20/1992. (VII. 21.) KHVM rendelet

a közúti járművezetők képzéséről, vizsgáztatásáról és szakképesítéséről

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény végrehajtására kiadott 30/1988. (IV. 21.) MT rendelet 12. §-ában, valamint a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 44/1990. (IX. 15.) Korm. rendelet 2. §-a (2) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. §

A rendelet hatálya kiterjed:

a) a közúti járművezetők képzésére és vizsgáztatására;

b) a közúti járművezetői szakoktatók és vizsgabiztosok (a továbbiakban: szakoktatók és vizsgabiztosok) képzésére és vizsgáztatására;

c) a képző szerv szakmai irányítását végző vezetőjének (a továbbiakban: iskolavezető) képesítésére, valamint

d) a közúti járművezetéssel összefüggő egyéb szakképzésre és vizsgáztatásra.

A járművezető-képzés engedélyezése

2. §[1]

(1)[2] A járművezető-képzés (a továbbiakban: képzés) a megyei (fővárosi) közlekedési felügyelet (a továbbiakban: felügyelet) engedélye alapján az "A", "A korl.", "B", "C", "D", "M", "T", "K", "TR" (a továbbiakban: "Trolibusz") kategóriákban, valamint az "A1", "C1", "D1" alkategóriákban, továbbá a "BE", "CE", "C1E", "DE", "D1E" (a továbbiakban, sorrendben: a "B+E", "C+E", "C1+E", "D+E", "D1+E") kombinált kategóriákban végezhető. Az engedélyezési eljárás során a kérelmező az érdekei képviseletére felkérheti azt a szakmai érdekképviseletet, amelynek tagja.

(2) A képzési engedély - a 26. § hatálya alá eső kérelmező kivételével - nem tagadható meg attól, aki az e jogszabályban előírt személyi, valamint az 1. számú mellékletben meghatározott tárgyi feltételeknek megfelel, és a teljes képzési szolgáltatásra vonatkozó, a 6. számú mellékletben előírt, írásba foglalt vállalkozási feltételeit a felügyeletnek átadta. A képző szervnek a vállalkozási feltételekben történő változásokat 8 napon belül meg kell küldenie a felügyeletnek.

(3) A képzési engedélyben fel kell tüntetni az iskolavezető nevét és az iskolavezetői igazolványának számát.

(4) A képzési engedély meghatározott kategóriára (alkategóriára, kombinált kategóriára), illetőleg időtartamra is adható.

(5) A képző szervnek az engedély szerinti kategóriára (alkategóriára, kombinált kategóriára) - a rendeletben meghatározott elméleti és gyakorlati részből álló - a teljes képzési szolgáltatás feltételeit folyamatosan biztosítania kell.

(6)[3] A teljes képzési szolgáltatásra jogosult képző szerv vállalkozói engedéllyel rendelkező szakoktatót is foglalkoztathat alvállalkozóként. Az alvállalkozó az oktatást csak személyesen végezheti, másra át nem ruházhatja. Az alvállalkozó felelős az oktatási előírások megtartásáért. A teljes képzési szolgáltatás felelőse a képzési engedéllyel rendelkező képző szerv.

Járművezetői tanfolyam

3. §

(1) A képzésre jelentkezőt a képző szerv köteles az általa végzett teljes képzési szolgáltatás és a vizsgára bocsátás feltételeiről tájékoztatni.

(2)[4] A jelentkezés alkalmával a képző szerv köteles ellenőrizni, hogy a képzésre jelentkező (a továbbiakban: tanuló) megfelel-e a rendelet 9. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontjaiban, valamint (2) bekezdésében foglalt feltételeknek.

(3)[5] A járművezetői tanfolyamra való felvétel előtt a képző szervnek a tanulóval írásbeli szerződést kell kötnie. A teljes képzési szolgáltatásra irányuló írásbeli szerződés főbb tartalmi elemeit a 7. számú melléklet írja elő. A fiatalkorúval kötött írásbeli szerződést a törvényes képviselőnek is alá kell írnia.

4. §[6][7]

(1) A járművezetőket tanfolyamon kell képezni. A tanulók számára a tantervi óraszámok szerinti tanórákon való részvétel, valamint az előírt feladatok igazolt teljesítése kötelező.

(2)[8] Tanfolyamra az vehető fel, aki a megszerezni kívánt járművezetésre jogosító okmány kiadásához szükséges, a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI. 30.) BM rendeletben (a továbbiakban: BM rendelet) meghatározott életkort betöltötte, vagy annál legfeljebb fél évvel fiatalabb, továbbá megfelel az elméleti vizsgára bocsátás feltételei közül a 9. § (1) bekezdés b)-c) pontjaiban, valamint a (2) bekezdésében foglaltaknak.

(3)[9] A tanfolyam elméleti és gyakorlati oktatási, a vezetési gyakorlat alapoktatási és főoktatási részekből áll. A tanfolyam keretében a tanuló számára biztosítani kell mindazon ismeretek, jártasságok és készségek elsajátítását, viselkedésformák kialakítását, amelyek a járművezetés során lehetővé teszik

a) a közlekedés zavartalanságának elősegítése érdekében a jogszabályok helyes alkalmazásának elsajátítását,

b) a közúti közlekedésben rejlő veszélyek felismerését és helyes megítélését,

c) a jármű feletti uralom birtokában a folyamatos és biztonságos közúti közlekedést és az esetlegesen kialakuló veszélyhelyzetre a megfelelő módon való reagálást,

d) a közlekedési partnerek - különösen a fokozottan veszélyeztetettek - biztonságának szem előtt tartását,

e)[10] a jármű külön jogszabályban előírt ellenőrzését, a közlekedésbiztonságot veszélyeztető műszaki hiba felismerését és a továbbhaladás lehetőségéről való helyes döntést.

(4) Az iskolavezető mentesíti az egyes elméleti, illetőleg a biztonsági ellenőrzés és üzemeltetés tantárgyak foglalkozásain való részvétel alól azt a tanulót, aki a tantárgynak megfelelő szakirányú képesítéssel rendelkezik.

(5) A mozgáskorlátozott, a siket, valamint az olyan tanulót, aki a magyar nyelvet nem beszéli, a tanfolyam elméleti tantárgyainak foglalkozásain való részvétel alól - kérésére - az iskolavezető mentesíti. A mentesített tanulók felkészítésében a képző szerv a tanulóval kötött külön megállapodás szerint közreműködhet.

5. §[11]

(1) A vezetési gyakorlat tantárgy oktatása csak olyan érvényes hatósági engedéllyel rendelkező járművel végezhető, amelyet az 1. számú mellékletben meghatározott további műszaki feltételek alapján a felügyelet erre alkalmasnak nyilvánított. Az erről szóló - egy évre érvényes - igazolást a jármű tulajdonosának nevére kell kiadni. Az igazolást a szakoktató oktatás közben köteles magánál tartani és azt az ellenőrzés során az arra jogosult személynek bemutatni. (A trolibuszra, a motorkerékpárra és a segédmotoros kerékpárra vonatkozóan a jármű tulajdonosának nem kell rendelkeznie ilyen igazolással.)

(2)[12] A vezetési gyakorlat tantárgy alapoktatási részét valamennyi elméleti tárgyból tett sikeres vizsga után szabad megkezdeni. A vezetési gyakorlat tantárgy főoktatási része csak a sikeres járműkezelési, illetőleg rutin vizsga után kezdhető meg.

(3)[13] A vezetési gyakorlat tantárgyat csak szakoktatói felügyelet mellett lehet gyakorolni. A gyakorlásra a felügyelet által hitelesített vezetési karton jogosít, melyet a szakoktató oktatás közben köteles magánál tartani és azt az ellenőrzés során az arra jogosult személynek bemutatni.

(4) Az oktatás során a járművön a tanuló, a szakoktató és az ellenőrzésre jogosult személyek tartózkodhatnak. Ezeken kívül - a tanuló hozzájárulásával - jelen lehetnek még a szakoktató jelöltek és a megfigyelő tanulók is.

(5) Tehergépkocsi, illetőleg pótkocsi rakfelületén, valamint motorkerékpár hátsó ülésén oktatás közben személy nem szállítható.

6. §

(1) A képző szerv a vizsgára való bejelentés előtt a tanfolyam elvégzését igazolja.

(2) A "Vezetési gyakorlat" tantárgy feladatainak teljesítése csak abban az esetben igazolható, ha a tanuló a tantervi óraszámnak megfelelő időtartamot ténylegesen járművezetéssel töltötte.

A járművezetők vizsgáztatása

7. §[14]

(1) A járművezetőket - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a felügyelet vizsgabiztosa vizsgáztatja.

(2) A Közlekedési Főfelügyelet (a továbbiakban: KFF) által vezetett országos vizsgabiztosi névjegyzékben szereplő vizsgabiztos vizsgáztatja:

a) a közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálata keretében tartott vezetési próbára jelentkezőt, továbbá

b) azt, akit közeli hozzátartozói kapcsolata [Ptk. 685. § b) pontja], vagy kizárás (Állig. eljárásról szóló tv. 19. §-a) miatt nem vizsgáztathat az (1) bekezdés szerinti vizsgabiztos.

(3)[15] A vizsgabiztos a vizsga során meggyőződik arról, hogy a vizsgázó az 1/a. számú mellékletben meghatározott feltételeket elsajátította-e.

(4)[16][17] A vizsgáztatás során a képzésre előírt szakmai feltételeket megfelelően alkalmazni kell (1. számú melléklet).

(5)[18] A vizsgalapot a vizsgázó valamennyi vizsgára köteles magával vinni, és azt a vizsgabiztosnak átadni. Vizsgalap hiányában a vizsga nem tartható meg.

8. §

(1) A vizsgatárgyakat és az egyes gyakorlati vizsgák időtartamát a 2. számú melléklet tartalmazza.

(2)[19] Akit az iskolavezető a 4. § (4) bekezdése alapján mentesített a foglalkozáson való részvétel alól - kérésére - a felügyelet mentesíti az adott tárgy vizsgakötelezettsége alól.

(3)[20] Aki a vizsgán valamely vizsgatárgyból nem felelt meg, az legkorábban három nap eltelte után tehet újabb vizsgát.

(4)[21] A járművezetésre jogosító okmány kiadásának feltételéül a BM rendeletben meghatározott vizsgáztatási előírásoknak az a vizsgázó tett eleget, aki a 2. számú mellékletben foglalt kategóriákhoz (alkategóriákhoz, kombinált kategóriákhoz) előírt vizsgatárgyakból megfelelt, vagy azok teljesítése alól jogszabály alapján felmentést kapott. A vizsgáztatási előírások teljesítését a felügyelet a 2/a. számú mellékletben meghatározott tartalmú vizsgaigazolás kiállításával igazolja.

(5)[22] A vizsgaigazolást a felügyelet - három munkanapon belül - a vizsgázó részére abban az esetben adja ki, ha a vizsgázó eleget tett a rendeletben meghatározott vizsgakövetelményeknek.

9. §[23]

(1) Elméleti vizsgára csak az bocsátható, aki

a)[24] a tanfolyam elméleti részét igazoltan elvégezte, vagy annak elvégzése alól felmentést kapott, valamint aki a "D25" alkategóriás vezetői engedélyét "D" kategóriára kívánja érvényesíttetni, továbbá aki a BM rendelet alapján tanfolyammentes vizsgát tehet,

b)[25] megfelel a külön jogszabályokban meghatározott egészségi és pályaalkalmassági, valamint - írásbeli nyilatkozata alapján - a BM rendeletben meghatározott közlekedésbiztonsági feltételeknek,

c)[26] legalább 8 általános - ha 1942. január 1-je előtt született, legalább 6, ha pedig 1930. január 1-je előtt született, legalább 4 általános (elemi) - iskolai végzettséget igazol azzal, hogy a jelentkezési lapon feltünteti az iskolai végzettséget igazoló okirat megnevezését és számát. Az "M", a "T" és a "K" kategóriás járművezetői vizsgához elegendő, ha a jelölt írni, olvasni tud,

d)[27] a megszerezni kívánt járművezetésre jogosító okmány kiadásának feltételéül - kivéve a "K" kategóriás jármű vezetőjét - a BM rendeletben előírt életkornál legfeljebb három hónappal fiatalabb.

(2)[28] Az (1) bekezdésben meghatározottak teljesítése esetében is csak az bocsátható vizsgára, akinek a közlekedési igazgatási hatóság vagy külön jogszabályban meghatározott külföldi hatóság által kiállított:[29]

a) "C" kategóriás vizsgához "B" kategóriára érvényes vezetői engedélye van (kivéve, ha "B" és "C" kategóriában együtt vizsgázik);

b) "D" kategóriás vizsgához "B" és "C" kategóriára érvényes vezetői engedélye van;

c) a kombinált kategóriás vizsgákhoz a vonó jármű kategóriájára, alkategóriájára érvényes vezetői engedélye van, és a BM rendeletben meghatározott kezdő vezetői minősítés megszűnt;

d) a trolibusz kategóriás vizsgához "B" kategóriára érvényes vezetői engedélye van.

e) "C1" alkategóriás vizsgához "B" kategóriára érvényes vezetői engedélye van (kivéve, ha a "B" kategóriában és a "C1" alkategóriában együtt vizsgázik);

f) "D1" alkategóriás vizsgához "B" kategóriára érvényes vezetői engedélye van.

(3)[30][31] A (2) bekezdés b) és c) pontjában előírt érvényes vezetői engedély helyett - a képzés és a vizsgáztatás tekintetében a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően - egy évig elfogadható a feltételként meghatározott kategória megszerzését tanúsító vizsgaigazolás. Az egy évet az adott kategória utolsó sikeres vizsgája letételének időpontjától kell számítani.

