10/1999. (III. 8.) KHVM rendelet

a közúti járművezetők képzéséről, vizsgáztatásáról és szakképesítéséről szóló 20/1992. (VII. 21.) KHVM rendelet módosításáról

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény végrehajtására kiadott 30/1988. (IV. 21.) MT rendelet 12. §-ában, valamint a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 151/1994. (XI. 17.) Korm. rendelet 2. §-a (2) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. § (1) A közúti járművezetők képzéséről, vizsgáztatásáról és szakképesítéséről szóló - többször módosított - 20/1992. (VII. 21.) KHVM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-ának (1)-(5) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A járművezető-képzés (a továbbiakban: képzés) a megyei (fővárosi) közlekedési felügyelet (a továbbiakban: felügyelet) engedélye alapján az "A", "A korl.", "B", "C", "D", "Segédmotoros kerékpár", "Mgv", "Lassú jármű", "Kerti traktor", "Állati erővel vont jármű vezetői", "Trolibusz" kategóriákban, valamint az "A1", "C1", "D1" alkategóriákban, továbbá a "B+E", "C+E", "C1+E", "D+E", "D1+E" kombinált kategóriákban végezhető. Az engedélyezési eljárás során a kérelmező az érdekei képviseletére felkérheti azt a szakmai érdekképviseletet, amelynek tagja.

(2) A képzési engedély - a 26. § hatálya alá eső kérelmező kivételével - nem tagadható meg attól, aki az e jogszabályban előírt személyi, valamint az 1. számú mellékletben meghatározott tárgyi feltételeknek megfelel, és a teljes képzési szolgáltatásra vonatkozó, a 6. számú mellékletben előírt, írásba foglalt vállalkozási feltételeit a felügyeletnek átadta. A képző szervnek a vállalkozási feltételekben történő változásokat 8 napon belül meg kell küldenie a felügyeletnek.

(3) A képzési engedélyben fel kell tüntetni az iskolavezető nevét és az iskolavezetői igazolványának számát.

(4) A képzési engedély meghatározott kategóriára (alkategóriára, kombinált kategóriára), illetőleg időtartamra is adható.

(5) A képző szervnek az engedély szerinti kategóriára (alkategóriára, kombinált kategóriára) - a rendeletben meghatározott elméleti és gyakorlati részből álló - a teljes képzési szolgáltatás feltételeit folyamatosan biztosítania kell."

(2) Az R. 2. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A teljes képzési szolgáltatásra jogosult képző szerv vállalkozói engedéllyel rendelkező szakoktatót is foglalkoztathat alvállalkozóként. Az alvállalkozó az oktatást csak személyesen végezheti, másra át nem ruházhatja. Az alvállalkozó felelős az oktatási előírások megtartásáért. A teljes képzési szolgáltatás felelőse a képzési engedéllyel rendelkező képző szerv."

2. § Az R. 3. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A járművezetői tanfolyamra való felvétel előtt a képző szervnek a tanulóval írásbeli szerződést kell kötnie. A teljes képzési szolgáltatásra irányuló írásbeli szerződés főbb tartalmi elemeit a 7. számú melléklet írja elő. A fiatalkorúval kötött írásbeli szerződést a törvényes képviselőnek is alá kell írnia."

3. § Az R. 4. §-ának (1)-(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A járművezetőket tanfolyamon kell képezni. A tanulók számára a tantervi óraszámok szerinti tanórákon való részvétel, valamint az előírt feladatok igazolt teljesítése kötelező.

(2) Tanfolyamra az vehető fel, aki a megszerezni kívánt járművezetésre jogosító okmány kiadásához szükséges, a közúti közlekedés rendőrhatósági igazgatásáról szóló 48/1997. (VIII. 26.) BM rendeletben (a továbbiakban: BM rendelet) meghatározott életkort betöltötte, vagy annál legfeljebb fél évvel fiatalabb, továbbá megfelel az elméleti vizsgára bocsátás feltételei közül a 9. § (1) bekezdés b)-c) pontjaiban, valamint a (2) bekezdésében foglaltaknak.

(3) A tanfolyam elméleti és gyakorlati oktatási, a vezetési gyakorlat alapoktatási és főoktatási részekből tevődik össze."

4. § Az R. 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A vezetési gyakorlat tantárgy alapoktatási részét valamennyi elméleti tárgyból tett sikeres vizsga után szabad megkezdeni. A vezetési gyakorlat tantárgy főoktatási része csak a sikeres járműkezelési, illetőleg rutin vizsga után kezdhető meg."

5. § (1) Az R. 8. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Aki a vizsgán valamely vizsgatárgyból nem felelt meg, az legkorábban három nap eltelte után tehet újabb vizsgát."

(2) Az R. 8. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A járművezetésre jogosító okmány kiadásának feltételéül a BM rendeletben meghatározott vizsgáztatási előírásoknak az a vizsgázó tett eleget, aki a 2. számú mellékletben foglalt kategóriákhoz (alkategóriákhoz, kombinált kategóriákhoz) előírt vizsgatárgyakból megfelelt, vagy azok teljesítése alól jogszabály alapján felmentést kapott."

6. § (1) Az R. 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Elméleti vizsgára csak az bocsátható, aki

a) a tanfolyam elméleti részét igazoltan elvégezte, vagy annak elvégzése alól felmentést kapott, valamint aki a "D25" alkategóriás vezetői engedélyét "D" kategóriára kívánja érvényesíttetni, továbbá aki a BM rendelet alapján tanfolyammentes vizsgát tehet,

b) megfelel a külön jogszabályokban meghatározott egészségi és pályaalkalmassági, valamint a BM rendeletben meghatározott közlekedésbiztonsági feltételeknek,[1]

c) legalább 8 általános - ha 1942. január 1-je előtt született, legalább 6, ha pedig 1930. január 1-je előtt született, legalább 4 általános (elemi) - iskolai végzettséget igazol azzal, hogy a jelentkezési lapon feltünteti az iskolai végzettséget igazoló okirat megnevezését és számát. A segédmotoros kerékpár, mezőgazdasági vontató, a lassú jármű, a kerti traktor és az állati erővel vont járművezetői vizsgához elegendő, ha a jelölt írni, olvasni tud,

d) a megszerezni kívánt járművezetésre jogosító okmány kiadásának feltételéül a BM rendeletben előírt életkornál legfeljebb három hónappal fiatalabb, kivéve a kerti traktor és az állati erővel vont jármű vezetőjét."

(2) Az R. 9. §-ának (2) bekezdése a következő e) és f) pontokkal egészül ki:

"e) "C1" alkategóriás vizsgához "B" kategóriára érvényes vezetői engedélye van (kivéve, ha a "B" kategóriában és a "C1" alkategóriában együtt vizsgázik);

f) "D1" alkategóriás vizsgához "B" kategóriára érvényes vezetői engedélye van."

