b) nemzetközi gyakorlattal rendelkező, az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet által vezetett pénzügyi intézményi könyvvizsgálók névjegyzékébe felvett könyvvizsgálói társaság igazolását arról, hogy az elszámolóház alkalmas az elszámolásforgalom lebonyolítását végző átutalási rendszer működtetésére.

19. § (1) A hitelintézeti elszámolóháznál vezető állású személynek nem választható meg, ilyenként nem foglalkoztatható az, aki

a) befolyásoló részesedéssel rendelkezik (vagy rendelkezett), illetőleg vezető állású személy (vagy az volt) egy olyan pénzügyi intézményben vagy hitelintézeti elszámolóházban,

1. amely esetében a fizetésképtelenséget csak az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet által alkalmazott kivételes intézkedésekkel lehet elkerülni, vagy

2. amelyet a tevékenységi engedély visszavonása miatt fel kellett számolni,

és akinek személyes felelősségét e helyzet kialakulásáért jogerős határozat megállapította;

b) súlyosan vagy ismételten megsértette e rendelet, a Hpt. vagy más, a banküzemre vagy a pénzügyi intézmény, illetőleg hitelintézeti elszámolóház gazdálkodására vonatkozó jogszabály előírásait, és emiatt vele szemben az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet, más hatóság vagy bíróság öt évnél nem régebben kelt jogerős határozatban bírságot alkalmazott;

c) büntetett előéletű.

(2) A hitelintézeti elszámolóháznál nem lehet vezető állású személy a felügyelőbizottsági tag kivételével - az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően - az sem, aki

a) nem rendelkezik legalább háromévi - a banki vagy vállalati gazdálkodás, illetve az államigazgatás pénzügyi, illetve gazdasági területén szerzett - vezetői gyakorlattal, valamint számítástechnikai ismeretekkel;

b) pénzügyi intézménynél könyvvizsgáló;

c) olyan tisztséget tölt be, amely tisztség ellátása korlátozhatja szakmai feladatainak ellátását.

(3) A hitelintézeti elszámolóházzal munkaviszonyban álló személy nem lehet hitelintézetnél vezető állású személy és alkalmazott.

20. §[10] A 19. §-t kell alkalmazni abban az esetben is, ha a hitelintézeti elszámolóház az elszámolásforgalom lebonyolítását végző átutalási rendszert kizárólag készpénz-helyettesítő fizetési eszközökkel végzett fizetési műveletek tekintetében működteti.

A külföldi vállalkozás fióktelepével kapcsolatos szabályok[11]

20/A. § (1) Ha külföldi vállalkozás [a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény 2. § a) pont] fióktelepe útján kíván szolgáltatást végezni, - az 1. § (1) bekezdésének d)-m) pontjában foglaltakon túlmenően - az engedélyezés iránti kérelemhez mellékelni kell

a) a külföldi vállalkozás alapító okiratát;

b) a külföldi vállalkozás három hónapnál nem régebbi eredeti cégkivonatát vagy igazolást arról, hogy a külföldi vállalkozást a vállalati (gazdasági) nyilvántartásba bejegyezték;

c) a külföldi vállalkozás székhelye szerinti felügyeleti hatóságtól származó engedélyének másolatát;

d) harminc napnál nem régebbi igazolást arra vonatkozóan, hogy a külföldi vállalkozásnak a magyarországi és a főirodája, illetőleg székhelye szerinti államban lévő adóhatósággal, vámhatósággal, illetve társadalombiztosítási szervvel szemben tartozása nincs;

e) a külföldi vállalkozás előző gazdasági évre vonatkozó, könyvvizsgáló által hitelesített mérlegét és eredménykimutatását;

f) nyilatkozatot arról, hogy a külföldi vállalkozásnak milyen mérlegen kívüli kötelezettségei vannak;

g) a külföldi vállalkozás tulajdonosi szerkezetének, valamint azon körülményeknek a részletes leírását, amelyek miatt a külföldi vállalkozás kapcsolatban álló személyek csoportjához tartozónak minősül, továbbá az irányító vállalat előző évre vonatkozó konszolidált éves beszámolóját, ha az irányító vállalat konszolidált beszámoló készítésére kötelezett;

h) a kérelemben érintett személyek teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárulnak az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a Magyar Nemzeti Bank által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez;

i) a kérelmező által folytatott, a székhely szerinti felügyeleti hatóság által engedélyezett tevékenységek megjelölését, valamint azokat a helyeket, ahol ezeket a tevékenységeket végzi;

j) a fióktelep vezető állású személyének döntési jogkörét, valamint a kérelmező azon testületeit, amelyek hozzájárulása nélkül bizonyos döntések nem érvényesek;

k) a székhely szerinti felügyeleti hatóság nyilatkozatát arról, hogy a nem magyar állampolgárságú vezető állású személlyel szemben nem állnak fenn kizáró okok e munkakör betöltésével, illetőleg ellátásával kapcsolatban.