(4)[32] Az írásbeli vizsga helyett a felügyelet engedélye alapján szóbeli vizsgát tehet az, aki:

a) a magyar nyelvet nem anyanyelvi szinten beszéli, illetőleg érti;

b) a vizsga időpontjában egészségi állapota miatt írásra képtelen.

(5)[33] Aki ugyanannak a járműkategóriának valamely elméleti vizsgatárgyából öt alkalommal sikertelenül vizsgázott, további vizsgát csak az adott tantárgyból elvégzett újabb tanfolyam után tehet. Ebben az esetben a tanfolyam nélküli vizsgára bocsátás kedvezménye a tanulót nem illeti meg [4. § (4) bek.].

10. §[34]

(1) Járműkezelési, rutin, forgalmi, valamint biztonsági ellenőrzés és üzemeltetés vizsgára csak az bocsátható, aki

a)[35] a 9. § (1) bekezdésének b) és c) pontjában, valamint a (2) bekezdésében foglaltaknak megfelel, és

b)[36] a BM rendeletben a járművezetésre jogosító okmány kiadásának feltételéül előírt életkort betöltötte. Segédmotoros kerékpár vezetői járműkezelési vizsgát tehet az is, aki az előírt életkort még nem töltötte be, forgalmi vizsgára azonban csak a 14. életév betöltése után bocsátható;

c) az összes elméleti vizsgatárgyból sikeresen vizsgázott, továbbá

d)[37] a tanfolyam vizsgatárgyhoz kapcsolódó gyakorlati részét igazoltan elvégezte, vagy annak elvégzése alól felmentést kapott, valamint aki a "D25" alkategóriás vezetői engedélyét "D" kategóriára kívánja érvényesíttetni, továbbá aki a BM rendelet alapján tanfolyammentes vizsgát tehet.

(2)[38] Forgalmi vizsga csak sikeres járműkezelési, illetőleg rutin vizsga után tehető.

(3) Az (1) bekezdés c)-d) pontjában előírt feltételek teljesülésének hiányában is gyakorlati vizsgára bocsátható az, aki:

a) automatikusan működtetett tengelykapcsolóval, illetőleg sebességváltóval felszerelt gépkocsi vezetésére korlátozott vezetői engedélyét hagyományosan működtetett erőátvitelű gépkocsi vezetésére, vagy

b) mint mozgássérült, meghatározott jármű vezetésére jogosító érvényes vezetői engedélyét más - de ugyanabba a járműkategóriába tartozó - jármű vezetésére, vagy

c)[39][40] a meglévő lassú jármű vezetői igazolványát mezőgazdasági vontató vezetésére kívánja kiterjeszteni,

d)[41] számára a bíróság - külön jogszabály alapján - a járművezetés újbóli gyakorlását a járművezetéshez szükséges jártasság igazolásától tette függővé.

jogosító vezetői engedélyre kívánja kiterjeszteni.

(4)[42] A 9. § (2) bekezdésének a) és e) pontjai szerinti forgalmi vizsgára abban az esetben bocsátható a járművezető, ha az előfeltételként meghatározott kategóriából már minden vizsgakötelezettségének sikeresen eleget tett.

(5)[43] A vizsgaigazoláson, megfelelő kód alkalmazásával fel kell tüntetni azt a körülményt, ha a vizsgázó a "B" kategóriában a járműkezelési vagy a forgalmi vizsgát automatikus működtetésű erőátviteli berendezéssel, vagy automata tengelykapcsolóval felszerelt gépkocsival teszi le.

(6)[44] Az (1) bekezdés c) pontjában előírt feltételek teljesülésének hiányában is gyakorlati vizsgára bocsátható az, aki:

a) "A korl." kategóriás vizsgához érvényes "A1" alkategóriás vezetői engedéllyel rendelkezik;

b) "A" kategóriáshoz vizsgához:

ba) legalább két éve érvényes "A1" alkategóriás vagy "A korl." kategóriás vezetői engedéllyel rendelkezik, vagy

bb) 21. életévét már betöltötte, két évnél rövidebb ideje érvényes "A1" vagy "A korl." vezetői engedéllyel és a BM rendeletben előírt pályaalkalmassági minősítéssel rendelkezik.

11. §[45]

(1)[46] A járműkezelési, a rutin és a forgalmi vizsga alatt:

a) "D" kategóriájú és "D1" alkategóriájú járművön a vizsgázó(k) ,

b) egyéb kategóriába tartozó járművön kizárólag egy vizsgázó,

valamint a vizsgabiztos(ok) , a szakoktató, a vizsgáztatást ellenőrző személy(ek) és a vizsgabiztos jelölt foglalhatnak helyet.

(2) Tehergépkocsi, illetőleg pótkocsi rakfelületén, valamint motorkerékpár hátsó ülésén vizsga közben személy nem szállítható.

12. §[47]

(1)[48] Az egyes kategóriákhoz (alkategóriákhoz, kombinált kategóriákhoz) tartozó vizsgákat a sikeres közlekedési alapismeretek vizsga letételének időpontjától számított két éven belül lehet letenni. A sikeres közlekedési alapismeretek vizsga két évig érvényes. A közlekedési alapismeretek vizsga érvényességi ideje egy alkalommal - az érvényesség lejártát követő hat hónapon belül - tanfolyammentesen tett sikeres közlekedési alapismeretek vizsgával, újabb két éves időtartamra meghosszabbítható. A közlekedési alapismeretek vizsga nélkül megszerezhető kategória esetén a vizsgákat, az első gyakorlati vizsga időpontjától számított két éven belül lehet letenni.

(2) Az egyes kategóriákhoz (alkategóriákhoz, kombinált kategóriákhoz) tartozó elméleti vizsgák az első vizsgától számított egy éven belül tehetők le.

(3)[49]

(4) Amennyiben a vizsgázó nem tette le sikeresen az egyes kategóriákhoz tartozó összes vizsgát az (1)-(3) bekezdésekben előírt határidőn belül, az adott kategóriához tartozó valamennyi sikeres vizsga érvényét veszti. Ezt követően a járművezetésre jogosító okmányok megszerzéséhez előírt vizsga csak a 9-10. §-okban meghatározott feltételek ismételt teljesítése után tehető.

(5) A rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálathoz a külön jogszabályban előírt gépjárművezetési gyakorlatból öt sikertelen vizsga számításánál a megelőző 2 éven belül, azonos kategóriában tett forgalmi vizsgákat kell figyelembe venni. Amennyiben a vizsgázó valamely kategóriában (alkategóriában, kombinált kategóriában) tett öt sikertelen forgalmi vizsgát követően a rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálaton "járművezetésre pszichológiailag alkalmas" minősítést szerzett, a továbbiakban járművezetői vizsgához kapcsolódóan rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálatra nem köt

13. §[50]

(1) A képző szervek tekintetében az elméleti, a járműkezelési, a rutin, a biztonsági ellenőrzés és üzemeltetés vizsgák helyét, valamint a vizsgahellyé minősített településeken forgalmi vizsgák kiindulási helyét a felügyelet jelöli ki.

(2) Járművezetői forgalmi vizsgát csak olyan vizsgahelyen lehet tartani, amelyet a KFF az e rendelet 3. számú mellékletében foglalt feltételek alapján vizsgahelynek jelöl ki. A kijelölés időkorlátozást is tartalmazhat.

14. §

(1) A vizsgát a vizsgabiztos köteles felfüggeszteni, ha a vizsgázó

a) személyazonossága tekintetében a vizsgabiztost megtévesztette vagy azt megkísérelte;

b) a vizsgán szeszes ital vagy más hasonlóan ható szer hatása alatt vagy egyébként a jármű biztonságos vezetésére alkalmatlan állapotban jelent meg;

c) a vizsgabiztost döntésének meghozatalában előny adásával vagy ígéretével, illetőleg fenyegetéssel befolyásolni törekedett.

(2) A felügyelet vezetője az érintett vizsgázót az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a vizsgától hat hónapi időtartamra eltilthatja.

(3)[51] A vizsgabiztos a vizsgát felfüggesztheti, a felügyelet pedig a vizsgától legfeljebb három hónapi időtartamra eltilthatja azt a vizsgázót, aki a vizsga rendjét megzavarta.

(4) A vizsgabiztos a vizsgát abban az esetben is felfüggesztheti, ha a szakoktató a vizsga rendjét megzavarta, vagy a vizsga eredményének befolyásolására törekedett. Ebben az esetben a felügyelet a szakoktatót - legfeljebb hat hónapi időtartamra - a vizsgákon való részvételtől eltilthatja.

(5)[52] Érvénytelennek kell minősíteni a felügyeletnek azt a járművezetői vizsgát, amelyet a felügyelet félrevezetésével, hamis adatok közlésével, illetve e rendeletben vagy más jogszabályokban meghatározott feltételek hiányában vagy a vizsgáztatás szabályainak megsértésével tettek le. Amennyiben a járművezetésre jogosító okmány kiadásra került, a vizsga érvénytelenítéséről szóló jogerős határozatot az ügyfél lakóhelye szerint illetékes okmányirodának meg kell küldeni.

15. §[53]

A vizsgaigazolás kiadásához - a "K" járműkategóriát kivéve - a külön jogszabályban meghatározott igazolást be kell mutatni.

Szakoktatók

16. §

(1) Járművezető-képzést csak járművezetői szakoktatói névjegyzékbe (a továbbiakban: szakoktatói névjegyzék) felvett személy végezhet.

(2)[54] A felügyelet szakoktatói névjegyzékbe veszi fel azt a szakoktatói vagy annak megfelelő végzettséggel [27. § e) pont] rendelkező jelentkezőt, aki

a) a névjegyzékbe való felvételének időpontjában megfelel az e rendelet 17. §-a (2) bekezdésének c)-e) pontjaiban meghatározott feltételeknek;

b) nem áll bármely felügyeletnél vezetett szakoktatói névjegyzékből való törlés hatálya alatt;

c) a külön jogszabályban megállapított névjegyzékbe vételi díjat befizette.

(3) A szakoktatónak évente szakirányú továbbképzésen kell részt vennie.

(4)[55]

(5)[56] A (4) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott esetekben az illetékes szakmai érdekképviselet és az illetékes kamara is kezdeményezheti a szakoktatói névjegyzékből való törlést.

(6)[57] A névjegyzékbe vételről szóló szakoktatói igazolványt a szakoktató oktatás közben köteles magánál tartani, és azt az ellenőrzés során az arra jogosult személynek bemutatni.

(7)[58] A szakoktatók továbbképzését a Központi Közlekedési Felügyelet (a továbbiakban: KKF) engedélyezi.

16/A. §[59] A szakoktatók oktatással eltöltött ideje egy naptári hónapban nem haladhatja meg a 220 oktatási órát. Az oktatással eltöltött idő naponta legfeljebb 10 oktatási óra lehet.

17. §

(1)[60] A szakoktatók képzése - a KKF által engedélyezett - felsőfokú szaktanfolyamon történik.

(2) Szakoktatói tanfolyamra az vehető fel,

a) aki a 22. életévét betöltötte, kivéve a felsőfokú oktatási intézményben folyó képzéssel együtt végzett szakoktató képzést, ahol a korhatár a betöltött 20. életév;

b) aki középiskolai érettségivel rendelkezik;

c) büntetlen előéletű;

d) a kizárólag elméleti szakos szakoktatói tanfolyamhoz, akinek legalább "B" kategóriás vezetői engedélye van;

e)[61] a gyakorlati szakos szakoktatói tanfolyamhoz - akinek az oktatni kívánt járműkategóriának megfelelő - érvényes vezetői engedélye van;

f) aki sikeres felvételi vizsgát tett.

(3) Az iskolavezető az egyes tantárgyak hallgatása alól - kérelemre - mentesíti a megfelelő szakirányú képesítéssel rendelkező hallgatót.

18. §

(1) A szakoktatókat a KFF által működtetett Szakmai Vizsgabizottság (a továbbiakban: Szakmai Vizsgabizottság) vizsgabiztosai vizsgáztatják.

(2) Szakoktatói vizsgára az bocsátható, aki a szakoktatói tanfolyamot elvégezte, vagy az alól mentesítették.

Vizsgabiztosok

19. §[62]

(1)[63] A vizsgabiztosok képzése a KKF által szervezett felsőfokú szaktanfolyamon történik.

(2) A tanfolyamra az vehető fel, aki

a) szakirányú felsőfokú végzettséggel, vagy legalább középiskolai érettségivel és ötéves szakirányú gyakorlattal rendelkezik;

b) 26. életévét betöltötte;

c) büntetlen előéletű;

d)[64] legalább "A1", "B", és "C" kategóriára érvényes vezetői engedéllyel rendelkezik, továbbá

e) sikeres felvételi vizsgát tett.

20. §

(1) A vizsgabiztosokat a Szakmai Vizsgabizottság vizsgabiztosai vizsgáztatják.

(2) Vizsgabiztosi vizsgára az bocsátható, aki a 19. § (1) bekezdésében megjelölt tanfolyamot elvégezte.

(3) A vizsgabiztosi névjegyzéket illetékességi területükön a felügyeletek vezetik. Az országos névjegyzékből törölt személyeket a területi névjegyzékből is törölni kell.

(4)[65] A vizsgabiztos köteles a KFF által szervezett továbbképzésen részt venni.

(5)[66]

(6)[67] Az iskolavezetők továbbképzését a KKF engedélyezi.

Iskolavezetők

21. §

(1) Képzési tevékenység csak az iskolavezetői névjegyzékbe felvett iskolavezető irányításával folytatható.