7. § (1) Az R. 10. §-a (1) bekezdésének bevezető szövege, továbbá az a) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Járműkezelési, rutin, forgalmi, valamint biztonsági ellenőrzés és üzemeltetés vizsgára csak az bocsátható, aki

a) a 9. § (1) bekezdésének b) és c) pontjában, valamint a (2) bekezdésében foglaltaknak megfelel, és"

"d) a tanfolyam vizsgatárgyhoz kapcsolódó gyakorlati részét igazoltan elvégezte, vagy annak elvégzése alól felmentést kapott, valamint aki a "D25" alkategóriás vezetői engedélyét "D" kategóriára kívánja érvényesíttetni, továbbá aki a BM rendelet alapján tanfolyammentes vizsgát tehet."

(2) Az R. 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Forgalmi vizsga csak sikeres járműkezelési, illetőleg rutin vizsga után tehető."

(3) Az R. 10. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"c) az 1984. január 1-je után szerzett, de legalább 2 éve meglévő lassú jármű vezetői igazolványát mezőgazdasági vontató vezetésére kívánja kiterjeszteni,"

(4) Az R. 10. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A 9. § (2) bekezdésének a) és e) pontjai szerinti forgalmi vizsgára abban az esetben bocsátható a járművezető, ha az előfeltételként meghatározott kategóriából már minden vizsgakötelezettségének sikeresen eleget tett."

(5) Az R. 10. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Aki a "B" kategóriára a járműkezelési vagy a forgalmi vizsgát automatikus működtetésű erőátviteli berendezéssel felszerelt gépkocsival teszi le, annak a vezetői engedélyébe a » "B" kategóriára csak automata váltóval « korlátozást kell bejegyezni."

8. § Az R. 11. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A járműkezelési, a rutin és a forgalmi vizsga alatt a járművön csak a vizsgázó, a vizsgabiztos(ok), a szakoktató, a vizsgáztatást ellenőrző személy(ek) és a vizsgabiztos jelölt foglalhat helyet."

9. § Az R. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"12. § (1) Az egyes kategóriákhoz (alkategóriákhoz, kombinált kategóriákhoz) tartozó vizsgákat - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - az első sikeres elméleti vizsga időpontjától számított egy éven belül lehet letenni. Elméleti vizsga nélkül megszerezhető kategória esetén az egy évet az első gyakorlati vizsga időpontjától kell számítani.

(2) Az egyes kategóriákhoz (alkategóriákhoz, kombinált kategóriákhoz) tartozó elméleti vizsgák az első vizsgától számított egy éven belül tehetők le.

(3) A "B" és "C" kategóriás összevont, vagy a "B" kategóriás és "C1" alkategóriás összevont tanfolyamok, valamint az "Mgv" kategóriás tanfolyam esetén az adott kategóriákhoz előírt vizsgákat az első sikeres elméleti vizsga időpontjától számított két éven belül lehet letenni.

(4) Amennyiben a vizsgázó nem tette le sikeresen az egyes kategóriákhoz tartozó összes vizsgát az (1)-(3) bekezdésekben előírt határidőn belül, az adott kategóriához tartozó valamennyi sikeres vizsga érvényét veszti. Ezt követően a járművezetésre jogosító okmányok megszerzéséhez előírt vizsga csak a 9-10. §-okban meghatározott feltételek ismételt teljesítése után tehető.

(5) A rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálathoz a külön jogszabályban előírt gépjárművezetési gyakorlatból öt sikertelen vizsga számításánál a megelőző 2 éven belül, azonos kategóriában tett forgalmi vizsgákat kell figyelembe venni. Amennyiben a vizsgázó valamely kategóriában (alkategóriában, kombinált kategóriában) tett öt sikertelen forgalmi vizsgát követően a rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálaton "járművezetésre pszichológiailag alkalmas" minősítést szerzett, a továbbiakban járművezetői vizsgához kapcsolódóan rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálatra nem kötelezhető."[2]

10. § Az R. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"13. § (1) A képző szervek tekintetében az elméleti, a járműkezelési, a rutin, a biztonsági ellenőrzés és üzemeltetés vizsgák helyét, valamint a vizsgahellyé minősített településeken forgalmi vizsgák kiindulási helyét a felügyelet jelöli ki.

(2) Járművezetői forgalmi vizsgát csak olyan vizsgahelyen lehet tartani, amelyet a KFF az e rendelet 3. számú mellékletében foglalt feltételek alapján vizsgahelynek jelöl ki. A kijelölés időkorlátozást is tartalmazhat."

11. § (1) Az R. 16. §-a (2) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A felügyelet szakoktatói névjegyzékbe veszi fel azt a szakoktatói vagy annak megfelelő végzettséggel [27. § e) pont] rendelkező jelentkezőt, aki"

(2) Az R. 16. §-a (4) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A szakoktatói névjegyzékből egy vagy több szakra vonatkozóan, meghatározott időre vagy véglegesen törölni kell azt:"

(3) Az R. 16. §-ának (4) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

"d) aki a 16/A. §-ban foglalt, az oktatással eltöltött idővel kapcsolatos előírásokat megszegte."

(4) Az R. 16. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A (4) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott esetekben az illetékes szakmai érdekképviselet és az illetékes kamara is kezdeményezheti a szakoktatói névjegyzékből való törlést."

12. § Az R. a következő 16/A. §-sal egészül ki:

"16/A. § A szakoktatók oktatással eltöltött ideje egy naptári hónapban nem haladhatja meg a 220 oktatási órát. Az oktatással eltöltött idő naponta legfeljebb 10 oktatási óra lehet."

13. § Az R. 19. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A vizsgabiztosok képzése a KFF által szervezett felsőfokú szaktanfolyamon történik."

14. § (1) Az R. 20. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A vizsgabiztos köteles a KFF által szervezett továbbképzésen részt venni."

(2) Az R. 20. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Meghatározott időre vagy véglegesen törölni kell a vizsgabiztosi névjegyzékből azt,

a) aki a kötelező továbbképzésen nem vett részt, és azt három hónapon belül nem pótolta;

b) akinek a vizsgabiztosi tevékenységével kapcsolatban súlyos szakmai vagy etikai kifogások merültek fel;

c) akinek a vezetői engedélyét visszavonták, vagy akit járművezetéstől eltiltottak, illetőleg aki utánképzési kötelezettségének nem tett eleget."

15. § (1) Az R. 21. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A felügyelet iskolavezetői névjegyzékbe veszi fel azt az iskolavezetői végzettséggel rendelkező jelentkezőt, aki

a) büntetlen előéletű;

b) nem áll bármely felügyeletnél vezetett iskolavezetői névjegyzékből való törlés hatálya alatt;

c) a külön jogszabályban megállapított névjegyzékbe vételi díjat befizette."[3]

(2) Az R. 21. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A (4) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetekben az illetékes szakmai érdekképviselet és az illetékes kamara is kezdeményezheti az iskolavezetői névjegyzékből való törlést."

16. § Az R. a következő 21/A. §-sal egészül ki:

"21/A. § (1) Az iskolavezetők képzése - a KFF által engedélyezett - felsőfokú szaktanfolyamon történik. A képesítés megszerzéséhez szükséges követelményeket az 5. számú melléklet tartalmazza.