(2) A szolgáltatásnak fióktelep által történő folytatásához a Magyar Nemzeti Bank az engedélyt abban az esetben adja meg - az 1. § (1) bekezdésének d)-m) pontjában és az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése mellett -, ha

a) - külföldi pénzügyi intézmény kérelmező esetén - érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló, továbbá a fióktelepek felügyeletére is kiterjedő nemzetközi együttműködési megállapodás van az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet és a kérelmező külföldi vállalkozás székhelye szerinti felügyeleti hatóság között;

b) a kérelmező külföldi vállalkozás főirodája, illetőleg székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő pénzmosás elleni jogszabályi előírásokkal;

c) a kérelmező külföldi vállalkozás rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelési szabályzattal;

d) a kérelmező külföldi vállalkozás nyilatkozik arról, hogy korlátlanul helytáll a fióktelep cégneve alatt keletkezett kötelezettségekért;

e) a kérelmező külföldi vállalkozás benyújtja a székhelye szerinti felügyeleti hatóság fióktelep létesítésre vonatkozó engedélyét, illetőleg hozzájáruló nyilatkozatát vagy tudomásulvételét;

f) - külföldi pénzügyi intézmény kérelmező esetén - a kérelmező külföldi vállalkozás főirodája, illetőleg székhelye szerinti állam jogszabályai biztosítják a pénzügyi intézmények prudens, biztonságos működését.

(3) Ha a kérelmező külföldi vállalkozás főirodája és székhelye nem egy államban van, akkor a (2) bekezdésben felsorolt követelményeknek a főiroda és a székhely államra nézve is teljesülni kell.

(4) Már működő fióktelep esetén az engedélyezés iránti kérelemhez - az (1) bekezdésben felsoroltak helyett, ha azokat az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet vagy a Magyar Nemzeti Bank előtt korábban folyt engedélyezési eljárásban már bemutatták - a külföldi vállalkozás alapító okiratát és a fióktelep bejegyzéséről szóló cégbírósági végzést - ennek hiányában a bejegyzés iránti kérelmet, annak igazolásával együtt, hogy a bejegyzés iránti kérelmet a cégbíróság átvette -, bejegyzett fióktelep esetében három hónapnál nem régebbi cégkivonatot kell becsatolni. A Magyar Nemzeti Bank a kérelmezőt bármikor felhívhatja az (1) bekezdésben meghatározott feltételek igazolására. A fióktelep formájában működő hitelintézet esetén alkalmazni kell az 1. § (2) bekezdésében foglaltakat.

20/B. § A Magyar Nemzeti Bank az engedély iránti kérelmet akkor is elutasítja, ha az 1. § (1) bekezdésének d)-m) pontjában, illetőleg a 20/A. §-ban felsorolt feltételek valamelyike nem teljesül.

20/C. § (1) A Magyar Nemzeti Bank a fióktelep engedélyét visszavonhatja, ha a 20/A. §-ban foglalt feltételek valamelyike már nem teljesül.

(2) A Magyar Nemzeti Bank a fióktelep engedélyét visszavonja, ha a székhely szerinti felügyeleti hatóság a külföldi vállalkozás engedélyét visszavonta.

20/D. § Ahol e rendelet a kérelmezőre, továbbá a pénzügyi szolgáltatási, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző szolgáltatóra (jogi személyre) utal, ott a fióktelepet is érteni kell.

Hatálybalépés

21. § (1) Ez a rendelet 1997. május 1. napján lép hatályba.

(2) Az a jogi személy, amely 1996. december 31. napján pénzfeldolgozási tevékenységet végzett, s e tevékenységét 1997. január 1. napja után is folytatni kívánja, a pénzfeldolgozási tevékenység engedélyezése iránti kérelmet 1997. június 30. napjáig köteles benyújtani.

(3)[12]

(4) Az elszámolásforgalom lebonyolítását végző elektronikus átutalási rendszert működtető jogi személy köteles 1997. június 30. napjáig eleget tenni a Hpt.-ben és az e rendeletben reá meghatározott szabályoknak, és ezt az MNB által előírt módon igazolni.

(5)[13] E rendelet alkalmazásában vezető állású személy:

a) hitelintézet esetén a Hpt. 2. számú melléklete III. fejezetének 25. a)-b) pontjában meghatározott személy;

b) az a) pont alá nem tartozó részvénytársaság esetén az igazgatóság elnöke és a felügyelő bizottság elnöke, korlátolt felelősségű társaság esetén az ügyvezető, közös vállalat esetén az igazgató;

c) szövetkezet esetén - ide nem értve az a) pont alá tartozó szövetkezeti hitelintézetet - a tisztségviselő;

d) fióktelep esetén a Hpt. 2. számú melléklete III. fejezetének 25. d) pontjában meghatározott személy.

(6) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a pénzváltási tevékenység devizahatósági engedélyezéséről szóló 147/1991. (XI. 30.) Korm. rendelet , a devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény végrehajtásáról szóló 161/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet 19. §-a (2) bekezdésének b) pontja és a devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény végrehajtásáról rendelkező 161/1995. (XII. 26.) Korm. rendeletet módosító 92/1996. (VI. 28.) Korm. rendelet 16. §-ának (2) bekezdése.

(7)[14] E rendelet alkalmazásában:

a) fióktelep esetében a jegyzett tőke alatt a dotációs tőkét kell érteni (Hpt. 2. számú melléklete III. fejezetének 28. pontja);

b) főiroda: a Hpt. 2. számú melléklete III. fejezetének 27. pontjában meghatározott hely;

c) felügyeleti hatóság: ha a kérelmező külföldi pénzügyi intézmény, a tevékenységi felügyeletét ellátó külföldi szervezet, ha a kérelmező nem pénzügyi intézmény, de a tevékenysége felett külföldi szervezet felügyeletet gyakorol, ez utóbbi szervezet. A 20/A. § (2) bekezdésének a) pontja esetében felügyeleti hatóság kizárólag a kérelmező külföldi pénzügyi intézmény tevékenységi felügyeletét ellátó külföldi szervezet.

Horn Gyula s. k.,

miniszterelnök