(2)[68] A felügyelet iskolavezetői névjegyzékbe veszi fel azt az iskolavezetői végzettséggel rendelkező jelentkezőt, aki

a) büntetlen előéletű;

b) nem áll bármely felügyeletnél vezetett iskolavezetői névjegyzékből való törlés hatálya alatt;

c) a külön jogszabályban megállapított névjegyzékbe vételi díjat

(3) Az iskolavezetőket a Szakmai Vizsgabizottság vizsgabiztosai vizsgáztatják.

(4)[69]

21/A. §[70]

(1) Az iskolavezetők képzése - a KFF által engedélyezett - felsőfokú szaktanfolyamon történik. A képesítés megszerzéséhez szükséges követelményeket az 5. számú melléklet tartalmazza.

(2) Iskolavezetői tanfolyamra az vehető fel, aki

a) legalább középiskolai érettségivel és szakoktatói vagy annak megfelelő képesítéssel rendelkezik;

b) középiskolai végzettség esetén öt, felsőfokú végzettség esetén kétéves szakmai gyakorlattal rendelkezik;

c) büntetlen előéletű.

(3) A KFF az egyes tárgyak hallgatása alól - kérelemre - mentesíti a megfelelő szakirányú képesítéssel rendelkező hallgatót.

(4) Iskolavezetői vizsgára az bocsátható, aki az iskolavezetői tanfolyamot elvégezte.

(5)[71] A (4) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetekben az illetékes szakmai érdekképviselet és az illetékes kamara is kezdeményezheti az iskolavezetői névjegyzékből való törlést.

A közúti közlekedési szakemberek szakképesítése

22. §[72]

(1)[73] Az egyes közúti közlekedési tevékenységek végzéséhez szükséges, illetőleg a külön jogszabályban kötelezően előírt szakképesítés megszerzéséhez a KKF engedélye alapján szaktanfolyam szervezhető.

(2) Szaktanfolyam szervezésére képzési engedély annak a kérelmezőnek adható, akinél igazolt:

a) a szaktanfolyami képzésben közreműködő személyek, valamint az engedélyért folyamodó szervezet megbízhatósága,

b) az adott tanfolyam megtartásához a KFF által előírt és meghirdetett személyi és tárgyi feltételek megléte.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti megbízhatóság feltételeinek nem felel meg az a személy (szervezet),

a) aki büntetett előéletű,

b) aki (amely) a Gazdasági Versenyhivatal, a fogyasztóvédelmi felügyelőség vagy az illetékes kamara jogerős határozata, illetve a szakmai érdekképviseletek írásos nyilatkozata szerint a piaci magatartásnormákat megsértette,

c) aki (amely) a szakmai, így különösen a járművezetői alap- vagy szaktanfolyami képzésre vonatkozó előírásokat súlyosan vagy ismételten megsértette, és ezért az eljáró hatóságok jogerős határozattal szankcionálták, vagy

d) aki (amely) valamely szaktanfolyam tartására való jogosultságát - a b)-c) pontokban foglaltak miatt - két éven belül elveszítette.

(4) A kiadott engedélyt vissza kell vonni attól, aki a (2) bekezdésben előírt feltételeket nem teljesíti.

(5) Szaktanfolyamra, illetőleg szakképesítő vizsgára az a személy jelentkezhet, aki a vonatkozó jogszabályban, valamint KFF szabályzatban előírt feltételeknek megfelel.

(6) A közlekedési szakembereket a szakképesítést nyújtó vizsgákon a Szakmai Vizsgabizottság vizsgabiztosai vizsgáztatják. A vizsgák feltételeit és rendjét a KFF szabályzatban hirdeti meg. A vizsgát a KFF vagy az általa megbízott képző szerv (a továbbiakban: megbízott) szervezheti.

(7) Vizsgaszervezési megbízás csak az adott szaktanfolyami képzésre érvényes képzési engedéllyel rendelkező képző szervnek adható. Nem adható vizsgaszervezési megbízás, illetőleg a kiadott megbízást vissza kell vonni, ha a megbízott ellen a (2) bekezdésben előírtak nem teljesítése vagy a (3) bekezdésben foglaltak megvalósulása miatt hatósági eljárás folyik, vagy az eljárás elmarasztalással zárult.

(8) A szakképesítést igazoló okmányokat - a sikeres vizsgát tett jelöltek részére - a KFF adja ki, és tartja nyilván.

A képzés és vizsgáztatás ellenőrzése

23. §

(1) A járművezető-képző- és a szaktanfolyamokat, továbbá a vizsgáztatást rendszeresen ellenőrizni és szakfelügyelni kell.

(2) Az ellenőrzést és a szakfelügyeletet

a) a teljes képzési szolgáltatás tekintetében a képzést engedélyező hatóság és annak felügyeleti szervei;

b) a járművezetői és szaktanfolyami vizsgák tekintetében a KFF

végzi.

(3)[74] A járművezetői vizsgákon közreműködő vizsgabiztos szakmai tevékenységét évente legalább nyolc órában szakfelügyelni kell.

(4)[75] A járművezetői vizsgák munkáltatói ellenőrzése céljából a vizsgákon részt vehet a felügyelet vezetője, továbbá az általa megbízott, vizsgabiztosi képesítéssel rendelkező felügyeleti dolgozó.

A szakfelügyelő feladata, hatásköre és intézkedései

24. §

(1) A szakfelügyelő a megbízása szerint a képző szerveknél és a vizsgabizottságoknál előre bejelentett és soron kívüli szakfelügyeleti látogatást tart.

(2) A szakfelügyelő tapasztalatairól az érintett szakoktatót, a vizsgabiztost, az iskolavezetőt, valamint az illetékes felügyelet vezetőjét köteles tájékoztatni.

(3) A szakfelügyelő megállapításától függően javaslatot tehet

a) visszatérő szakfelügyeleti látogatásra, illetőleg a képző szerv, vagy a vizsgabizottság működését érintő tematikus szakfelügyelet megtartására;

b) a szakoktatói, a vizsgabiztosi, illetőleg az iskolavezetői névjegyzékből való felfüggesztésére vagy törlésére;

c) a képzési engedély részleges vagy teljes visszavonására;

d) a vizsgahelyek és a vizsgapályák minősítésének felülvizsgálatára.

(4) A szakfelügyelő köteles a képzést, illetőleg a vizsgát azonnal felfüggeszteni

a) ha életet vagy testi épséget közvetlenül fenyegető balesetveszély áll fenn;

b) ha a személyi és tárgyi feltételek hiánya miatt a vizsgázó teljesítménye objektív módon nem értékelhető.

25. § Nem végezhet szakfelügyeleti látogatást a szakfelügyelő annál a képző szervnél, illetőleg vizsgabizottságnál

a) amelyhez munkaviszony, megbízásos jogviszony vagy társasági szerződésen alapuló anyagi érdekeltség köti;

b) amelynél a közeli hozzátartozója érintett [Ptk. 685. § b) pontja], illetőleg az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 19. §-a az eljárásból kizárná.

26. §

(1) Ha a képző szerv a jogszabályban, illetőleg a képzési engedélyben meghatározott feltételeket nem tartja meg, az engedélyező hatóság a képzési engedélyt részben vagy egészben

a) a meghatározott feltételek teljesítéséig felfüggeszti, vagy

b) azonnali hatállyal visszavonja.

(2) Vissza kell vonni a képzési engedélyt a képző szervtől, ha a tevékenységre vonatkozó feltételeket, előírásokat megszegte, illetőleg akit a képzési tevékenységtől jogerős bírói ítélettel eltiltottak, vagy akinek vállalkozói igazolványát a hatóság bevonta.

(3) A képzési engedély visszavonása esetében az érintett képző szervnek két évig újabb engedély nem adható.

Vegyes és záró rendelkezések

27. §[76]

A KFF vezetője a külön jogszabályok és e rendelet alapján

a)[77] szabályozza a képzés részletes tartalmi követelményeit;

b) jóváhagyja az egyes járműkategóriákhoz, illetőleg tantárgyakhoz előírt tansegédleteket, meghatározza az egyes tantárgyak hallgatása alóli mentesítések alapjául szolgáló képesítések körét;

c) meghatározza a vizsgáztatás módszereit, feltételeit és az abban közreműködők feladatait;

d) meghatározza a képzési és vizsgáztatási tevékenység végzéséhez kötelezően előírt dokumentumok körét és azokról "Bizonylati albumot" ad ki;

e) meghatározza a szakoktatói képesítésnek megfelelő szakirányú végzettségeket;

f)[78] meghatározza a szakoktatói és az iskolavezetői felsőfokú szaktanfolyam, valamint a 22. § (1) bekezdése szerinti szaktanfolyamok engedélyezésének feltételeit, a felvételi vizsga, a képzés, a vizsgák és a továbbképzések tartalmát és módszereit, az egyes tantárgyak hallgatása alóli felmentések alapjául szolgáló képesítések körét, valamint a szaktanfolyamokon oktató előadókkal szemben támasztott követelményeket;

g)[79] szabályozza a szakoktatók és az iskolavezetők továbbképzését;

h) meghatározza, hogy az iskolavezetői képesítés megszerzéséhez mely vizsgatárgyaknál ismerhető el más - megszerzett - szakirányú képesítés;

i) szabályozza a szakfelügyelet működését;

j) kinevezi a szakfelügyelőket, illetőleg jóváhagyja a felügyeleteknél működő szakfelügyelők kinevezését;

k) kinevezi a Szakmai Vizsgabizottság vizsgabiztosait.

l)[80] meghatározza a vizsgabiztosi felsőfokú szaktanfolyam tekintetében a felvételi vizsga, a képzés, a vizsgák és a továbbképzések tartalmát és módszereit, az egyes tantárgyak hallgatása alóli felmentések alapjául szolgáló képesítések körét, valamint a szaktanfolyamon oktató előadókkal szemben támasztott követelményeket.

27/A. §[81] (1)[82] Az e rendeletben meghatározott képzési tevékenység engedélyezéséért az engedélyező hatóság részére a külön jogszabályban előírt igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(2) Az e rendeletben meghatározott vizsgák díját külön jogszabály írja elő.

27/B. §[83] (1)[84] Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek, valamint azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban - a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI. 30.) BM rendelettel együttesen - a Tanácsnak a gépjárművezetői-engedélyekről szóló 91/439/EGK irányelvével és azt módosító, a Bizottság 2000/56/EK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

(2)[85]

(3) A tanfolyami tantervekben az egyes tantárgyak tananyagát úgy kell meghatározni, hogy alapozzák meg az adott járműkategóriához tartozó vezetési ismeretek és képességek megszerzését. Készítsék fel a tanulókat a leggyakrabban előforduló közlekedési veszélyhelyzetek esetében szükséges helyes járművezetői magatartásra.

28. §

A rendelet alkalmazásában

a) járművezető: a gépjármű, a mezőgazdasági vontató, a segédmotoros kerékpár, a lassú jármű és a kerti traktor vezetője, továbbá az állati erővel vont jármű hajtója;

b) képző szerv: az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozó, aki a teljes képzési szolgáltatásra a felügyelettől képzési engedélyt kapott;

c)[86] vizsgalap: a vizsgázó azonosító adatait tartalmazó, fényképpel ellátott, a vizsgaeredmények bejegyzésére szolgáló okmány;

d) kerti traktor: az egytengelyes motoros részből és hozzákapcsolt egytengelyes pótkocsiból álló, a közúti közlekedésben egy egységként résztvevő és 15 km/h sebességnél gyorsabban haladni nem képes lassú jármű [a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 118. §-a alapján];

e)[87] teljes képzési szolgáltatás: jármű vezetésére jogosító okmány megszerzéséhez szükséges tanfolyam - e rendeletben foglaltak szerinti - teljes körű megtartása;

f) szakfelügyelet: a személyi, tárgyi feltételek és az ügyvitel ellenőrzése, valamint szakmai iránymutatás, szaktanácsadás;

g)[88] iskolavezető: a képző szerv tagja vagy alkalmazottja, akit az iskolavezetői névjegyzékbe felvettek. Iskolavezetőként egyidejűleg egy képző szervnél lehet tevékenykedni.

h)[89] a kategória, alkategória és kombinált kategória kifejezések a BM rendeletben meghatározott fogalmaknak felelnek meg;

i)[90] "A korl." kategória: a 25 kW teljesítményt és 0,16 kW/kg teljesítmény/sajáttömeg arányt meg nem haladó motorkerékpár;

j)[91] alapoktatás: a vezetési gyakorlat tantárgy oktatásának azon része, amely a jármű technikai kezelésének, a manőverezési feladatoknak, valamint a jármű biztonsági ellenőrzésének oktatására irányul;

k)[92] főoktatás: a vezetési gyakorlat tantárgy oktatásának azon része, amely a forgalmi feladatok oktatására irányul;

l)[93] járműkezelési vizsga: a jármű technikai kezelésének, a manőverezési feladatok végrehajtásának, valamint a jármű biztonsági ellenőrzésének számonkérése az "A", "A korl.", "B" és az "M" kategóriák, továbbá az "A1" alkategória esetében;

m)[94] rutin vizsga: a jármű technikai kezelésének, valamint a manőverezési feladatok végrehajtásának számonkérése a "C", "D", "T", "Trolibusz" kategóriák, valamint a "C1", "D1" alkategóriák, továbbá a "B+E", "C+E", "C1+E", "D+E", "D1+E" kombinált kategóriák esetében;

n)[95] "D12" alkategória: autóbusz, amelyben a vezetőülésen kívül legfeljebb 11 állandó ülés van;

o)[96] "D25" alkategória: autóbusz, amelyben a vezetőülésen kívül legfeljebb 24 állandó ülés van;

p)[97] abban az esetben, ha a rendelet "A1" alkategóriát határoz meg feltételként, az "A/1" alkategóriát is el kell fogadni.