(2) Iskolavezetői tanfolyamra az vehető fel, aki

a) legalább középiskolai érettségivel és szakoktatói vagy annak megfelelő képesítéssel rendelkezik;

b) középiskolai végzettség esetén öt, felsőfokú végzettség esetén két éves szakmai gyakorlattal rendelkezik;

c) büntetlen előéletű.

(3) A KFF az egyes tárgyak hallgatása alól - kérelemre - mentesíti a megfelelő szakirányú képesítéssel rendelkező hallgatót.

(4) Iskolavezetői vizsgára az bocsátható, aki az iskolavezetői tanfolyamot elvégezte."

17. § Az R. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"22. § (1) Az egyes közúti közlekedési tevékenységek végzéséhez szükséges, illetőleg a külön jogszabályban kötelezően előírt szakképesítés megszerzéséhez a KFF engedélye alapján szaktanfolyam szervezhető.

(2) Szaktanfolyam szervezésére képzési engedély annak a kérelmezőnek adható, akinél igazolt:

a) a szaktanfolyami képzésben közreműködő személyek, valamint az engedélyért folyamodó szervezet megbízhatósága,

b) az adott tanfolyam megtartásához a KFF által előírt és meghirdetett személyi és tárgyi feltételek megléte.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti megbízhatóság feltételeinek nem felel meg az a személy (szervezet),

a) aki büntetett előéletű,

b) aki (amely) a Gazdasági Versenyhivatal, a fogyasztóvédelmi felügyelőség vagy az illetékes kamara jogerős határozata, illetve a szakmai érdekképviseletek írásos nyilatkozata szerint a piaci magatartásnormákat megsértette,

c) aki (amely) a szakmai, így különösen a járművezetői alap- vagy szaktanfolyami képzésre vonatkozó előírásokat súlyosan vagy ismételten megsértette, és ezért az eljáró hatóságok jogerős határozattal szankcionálták, vagy

d) aki (amely) valamely szaktanfolyam tartására való jogosultságát - a b) és c) pontokban foglaltak miatt - két éven belül elveszítette.

(4) A kiadott engedélyt vissza kell vonni attól, aki a (2) bekezdésben előírt feltételeket nem teljesíti.

(5) Szaktanfolyamra, illetőleg szakképesítő vizsgára az a személy jelentkezhet, aki a vonatkozó jogszabályban, valamint KFF szabályzatban előírt feltételeknek megfelel.

(6) A közlekedési szakembereket a szakképesítést nyújtó vizsgákon a Szakmai Vizsgabizottság vizsgabiztosai vizsgáztatják. A vizsgák feltételeit és rendjét a KFF szabályzatban hirdeti meg. A vizsgát a KFF vagy az általa megbízott képző szerv (a továbbiakban: megbízott) szervezheti.

(7) Vizsgaszervezési megbízás csak az adott szaktanfolyami képzésre érvényes képzési engedéllyel rendelkező képző szervnek adható. Nem adható vizsgaszervezési megbízás, illetőleg a kiadott megbízást vissza kell vonni, ha a megbízott ellen a (2) bekezdésben előírtak nem teljesítése vagy a (3) bekezdésben foglaltak megvalósulása miatt hatósági eljárás folyik, vagy az eljárás elmarasztalással zárult.

(8) A szakképesítést igazoló okmányokat - a sikeres vizsgát tett jelöltek részére - a KFF adja ki, és tartja nyilván."

18. § Az R. 23. §-a a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A járművezetői vizsgákon közreműködő vizsgabiztos szakmai tevékenységét évente legalább nyolc órában szakfelügyelni kell.

(4) A járművezetői vizsgák munkáltatói ellenőrzése céljából a vizsgákon részt vehet a felügyelet vezetője, továbbá az általa megbízott, vizsgabiztosi képesítéssel rendelkező felügyeleti dolgozó."

19. § (1) Az R. 27. §-ának f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"f) meghatározza a szakoktatói és az iskolavezetői felsőfokú szaktanfolyam, valamint a 22. § (1) bekezdése szerinti szaktanfolyamok engedélyezésének feltételeit, a felvételi vizsga, a képzés, a vizsgák és a továbbképzések tartalmát és módszereit, az egyes tantárgyak hallgatása alóli felmentések alapjául szolgáló képesítések körét, valamint a szaktanfolyamokon oktató előadókkal szemben támasztott követelményeket;"

(2) Az R. 27. §-a a következő l) ponttal egészül ki:

"l) meghatározza a vizsgabiztosi felsőfokú szaktanfolyam tekintetében a felvételi vizsga, a képzés, a vizsgák és a továbbképzések tartalmát és módszereit, az egyes tantárgyak hallgatása alóli felmentések alapjául szolgáló képesítések körét, valamint a szaktanfolyamon oktató előadókkal szemben támasztott követelményeket."

20. § (1) Az R. a következő 27/A. §-sal egészül ki:

"27/A. § (1) Az e rendeletben meghatározott képzési tevékenység engedélyezéséért az engedélyező hatóság részére a külön jogszabályban előírt igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(2) Az e rendeletben meghatározott vizsgák díját külön jogszabály írja elő."

(2) Az R. a következő 27/B. §-sal egészül ki:

"27/B. § (1) E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek, valamint azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségi következő jogszabályával összeegyeztethető szabályozást tartalmaz: a Tanács 91/439/EGK irányelve a vezetői engedélyekről.

(2) A KFF által kiadandó szabályzatoknak meg kell felelniük a hivatkozott 91/439/EGK számú Tanács irányelve II. számú mellékletében foglaltaknak.

(3) A tanfolyami tantervekben az egyes tantárgyak tananyagát úgy kell meghatározni, hogy alapozzák meg az adott járműkategóriához tartozó vezetési ismeretek és képességek megszerzését. Készítsék fel a tanulókat a leggyakrabban előforduló közlekedési veszélyhelyzetek esetében szükséges helyes járművezetői magatartásra."

21. § (1) Az R. 28. §-ának e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"e) teljes képzési szolgáltatás: jármű vezetésére jogosító okmány megszerzéséhez szükséges tanfolyam - e rendeletben foglaltak szerinti - teljes körű megtartása;"

(2) Az R. 28. §-ának i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"i) "A korl." kategória: a 25 kW teljesítményt és 0,16 kW/kg teljesítmény/sajáttömeg arányt meg nem haladó motorkerékpár;"

(3) Az R. 28. §-a a következő j)-p) ponttal egészül ki:

"j) alapoktatás: a vezetési gyakorlat tantárgy oktatásának azon része, amely a jármű technikai kezelésének, a manőverezési feladatoknak, valamint a jármű biztonsági ellenőrzésének oktatására irányul;

k) főoktatás: a vezetési gyakorlat tantárgy oktatásának azon része, amely a forgalmi feladatok oktatására irányul;

l) járműkezelési vizsga: a jármű technikai kezelésének, a manőverezési feladatok végrehajtásának, valamint a jármű biztonsági ellenőrzésének számonkérése az "A", "A korl.", "B" és a "Segédmotoros kerékpár" kategóriák, továbbá az "A1" alkategória esetében;

m) rutin vizsga: a jármű technikai kezelésének, valamint a manőverezési feladatok végrehajtásának számonkérése a "C", "D", "Mgv", "Lassú jármű", "Trolibusz" kategóriák, valamint a "C1", "D1", alkategóriák, továbbá a "B+E", "C+E", "C1+E", "D+E", "D1+E" kombinált kategóriák esetében;

n) "D12" alkategória: autóbusz, amelyben a vezetőülésen kívül legfeljebb 11 állandó ülés van;

o) "D25" alkategória: autóbusz, amelyben a vezetőülésen kívül legfeljebb 24 állandó ülés van;

p) abban az esetben, ha a rendelet "A1" alkategóriát határoz meg feltételként, az "A/1" alkategóriát is el kell fogadni."

22. § (1) Az R. 1. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép.

(2) Az R. 2. számú melléklete helyébe e rendelet 2. számú melléklete lép.

(3) Az R. 3. számú melléklete e rendelet 3. számú mellékletének megfelelően módosul.

(4) Az R. az e rendelet 4. számú melléklete szerinti 6. számú melléklettel egészül ki.

(5) Az R. az e rendelet 5. számú melléklete szerinti 7. számú melléklettel egészül ki.

23. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 60. napon lép hatályba, rendelkezéseit a korábban kiadott képzési engedélyek tekintetében is alkalmazni kell.

(2) E rendeletben hivatkozott "C1", "D1" alkategóriákra, valamint a "C1+E", "D1+E" kombinált kategóriákra vonatkozó rendelkezések 2000. január 1-jétől lépnek hatályba.

(3) Az R. 27/A. §-ának (1) bekezdése 2000. január 1-jétől lép hatályba.

(4) Az 1. számú melléklet 1. a), valamint a 2. a) pontjai a rendelet kihirdetésétől számított 90. napon lépnek hatályba.

(5) Az 1. számú melléklet g) pontja 2000. január 1-jén lép hatályba.

(6) Az 1. számú melléklet h) pontja 1999. december 31-én hatályát veszti.

(7) E rendelet hatálybalépése előtt kiadott - az R. 5. §-ában előírt - igazolással rendelkező két- vagy háromajtós "B" kategóriás oktatójárművek oktatásra (vizsgáztatásra) 1999. december 31-ig használhatók.

(8) E rendelet hatálybalépése előtt kiadott, az előírt méreteknek meg nem felelő "C" kategóriás oktatójárművek oktatásra jogosító engedélye 1999. december 31-én hatályát veszti.

(9) Az R. 5. §-a alapján kiadott igazolás 1999. december 31-én hatályát veszti, amennyiben a jármű műszaki jellemzői 2000. január 1-je után nem felelnek meg az 1. számú melléklet előírásainak.

(10) E rendelet 3. §-ának (2) bekezdésében a tanfolyamra való felvétel határidejére, valamint a 6. §-ának (1) bekezdésében a vizsgára bocsátás feltételeként meghatározott életkorra vonatkozó előírások nem érintik azokat a járművezető jelölteket, akik a rendelet hatálybalépéséig járművezető-képző tanfolyamra már beiratkoztak, és a képző szervvel írásban szerződést kötöttek.

(11) Az a vizsgázó, aki a vizsgáit e rendelet kihirdetése előtt megkezdte, az egyes kategóriákhoz tartozó vizsgáit az első elméleti vizsga időpontjától számított két éven belül teheti le.

(12) Az a vizsgázó, aki e rendelet hatálybalépéséig "C" kategóriás vizsgáit megkezdte, de 1999. december 31-ig nem tett sikeres forgalmi vizsgát, 2000. január 1-jét követően a sikeres eredményű forgalmi vizsgán használt oktató (vizsga) jármű sajátosságai (méretei) alapján jogosult a "C1" alkategória vagy a "C" kategória megszerzésére.

(13) Az a vizsgázó, aki 1999. december 31-ig sikeres "C" vagy "D" kategóriás forgalmi vizsgát tett, de vezetői engedélyét - jogszabályban előírt egyéb feltételek teljesülésének hiánya miatt - nem érvényesítették a kívánt kategóriára, 2000. január 1-je után - a hiányzó feltételek teljesítését követően "C", illetőleg "D" kategória bejegyzésére jogosult.

(14) Az a vizsgázó, aki e rendelet hatálybalépéséig az "A", "A korl." és "B" kategóriák, továbbá az "A1" alkategória esetében a "Biztonsági ellenőrzés és üzemeltetés" vizsgatárgyból sikeres vizsgát tett, de a "Járműkezelési (rutin)" vizsgatárgyból még nincs sikeres vizsgája, a járműkezelési vizsgáján csak a technikai kezelési és a manőverezési feladatokat köteles végrehajtani.

(15) Az a vizsgázó, aki e rendelet hatálybalépéséig az "A", "A korl." és "B" kategóriák, továbbá az "A1" alkategória esetében a "Járműkezelési (rutin)" vizsgatárgyból sikeres vizsgát tett, de a "Biztonsági ellenőrzés és üzemeltetés" vizsgatárgyból még nincs sikeres vizsgája, a járműkezelési vizsgán csak a biztonsági ellenőrzési feladatokat köteles végrehajtani.

(16) Az a vizsgázó, aki e rendelet hatálybalépéséig az "A korl." kategóriában a járművezetői vizsgáit megkezdte, valamint aki a jogszabályban előírt egyéb feltételek teljesülése mellett 1999. június 30-ig sikeresen befejezi, a vezetői engedélye érvényesítésekor az "A kategória 25 kW vagy 0,16 kW/kg-ig korlátozva" bejegyzésre jogosult.

Katona Kálmán s. k.,

közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter

1. számú melléklet a 10/1999. (III. 8.) KHVM rendelethez

"1. számú melléklet a 20/1992. (VII. 21.) KHVM rendelethez

A képzés szakmai feltételei

1. A képző szervnek rendelkeznie kell

a) az ügyfélfogadás céljára ügyfélfogadó helyiséggel (minősítése a vonatkozó építésügyi, közegészségügyi stb. előírások alapján), amelynek felszereltsége biztosítja az ügyfelek kulturált fogadásának és kiszolgálásának feltételeit. A cégtáblán az ügyfélfogadás idejét fel kell tüntetni;

b) az egyes tantárgyak oktatásához alkalmas tanteremmel vagy egyéb oktatásra alkalmas helyiséggel (minősítése a vonatkozó építésügyi, közegészségügyi stb. előírások alapján);

c) az elméleti tantárgyak oktatásához:

- táblával vagy írásvetítő berendezéssel,

- diavetítő berendezéssel vagy videolejátszóval és televízió-készülékkel, továbbá az egyes tantárgyaknak megfelelő - a KFF által jóváhagyott - oktatóprogramokkal,

- falitablókkal;

d) a "Biztonsági ellenőrzés és üzemeltetés" tantárgy oktatására kialakított helyiséggel, melyben el kell helyezni legalább egy db, az oktatni kívánt kategóriának (alkategóriának, kombinált kategóriának) megfelelő típusú és üzemű üzemképes járművet, illetőleg tanalvázat, továbbá a KFF által meghatározott tantervi feladatok végrehajtásához szükséges szerszámokat és eszközöket;

e) a "Szerkezeti és üzemeltetési" ismeretek tantárgy oktatásához az "A", "A korl." és "B" kategóriák, valamint az "A1" alkategória esetén az elméleti tanteremmel vagy külön helyiséggel, melyben el kell helyezni a világító- és jelzőberendezések működőképes modelljét;

f) az "A", "A korl.", "B", "C", "D", "Segédmotoros kerékpár", "Mgv", "Lassú jármű", "Trolibusz" kategóriás, valamint az "A1", "C1", "D1", alkategóriás, továbbá a "B+E", "C+E", "C1+E", "D+E", "D1+E" kombinált kategóriás képzés esetén a tantervben részletesen meghatározott méretű és kialakítású gyakorlópályával.