29. §

(1) Ez a rendelet 1993. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. E rendelet 21. §-ának (1) bekezdését a már működő iskolavezetők tekintetében 1993. július 1-jétől, 17. §-a (2) bekezdésének e) pontjából és a 19. §-a (2) bekezdésének d) pontjából a már működő szakoktatók és vizsgabiztosok tekintetében a PÁV II. minősítést 1995. január 1-jétől kell alkalmazni.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a közúti közlekedési szakemberek képzéséről és vizsgáztatásáról szóló - a 19/1984. (XII. 19.) KM rendelettel, a 13/1985. (XI. 22.) KM rendelettel, és a 94/1991. (VII. 23.) Korm. rendelet 6. §-ának (2) bekezdés m) pontjával módosított - 1/1983. (VII. 6.) KM rendelet, az 1/1984. (Közl. Ért. 1.) KM-HM együttes utasítása, továbbá a gépjárművezető-képző munkaközösségekről szóló - a 15/1983. (VI. 30.) KM rendelet 2. §-ával és a 19/1984. (XII. 19.) KM rendelettel módosított - 7/1971. (VIII. 27.) KPM rendelet hatályát veszti.

(3)[98]

(4) A rendelet hatálybalépésétől számított hat hónapon belül:

a) a felügyelet köteles a már működő képző szervek képzési engedélyét felülvizsgálni és e jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelően módosítani;

b) a KFF köteles a vizsgahelyeket felülvizsgálni és a 13. § alapján újraminősíteni.

(5)[99] E rendelet 1. számú melléklete 1. pontjának g) alpontját 2003. december 1-jét megelőzően, h) alpontját 2003. december 1-jét követően oktatásba bevont járművekre kell alkalmazni.

(6)[100] A fegyveres erők részére történő járművezető-képzésre, -vizsgáztatásra vonatkozó, e rendelettől és a BM rendelettől eltérő feltételeket külön jogszabály* határozza meg.[101]

Siklós Csaba s. k.,

közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter

1. számú melléklet a 201/992. (VII. 21.) KHVM rendelethez[102]

A képzés szakmai feltételei

1. A képző szervnek rendelkeznie kell

a) az ügyfélfogadás céljára ügyfélfogadó helyiséggel (minősítése a vonatkozó építésügyi, közegészségügyi stb. előírások alapján) , amelynek felszereltsége biztosítja az ügyfelek kulturált fogadásának és kiszolgálásának feltételeit. A cégtáblán az ügyfélfogadás idejét fel kell tüntetni;

b) az egyes tantárgyak oktatásához alkalmas tanteremmel vagy egyéb oktatásra alkalmas helyiséggel (minősítése a vonatkozó építésügyi, közegészségügyi stb. előírások alapján) ;

c) az elméleti tantárgyak oktatásához:

- táblával vagy írásvetítő berendezéssel,

- diavetítő berendezéssel vagy videolejátszóval és televíziókészülékkel, továbbá az egyes tantárgyaknak megfelelő - a KFF által jóváhagyott - oktatóprogramokkal,

- fali tablókkal;

d) a "Biztonsági ellenőrzés és üzemeltetés" tantárgy oktatására kialakított helyiséggel, melyben el kell helyezni legalább egy db, az oktatni kívánt kategóriának (alkategóriának, kombinált kategóriának) megfelelő típusú és üzemű üzemképes járművet, illetőleg tanalvázat, továbbá a KFF által meghatározott tantervi feladatok végrehajtásához szükséges szerszámokat és eszközöket;

e) a "Szerkezeti és üzemeltetési ismeretek" tantárgy oktatásához az "A", "A korl." és "B" kategóriák, valamint az "A1" alkategória esetén az elméleti tanteremmel vagy külön helyiséggel, melyben el kell helyezni a világító- és jelzőberendezések működőképes modelljét;

f) az "A", "A korl.", "B", "C", "D", "M", "T", "Trolibusz" kategóriás, valamint az "A1", "C1", "D1" alkategó-riás, továbbá a "B+E", "C+E", "C1+E", "D+E", "D1+E" kombinált kategóriás képzés esetén a tantervben részletesen meghatározott méretű és kialakítású gyakorlópályával.

Az előírt gyakorlópálya feltételei:

- forgalom elől elzárt terület,

- szilárd burkolat,

- legyen alkalmas - az egyidejűleg gyakorlást végzők figyelembevételével - az előírt gyakorlófeladatok biztonságos végrehajtására,

- kulturált szociális helyiség;

g) a vezetési gyakorlat oktatásához a képzési engedélyben szereplő kategóriába tartozó alábbi feltételeknek megfelelő járművekkel és felszerelésekkel:

"M" kategória

- bármely kétkerekű segédmotoros kerékpár; "A1" alkategória

- "A1" alkategóriába tartozó, legalább 75 cm3 hengerűrtartalmú, kétkerekű motorkerékpár;

"A korl." kategória

- 125 cm3-t meghaladó hengerűrtartalmú, kétkerekű motorkerékpár, amely legalább 100 km/óra sebesség elérésére alkalmas, továbbá a teljesítménye a 25 kW-ot és a teljesítmény/sajáttömeg aránya a 0,16 kW/kg értéket nem haladja meg;

"A" kategória

- kétkerekű motorkerékpár, amely legalább 100 km/óra sebesség elérésére alkalmas és teljesítménye legalább 35 kW;

"B" kategória

- legalább 5 személy befogadóképességű, négy- vagy ötajtós kivitelű személygépkocsi, amely legalább 100 km/óra sebesség elérésére alkalmas,

- a járműnek legalább négy ülését fejtámlával kell felszerelni, amennyiben azt a gyári kialakítás lehetővé teszi,

- kettős pedálrendszer, amely a járművezető melletti ülésből is biztosítja az üzemi pedálokkal elérhető szabályozást. A pótfék hatásosságának el kell érnie az üzemi fék hatásosságának legalább 90%-át,

- azokon a járműveken, amelyek műszerfalán gyárilag nincs elkülönítve a jobb és a bal oldali irányjelző visszajelző, olyan oldalhelyes irányjelző visszajelzőt kell elhelyezni, amely az oktatói és a hátsó ülésről is jól látható,

- három db visszapillantó tükör, amely a vezetőülésből biztosítja a külön rendeletben előírt hátralátást fa 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 78. §-ának (1) -(2) bekezdése alapján],

- két db pót-visszapillantó tükör, amely a vezető melletti ülésből biztosítja a külön rendeletben előírt hátralátást (a két jobb oldali külső visszapillantó tükör egy olyan kialakítású tükörrel is helyettesíthető, amely a vezető- és a vezető melletti ülésből is biztosítja a külön rendeletben előírt hátralátást) ;

"B" kategória a mozgáskorlátozottak képzéséhez

- bármely - a mozgáskorlátozott egészségi állapotának megfelelő - személygépkocsi, illetőleg a külön rendeletben meghatározott szakértői bizottság egyedi műszaki előírásainak megfelelően átalakított személygépkocsi,

- a járművezető melletti ülésből működtethető, az üzemi fékberendezésre ható pótfékpedállal. A pótfék hatásosságának el kell érnie az üzemi fék hatásosságának legalább 90%-át,

- két db pót-visszapillantó tükör, amely a vezető melletti ülésből biztosítja a külön rendeletben előírt hátralátást;

"B+E" kombinált kategória

- a járművezetővel azonos légtérben legalább 3 személy befogadóképességű, "B" kategóriába tartozó járműből és egy, legalább 1100 kg megengedett legnagyobb össz-tömegű pótkocsiból álló járműszerelvény, amely legalább 7,5 m hosszú és legalább 80 km/óra sebesség elérésére alkalmas, valamint amelynél a pótkocsi legalább 1,5 m magasságú és szélességű, de a vonójárműnél nem lehet alacsonyabb és keskenyebb, továbbá nem lehet különleges felépítményű [az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 20. § (2) bekezdése alapján],

- a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege nem haladhatja meg a gépkocsi saját tömegét. A járműszerelvény megengedett legnagyobb együttes össztömegének a 3500 kg-ot meg kell haladnia,

- a járművezető melletti ülésből működtethető, az üzemi fékberendezésre ható pótfékpedál. A pótfék hatásosságának el kell érnie az üzemi fék hatásosságának legalább 90%-át,

- két db pót-visszapillantó tükör, amely a vezető melletti ülésből biztosítja a külön rendeletben előírt hátralátást,

- a pótkocsit legalább a terhelhetősége feléig meg kell terhelni;

"C1" alkategória

- a járművezetővel azonos légtérben legalább 3 személy befogadóképességű, legalább 4000 kg megengedett legnagyobb össztömegű "C1" alkategóriába tartozó tehergépkocsi, amely legalább 80 km/óra sebesség elérésére alkalmas, és nem lehet különleges felépítményű,

- a járművezető melletti ülésből működtethető, az üzemi fékberendezésre ható pótfékpedál. A pótfék hatásosságának el kell érnie az üzemi fék hatásosságának legalább 90%-át,

- két db pót-visszapillantó tükör, amely a vezető melletti ülésből biztosítja a külön rendeletben előírt hátralátást,

- a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelő menetíró készülék (tachográf) oktatási célú használatra,

- a tehergépkocsit legalább a terhelhetősége feléig meg kell terhelni;

"C1+E" kombinált kategória

- "C1" alkategóriába tartozó oktatójárműből és egy legalább 2000 kg megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsiból álló járműszerelvény, amely legalább 8 m hosszú és legalább 80 km/óra sebesség elérésére alkalmas. A pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege nem haladhatja meg a gépkocsi saját tömegét, és nem lehet különleges felépítményű,

- a tehergépkocsit és a pótkocsit a terhelhetősége feléig meg kell terhelni;

"C" kategória

- a járművezetővel azonos légtérben legalább 3 személy befogadóképességű, legalább 10 000 kg megengedett legnagyobb össztömegű, legalább 7 m hosszú, "C" kategóriába tartozó tehergépkocsi, amely legalább 80 km/óra sebesség elérésére alkalmas, és nem lehet különleges felépítményű,

- a járművezető melletti ülésből működtethető, az üzemi fékberendezésre ható pótfékpedál,

- két db pót-visszapillantó tükör, amely a vezető melletti ülésből biztosítja a külön rendeletben előírt hátralátást,

- a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelő menetíró készülék (tachográf) oktatási célú használatra,

- a tehergépkocsit legalább a terhelhetősége feléig meg kell terhelni;

"C+E" kombinált kategória

I. Pótkocsis járműszerelvény esetén:

- "C" kategóriás oktatójárműből és egy legalább 4 m hosszú, nem különleges felépítményű pótkocsiból álló járműszerelvény, amelynek megengedett legnagyobb együttes

össztömege legalább 18 000 kg, amely legalább 12 m hosszú, és legalább 80 km/óra sebesség elérésére alkalmas,

- a tehergépkocsit és a pótkocsit legalább a terhelhetősége feléig meg kell terhelni;

II. Félpótkocsis járműszerelvény esetén:

- a járművezetővel azonos légtérben legalább 3 személy befogadóképességű, legalább 18 000 kg megengedett legnagyobb együttes össztömegű, legalább 12 m hosszú és legalább 80 km/óra sebesség elérésére alkalmas félpótkocsis járműszerelvény, illetőleg csuklós járműszerelvény, amelyeknél a pótkocsi nem lehet különleges felépítményű,

- a járművezető melletti ülésből működtethető, az üzemi fékberendezésre ható pótfékpedál,

- két db pót-visszapillantó tükör, amely a vezető melletti ülésből biztosítja a külön rendeletben előírt hátralátást,

- a félpótkocsit - illetőleg a csuklós járműszerelvény esetén a tehergépkocsit is - legalább a terhelhetősége feléig meg kell terhelni;

"D1" alkategória

- "D1" alkategóriába tartozó jármű, amely legalább 80 km/óra sebesség elérésére alkalmas,

- a járművezető melletti ülésből működtethető, az üzemi fékberendezésre ható pótfékpedál. A pótfék hatásosságának el kell érnie az üzemi fék hatásosságának legalább 90%-át,

- két db pót-visszapillantó tükör, amely a vezető melletti ülésből biztosítja a külön rendeletben előirt hátralátást,

- a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelő menetíró készülék (tachográf) oktatási célú használatra.