Az előírt gyakorlópálya feltételei:

- forgalom elől elzárt terület,

- szilárd burkolat,

- legyen alkalmas - az egyidejűleg gyakorlást végzők figyelembevételével - az előírt gyakorlófeladatok biztonságos végrehajtására,

- kulturált szociális helyiség;

g) a vezetési gyakorlat oktatásához a képzési engedélyben szereplő kategóriába tartozó alábbi feltételeknek megfelelő járművekkel és felszerelésekkel:

"Segédmotoros kerékpár" kategória

- bármely kétkerekű segédmotoros kerékpár;

"A1" alkategória

- "A1" alkategóriába tartozó, legalább 75 cm3 hengerűrtartalmú, kétkerekű motorkerékpár;

"A korl." kategória

- 125 cm3-t meghaladó hengerűrtartalmú, kétkerekű motorkerékpár, amely legalább 100 km/óra sebesség elérésére alkalmas, továbbá a teljesítménye a 25 kW-ot és a teljesítmény/sajáttömeg aránya a 0,16 kW/kg értéket nem haladja meg;

"A" kategória

- kétkerekű motorkerékpár, amely legalább 100 km/óra sebesség elérésére alkalmas, és teljesítménye legalább 35 kW;

"B" kategória

- legalább 5 személy befogadóképességű, négy- vagy ötajtós kivitelű személygépkocsi, amely legalább 100 km/óra sebesség elérésére alkalmas,

- a járműnek legalább négy ülését fejtámlával kell felszerelni, amennyiben azt a gyári kialakítás lehetővé teszi,

- kettős pedálrendszer, amely a járművezető melletti ülésből is biztosítja az üzemi pedálokkal elérhető szabályozást. A pótfék hatásosságának el kell érnie az üzemi fék hatásosságának legalább 90%-át,

- azokon a járműveken, amelyek műszerfalán gyárilag nincs elkülönítve a jobb- és a baloldali irányjelző visszajelző, olyan oldalhelyes irányjelző visszajelzőt kell elhelyezni, amely az oktatói és a hátsó ülésről is jól látható,

- három db visszapillantó tükör, amely a vezetőülésből biztosítja a külön rendeletben előírt hátralátást [a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 78. § (1) és (2) bekezdése alapján],

- két db pót visszapillantó tükör, amely a vezető melletti ülésből biztosítja a külön rendeletben előírt hátralátást (a két jobb oldali külső visszapillantó tükör egy olyan kialakítású tükörrel is helyettesíthető, amely a vezető- és a vezető melletti ülésből is biztosítja a külön rendeletben előírt hátralátást);

"B" kategória a mozgáskorlátozottak képzéséhez

- bármely - a mozgáskorlátozott egészségi állapotának megfelelő - személygépkocsi, illetőleg a külön rendeletben meghatározott szakértői bizottság egyedi műszaki előírásainak megfelelően átalakított személygépkocsi,

- a járművezető melletti ülésből működtethető, az üzemi fékberendezésre ható pótfékpedállal. A pótfék hatásosságának el kell érnie az üzemi fék hatásosságának legalább 90%-át,

- két db pót visszapillantó tükör, amely a vezető melletti ülésből biztosítja a külön rendeletben előírt hátralátást;

"B+E" kombinált kategória

- a járművezetővel azonos légtérben legalább 3 személy befogadóképességű, "B" kategóriába tartozó járműből és egy legalább 1100 kg megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsiból álló járműszerelvény, amely legalább 7,5 m hosszú, és legalább 80 km/óra sebesség elérésére alkalmas, valamint amelynél a pótkocsi legalább 1,5 m magasságú és szélességű, de a vonójárműnél nem lehet alacsonyabb és keskenyebb, továbbá nem lehet különleges felépítményű [az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 20. § (2) bekezdése alapján],

- a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege nem haladhatja meg a gépkocsi saját tömegét. A járműszerelvény megengedett legnagyobb együttes össztömegének a 3500 kg-ot meg kell haladnia,

- a járművezető melletti ülésből működtethető, az üzemi fékberendezésre ható pótfékpedál. A pótfék hatásosságának el kell érnie az üzemi fék hatásosságának legalább 90%-át,

- két db pót visszapillantó tükör, amely a vezető melletti ülésből biztosítja a külön rendeletben előírt hátralátást,

- a pótkocsit legalább a terhelhetősége feléig meg kell terhelni;

"C1" alkategória

- a járművezetővel azonos légtérben legalább 3 személy befogadóképességű, legalább 4000 kg megengedett legnagyobb össztömegű "C1" alkategóriába tartozó tehergépkocsi, amely legalább 80 km/óra sebesség elérésére alkalmas, és nem lehet különleges felépítményű,

- a járművezető melletti ülésből működtethető, az üzemi fékberendezésre ható pótfékpedál. A pótfék hatásosságának el kell érnie az üzemi fék hatásosságának legalább 90%-át,

- két db pót visszapillantó tükör, amely a vezető melletti ülésből biztosítja a külön rendeletben előírt hátralátást,

- a tehergépkocsit legalább a terhelhetősége feléig meg kell terhelni;

"C1+E" kombinált kategória

- "C1" alkategóriába tartozó oktatójárműből és egy legalább 2000 kg megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsiból álló járműszerelvény, amely legalább 8 m hosszú, és legalább 80 km/óra sebesség elérésére alkalmas. A pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege nem haladhatja meg a gépkocsi saját tömegét, és nem lehet különleges felépítményű,

- a tehergépkocsit és a pótkocsit a terhelhetősége feléig meg kell terhelni;

"C" kategória

- a járművezetővel azonos légtérben legalább 3 személy befogadóképességű, legalább 10 000 kg megengedett legnagyobb össztömegű, legalább 7 m hosszú, "C" kategóriába tartozó tehergépkocsi, amely legalább 80 km/óra sebesség elérésére alkalmas, és nem lehet különleges felépítményű,

- a járművezető melletti ülésből működtethető, az üzemi fékberendezésre ható pótfékpedál,

- két db pót visszapillantó tükör, amely a vezető melletti ülésből biztosítja a külön rendeletben előírt hátralátást,

- a tehergépkocsit legalább a terhelhetősége feléig meg kell terhelni;

"C+E" kombinált kategória

I. Pótkocsis járműszerelvény esetén:

- "C" kategóriás oktatójárműből és egy legalább 4 m hosszú, nem különleges felépítményű pótkocsiból álló járműszerelvény, amelynek megengedett legnagyobb együttes össztömege legalább 18 000 kg, hossza legalább 12 m hosszú, és legalább 80 km/óra sebesség elérésére alkalmas,

- a tehergépkocsit és a pótkocsit legalább a terhelhetősége feléig meg kell terhelni;

II. Félpótkocsis járműszerelvény esetén:

- a járművezetővel azonos légtérben legalább 3 személy befogadóképességű, legalább 18 000 kg megengedett legnagyobb együttes össztömegű, legalább 12 m hosszú és legalább 80 km/óra sebesség elérésére alkalmas félpótkocsis járműszerelvény, illetőleg csuklós járműszerelvény, amelyeknél a pótkocsi nem lehet különleges felépítményű,

- a járművezető melletti ülésből működtethető, az üzemi fékberendezésre ható pótfékpedál,

- két db pót visszapillantó tükör, amely a vezető melletti ülésből biztosítja a külön rendeletben előírt hátralátást,

- a félpótkocsit - illetőleg a csuklós járműszerelvény esetén a tehergépkocsit is - legalább a terhelhetősége feléig meg kell terhelni;

"D1" alkategória

- "D1" alkategóriába tartozó jármű, amely legalább 80 km/óra sebesség elérésére alkalmas,

- a járművezető melletti ülésből működtethető, az üzemi fékberendezésre ható pótfékpedál. A pótfék hatásosságának el kell érnie az üzemi fék hatásosságának legalább 90%-át,

- két db pót visszapillantó tükör, amely a vezető melletti ülésből biztosítja a külön rendeletben előírt hátralátást;

"D1+E" kombinált kategória

- "D1" alkategóriába tartozó oktatójárműből és egy legalább 1250 kg megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsiból álló járműszerelvény, amely legalább 80 km/óra sebesség elérésére alkalmas. A pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege nem haladhatja meg a gépkocsi saját tömegét, és nem lehet különleges felépítményű,

- a pótkocsit a terhelhetősége feléig meg kell terhelni;

"D" kategória

- legalább 9 m hosszú, legalább 80 km/óra sebesség elérésére alkalmas "D" kategóriába tartozó jármű,

- a járművezető melletti ülésből működtethető, az üzemi fékberendezésre ható pótfékpedál,

- két db pót visszapillantó tükör, amely a vezető melletti ülésből biztosítja a külön rendeletben előírt hátralátást,

- visszatartó fék (pl. kipufogó fék), 2001. január 1. napjától az ENSZ EGB 13. sz. előírásban meghatározott követelményt kielégítő visszatartó fék;

"D+E" kombinált kategória

- "D" kategóriába tartozó oktatójárműből és egy legalább 1250 kg megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsiból álló járműszerelvény, amely legalább 80 km/óra sebesség elérésére alkalmas, és a pótkocsi nem lehet különleges felépítményű,

- a pótkocsit a terhelhetősége feléig meg kell terhelni;

"Mgv" kategória

- terhelhetőségének legalább a felével terhelt két (forgalmi vizsgán egy) pótkocsival összekapcsolt mezőgazdasági vontató, amelynél a pótkocsi nem lehet különleges felépítményű,

- oktatói, illetőleg vizsgabiztosi pótülés,

- két db pót visszapillantó tükör, amely az oktatói, illetőleg a vizsgabiztosi ülésből biztosítja a külön rendeletben előírt hátralátást,

- az oktatói, illetőleg a vizsgabiztosi ülésből működtethető, az üzemi fékberendezésre ható fékpedál;

"Lassú jármű" kategória

- terhelhetőségének legalább a felével terhelt egy pótkocsival összekapcsolt, típusbizonyítvánnyal rendelkező lassú jármű (a kerti traktor kivételével), amelynél a pótkocsi nem lehet különleges felépítményű,

- oktatói, illetőleg vizsgabiztosi pótülés,

- két db pót visszapillantó tükör, amely az oktatói, illetőleg a vizsgabiztosi ülésből biztosítja a külön rendeletben előírt hátralátást,

- az oktatói, illetőleg a vizsgabiztosi ülésből működtethető, az üzemi fékberendezésre ható fékpedál;

"Trolibusz" kategória

- az oktatásra és vizsgára kiírt járatra "Tanuló járat" felirat,

- vészkapcsoló,

- az oktató, illetőleg a vizsgabiztos részére két db póttükör,

- oktatói (vizsgabiztosi) pótfék, illetőleg az oktató (vizsgabiztos) által kezelhető üzemi fék;

h) 1999. december 31-ig a vezetési gyakorlat oktatásához a képzési engedélyben szereplő kategóriába tartozó alábbi feltételeknek megfelelő járművekkel és felszerelésekkel:

"Segédmotoros kerékpár" kategória

- bármely kétkerekű segédmotoros kerékpár;

"A1" alkategória

- 125 cm3-t meg nem haladó hengerűrtartalmú, kétkerekű motorkerékpár, amelynek teljesítménye a 11 kW-ot nem haladja meg;

"A korl." kategória

- 125 cm3-t meghaladó hengerűrtartalmú, kétkerekű motorkerékpár, amely legalább 100 km/óra sebesség elérésére alkalmas, továbbá a teljesítménye a 25 kW-ot és a teljesítmény/sajáttömeg aránya a 0,16-kW/kg értéket nem haladja meg;

"A" kategória

- legalább 200 cm3 hengerűrtartalmú, kétkerekű motorkerékpár;

"A" kategória PÁV vizsgálattal

- kétkerekű motorkerékpár, amely legalább 100 km/óra sebesség elérésére alkalmas, és teljesítménye legalább 35 kW;

"B" kategória

- legalább 5 személy befogadóképességű, négy- vagy ötajtós kivitelű személygépkocsi, amely legalább 100 km/óra sebesség elérésére alkalmas (kivéve a mozgáskorlátozottak képzését),

- a járművezető melletti ülésből működtethető, az üzemi fékberendezésre ható pótfékpedál. A pótfék hatásosságának el kell érnie az üzemi fék hatásosságának legalább 90%-át,

- két db pót visszapillantó tükör, amely a vezető melletti ülésből biztosítja a külön rendeletben előírt hátralátást [a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 78. § (1) és (2) bekezdése alapján];

"B+E" kombinált kategória

- a járművezetővel azonos légtérben legalább 3 személy befogadóképességű, "B" kategóriába tartozó járműből és egy legalább 1000 kg megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsiból álló járműszerelvény, amely legalább 100 km/óra sebesség elérésére alkalmas. A pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege nem haladhatja meg a gépkocsi saját tömegét. A járműszerelvény megengedett legnagyobb együttes össztömegének a 3500 kg-ot meg kell haladnia,

- a járművezető melletti ülésből működtethető, az üzemi fékberendezésre ható pótfékpedál; a pótfék hatásosságának el kell érnie az üzemi fék hatásosságának legalább 90%-át,

- két db pót visszapillantó tükör, amely a vezető melletti ülésből biztosítja a külön rendeletben előírt hátralátást,

- a pótkocsit legalább a terhelhetősége feléig meg kell terhelni;