"Dl+E" kombinált kategória

- "D1" alkategóriába tartozó oktatójárműből és egy legalább 1250 kg megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsiból álló járműszerelvény, amely legalább 80 km/óra sebesség elérésére alkalmas. A pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege nem haladhatja meg a gépkocsi saját tömegét, és nem lehet különleges felépítményű,

- a pótkocsit a terhelhetősége feléig meg kell terhelni; "D" kategória

- legalább 9 m hosszú, legalább 80 km/óra sebesség elérésére alkalmas "D" kategóriába tartozó jármű,

- a járművezető melletti ülésből működtethető, az üzemi fékberendezésre ható pótfékpedál,

- két db pót-visszapillantó tükör, amely a vezető melletti ülésből biztosítja a külön rendeletben előírt hátralátást,

- az ENSZ EGB 13. számú előírásban meghatározott követelményt kielégítő visszatartó fék (tartósfék-rendszer) ,

- a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelő menetíró készülék (tachográf) oktatási célú használatra;

"D+E" kombinált kategória

- "D" kategóriába tartozó oktatójárműből és egy legalább 1250 kg megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsiból álló járműszerelvény, amely legalább 80 km/óra sebesség elérésére alkalmas, és a pótkocsi nem lehet különleges felépítményű,

- a pótkocsit a terhelhetősége feléig meg kell terhelni; "T" kategória

- terhelhetőségének legalább a felével terhelt két (forgalmi vizsgán egy) pótkocsival összekapcsolt mezőgazdasági vontató, amelynél a pótkocsi nem lehet különleges felépítményű,

- oktatói, illetőleg vizsgabiztosi pótülés,

- két db pót-visszapillantó tükör, amely az oktatói, illetőleg a vizsgabiztosi ülésből biztosítja a külön rendeletben előírt hátralátást,

- az oktatói, illetőleg a vizsgabiztosi ülésből működtethető, az üzemi fékberendezésre ható fékpedál;

"Trolibusz" kategória

- a "trolibusz" kategóriába tartozó jármű,

- az oktatásra és vizsgára kiírt járatra "Tanulójárat" felirat,

- vészkapcsoló,

- az oktató, illetőleg a vizsgabiztos részére két db póttükör,

- oktatói (vizsgabiztosi) pótfék, illetőleg az oktató (vizsgabiztos) által kezelhető üzemi fék;

h) a vezetési gyakorlat oktatásához a képzési engedélyben szereplő kategóriába tartozó alábbi feltételeknek megfelelő járművekkel és felszerelésekkel:

"M" kategória

- bármely kétkerekű segédmotoros kerékpár; "A1" alkategória

- "A1" alkategóriába tartozó, legalább 75 cm3 hengerűrtartalmú, kétkerekű motorkerékpár;

"A korl." kategória

- 125 cm3-t meghaladó hengerűrtartalmú, kétkerekű motorkerékpár, amely legalább 100 km/óra sebesség elérésére alkalmas, továbbá a teljesítménye a 25 kW-ot és a teljesítmény/sajáttömeg aránya a 0,16 kW/kg értéket nem haladja meg;

"A" kategória

"A" kategóriába tartozó kétkerekű motorkerékpár, amely legalább 100 km/óra sebesség elérésére alkalmas és teljesítménye legalább 35 kW;

"B" kategória

- legalább 5 személy befogadóképességű, négy- vagy ötajtós kivitelű személygépkocsi, amely legalább 100 km/óra sebesség elérésére alkalmas,

- a járműnek legalább négy ülését fejtámlával kell felszerelni, amennyiben azt a gyári kialakítás lehetővé teszi,

- kettős pedálrendszer, amely a járművezető melletti ülésből is biztosítja az üzemi pedálokkal elérhető szabályozást. A pótfék hatásosságának el kell érnie az üzemi fék hatásosságának legalább 90%-át,

- azokon a járműveken, amelyek műszerfalán gyárilag nincs elkülönítve a jobb és a bal oldali irányjelző visszajelző, olyan oldalhelyes irányjelző visszajelzőt kell elhelyezni, amely az oktatói és a hátsó ülésről is jól látható,

- három db visszapillantó tükör, amely a vezetőülésből biztosítja a külön rendeletben előírt hátralátást [a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 78. §-ának (1) -(2) bekezdése alapján],

- két db pót-visszapillantó tükör, amely a vezető melletti ülésből biztosítja a külön rendeletben előírt hátralátást (a két jobb oldali külső visszapillantó tükör egy olyan kialakítású tükörrel is helyettesíthető, amely a vezető- és a vezető melletti ülésből is biztosítja a külön rendeletben előírt hátralátást) ;

"B" kategória a mozgáskorlátozottak képzéséhez

- bármely - a mozgáskorlátozott egészségi állapotának megfelelő - személygépkocsi, illetőleg a külön rendeletben meghatározott szakértői bizottság egyedi műszaki előírásainak megfelelően átalakított személygépkocsi,

- a járművezető melletti ülésből működtethető, az üzemi fékberendezésre ható pótfékpedállal. A pótfék hatásosságának el kell érnie az üzemi fék hatásosságának legalább 90%-át,

- két db pót-visszapillantó tükör, amely a vezető melletti ülésből biztosítja a külön rendeletben előírt hátralátást;

"B+E" kombinált kategória

- a járművezetővel azonos légtérben legalább 3 személy befogadóképességű, "B" kategóriába tartozó járműből és egy legalább 1100 kg megengedett legnagyobb össz-tömegű pótkocsiból álló járműszerelvény, amely legalább 7,5 m hosszú, a vonójármű legalább 100 km/óra, a pótkocsi legalább 80 km/óra sebesség elérésére alkalmas, valamint amelynél a pótkocsi legalább 1,5 m magasságú és szélességű, de a vonójárműnél nem lehet alacsonyabb és keskenyebb, zárt (ponyvás vagy zárt felépítmény) , de nem lehet különleges felépítményű [az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 20. § (2) bekezdése alapján],

- a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege nem haladhatja meg a gépkocsi saját tömegét. A járműszerelvény megengedett legnagyobb együttes össztömegének a 3500 kg-ot meg kell haladnia,

- a járművezető melletti ülésből működtethető, az üzemi fékberendezésre ható pótfékpedál. A pótfék hatásosságának el kell érnie az üzemi fék hatásosságának legalább 90%-át,

- két db pót-visszapillantó tükör, amely a vezető melletti ülésből biztosítja a külön rendeletben előírt hátralátást,

- vizsgán a pótkocsi tényleges össztömege legalább 800 kg;

"Cl" alkategória

"Cl" alkategóriába tartozó tehergépkocsi, amely az alábbi jellemzőkkel és felszerelésekkel rendelkezik:

- legalább 5 m szerkezeti hosszúság,

- legalább 4000 kg megengedett legnagyobb össztö-meg,

- legalább 80 km/óra tervezési sebesség,

- azonos légtérben legalább 3 személy befogadására alkalmas kialakítású vezetőfülke,

- a vezetőfülke szélességével és magasságával legalább azonos szélességű és magasságú zárt (ponyvás vagy zárt felépítmény) , de nem különleges felépítmény,

- valamennyi fékezett kerékre ható blokkolásgátló (ABS) ,

- a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelő menetíró készülék (tachográf) oktatási célú használatra,

- a járművezető melletti ülésből működtethető, az üzemi fékberendezésre ható pótfékpedál. A pótfék hatásosságának el kell érnie az üzemi fék hatásosságának legalább 90%-át,

- két darab pót-visszapillantó tükör, amely a vezető melletti ülésből biztosítja a jármű mellett lévő mindkét oldali forgalmi sávra történő hátralátást,

- vizsgára a tehergépkocsit legalább a terhelhetősége feléig meg kell terhelni;

"C" kategória

"C" kategóriába tartozó tehergépkocsi, amely az alábbi jellemzőkkel és felszerelésekkel rendelkezik:

- legalább 2,4 m szerkezeti szélesség és legalább 8 m szerkezeti hosszúság,

- legalább 12 000 kg megengedett legnagyobb össz-tömeg, a vizsgán a tényleges össztömeg legalább 10 000 kg,

- legalább 80 km/óra tervezési sebesség,

- azonos légtérben legalább 3 személy befogadására alkalmas kialakítású vezetőfülke,

- a vezetőfülke szélességével és magasságával legalább azonos szélességű és magasságú zárt (ponyvás vagy zárt felépítmény) , de nem különleges felépítmény,

- legalább 8 előremeneti fokozatú nyomatékváltó (sebességváltó) ,

- valamennyi fékezett kerékre ható blokkolásgátló (ABS) ,

- a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelő menetíró készülék (tachográf) oktatási célú használatra,

- sebességkorlátozó,

- a járművezető melletti ülésből működtethető, az üzemi fékberendezésre ható pótfékpedál. A pótfék hatásosságának el kell érnie az üzemi fék hatásosságának legalább 90%-át,

- két darab pót-visszapillantó tükör, amely a vezető melletti ülésből biztosítja a jármű mellett lévő mindkét oldali forgalmi sávra történő hátralátást;

"D1" alkategória

"D1" alkategóriába tartozó autóbusz, amely az alábbi jellemzőkkel és felszerelésekkel rendelkezik:

- legalább 5 m szerkezeti hosszúság,

- legalább 4000 kg megengedett legnagyobb össztö-meg,

- legalább 80 km/óra tervezési sebesség,

- valamennyi fékezett kerékre ható blokkolásgátló (ABS) ,

- a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelő menetíró készülék (tachográf) oktatási célú használatra,

- a járművezető melletti ülésből működtethető, az üzemi fékberendezésre ható pótfékpedál. A pótfék hatásosságának el kell érnie az üzemi fék hatásosságának legalább 90%-át,

- két darab pót-visszapillantó tükör, amely a vezető melletti ülésből biztosítja a jármű mellett lévő mindkét oldali forgalmi sávra történő hátralátást;

"D" kategória

"D" kategóriába tartozó autóbusz, amely az alábbi jellemzőkkel és felszerelésekkel rendelkezik:

- legalább 2,4 m szerkezeti szélesség és legalább 10 m szerkezeti hosszúság,

- legalább 80 km/óra tervezési sebesség,

- visszatartó fék (tartós fékrendszer) az ENSZ EGB 13. számú mellékletének előírása szerint,

- valamennyi fékezett kerékre ható blokkolásgátló (ABS) ,

- a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelő menetíró készülék (tachográf) oktatási célú használatra,

- a 10 000 kg megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó autóbusz esetén sebességkorlátozó,

- a járművezető melletti ülésből működtethető, az üzemi fékberendezésre ható pótfékpedál. A pótfék hatásosságának el kell érnie az üzemi fék hatásosságának legalább 90%-át,

- két darab pót-visszapillantó tükör, amely a vezető, melletti ülésből biztosítja a jármű mellett lévő mindkét oldali forgalmi sávra történő hátralátást;

"C1+E" kombinált kategória

"C1+E" kombinált kategóriába tartozó járműszerelvény, amely az alábbi jellemzőkkel és felszerelésekkel rendelkezik:

-"Cl" alkategóriába tartozó oktatójármű,

- a pótkocsi zárt (ponyvás vagy zárt felépítmény) , de nem különleges felépítményű, szélességének és magasságának legalább a vezetőfülke szélességével és magasságával azonosnak kell lennie,

- a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege legalább 1250 kg,

- a járműszerelvény szerkezeti hosszúsága legalább 8 m,

- a járműszerelvény legalább 80 km/óra sebesség elérésére alkalmas,

- vizsgára a tehergépkocsit a terhelhetősége feléig meg kell terhelni,

- vizsgán a pótkocsi tényleges össztömege legalább 800 kg;

"C+E" kombinált kategória

I.Pótkocsis járműszerelvény esetén:

"C+E" kombinált kategóriába tartozó járműszerelvény, amely az alábbi jellemzőkkel és felszerelésekkel rendelkezik:

- "C" kategóriába tartozó oktatójármű,

- a pótkocsi legalább 7,5 m szerkezeti hosszúságú, zárt (ponyvás vagy zárt felépítmény) , de nem különleges felépítményű, szélességének és magasságának legalább a vezetőfülke szélességével és magasságával azonosnak kell lennie,

- a járműszerelvény szélessége legalább 2,4 m,

- a járműszerelvény megengedett legnagyobb együttes össztömege legalább 20 000 kg, és a vizsgán a tényleges össztömege legalább 15 000 kg,

- a járműszerelvény legalább 80 km/óra sebesség elérésére alkalmas;

II.Félpótkocsis járműszerelvény esetén:

"C+E" kombinált kategóriába tartozó félpótkocsis, illetőleg csuklós járműszerelvény, amely az alábbi jellemzőkkel rendelkezik:

- a "C" kategóriába tartozó vonójármű, vezetőfülkéjében a járművezetővel azonos légtérben legalább 3 személy befogadóképesség,

- a pótkocsi zárt (ponyvás vagy zárt felépítmény) , de nem különleges felépítményű, szélességének és magasságának legalább a vezetőfülke szélességével és magasságával azonosnak kell lennie,

- a járműszerelvény szélessége legalább 2,4 m, hosz-szúsága legalább 14 m,

- a járműszerelvény megengedett legnagyobb együttes össztömege legalább 20 000 kg, és a vizsgán a tényleges tömege legalább 15 000 kg,

- a járműszerelvény legalább 80 km/óra sebesség elérésére alkalmas,

- legalább 8 előremeneti fokozatú sebességváltó,

- blokkolásgátló (ABS) ,

- menetíró készülék (tachográf) oktatás céljára,

- sebességkorlátozó,

- a járművezető melletti ülésből működtethető, az üzemi fékberendezésre ható pótfékpedál,

- két darab pót-visszapillantó tükör, amely a vezető melletti ülésből biztosítja a jármű mellett lévő mindkét oldali forgalmi sávra történő hátralátást;

"D1+E" kombinált kategória

"D1+E" kombinált kategóriába tartozó járműszerelvény, amely az alábbi jellemzőkkel és felszerelésekkel rendelkezik:

- "D1" alkategóriába tartozó oktatójármű,

- a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege legalább 1250 kg,

- a pótkocsi zárt (ponyvás vagy zárt felépítmény) , de nem különleges felépítményű, szélessége és magassága legalább 2 m,

- a járműszerelvény legalább 80 km/óra sebesség elérésére alkalmas,

- vizsgán a pótkocsi tényleges össztömege legalább 800 kg;

"D+E" kombinált kategória

"D+E" kombinált kategóriába tartozó járműszerelvény, amely az alábbi jellemzőkkel és felszerelésekkel rendelkezik:

- "D" kategóriába tartozó oktatójármű,

- a pótkocsi zárt (ponyvás vagy zárt felépítmény) , de nem különleges felépítményű, szélessége és magassága legalább 2 m,

- a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege legalább 1250 kg,

- a járműszerelvény legalább 80 km/óra sebesség elérésére alkalmas,

- vizsgán a pótkocsi tényleges össztömege legalább 800 kg;

"T" kategória

- terhelhetőségének legalább a felével terhelt két (forgalmi vizsgán egy) pótkocsival összekapcsolt mezőgazdasági vontató, amelynél a pótkocsi nem lehet különleges felépítményű,

- oktatói, illetőleg vizsgabiztosi pótülés,

- két db pót-visszapillantó tükör, amely az oktatói, illetőleg a vizsgabiztosi ülésből biztosítja a külön rendeletben előírt hátralátást,

- az oktatói, illetőleg a vizsgabiztosi ülésből működtethető, az üzemi fékberendezésre ható fékpedál;

"Trolibusz" kategória

- a "trolibusz" kategóriába tartozó jármű,

- az oktatásra és vizsgára kiírt járatra "Tanulójárat" felirat,

- vészkapcsoló,

- az oktató, illetőleg a vizsgabiztos részére két db pót-tükör,

- oktatói (vizsgabiztosi) pótfék, illetőleg az oktató (vizsgabiztos) által kezelhető üzemi fék.