"C" kategória

- 5000 kg-ot meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű, legalább 2,20 m szélességű és 6,50 m hosszúságú - nem különleges felépítményű [az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 20. §-ának (2) bekezdése alapján] - tehergépkocsi,

- a járművezető melletti ülésből működtethető, az üzemi fékberendezésre ható pótfékpedál,

- két db pót visszapillantó tükör, amely a vezető melletti ülésből biztosítja a külön rendeletben előírt hátralátást,

- a tehergépkocsit legalább a terhelhetősége feléig meg kell terhelni;

"C+E" kombinált kategória

I. Pótkocsis járműszerelvény esetén:

- "C" kategóriába tartozó oktatójárműből és egy legalább 2500 kg terhelhetőségű pótkocsiból álló járműszerelvény, amelynél a pótkocsi szélessége legfeljebb 0,10 méterrel térhet el a tehergépkocsi szélességétől,

- a tehergépkocsit és a pótkocsit legalább a terhelhetősége feléig meg kell terhelni;

II. Nyergesvontató esetén:

- legalább 6000 kg terhelhetőségű félpótkocsival összekapcsolt nyergesvontató,

- a járművezető melletti ülésből működtethető, az üzemi fékberendezésre ható pótfékpedál,

- két db pót visszapillantó tükör, amely a vezető melletti ülésből biztosítja a külön rendeletben előírt hátralátást,

- a félpótkocsit legalább a terhelhetősége feléig meg kell terhelni;

"D" kategória

- legalább 30 személy befogadóképességű autóbusz,

- a járművezető melletti ülésből működtethető, az üzemi fékberendezésre ható pótfékpedál,

- két db pót visszapillantó tükör, amely a vezető melletti ülésből biztosítja a külön rendeletben előírt hátralátást;

"D+E" kombinált kategória

- "D" kategóriába tartozó oktatójárműből és egy legalább 1250 kg megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsiból álló járműszerelvény, amely legalább 80 km/óra sebesség elérésére alkalmas,

- a pótkocsit a terhelhetősége feléig meg kell terhelni;

"Mgv" kategória

- terhelhetőségének legalább a felével terhelt két (forgalmi vizsgán egy) pótkocsival összekapcsolt mezőgazdasági vontató,

- oktatói, illetőleg vizsgabiztosi pótülés,

- két db pót visszapillantó tükör, amely az oktatói, illetőleg a vizsgabiztosi ülésből biztosítja a külön rendeletben előírt hátralátást,

- az oktatói, illetőleg a vizsgabiztosi ülésből működtethető, az üzemi fékberendezésre ható fékpedál;

"Lassú jármű" kategória

- terhelhetőségének legalább a felével terhelt egy pótkocsival összekapcsolt, típusbizonyítvánnyal rendelkező lassú jármű (a kerti traktor kivételével),

- oktatói, illetőleg vizsgabiztosi pótülés,

- két db pót visszapillantó tükör, amely az oktatói, illetőleg a vizsgabiztosi ülésből biztosítja a külön rendeletben előírt hátralátást,

- az oktatói, illetőleg a vizsgabiztosi ülésből működtethető, az üzemi fékberendezésre ható fékpedál;

"Trolibusz" kategória

- az oktatásra és vizsgára kiírt járatra "Tanuló járat" felirat,

- vészkapcsoló,

- az oktató, illetőleg a vizsgabiztos részére két db póttükör,

- oktatói (vizsgabiztosi) pótfék, illetőleg az oktató (vizsgabiztos) által kezelhető üzemi fék.

2. Egyéb előírások

a) Az 1. pontban felsorolt tárgyi feltételeknek a 2. § (5) bekezdése szerinti folyamatos és egyidejű biztosításán a képző szerv saját tulajdonában lévő vagy a tulajdonostól, illetőleg a kizárólagos joggal rendelkező kezelőtől közvetlen úton bérelt oktatásra használt helyiségeket, gyakorlópályát és eszközöket kell érteni. A járművek tekintetében a feltételek a képző szerv által foglalkoztatott oktató tulajdonában lévő vagy az oktatónak a tulajdonostól közvetlen úton bérelt járművével is biztosítható. Az 1. pontban felsorolt járművek teljesítmény- és sebességadatainál hatósági bizonyítvány hiányában a gyártó által kiadott "Kezelési Útmutató" is elfogadható.

b) Az "A1" alkategóriát, továbbá az "Smkp", "A korl." és "A" kategóriákat kivéve az oktatásra használt valamennyi járművet fel kell szerelni kék alapszínű, 20 cm magasságú, 3 cm vonalvastagságú - elölről és hátulról egyaránt - jól látható, nyomtatott fehér "T" betűt ábrázoló, 25x25 cm oldalélű táblával, valamint jól láthatóan fel kell tüntetni a képző szerv nevét és címét. A "B" kategória esetében ezen jelzéseket a jármű hossztengelyére merőlegesen felszerelt tetőtáblán kell elhelyezni. A tetőtáblán lévő "T" betűt oktatáson kívül le kell takarni.

c) A járművezetési gyakorlat oktatása során - az "A1" alkategóriát, továbbá az "Smkp", az "A korl." és az "A" kategóriákat kivéve - egy oktató egy járművön egyidejűleg csak egy tanuló oktatását végezheti. A kétkerekű járművek vezetésének gyakorlása során egy oktató egyidejűleg - az alapoktatási feladatok oktatásánál maximum három főt, a főoktatásnál maximum két főt - oktathat.

d) Motorkerékpáron és segédmotoros kerékpáron a tanulóvezetők bukósisakot, továbbá elöl-hátul "T" betűvel ellátott, eltérő színű vagy számozott tanulómellényt kötelesek viselni. A főoktatás alatt a tanuló és az oktató közötti kapcsolatot rádió adó-vevő készülékkel kell biztosítani.

e) Az elméleti tantárgyak tanfolyami tanóráinak időtartama: 45 perc.

f) A gyakorlati tantárgyak tanfolyami tanóráinak időtartama: 50 perc.

g) Az egyes tanórák között 10 perc szünetet kell tartani."

2. számú melléklet a 10/1999. (III. 8.) KHVM rendelethez

"2. számú melléklet a 20/1992. (VII. 21.) KHVM rendelethez

vizsgatárgyak és - idők (percben)

Hajtói = Állati erővel vont jármű hajtója.

K = Közlekedési alapismeretek. Tartalmaz járművezetés elméleti, valamint az A, A korl., B, Mgv, Lassú jármű kategóriáknál, továbbá az A1 alkategóriánál szerkezeti és üzemeltetési kérdéseket is.

Szü = Szerkezeti és üzemeltetési ismeretek.

Bü = Biztonsági ellenőrzés és üzemeltetés.

Jk = Járműkezelési vizsga.

R = Rutin vizsga.

F = Forgalmi vizsga.

M = Munkavédelem, tűzvédelem, szállítás.

F 1-2 = F 1-2 számú trolibusz jelzési és forgalmi utasítás.

* = 2 év gyakorlatnál kevesebb A1-el vagy A korl.-al, 21 életév betöltése + PÁV alkalmas minősítés.