2. Egyéb előírások

a) Az 1. pontban felsorolt tárgyi feltételeknek a 2. § (5) bekezdése szerinti folyamatos és egyidejű biztosításán a képző szerv saját tulajdonában lévő vagy a tulajdonostól, illetőleg a kizárólagos joggal rendelkező kezelőtől közvetlen úton bérelt oktatásra használt helyiségeket, gyakorlópályát és eszközöket kell érteni. A járművek tekintetében a feltételek a képző szerv által foglalkoztatott oktató tulajdonában lévő vagy az oktatónak a tulajdonostól közvetlen úton bérelt járművével is biztosítható. Az 1. pontban felsorolt járművek teljesítmény- és sebességadatainál hatósági bizonyítvány hiányában a gyártó által kiadott "Kezelési Útmutató" is elfogadható.

b) A kétkerekű járműveket kivéve az oktatásra használt valamennyi járművet fel kell szerelni kék alapszínű, 20 cm magasságú, 3 cm vonalvastagságú - elölről és hátulról egyaránt -jól látható, nyomtatott fehér "T" betűt ábrázoló, 25 x 25 cm oldalélű táblával, valamint jól láthatóan fel kell tüntetni a képző szerv nevét és címét. A "B" kategória esetében ezen jelzéseket a jármű hossztengelyére merőlegesen felszerelt tetőtáblán kell elhelyezni. A tetőtáblán lévő "T" betűt oktatáson kívül le kell takarni.

c) A járművezetési gyakorlat oktatása során - a kétkerekű járművek vezetésének oktatását kivéve - egy oktató egy járművön egyidejűleg csak egy tanuló oktatását végezheti. A kétkerekű járművek vezetésének gyakorlása során egy oktató egyidejűleg - az alapoktatási feladatok oktatásánál maximum három főt, a főoktatásnál maximum két főt oktathat.

d) A kétkerekű járművek vezetőinek oktatása során a tanuló felszerelése:

- bukósisak,

- szemüveg (a bukósisak kialakításától függően) ,

- erős anyagból készült, nem bő szárú hosszúnadrág és dzseki,

- kesztyű,

- magas szárú, zárt cipő vagy csizma,

- "T" betű jelzéssel elöl és hátul ellátott, tanulónként eltérő színű vagy számozott tanulómellény,

- a főoktatás és a vizsga során a tanuló és az oktató közötti kapcsolatot rádió adó-vevő készülékkel kell biztosítani.

e) Az elméleti tantárgyak tanfolyami tanóráinak időtartama: 45 perc.

f) A gyakorlati tantárgyak tanfolyami tanóráinak időtartama: 50 perc.

g) Az egyes tanórák között 10 perc szünetet kell tartani.

1/a. számú melléklet a 20/1992. (VII. 21) KHVM rendelethez[103]

A vizsgáztatás feltételei

A) ELMÉLETI VIZSGA

1. Forma

Olyan formát kell választani, amellyel ellenőrizhető, hogy a vizsgázó rendelkezik-e a 2 - 4. pontokban felsorolt témakörök előírt ismeretével.

2. Az összes járműkategóriára vonatkozó elméleti vizsga tartalma

2.1. Az alább felsorolt pontok mindegyikére kérdéseket kell feltenni.

2.1.1. Közúti közlekedési szabályok:

- különösen a közúti jelzőtáblákra, jelölésekre, jelzésekre, elsőbbségadásra és sebességkorlátozásra vonatkozóan.

2.1.2. A gépjárművezető:

- az éberség és a közúti közlekedés többi résztvevőjével szembeni magatartás fontossága,

- észlelés, becslés és döntéshozatal, különösen a reakció idő, valamint a gépjárművezetői magatartás megváltozása alkohol, kábítószerek, gyógyszerészeti termékek, adott lelki állapot vagy fáradtság hatására.

2.1.3. Az úttest:

- a járművek közötti biztonságos távolság, a féktávolságok és a biztonságos úttartás különböző időjárási és útviszonyok közötti megtartására vonatkozó legfontosabb elvek,

- a vezetésnek az úttest különböző állapotaihoz kapcsolódó kockázati tényezői, különösen az úttest időjárással és napszakkal összefüggő állapotváltozásai,

- a különböző úttípusok jellemzői a külön jogszabályban meghatározottaknak megfelelően.[104]

2.1.4. A közúti közlekedés többi résztvevője:

- a közúti közlekedés többi résztvevőjének tapasztalathiányával, valamint a közlekedők legsérülékenyebb kategóriáival, például gyermekekkel, gyalogosokkal, kerékpárosokkal és a csökkent mozgásképességű személyekkel kapcsolatos különleges kockázati tényezők,

- a különböző típusú gépjárművek mozgásából és vezetéséből, valamint vezetőik különböző látóteréből eredő kockázatok.

2.1.5. Általános szabályok és rendeletek, valamint egyéb kérdések:

- a gépjárművek használatához szükséges adminisztratív dokumentumokra vonatkozó szabályok,

- a gépjárművezető baleset esetén tanúsítandó magatartását (figyelmeztető eszközök kihelyezése és riasztás) meghatározó általános szabályok és azok az intézkedések, amelyeket közúti baleset áldozatai részére nyújtott segítségadás céljából szükség szerint elvégezhet,

- a gépjárműre, a szállítmányra és a szállított személyekre vonatkozó biztonsági tényezők.

2.1.6. A gépjármű elhagyásakor szükséges óvintézkedések.

2.1.7. A közúti biztonsággal összefüggő mechanikai szempontok; a vizsgázónak képesnek kell lennie észlelni a leggyakoribb meghibásodásokat, különösen a kormány-, a felfüggesztés és a fékrendszerben, a gumiabroncsokban, a fényjelzőkben és az irányjelzőkben, a fényszórókban, a visszapillantó tükrökben, a szélvédőben és az ablaktörlőkben, a kipufogórendszerben, a biztonsági övekben és hangjelző berendezésben.

2.1.8. A jármű biztonsági felszerelései, és különösen a biztonsági övek, a fejtámaszok és a gyermekek biztonsági felszereléseinek használata.

2.1.9. A gépjárműhasználat környezetre gyakorolt hatásával kapcsolatos szabályok (a hangjelző berendezések megfelelő használata, mérsékelt tüzelőanyag-fogyasztás, korlátozott károsanyag-kibocsátás stb.)

3. Az "A" és az "A1"kategóriákra vonatkozó különleges rendelkezések

3.1. Az alábbiak általános ismeretének kötelező ellenőrzése:

3.1.1. Védőfelszerelés, például kesztyű, csizma, védőruha és bukósisak használata.

3.1.2. Motorkerékpárosok láthatósága a közúti közlekedés többi résztvevője számára.

3.1.3. Az úttest fent meghatározott különböző állapotaihoz kapcsolódó kockázati tényezők, különös tekintettel az olyan csúszós részekre, mint például a csatornafedőlapok, az útburkolati jelzésekre, például a vonalak és nyilak, valamint a villamossínekre.

3.1.4. A közúti biztonsággal összefüggő, fent meghatározott mechanikai szempontok, különös tekintettel az elakadásjelző kapcsolójára, az olajszintekre és a meghajtó láncra.

4. A "C", "C+E","C1", "C1+E", "D","D+E","D1" és a "D1+E" kategóriára vonatkozó különleges rendelkezések

4.1. Az alábbiak általános ismeretének kötelező ellenőrzése:

4.1.1. A vezetési időre és a pihenő időszakokra vonatkozó szabályok; a menetíró készüléknek az előírásszerű használata.

4.1.2. Az érintett szállítmány típusára (áru vagy utasok) vonatkozó szabályok.

4.1.3. A belföldi és a nemzetközi áru- és utasszállításhoz szükséges gépjármű- és szállítási okmányok.

4.1.4. Baleset esetén tanúsítandó magatartás; baleset vagy hasonló esemény, például az utasok eltávolításával járó veszélyhelyzet esetén elvégzendő intézkedések ismerete és elsősegély-nyújtási alapismeretek.

4.1.5. A kerekek leszerelése és cseréje közben betartandó óvintézkedések.

4.1.6. A gépjárművek súlyára és méreteire vonatkozó szabályok; a sebességkorlátozókra vonatkozó szabályok.

4.1.7. A látótér saját gépjármű jellemzői által okozott korlátozása.

4.1.8. Közúti térkép olvasása, útvonaltervezés, ideértve az elektronikus navigációs rendszerek használatát is (választható) .

4.1.9. A gépjármű rakományával kapcsolatos biztonsági tényezők: a rakomány ellenőrzése (rakodás és rögzítés) , a különböző típusú rakományokkal kapcsolatos nehézségek

(pl. folyadékok, függesztett rakomány) , az áru be- és kirakodása és a rakodóberendezések használata (csak a "C", "C+E", "C1", "C1+E" kategóriákban) .

4.1.10. A gépjárművezető felelőssége az utasszállítást illetően; az utasok kényelme és biztonsága; gyermekszállítás; az elindulás előtti szükséges ellenőrzések; az összes autóbusztípus része kell hogy legyen az elméleti vizsgának (a tömegközlekedésben használt autóbuszok és a távolsági autóbuszok, különleges méretű autóbuszok) (csak a "D", "D+E", "D1", "D1+E" kategóriákban) .

4.2. A "C", "C+E", "D" és "D+E" kategóriák vonatkozásában a következő további előírások általános ismeretének kötelező ellenőrzése:

4.2.1. A következők szerkezeti és működési elvei: belső égésű motorok, folyadékok (pl. motorolaj, hűtőfolyadék, mosófolyadék) , az üzemanyag-ellátó rendszer, az elektromos rendszer, a gyújtási rendszer, az erőátviteli rendszer [tengelykapcsoló, sebesség(nyomaték) váltó stb.].

4.2.2. Kenés és fagyásálló-védelem.

4.2.3. A gumiabroncsok szerkezetének, felszerelésének, helyes használatának és ápolásának elvei,

4.2.4. A fékszerelvények és a sebességszabályzók típusainak, működésének, fő elemeinek, csatlakozásának, használatának és napi karbantartásának elvei, és a blokkolásgátló fékek használata.

4.2.5. A vonószerkezetek típusainak, működésének, fő elemeinek, csatlakozásának, használatának és napi karbantartásának elvei (csak a "C+E", "D+E" kategóriákban) .

4.2.6. Üzemzavarok okainak felderítési módszerei.

4.2.7. A gépjárművek megelőző karbantartása és a szükséges folyamatos karbantartás.

4.2.8. A gépjárművezető felelőssége az áru egyeztetett feltételek szerinti átvételét, fuvarozását és leszállítását illetően (csak a "C", "C+E" kategóriákban) .

B) JÁRMŰKEZELÉSI VAGY RUTIN- ÉS FORGALMI VIZSGA

5. A gépjármű és berendezései

5.1. A járműkezelési vagy rutin- és forgalmi vizsgákon használt gépjárműveknek meg kell felelniük az 1. számú melléklet g) vagy h) pontjában előírtaknak.

6. Az "A "és "A1" kategóriákra vonatkozóan vizsgálandó jártasság és magatartás

6.1. A gépjármű közúti biztonsággal összefüggő előkészítése és műszaki ellenőrzése

A vizsgázónak a következő követelmények kielégítésével igazolnia kell, hogy elő tud készülni a biztonságos vezetésre:

6.1.1. A védőfelszerelés, például a kesztyű, csizma, védőruha és bukósisak beállítása.

6.1.2. A gumiabroncsok, fékek, a kormánymű, az elakadásjelző kapcsoló (ha van) , a lánc, olajszintek, fényszórók, távolsági fényszórók, irányjelzők és a hangjelző berendezés szúrópróbaszerű ellenőrzésének elvégzése.

6.2. A közúti biztonsággal összefüggésben vizsgálandó rutinmanőverek

6.2.1. A motorkerékpár támasztólábra helyezése és arról való levétele, valamint a jármű mellett haladva annak motor segítsége nélküli mozgatása.

6.2.2. A motorkerékpár támasztólábon történő leállítása.

6.3. Magatartás a közlekedésben

A vizsgázónak normál közlekedési helyzetben, teljes biztonsággal és az összes szükséges óvintézkedést megtéve végre kell hajtania a következő tevékenységek mindegyikét:

6.3.1. Elindulás: várakozást követően, a forgalomban való megállás után; kocsibehajtó elhagyása.

6.3.2. Haladás egyenes úton; elhaladás szembejövő járművek mellett, beleértve ennek szűk helyen való végrehajtását is.

6.3.3. Haladás ívelt kanyarban.

6.3.4. Kereszteződés: csomópontok és útkereszteződések megközelítése és az ezeken való áthaladás.

6.3.5. Irányváltás: bal és jobb fordulók; sávváltás.

6.3.6. Autópálya vagy hasonló út (ha rendelkezésre áll ilyen) megközelítése/elhagyása: besorolás a gyorsítósávból; kisorolás a lassító sávba.