A táblázat szerinti időértékek a Bü, a Jk és az R vizsgák esetén a feladatok végrehajtására biztosított maximális időt jelentik, az F vizsgánál megadott időértékek pedig az ún. "tiszta" vizsgaidők. A megadott időértékek nem foglalják magukba a vizsgabiztosnak a vizsga menetéről, valamint értékeléséről szóló tájékoztatását."

3. számú melléklet a 10/1999. (III. 8.) KHVM rendelethez

"3. számú melléklet a 20/1992. (VII. 21.) KHVM rendelethez

A járművezetői vizsgahellyé nyilvánítás feltételei

Az R. 3. számú melléklete az alábbiak szerint módosul:

Az R. 3. számú mellékletének a járművezetői vizsgahellyé nyilvánítás feltételeire vonatkozó előírás bevezető szövege az alábbiak szerint módosul:

"Általános előírások:

Minden gyakorlati vizsgahelyen és a forgalmi vizsgák kiindulási helyén biztosítani kell a vizsgabiztosok részére vizsgabiztosi szobát, a vizsgázók és a szakoktatók részére várakozó helyiséget, továbbá kulturált szociális helyiségeket. A helyiségek fűtését fűtési idényben biztosítani kell.

Járművezetői vizsgahellyé az "A", "A korl.", "B", "C", "D" kategóriás, az "A1", "C1", "D1" alkategóriás, továbbá a "B+E", "C+E", "C1+E", "D+E" és "D1+E" kombinált kategóriás forgalmi vizsgák lebonyolításához csak olyan helyszín minősíthető, amely a forgalmi vizsga kiindulási helyét is figyelembe véve, megfelel az alábbi követelményeknek:"

Az R. 3. számú mellékletének a Segédmotoros kerékpár vezetői forgalmi vizsgához járművezetői vizsgahellyé nyilvánítás feltételeire vonatkozó előírása a következő mondattal egészül ki:

"Városi rangú település a b) pontban előírt feltételek teljesülésének hiányában is kijelölhető vizsgahellyé."

Az R. 3. számú mellékletének a járműkezelési vizsgahelyek követelményeire vonatkozó előírása helyébe a következő rendelkezés lép:

"A járműkezelési és a rutin vizsgahelyek követelményei:

a) forgalom elől elzárt területen kell kialakítani;

b) szilárd burkolatú legyen;

c) az előírt technikai kezelési és manőverezési feladatok biztonságos végrehajtására legyen alkalmas;

d) az "A", "A korl.", "B" és a "Segédmotoros kerékpár" kategóriák, továbbá az "A1" alkategória esetében a járműkezelési vizsga kiindulási helyén olyan - az adott jármű elhelyezésére és a biztonsági ellenőrzési feladatok végrehajtására alkalmas - tetővel ellátott létesítményt kell kialakítani, amely legalább a csapadék ellen védelmet nyújt."

4. számú melléklet a 10/1999. (III. 8.) KHVM rendelethez

"6. számú melléklet a 20/1992. (VII. 21.)KHVM rendelethez

A vállalkozási feltételek előírt tartalmi elemei

1. A képző szerv megnevezése, címe és telefonszáma (teljes név, valamint, ha van, fantázianév is).

2. A cég formája (kft, bt, egyéni vállalkozó stb.).

3. A cégbírósági bejegyzés száma (vagy vállalkozói engedély száma).

4. A kamarai regisztráció száma.

5. A képzési engedély száma.

6. Az iskolavezető neve és az iskolavezetői igazolványának száma.

7. Az iskolavezetői tevékenységének jogcíme: tag vagy alkalmazott.

8. Az ügyfélfogadó címe, telefonszáma, az ügyfélfogadás időpontjai.

9. A telephelyek címe, telefonszáma.

10. Az írásos tájékoztató, melynek tartalmaznia kell:

- az ügyfélfogadás rendjét,

- a tanfolyamra való felvétel módját,

- az előírt alkalmassági vizsgálatokat kategóriánként (egészségi alkalmasság, PÁV),

- az elsősegélynyújtási ismeretek megszerzésének módját,

- a tanfolyamra történő felvétel és a vizsgára bocsátás feltételeit kategóriánként,

- a járművezetői tanfolyamok tantárgyait, azok kötelező minimális, valamint a képző szerv által tartott óraszámát, az elméleti tanórák időtartamát,

- a járműhasználatot: a választható típusokat, tanuló által biztosított jármű esetén a használat feltételeit,

- a hiányzás pótlását és annak költségét,

- a tandíjat:

= az elméleti rész díját,

= a gyakorlati oktatás óradíját, ezen belül az alapdíjtól való eltérést [alapoktatási óra, főoktatási óra (városi, országúti, éjszakai, hegyvidéki vezetés), pótóra, biztonsági ellenőrzés és üzemeltetési óra],

- az egyes tantárgyak hallgatása és vizsgája alóli mentesítés feltételeit,

- a tanuló jogait és kötelezettségeit,

- a tanuló áthelyezés és a teljesített oktatásról szóló igazolás kiadásának módját,

- a képző szerv jogait és kötelezettségeit,

- oktatási helyszínek címét,

- a vizsgadíjakat és azok megfizetésének módját,

- a képzés felügyeletét ellátó megyei (fővárosi) közlekedési felügyelet címét és telefonszámát.

Az írásos tájékoztatót a képző szervek készítik el, és végzik a szükséges módosításokat. Az írásos tájékoztató egy példányát a képző szerv köteles a tanfolyamra történő jelentkezéssel egyidejűleg a jelentkezőnek átadni, és a tanfolyamra jelentkezők jobb tájékoztatása érdekében az ügyfélfogadásra szolgáló helyiségben jól látható helyen kifüggeszteni."

5. számú melléklet a 10/1999. (III. 8.) KHVM rendelethez

"7. számú melléklet a 20/1992. (VII. 21.) KHVM rendelethez

Az írásbeli szerződés főbb tartalmi elemei

- A felek azonosító adatai.

- A tanuló nyilatkozata arról, hogy hozzájárul a Jelentkezési lapon és annak mellékleteit képező okmányokon szereplő személyes és különleges adatainak kezeléséhez.

- A tanuló nyilatkozata a szerződés mellékletét képező - a teljes képzési szolgáltatásra vonatkozó, a 20/1992. (VII. 21.) KHVM rendelet mellékletében meghatározott tartalmú - tájékoztató átvételéről, megismeréséről, elfogadásáról.

- A tanfolyam száma és a kategória megnevezése.

- A képzés helyszínei (elméleti oktatás, Biztonsági ellenőrzés és üzemeltetési tanterem, gyakorlópálya, forgalmi oktatás váltási helye).

- Az elméleti rész kezdési időpontja, helye és várható befejezése (oktatási napok).

- A tandíjfizetés módja.

- Esetleges szerződésbontás feltételei.

- A szerződéskötés helyszíne, időpontja, mindkét fél aláírása [fiatalkorú (18. életévét be nem töltött) szerződését a törvényes képviselőnek is alá kell írnia].

- A tanulótól átvett dokumentumok jegyzéke.

A szerződés egy példánya a tanulót illeti meg, egy példányát a képző szerv 5 évig köteles megőrizni."