6.3.7. Előzés/elhaladás valami mellett: más közlekedő előzése (ha lehetséges) ; haladás útakadályok (pl. parkoló autók) mellett; más közlekedő általi leelőzés (ha alkalmazható) .

6.3.8. Különleges úttulajdonságok (ha rendelkezésre áll ilyen) : körforgalom, szintbeli vasúti átjáró; villamos-, autóbusz-megálló; gyalogátkelőhely; haladás hosszú emelkedőn, lejtőn.

6.3.9. A szükséges óvintézkedések betartása a gépjármű elhagyásakor.

7. A "B" és "B+E" kategóriákra vonatkozóan vizsgálandó jártasság és magatartás

7.1. A gépjármű közúti biztonsággal összefüggő előkészítése és műszaki ellenőrzése

A vizsgázónak a következő követelmények kielégítésével igazolnia kell, hogy fel tud készülni a biztonságos vezetésre:

7.1.1. Az ülés beállítása a megfelelő ülő testhelyzet e"' érése érdekében.

7.1.2. A visszapillantó tükrök, a biztonsági övek és (ha vannak) a fej támaszok beállítása.

7.1.3. Annak ellenőrzése, hogy az ajtók zárva vannak-e.

7.1.4. A gumiabroncsok, a kormánymű, a fékek, a folyadékok (pl. motorolaj, hűtőfolyadék, mosófolyadék) , a fényjelzések, a fényszórók, az irányjelzők és a hangjelző berendezés véletlenszerű ellenőrzésének elvégzése.

7.1.5. A gépjármű rakományával kapcsolatos biztonsági tényezők ellenőrzése: kocsiszekrény, ponyvák, raktérajtók, vezetőfülke zárhatósága, a berakodás módja, a rakomány rögzítése (csak a "B+E" kategóriában) .

7.1.6. A vonószerkezet, valamint a fék- és az elektromos csatlakozók ellenőrzése (csak a "B+E" kategóriában) .

7.2. B kategória: a közúti biztonsággal összefüggésben vizsgálandó rutinmanőverek

A következők közül kiválasztott manőverek egy csoportját kell vizsgálni (a négy pontból legalább két manővert, amelyek egyike hátramenetben hajtandó végre) :

7.2.1. Hátramenet (tolatás) egyenesen, illetve jobb vagy bal sarok megkerülésével, a megfelelő forgalmi sávon belül maradva.

7.2.2. A gépjárművel megfordulás az előre- és hátrameneti sebességfokozatok alkalmazásával.

7.2.3. A gépjármű megállása és elindulás a parkolóhelyről (az. útpadkával párhuzamosan, rézsútosan vagy derékszögben, előre- vagy hátramenetben, sík, emelkedő vagy lejtős felületen) .

7.2.4. Pontos megállás fékezéssel; azonban választható vészfékezés végrehajtása is.

7.3. "B+E" kategória: a közúti biztonsággal összefüggésben vizsgálandó rutinmanőverek

7.3.1. Pótkocsi és vontató jármű össze- és szétkapcsolá-sa, vagy szétkapcsolása és újbóli összekapcsolása; a manőver indításakor a részt vevő vontató járműnek a pótkocsi mellett kell parkolnia (azaz nem állhat egy vonalban vele) .

7.3.2. Hátramenet (tolatás) kanyarban.

7.3.3. Biztonságos leállás a be- és kirakodáshoz.

7.4. Magatartás a közlekedésben

A vizsgázónak normál közlekedési helyzetben, teljes biztonsággal és az összes szükséges óvintézkedést megtéve végre kell hajtania a következő tevékenységek mindegyikét:

7.4.1. Elindulás: várakozást követően, a forgalomban való megállás után; kocsibehajtó elhagyása.

7.4.2. Haladás egyenes úton; elhaladás szembejövő járművek mellett, beleértve ennek szűk helyen való végrehajtását is.

7.4.3. Haladás ívelt kanyarban.

7.4.4. Kereszteződés: csomópontok és útkereszteződések megközelítése és az ezeken való áthaladás.

7.4.5. Irányváltás: bal és jobb fordulók; sávváltás.

7.4.6. Autópálya vagy hasonló út (ha rendelkezésre áll ilyen) megközelítése/elhagyása: besorolás a gyorsítósávból; kisorolás a lassító sávba.

7.4.7. Előzés/elhaladás valami mellett: más közlekedő előzése (ha lehetséges) ; haladás útakadályok (pl. parkoló autók) mellett; más közlekedő általi leelőzés (ha alkalmazható) .

7.4.8. Különleges úttulajdonságok (ha rendelkezésre áll ilyen) : körforgalom; szintbeni vasúti átjáró; villamos-, autóbusz-megálló; gyalogátkelőhely; haladás hosszú emelkedőn/lejtőn.

7.4.9. A szükséges óvintézkedések betartása a gépjárműből történő kiszálláskor.

8. A "C", "C+E", "C1", "C1+E", "D", "D+E", "D1" és "D1+E" kategóriákra vonatkozóan vizsgálandó jártasság és magatartás

8.1. A gépjármű közúti biztonsággal összefüggő előkészítése és műszaki ellenőrzése

A vizsgázónak a következő követelmények kielégítésével igazolnia kell, hogy elő tud készülni a biztonságos vezetésre:

8.1.1. Az ülés beállítása a megfelelő ülő testhelyzet elérése érdekében.

8.1.2. A visszapillantó tükrök, a biztonsági övek és (ha vannak) a fej támaszok beállítása.

8.1.3. A gumiabroncsok, a kormánymű, a fékek, a fényjelzések, a távolsági fényszórók, az irányjelzők és a hangjelző berendezés szúrópróbaszerű ellenőrzése.

8.1.4. A rásegítéses (szervo) fék- és kormányrendszer ellenőrzése; a kerekek, a kerékagyak, a sárvédők, a szélvédők, az ablakok és az ablaktörlők, a folyadékok (pl. motorolaj, hűtőfolyadék, mosófolyadék) ellenőrzése; a műszerfal ellenőrzése és használata, beleértve a 3821/85/EGK rendelet által meghatározott menetíró készüléket is.

8.1.5. A légnyomás, a levegőtartályok és a felfüggesztés ellenőrzése.

8.1.6. A gépjármű rakományával kapcsolatos biztonsági tényezők ellenőrzése: kocsiszekrény, ponyvák, raktérajtók, rakodó szerkezet (ha van) , vezetőfülke zárhatósága (ha van ilyen) , a rakodás módja, a rakomány rögzítése (csak a "C", "C+E", "C1", "C1+E" kategóriákban) .

8.1.7. A vonószerkezet kapcsoló mechanizmus, valamint a fék- és az elektromos csatlakozók ellenőrzése (csak a "C+E", "C1+E", "D+E", "D1+E" kategóriákban) .

8.1.8. Különleges gépjármű-biztonsági intézkedések végrehajtásának képessége; a kocsiszekrény, szolgálati ajtók, vészkijáratok, elsősegélynyújtó felszerelés, tűzoltó készülékek és egyéb biztonsági felszerelések ellenőrzése és kezelése (csak a "D", "D+E", "D1", "D1+E" kategóriákban) .

8.1.9. Közúti térkép olvasása, útvonaltervezés, ideértve az elektronikus navigációs rendszerek használatát is (választható) .

8.2. A közúti biztonsággal összefüggésben vizsgálandó rutinmanőverek

8.2.1. Pótkocsi és vontató jármű össze- és szétkapcsolá-sa, vagy szétkapcsolása és újbóli összekapcsolása; a manőverindításakor a részt vevő vontató járműnek a pótkocsi mellett kell parkolnia (azaz nem állhat egy vonalban vele) (csak a "C+E", "C1+E", "D+E", "D1+E" kategóriákban) .

8.2.2. Hátramenet kanyarban.

8.2.3. Biztonságos leállás a be- és kirakodáshoz rakodó rámpa vagy hasonló létesítménynél (csak a "C", "C+E", "C1", "Cl+E" kategóriákban) .

8.2.4. Az utasok autóbuszról való biztonságos leszállását és oda történő biztonságos felszállását lehetővé tevő megállás (csak a "D", "D+E", "D1", "D1+E" kategóriákban) .

8.3. Magatartás a közlekedésben

A vizsgázónak normál közlekedési helyzetben, teljes biztonsággal és az összes szükséges óvintézkedést megtéve végre kell hajtania a következő tevékenységek mindegyikét:

8.3.1. Elindulás: várakozást követően, a forgalomban való megállás után; kocsibehajtó elhagyása.

8.3.2. Haladás egyenes úton; elhaladás szembejövő járművek mellett, beleértve ennek szűk helyen való végrehajtását is.

8.3.3. Haladás ívelt kanyarban.

8.3.4. Kereszteződés: csomópontok és útkereszteződések megközelítése és az ezeken való áthaladás.

8.3.5. Irányváltás: bal és jobb fordulók; sávváltás.

8.3.6. Autópálya vagy hasonló út (ha rendelkezésre áll ilyen) megközelítése/elhagyása: besorolás a gyorsítósávból; kisorolás a lassító sávba,

8.3.7. Előzés/elhaladás valami mellett: más közlekedő előzése (ha lehetséges) ; haladás útakadályok (pl. parkoló autók) mellett; más közlekedő általi leelőzés (ha alkalmazható) .

8.3.8. Különleges úttulajdonságok (ha rendelkezésre áll ilyen) : körforgalom; szintbeli vasúti átjáró; villamos-, autóbusz-megálló; gyalogátkelőhely; haladás hosszú emelkedőn/lejtőn.

8.3.9. A szükséges óvintézkedések betartása a gépjárműből történő kiszálláskor.

9. A járműkezelési vagy rutin- és a forgalmi vizsga értékelése

9.1. Az értékelésnek az összes fent említett vezetési helyzetben tükröznie kell, hogy a vizsgázó mennyire könnyedén kezeli a gépjármű irányító berendezéseit, valamint a vizsgázó bemutatott képességét a forgalomban való teljesen biztonságos vezetésre. A vizsgabiztosnak a vizsga teljes időtartama alatt biztonságban kell éreznie magát. A vezetési hibákat, valamint a vizsgajármű, annak utasai, illetve a közúti közlekedés más résztvevőinek biztonságát közvetlenül veszélyeztető magatartás esetén a vizsga sikertelen, függetlenül attól, hogy az adott helyzetben a vizsgabiztosnak vagy kísérő személynek be kell-e avatkoznia. A vizsgabiztos mindazonáltal szabadon eldöntheti, hogy a járműkezelési vagy rutin- és forgalmi vizsgát meg kel"e szakítani.

9.2. Az értékelés során a vizsgabiztosoknak külön figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy a vizsgázó defenzív és együttműködő vezetői magatartást tanúsít-e. Ennek a teljes vezetői stílust tükröznie kell, és a vizsgabiztosnak figyelembe kell vennie ezt a vizsgázóról kialakított összképben. Ez magába foglalja az alkalmazkodó és határozott (biztonságos) vezetést, az út- és időjárási viszonyok, a többi közlekedő, a közlekedés többi résztvevőjének (különösen a sérülékenyebbek) érdekeinek figyelembevételét és az előrelátást.

9.3. A vizsgabiztos továbbá felméri, hogy a vizsgázó:

9.3.1. Ellenőrzése alatt tartja-e a járművet; figyelembe véve az alábbiakat: a biztonsági övek, visszapillantó tükrök, fej támaszok, az ülés, a fényszórók és egyéb berendezések megfelelő használatát; a tengelykapcsoló, sebességváltó, gázpedál, a fékrendszerek (ha van, harmadik fékrendszer is) , a kormányzás megfelelő alkalmazását; a gépjármű különböző körülmények közötti, különböző sebességek melletti irányítását; az útbiztosságot; a gépjármű súlyát, méreteit és jellemzőit; a rakomány súlyát és típusát (csak a "B+E", "C", "C+E", "C1", "Cl+E", "D+E", "Dl+E" kategóriákban) ; az utasok kényelmét (csak a "D", "D+E", "D1", "Dl+E" kategóriákban) (egyenletes vezetés nagymértékű gyorsítás és hirtelen fékezés nélkül) .

9.3.2. Gazdaságosan és környezetbarát módon vezet-e, figyelembe véve a percenkénti fordulatszámot, a sebességváltást, a fékezést és a gyorsítást (csak a "B+E", "C", "C+E", "C1", "C1+E", "D", "D+E", "D1", "D1+E" kategóriákban) .

9.3.3. Figyelem: minden irányba kiterjedő figyelem; a tükrök megfelelő használata; nagy, közép- és kis távolságú látás.

9.3.4. Elsőbbség/elsőbbségadás: elsőbbség az útkereszteződésekben, csomópontokban; elsőbbségadás más alkalmakkor (pl. irányváltás, sávváltás, rutinmanőverek közben) .

9.3.5. Helyes elhelyezkedés az úttesten: megfelelő elhelyezkedés az úttesten, a forgalmi sávokban, a körforgalomban, a gépjármű típusának és jellemzőinek megfelelően; előrelátó elhelyezkedés az úttesten.

9.3.6. Távolságtartás: elegendő távolságot tart-e előre és oldalirányban; elegendő távolságot tart-e a közlekedés többi résztvevőjétől.

9.3.7. Sebesség: nem lépi-e túl a megengedett legnagyobb sebességet; a sebességet az időjárási és közlekedési viszonyok szerint, és ahol értelmezhető, a nemzeti sebességkorlátozások szerint választja-e meg; olyan sebességgel vezet-e, hogy meg tud-e állni az általa belátható útszakaszon; a sebességet a közlekedés azonos típusú résztvevőinek általános sebességéhez igazítja-e.

9.3.8. Közlekedési lámpák, közúti jelzőtáblák és egyéb jelzések: megfelelően cselekszik-e a közlekedési lámpáknál; engedelmeskedik-e a forgalomirányítók utasításainak; megfelelően cselekszik-e a közúti jelzőtábláknál (tiltó és utasítást adó jelzőtáblák) ; megfelelően cselekszik-e az útburkolati jeleknél.

9.3.9. Jelzés: jelzések adása a szükséges helyen, helyesen és megfelelő időben; helyes irányjelzés; a megfelelő műveleteket végzi-e el a közlekedés többi résztvevője valamennyi jelzésére.

9.3.10. Fékezés és megállás: időben lassít-e, a körülményeknek megfelelően fékez és áll-e meg; előrelátás; használja-e a különböző fékrendszereket (csak a "C", "C+E", "D", "D+E" kategóriákban) ; használja-e a fékeken kívüli sebességcsökkentő rendszereket (csak a "C", "C+E", "D", "D+E" kategóriákban) .

10. A vizsga helyszíne

A vizsga rutinmanőverek felmérésére irányuló részét speciális rutinpályán is le lehet bonyolítani. Ahol az megvalósítható, a vizsgának a forgalomban tanúsított magatartás felmérésére irányuló részének beépített területeken kívüli utakra, gyorsforgalmi utakra és autópályákra (vagy hasonlókra) ugyanúgy ki kell terjednie, mint a városi utak mindenféle típusára (lakóövezetek, 30 és 50 km/óra sebes-ségkorlátozású területek, városi gyorsforgalmi utak) ; ezeknek mindazokat a különböző nehézségi típusokat képviselniük kell, amelyekkel a gépjárművezetők nagy valószínűséggel találkoznak. Az is kívánatos, hogy a vizsga különböző sűrűségű forgalmi körülmények között történjen. A közúti vezetéssel töltött időt optimálisan kell felhasználni a vizsgázó valamennyi fellelhető különböző közlekedési területen való felmérésére, külön hangsúlyt fektetve az e területek közötti váltásra.

C) A GÉPJÁRMŰVEK VEZETÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ISMERET, JÁRTASSÁG ÉS MAGATARTÁS

Valamennyi gépjármű vezetőjének minden időpillanatban rendelkeznie kell az 1-9. pontban foglalt ismeretekkel, jártassággal és magatartással, hogy képes legyen:

- a forgalmi veszélyhelyzeteket felismerni és felmérni azok veszélyességének mértékét,

- megfelelő mértékben az irányítása alatt tartani a gépjárművet úgy, hogy ne okozzon veszélyes helyzeteket, illetve ilyen helyzetben megfelelően tudjon reagálni,

- a közúti közlekedés szabályait betartani, különösen azokat, amelyek célja a közúti balesetek megelőzése és a forgalom folyamatosságának fenntartása,

- a járműben minden jelentősebb műszaki meghibásodást észlelni, különösen azokat, amelyek biztonsági veszélyforrást jelentenek, és azokat megfelelő módon meg tudja javíttatni,

- számításba venni a vezetői magatartást befolyásoló minden tényezőt (pl. alkoholt, fáradtságot, gyenge látást stb.) annak érdekében, hogy megőrizze a biztonságos vezetéshez szükséges készségek teljes szintjét,

- a többiek iránti tiszteletadással elősegíteni valamennyi közúti közlekedő, különösen a leggyengébbek és a legvédtelenebbek biztonságát.

2. számú melléklet a 20/1992. (VII. 21.) KHVM rendelethez[105]

Vizsgatárgyak és -idők (percben)

A táblázat szerinti időértékek a Bü, a Jk és az R vizsgák esetén a feladatok végrehajtására biztosított maximális időt jelentik, az F vizsgánál megadott időértékek pedig az ún. "tiszta" vizsgaidők. A megadott időértékek nem foglalják magukba a vizsgabiztosnak a vizsga menetéről, valamint értékeléséről szóló tájékoztatását.

2/a. számú melléklet a 20/1992. (VII. 21.) KHVM rendelethez

A vizsgaigazolás tartalma

1. Vezetői engedéllyel nem rendelkező személy által tett vizsga (1. vizsga)

2. Már meglévő vezetési jogosultság bővítéséhez kapcsolódó vizsga (kategóriabővítés)

3. Korábban tett vizsga igazolása (igazoláspótlás)

4. Korábbi igazolás javítása (javítás)

5. Érvénytelenítés

6. Vezetési jogosultság ismételt megszerzése

7. Honosítás/visszahonosítás

Az 1-7. pontban foglaltakat értelemszerűen az igazolás kiadásának alapjául szolgáló eljáráshoz kapcsolódóan kell kitölteni.

8. A vizsgaigazolást kiállító közlekedési felügyelet és az adatok azonosítására szolgáló számjel.

9. Vizsgázó:

- neve,

- leánykori neve,

- születési hely,

- anyja neve,

- születési idő,

- állampolgárság.

10. Az adott járműkategóriában tett vizsga megnevezése a külön jogszabályban meghatározott betűjellel jelölve a kategóriát, továbbá a vizsga időpontja.

11. A vezethető jármű műszaki kialakítására vonatkozó korlátozás megnevezése.

12. Dátum és a kiállító hatóság bélyegzőlenyomata és aláírása.

13. Az igazolásra az alábbi záradékot kell feltüntetni:

A vizsga letételéhez a 20/1992. (VII. 21.) KHVM rendeletben meghatározott feltételek meglétét (érvényességét) a vizsgázó nyilatkozata és a csatolt iratai alapján a közlekedési felügyelet ellenőrizte.

3. számú melléklet a 20/1992. (VII. 21.) KHVM rendelethez[106]

A járművezetői vizsgahellyé nyilvánítás feltételei

Általános előírások

Minden gyakorlati vizsgahelyen és a forgalmi vizsgák kiindulási helyén biztosítani kell a vizsgabiztosok részére vizsgabiztosi szobát, a vizsgázók és a szakoktatók részére várakozó helyiséget, továbbá kulturált szociális helyiségeket. A helyiségek fűtését fűtési idényben biztosítani kell.

Járművezetői vizsgahellyé az "A", "A korl.", "B", C", "D" kategóriás, az "A1", "C1", "D1" alkategóriás, továbbá a "B+E", "C+E", "C1+E", "D+E" és "D1+E" kombinált kategóriás forgalmi vizsgák lebonyolításához csak olyan helyszín minősíthető, amely a forgalmi vizsga kiindulási helyét is figyelembe véve, megfelel az alábbi követelményeknek:

a) a vizsga kiindulási helyétől legalább öt olyan vizsgaútvonal jelölhető ki, melyeknek a vonalvezetése legfeljebb 60%-ban lehet közös;

b) az egyes útvonalak forgalomszabályozási szempontból megfelelőek legyenek;

c) az útvonalak hosszának legalább 60%-ában a forgalom sűrűsége sávonként 350-1000 E jármű/óra (a forgalom mértékére vonatkozóan öt évnél nem régebbi forgalomszámlálási adatok használhatók fel);

d) az útvonalak 30%-a párhuzamos közlekedésre alkalmas;

e) legyen két olyan csomópont, ahol a közúti közlekedés szabályairól szóló - többször módosított - 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (a KRESZ) 9. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott fényjelző készülék működik;

f) a kijelölendő útvonalak egyike lakott területen kívül vezető főútvonal, vagy ahol arra lehetőség van, autópálya vagy autóút szakaszt is foglaljon magába. (E szakaszra a forgalomsűrűségi előírások nem vonatkoznak.)

A mezőgazdasági vontató vezetői forgalmi vizsgához három olyan vizsgaútvonal jelölendő ki, amelyeknek a vonalvezetése legfeljebb 60%-ban lehet közös. Minden útvonal feleljen meg az alábbi követelményeknek:

a) fele-fele arányban lakott területen belül, illetőleg kívül vezessen;

b) hosszának háromnegyed részében szilárd burkolatú úton vezessen;

c) hosszának egynegyede lehetőleg főútvonalat foglaljon magába.

Segédmotoros kerékpár vezetői forgalmi vizsgához három olyan útvonal jelölendő ki, amelyeknek a vonalvezetése legfeljebb 60%-ban lehet közös. Minden vizsgaútvonal feleljen meg az alábbi követelményeknek:

a) hosszának egynegyede főútvonalat foglaljon magába;

b) jelzőlámpás vagy rendőri forgalomirányítást tartalmazzon.

Városi rangú település a b) pontban előírt feltételek teljesülésének hiányában is kijelölhető vizsgahellyé.

A "Trolibusz" kategória speciális adottságai miatt a vizsgaútvonal kijelölését a KFF egyedileg végzi.

A járműkezelési és a rutinvizsgahelyek követelményei:

a) forgalom elől elzárt területen kell kialakítani,

b) szilárd burkolatú legyen,

c) az előírt technikai kezelési és manőverezési feladatok biztonságos végrehajtására legyen alkalmas,

d) az "A", "A korl.", "B" és a "M" kategóriák, továbbá az "A1" alkategória esetében a járműkezelési vizsga kiindulási helyén olyan - az adott jármű elhelyezésére és a biztonsági ellenőrzési feladatok végrehajtására alkalmas - tetővel ellátott létesítményt kell kialakítani, amely legalább a csapadék ellen védelmet nyújt.

4. számú melléklet a 20/1992. (VII. 21.) KHVM rendelethez[107]

5. számú melléklet a 20/1992. (VII. 21.) KHVM rendelethez

Az iskolavezetői képesítés megszerzésének követelményei

a) Alapvető államigazgatási ismeretek.

b) A járművezető-képzésre vonatkozó jogszabályok.

c) Képzés-vizsgáztatási ügyintézés és adminisztráció.

d) Gazdasági, munkajogi, vállalkozói ismeretek.

6. számú melléklet a 20/1992. (VII. 21.) KHVM rendelethez[108]

A vállalkozási feltételek előírt tartalmi elemei

1. A képző szerv megnevezése, címe és telefonszáma (teljes név, valamint, ha van, fantázianév is).

2. A cég formája (kft., bt., egyéni vállalkozó stb.).

3. A cégbírósági bejegyzés száma (vagy vállalkozói engedély száma).

4. A kamarai regisztráció száma.

5. A képzési engedély száma.

6. Az iskolavezető neve és az iskolavezetői igazolványának száma.

7. Az iskolavezetői tevékenységének jogcíme: tag vagy alkalmazott.

8. Az ügyfélfogadó címe, telefonszáma, az ügyfélfogadás időpontjai.

9. A telephelyek címe, telefonszáma.

10. Az írásos tájékoztató, melynek tartalmaznia kell:

- az ügyfélfogadás rendjét,

- a tanfolyamra való felvétel módját,

- az előírt alkalmassági vizsgálatokat kategóriánként (egészségi alkalmasság, PÁV),

- az elsősegélynyújtási ismeretek megszerzésének módját,

- a tanfolyamra történő felvétel és a vizsgára bocsátás feltételeit kategóriánként,

- a járművezetői tanfolyamok tantárgyait, azok kötelező minimális, valamint a képző szerv által tartott óraszámát, az elméleti tanórák időtartamát,

- a járműhasználatot: a választható típusokat, tanuló által biztosított jármű esetén a használat feltételeit,

- a hiányzás pótlását és annak költségét,

- a tandíjat:

= az elméleti rész díját,

= a gyakorlati oktatás óradíját, ezen belül az alapdíjtól való eltérést [alapoktatási óra, főoktatási óra (városi, országúti, éjszakai, hegyvidéki vezetés), pótóra, biztonsági ellenőrzés és üzemeltetési óra],

- az egyes tantárgyak hallgatása és vizsgája alóli mentesítés feltételeit,

- a tanuló jogait és kötelezettségeit,

- a tanuló áthelyezés és a teljesített oktatásról szóló igazolás kiadásának módját,

- a képző szerv jogait és kötelezettségeit,

- oktatási helyszínek címét,

- a vizsgadíjakat és azok megfizetésének módját,

- a képzés felügyeletét ellátó megyei (fővárosi) közlekedési felügyelet címét és telefonszámát.

Az írásos tájékoztatót a képző szervek készítik el, és végzik a szükséges módosításokat. Az írásos tájékoztató egy példányát a képző szerv köteles a tanfolyamra történő jelentkezéssel egyidejűleg a jelentkezőnek átadni, és a tanfolyamra jelentkezők jobb tájékoztatása érdekében az ügyfélfogadásra szolgáló helyiségben jól látható helyen kifüggeszteni.

7. számú melléklet a 20/1992. (VII. 21.) KHVM rendelethez

Az írásbeli szerződés főbb tartalmi elemei

- A felek azonosító adatai.

- A tanuló nyilatkozata arról, hogy hozzájárul a Jelentkezési lapon és annak mellékleteit képező okmányokon szereplő személyes és különleges adatainak kezeléséhez.

- A tanuló nyilatkozata a szerződés mellékletét képező - a teljes képzési szolgáltatásra vonatkozó, a 20/1992. (VII. 21.) KHVM rendelet mellékletében meghatározott tartalmú - tájékoztató átvételéről, megismeréséről, elfogadásáról.

- A tanfolyam száma és a kategória megnevezése.

- A képzés helyszínei (elméleti oktatás, Biztonsági ellenőrzés és üzemeltetési tanterem, gyakorlópálya, forgalmi oktatás váltási helye).

- Az elméleti rész kezdési időpontja, helye és várható befejezése (oktatási napok).

- A tandíjfizetés módja.

- Esetleges szerződésbontás feltételei.

- A szerződéskötés helyszíne, időpontja, mindkét fél aláírása [fiatalkorú (18. életévét be nem töltött) szerződését a törvényes képviselőnek is alá kell írnia].

- A tanulótól átvett dokumentumok jegyzéke.

A szerződés egy példánya a tanulót illeti meg, egy példányát a képző szerv 5 évig köteles megőrizni.